Soltész Ilona mb. országos főépítész és Magyar Mérnöki Kamara ÉSZREVÉTEL Tárgy: A Belügyminisztérium megbízásából a Magyar Mérnöki Kamara szervezésében 2011. március 4-én lezajlott prezentáció ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS KORSZERŰSÍTÉSE témakörben. Tisztelt Soltész Ilona főosztályvezető-helyettes mb. országos főépítész asszony! Örömmel vettük meghívását a fenti rendezvényre és ezúton teszünk eleget kérésüknek az ott elhangzottakkal kapcsolatos észrevételezés tekintetében. Mielőtt azonban kitérnénk a szakmai részletekre meg kell fogalmaznunk véleményünket az épületek energiahatékonyságára vonatkozó EU irányelvek hazai bevezetésének módjával kapcsolatban. Úgy véljük, hogy a Belügyminisztérium, mint az épületenergetikai szabályozás témájáért felelős jogalkotó, nem véve figyelembe a 7/2006. TNM rendelet módosításának időigényét, nem szánt elég időt a rendelet EU irányelveknek megfelelően történő kidolgozására. Az Európai Unió 31/2010-es irányelvének kiemelten fontos alapelvei a magyarországi szabályozási környezetben még nem jelentek meg, a 2010. március 4.-én elhangzott prezentációban nem alkalmazottak. Ezen változtatni kell! Még mielőtt belemennénk a részletekbe megjegyezzük, hogy részletes, szakmai vitára, nem pusztán egy előre nem ismert prezentációhoz hozzászólás formájában bármikor készek vagyunk mind mi, mind más gyártók szakértői. Elsőként melyek azok az irányelvi részek, melyeket mindenképpen ki kell dolgozni és csak ezek kidolgozása után lenne szabad a 7/2006-os TNM rendelettel foglalkozni: Meglátásunk szerint feltétlenül érvényesíteni kell az építésekkel, felújításokkal kapcsolatban is: a./ energiahatékonyság javítását, b./ üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentését, c./ a megújuló energia felhasználás arányának növelését. (Preambulum (3) (5) bekezdés)
Az épületek energiahatékonyságának további javítására irányuló intézkedéseknek figyelembe kell venniük a klimatikus és a helyi feltételeket, valamint a beltéri klimatikus viszonyokat és a költséghatékonyságot is. (Preambulum (8) bekezdés ) Az épületek energiahatékonyságát olyan módszertan alapján kell kiszámítani, amelyet nemzeti és regionális szinten differenciálni lehet. Ez, a hőtechnikai jellemzőkön kívül, egyéb olyan tényezőket is magában foglal, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak, mint például - a fűtés- és légkondicionáló berendezések, - a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása, - a passzív hűtés-fűtés, - az árnyékolás, - a belső levegőminőség, - a megfelelő természetes megvilágítás és - az épület tervezése.. (Preambulum (9) bekezdés) Az épületek és az épületelemek becsült gazdasági élettartamát a tagállamoknak kell meghatározniuk, figyelembe véve a tipikus gazdasági élettartamok meghatározásával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatot és tapasztalatokat is. (Preambulum (14) bekezdés) Elsőbbséget kell biztosítani azoknak a stratégiáknak, amelyek a nyári időszakban fokozzák az épületek hőszabályozó teljesítményét. E célból előtérbe kell helyezni a túlmelegedést megelőző intézkedéseket, például az árnyékolást és az épületszerkezet szükséges hőkapacitásának biztosítását, valamint a passzív elsősorban a beltéri klimatikus körülményeket és az épület körüli mikroklímát javító hűtési technológiák további fejlesztését és alkalmazását. (Preambulum (25) bekezdés) A tagállamok biztosítják, hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; (9. Cikk, (1) bekezdés, a./ pont) Másodszor, melyek az épületszerkezeti elemekkel kapcsolatos követelményekre vonatkozó figyelembe veendő fokozatossági és gazdaságossági elvek: Kizárólag a tagállamok felelőssége, hogy minimumkövetelményeket határozzanak meg az épületek és az épület- elemek energiahatékonyságára vonatkozóan. A követelményeket arra tekintettel kell meghatározni, hogy a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltségmegtakarítás között, a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a költségoptimalizált energiahatékonysági szinteknél nagyobb energiahatékonyságot biztosító minimumkövetelményeket határozhassanak meg. (Preambulum (10) bekezdés) költségoptimalizált szint : az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi, ( ) A költségoptimalizált szintnek a teljesítőképesség azon szintjei között kell elhelyezkednie, ahol a becsült gazdasági élettartamra vonatkozó költség-haszon elemzés eredménye pozitív.. (2. Cikk, 14. pont) Harmadszor pedig az épületek teljes energiafogyasztására vonatkozó célok előtérbe helyezésének fontossága más európai országok gyakorlatának megfelelően:
az épület energiahatékonysága : az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított vagy mért mennyisége, amely többek között magában foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvízellátáshoz és a világításhoz szükséges energiát; (2. Cikk, 4. pont) A nemzeti tervek többek között a következő elemeket tartalmazzák a közel nulla energiaigényű épületek fogalom meghatározása tagállami alkalmazásának gyakorlati részletei, amelyek tükrözik a nemzeti, regionális és helyi feltételeket, és számszerű mutatót tartalmaznak a kwh/m 2 /év egységben kifejezett primerenergia-fogyasztásra vonatkozóan. A primerenergia-fogyasztás meghatározásához felhasznált, a primerenergiával kapcsolatos tényezők alapulhatnak a nemzeti, regionális és helyei átlagértékeken, és figyelembe vehetik a vonatkozó európai szabványokat is; (9. Cikk, (3) bekezdés) Fentieket támasztja alá Soltész Ilona asszony 2010 november 24.-én tett nyilatkozata a kormányzati elképzelésekről. A jelenleg érvényes hőtechnikai szabályozás (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) 2006-ban lépett életbe. A 2010/31/EU irányelv szerint az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket rendszeres időközönként, legalább ötévente felül kell vizsgálni. Mikor várható az említett rendelet és a követelmények felülvizsgálata? Milyen szigorításokat tervez a tárca a hőtechnikai előírásokban (pl. egyes épületszerkezetekre előírt hőátbocsátási tényező értékek)?... Konkrétan válaszolva azonban a feltett kérdésére, a 7/2006-os rendelet módosítása az új, átdolgozott irányelv új követelményeinek megfelelő jogharmonizációjával egybekötve esedékes. Azaz a módosítással együtt szükséges levonni az eddigi alkalmazás tapasztalatait és további esetleges módosításokat javasolni, valamint felülvizsgálni a követelményeket. A rendelet, valamint az energetikai tanúsításról szóló kormányrendelet szintén jogharmonizációs célú módosításának előkészítésére a Magyar Mérnöki Kamara egy külön csoportot hozott létre, amely a szakterület kiváló szakembereinek javaslatait összegzi. A Belügyminisztérium egészen biztosan támaszkodni fog a kamarai munkacsoport javaslataira http://szigetelesinfo.hu/cikkek/2010-31-eu-iranyelv-3-resz-a-kormanyzati-elkepzelesek Úgy véljük továbbá, hogy a Belügyminisztérium nem támaszkodott kellőképpen az általa múlt év második felében életre hívott Országos Építési Fórum II. Munkacsoportjára sem, pedig minden résztvevő biztosította együttműködési szándékáról! (ennek ellenére a megnyitótól eltekintve egyetlen ülés nem került még összehívásra sem!)
Tisztelt Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara! Tisztelt Kollégák! Szakmai véleményünk kialakítása során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az MMK munkacsoport az épületszerkezetek vonatkozásában kizárólag a hatályos 7/2006-os TNM rendelet 1. melléklet, Követelményértékek, I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1. táblázat: A hőátbocsátási tényező1) követelményértékei táblázatrész újragondolására kapott megbízást. Megjegyzéseinket a következő témakörökben tettük meg: 1. Épületszerkezeti elemekkel kapcsolatos követelményekre vonatkozó a. a megfelelő és szakmailag indokolható differenciálás b. megfelelő kategorizálás elveinek megfelelően. 2. A fajlagos hőveszteségi tényező és az épületszerkezeti elemekkel kapcsolatos követelményekre vonatkozó számítási módszertan redundanciáját érintően. 3. Egyéb kiemelt tényezők: a. az épületszerkezet és épületgépészet folyamatainak jobb összekötése b. CO2 c. megújuló energiák 4. Épületgépészet 1. ÉPÜLETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEK Épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezők követelményértékei 1.1. A javaslat bírálata 1.1.1. indokolatlan különbségtétel az egyes épülethatároló szerkezetekre vonatkozó követelmények között és azok változása között egyaránt 2011/2012 között a tervezett csökkentés mértéke a külső falazatoknál a legnagyobb (34%). Pont ott, ahol a technológiai átállásra időt kellene hagyni. Ez azt eredményezné, hogy homogén szerkezetű külső fal nem épülhetne meg. A homogén szerkezetű fallal is megoldható az energetikailag megfelelő épület. Komplex energiahatékonysági, páratechnikai, ökológiai és életciklus szemléletben igenis használjunk minden szerkezetben a leghosszabb várható élettartamú, legkevesebb környezeti terhelést jelentő, de az elérendő energiamegtakarításhoz az építtetőt hozzásegítő, lehetőleg hazai gyártású építőanyagot. Megjegyezzük, hogy a 2011/2012 időszakban az üvegezett szerkezeteknél 19-20% szigorítás mértéke. Sőt vannak olyan üveg felhasználási területek, ahol egyáltalán semmilyen szigorításra nem tett javaslatot a tervezet. (volt ahol megengedőbb lett, pl. függönyfal) Már a jelen szabályozásban is indokolatlan különbségek vannak, melyet a szabályozás korszerűsítési javaslat tovább mélyít. (pl. üvegfal, szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal, fűtött és fűtetlen terek közötti fal, lábazati fal, stb.)
A prezentációban látottak alapján még a szakma számára sem egyértelműek a használandó paraméterek: például nincs pontosítva az egyes téglák, illetve falazatok "lambda" és "U" értéke, illetve a megadott értékek összhangjának, azonos bázisának (mért, vagy számított értékek) megteremtése. Ilyen esetben, amikor századokban van eltérés az egyes "U" értékek között, ez megengedhetlen felületesség. Kerámia falazatok hőszigetelő homlokzatvakolattal Pontosítani kellene a szövegben, hogy polisztirol gyöngy vakolatról van szó a 44- es falak felületén, mert az "EPS hőszigetelő vakolat" a szakmai közgondolkodásban a polisztirol hab táblás hőszigetelést jelenti. Ez ellen pedig messzemenően tiltakozunk páratechnikai szempontból. A szomszédos országok gyakorlatának bemutatása során - véleményünk szerint - nem kellő az alaposság, összekeveredik az ajánlott és a törvényileg elvárt kategória. (szeretnénk a források megjelölését látni, a szlovák és az osztrák példáknál kifejezetten!) 1.1.2. indokolatlan beavatkozás az építtetői és tervezői választás szabadságába A tervezet külső fal esetén 2011/2012 között 34%-os csökkentést ír elő. Ez jelentősen korlátozná annak a lehetőségét, hogy plusz szigetelés nélkül homogén szerkezetben készüljenek az épületek falazatai. A rövid határidő nem teszi lehetővé a téglaipar számára a technológiai átállást. Ez egy fenntarthatósági, ökológiai szempontból előnyös építési módot szorítana ki a piacról. 1.1.3. követhetetlen csoportképző ismérvek Az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghatározása során a hatályos TNM rendelet azonos szerkezetek (pl.: üveg) esetén több kategóriát is felállít. Más az U érték követelmény a különböző technológiával készülő üveg nyílászárók esetén. A falazat esetén is több kategória van. A homlokzati üvegfal 2011-es U értéke 1,5, az egyéb külső falazaté 0,45. A TNM rendelet több mint háromszoros (!) eltérést enged a falazat anyagára tekintettel. 1.1.4. páratechnikai ellenőrzési kötelezettség hiánya Nincs páratechnikai ellenőrzési kötelezettség a javaslatok között, márpedig enélkül könnyen lehet, hogy a PS gyöngy habarcsos vakolat helyett a valóságban egyszerűbbnek tűnik majd sokak számára 3-4 cm EPS hab tábla felragasztása, ami a falazat szempontjából páratechnikai K.O.! 1.2. Új javaslat Első javaslatunk a külső falnál írt követelményekre vonatkozóan új kategóriák létrehozására vonatkozik, hiszen fenntarthatósági, ökológiai szempontból előnyös, életciklus költség szempontból a külső szigetelésénél hatékonyabb, hazai alapanyagra és gyártásra épülő égetett vázkerámia (tégla) termékek a TNM rendelet felülvizsgálata során kerüljenek külön kategóriába.
Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke U [W/m2K] 2012 2016 2021 Homogén Masszív fal 0,38 0,30 0,27 Szerelt könnyűszerkezet 0,19 0,15 0,14 Felújítás 0,19 0,15 0,14 Az összes szerkezetre vonatkozó U érték javaslatunk pedig a következő: Indokai: Véleményünk szerint minden építőanyag esetén az elérhető legjobb méréssel igazolt (nem pedig számított) technológia kell, hogy vezesse a követelményértékek alakulását. Ezen elvek szerint 2016-ban legyen a most -2011-ben elérhető legjobb technológia a követelmény, tehát legyen ideje a gyártóknak felkészülni a követelmények teljesítésére. Ilyen módon a gazdaságossági EU-s követelmény is teljesülni tud. Addig pedig általános elvként vegyük a jelenleg elérhető legjobb technológia *1,25-ös értéket. 2019-től pedig a mostani elérhető legjobb értékekhez képest további 10%-os csökkentést kelljen elérni. 2. A FAJLAGOS HŐVESZTESÉG-TÉNYEZŐ: Kérdés, hogy a fajlagos hőveszteség-tényező maximális értéke hogyan alakul a határoló felületek követelményértékének szigorítása tükrében. Hogyan lesz teljesíthető a függőnyfalas üveghomlokzatoknál a függönyfal/tömör fal "U" értékeinek 1,60/0,3; 1,45/0,25; 1,30/0,22 értékei mellett, melyek a jelenlegi 1,5/0,45 arányt váltják fel!? Miért kap az új szabályozásban "kedvezményt" az üvegfal az erősen szigorodó követelményű tömör fallal szemben? (A jelenlegi kb. 3x-os arány helyett 5x-ös, illetve 6x-os arány lesz a tervezet szerint!) Jelen pillanatban a fal U értéke majd duplája mint a födémé. Az előirányzatban ez 2/3. Megváltozott volna a hőveszteség aránya?
3. EGYÉB KIEMELT TÉNYEZŐK: 3.1. CO2 Nincs említés a CO2 kibocsátás csökkentésének tervezett módjáról és eszközeiről. 3.2. Megújuló energiák Nincs említés a megújuló energiák felhasználásának és beépítésének szerepéről, mint energiatermelési lehetőségről, holott hazánk vállalása, mely már az EU által elfogadott stratégia és cselekvési terv formájában is megjelent, nem teljesíthető az épületek energiaigényének megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló kielégítése nélkül (napenergia, szélenergia, biomassza, stb.). 3.3. Az épületszerkezet és épületgépészet folyamatainak jobb összekötése El kell érni, hogy a végcél, azaz az épület PRIMERENERGIA felhasználása (fűtés, HMV) kerüljön a figyelem központjába és az épület tervezője, építtetője tervezési és gazdaságossági szempontok alapján választhassa ki a megfelelő megoldást. Az épületekre vonatkozó U érték szigorítása csak az egyik lehetősége a primerenergia felhasználás csökkentésének. Az is megoldás, hogy kevésbé szigorú U érték mellett nagyobb hatékonyságú gépészet (pl.: kondenzációs kazán) és/vagy használati melegvíz előállításra napkollektor kerül felhasználásra. A különböző eszközök, illetve ezek komplex használatával azonos primerenergia felhasználás érhető el. Az elemszintű követelmények ( U érték) tervezett szigorítása bizonyos építőanyagok és építési módok alkalmazását kizárja, még akkor is, ha alkalmazásukkal az épület összesített energetikai jellemzője a határértéken belül maradna. Azért nem jó út az U érték túlzott szigorítása, mert ez nem tenné lehetővé, hogy egy jobban hőszigetelt épülettel és kevésbé korszerű gépészeti rendszerrel, vagy egy kevésbé hőszigetelt épülettel és igényesebb épületgépészeti rendszerrel is kielégíthetőek legyenek a primerenergia fogyasztásra vonatkozó előírások. Az épület beruházójának ezzel kapcsolatos döntését nyilván befolyásolják a kétféle megoldás beruházási költségében jelentkező különbségek. Hővédelem (szigetelés) és berendezéstechnika komplex szemlélete Össze kell kapcsolni az épület- és a gépészeti berendezéstechnikát. A megnövelt hővédelem és a hatékony berendezéstechnika azonos jogú intézkedések. A szokásos tervezési gyakorlat szerint az építész és az épületgépész tervező egyeztetése alapján vagy anélkül megtervezett épületre vonatkozóan ki kell számítani az éves hőenergia igény értékét, és ehhez kell az épületgépész tervezőnek olyan rendszereket választania, amelyekkel a követelményértéket teljesíteni lehet. Ez a módszer nem garantálja az optimális és gazdaságos megoldást sem a tervezőnek sem az építtetőnek!
4. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK: Egyetértünk dr. Magyar Zoltán előadásának bevezetőjében mondottakkal és az általa is nyitott, nem megoldott kérdésként bemutatott témakörökkel. A 31/2010/EU irányelv figyelembe vétele az épületgépészeti követelmények kialakításánál is elengedhetetlen fontosságú lenne, de ehhez a még a felvetett nyitott kérdések megválaszolása szükséges: Minket is érdekel, hogy Mit jelent a költségoptimalizált szint? Kire vonatkozik? Mit jelent a közel nulla energiaigényű épület? A közel nulla energiaigényű épület költségoptimalizált? Kapcsolat az EPBD és az Eco-Design illetve a RES direktíva közt? Az épületgépészeti rendszerrel szemben támasztott követelmények című PowerPoint prezentációhoz fűzött megjegyzéseink: 4.1. Légállapotra vonatkozó követelmények A légállapotra vonatkozó követelményeken belül nem tér ki arra, hogy úgy az épülethéjazat résein keresztül, mint az ablakszellőztetés révén nagymennyiségű szennyezőanyag, továbbá zajterhelés juthat be a zárt térbe, amely káros hatások csökkentésére/elkerülésére már régóta megvannak a megfelelő műszaki megoldások (az épülethéjazat nagyfokú légtömörségének biztosítása, valamint Blower-Door eljárással való méréses igazolása, és a gépi lakásszellőztető berendezések). Az előbbivel kapcsolatban Magyarországon már 2001. december 1-én kihirdetésre került az MSZ EN 13829 szabvány. 4.2. Hőtermelő A gázüzemű fűtőberendezés hőtermelőjét nem célszerű kizárólag a kondenzációs kazánokra korlátozni több okból sem: az egy év során csak néhány hónapig (általában tavasztól őszig használt) épületek praktikus gázüzemű fűtőberendezése a legtöbb esetben a gázkonvektor az alacsony energiafelhasználású épületek (passzívházak) sok esetben alkalmazott hőtermelője a gázüzemű kompaktkészülék, amely ellátja a légfűtés, a melegvizes fűtés és a HMV-termelés funkcióját is. az európai és részben a hazai piacon is a különböző hőigényekhez a gázüzemű hőtermelők széles választéka áll rendelkezésre, úgymint a diffúziós-abszorpciós hőszivattyú, a gázmotoros és gázüzemű abszorpciós hőszivattyúk, a gázmotorok, a mikro-gázturbinák és a tüzelőanyagcellák. A tervezők kreativitását és az optimális rendszer kiválasztására irányuló törekvését nem lenne célszerű a kondenzációs kazánok korlátai közé szorítani. Hőtermelők megengedett túlméretezése Ha a hőtermelők megengedett túlméretezését 40 %-ban korlátozzuk, akkor lehetetlenné tesszük a társasházi lakások beruházói által gyakran igényelt lakásonkénti kondenzációs kazán felszerelését, továbbá ugyanezt tesszük egy jól hőszigetelt családi ház esetében is. (Ezek fűtési csúcshővesztesége 2-5 kw, a hazai piacon jelenleg rendelkezésre álló legkisebb kondenzációs kazán névleges fűtőteljesítménye pedig a rendelkezésre álló idő rövidsége miatti gyors piackutatás szerint 12 kw
4.3. Frekvenciaváltós szivattyúk Ha az elosztó-hálózatba kötelezően előírjuk a frekvenciaváltós szivattyúk beépítését, akkor lemondunk azokról a legjobb hatékonyságú műszaki megoldásokról, amelyek az egyenáramú, állandó-mágneses keringtető szivattyúkban, illetve pl. a Wilo cég fejlesztésében öltenek testet, amely utóbbinak az elemeit a radiátorokra a termosztatikus szelepek helyére lehet felszerelni. 4.4. Légtechnikai rendszerek hővisszanyerési hatásfoka A légtechnikai rendszerek hővisszanyerési hatásfokát célszerű lenne magasabb értékekben rögzíteni, ugyanis az ellen-keresztáramú hővisszanyerők 70-85 %-os, az ellenáramú hővisszanyerők pedig 70 95 %-os hővisszanyerési hatásfokkal rendelkeznek ( a távozó és a kidobott levegő, valamint a távozó és külső levegő hőmérsékletkülönbsége alapján számolva, és a ventilátor teljesítményfelvételét is figyelembe véve). 4.5. Megújuló energiák A napkollektoron kívül vannak egyéb megújuló energiát hasznosító berendezések/rendszerek is, amelyekre az előadás nem tért ki. 4.6. Kiviteli tervek Mindennemű beszabályozási terv a kiviteli terv része, tehát a prezentáció szellemében így minden esetben meg kell követelni a kiviteli tervek készítését. (egyébként HMV-rendszer esetében nemcsak a cirkulációs hálózatot, hanem a melegvíz-hálózatot is be kell szabályozni.) A fentiekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel, szakmai felvetésekkel kapcsolatban készséggel állunk rendelkezésre és érdeklődéssel várjuk a további konzultációt a témában. Üdvözlettel: Kató Aladár elnök Magyar Téglás Szövetség 1092 Bp. Ráday u. 42-44. Budapest, 2011. március 11.