SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 8

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

MODERN ÉS KÉSŐ MODERN MAGYAR REGÉNYEK Tanári útmutató Fejlesztő k Kucserka Zsófia Mozer Tamás

TARTALOM MODERN ÉS KÉSŐ MODERN MAGYAR REGÉNYEK 5 NÉVJEGY 9 MÓRICZ ZSIGMOND: AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT 64 OTTLIK GÉZA: ISKOLA A HATÁRON 87 MÁRAI SÁNDOR: EGY POLGÁR VALLOMÁSAI (RÉSZLETEK) ÉS ILLYÉS GYULA: PUSZTÁK NÉPE (RÉSZLETEK) 111 NÉMETH LÁSZLÓ: ISZONY (RÉSZLETEK) 12 2 FÜST MILÁN: A FELESÉGEM TÖRTÉNETE STÖRR KAPITÁNY FELJEGYZÉSEI (RÉSZLETEK) 135 MÉSZÖLY MIKLÓS: SAULUS (RÉSZLETEK)

NÉVJEGY 12. ÉVFOLYAM, 8. FEJEZET MODERN ÉS KÉSŐ MODERN MAGYAR REGÉNYEK Fejlesztők: Kucserka Zsófia, Mozer Tamás A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁ- MA ÉS SZÖVEGBÁ- ZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS Ismerkedés a modern és késő modern magyar regény változataival. Egészében és részleteiben olvasott szövegeken keresztül a modern elbeszélői eljárások, prózapoétikai sajátosságok felvillantása. Tematikus fókusz: Az iskola és a felnőtté válás beavató élményei, a házasság és a szex témája az olvasott művekben. Az ember tudattalan vágyainak, lelki folyamatainak megjelenítése. Az én-elbeszélések változatai (emlékirat, önéletrajz, énregény), a tudatnak, illetve az én és a másik viszonyának ábrázolási lehetőségei a modern és késő modern magyar regényekben. Poétikai fókusz: A modern és késő modern próza narratológiai sajátosságai/változatai (az E/1-es elbeszélői helyzet, szabad függő beszéd, a tudatábrázolás poétikai eszközei). Szövegértési fókusz: Műfaji kódok szövegbeli megjelenésének felismerése/értelmezése, metaforikus jelentések kibontása, értelmezése, elbeszéléstechnikai eljárások tudatosítása és értelmezése, a jelentés rögzíthetetlenségének szövegbeli felismerése, értelmezése, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések. Szövegalkotási fókusz: Olvasói reflexivitás: esszé, értekezés, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás. 1. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött (2 óra) 2. Ottlik Géza: Iskola a határon (3 óra) 3. Márai Sándor: Egy polgár vallomásai és Illyés Gyula: Puszták népe (mindkét műből részletek) (2 óra) választható modul 4. Németh László: Iszony (részletek) (1 óra) választható modul 5. Füst Milán: A feleségem története (részletek) (1 óra) választható modul 6. Mészöly Miklós: Saulus (részletek) (2 óra) 12. évfolyam (17 18 évesek) A kisepika alakváltozatai József Attila 9. évfolyam 1. illetve 3. fejezet 10. évfolyam 4., 5. illetve 6. fejezet 12. évfolyam 6. illetve 7. fejezet A filozófia, a pszichológia, a történelem, a művelődéstörténet, az etika, a néprajz (folklór) bizonyos tartalmai, művészettörténet.

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M NAT KÖVETELMÉNYEK Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a modern és késő modern prózai szövegek esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, az elbeszélői helyzet és nézőpont, a szereplői tudat ábrázolásának prózapoétikai eszközei, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a művekben megjelenő kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Képes legyen irónia és szatíra felismerésére és az értelmezésben való felhasználásra. Ismerje fel a szöveg metaforikus jelentéseit, vegye észre és tudatosítsa a több olvasat, több értelmezés egyidejű lehetőségét. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a prózaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét, értekezést írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni.

N É V J E G Y 7 KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, vitatkozni, összehasonlító észrevételeket tenni. Képes legyen személyes és családtörténetét, szociokulturális tapasztalatait és ismereteit az olvasott művek világával kapcsolatba hozni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk, az órai munka, a házi feladatok értékelése Kimeneti: Esszék A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. Stribik Ferenc: Élet Az Isten háta mögött. In: A kifosztott Móricz? Tanulmányok. Bp. 2001, 186 224. Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa. Bp. 1982, 53 56., 68 71., 110 113. (a szabad függő beszédről) Kulcsár Szabó Ernő: Beszédaktus, szerepkör, irónia. Az Isten háta mögött mint elbeszélés. In. A magvető nyomában. Móricz Zsigmondról. Tanulmányok. Szerk. Szabó B. István. Bp. 1993, 24 52. Gintli Tibor: Bovary úr vagy Bovaryné. In: Az újraolvasott Móricz. Tanulmányok. Nyíregyháza, 2005, 68 79. Balassa Péter Móricz-szemináriumából. Lejegyezte Szarka Judit. In: Balassa Péter: Magatartások találkozója. Bp. 2007, 193 199. Tamás Ábel: Móricz és Horatius A hajóallegória Az Isten háta mögött-ben. www. szv.hu/cikkek/moricz-es-horatius Dorrit Cohn: Áttetsző tudatok. In: Az irodalom elméletei II. Szerk: Thomka Beáta. Jelenkor, Pécs, 1996 Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza. Pozsony, Kalligram, 1994 Tulp doktor: http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/rembrandt/1630/nicolaes-tulp.jpg Las Meninas: http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/velazquez/velazquez.meninas.jpg Thomka Beáta: Prózai archívum. Szövegközi műveletek. Kijárat Kiadó, Budapest, 2007 Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Kalligram, Pozsony, 1995 Szent Pál, Ravenna: http://www.hp.uab.edu/image_archive/ulj/mosaic33.jpg Kulcsár Szabó Ernő: A regényi fi kció három modellje (Németh László: Iszony; Déry Tibor: G. A. úr X.-ben; Ottlik Géza: Iskola a határon). In: uő: Műalkotás Szöveg Hatás. Magvető, Budapest, 1987

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM Szávai János: Füst Milán a világirodalomban. In: uő: Magyar írók a világirodalomban. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2002 Angyalosi Gergely: Narrativitás és valószerűség. In: uő: A költő hét bordája. Latin Betűk, Debrecen, 1996 Schein Gábor: Az én-regényben a másik: a kapitány és felesége. In: Irodalomtörténet, 2007/4. Mekis János: Az önéletrajz mintázatai. Budapest, FISZ, 2002 Viktor Zmegac: Történeti regénypoétika. In: Az irodalom elméletei 1. Szerk: Thomka Beáta. Jelenkor, Pécs 1996 Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 12. Korona Kiadó, Budapest, 2007 SZÖVEGFORRÁSOK Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1984 Flaubert: Bovaryné. Gyergyai Albert fordítása. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984 Mészöly Miklós: Saulus. Magvető, Bp., 1968 Németh László: Iszony. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1965 Füst Milán: A feleségem története. Fekete Sas Kiadó, Bp., 2000 Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. Helikon Kiadó, 1997 Illyés Gyula: Puszták népe. http://mek.oszk.hu/00600/00682/ Ottlik Géza: Iskola a határon. http://mek.oszk.hu/02200/02285/

1. MÓRICZ ZSIGMOND: AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT 2 óra A fejezet kötelező része a Móricz-, Ottlik- és a Mészöly-szövegeket feldolgozó órák. Két tanórára alternatív programtervekből választhatunk: dönthetünk a Márai Illyés órák vagy a Németh László Füst Milán órák mellett. Márai és Illyés regénye szorosabban összetartozik a tematikus és műfaji hasonlósága miatt (önéletrajzként és irodalmi szociográfiaként is olvasható mindkét szöveg), feldolgozásuk is közös folyamatban történik, végig egymás mellett tartjuk mindkét regényt. Az Iszonyt és A feleségem történetét lazább tematikus motívum köti csak össze (rossz házasság története), feldolgozásuk is egymástól nagyjából független 2 tanórán történik. RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal Előzetes feladat Tanári instrukciók Az önálló olvasást segítő, irányító első négy feladat közül szabadon választhatunk. Eredményüket az órai munka megkezdése előtt érdemes felmérni, vagy az első órát összefoglaló 11. feladattal együtt ellenőrizni. Az 1. feladat célja, hogy Az Isten háta mögött olvasását már olvasott művek felidézésével készítse elő. A Szegény emberekkel és a Barbárokkal kevés a kapcsolat, a három mű világa nagyon különbözik egymástól. Hasonló vonás a szabad függő beszéd, a párbeszédek fontossága, a drámai jelenetezés és sűrítés. Mindháromban másként, de megfogalmazódik a tudattalan, az ösztönélet és az elfojtások szerepe, a kultúra veszélyeztetettsége, biztonságot, értelmet adó szerepének elbizonytalanodása, emberségünk elvesztésének szorongató félelme. A Pacsirtával és a Bovarynével való kapcsolatra visszatérünk. Természetesen csak az olvasott művek felidézését várjuk el. Ha a bűnügyi történetek között csak az egyik szerepelt, arra emlékeztessünk. Ha a házasságtörési regények között csak az Anna Kareninával foglalkoztak, akkor röviden beszéljünk a Bovarynéról, s a többit a 21 22. feladatra bízzuk. Az is elképzelhető, hogy egészen lemondunk a Bovarynéval való párhuzamról, e nélkül értelmezzük a regényt. Esetleg csak tanítványaink érdeklődésére beszélünk a regény irodalmi mintájáról, s csak érdeklődőbb tanítványainkat biztatjuk a 21 22. feladatra és a Bovarynéval való megismerkedésre. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, tanult ismeretek és olvasói tapasztalatok felidézése, analogikus gondolkodás C élc s o p o r t dif ferenciálá s: az egész osztály vagy a fent leírt módon Munkaformák: egyéni munka M ó d s zerek, e ljárá s o k: házi feladat, gondolkodástérkép

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M A 20. századi magyar regény kiemelkedő és irodalomtörténeti szempontból meghatározó darabjaival fogunk ismerkedni a következő órákon. A fejezetcímben szereplő modern és késő modern olyan irodalomtörténeti korszak-kategóriák, amelyek nagyon sokféle és eltérő prózai törekvést fognak össze. Így kerülhetnek egymás mellé olyan szövegek, amelyeket esetleg egy más szempontú kategorizálás elválasztana egymástól (pl.: népi urbánus, lélektani regény tényirodalom). A fejezet feldolgozása során így rendkívül változatos szövegeket fogunk olvasni és értelmezni. Az értelmezés központi kérdése az lesz, hogy hogyan változik meg az elbeszélés módja és így maga a regény műfaja is a korszakban. Mikor kisgyermek korunkban A török és a tehenek vagy A két bors ökröcske című verseket tanulgatjuk, még nem tudjuk, hogy egyik legnagyobb írónk szövegeivel kezdtünk el ismerkedni. Olyan íróval, akinek regényeit, novelláit aztán egy életen át jó lesz újra és újra elolvasni. Móricz Zsigmond az emberi lélek vágyainak és szenvedélyeinek egyik legmélyebb ismerője és ábrázolója a magyar irodalomban. 1. Az Isten háta mögött négy tanult művel hozható szorosabb kapcsolatba. A bűnügyi történetek között olvashattátok Móricz Zsigmond két elbeszélését, a Szegény embereket és a Barbárokat. Az illúziók elvesztéséről szóló művek között pedig részleteket olvashattatok Flaubert Bovaryné című regényéből (1856). Az Isten háta mögött többször hivatkozik is mintájára, a Bovarynéra, magyar Bovarynénak is szokták nevezni, sőt Móricz 1917-ben ezzel a címmel jelentette meg regényét: Bovary úr. Kosztolányi életművéből a Pacsirta című regényt olvastátok (1924), amely egy elképzelt kisvárosban, Sárszegen játszódik. Az Isten háta mögött helyszíne is egy elképzelt kisváros: Ilosva. A két regény között az alapvető különbségek mellett érdekes hasonlóságok is vannak, melyeket a modul végén próbálunk megfogalmazni. a) Idézd fel magadban, amire a Szegény emberekből vagy a Barbárokból emlékszel, amit belőle megértettél! b) Készíts gondolkodástérképet, amelyben felidézed, amire a Pacsirtából és a Bovarynéből emlékszel. Középre írd mindazt, ami kapcsolatot jelenthet a két regény között, s amit esetleg Az Isten háta mögött-ben is várhatunk! Gustave Flaubert: Bovaryné Kosztolányi Dezső: Pacsirta

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 11 c) A fentiek alapján fogalmazz meg két kérdést Az Isten háta mögött-tel kapcsolatban! Pl.: Lesz-e házaspár Móricz regényében, s vajon itt hogy jelenik meg a házastársi kapcsolat? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b) A várható hasonló vonások: mindkét regény középpontjában egy nőalak áll. Mindkettőnek témája a házasság, továbbá az ember vágya egy teljesebb élet iránt. Mindkettőre jellemző a folyamat, ahogy valakiben végbemegy az élete illúzióival való szembenézés (Emma, ill. Vajkay Ákos és Pacsirta). Mindkettő egy elképzelt kisvárosban játszódik: társadalmi és lélektani olvasatuk egyaránt van. 2. lépés: 2 3. feladat T/2. 6. oldal Előzetes feladat Tanári instrukciók A feladatban megadott szempontok előkészítik a regényolvasást, irányítják a figyelmet. Vagy az olvasást követően indíthatják el a gondolkodást valamilyen irányban. (Valamennyi előzetes szempont visszatér majd a feladatokban.) Az a) és b) feladatot még az olvasás megkezdése előtt csinálják meg. A többi közül kettőt-kettőt válasszanak a tanulók, és az olvasás során tartsák szem előtt. A szereplőkhöz kapcsolódó három szempont azért meggondolkodtató, mert nehéz a regény bármelyik szereplőjével azonosulni, s nem könnyű eldönteni: kinek a regényéről is van szó. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, narratív sémák működtetése, szempontot követő olvasás, érvelés, értékelés, önálló gondolkodás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka M ó d s zerek, e ljá r á s o k: házi feladat, címmeditáció 2. Előzetes szempontok a regény olvasásához A regény címéről a) Ízlelgesd a regény címét! Szerinted miről fog szólni a regény, amelynek ez a címe: mit vársz tőle? b) Gondold végig, van-e eddigi könyv- vagy filmélményeid közül olyan, amelynek akár ez is lehetne a címe! Válassz ki kettőt az alábbi szempontok közül, s figyelj rájuk olvasás közben!

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M A cselekmény idejéről, teréről c) Mennyi idő alatt játszódik Az Isten háta mögött cselekménye? Hogyan telik az idő a regényben? d) Melyek a cselekmény visszatérő helyszínei s a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek? e) Milyen térben mozognak, milyen környezetben élnek a regény szereplői? A szereplőkről f) Ki számodra a regény legrokonszenvesebb szereplője? Miért? g) Ki a legellenszenvesebb szereplő számodra? Miért? h) Szerinted ki a regény főszereplője? Miért? A regény cselekményéről i) Milyen bonyodalmak vannak ebben a regényben? j) Ki mit tud, illetve nem tud ezekből a regény szereplői közül? k) Kísérd figyelemmel, hogy folyamatos vagy megszakított-e a történetmondás! A regény három motívumáról l) Hogyan idézi meg a regény Flaubert művét, a Bovarynét? Jelezd a lapszélen az utalásokat! Próbáld megfogalmazni a kapcsolatokat a két regény között! m) A regényben a matúra, vagyis az érettségi előtt álló diákok is szerepelnek. Az írásbelin túl, de a szóbelin még innen. Milyen képet rajzol ez a regény az iskoláról, tanárokról és diákokról? n) A regény szinte állandóan jelen lévő motívuma a szex. Hogyan beszélnek róla és hogyan hallgatják el? Milyen szerepet játszik abban, ami a regény fontosabb szereplőivel történik? Jegyzeteim a választott szempontokhoz: T/3. 7. oldal Előzetes feladat Tanári instrukciók Ennek a feladatnak egyik célja, hogy az egyik választott szempont továbbgondolására késztesse tanítványainkat. Másik, hogy saját értelmezési utakat fogalmazzanak meg a maguk számára, amelyekhez az órai megbeszélésben majd kapcsolódni lehet.

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 13 Kiemelt készségek, képességek: asszociatív gondolkodás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: házi feladat, fürtábra 3. A választott szempont továbbgondolása a) Miután elolvastad a regényt, készíts fürtábrát az egyik választott szempontodról! Gondolkozz szabadon, írj fel mindent, ami a választott szempontról eszedbe jut! b) Írj fel a fürtábrádhoz kapcsolódva vagy attól függetlenül egy-két kérdést, amire kíváncsi vagy Az Isten háta mögött-tel kapcsolatban, amiről szívesen beszélgetnél! 3. lépés: 4. feladat T/4. 8. oldal Előzetes feladat Tanári instrukciók A feladat az olvasói önellenőrzést segíti és modellezi. Az olvasó kérdéseket tesz fel magának a regénnyel kapcsolatban, s ha nem talál megnyugtató választ, újraolvas, újragondol részeket, megbeszéli valakivel. A könyvekről való jó beszélgetések így indulnak el. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, reflektív olvasás és gondolkodás, empátia Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni és páros munka M ó d s zerek, eljárá s o k: házi feladat, órán kívüli beszélgetés

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 4. Miután elolvastad a regényt, s mielőtt az órán megbeszélnétek, ellenőrizd magad! Válaszolj az alábbi két kérdésre! Ha nem találsz rájuk megnyugtató választ, beszéld meg osztálytársaiddal vagy tanároddal! a) Miért olyan kétségbeesett Veres Laci az igazgatói iroda előtt várakozva, mikor osztálytársai vidámak, s tudják, hogy úgyis megússzák büntetés nélkül? b) Miért ugrott ki az albíró, s miért ugrott ki Veresné az ablakon? Jolsva látképe egy korabeli képeslapon (A Fórum Kisebbségkutató Intézet Fotóarchívumából, www.foruminst.sk) Móricz Zsigmond felesége, Holics Janka a Felvidékről származott. Többször vendégeskedtek az író anyósánál Jolsván, szinte hazajártak ide. Egy ilyen jolsvai út után írta meg regényét Móricz, csak a helyszín nevét Ilosvára változtatta. 4. lépés: 5 6. feladat T/5. 9. oldal 15 PERC Tanári instrukciók Tehát ezzel a lépéssel kezdjük a modul első tanóráját. A lépés két feladata választható, ill. egymással párhuzamosan is elvégezhető. Ennek a lépésnek alternatívája a 7. lépés reflektáló feladata. Ha azt választjuk, ez maradjon el. A regény szereplőire igen jellemző, hogy sokat beszélnek, sőt előszeretettel ki is beszélik a másikat, de a lényeges eseményekkel, a másik helyzetével kapcsolatban tudatlanok vagy csak sej-

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 15 tésekre hagyatkozhatnak. Nincs a regény végén olyan szereplő, aki mindent tudna abból, ami itt történt. És minden szereplőnek más van a fejében az eseményekkel, önmagával és a többiekkel kapcsolatban. Ezt a jelenséget modellezi a két játék. Mindkettőt egy kicsit továbbviszik a feladatok a jelenség megértésének irányában: miért ez a meghatározó információs deficit, miközben ekkora a beszédre való hajlandóság? K iemelt ké s z s égek, kép e s s égek: szövegértés, empátia, szövegalkotás elképzelt szerepben, műismeret C élc s o p o r t dif ferenciálá s: a szívesen és jól író tanítványainknak, ill. azoknak, akiknek stílusát, gondolkodását egy ilyen fogalmazási gyakorlat fejleszthetné M unk afo r mák: egyéni, majd csoportos M ó d s zer ek, eljárá s o k: kreatív írás, egy témáról különböző szerepekben (RAFT), felolvasás, értelmezés 5. Ki mit nem tud? a) Képzeld magad a regény egyik szereplőjének helyébe! A cselekmény végén foglald össze a magad számára, mit nem tudsz, nem értesz abból, ami itt történt! Írd le egy kis monológ formájában, majd olvasd fel padtársadnak vagy csoportodnak, hogy kitalálják belőle: ki vagy! Például: Reggel Laci ágyában ébredtem, s nem tudom, hogyan kerültem oda. A tanítóné elmondta ugyan, hogy Laci vonszolt az ágyra, de a kölyök olyan zavarban van. Mi történhetett vele? Beszélik, hogy kicsapják az iskolából, mert éjszaka elment hazulról, s állítólag ott járt És mit hallott a nagytiszteletű úr a tanítónétól, amiért konzisztóriummal fenyeget? S egyáltalán: mi történt köztük, amiért a fehér ló fenekibe küldött minket ez a drága asszony? b) A táblázat kitöltésével gondoljátok végig: Melyik cselekményelemről melyik szereplő tud és melyik nem tud a fontosabbak közül? Ahol ez érdekes, azt is jelezzétek, ki honnan szerezte tudását! Aki pedig nem tud róla, miért furcsa, hogy nem tud? Előbb válasszatok egy-egy kérdést, és gondolkodjatok rajta egyedül, majd osszátok meg egymással a munkátokat! Végül folytathatjátok is a táblázatot! (Esetleg írjátok más színnel azt, amiről az olvasónak sem lehet biztos tudomása!) CSELEKMÉNY Hogyan került a káplán Laci ágyába? Hol járt Laci első nap éjszaka? KI MIT TUD RÓLA? Veresné Laci Veres a káplán az albíró Kopó és az igazgató egy sánta fiatalember Veres

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Min megy át Veresné a második éjjel? Hol jár Laci a második éjjel? Veresné Veres Laci Veresné Kopó Veres c) Keressetek választ az alábbi kérdésekre: Szerintetek miért nem mondja el Veresné a férjének, hogy ő vitte az ágyba a káplánt, mikor ebben semmi kompromittáló nincsen számára? (kompromittál: valakit hírbe hoz, lejárat, gyanúba kever) Miért nem válaszol Laci az igazgató, Kopó és a nagybátyja kérdéseire, hogy hol járt éjszaka? Miért tagadja azt is, ami tagadhatatlan (hogy Kopóval és az igazgatóval találkozott is)? d) Mi lehet az oka annak, hogy a regény egyik szereplője sem tud mindent abból, ami itt két nap alatt történt? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b) CSELEKMÉNY Hogyan került a káplán Laci ágyába? Hol járt Laci első nap éjszaka? Min megy át Veresné a második éjjel? Hol jár Laci a második éjjel? KI MIT TUD RÓLA? Veresné tudja. Laci megsejti abból, ahogyan sógornéja másnap a férjének magyarázza. Veres először elhiszi felesége meséjét, majd elbizonytalanítja az, amit a kihallgatáson Laciról állítanak. A káplán mit sem tud. Az albírót pedig rosszindulatú, közönséges fantáziája vezeti félre. Kopó és az igazgató a Mester utcai bordélyházra gondolnak. Egy sánta fiatalember állítja, hogy a népkertben látta Lacit egy padon. Veres tanító bizonytalan, zavarba hozza öccse viselkedése. Erről csak Veresné tudhat. A férje ébren van, mikor átmegy Lacihoz, de semmit nem ért. Ez kiderül a lefekvés előtti szóváltásukból és a délelőtti jelenetből is. Laci nem tud semmiről. Veresné mindjárt tudja, hová ment Laci. Kopó látta a bordélyházban. Veres erről nem tud meg semmit.

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 17 c) Veresné reggelit készít a férfiaknak, úgy jön-megy a lakásban, mintha gyermekei gondját viselné. Imponál neki Veres Laci féltékenysége, hősies virrasztása a két gomb felett. Érezte, hogy a kis sógor nagyon, nagyon szerelmes belé, s tetszett neki ez a kis diákszerelem. Talán örömét találja abban, hogy cinkosává teheti Lacit, hogy ebben a kis titokban magához kapcsolhatja a szerelmes diákot. Olyan játékba kezd, amelynek csak ketten részesei. Veresné a valóság elleplezésével egyúttal a kisvárosi normákat követi: nem mondja ki, ami történt, csak valami hasonlót, hogy értsen belőle, aki tud. Mindezt a ráruházott szerepet követve az asszony becsületének védelmében teszi. d) A regény szereplői valójában képtelenek osztozni, részt vállalni egymás életében. Veres többször ki is jelenti, hogy egy férj nem találhatja ki, min gondolkodik az asszony (1. fejezet vége). Az albíró a női lélek rejtélyéről ábrándozik ( Ki ért az asszony lelkének hangszeréhez? 10. fejezet eleje), ugyanakkor más kisvárosi szerepelőkhöz hasonlóan készpénznek veszi a rosszat a másikról. ( Meg volt győződve felőle, hogy az asszony odaadta magát az éjszaka a káplánnak [ ]. Ez volt a legegyszerűbb hipotézis, mert ennél jobban már semmi sem kompromittálhatta az asszonyt. S az alap, amiből kiindulhatott, az, hogy az asszony bűnt követett el 9. fejezet eleje). Az előítéletek és hárítások, az asztal melletti vagy utcai eszmecserék felszínessége miatt a nyílt beszéd és szembenézés alkalmai nagyon ritkák. Az intim-bizalmas együttlétek is ritkák, illetve ha mégis adódnak, feszélyezi a szereplőket (Veres ilyenkor témákat keres a fecsegéshez, részeg kábultságba merül vagy egyszerűen lefekszik, Veres Laci fejvesztve távozik a cselédlánytól), ill. az ilyen pillanatot megzavarják: pl. Veresné és az albíró csókját Laci belépése. Veres megörül az albírónak, és az igazság felderítésére hívja el otthonába, de Lacival egyszer sem ül le, hogy négyszemközt kérdezze a történtekről. Az igazgató kis híján kicsapja Lacit a semmiért, majd másnap, mikor valóban megtörténik a dolog, eltussolja az ügyet. Úgy tűnik, hogy a késztetés is, az érdek is hiányzik ezekből az emberekből, hogy megtudjanak valamit a másikról. Ugyanakkor a két nap dramaturgiája olyan éjszakai jelenetek, titkolnivalók, hogy senki nem tudhat mindent a történtekről. T/6. 10. oldal 15 PERC Ta nári in s t r ukciók: Ez az 5. feladat alternatívája, tehát válasszunk a kettő közül, vagy párhuzamosan végezzük őket. Kiemelt készségek, képességek: szóbeli kifejezőkészség, játékos kedv, humorérzék, empátia, műismeret C élc s o p o r t dif ferenciálá s: Azoknak a tanítványainknak, akiket az írás elkedvetlenít, beszélni, játszani viszont szeretnek. Azoknak a kapcsolatszegény tanulóknak is, akiknek közösségbeli helyzetén segítene, oldana egy ilyen játék. (Ez utóbbi esetben viszont csak akkor válasszuk, ha tudjuk, hogy olvasta, ismeri a művet, részt tud venni a játékban, s nem csak újabb kudarcot jelent számára.) Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: pletykajáték, értelmezés

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M 6. Borzasztó ez a pletykaváros! a) Képzeljétek magatokat Rozika trafikja elé vagy a nagyvendéglőbe a regény cselekményének végén! Játsszatok pletykajátékot az elmúlt két nap eseményeiről! Beszéljétek ki egymás közt Veres Pált, Veresnét, Lacit és a többieket! Figyeljetek közben arra, hogy mindig legyen valaki, aki jobban tudja, s mindenkinek akadjon védelmezője is! b) Melyek azok a fontos események, amelyekről csak szóbeszédből értesülnek a szereplők? Honnan, hogyan értesülnek róla? c) Idézzetek fel néhány pletykát, anekdotát, amelyet a regény szereplői a másik jellemzésére mondanak el! d) Mi lehet az oka, hogy a városka lakói ennyit pletykálnak? e) Mi a hatása szerintetek annak, hogy bizonyos cselekményeket az olvasó is csak egy-egy szereplővel együtt, szóbeszédből ismer meg? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b) Laci első éjjel a Víg kamarából eltávozva hajnalig a népkertben ült egy padon egy sánta fiatalember mondja el Veresnek a nagyvendéglőben (9. fejezet). A közjegyzőnét lelőtte a férje, az albíró meztelenül ugrott ki az ablakon, megsérült, kórházba szállították, s talán meg is halt minderre fokozatosan derül fény. Előbb a fiúk hallják a tanári szoba ajtaján át (12.), majd a 13. fejezetben többször van szó róla, de az értesülések egymásnak ellentmondanak. Veresné kiugrott az ablakon ezt Tetka, a cselédasszony adja elő a regény utolsó lapján. Végül az albíró haláláról semmi bizonyosat nem tudhatunk meg. Jól követhető a hír terjedése, de valóságmagvát elbizonytalanítja, ahogyan a közgyám az utolsó elemmel, a közjegyzőné halálával megtoldja. Mácsik hall valamit a tanári szoba ajtaján, Klein mondja Veresnek, Veres a polgármesternek, aztán a nagyvendéglői asztaltársaságnak. A tanító a figyelem középpontjába kerül azzal, hogy ő beszélt utoljára az albíróval, s részletesen elmondja az előző estét. Végül kis hallgatás után a közgyám, aki hivatalból érdekelt a halálesetekben, így kezd beszélni: Ilyen az emberi sors szólt egy kövér úr, a városi közgyám. Sose tudja az ember, mikor hal meg. Az én hivatalomban csupa megrendítő halálesettel dolgozunk. Itt még szerencse, hogy egyik részről sem maradt gyerek. Hogyhogy egyik részről sem? Az asszony nem halt meg. Hát hiszen még az is meghalhat. Mindnyájan halandók vagyunk szólt titokzatosan a közgyám. De aztán nem akart titkot tartani; bólongatva, sóhajtva tette hozzá: Azt megölte az ura. A vén trottli mondta Máté Pista, barátom, hisz az már nem ember! Nem férfi. Egyszer a vadászaton bevallotta, hogy már három éve nem tett kárt asszonyba. Bezzeg, nagy kurmacher volt valaha! szólt nevetve a vörös úr És így tovább. Majd újra ez az úr a Veresné esetét hallván így szól: Bizony, elég két halott egy napra mondta az árvagyám. Ámbár itt sincsen gyerek.

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 19 Meghalt-e a közjegyzőné, ha ilyen súlytalan közvetettséggel értesülünk róla? S ha nem: meghalt-e az albíró? c) Miért akadályozta meg régen Berta bácsi, hogy katonaság legyen Ilosván, s miért járta ki most újabban. Hogyan egyengette Horácsek mészáros fiának jövőjét az ilosvai egyházban. Mivel bizonygatja Bertácska, hogy a tanítóné nem szeret dolgozni. d) A pletyka itt a felszínes együttlétek kötőanyaga. Egy adag intimpistáskodás, rosszindulat, felelőtlenség valódi kíváncsiság és részvét nélkül. A pletykálkodás szoros kapcsolatban van a kisvárosiak konfliktuskerülő-füstölgő hajlamával. A kisebbrendűségi érzés kompenzálásával, a személyes következtetések hárításával. A pletykálás a cselekvés nélküli életet kitöltő pótcselekvés is. e) Az információk bizonytalansága a regény jelenetező, színpadi jellegével áll kapcsolatban: az olvasó tudása bizonyos dolgokban alig haladja meg a szereplőkét. Tudja például, hogy hogyan feküdt le a káplán, nem tudhatja már bizonyosan, hol járt a Víg kamara után Laci; az albíró és a közjegyzőné haláláról pedig már semmi bizonyosat nem tudhat. Az információk elbizonytalanítása összefügg az értékelési pozíció lebegtetésével is, amely a nézőpontváltásos elbeszélésmódból ered. Mindez kihívást jelent az olvasó számára a regényben való tájékozódásban. JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 7 8. feladat T/7. 11. oldal 10 PERC Tanári instrukciók Ennek a feladatnak az a célja, hogy a Veres Laciról való gondolkodást megindítsa. Előbb az ismerős és a szokatlan elemek elválasztásával próbáljuk a szereplőt néhány szempontból szemügyre venni, s a személyes kapcsolódást, ráhangolódást megtalálni. Utána egy részletet vizsgálunk meg, amely a szorongó Laci idegenség-élményének, félelmeinek és vágyainak megközelítésében segíthet. (A szabad függő beszéd átismétlését 8. feladat is erre a részletre bíztuk.) Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, tudásmozgósítás, empátia Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: páros munka Módszerek, eljárások: ötletgyűjtés, olvasás, értelmezés, gondolkodástérkép 7. Veres László, gymn. VIII. o. tan. Veres Pál tanító, unokaöccse, Laci pedig érettségire készülő diák. A komikusan korlátolt férj, aki hosszan keresi feleségét az utcán, eltöpreng a Sajátságos kifejezésen, férfiakat hív otthonába, hogy feleségét szórakoztassák, és semmit nem ért abból, ami a feleségében második éjszaka végbemegy: ironikus módon éppen a jövő nemzedék tanítója. Laci pedig, aki nem is ilosvai, csak tanulni jött ide, lehetne más, jobb, okosabb ember ezeknél. Milyen beavató élmények érik őt

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M a regény lapjain? Tud-e majd másmilyen felnőtt lenni, mint akik itt körülveszik? Vár-e rá ezután egy teljesebb élet, valódibb önismeret és boldogság, mint amiben itt Ilosván élnek az emberek? A regény egyik fontos témája tehát az iskola, hőse Veres Laci. Milyennek ismertétek meg Veres Lacit? Az alábbi kérdések mentén gondolkodjatok róla! a) Gondoljátok végig, mi az, ami Laci alakjában ismerős volt számotokra, s mi az, ami szokatlan, idegen volt nektek! b) Olvassátok el az alábbi részletet, s beszéljétek meg, miért érzi magát Laci idegenül a Víg kamarában! Veres Laci olyan árván, olyan idegenül érezte magát. Ezekben a fiúkban mindben volt valami, ami őbelőle hiányzott: az a vakmerőség, amely belehelyezte őket az életbe. Ennek mindnek megvolt a maga szerepe és pozíciója. Diákok voltak, akik a diákéletet élik. De ő a maga csendes elzárkózottságával, egy kis család és egy csomó könyv közé való betemetettségével, mintha nem is tartozott volna közéjük. Nem mind volt egészen rossz tanuló, aki itt volt, voltak olyanok is, akik gyakran feleltek jobban nála, de mind szimpla lélek volt. Egynek sem titokzatos, mit jelentenek az iskola és a tudományok; van lecke, amit el kell végezni, van, amit nem kell. Számítani tudják a napot, mikor kerül rájuk a sor a felelésben, s számon tartják az összes kalkulust, ami a tanári könyvekben be van jegyezve a nevük mögé. Van bennük valami nyerseség, valami realitás, nem olyan zagyvák, mint ő, nem olyan kétségbeesettek, mint az ő élete Azt érezte köztük, hogy ezekből mindből férfi lesz, aki tud majd harcolni az élettel. Hivatalnokok lesznek, meg gazdák, kereskedők, iparosok vagy színészek, újságírók ilyen is akadt köztük, aki azt diktálta be, s ezzel igen imponált Lacinak, aki semmi pályát nem tudott választani, s egyszerűen annyit íratott be, hogy jogász lesz. De hogy miért, s hogy hát azután mi?... (3. fejezet) c) Milyen vágyakkal és félelmekkel tudnátok jellemezni Veres Lacit a fenti idézet és a regény egésze alapján? vágyak félelmek LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK c) Vágyai: olyan legyen, mint a többiek, megszabaduljon ezektől a gátlásoktól, benső zagyvaságtól, kétségbeeséstől, megismerje a valódi életet, a realitásokat; szexuális vágyai a sógorné, a cselédlány iránt. Félelmei: nincs elég bátorsága az élethez, alulmarad, nem találja meg helyét az életben, azt sem tudja, mit akar.

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 21 T/8. 12. oldal 10+10 PERC Alternatív feladat Tanári instrukciók A feladat alternatív. Azoknak ajánljuk, akik a szabad függő beszédről való tudásukat felhasználhatják az értő olvasásban és az értelmezésben. Otthoni munkában is elvégezhető. A témával kapcsolatban jól használható Herczeg Gyula könyve (M. Zs. stílusa. Bp., 1982, 53 56., 68 71., 110 113.) K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, stílusérzék, tanult ismeretek mozgósítása Célcsoport differenciálás: érdeklődőbb tanítványainknak Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: olvasás, rákereső olvasás, értelmezés 8. Egy elbeszélői módszer szemügyre vétele a) Olvasd el az alábbi magyarázatot a fenti részletről! A SZABAD FÜGGŐ BESZÉD A fenti részlet arról szól, hogyan látta Laci szórakozó diáktársait. Egyes szám első személyben mégis csak sokára fog megszólalni ( Hát hol vagyok én? ). Laci gondolatait az egyes szám harmadik személyű KÍVÜLÁLLÓ ELBESZÉLŐ tolmácsolja. Az elbeszélő nézőpontja azonban egyre közelebb kerül Laci nézőpontjához. Kísérjük végig ezt a folyamatot! Az első mondatban a kívülálló elbeszélő és hősének határai még világosak: az elbeszélő azt állítja hőséről, hogy magányos ( Veres Laci olyan árván, olyan idegenül érezte magát. ). Ezután az elbeszélő nézőpontja annyira Laciéhoz közelít, hogy szinte azonosul vele, anélkül, hogy egyes szám első személyűvé válna (vagyis Laciról végig azt mondja: ő, és nem ezt: én). Tehát például: Ezekben a fi úkban mindben volt valami, ami őbelőle hiányzott. Ez a mondat alig különbözik attól, hogy: ezekben a fiúkban mindben van valami, ami énbelőlem hiányzik. Csak a harmadik személyű nézőpontban van különbség ( énbelőlem helyett őbelőle ) és a jelen idejű érzés helyett álló múlt idejű elmesélésben ( van helyett volt ). Az elbeszélői és a belső nézőpont még inkább közeledik akkor, amikor az elbeszélés jelen idejűvé válik, tehát a mesélés múlt idejét felváltja a megélés jelen ideje ( de mind szimpla lélek volt. Egynek sem titokzatos, mit jelentenek az iskola és a tudományok; van lecke, amit el kell végezni, van, amit nem kell. ). Aztán az elbeszélői nézőpont képes átvenni a szereplő érzéseit, tehát nemcsak megnevezi már az érzéseket ( olyan árván, olyan idegenül érezte magát ), hanem ezek az érzések stílusában, nyelvi megformálásában is megjelennek. Szaggatottá válik a mondat, mintha a kifejezéssel küszködne, három pontban végződik. ( Van bennük valami nyerseség, valami realitás, nem olyan zagyvák, mint ő, nem olyan kétségbeesettek, mint az ő élete )

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M A két nézőpont teljes azonosulása ez volna: nem olyan zagyvák, mint én, nem olyan kétségbeesettek, mint az én életem De idáig a szöveg nem megy el. Ezzel az elbeszélői technikával Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényében találkoztunk először, de Az Isten háta mögött irodalmi mintájára, Flaubert Bovaryné című regényére is igen jellemző. Nevét onnan kapta, hogy félúton áll az EGYENES IDÉZÉS és a FÜGGŐ BESZÉD között: SZABAD FÜGGŐ BESZÉDnek nevezzük. A szabad függő beszéd lényege, hogy az egyes szám harmadik személyű, kívülálló elbeszélő nézőpontja az egyik szereplőjének nézőpontjához közelít, szinte azonosul vele, anélkül, hogy harmadik személyű nyelvtani pozícióját feladná. EGYENES IDÉZÉS Az idézet úgy hangzik el, ahogy valaki mondta. FÜGGŐ BESZÉD Az idézet egy idéző mondattól függ. SZABAD FÜGGŐ BESZÉD Az idézett gondolatot kívülálló idézi, de ennek nézőpontja stílusában, nyelvi megformálásában erősen közelít az idézett személy nézőpontjához. De jó annak a káplánnak gondolta el, az bent iszik és a sógornémat fikszírozza. Laci arra gondolt, hogy milyen jó a káplánnak, aki bent iszik és a sógornéját fikszírozza. Hivatalnokok lesznek, meg gazdák, kereskedők, iparosok vagy színészek, újságírók ilyen is akadt köztük, aki azt diktálta be, s ezzel igen imponált Lacinak, aki semmi pályát nem tudott választani, s egyszerűen annyit íratott be, hogy jogász lesz. De hogy miért, s hogy hát azután mi?... b) Milyen hatása van szerinted ennek a módszernek? Miben lehet ez más, mint ha az elbeszélő kívülállását tökéletesen megőrizve írná le azt, ami Laciban végbemegy? c) Keress egy másik részletet a regényből, és vizsgáld meg benne a szabad függő beszéd módszerét! Emeld ki azt a szót, kifejezést vagy mondatot, ahol A NÉZŐPONT ÁTCSÚSZIK a kívülálló elbeszélőéből egy szereplőébe! Miért ezt a pontot tekinted a folyamat kezdetének? A margón jelöld innentől, hogy meddig tart a szabad függő beszéd! Milyen nyelvi-stilisztikai jelei vannak ebben a szakaszban ennek a módszernek? Végül emeld ki a szabad függő beszéd végét jelző nyelvi formát! Hogyan jelzi ez, hogy visszatér a kívülálló elbeszélői nézőpont? A SZABAD FÜGGŐ BESZÉDNEK ÉS A NÉZŐPONTOK VÁLTOGATÁSÁNAK kettős hatása van. Egyrészt árnyaltabb és átélhetőbb lélekábrázolásra teszik alkalmassá a nyelvet azáltal, hogy külső és belső nézőpont alig észrevehetően egymásba ér. Az elbeszélő nem lélekboncolóként elemezgeti szereplőjét, hanem észrevétlen szinte azonosul vele. Másrészt az egyértelműen kívülálló nézőpont elkerülése révén kerüli az egyértelmű ítélkezést. Ugyanis gyakran az egyes szám harmadik

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 23 személyű elbeszélőről sem lehet biztosan tudni, hogy nem egyik szereplőjének nézőpontjából beszél-e. Az egyértelmű ítélkezés felfüggesztése pedig nehezebben megfoghatóbbá, többjelentésűvé teszi a regény világát. 6. lépés: 9. feladat T/9. 14. oldal 20 PERC 10 + 10 perc Tanári instrukciók Ezzel a lépéssel kettős célunk van: a regényben ábrázolt iskola megértése és Veres Laci alakjának megközelítése. Ehhez egy fürtábrát ajánlunk, amely segíthet saját értelmezési utak megtalálásában is. (Önállóbb gondolkodású tanítványainktól azt is kérhetjük, hogy készítsék el saját fürtábrájukat.) A lépés három részből áll. Előbb hat-nyolc fős csoportokban vizsgálják meg az ábrát, asszociáljanak, egészítsék ki. Majd párokban kezdjenek az egyik választott témával, szövegrészlettel foglalkozni. Ezek egy részéhez segítséget kapnak a feladatokban. Végül osszák meg egymással eredményeiket a csoportban, s beszéljék meg a három-négy témát, amellyel foglalkoztak. A páros és csoportos munka eredményessége az órát záró vitában és a házi feladatnak szánt esszében mérhető le. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, önálló gondolkodás, empátia, humorérzék Célcsoport differenciálás: A tanulók maguk választanak a témák és szövegrészletek között. A nehezebben olvasóknak vagy akik valamiért nem olvasták végig a regényt, az önmagában is jól megbeszélhető A) D) feladatok egyikét ajánljuk. Jó, ha a csoportba különböző képességű tanulók kerülnek, mert a gyengébben olvasók számára feldolgozható mennyiséget jelent az említett négy részlet, és a különböző nehézségű feladatok megbeszélése mindenkinek hasznos lehet. Munkaformák: csoport, páros, majd csoportmunka M ó d s zer ek, eljárá s o k: fürtábra, olvasás, értelmezés, megbeszélés 9. Az alábbi fürtábra témája az iskola és Veres Laci Nézzétek át 6-8 fős csoportokban, próbáljatok tájékozódni rajta! Aztán páronként válasszatok magatoknak egy-egy részletet, és vizsgáljátok meg a megadott szempontok felhasználásával! Végül osszátok meg egymással a tudásotokat: mindazt, amit az iskoláról és Veres Laciról megtudtatok. (Közben egészítsétek ki a fürtábrát, s a végén színezzétek ki azokat a részeit, amelyeket meg tudtatok beszélni.)

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Éjszakai találkozás az utcán Kihallgatás a gimnáziumban Kopó notesze Kopó és Njámnjám Konstruktivizmus Veres és Veresné arról, hogy mire való az iskola AZ ISKOLA LACI A VÍG KAMARA Horatiust olvassa A cselédlány és Veresné Sírásai, györtődései, egyedülléte. Gondolatai a tanári szobában Az érettségi és a valódi beavatástörténet A) Horatiust olvassa (3. fejezet, A diák bement a szobájába ) a) Laci a latin vers helyett ennek iskolai használatra készült nyersfordítását, puskáját olvassa. Az utána idézett nyelvtani szakkifejezések közül gerundium absolutum nincsen, és negyedik asklepiadesi sort sem ismer a verstan. Laci a regény szerint lelkiismeretes, jó tanuló. Hogyan jellemzi ez a tanulós jelenet az iskolai feladat, ezúttal egy kötelező olvasmány és a diák élményvilága, gondolatai közötti kapcsolatot? b) Kísérjétek figyelemmel, miről mire ugornak Laci képzettársításai! A hajó képe Horatius versében c) Hogyan jellemzi Lacit ez az asszociáció-sor? d) Nektek szoktak-e lenni ilyen gondolatszökelléseitek? Próbáltátok-e már követni, akár lejegyezni is, ami ilyenkor bennetek átfut? B) Kopó notesze (7. fejezet, Elővett a zsebéből egy noteszt ) a) Hogyan jellemzi a notesz a gazdáját, Kopót? b) Mely részletekben fedezitek fel az alig leplezett gúnyt, iróniát Kopó s általában a tanárok ellen? (Kalkulus: jegy. A 4-es, az úgynevezett szekunda volt akkoriban az elégtelen.)

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 25 C) (1) Éjszakai találkozás az utcán Kopóval (3. fejezet, Valaki a vállára tette a kezét ) a) Miért indult el Laci hazulról, és mi van éppen a fejében, mikor Kopó megállítja? b) Hogyan jellemzi a diákot és a tanárt ez a találkozás? c) Milyen hatalmi technikákra ismersz az alábbi szavakban? Igen, csak végig kell venni az egész négyévi anyagot. Fiam, a matúra az nagy dolog, jön a kormánybiztos, roppant szigorú ember és sohasem lehet tudni, mit kérdez. Hát semmi könnyelműség. Most az egyszer meg kell feszíteni minden erőt. [ ] Tanulni, tanulni, tanulni. Figyelmeztetlek, hogy most egy lépéssel mindent kockáztatsz, az egész jövőt. d) A 7. fejezetben majd kiderül, hogy Kopó mindjárt tudta: Laci nem mond igazat. Éppen Gacsaléktól jött ugyanis, ahol Róbert-napot tartottak, beszélt is a fiúval, aki még nem kezdte el a latint tanulni. Hogyan módosítja ez visszafelé a tanár viselkedését Lacival? (2) Éjszakai találkozás az utcán az igazgatóval (3. fejezet, Magának mi a baja? kérdezte valaki tőle. ) a) Mi történt a találkozás előtt Lacival, milyen érzések kergetik most egymást a fejében? b) Milyen hasonlóságok vannak a két találkozás között? c) Milyen tanártípus Kopó, milyen Njámnjám? d) Képzeljetek el egy ilyen éjszakai találkozást tanár és diákja között másként. Hogyan játszódna le? D) Laci és a cselédlány (3. fejezet, A kapu már be volt zárva, zörgetett. ) a) Móricz részben az egyik korabeli irodalmi irányzat, a naturalizmus hatására különös figyelmet szentel az érzelmek-szenvedélyek testi kifejeződéseinek. Ebben a jelenetben például, amelynek résztvevői töredékesen szólnak egymáshoz, szinte önálló szólamot alkotnak a testbeszéd jelei. Emeljétek ki a szövegből néhány testi jelét Laci felindulásának, nemi izgalmának! b) Hogyan jellemzi Lacit ez a jelenet? E) Kihallgatás a gimnáziumban (7. fejezet, [a tanítónak] Csak akkor szorult el egy kicsit a szíve, mikor már bent volt a nagy épületben. ) a) Hogyan jellemzi a tanítót és az igazgatót a szemmozgásuk? [A tanító] már nem mert az igazgatóra nézni s érezte az arcán, hogy mihelyt ő lesütötte a szemét, az igazgató rögtön ránézett, olyan erősen, szinte perzselte a bőrét. Akaratlan visszapillantott s látta, hogy

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M abban a pillanatban elfordult az igazgató szeme róla. De mihelyt ő ismét elkalandozott a tekintetével, újra ott érezte magán a másik ember gyanakvó, kutató, alattomos pillantását. b) Hogyan írja le az elbeszélő az ismert tanárkárörömöt? c) Hogyan jellemzi a tekintélyelvű viszonyokat, ahogy ez a három ember beszél egymással? d) Milyen befolyásoló eszközhöz nyúl az alábbi részletben Kopó, és milyen élmény idéződik fel ennek hatására Laciban? Édes fiam, úgy szólj hozzánk, olyan bizalommal, mint ahogy a gyermek az édesanyjának vall be mindent. Lacinak elborult a homloka s eszébe jutott a szomorú nyár, a kiállhatatlan és kétségbeejtő otthon, ahol az édesanyjának, akit a világon legjobban szeretett, nem tudott többé bevallani semmit. e) Hogy kapcsolható Laci előbb idézett gondolataihoz az, ahogyan a tanító látja most őt? Egyre az öccsét nézte, az elszánt, konok arcát. Úgy nézte, mintha sohasem látta volna életében ezt az arcot. [ ] Magasnak és fejlettnek látta az öccsét, s ha csak úgy emlékezni akar rá, tulajdonképpen mindig egy kis mosolygó, csendes gyereknek látja, akinek rövid nadrágja van, vékony lábszára és nagy csomó szíjba kötött könyvet cipel magával. Sokat nevetett rajta és mindig bolondozott vele, ha hazajött: No, fráter! Feleltél?... vagy csak felálltál? És most ez a hosszú kamasz olyan idegen valaki volt a szeme előtt, mintha sose lett volna senkije Nagy, vörös ökle remeg s az arcán konokság és makacsság van. f) Miért hallgat és miért tagad mindent Laci? Milyen hatással van ezzel vallatóira? F) Gondolatai a tanári szobában (12. fejezet, Veres Laci lebágyadva, szomorúan állott a csoportban ) a) Mi történt Lacival, mielőtt eljött a mai ítélethirdetésre a gimnáziumba? b) Milyen kapcsolatban van most Laci a külvilággal: az igazgatói szobában ítéletre készülő tanárokkal és a körülötte várakozó osztálytársaival? c) Milyen érzések viaskodnak benne? Jellemezzétek lelkiállapotát! d) Hogyan értelmezi Laci a Paradicsom elvesztésének bibliai történetét? e) Elkerülhető-e szerintetek ez a keserű kiábrándulás, amit Veres Laci most átél? Ha igen, akkor hogyan? G) A igazgató beszéde (12. fejezet, Fiaim mondta az igazgató fanyalgó, szónokiatlan modorában. ) a) A bűnbánat és a megbocsátás szép dolgok. Mégis miért érezni az igazgató minden szavát önzőnek, hamisnak?

M Ó R I C Z Z S I G M O N D : A Z I S T E N H Á T A M Ö G Ö T T 27 b) Mivel indokolja a megbocsátást, és milyen feltételt szab érte? Mi a véleményetek erről? c) Szerintetek hogyan őrizhette volna meg az igazgató az iskola és saját maga valódi méltóságát? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) A kettő nem talál egymásra. A Horatius-vers értelme, szépsége rejtve marad a diák előtt. Ezt mutatja az is, hogy nem ismer rá a végére, lapoz, majd egy jellegzetes szóval azonosítja a befejezést. Közben a puskával háromszor kivégzi a verset ( úgy látta, vége van az ódának csakugyan vége van-e Vége. ). Skandálva pedig értelmetlen halandzsává válik az egykor megtanult szöveg ( Óná viszrefe rent! Inmare ténovi ). Laci asszociációi megtalálják az utat saját élményvilága felé ( Hirtelen egy csónakra gondolt ), s így a tanulnivaló, ha más világokat nem nyit is meg, de ettől is vezet út Laci saját ábrándjaihoz, képzettársításaihoz. A megismerés élménye azonban nem jöhet létre. (A részlet izgalmas értelmezése olvasható Tamás Ábel tanulmányában: Móricz és Horatius A hajóallegória Az Isten háta mögött - ben. www.szv.hu/cikkek/moricz es horatius.) b) A hajó képe Horatius versében ladikázás a Sajón tengeri út Amerikába milyen remek volna Amerikában élni egy amerikai magyar az öccsét keresi az iskolában a latin vers undorító érthetetlensége a káplán, aki benn sógornéját fikszírozhatja féltékenysége kinézve az ablakon börtönben érzi magát egy hónap múlva már szabad ember lesz Vajon megvette már Gacsal a Fidibusz új számát? B) b) A 4-esek tömege, jelentékenyen nagyobb jegyekkel írva. A miniszteri rendeletek emelik önérzetét, s teszik félelmetes szaktekintéllyé: az autoritás, a tekintély tisztelete. Lehet, hogy nem tud más nyelveken, csak a holtakon. Doktori értekezésének sorsa s a kedves két betű hiánya a pesti tanárok szűkkeblűsége miatt: kisebbrendűségi érzése (ami Veres és Veresné alakjában is olyan meghatározó). Egy év egy notesz arra, ami eszünkbe jut. C) (1) a) Gacsalhoz indult, hátha megvan már neki a Fidibusz nevű diák pornólap legújabb száma. Dühöng magában, amint hallja az emeleti ablakon át a sógornéját a káplánnal mulatni. Erotikus fantáziák rohanják meg, kielégületlenség, düh és káröröm van a szívében. b) Kopót megpillantva egyszerre az alázatos diák lett belőle, számító meghunyászkodással közli az óda címét, majd olyan hangon szól tanárához, amiben benne volt a gyermek minden ártatlansága Gondolkodás nélkül hazudik és fedezi magát. Kopó fellépése ijesztő, ahogy hátulról a vállára teszi a kezét, leereszkedő és bizalmaskodó egyszerre ( Na, fiacskám Hát hol járunk? Hol járunk? ). c) A tanár a túlzás, a megfélemlítés eszközével él. Nem tudni, az ő fejében mi van, talán tényleg csak ennyi, talán fél annak a kudarcától, amit nevelésnek vél, mert nem bízik sem a munkájában, sem a tanítványában. A tanuláshoz más motivációt nem tud kapcsolni, mint a kormánybiztos jövetelét, vagyis a tekintély keltette félelmet. Hátborzongató viszont, hogy hideg szavaiban van igazság: valóban minden múlhat ezen a néhány napon, de fogalma sincs arról, hogy valójában mi múlhat, s valójában mi is van Laci fejében. Fel sem merül annak a lehetősége, hogy valódi kapcsolat jöjjön létre tanár és diák között. d) Ennek fényében Kopó hagyja kelepcébe sétálni Lacit. Fontosabb neki, hogy minél nagyobb fegyelemsértésen kaphassa majd rajta, mint hogy megmentse egy kínosabb ügy következményeitől.