VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

1

TARTALOMJEGYZÉK Oldal Független könyvvizsgálói jelentés 3 Konszolidált mérleg 5 Konszolidált átfogó eredménykimutatás 6 A konszolidált saját tőke változása kimutatás 7 Konszolidált Cash Flow kimutatás 8 Kiegészítő melléklet a konszolidált pénzügyi beszámolóhoz 9 Üzleti jelentés 41 2

3

4

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Mérleg ESZKÖZÖK 2012.12.31 2011.12.31 Melléklet Befektetett eszközök Ingatlanok,gépek,berendezések 11 496 918 526 578 Immateriális javak 12 2 367 2 306 Goodwill - - Egyéb tartósan adott kölcsön - - Halasztott adókövetelések 21 59 - Befektetett eszközök összesen 499 344 528 884 Forgóeszközök Készletek 13 252 897 156 123 Vevők és egyéb éven belüli követelések 14 476 684 313 933 Tényleges adókövetelés 331 2 027 Értékpapírok - - Pénzeszközök 15 46 344 57 411 Forgóeszközök összesen 776 256 529 494 Eszközök összesen 1 275 600 1 058 378 FORRÁSOK Saját tőke 16 Jegyzett tőke 16 490 000 490 000 Tőketartalék 16 1 1 Saját részvények - - Eredménytartalék 33 876 18 610 523 877 508 611 Nem irányító részesedés - - Saját tőke összesen 523 877 508 611 Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek 17 112 244 157 142 Halasztott adó kötelezettségek 21 1 435 1 272 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 113 679 158 414 Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok 18 1 632 1 687 Pénzügyi kötelezettségek 19 44 898 46 064 Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 20 591 514 343 602 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 638 044 391 353 Kötelezettségek és saját tőke összesen 1 275 600 1 058 378 5

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat) 2012.12.31 2011.12.31 Melléklet Értékesítés nettó árbevétele 3 3 568 391 3 285 062 Értékesítés költségei 4-3 248 464-2 968 909 Bruttó haszon 319 927 316 153 Anyagköltségek 16 612 10 339 Személyi jellegű ráfordítások 136 269 127 419 Igénybevett szolgáltatások 5 71 776 80 334 Értékcsökkenés és amortizáció 11,12 27 588 26 694 Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó 6 23 325 14 650 Működési költségek 275 570 259 436 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 44 357 56 717 Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 7-26 407-38 934 Adózás előtti eredmény 17 950 17 783 Jövedelemadók 8 2 684 2 637 Adózott eredmény 15 266 15 146 Egyéb átfogó jövedelem - - Teljes átfogó jövedelem 15 266 15 146 Anyavállalatra jutó rész 15 266 15 146 Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma 1 960 000 1 388 677 Egy részvényre jutó eredmény (Ft) 9 Alap 8 11 Hígított 8 11 6

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált saját tőke változás kimutatása a 2012.december 31-ével végződő évről Melléklet Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Saját részvények Összesen Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Egyenleg 2011. január 1-én 459 764 1 33 700-493 465-493 465 Teljes átfogó jövedelem ebből tulajdonoshoz kapcsolódó 15 146 15 146 15 146 Nem pénzbeni apport Jegyzett tőke emelés 16 30 236-30 236 0 0 Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2011. december 31-én 490 000 1 18 610-508 611-508 611 Teljes átfogó jövedelem ebből tulajdonoshoz kapcsolódó 15 266 15 266 15 266 Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2012. december 31-én 490 000 1 33 876-523 877-523 877 7

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált Cash Flow kimutatás- IFRS 2012.12.31 2011.12.31 Működési tevékenységből származó cash flow Adózott eredmény Korrekciók: 15 266 15 146 Tárgyévi értékcsökkenés 27 588 26 694 Céltartalékok változása 987 Értékvesztés -55 Halasztott adó 104 233 Mérlegben pénzmozgást nem jelentő tételek (apport) Működő tőke változásai Készletek változása -96 774 21 100 Vevő és egyéb követelések változása -161 055-88 299 Forgatási célú értékpapírok változása Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása 247 912 95 717 Működési tevékenységból származó nettó cash flow 32 986 71 578 Befektetési tevékenységből származó cash flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése 2 072-114 670 Immateriális javak beszerzése -61-485 Részesedés beszerzése 117 180 Befektetési tevékenységból származó nettó cash flow 2 011 2 025 Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Banki hitel felvétel/(visszafizetés) -46 064-47 914 Rövid lejáratú hitel igénybevétel Részvénykibocsátás Visszavásárolt saját részvények Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow -46 064-47 914 Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása -11 067 25 689 Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege 57 411 31 722 Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege 46 344 57 411 8

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ I. Általános rész A VISONKA Nyrt. (továbbiakban a Társaság ) a Magyar Köztársaságban került bejegyzésre. A Társaság székhelye: 6075 Páhi, III. körzet 51. A Társaság jogelődje a VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1996. január 31-én alakult meg, amely 2009. december 31-én zártkörűen működő részvénytársasággá, 2011. április 28-án nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult át. A Társaság részvényei 2011. június 22-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére. A kibocsátott részvények darabszáma, értéke Darabszám Névérték Részvény fajta Tőzsdei kategória 1 960 000 250 Ft/db A sorozatú törzsrészvény B Az A sorozatú törzsrészvények mindegyike azonos jogokat képvisel. A Társaság elsősorban takarmányok - tápok, extrudált termékek, premixek - gyártásával és nagykereskedelmével foglalkozik. Az előállított keveréktakarmányok főként baromfitápok. Tulajdonosok és részarányuk a részkönyv alapján (2012. december 31-én) Tulajdonosok Részarány KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. (2545 Dunaalmás, hrsz.0704/35) 82,37% Közkézen 17,63% A részvénykönyv adatai alapján 2012. december 31-én a közkézhányadon belül 5%-ot meghaladó részesedéssel rendelkező tulajdonosa nem volt a Társaságnak. Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező, ezért a részvénykönyv nem teljesen tükrözi a tulajdonosi struktúrát. Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2012.12.31-én) Társaság neve Cégbejegyzés helye Törzstőke Tulajdoni hányad Szavazati arány Tevékenység Páhi Zöld Energia Kft. Magyarország 62 000 e Ft 100 % 100 % Saját tulajdonú Ingatlan bérbeadás A VISONKA Zrt. 2011.év elején döntött a Páhi Zöld Energia Kft. (székhely: 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11.) 100%-os részesedésének a beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. A VISONKA Zrt.-nek jelentős gazdasági érdeke fűződött a Páhi Zöld Energia Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez, így a VISONKA Zrt. a 9

Páhi Zöld Energia Kft. egyszemélyes tulajdonosává vált. A Társaság Páhi Zöld Energia Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe. A VISONKA Nyrt. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, vagy társult vállalkozásnak minősül. 1.1. A Társaság pénzügyi beszámolója A könyvelés és beszámoló készítés a helyi hatályos törvények és számviteli előírások alapján történik. Az IFRS szabályainak való megfelelés érdekében a helyi beszámolók módosítására került sor. Jelen beszámoló a VISONKA Nyrt. cégcsoport pénzügyi helyzetét és tevékenységének, illetve pénzforgalmának eredményét, saját tőke változását mutatja be. A VISONKA Nyrt. először 2011-ben készített az Európai Unió Nemzetközi Jelentéskészítési Standardok szerint, azaz az IFRS szerint konszolidált éves beszámolót. A jelen konszolidált pénzügyi beszámoló fordulónapja 2012. december 31. A Csoport az IFRS standardokat 2011. január 1-jén adaptálta. Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A konszolidált éves beszámolót az Igazgatótanács 2012. március 25-én fogadta el. A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. A beszámoló készítésének alapja A konszolidált éves beszámoló a 2012. december 31-én kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készült. Az anyavállalat a nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. Annak érdekében, hogy a nemzetközi konszolidált beszámoló összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardekkel, bizonyos módosításokat kellett végrehajtani a Csoport magyar konszolidált beszámolóján. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. Az értékelés alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következő eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek 10

bemutatásra: származékos pénzügyi instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok és értékesíthető pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti. 2. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. 2.1. A számviteli politika lényeges elemei A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők 2.1.1. A konszolidáció alapja Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a VISONKA Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. 11

A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem irányító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem irányító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem irányító tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem irányító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül Közös vezetésű vállalkozások A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált éves beszámoló megfelelő soraival. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek arányosan konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. A közös vezetésű vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. 12

A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és ahol ez értelmezhető kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 2.1.2. Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételeket, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A magyar forint (HUF) a funkcionális pénznem a Csoport összes társaságánál. A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Csoport prezentálási pénzneme. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális 13

pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron 2.1.3. Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. 2.1.4. Jelentős becslések A vezetőségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelentős becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. 2.1.5. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az erdménykimutatásban jelenik meg. A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalékalkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. 14

A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Épületek 7-50 év Építmények 7-70 év Gépek, berendezések 3-25 év Járművek 5-10 év A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport terven felüli értékcsökkenést számol el azokra a tárgyi eszközeire, amelyek esetében az eszközök nettó könyv szerinti értéke várhatóan nem térül meg azok jövőbeni jövedelemtermelőképessége alapján. A Csoport szükséges kalkulációkat a hosszútávú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. 2.1.6. Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt 2.1.7. Goodwill Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek 3-10 év A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve vegyesvállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. 2.1.8. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés költségei a felmerülés évében az eredmény terhére kerülnek 15

elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg 2.1.9. Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelésű készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok súlyozott átlagos beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait és a termelő gépek értékcsökkenését, karbantartását. 2.1.10. Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. 2.1.11. Pénzügyi eszközök Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök az alábbi négy csoportba sorolhatók: nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt ( kereskedési célú ) pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartott befektetések és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. A kezdeti megjelenítést követően azok a pénzügyi eszközök, amelyek kereskedési célúnak vagy értékesíthetőnek minősülnek, valós értéken kerülnek értékelésre, a kereskedési célú értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség egyéb bevételként (ráfordításként) kerül elszámolásra, az értékesíthető értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy veszteség pedig a saját tőke különálló elemeként jelenik meg, amíg a befektetés értékesítésre vagy más módon kivezetésre nem kerül a könyvekből, vagy amíg az adott befektetésen értékvesztést el nem számolnak, amely időpontban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. Az egyéb hosszú lejáratú befektetések, amelyek lejáratig tartottnak minősülnek, mint például egyes kötvények, az első megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték számítása a beszerzéskori diszkont vagy prémium figyelembevételével történik a lejáratig tartó időszak alatt. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetések esetében a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizációs időszak alatt keletkező nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra A tőzsdei forgalomban résztvevő befektetések esetén a piaci érték a mérlegfordulónapon kihirdetett hivatalos árfolyam alapján kerül meghatározásra. Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok esetén a piaci érték a hasonló/helyettesítő pénzügyi befektetés piaci értéke, amennyiben ez a módszer nem alkalmazható, akkor a piaci érték a befektetéshez kapcsolódó eszköz becsült jövőbeni pénzáramlása alapján kerül meghatározásra. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök 16

csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközök felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jövőbeni pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a későbbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét. Az értékpapír-befektetések teljesítés-napi árfolyamon és kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre. Azok a rövid lejáratú befektetések, amelyek kereskedési célból tartott értékpapírokat tartalmaznak, a következő beszámoló időpontjában érvényes valós piaci értéken szerepelnek, és értéküket a mérleg fordulónapján érvényes nyilvánosan jegyzett árfolyam szerint számolják. A nem realizált nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető értékpapírok esetében a nem realizált nyereség és veszteség a saját tőkében kerül elszámolásra mindaddig, amíg az értékpapír értékesítésre nem kerül, vagy értékvesztés elszámolási döntés nem születik, amikor is az addig a saját tőkében elszámolt kumulált nyereség vagy veszteség az adott időszak eredménykimutatásában kerül elszámolásra 2.1.12. Származékos pénzügyi eszközök A származékos pénzügyi instrumentumok kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre, a következő beszámoló időpontjában pedig valós piaci értékre kerülnek átértékelésre A fedezeti ügyleteken kívüli származékos pénzügyi instrumentumok valós piaci értékében bekövetkezett változást az eredménykimutatás tartalmazza. 2.1.13. Céltartalékok A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az 17

átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. 2.1.14. Társasági adó A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. 2.1.15. Lízing Pénzügyi lízingről beszélünk abban az esetben, amikor a lízing feltételei szerinti, az eszközbirtoklásból származó összes kockázat és költség a lízingbe vevőt terheli. Minden egyéb lízing operatív lízingnek minősül. 18

Pénzügyi lízing estén a Vállalatcsoport által lízingelt eszközök a Csoport eszközeinek minősülnek és megszerzéskori, piaci értéken kerülnek kimutatásra. A lízingbe adó felé felmerülő kötelezettség a mérlegben pénzügyi lízing kötelezettségként jelenik meg. A lízinggel kapcsolatosan felmerülő költségek, amelyek a beszerzett eszközök valós értékének és a teljes lízingkötelezettségnek a különbségei, az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a lízing teljes futamideje alatt, úgy, hogy egy állandó, időszakosan megjelenő ráfordítást jelentsenek a kötelezettség fennálló összegére vonatkozóan az egyes időszakokban. Az összes kötelezettség és a lízingelt eszköz megszerzéskori piaci értékének különbözetéből adódnak, vagy a releváns lízing futamidején túl - annak érdekében, hogy a fennmaradó kötelezettség egyenlegében bekövetkezett változás időről időre nyomon követhető legyen -, vagy az egyes beszámolási időszakokban kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra 2.1.16. Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. 2.1.17. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. 2.1.18. Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra 2.1.19. Szegmens információk Üzleti szempontból a Csoport egy szegmensnek tekinthető: takarmánytermelés és értékesítés, valamint bérgyártás. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapján készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. 2.1.20. Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. 19

2.2. A számviteli politika változásai A Csoport számviteli politikája 2012 évben akként módosult, hogy összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok-kel, valamint az anyavállalat által alkalmazott számviteli politikával. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. 2012-ben a Csoport alkalmazza az összes, 2012. január 1-jével hatályos IFRS standardot, módosításokat és értelmezéseket, melyek a Csoport működése szempontjából relevánsak. IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzététel Hatályos 2011. január 1.-jétől A módosítás hatásaként a gazdálkodót kvalitatív közzétételek bemutatására ösztönzi az előírt kvantitatív közzétételekkel kapcsolatban, hogy elősegítse, hogy a felhasználók egy átfogó képet formálhassanak a pénzügyi instrumentumokból eredő kockázatok természetére és terjedelmére vonatkozóan. Ez a módosítás tisztázza továbbá a hitelezési kockázattal kapcsolatos és a birtokolt fedezetekre vonatkozó közzétételek elvárt szintjét, valamint könnyítést biztosít az újratárgyalt hitelek közzétételére vonatkozóan. Hatályos 2011. július 1.-jétől Az IASB az IFRS 7-re vonatkozóan megerősített közzétételi követelményeket vezetett be a mérlegen kívüli tevékenységeket érintő átfogó áttekintés részeként. A módosítás oly módon került kialakításra, hogy biztosítsa azt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói képesek legyenek megfelelően értelmezni a pénzügyi eszközök átadásával járó tranzakciókat, beleértve minden lehetséges kockázat hatását, amely annál a gazdálkodónál marad, amely az eszközt átadta. A módosítás további közzétételeket ír elő abban az esetben, ha aránytalan mennyiségű átadási tranzakció kerül vállalásra a beszámolási időszak vége felé. Nem gondoljuk, hogy a standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. A módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja, mert a Csoportnak nincsenek ilyen pénzügyi instrumentumai. IFRIC 14 A minimális finanszírozási követelmények előlegei Hatályos 2011. január 1.-jétől Az IFRIC 14 abból a célból került módosításra, hogy az IFRIC 14 egy nem szándékolt következményét orvosolja, mely szerint a gazdálkodók bizonyos esetekben nem jeleníthették meg eszközként a minimális finanszírozási követelmények előlegeit. Mivel a Csoportnak nincsen ilyen előleg fizetése, a módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja. IAS 24 Kapcsolt felek közzétételei Hatályos 2011. január 1.-jétől Az IAS 24 változásai egyszerűsítik a közzétételi kötelezettségeket azon gazdálkodók kapcsán, amelyeket a kormányzat ellenőriz, közösen ellenőriz, vagy jelentős befolyással bír, és tisztázza a kapcsolt fél meghatározását. Az IAS 24 úgy került megváltoztatásra, hogy a jelentést készítő gazdálkodó mentesül az IAS 24 szerinti általános közzétételi kötelezettségek alól a kormányokkal és a kormányokhoz kapcsolódó társaságokkal folytatott folytatott tranzakciók és függő egyenlegek tekintetében. A módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi 20

helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja. IFRS 1 Pénzügyi Kimutatások első alkalmazása Súlyos hiperinfláció Hatályos 2011. július 1.-jétől Az IFRS 1 IASB által történő ezen módosítás célja, hogy iránymutatást nyújtson azoknak a gazdálkodóknak, amelyek számára felmerül a súlyos hiperinfláció. Az iránymutatást alkalmazhatják mindazok a gazdálkodók, amelyek vagy folytatják az IFRS-nek megfelelő beszámolókészítést, vagy amelyek először készítenek IFRS alapján pénzügyi kimutatásokat. A módosítás értelmében, ha egy gazdálkodó IFRS-ekre történő áttérésének a dátuma a funkcionális pénznem normalizálásának napjára, vagy későbbre esik, a gazdálkodó összes, a normalizálási dátum előtt birtokolt eszközét és kötelezettségét azoknak az IFRS-ekre történő áttérés napján érvényes valós értékein is értékelheti és ezen valós értékeket tekintheti az eszközök és kötelezettségek vélelmezett bekerülési értékének a nyitó IFRS szerinti pénzügyi helyzet kimutatásba. A módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja. 2.) A Csoport szempontjából nem releváns, 2012-ben hatályos standardok, módosítások és értelmezések IAS 12 Jövedelemadók módosításai 2012. január 1. A módosítások kivételt biztosítanak az IAS 12 általános szabályai alól az IAS 40 Befektetési célú Ingatlanok alapján valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatban, azáltal hogy bevezeti azt a megdönthető feltételezést, hogy a befektetés könyv szerinti értéke az értékesítés során teljesen megtérül. A vélelem abban az esetben dönthető meg, ha a befektetés tárgya amortizálható és egy olyan üzleti modell keretében van tartva, hogy minden gazdasági hasznot egy időszakon keresztül kiaknázzon, az értékesítés által történő hasznosítással szemben. Mivel a Csoport nem rendelkezik befektetési célú ingatlannal, így a módosított standard nem volt hatással a Csoport pénzügyi jelentéseire 3.)Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket a Csoport a hatálybalépésük előtt nem alkalmaz IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálás Hatályos 2012. július 1.-jétől A módosítások megtartják az eredmény és egyéb átfogó eredmény egyetlen átfogó vagy két különálló, de egymást követő kimutatásban történő bemutatásának lehetőségét. Ugyanakkor, az egyéb átfogó eredményben szereplő tételeket az eredménybe utólagosan át nem sorolható és utólagosan átsorolható tételek szerinti csoportokba kell gyűjteni az egyéb átfogó eredmény tételének adóhatásával együtt, amelyre ugyanolyan alapú allokáció van előírva. A módosítást 2012. július 1-én vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. IAS 19 Munkavállalói juttatások módosításai 2013. január 1. Az IASB számos módosítást adott ki az IAS 19-el kapcsolatban. - Eltörlik a folyosó megközelítést, ezzel megkövetelik a gazdálkodótól, hogy a meghatározott juttatási program kötelezettségeiben és a program eszközökben lévő változásokat akkor jelenítse meg, amikor azok felmerülnek. 21

- Minden nyereséget vagy veszteséget azonnal az egyéb átfogó eredményben kell elszámolni. A módosítások emellett bevezetnek egy új megközelítést a meghatározott juttatási kötelezettségek és a program eszközök változásának a bemutatására, úgy, hogy a változásokat 3 összetevőre bontja: - Működési költség az eredményben kerül elszámolásra és tartalmaz minden jelenlegi és múltbéli működési költséget, csakúgy, mint a rendezések nyereségeit és a veszteségeit. - Nettó kamat az eredményben kerül elszámolásra és a beszámolási időszak kezdetén érvényes diszkontráta, valamint minden egyes beszámolási időszak elején érvényes nettó meghatározott juttatási kötelezettség vagy eszköz alapján kerül kiszámításra. - Újraértékelés az egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra és magába foglalja a meghatározott juttatási kötelezettségek aktuáriusi nyereségeit és veszteségeit, a juttatási programeszközök nettó időértékének aktuális hozamtöbbleteit, valamint a juttatások elszámolásának korlátozásában fellépő változásokat, ha van ilyen. A standard 2013. január 1-től lép életbe visszatekintő alkalmazással, néhány korlátozott kivétellel. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás Előírja a pénzügyi instrumentumok kötelezettségként vagy saját tőkeként történő besorolásának és bemutatásának, illetve a pénzügyi eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolásának alapelveit. Azon módosítások (2011. december), amelyek a beszámítással kapcsolatos előírások bizonyos szempontjait tisztázzák, 2014. január 1-től hatályosak. A korábbi alkalmazás megengedett. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzététel A 2011 decemberében közzétett, az egymást ellentételező megállapodásokra vonatkozóan előírt közzétételekhez kapcsolódó változtatások 2013. január 1-jével lépnek hatályba, de a korábbi alkalmazás megengedett. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. IFRS 9 A pénzügyi kötelezettségek számvitelével kapcsolatos bővítések beépítése Hatályos 2015. január 1.-jétől Az IFRS 9 kibocsátásával az IASB az első fázishoz érkezett abban a folyamatban, amelynek célja az IAS 39 kiváltása, és amely az IAS 39 által meghatározott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolására és értékelésére van hatással. A standardot 2015. január 1-től vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni. A folyamat következő fázisaiban az IASB a fedezeti ügyletekkel és a pénzügyi eszközök értékvesztésével kapcsolatos előírásokat fogja módosítani. IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 10 az ellenőrzést a konszolidáció egységes alapjaként használja a befektetés természetétől függetlenül, megszüntetve ezzel a kockázatokra és hasznokra épülő 22

megközelítést, amely a SIC-12-ben található. Az IFRS 10 az ellenőrzés 3 elemét azonosítja: a befektetés tárgyát képező gazdálkodó irányítása és befektetőt illető hozamok befolyásolása céljából. Egy befektetőnek rendelkeznie kell mindhárom elemmel, hogy arra a következtetésre IFRS 11 Közös Megállapodások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 11 a közös megállapodások két fajtáját fogalmazza meg: közös tevékenységek és a közös vezetésű vállalatok. A két típust a közös megállapodásban lévő felek jogai és kötelezettségei különböztetik meg egymástól. A közös tevékenységnél, a közös megegyezésben szereplő feleket az eszközökkel kapcsolatban jogok illetik meg, a kötelezettségekkel kapcsolatban pedig terhek vonatkoznak rájuk. Ezzel ellentétben egy közös vezetésű vállalatban a feleket a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogok illetik meg. Az IFRS 11 útmutatást biztosít a közös megállapodás fajtájának meghatározására. IFRS 12 Egyéb gazdálkodókban lévő érdekeltségek közzétételei Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 12 egy gazdálkodó leányvállalatokban, közös megállapodásokban, társult vállalkozásokban és speciális egységekben lévő részesedései közzétételének követelményeit egy átfogó közzétételi standardba ötvözi. Ezek közül számos közzétételi követelmény már megtalálható volt az IAS 27-ben, az IAS 31-ben, és az IAS 28-ban, míg a többi új. IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IAS 27 módosításra került az IFRS 10 kibocsátása miatt, de az egyedi pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelenlegi útmutató megmaradt. IAS 28 Társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IAS 28 módosításra került, hogy az IFRS 10 és IFRS 11 kibocsátása miatti változásokkal összhangban legyen. IFRS 13 Valós értéken történő értékelés Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 13 2011 májusában került kibocsátásra és egy egységes keretelvet határoz meg a valós érték meghatározására, amely alkalmazható a pénzügyi és a nem pénzügyi eszközökre is. A standard nem tartalmaz követelményeket arra vonatkozóan, hogy mikor van szükség a valós érték meghatározására; előírja, hogyan kell a valós értéket meghatározni, ha másik standard megköveteli IFRIC 20 Külszíni bányaművelés termelési szakaszával kapcsolatos lefejtési költségek Hatályos 2013. január 1-től Az IFRIC 20 minden olyan természeti erőforrásra alkalmazandó, amely külszíni bányászati műveléssel kerül kiaknázásra, és a következő célokra irányul: Az Értelmezést akkor kell alkalmazni, amikor a termelési lefejtési költség felmerül, vagy az 23

első időszak elején, amikor bemutatásra kerül. Az értelmezés nem lesz hatással a Visonka beszámolójára, mivel a Csoport nem végez bányászati tevékenységet. IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása Az IFRS-ek Javításai (2012. május) eredményeként létrejött, az IFRS 1 ismételt alkalmazásával és a hitelfelvételi költségek korábbi számviteli szabályozás szerinti aktiválásával kapcsolatos módosítások a 2013. január 1-től kezdődő időszakra hatályosak. A korábbi alkalmazás megengedett. 3. Árbevétel Az értékesítés konszolidált nettó árbevételének megoszlása tevékenységenként 2012.12.31 2011.12.31 Keveréktakarmány gyártás 2 816 218 2 430 790 Extrudált termékgyártás 314 528 313 918 Belkereskedelem 397 026 498 399 Keveréktakarmány bérgyártás 33 433 33 591 Közúti teherszállítás 3 868 4 624 Eladott /értékesített/ közv. szolg. 205 460 Egyéb tevékenységek 3 113 3 280 Összesen 3 568 391 3 285 062 A Társaság csoport szinten 8,6 százalékos növekedés mellett, 2012. évben 3 568 391 árbevételt ért el, a 2011 évben elért 3 285 062 tal szemben. A keveréktakarmány gyártás és az extrudált termékgyártás kivételével, valamennyi tevékenység árbevétele csökkent. A keveréktakarmány gyártás árbevétele 385 428 -tal, az extrudált termékek árbevétele 610 -tal emelkedett, a belkereskedelmi tevékenység árbevétele 101 373 -tal csökkent. A keveréktakarmány gyártás árbevételének változását az értékesítés volumenének és az értékesítési árak növekedése együtt befolyásolta. Az extrudált termékek és a belkereskedelem árbevételének alakulása az értékesített mennyiség csökkenésének és az értékesítési árak emelkedésének eredménye. 4. Értékesítés költségei 2012.12.31 2011.12.31 Értékesítés költsége 3 248 464 2 968 909 Összesen 3 248 464 2 968 909 Az értékesítés önköltsége 2012. évben 279 555 -tal meghaladta az előző évi szintet. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. A mezőgazdasági eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2012. évben 8,9%-kal, az ipari eredetűeké 13,7%-kal voltak magasabbak az előző évhez viszonyítva. Az árváltozást nem tudtuk az értékesítési árakban maradéktalanul érvényesíteni. Alapanyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény felhasznált, valamint értékesített készletre jutó értéke összesen 45 052 tal csökkentette az értékestés önköltségét. 24

5. Személyi jellegű rafordítások A személyi jellegű ráfordítások értéke 2012-ben 136 269 volt, ami 8 850 -tal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. (2011.év: 127 419 ). A változás elsősorban a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló bérrendezés és a béren kívüli juttatások adótartalma változásának eredménye, kisebb részben pedig a megnövekedett termelésnek köszönhető. 6. Igénybevett szolgáltatások 2012.12.31 2011.12.31 Szállítás-rakodás, raktározás költségei 27 948 31 367 Bérleti díjak 253 853 Karbantartási költségek 21 521 23 076 Hirdetés, reklám, propaganda költségek 476 55 Oktatás és továbbképzés költségei 131 87 Szakértői díjak 3 300 2 424 - ebből beszámoló könyvvizsgálati díja 1 680 1 794 Szakkönyvek, folyóiratok előfizetési díja 345 334 Telefon, posta, futár ktg. 1 395 1 382 Biztosítási díjak 2 471 2 345 Egyéb igénybevett szolgáltatások 10 134 16 308 Hatósági, igazgatási díjak, illetékek 580 1 195 Egyéb 2 550 908 Összesen 71 776 80 334 Az igénybe vett szolgáltatások értéke jelentős mértékben, 8 558 -tal csökkent 2011. évhez viszonyítva. A költségcsoportot 2011. évben a Társaság részvényeinek tőzsdei bevezetése kapcsán igénybe vett szolgáltatások értéke 10 663 -tal növelte. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási költségek együttesen 4 974 -tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. 7. Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó eredménye 2012.12.31 2011.12.31 Bírságok, kártérítések 421 4 259 Készletek értékvesztése visszaírása - -101 Követelések értékvesztése 1 337 2 071 Követelések értékvesztése visszaírása -85 - Behajthatatlan követelés 2 660 - Helyi adó 1 727 2 010 Egyéb adók 2 300 2 056 Tárgyi eszközök terven felüli écs - 61 Kapott késedelmi kamatok, bírság -3 285-3 436 Hiányzó állományból kivezetett készlet értéke 15 205 8 225 Céltartalék-képzés - 190 Céltartalék feloldása -190-700 Élelmiszerlánc-felügyeleti díj 3 279 - Egyéb -44 15 Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó 23 325 14 650 25

Az egyéb bevételek és ráfordítások nettó eredménye 2011. évhez viszonyítva 8 675 -tal romlott. Az egyéb ráfordítások összege 7 683 -tal emelkedett, az egyéb bevételek 988 tal csökkentek. 2012 évben a NAV-val szembeni 2 600 áfa-követelés leírására kényszerült a követelés elévülése miatt. Főként a magas készlet egységárak miatt, a gyártási és tárolási veszteségek értéke közel 7 000 -tal emelkedtek 2011. évhez viszonyítva. A tárgyidőszakban vevőkövetelésekkel kapcsolatosan 1 337 összegű értékvesztés került elszámolásra. Új ráfordításelem 2012. évben a tárgyévben bevezetett élelmiszerláncfelügyeleti díj, amelynek összege 3 279 volt. 8. Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2012.12.31 2011.12.31 Fizetett kamatok 19 879 22 786 Kapott kamatok -694-594 Részesedés értékvesztése 4 947 14 935 Diszkont értékpapír kamata - -3 Bankköltség 2 275 2 063 Árfolyamveszteség - 36 Árfolyamnyereség - -289 Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége 26 407 38 934 A pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2012. évben -26 407 volt, 12 527 -tal kevesebb, mint az előző évben (2011. év: -38 934 ). Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. Összege 2011. évhez viszonyítva 2 897 -tal csökkent. A Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedés elszámolt értékvesztése a pénzügyi tevékenység nettó veszteségét 4 947 -tal (2011. év: 14 935 ) növelte. 9. Jövedelemadók A csoportszintű tárgyévi társasági adó az egyes társaságok helyi szabályok szerint megállapított adózandó nyeresége alapján került meghatározásra. 2010. július 1-jétől a társasági adó kulcsa 10% éves 500 millió forint adózás előtti eredmény alatt, és 19% maradt az 500 millió forintos szintet meghaladó eredményre vonatkozóan. Jelenleg Magyarországon az egyes adóhatóságok által előírásra, kiszabásra kerülő adónemek körét több vonatkozó törvény szabályozza. Ezen jogszabályok többek között kiterjednek az általános forgalmi adó, a társasági-, helyi adók, valamint a bérhez kapcsolódó adók, járulékok körére. Az adóval kapcsolatos elszámolások ellenőrzési jogköre az adóhatóságokat illeti, amelyeknek, jogszabályi meg nem felelés illetve jogszabály sértés esetén, jogukban áll különféle bírság, mulasztás kiszabása a törvény adta kereteken belül. A vezetőség meggyőződése, hogy a beszámolóban szereplő adókötelezettségek értéke a jogszabályi előírásokkal összhangban áll. Ugyanakkor bármely adóhatóságnak jogában áll eltérő álláspont kialakítása, aminek hatása akár jelentős mértékű is lehet. A jövedelemadókhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások a következőkből tevődnek össze: 2012.12.31 2011.12.31 Társasági adó 2 580 2 404 Halasztott adó 104 233 Összesen 2 684 2 637 26

Jövedelemadók levezetése 2012.12.31 2011.12.31 Adózás előtti eredmény 15 266 15 146 Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (10%) -1 527-1 515 Le nem vonható költségek adóhatása -1 215-2 455 Adótörvény szerint veszteségre elismert halasztott adó leírása, újra elismerése 58 1 333 Jövedelemadók összesen -2 684-2 637 10. Egy részvényre jutó eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. 2012.12.31 2011.12.31 Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény () 15 266 15 146 Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) 1 960 000 1 388 677 Egy részvényre jutó eredmény (alap és hígított) (Ft) 8 11 11. Leányvállalat Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2012.12.31-én) Társaság neve Cégbejegyzés helye Törzstőke Tulajdoni hányad Szavazati arány Tevékenység Páhi Zöld Energia Kft. Magyarország 62 000 e Ft 100 % 100 % Saját tulajdonú ingatlan bérbeadás A Társaság Páhi Zöld Energia Termelő és Hasznosító Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe. 27

11. Leányvállalat (folytatás) Érték adatok -ban Megszerzés napján Részesedés leányvállalatban 119 328 Részesedés értékvesztése Anyavállalati % 100% Megszerzés Vásárlás Jegyzett tőke 62 000 Saját tőke valós értéke a megszerzés napján 60 736 Vételár feletti többlet 58 592 - ebből beazonosítható ingatlanokhoz kapcsolódó érték 51 167 Nem beazonosítható többletérték (goodwill) 7 425 A Társaság a megszerzés napjára készítetett vagyonértékelés alapján az ingatlanhoz (épület) rendelt 51.676 tartalékot, míg a be nem azonosított részt évközben a goodwill soron mutatja ki. A társaságot a teljeskörű konszolidáció módszerével a bejegyzés napján érvényes valós értéken vette fel az anyavállalat a konszolidált beszámolóba. 2011. december 31-én a Társaság - figyelembe véve a részesedés független könyvvizsgáló által medállapított piaci értékét - 14.935 értékvesztést számolt el a goodwill teljes összegében, illetve a beazonosított rejtett tartalék összegében. 2012 évben - ugyancsak a független könyvvizsgáló által elvégzett értékelés alapján - az ingatlanhoz kapcsolódó tartalékok értékéből 4 947 értékvesztésre került. A VISONKA Zrt. 2011.év elején döntött a Páhi Zöld Energia Termelő és Hasznosító Kft. 100%- os részesedésének a beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. A VISONKA Zrt.-nek jelentős gazdasági érdeke fűződött a Páhi Zöld Energia Termelő és Hasznosító Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez, így a VISONKA Zrt. a Páhi Zöld Energia Kft. egyszemélyes tulajdonosává vált. A Páhi Zöld Energia Kft. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, vagy társult vállalkozásnak minősül. 28

12. Ingatlanok, gépek, berendezések Adatok -ban Ingatlanok Műszaki gépek, berendezések Egyéb berendezések Befejezetlen beruházás Összesen Bruttó könyvszerinti érték 2011. január 1. 373 185 141 633 55 416 5 944 576 178 Konszolidációs bővülése miatti növekedés 104 740 1 780 106 520 Növekedés és átsorolás 11 507 1 810 10 492 23 809 Csökkenés és átsorolás -56-1 455-13 372-14 883 2012. január 1. 477 925 153 084 55 771 4 844 691 624 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás 206 2 527 1 858 2 635 7 226 Csökkenés és átsorolás -5 822-35 -905-4 669-11 431 2012.december 31. 472 309 155 576 56 724 2 810 687 419 Halmozott értékcsökkenés 2011. január 1. 52 546 56 141 28 889 137 576 Konszolidációs bővülése miatti növekedés 3 156 3 156 Növekedés és átsorolás 12 566 9 711 3 503 25 780 Csökkenés és átsorolás -17-56 -1 393-1 466 2012. január 1. 68 251 65 796 30 999 0 165 046 Konszolidációs bővülése miatti növekedés 787 787 Növekedés és átsorolás 12 072 9 976 3 647 25 695 Csökkenés és átsorolás -115-35 -877-1 027 2012.december 31. 80 995 75 737 33 769 0 190 501 Nettó érték 2011. január 1. 320 639 85 492 26 527 5 944 438 602 2012. január 1. 409 674 87 288 24 772 4 844 526 578 2012. december 31. 391 314 79 839 22 955 2 810 496 918 29

13. Immateriális javak Adatok -ban Goodwill Egyéb immateriális javak Összesen Bruttó könyvszerinti érték 2011. január 1. 5 065 5 065 Konszolidációs bővülése miatti növekedés 7 425 7 425 Növekedés 867 867 Csökkenés -761-761 2012. január 1. 7 425 5 171 12 596 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás 506 506 Csökkenés és átsorolás 2012. december 31. 7 425 5 677 13 102 Halmozott értékcsökkenés 2011. január 1. 3 242 3 242 Növekedés és átsorolás 384 384 Csökkenés és átsorolás -761-761 Értékvesztés 7 425 7 425 2012. január 1. 7 425 2 865 10 290 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés 445 445 Csökkenés 2012.december 31. 7 425 3 310 10 735 Nettó érték 2011. január 1. 0 1 823 1 823 2012. január 1. 0 2 306 2 306 2012. december 31. 0 2 367 2 367 30

14. Készletek 2012.12.31 2011.12.31 Anyagok 237 179 151 112 Befejezetlen termelés - - Saját előállítású takarmányok 15 533 4 778 Áruk 185 233 Összesen 252 897 156 123 A készletek 2012. december 31-i záró értéke 252 897 volt (2011. december 31-én: 156 123 ). A változás +62,0 százalék. A vásárolt készletek értéke 86 019 -tal, a késztermékek 10 755 -tal növekedtek. Anyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény a vásárolt készletek 2012. december 31-i értékét 5 466 -tal csökkentette. 15. Vevők és egyéb éven belüli követelések 2012.12.31 2011.12.31 Vevőkövetelések 381 227 269 917 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben - - Vevőkövetelések értékvesztése -3 324-1 986 Egyéb követelések 97 297 45 417 Egyéb követelések értékvesztése - -85 Szállítóknak adott előlegek - - Aktív időbeli elhatárolások 1 484 670 Összesen 476 684 313 933 A követelések 2012. december 31-i záró értéke 476 684 volt, 162 751 tal több, mint az előző évben (2011. december 31-i záró: 313 933 ). A legjelentősebb változás a vevőállományban (+111 310 ), és az egyéb követelésekben (+51 880 ) következett be. 16. Pénzeszközök 2012.12.31 2011.12.31 Pénztár, csekkek 3 278 1 114 Bankbetétek 43 066 56 297 Összesen 46 344 57 411 31

17. Jegyzett (alaptőke) és tartalékok A Társaság jegyzett tőkéje 2012. december 31-én 1 960 000 db részvényből állt. A részvények névértéke 1 000 Ft/db. A részvények számának változását és a 2011 évi tőkeemeléseket az alábbi táblázat mutatja: Részvények száma Jegyzett tőke változása Tőketartalék változása (db) Esemény 2010.12.31 459 764 459 764 1 2011.04.28 1 839 056 2011.04.28 120 944 30 236 Részvények névértékének változás Jegyzett tőke emelés eredménytartalékból 2011.12.31 1 960 000 490 000 1 2011.12.31. 1 960 000 490 000 1 2012. évben a kibocsátott részvények számában és a jegyzett tőkében változás nem történt. Részvények névértékének változás A Társaság Közgyűlése 2011. április 28-án a Társaság zártkörű működési formáját nyilvánosan működő részvénytársasági formára változtatta, egyidejűleg döntött a Társaság részvényei névértékének 1.000, -Ft ról 250,- Ft-ra történő módosításáról. Jegyzett tőke emelés eredménytartalékból A Társaság Közgyűlése 2011. április 28-án 120 944 db új, 250 Ft névértékű és kibocsátási értékű, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító ( A sorozatú) dematerializált törzsrészvény forgalomba hozatalával a Társaság alaptőkéjének 30 236 -tal történő felemeléséről döntött. Az alaptőke felemelésére az eredménytartalék terhére került sor. 18. Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában: Hitelnyújtó Hitel lejárata Devizaneme 2012.12.31 2011.12.31 Commerzbank Zrt. 2016.06.30 HUF 112 244 157 142 Összesen 112 244 157 142 A Társaság hitele beruházás finanszírozás céllal került felvételre. A hitelek változó kamatozásúak, a kamat mértéke jellemzően 3 havi BUBOR + 3,5%. A hitelek biztosítékait képezik a Társaság eszközein lévő vagyontterhelő zálogjogok, ingatlan jelzálog, vevőköveteléseken lévő csendes zálogjog, óvadék.) 32

19. Céltartalékok A Társaság várható kötelezettségekre képzett céltartalék összege 2011-ben és 2012-ben az alábbiak szerint alakult: Jogcímek Nyitó egyenleg 2011. január 1. 700 Tárgyévben képzett céltartalék 1 687 Céltartalék felhasználás 700 Záró egyenleg 2011. december 31. 1 687 Tárgyévben képzett céltartalék 1 632 Céltartalék felhasználás 190 Záró egyenleg 2012. december 31. 1 632 Tárgyévben a Társaság az időarányosan ki nem vett szabadságokra 1 632, az előző évben 1 497 céltartalékot képzett. Az előző évben peresített garanciális kötelezettségekre képzett 190 céltartalék 2012. évben felhasználásra került. 20. Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában Hitelek, kölcsönök megnevezése Devizaneme 2012.12.31 2011.12.31 Beruházási hitel éven belül esedékes része HUF 44 898 46 064 Összesen 44 898 46 064 21. Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2012.12.31 2011.12.31 Szállítói kötelezettségek 510 688 296 723 Vevőktől kapott előlegek 1 776 1 776 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 77 543 43 591 Passzív időbeli elhatárolások 1 507 1 512 Összesen 591 514 343 602 A szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2012. december 31-i záró értéke 591 514 volt, az előző évinél 247 912 -tal több (2011. december 31-i záró: 343 602 ). A legjelentősebb változás a szállítóállományban (+213 695 ), és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekben (+34 052 ) következett be. 33

22. Halasztott adó A halasztott adó a kötelezettség módszerrel kerül kiszámításra az ideiglenes különbözetek alapján. 2012.12.31 2011.12.31 Halasztott adó eszközök 59 - Halasztott adó kötelezettségek -1 435-1 272 Nettó egyenleg december 31-én -1 376-1 272 A halasztott adó követelés és kötelezettség részletei a következőképpen alakultak: Halasztott adó követelés (kötelezettség) Egyenleg 2011. január 1-én Változás Egyenleg 2011. december 31-én Változás Egyenleg 2012. december 31-én Adótörvény szerint elhatárolható veszteség 1 130-1 013 117-58 59 Tárgyi eszközök és immateriális javak -2 372 626-1 746-731 -2 477 Céltartalék 0 150 150 13 163 Készlet 203-203 - 547 547 Vevők értékvesztés 0 207 207 125 332 Nettó halasztott adó követelés (kötelezettség) -1 039-233 -1 272-104 -1 376 23. Pénzügyi instrumentumok A konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő pénzügyi instrumentumok a tevékenységhez kapcsolódó befektetések és követelések, egyéb követelések, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek A pénzügyi instrumentumokat a Csoport fajtájuk és vételi szándék alapján különböző kategóriákba sorolja. 34

Az alábbi táblázat a Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek a könyvszerinti és a valós értékét mutatja be 2012. december 31-én és 2011. december 31-én: 2012 Könyv szerinti érték Valós érték 2011 Könyv szerinti érték Valós érték Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - - - - - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések 476 684 476 684 313 933 313 933 - követelések Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek 46 344 46 344 57 411 57 411 Pénzügyi eszközök összesen 523 028 523 028 371 344 371 344 Pénzügyi kötelezettségek Kölcsönök amortizált bekerülési értéken 157 142 157 142 203 206 203 206 Szállítók és egyéb kötelezettségek amortizált bekerülési értéken 591 514 591 514 343 602 343 602 Pénzügyi kötelezettségek összesen 748 656 748 656 546 808 546 808 A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megfelelően reprezentálja a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét. A maximum hitelkockázati kitettség a fordulónapokon az alábbi volt: Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt 2012.12.31 2011.12.31 - jegyzett értékpapírok - - Kölcsönök és követelések 476 684 313 933 - követelések Pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek 46 344 57 411 35

24. Értékvesztések A vevőkövetelések korosítása az alábbiak szerint alakult: Bruttó Értékvesztés Bruttó Értékvesztés 2012 2012 2011 2011 Nem lejárt 328 949 203 689 0 és 90 nap között lejárt 48 923 62 918 91 és 180 nap között lejárt 181 és 365 nap között lejárt 31-13 Éven túl lejárt 3 324-3 311 3 311-1 986 Összesen 381 227-3 324 269 918-1 986 2011. évben a VISONKA Nyrt. - 365 napot meghaladó vevő nem fizetés miatt - 1 986 443 Ft összegben értékvesztést számolt el. 2012. június 21. napján meghagyásos eljárást kezdeményeztünk adós ellen, 3 310 738 Ft tőkeösszegű tartozás miatt, amely a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult. A Kiskőrösi Városi Bíróság (2013-tól járásbíróság) előtt 2013. január 8. napján tartott első tárgyaláson alperes nem jelent meg, amire tekintettel bírósági meghagyás került kibocsátásra, kötelezték az adóst a követelt 3 310 738 Ft és járulékai megfizetésére. A beszámoló elkészítésének napjáig a Kiskőrösi Járásbíróságtól nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy a meghagyás jogerőssé vált-e. 2012. évben, a még értékvesztéssel nem módosított követelés (3 310 738 Ft) és a 2011. évben elszámolt értékvesztés (1 986 443 Ft) különbözetére (1 324 292 Ft) értékvesztést számoltunk el. A vizsgált időszakban más vevő - 181 és 365 nap között lejárt - nem fizetése miatt, további 13 149 Ft összegű értékvesztés elszámolására kényszerültünk. 2011 évben a vevő követeléseken túl az egyéb követelésekre további 85 értékvesztés lett elszámolva, amely 2012 évben visszaírásra került. Kölcsönök és követelések értékvesztése az alábbiak szerint változott: 2012.12.31 2011.12.31 Nyitó egyenleg január 1-én 2 071 - Eredménnyel szemben elszámolt elszámolt értékvesztés miatti veszteség 1 338 2 071 Értékvesztés visszaírása -85 - Záróegyenleg december 31-én 3 324 2 071 36

Szegmens információk 2012. december 31. Átfogó jövedelem Takarmány üzletág Egyéb Összesen Értékesítés nettó árbevétele 3 568 391 2 080 3 570 471 Értékcsökkenés 25 940 787 26 727 Üzlet eredmény 47 793 764 48 557 Pénzügyi műveletek nettó vesztesége -26 407 Adózás előtti eredmény 22 150 Társasági adó 6 884 Időszak eredménye 15 266 Mérleg Tárgyi eszközök 401 069 95 849 496 918 Immateriális javak 2 224 143 2 367 Készletek 252 897-252 897 Vevőkövetelések 477 004 11 477 015 Szegmenshez nem allokált eszközök - - 46 403 Összes eszköz 1 275 600 Szállítói és egyéb kötelezettségek 591 002 512 591 514 Pénzügyi kötelezettségek 157 142-157 142 Szegmenshez nem allokált eszközök 3 067 Összes kötelezettség 751 723 37

Szegmens információk 2011. december 31. Átfogó jövedelem Takarmány üzletág Egyéb Összesen Értékesítés nettó árbevétele 3 285 062 1 374 3 286 436 Értékcsökkenés 25 467 548 26 015 Üzlet eredmény 56 123 2 604 58 727 Pénzügyi műveletek nettó vesztesége -38 934 Adózás előtti eredmény 19 793 Társasági adó 4 647 Időszak eredménye 15 146 Mérleg Tárgyi eszközök 424 052 102 526 526 578 Immateriális javak 2 147 159 2 306 Készletek 156 123-156 123 Vevőkövetelések 315 940 20 315 960 Szegmenshez nem allokált eszközök - - 57 411 Összes eszköz 1 058 378 Szállítói és egyéb kötelezettségek 343 337 265 343 602 Pénzügyi kötelezettségek 203 206-203 206 Szegmenshez nem allokált eszközök 2 959 Összes kötelezettség 549 767 25. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek A VISONKA Zrt. 2011. évben 100%-os részesedést szerzett a Páhi Zöld Energia Kft.-ben. A részesedést értékesítő gazdasági társaságok egyike a 10%-os tulajdoni hányaddal rendelkező GYE-MA Kft. volt, amely gazdasági társaságban Dömök Gábor igazgatósági tag közeli hozzátartozója, ifj. Dömök Gábor 50%-os részesedéssel rendelkezett. 38

A Társaság 2012 és 2011 évben ingatlant bérelt leányvállalatától, a Páhi Zöld Energia Kft.- től. A vevő-szállító forgalom alakulását az alábbiakban mutatjuk be. 2012.12.31 2011.12.31 Vevő-szállító forgalom 2 633 1 975 Kötelezettség a fordulónapon 210 222 - ebből lejárt határidejű - - Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra. 26. Bér- és létszámadatok A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát és a foglalkoztatott munkavállalók bérköltségét mutatja be az alábbi táblázat: Állománycsoport Átlagos állományi létszám Bér Prémium jutalom Jövedelem összesen Szellemi 11 44 789 44 789 Fizikai 25 44 772 44 772 Dolgozók összesen 36 89 561 89 561 Teljes munkaidősök 34 86 209 86 209 Részmunkaidősök 2 2 532 2 532 Személyi jellegű egyéb kifizetések A tárgyévben személyi jellegű egyéb kifizetések címen összesen 10 114 lett elszámolva. 27. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak javadalmazása Az igazgatóság (vezető tisztségviselők) és a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét mutatja be az alábbi táblázat: Állománycsoport Munkabér összege Tisztelet díj Más járandóság Összesen Igazgatósági tagok 3 120 3 120 Felügyelő Bizottsági tagok 2 642 2 642 Összesen 5 762 5 762 39

Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak egyéb juttatásai Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai az üzleti évben semmiféle előleget, kölcsönt nem kaptak, nevükben garancia vállalására nem került sor. Korábbi vezető tisztségviselőkkel és felügyelő bizottsági tagokkal kapcsolatos kötelezettségek A korábbi vezető tisztségviselőkkel és felügyelő bizottsági tagokkal szemben semmiféle kötelezettség nem áll fenn. Könyvvizsgáló által felszámított díjak A tárgyévi üzleti évre vonatkozóan a könyvvizsgáló által kizárólag könyvvizsgálati díj került felszámításra, más szolgáltatásokat ellenérték fejében a könyvvizsgáló nem nyújtott. A beszámoló könyvvizsgálatáért felszámított díj összege: 1 680 28. Környezetvédelem Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők. Környezetvédelmi költségek Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra. Környezetvédelmi céltartalékok A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn. 40

41

1. Gazdasági környezet Világgazdasági folyamatok A 2012-es évben tovább lassult a világgazdaság növekedése. Az eurozónával kapcsolatos aggodalmak jelentősen befolyásolták a világgazdaság teljesítményét, amely a 2011-es 3,8 százalékos bővüléssel szemben, 2012-ben csupán 3,2 százalékos növekedést mutatott. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint, főként a feltörekvő és a fejlődő országok teljesítményének növekedése következtében 2013-ban a növekedés elérheti a 3,5 százalékot. Az euróövezeti GDP a 2012. évi 0,4 százalékos visszaesés után 2013-ban 0,2 százalékkal csökken. Közép-Kelet-Európa a 2012. évi 1,8 százalékos bővülés után 2013-ban 2,4 százalékos növekedésre számíthat. Hazai gazdasági folyamatok A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye, a kedvezőtlenül alakuló külső környezet és az alacsony belső kereslet hatására 2012-ben 1,7 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Bár a gazdasági teljesítmény visszaesése nemcsak Magyarországra volt jellemző, ugyanakkor mértéke meghaladta az eurózóna és a régió átlagát. A csökkenésben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság kedvezőtlen időjárással összefüggő gyenge teljesítménye is. Szenvedett a gazdaság a tovább zsugorodó lakossági fogyasztás miatt, aminek a hátterében a csökkenő reálbérek, a hitelállomány leépítése, valamint munkaerő-piaci bizonytalanságok miatti óvatos viselkedés áll. Nem támogatta a gazdaság növekedését a beruházások további csökkenése sem. A magyar gazdaság külső feltételei az idei évben alig javulnak, a belső piac zsugorodik, ezért a hazai gazdagág várhatóan stagnálni fog. A mezőgazdasági ágazat helyzete A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2012-ben előző évi áron számítva 24%-kal csökkent, elsősorban a rendkívüli szárazság következményeként. A mezőgazdaság kibocsátásának 9%-os volumencsökkenése a növényi termékek volumenének 16%-os visszaeséséből és az állattenyésztés kibocsátásának 1%-os emelkedéséből adódott. A KSH január 21-i Gyorsjelentése szerint 2012-ben 2%-kal nagyobb területen, az előző évinél 25%-kal kevesebb gabona termett és valamennyi fontosabb őszi betakarítású növény termésmennyisége elmaradt az előző évitől. Búzából 2012-ben az egy évvel korábbinál 9%-kal nagyobb területről 3%-kal kevesebb, közel 4,0 millió tonna termést takarítottak be. Kukoricát 3%-kal kisebb területről takarítottak be, mint 2011-ben. A 4 millió 741 ezer tonnás termés 41%-kal maradt el az előző évitől. A gabonafélék árindexe 19,4%-kal, az olajos növényeké 19,2%-kal emelkedett. Az élő állatok és állati termékek ára - a 2011. évi 15,3%-os növekedés után 2012-ben további 11%-kal emelkedett. Az állati eredetű termékek költségét alapvetően meghatározó takarmány árak a 2011. évi 27,6%-os emelkedést követően 2012-ben további 9,2%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa agrárolló - értéke 2012- ben 108,1% volt, azaz 2011-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítási árak. (KSH Gyorstájékoztató 2013 február 15.) 42

Baromfi ágazat helyzete A tyúkok száma decemberben 30 millió volt, 2,8 millióval (8 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2012. június 1-jei állapothoz viszonyítva az állomány 4,6 millióval (13 százalékkal) csökkent. A 12,1 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 334 ezerrel (3 százalékkal), a hat hónappal ezelőttinél 1,8 millióval (18 százalékkal) volt több. 2012 első 11 hónapjában a vágótyúkok felvásárlási ára 9, a tyúktojásé 54 százalékkal volt magasabb, mint 2011 azonos időszakában. A lúdállomány 2012. december 1-jén 1,1 millió volt, 105 ezerrel (9 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A 4,2 milliós kacsaállomány 194 ezerrel (4 százalékkal) volt alacsonyabb, mint 2011 decemberében. A pulykaállomány 2,8 millió 200 ezerrel (7 százalékkal) volt kevesebb az egy évvel korábbinál. 2012 első 11 hónapjában a vágólúd felvásárlási ára 8, a vágókacsáé 5, a vágópulykáé 7 százalékkal nőtt 2011 azonos időszakához képest. 2012. január és november között az élő lúd piaci átlagára 1 százalékkal alacsonyabb, ezzel szemben az élő kacsáé 14, az élő pulykáé pedig 6 százalékkal volt magasabb, mint 2011 azonos időszakában. A baromfi takarmánykeverékek értékesítési árai 2012 első 9 hónapjában 5 százalékkal magasabbak voltak a 2011. azonos időszakinál. Forrás: KSH Statisztikai Tükör VII. évfolyam 12. szám) Az állatállomány a számunkra fontos baromfipiacon, és azon belül is a lúd, a kacsa és a pulyka állomány tekintetében tovább zsugorodott. A takarmánygyártás alakulása Az AKI jelentése szerint az összes takarmánykészítmény termelés a 2012-ben 27 ezer tonnával nőtt az előző évhez képest. Az éves belföldi értékesítés 1093 ezer tonna volt, ami 2 százalékkal több, mint 2011-ben. A hazai keveréktakarmány gyártás az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Becslésen alapuló adatok szerint a termelés 2012. évben 3 720 ezer tonna - előzetes becslés - volt, 60 ezer tonnával kevesebb, mint 2011. évben. Az előállított keveréktakarmányok 44 százaléka baromfitáp volt. Forrás: Gabonaszövetség A haszonállat-eledelt előállítók mellett, azok konkurenciájaként jelentkező zömmel külföldi érdekeltségű - hobbiállat-eledel gyártó üzemek termelése folyamatosan emelkedik. Az AKI adatai szerint a hobbiállat-eledel előállítása 2012-ben 9 százalékkal, 340 ezer tonnáról 370 ezer tonnára nőtt. A belföldi értékesítés 132 ezer tonnáról 165 ezer tonnára változott éves szinten. 2012. novemberében elkezdődött a termelés a MA-KA Kft. szentesi takarmánykeverő üzemében. Az egyre zsugorodó felvevő piac mellett, az új, korszerű takarmánykeverő üzem működése a Dél-alföldi régió takarmánygyártói, így VISONKA Nyrt. gazdálkodását is kedvezőtlenül befolyásolja. 43

2. VISONKA Nyrt. részvényeinek alakulás a 2012. január 01. és 2012.december 31. között eltelt időszakban A részvény neve: VISONKA, ISIN kódja: HU0000108550, névérték: 250,- Forint bevezetett mennyiség: 1.960.000 darab, kategória: B. A VISONKA részvények legnagyobb tulajdonosa a Közép-európai Gázterminál Nyrt.1.960.000 darab részvényből, a 2012. 11. 26-i tulajdonosi bejelentés alapján 69,41% részesedést birtokolt. 5%-ot meghaladó tulajdonosi bejelentés (a Keg Nyrt-, kívül) nem történt és a kibocsájtóhoz sem érkezett ilyen információ, így a VISONKA Nyrt. 5%-ot meghaladó tulajdonosa továbbra is a Közép-európai Gázterminál Nyrt. grafikon: www.portfoliofinancial.hu A részvények kereskedése 1.120,- forint és 503,- forint között mozgott. A legmagasabb, 1120,- forintos árfolyamot többször is érintette a részvény az elő félévben, a legalacsonyabb, 503,- forintos árfolyam épp az év végén, 2012. december 28-án volt. Az árfolyamértékben több alkalommal is megfigyelhető hirtelen volatilitás vélhetően olyan spekulatív tranzakciók eredménye, ami a részvények árfolyamának nagyobb mértékű csökkenését, vagy hirtelen emelkedését eredményezte. 44