Tartalom: oldal: I. A regionális fejlesztést célzó Európai Uniós támogatásokról...1 II. 2004-2006-os programok...2 III. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Magyarországon 2004-2006...14 IV. A 2007 és 2013 közti időszakban várható pályázati lehetőségek...15 I. A regionális fejlesztést célzó Európai Uniós támogatásokról A 2004-2006 között Magyarországon érvényben lévő Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP) által kitűzött átfogó cél a magyarországi régiók kiegyensúlyozott területi fejlődésének biztosítása. Ez egy olyan fejlesztéspolitikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztését, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztését. A fejlesztések az alábbi három irányban valósulhatnak meg a program szerint: 1. Természeti, kulturális értékekben gazdag, elmaradott térségek belső erőforrásainak fejlesztése. 2. Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre 3. A helyi szereplők alkalmazkodóképességének és együttműködésének erősítése. A ROP-ban 2004-2006 között 107,17 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A 2006. októberi adatok szerint a források 109%-a, azaz 117,21 milliárd forint már lekötésre került, 104%, azaz 111,83 milliárd forint folyósítására pedig már szerződés aláírásával is kötelezettséget vállaltak. A 100% fölötti arány azért fordulhat elő, mert az előre tervezett költségekhez képest a tényleges megvalósuláshoz kisebb összeg vált szükségessé egyes projektek esetén, így az előre lekötött keretek maradványösszegei visszakerültek a programot iránytó szervezethez, a ROP Irányító Hatósághoz. (Az adatok az EMIR-ből származnak.) 2006. októberig összesen 2300 ROP pályázat érkezett be, amelyek közül 555 volt sikeres, ennyi esetben született meg a támogatási döntés. Az 555 nyertes pályázat összesen 107,37 milliárd forint támogatást nyert el. 506 esetben már a szerződéskötés is megtörtént, a leszerződött pályázatok 101,99 milliárd forint forrást kötnek le. A szerződött pályázatok közül 270, azaz közel 50% önkormányzat által beadott projekt, ami a lekötött keretösszeg 62%-át teszi ki. A nyertes ROP pályázatok közül 134 már teljesen megvalósult, és a projektek átadásra kerültek. Ezek támogatási összértéke 29,01 milliárd forint. A ROP keretében 13 központi projekt indult, amelyek támogatási összértéke 10,1 milliárd forint. A regionális operatív program támogatott projektjeinek felzárkóztató hatását bizonyítja, hogy a fejlesztések nyomán 1557 új munkahely jön létre, valamint 4612 esetben a munkahelyek megtartásával járt a beruházás. Támogatás megvonására eddig mindössze egy esetben került sor. A program sajátossága, hogy a legtöbb fejlesztéshez minimális önerő szükséges, ám vannak célterületek, ahol a támogatás mértéke eléri a 100%-ot. Az önerő biztosítására önkormány- 1/16 oldal
zatok esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kiegészítő támogatást biztosít. A támogatások mindegyike vissza nem térítendő forrás. Viszszatérítésre csak a projekt szabálytalan vagy hiányos megvalósulása esetén kerül sor, azonban fontos tudni, hogy az elnyert támogatást utólag, a számlák benyújtását követően kapják meg a projektgazdák. Ettől a ténytől függetlenül lehetőség van előleg igénylésére is, egyszeri alkalommal, legfeljebb 25%-os mértékben. A projektek megvalósítása során minden esetben a pályázatban jelzett paraméterek szerint kell haladni, bármilyen kis eltérés a szerződés módosításával járhat. A ROP nem fedi le egy-egy régió teljes fejlesztési szükségleteit, hanem olyan fejlesztésekre koncentrál, melyek végrehajtása elsősorban a régió területi sajátosságaihoz illeszkedve, az eltérő földrajzi, gazdasági, kulturális adottságokból kiindulva szolgálják a helyi, regionális érdekeket, és a helyi, kistérségi szereplők részvételével valósulnak meg. A támogatások lehívását egyrészt pályázati rendszerben, másrészt ún. központi programok keretében lehet megtenni. A program pályázatai 2004 februárjában kerültek kiírásra, és néhányuk olyannyira népszerű lett, hogy a 3 évre tervezett, regionális felosztású keretek már 2004 végére kimerültek. A központi programok nagy értékű, illetve országos jelentőségű fejlesztéseket tartalmaznak. A kedvezményezettek nem közvetlenül a vállalkozások, önkormányzatok, szervezetek vagy magánszemélyek, hanem olyan intézmények, amelyek segítik a gazdasági, humánerőforrás-, infrastrukturális, ill. regionális fejlesztések megvalósítását, pl. vállalkozói központok, kamarák, fejlesztési ügynökségek, képzési intézetek, munkaügyi központok, egyetemek, állami szervek. A programok hatással vannak a tanácsadási szolgáltatások fejlesztésére, a foglalkoztatás növelésére, a különböző szintű szakképzési és továbbképzési tevékenység segítésére, a közigazgatás korszerűsítésére, az egészségügy és a közlekedés javítására, valamint a természetvédelemre. A pályázatok megjelenését, elbírálását, a szerződéskötést és a kifizetést jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatósága, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek, illetve a VÁTI területi irodái végzik. II. 2004-2006-os programok Noha az Európai Unióban minden egyes pénzügyi ciklus 7 évre szól, Magyarország 2004-es csatlakozásával csupán ezen időszak utolsó 3 évében juthat hozzá teljes jogú tagként fejlesztési forrásokhoz. A Regionális-fejlesztési Operatív Program a 3 évre vonatkozóan 3 ún. prioritáson, azaz célterületen keresztül ad lehetőséget a régiók fejlődését segítő források lehívására. 1. Prioritás: A turisztikai potenciál erősítése a régiókban A prioritáson belül nem kizárólag szállodák szolgáltatásaihoz lehet forrást igényelni, hanem pl. nemzeti parkok, múzeumok látogatóbarát szolgáltatásainak bevezetését, fejlesztését is meg lehet valósítani. Két pályázati kiírás jelent meg 2004-ben, közülük a Turisztikai vonzerők fejlesztése c. 2005-ben és 2006- ban már nem jelent meg, a keretek a meghirdetést követően hamarosan kimerültek. 1.1. Intézkedés: Turisztikai vonzerők fejlesztése - pályázat Támogatás célja: Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az or- 2/16 oldal
szág sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek; Az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése; Támogatható tevékenységek: 1. komponens: Nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai látogatottságához szükséges fejlesztések ösztönzése; 2. komponens: Jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkező világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése; 3. komponens: Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése; 4. komponens: Múzeumok látogatóbarát fejlesztése; 5. komponens: Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés; Pályázhatnak: Helyi önkormányzatok és intézményeik, kivéve a fővárosi önkormányzat és kerületi önkormányzatok; Helyi önkormányzati társulások, kivéve a fővárosi és kerületi önkormányzatok; Közhasznú tevékenységet folytató, nem profitorientált gazdasági társaságok, amelyekben a közszféra többségi tulajdonnal bír, Központi költségvetési szervek és intézményeik; nonprofit szervezetek; A minimális saját erő mértéke: 2,5-5 % E pályázat keretein belül valósul meg például a Szob és Nagybörzsöny közötti kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának első üteme, melyre Szob Város Önkormányzata 15,4 millió forintot nyert el. A projekt keretein belül a Duna-Ipoly Nemzeti Park börzsönyi belső területei látogathatóságához szükséges, Szobot Nagybörzsönnyel összekötő kisvasutat részlegesen felújítják. Ezen belül a Szob- Márianosztra közti 6,7 kilométeres, ún. alsó szakaszt teljesen felújítják; mozdonyokat és személykocsikat vásárolnak, ezzel a kisvasutat újra a forgalomba tudják helyezni, és turisztikailag is újra hasznosítható lesz. A fejlesztések révén a Nemzeti Park értékeit így kényelmesen, egyben kulturáltan járhatják be az ide látogatók, valamint a mozgáskorlátozottak is megismerhetik a Nemzeti Park szépségeit. A kisvasút rekonstrukciója továbbá szolgálja a természeti és ipari/kulturális örökség megóvását, valamint a térség vonzerejének növelésén keresztül hozzájárul annak fejlődéséhez és lakói életminőségének javulásához. 1.2. Intézkedés: Turisztikai fogadóképesség javítása - pályázat A ROP "Turisztikai Fogadóképesség Javítása" című pályázat célja a kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, új szálláshelyek létesítése a vonzerők közelében, valamint a szálláshelyek környezetbarát üzemeltetésének elősegítése, a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése, munkahelyteremtés. Támogatható tevékenységek: 1. Komponens: Meglévő kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése és új férőhelyek teremtése Meglévő szálláshelyek kapacitásnövelése és minőségének fejlesztése (az 1-3 csillagos szállodákat, panziókat, kempingeket, turistaházakat érinti), a szállásokon kínált szolgáltatások bővítése; Ide tartozik a szállodai szobák számának növelése és a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális beruházások (például szabadidő- vagy konferencialétesítmények, kerékpárkölcsönzés). Új szálláshelyek kiépítése azokon a helyeken, ahol az ágyszám nem elégíti ki a helyi turisztikai igényeket (kizárólag a 2-4 csillagos szállodákat, panziókat, kempingeket, turistaházakat, ifjúsági szállókat és üdülőházakat érinti). 3/16 oldal
A fejletlenebb régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) a támogatás mértéke 40%, a műemléképületekben végrehajtott fejlesztési projektek minden régióban további 10% támogatásban részesülnek. Kizárólag olyan pályázatok támogathatók, amelyek az akadálymentesítésről gondoskodnak (a projektet megelőzően az akadálymentesítés már megtörtént, vagy a projekt keretében megoldásra kerül), valamint a környezet-, táj-, természet- és kulturális örökségvédelmi előírásoknak megfelelnek. 2. Komponens: A turisztikai vonzerők termékké fejlesztéséhez szükséges a vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatás-kínálat választékának és minőségének fejlesztése. Infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése a vitorlás-, illetve (ahol az adott jogszabályok engedélyezik) motorcsónak-kikötőkben, továbbá a turisztikai célokra alkalmas nemzeti parki vagy egyéb természetvédelmi területek esetén a védett természeti területek és értékek védelmét nem veszélyeztető csónakkikötőkben, a kikötők férőhelyének megfelelően; a magas színvonalú, komplex hajózási szolgáltatásokat kínáló kikötő-hálózatok megteremtése érdekében. A Balaton, Duna, Fertő-tó, Tisza, Tisza-tó és Velencei-tó területein történő beruházások előnyt élveznek. A kerékpáros turizmushoz szükséges kerékpáros szolgáltatások létesítése; A lovasturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése már működő lovasturisztikai létesítmények esetében. Pályázhatnak: Gazdasági társaságok nonprofit szervezetek (közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, valamint egyéb jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek) Egyéni vállalkozók Helyi önkormányzatok és intézményeik (kivéve a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok, amennyiben a projekt Budapest területén belül valósul meg) szálláshely-fejlesztésre nem pályázhatnak. Nonprofit szervezetek (közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, valamint egyéb jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek) szálláshely-fejlesztésre nem pályázhatnak A kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek által létrehozott partneri együttműködés A szükséges saját erő mértéke: 50-70 % E támogatást nyerte el a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány projektje is, melynek tárgya a gyulavári Wenckheim-Almássy kastély megmentése és turisztikai célú fejlesztése. A támogatás keretében Gyula gyulavári településrészén egy látogatóközpontot alakítanak ki a 18. szban épült kastélyban és annak parkjában. A tervek szerint az épület homlokzatát az eredeti állapotoknak megfelelően, a parkot korhűen építik újjá. Ezt követően a kastély alapvetően 3 funkciót fog betölteni. Egyrészt állandó kiállítások színhelyéül fog szolgálni, például Nemzetiségi kiállítás, Ökogazdálkodás a dél-alföldi régióban, Dél-alföldi kortárs képzőművészetek kiállítás, Helytörténet kastélytörténet stb. Másodsorban Gyula gyulavári környezetében számos ökoturisztikai lehetőség van. Ennek központi kiinduló helye a kastély lesz, ahonnan állandó programokat biztosítanak az odalátogatóknak, például erdei iskola, látogatás a biofarmokon, vadmegfigyelés, lovasturizmus stb. A kastély épülete a felújítást követően alkalmassá válik konferenciák, találkozók, koncertek megrendezésére, mindemellett otthont ad különféle alkotó- 4/16 oldal
táborok számára is. Egyházi rendezvények, komolyzenei koncertek, házasságkötések helyszínéül a kastély hatszögletű kápolnáját újítják fel, mely szintén páratlan építészeti értékeket képvisel. 2. Prioritás: Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Települések útjainak, épületeinek, iskoláinak, óvodáinak felújítása, valamint a tömegközlekedéssel összefüggő fejlesztések valósíthatóak meg ezen célterületen keresztül. 2.1. Intézkedés: Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása pályázat A támogatás célja, támogatható tevékenységek: Négy- és ötszámjegyű utak, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötő- és öszszekötő utak felújítása a fejletlenebb régiókban és a hátrányos helyzetű kistérségekben; A települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetőségét javító, hiányzó útszakaszok kiépítése; Ipari területekhez vezető utak építése és felújítása; Turisztikai vonzerőkhöz vezető utak építése, felújítása, szélesítése és burkolatának megerősítése, melyek a "Turisztikai vonzerők fejlesztése" intézkedés által támogatott projektekhez kapcsolódnak; Pályázhatnak: Helyi önkormányzatok, intézményeik és társulásaik; Központi költségvetési szervek és intézményeik; Nem profitorientált, közhasznú társaságok; A szükséges saját erő mértéke: 10 százalék. Mezőkovácsháza is sikerrel pályázott e kiírásra, hiszen a ROP keretében elnyert vissza nem térítendő támogatás felhasználásával került felújításra a Békés megye déli részén fekvő, 4434-es jelű út Mezőkovácsháza és Mezőhegyes közötti szakasza. A területen élők főként mezőgazdasággal foglalkoznak, ezért nagy jelentősége volt a 11,4 kilométeres útszakasz felújításának. A munkák során burkolatcserével erősítették meg a pályaszerkezetet, ami komfortosabbá, biztonságosabbá teszi a közlekedést és áruszállítást, valamint javítja a Mezőhegyesen és Mezőkovácsházán lévő munkahelyek elérhetőségét. A magyar és külföldi turisták is egyszerűbben juthatnak el Mezőhegyesre, hogy megtekintsék a Hildéremmel kitüntetett település egyedülálló látnivalóit, építészeti emlékeit és rendszeresen megtartott rendezvényeit (növénytermesztési szakkiállítás, ménes-versenyek stb.). Így Dél-Békésben is továbbfejlődhet az idegenforgalom, ami az életszínvonal javulásához és a gazdaság élénküléséhez vezet. 2.1.3 Intézkedés: Helyi tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése - pályázat A támogatás célja: A helyi tömegközlekedési szolgáltatások minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása. Támogatható tevékenységek: A települések és településrészek kapcsolatát biztosító tömegközlekedési infrastruktúra és a korszerű tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények kiépítése - a kapcsolódó forgalomtechnikai berendezésekkel, szükséges kiegészítő beruházásokkal együtt: az intermodális kapcsolatrendszer fejlesztése (P+R rendszerek (kivéve a vasúti csomópontokhoz kapcsolódó), az átszállások optimalizálása érdekében csomópontok fejlesztése), a tömegközlekedés előnyben részesítése forgalomtechnikai eszközök fejlesztésével (buszsávok, 5/16 oldal
buszöblök, megállóhelyek, forgalomirányítási rendszerek fejlesztése), helyi és távolsági autóbusz-pályaudvarok, végállomások fejlesztése, felújítása, átépítése utasforgalmi szempontok szerint, utasforgalmi szolgáltatások (kivéve a vasúti csomópontokhoz kapcsolódókat) színvonalának javítása, informatikai, térinformatikai eszközök fejlesztése, tekintettel az intermodalitásra (pl. utastájékoztatás, forgalomirányító központok fejlesztése, kialakítása, elektronikus jegy- és bérletrendszer kialakítása), villamos- és trolibuszhálózat rekonstrukciója és műszaki infrastrukturális fejlesztése, mozgáskorlátozottak tömegközlekedésének elősegítését biztosító tevékenységek fejlesztése, megvalósíthatósági tanulmány készítése a későbbi fejlesztések megalapozásához (pl. integrált tömegközlekedési rendszerek). Pályázhatnak: Helyi önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik, Közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, Közhasznú tevékenységet folytató, nem profitorientált gazdasági társaságok, melyekben a közszféra többségi tulajdonnal bír, Tömegközlekedési feladatok ellátására jogosult gazdálkodó szervezetek. A zirci autóbusz-terminál áthelyezése, új személyforgalmi logisztikai központ kialakítása is e támogatás keretein belül valósul meg, melyre mindösszesen 180 millió Ft támogatást nyert el Zirc Város Önkormányzata. A 2007 novemberére tervezett átadás után jelentősen javul a helyi és a helyközi tömegközlekedés minősége és az infrastrukturális feltételek. A jelenleg a városközpontban, kedvezőtlen körülmények között működő, kis kapacitású autóbusz-pályaudvart a város széli vasútállomás mellé helyezik át, így olyan a vasúti és közúti közlekedést egyesítő csomópont alakul ki, amely jelentősen segíti a mai kor követelményeinek megfelelő gyorsabb, kényelmesebb tömegközlekedés megszervezését. A beruházók a projekt keretében az új buszpályaudvar kialakítása mellett személyautó- és buszparkolót is létesítenek, korszerű utastájékoztató rendszert telepítenek, valamint kapcsolódó csomópontokat és közműveket építenek ki. A tervezők különös figyelmet fordítottak az akadálymentesítésre, ezért a buszpályaudvaron a gyalogátkelőhelyek szegélyei süllyesztettek lesznek, a személygépkocsi-parkolónál pedig a mozgáskorlátozottak részére fenntartanak egy felfestéssel és táblával jelzett szélső kocsi-állást. 2.2. Intézkedés: Városi területek rehabilitációja pályázat A támogatás célja: A helyi önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs akcióinak ösztönzése, olyan városrehabilitációs akciók megvalósításán keresztül, amelyek célja új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása és a meglévő funkciók megerősítése romló állapotú, többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott városi területeken, a terület megújítása és a társadalmi kohézió erősítése céljából. Leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat, illetve barnamezős területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk előmozdítása, valamint a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése. Innovatív város-rehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése szerte az országban. Támogatható tevékenységek: ingatlan-, azaz föld-, telek- és épületvásárlás. 6/16 oldal
Komplex terület-előkészítési munkák A szennyezett területek kármentesítése Közterületek kialakítása és felújítása Épületek (helyiségek) felújítása, fenntartható és környezetbarát módon. A történelmi és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése A közbiztonság javítását és bűnmegelőzést szolgáló tevékenységek Kulturális, szabadidő- és sportlétesítmények kialakítása kivételes esetekben, amennyiben nyilvánvaló e tevékenységek hozzájárulása a fenntartható munkahelyek létesítéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez. akadálymentesítés a településfejlesztési akcióterületen. A pályázatban helyi önkormányzatok és konzorciumaik vehetnek részt. A pályázóknak 10 százalék önrésszel kell rendelkezniük. Egy nyertes projekt: Ózd: új városrész születik című pályázatával nyert vissza nem térítendő támogatást Ózd Város Önkormányzata a ROP keretében. A rehabilitációs program akcióterületét az Október 23-a tér, a Petőfi tér, a József Attila, Alkotmány, Váci Mihály és Gyár utcák, valamint a 48 jelű főút egyes területei alkotják. A ROP által támogatott projekt a fejlesztések első ütemét jelenti. A városrész felújításának előkészítése a lakosság és a vállalkozások bevonásával történt: a pályázó az elképzelést vállalkozói fórumon, illetve lakossági kérdőíves felméréssel pontosította. A volt kaszinó épületének felújítását és akadálymentesítését követően egy többfunkciós rendezvényházat és felsőoktatási távoktatási módszertani központot hoznak létre a beruházók. Az épület melletti és előtti leromlott állapotú területek felújításával, újraburkolásával, zöldfelületek kialakításával és útfelújításokkal szépítik a városképet, javítják a gyalogos- és gépjárműforgalom feltételeit. Mindez a projekt átfogó céljának megvalósítását, azaz a vonzó települési környezet kialakítását és az oktatási-kulturális szerepkör erősítését célozza meg. A pályázó partnerein keresztül különböző képzések megvalósítását tervezi, és felsőfokú oktatást tesz hozzáférhetővé a településen. Az elnyert összeg: 729.534.150 Ft 2.3.Intézkedés: Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázat A támogatás célja az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül az oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentése a hátrányos helyzetű kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. Támogatható tevékenységek: Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül az épületek átfogó felújítása, korszerűsítése, valamint szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek építése, megújítása, az intézmények udvarának felújítása. a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése, a sajátos nevelési igényű gyerekek, diákok képzését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése. informatikai berendezések, eszközök (hardver, szoftver) beszerzése csak iskolák esetében; az intézmények akadálymentesítése azért, hogy a létesítményekhez a speciális nevelési igényű tanulók is hozzáférjenek. Az intézkedés keretében kizárólag azon projektek jogosultak támogatásra, amelyek hátrányos helyzetű 7/16 oldal
kistérségben valósulnak meg, vagy olyan általános iskolák vagy óvodák fejlesztését célozzák, amelyekben a gyerekek több mint 50%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Pályázhatnak: Óvodák; Alapfokú nevelési-oktatási intézmények; A fenti intézmények fenntartói (pl.: önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapítók, fenntartók); A fenti intézmények partneri együttműködései; A szükséges saját erő mértéke: 5% A Kitaibel Pál Általános és Zeneiskola akadálymentesítésre és a tornatermi szárny emeleti szintjén tantermek kialakítására kapott támogatást a pályázat keretében. A fejlesztés során nemcsak a mozgáskorlátozottak, hanem a látás- és halláskárosultak részére is akadálymentesített lesz az épület, a folyosókat is ennek megfelelően alakítják át. Az épület magasabb szintjeinek elérését az épület utcafronti homlokzatához csatlakozó felvonó segíti majd. Ennek működtetése a kezelőgomb optimális elhelyezése miatt nem okoz majd gondot a mozgássérült tanulók számára. A tornatermi szárny fölé felhúzott emeletráépítésben négy tanterem és egy vizesblokk kap helyet. A felújított szint akadálymentes megközelítéséhez függőfolyosót alakítanak ki. A fejlesztések eredményeként a gyerekeket és az iskola dolgozóit egy, a 21. század igényeinek minden téren megfelelő iskolaépület fogadja majd, ahol az optimális környezet mind a tanítás, mind pedig a tanulás szempontjából ösztönzőleg hat. Az elnyert támogatás összege: 148.802.716 Ft 3. Prioritás: A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Az oktatással, szakképzéssel és foglalkoztatással összefüggő beruházások tartoznak e prioritás pályázataihoz. A ROP központi programjai a célterülethez tartozó fejlesztéseket támogatják. 3.1.Intézkedés: A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése központi program Az intézkedés alapvetően kettős célt kíván megvalósítani: A helyi közigazgatás és a területfejlesztés intézményi rendszerének kapacitásépítése, különös tekintettel a Strukturális Alapok fogadásához szükséges ismeretekre; A helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttműködés erősítése; és mindezek egyik eredményeként a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. A 3.1-es intézkedés három komponenst tartalmaz, ezek a következők: 1. A helyi közigazgatás korszerűsítése és kapacitásépítése képzési programok, tanácsadás és infrastrukturális fejlesztések révén: A továbbképzések megvalósításához szükséges továbbképzési programok kidolgozása, valamint a már meglévők továbbfejlesztése a képzési szükségleteknek megfelelően A továbbképzések megvalósításához az oktatók szakmai és felnőttoktatás-módszertani felkészítése Olyan képzési programok megvalósítása, melyek hozzásegítik a helyi területi közigazgatási szerveket a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból érkező források sikeres lehívásához és felhasználásához elősegítik a közigazgatás korszerűsítését 8/16 oldal
segítik az ágazati jogharmonizációhoz kapcsolódó feladatok ellátását Tanulmányok készítése a közigazgatás korszerűsítése érdekében. A programot a Magyar Közigazgatási Intézet koordinálja. 2. A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplők kapacitásépítése Akkreditált felnőttképzési szervezetek által szervezett képzéseken a célcsoport részvételének támogatása az alábbi témákban: A Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap forrásainak felhasználását célzó projektek tervezéséhez, végrehajtásához kapcsolódó ismeretek fejlesztése stratégiai tervezés; fenntartható fejlődés; esélyegyenlőség; általános menedzsment; közigazgatás, közszféra működése; európai uniós ismeretek; közszolgáltatások átvállalásához szükséges ismeretek; projekt-előkészítés, -fejlesztés, -megvalósítás; pénzügyi menedzsment; források rendelkezésre állásának biztosítása; diverzitás és anti-diszkrimináció; területfejlesztés, regionális fejlesztés; Célcsoportok: Kisebbségi önkormányzatok választott képviselői Kistérségi ügynökségek alkalmazottai Kistérségi menedzserek Falugazdászok (ha nem köztisztviselők) Vidékfejlesztési menedzserek (ha nem köztisztviselők) Kistérségi megbízottak Megyei Területfejlesztési Ügynökségek munkatársai Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai Civil szervezetek által delegált szakemberek, munkatársak, különös tekintettel a regionális fejlesztésben érintett, valamint a horizontális témákhoz kötődő tevékenységet ellátó civil szervezetekre (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) Önkormányzatok választott testületeinek tagjai Önkormányzati intézmények vezető beosztású alkalmazottai Terület- és településfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságok alkalmazottai Kereskedelmi és Iparkamarák alkalmazottai Vállalkozásfejlesztési alapítványok munkatársai A programban való részvételhez a képzéseket lebonyolító szervezeteknek képzési listára kell bejelentkezniük. A programot a VÁTI Kht. koordinálja. 3. Regionális és kistérségi szintű együttműködések ösztönzése Partnerség-építő és kommunikációs tréningek lebonyolítása; Kistérségi és regionális szintű együttműködésipartnerségi hálózatok kiépítését célzó képzések, workshopok szervezése; Regionális és kistérségi szintű, minta-jellegű együttműködési modellek kialakítását célzó képzések lebonyolítása; Széleskörű partnerségre épülő, integrált projektek kialakítására irányuló képzési programok lebonyolítása Kedvezményezettek köre: Regionális Fejlesztési Ügynökségek Balaton Integrációs Kht. 9/16 oldal
A TIPP - Tudástranszfer Innovatív Projektekhez, Partnerséghez - regionális kapacitásfejlesztés és hálózatépítés a Dél-Dunántúlon című program e központi program részeként valósul meg. A projekt átfogó célkitűzése a régiós humán potenciál versenyképesebbé tétele, a megújulásra képes helyi társadalom megteremtése, hogy ezzel is hozzájáruljon a régió versenyképességének, forrásabszorpciós kapacitásának fejlesztéséhez a folyamatosan megújuló európai térségben. A TIPP projekt további célja a helyi szereplők regionális identitásának megerősítése, hogy ezzel is hozzájáruljon a kialakulóban lévő régiótudathoz. A TIPP projekt konkrét célja a regionális és kistérségi szervezetek kapacitásfejlesztése partnerség-építő, kommunikációs tréningek, valamint együttműködési-partnerségi hálózatok, együttműködési modell kialakítását célzó képzésekkel, workshopokkal. 3.2.1. Intézkedés: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása pályázat A támogatás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása és helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása. Támogatható tevékenységek: Helyi/kistérségi/megyei/regionális foglalkoztatási stratégiák kialakítása, foglalkoztatási megállapodások létrehozása a helyi/kistérségi/ megyei/regionális gazdaságfejlesztési és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve, valamint a helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célzó helyi/kistérségi/megyei/regionális szintű együttműködési hálózatok kialakítása, működési feltételeinek megteremtése: figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére a helyi foglalkoztatási stratégiák megalapozására szolgáló tanulmányok készítése, szemináriumok, workshopok, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a projekt megvalósítását segítő képzéseken való részvétel, pl. partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút stb. a projektben részt vevők közötti folyamatos információcsere honlap kialakítása a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé országos és nemzetközi, hasonló projektekhez kapcsolódó tapasztalatcsere helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzat, valamint költségvetés kidolgozása a foglalkoztatási megállapodásokkal, és a foglalkoztatási stratégiával összhangban konkrét projektjavaslatok kidolgozása a projekt eredményeinek terjesztését célzó kiadványok készítése, szakmai és közösségi fórumok, rendezvények szervezése a regionális és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai dokumentumok számára ajánlások megfogalmazása a projekt tapasztalatainak figyelembevételével. Pályázhatnak: Önkormányzatok Önkormányzati társulások Alapítványok Közalapítványok Közhasznú társaságok Egyesületek Társadalmi szervezetek és azok szövetsége Megyei Munkaügyi Központok Kereskedelmi és Iparkamarák 10/16 oldal
Munkaadói és munkavállalói szervezetek Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központok A támogatás mértéke (%): 100 E pályázat keretein belül valósul meg például A romák foglalkoztatottságát bővítő - helyi hálózat kialakításán és működtetésén alapuló - integrált stratégia kidolgozása Jász-Nagykun-Szolnok megyében című projekt, melyre mintegy 45 millió forintos támogatást kapott a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség. A projekt elsődleges célja, hogy létrejöjjön a romák foglalkoztatását segítő, megyei szintű stratégia. A projekt széles társadalmi támogatottságot élvez az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a JNSZ Megyei Munkaügyi Központ részéről. Közreműködő partner a JNSZ Megyei CÉSZ, támogató szervezete a megye településeinek Cigány Kisebbségi Önkormányzatai és három olyan település (Tiszaroff, Tiszabura, Tiszabő), melynek területén a roma lakosság aránya meghaladja az országos átlagot. Ez az összefogás megteremtheti annak lehetőségét, hogy a romákkal kapcsolatos problémák megoldására magasabb szintű, rendszerszemléletű stratégia keretében kerüljön sor, egyedi módszerek alkalmazásával. A projekttől az várják, hogy növekedjen a romák képzettsége, emelkedjen foglalkoztatásuk színvonala, a beépített ösztönzőkön keresztül pedig vonzóbbá váljon számukra a munkavállalás. Mindez magával hozhatja a roma lakosság egészségi állapotának javulását is, és megteremtheti a környezettudatos viselkedésre nevelés alapjait. 3.2.2. Intézkedés: nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban pályázat A támogatás célja az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése új munkahelyek teremtésével a szociális gazdaságban. Támogatható tevékenységek: A foglalkoztatás új formáinak fejlesztése a harmadik szektorban komplex, több elemű, a célcsoportok szükségleteinek megfelelő, közösségi célú foglalkoztatási projektek megvalósítása által: Oktatás, szak- és betanító képzés, ismeretfelújítás; Tanácsadási tevékenység; Olyan kiegészítő szolgáltatások biztosítása - beleértve az eltartott családtagokat is -, amelyek a kedvezményezett munkában való bennmaradását segítik; A foglalkoztatási program számára szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, eszközök, berendezések beszerzése; A program sikeres megvalósításához szükséges szolgáltatások igénybevétele pl. az alábbi területeken: a foglalkoztatási projekt során előállított termékekhez kapcsolódó marketingtevékenység szakmai és menedzsment-tanácsadás Pályázhatnak: Alapítványok; Közalapítványok; Közhasznú társaságok; Egyesületek; Társadalmi szervezetek és azok szövetsége; Egyházak és azok jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége; A támogatás mértéke (%): 100 3.2.3. Intézkedés: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése 11/16 oldal
és megerősítése központi program A támogatás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása: A helyi foglalkoztatási projektek irányítását végző szakemberek, projektgazdák képzése; A helyi foglalkoztatási projektek számára szakmai segítséget nyújtó szakemberek továbbképzése; Szakmai és menedzsment-tanácsadás a helyi foglalkoztatási projektek sikeres megvalósításának elősegítése érdekében; Minőségfejlesztési, -irányítási rendszerek bevezetését elősegítő tanácsadói-képzési szolgáltatások nyújtása a szociális gazdaságban tevékenykedő civil szervezetek számára; Legjobb tapasztalatok (best practice) elterjesztése, tájékoztatás és publicitás biztosítása kiadványok készítése és rendezvények szervezése által. A központi programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány koordinálja. 3.3.Intézkedés: Felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének erősítése - pályázat A támogatás célja a munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomásoknak a régiókban való megtartása érdekében. A helyi gazdasági szervezetek, köz- és civil szféra bevonásával történő képzési programok (távoktatás, tanfolyam, továbbképzés stb.) lebonyolítása (a tananyag-fejlesztést is beleértve) a hallgatók számára személyes kompetenciáik, szakmai tudásuk, menedzsmentkészségük növelése érdekében, a helyi szereplők igényeinek megfelelően. A képzési programok megvalósulhatnak idegen nyelven is. A felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a helyi szereplők (vállalkozások, helyi önkormányzatok, civil szervezetek stb.) partnerségére építő társadalomtudományi és gazdasági témájú kutatási projektek, melyek a regionális szereplők igényein alapulnak, és főiskolás/egyetemi hallgatók, illetve doktori képzésben részt vevő diákok részvételével valósulnak meg. A felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az intézmények és a munka világa közötti kapcsolat erősítése érdekében. A hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatások, a felsőoktatási intézmények, vállalkozások, kutatóintézetek, helyi önkormányzatok és civil szervezetek közötti együttműködési modellek (pl. a hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatásokat biztosító központok) kialakításán keresztül A felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások hatékonyságának növelése a szolgáltatások koordinációja révén (pl. az intézmény egyes szakértőit és egységeit hálózatba szervező és működtető központi koordinációs iroda felállítása). Fiatal diplomások vállalkozásainak beindításához szükséges képzés, tanácsadás a felsőoktatási intézmény bázisán. A kedvezményezettek köre: felsőoktatási intézmények; diákszervezetek, hallgatói szervezetek; alapítványok, közalapítványok, egyesületek és egyéb nonprofit szervezetek; A pályázónak nem szükséges önrésszel rendelkeznie. Egy nyertes projekt: A ROP keretében 38.105.800 Ft támogatást nyert el a Nyugat-Magyarországi Egyetem más nyugat-dunántúli felsőoktatási intézményekkel és a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával partnerségben gyakornoki hálózat felállítására a régióban. 12/16 oldal
A projekt célja, hogy a régió felsőoktatási intézményei olyan közös szolgáltatást alakíthassanak ki, amely a munkaadói szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatok fejlődését segíti. Sor kerül egy hallgatói preferenciákon és munkaadói igényfelmérésen alapuló adatbázis összeállítására, amely segíti a hallgatókat abban, hogy gyakorlati helyet, illetve a diploma megszerzése után álláslehetőséget találjanak. A projekt során kiépül egy szakmai gyakorlati rendszer, ami a régió felsőoktatási intézményeinek többhónapos szakmai gyakorlatra kötelezett hallgatóit segíti a megfelelő gyakorlati helyek megtalálásában. Nagyon fontos elem a kapcsolódó hatékony kommunikációs tevékenység, hogy a gyakorlati rendszer és az adatbázis előnyeit és elérhetőségét megismerjék az érintettek mind hallgatói, mind munkaadói oldalon. A projekt illeszkedik a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programjában megfogalmazott célkitűzésekhez és a régió "Hazatérés" programjához, hiszen azonos a fő cél: a fiatal, diplomás szakemberek régióban tartása. 3.4.Intézkedés: Régió-specifikus szakmai képzések támogatása központi program A régiók gazdasági versenyképességének növeléséhez a piaci igényeknek megfelelő szakismeretekkel rendelkező munkaerő szükséges. A hatékony működéshez elengedhetetlen, naprakész szakmai ismeretek, különösen a gyakorlati ismeretek hiánya akadályozza a vállalkozások fejlődését és versenyképességük növelését. Az alkalmazottak szakmai ismereteinek fejlesztése, továbbképzése a régió gazdasági fejlődése szempontjából fontos ágazatokban jelentősen növelheti az adott szektor vállalatainak és ezáltal az egész régió gazdaságának versenyképességét. A korszerű ismereteket nyújtó képzési programok támogatása ezért különösen fontos a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. Minden régióban bizonyos ágazatokra és szakmákra a munkaerő és szakismeret eltérő mértékű hiánya jellemző, ezért az intézkedés megvalósítása ennek érdekében minden régióban az adott régió fejlesztési stratégiája alapján meghatározott kulcsfontosságú ágazatokra fókuszál, és a hiányszakmákról és szakképzettségi hiányosságokról rendelkezésre álló adatokon alapul. A program célja: Megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a regionálisan meghatározott, szakemberhiánnyal küzdő, kulcsfontosságú ágazatokban, valamint hiányszakmákban A turisztikai vállalkozások sikeres működésének elősegítése humán kapacitásaik fejlesztésével A program első szakaszában, az 1. komponens keretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mint végső kedvezményezett és egyben megvalósító a regionális munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti összhang erősítése érdekében folyamatosan elemzi a regionális munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat alakulását, valamint azonosítja és kidolgozza a hiányzó képzési programokat. A gazdálkodó szervezetek képzési igényének azonosítása alapján jön létre a régiós képzési témalista, mely az első szakaszban végzett felmérések, elemzések alapján félévente kerül frissítésre az aktuális munkaerő-piaci igények szerint. A regionális munkaerő-piaci elemzésekre építve a második szakaszban, a 2. komponens keretében, melynek felelőse végső kedvezményezettként a VÁTI Kht., kialakításra kerül a képzési lista, amelyre felhívás keretében képzőintézmények jelentkezhetnek képzési programjaikkal, a régiós képzési témalista alapján. Az elvárásoknak megfelelő képzési programokból képzési lista kerül kialakításra. 13/16 oldal
Ezt követően a harmadik szakaszban a konkrét képzési programokat tartalmazó képzési lista kínálatából választhatnak az érdeklődők, és adhatják be jelentkezésüket képzési költségeik megtérítésére a Váti Kht.-hoz. Az intézkedések keretösszegei (kiemelve a pályázatok) Intézkedés neve 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása 2.1. Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása 2.1.3 Helyi tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése 2.2 Városi területek rehabilitációja 2.3. Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 3.2.1. Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése 2004-2006-os keret (Ft, hazai társfinanszírozással együtt) Nyertes projektek száma 20.900.000.000 47 6.700.000.000 98 23.606.275.000 66 2.993.725.000 18 21.700.000.000 36 13.800.000.000 128 6.869.164.500 10 969.315.996 41 3.2.2. Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban 3.2.3.A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerősítése 3.3. Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése 3.4. Régió-specifikus szakmai képzések támogatása 3.150.276.987 45 726.986.997 1 2.876.578.500 63 2.876.578.500 2 Összesen 107.168.901.980 555 Forrás: EMIR. Lekérdezés ideje: 2006. október III. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Magyarországon 2004-2006 Az INTERREG együttműködés egy az Európai Unió négy közösségi kezdeményezése közül, amelyek az Unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszenek. Az INTERREG kezdeményezéseit - szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal - az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az Európai Unió a pénzkeretet, valamint a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait határozza meg. Ez alapján az érintett EU-s tagállamok (a szomszédos nem EU-s tagállamok támogatásával) közös, részletes javasla- 14/16 oldal
tot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a programok megvalósítására. Magyarország összesen 8 INTERREG- (IIIA, B, C) programban vesz részt 2004-2006 között, és több mint 17 milliárd forint (68,6 millió euró) összegű forrást fordíthat a határon átnyúló együttműködést támogató programokra európai és a hazai forrásokból. Az INTERREG-kezdeményezés három alapvető - és egymástól elsősorban az együttműködési területében különböző - formája: 1. Határ menti együttműködés: INTERREG IIIA Részt vevő területek: két (egyes esetekben három) ország határ menti megyéi (NUTS III szint) Átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése A támogatás fő területei: KKV-együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- és vidékfejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés (K+F, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés stb. (beruházások és kisebb részben tanulmányok stb.) 2. Transznacionális együttműködés: INTERREG IIIB Részt vevő területek: Európát 13 makro-térségre osztották. Magyarország (teljes területével) a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az együttműködésben (CADSES program). Átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére A támogatás fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, a kulturális és természeti erőforrások védelme, különös tekintettel a vízgazdálkodásra stb. (főleg tanulmányok, koncepciók, tervek, szoftverek stb., továbbá kisebb infrastrukturális beruházások) 3. INTERREGionális együttműködés: INTER- REG IIIC Részt vevő területek: az ország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak Átfogó célok: a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül Magyarországot irányító hatósági feladatokkal bízták meg a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Programban és a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia Montenegró Határ menti Együttműködési Programban. Az Irányító Hatóság szerepét az Országos Területfejlesztési Hivatal látja el. Ezekben a programokban a VÁTI Kht. a programok Közös Technikai Titkárságaként működik. A projektek sikeres kidolgozásában, az információ terjesztésében, a partnerszervezetek keresésében és a projektek megvalósításának követésében a VÁTI Kht. regionális képviseletei közreműködnek. IV. A 2007 és 2013 közti időszakban várható pályázati lehetőségek A 2004-2006-os időszak pályázati lehetőségei után nem szűnnek meg az Európai Uniós támogatások. Az elkövetkezendő pénzügyi ciklusban már mind a hét évben van lehetősége országunknak a fejlesztési forrásokat lehívni. A jelenlegi támogatási szakaszhoz képest több, pozitív irányú változás fog bekövetkezni. A részletes fejlesztési irányokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv tartalmazza. 15/16 oldal
2007. január 1-jétől 7 éven keresztül folyamatosan kerülnek kihirdetésre a pályázatok, így az ezt megelőző hónapok nagyon fontosak a felkészülés szempontjából. Röviden összefoglaljuk a fontos tudnivalókat: A jelenlegi 5 Operatív Program (agrár- és vidékfejlesztés, gazdasági versenyképesség, humánerőforrás-fejlesztés, környezetvédelem- és infrastruktúrafejlesztés, valamint regionális fejlesztés) helyett 15 operatív program várható, melyből 7 regionális (minden régiónak külön OP-ja lesz) és 8 ágazati. A jelenlegi, összesen mintegy 675 milliárd forinttal szemben 2007-13 között mintegy 8000 milliárd forintnyi fejlesztési keretösszeg felett rendelkezhetünk. Minden régiónak önálló akciótervet kell készítenie a fejlesztéseket illetően, így a régió sajátosságait figyelembe véve tervezik a pályázati kiírásokat. Ennek megfelelően mind a 7 régió külön költségvetéssel rendelkezik a regionális fejlesztéseket tekintve: Régió Tervezett keretösszeg (millió Ft, a nemzeti társfinanszírozással együtt)* Nyugat-Dunántúl 122.038,6 Közép-Dunántúl 133.661,3 Dél-Dunántúl 186.329,3 Dél- Alföld 197.027,5 Észak- Alföld 256.593,9 Észak-Magyarország 237.818,8 Közép-Magyarország 416.836,5 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Új Magyarország Fejlesztési Terv A régiók természetesen az ágazati OP-kból is hívnak le támogatást, melyek a területek abszorpciós képességét növelik. A korábban a ROP-ban szereplő szakképzési típusú támogatások azonban csak az országos hatáskörű ágazati operatív programokban jelennek meg. Továbbra is lesznek turisztikai, településfejlesztési és közlekedésfejlesztési programok, és megjelennek a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztési támogatások. Az egészségüggyel, rekreációval és sporttal öszszefüggő speciális fejlesztések egyes régiókban elérhetővé válnak. Az ún. INTERREG-programok beépülnek az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe, azaz egy külön operatív programon keresztül válnak elérhetővé. Fontos tudni, hogy az operatív programok és az akciótervek kidolgozása jelenleg is zajlik, így a 2007-ben megjelenő pályázatok még nincsenek teljes mértékig kidolgozva. Emiatt a regionális keretösszegek elosztása és a célterületek kis mértékben változhatnak az itt feltüntetettekhez képest. 16/16 oldal