Hetedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 1 / 4 2013.09.21. 11:32 Keresés Keresés: Go RSS Facebook Impresszum Nagyvilág Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács), Bögöz Szerző: Antos Árpád 2004. április 16. Hozzászólás Címkék: Erdély Első More Shareutazás (7.) Íme a kürtöskalács receptje, ahogy Zetelakán készítik: 1 kg liszt, 2 dkg élesztő, 4 evőkanál porcukor, 2 kanál étkezési olaj, l tojás, l citrom reszelt héja kell alapanyagként. A tésztát jól ki kell dolgozni, majd egy órát keleszteni. Ezután nyújtófával (a zetelakaiak ehhez 3 hengeres eszközt használnak) jó laposra kell simítani. Tésztavágóval (rádlival) csigavonal alakban 3 cm széles csíkot alakítunk ki, majd a zsírral megkent fahengerre feltekerjük. Ezután következik a legfontosabb művelet mondta vendéglátónk, Lajosné Sándor Olga asszony: A kürtöskalács akkor finom, ha jól meg van lebstüközve! Azaz festőecsettel jól megkenik olvasztott zsírral, majd meghengergetik kristálycukorban. Ezektől kapja fényes, ropogós héját a sütés során, miközben a nyeles fahengert folyamatosan forgatják a parázs felett. Mikor a kalács megsült, a fahengerről lehúzzák és a belül üres kürtőt felállítva hűlni hagyják. Mialatt a kürtöskalács készítését tanulmányoztuk, egy másik kemencében kenyereket sütöttek. Amikor elkészültek, és falapátokkal kivették, a kenyereket elverték : seprűnyéllel leütögették róluk a vastag égett héjat. A még meleg kenyeret felszeletelve, házi zsírral és vöröshagymával fogyasztottuk el. A kenyér különleges ízének titka: hatalmas káposztalevelekre helyezve tették a kemencébe. A káposztalevelek erezete a kenyerek aljába berajzolódott.

etedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 / 4 2013.09.21. 11:32 Az uzsonna után következtek a bemutatók: kötélverés és -fonás, székelykapu-faragás. Aki akarta megpróbálkozhatott a kemény tölgyfa idomításával. A tájházban megismerkedhettünk a jellegzetes bútorokkal, használati tárgyakkal és jelen lehettünk, amikor Olga asszony a 100 éves szövőszéken tovább szőtte a világrekord hosszúságúra tervezett rongyszőnyeget. Zetelakától 7 kilométerre egy völgyet 520 méter hosszú gát zár le Zeteváralja közelében. 1976-1992.között építették, több mint 50 méter magas, rajta országút húzódik. A szép hegyek keretezte, csodás tájban kialakított tó 2,6 kilométer hosszú, vize fürdésre, vízisportokra alkalmas. Üdülők, nyaralók épülnek partjain. A víztározó biztosítja a közeli Székelyudvarhely vízellátását. Bögöz A Nagyküküllő mentén fekvő falvak egyik legjelentősebb települése a Kányád patak partja magaslatán elterülő Bögöz. Orbán Balázs írja a község nevének eredetéről: Bögözbe, a tér keleti szögletébe fekvő csinos nagy faluba értünk, melynek nevét bő köz-től származtatják, mivel szoros közti termékeny közön fekszik. A környék egyik legszebb templomát a XIII. században kőből és téglából építették. A gótika korában bővítették, a falakat magasították. A templomhajó lapos mennyezete fölé gótikus boltozatot emeltek. Különleges a torony és a templomhajó összekapcsolása: a nyugati bejáratot befalazva, elé a torony védelmére köpenyfalat húztak. 1720-ban a folyami homokkőből készült tornyot földrengés rongálta. Ledőlését támfallal akadályozták meg. Bejárata a szemöldökgyámos, pálcatagos kőkeretű déli kapu. Szentélye késő gótikus. Boltszakaszos gyámköveit figurák, címerek díszítik. Az egyik címer Bögözi Jánosra, Udvarhelyszék főkapitányára emlékeztet. Ebben a templomban is gyönyörködhetünk a XVIII. század magyar népies rokokó egyházi bútoraiban. Különösen szép a szószék koronája. Ezen gróf Korda Zsigmond angyalokkal körülvett, lóháton ülő alakja látható. Orbán Balázs így folytatja: Bögözben kiválóan szép és régészeti tekintetben nagy műértékkel bír a reformátusok ódon temploma, azért is, mert régisége mellett jóval díszesebb a szokásos községi templomoknál. Legelőbb is kellemes benyomást tesz a szentély, melynek impozáns s magasra törő boltozata egyszerűen nemes és correct szerkezetével még a szakértőt is kellemesen lepi meg. A szentélyzáródásnál a közép zárkőből (melyen fiatal női arcz dombor műve van) 6 boltsüveg indul ki, úgy, hogy a záródás mindenik lapjára két ily boltsüveg jut A szentély záródás gyámkövei egyikén a régi székely czimer, másikán igen díszes lapu ornamentica van. A hosszentély boltozata a keresztboltozatnak legszebb idomát mutatja. Zárkövén két csillag közé helyezett hold, gyámköveit emberfő és levelékes dombormű ékíti. A templomhajó bordás hálózatú mennyezete 1742-ben beomlott. Helyreállításakor 1742-ben csodálatosan festett kazettákat helyeztek fel. Északi és nyugati falán a XIV. században al secco technikával készült freskósorozat látható. A hitújítás idején előbb az alakok szemét gondosan kikaparva lemeszelték a képeket, hiszen református templomban tilos az emberábrázolás. A freskókat 1898-ban tárta fel Huszka József udvarhelyi gimnáziumi tanár. Az alsó sor az ítélkező Krisztust, Szűz Máriát, a feltámadást, a mennyországot és a poklot ábrázolja. A középen ülő Krisztus körüli dicsfényben vörös színű rovásírás látható. Megfejtése: Atyaisten. Egyes tudósok szerint a freskókészítő névaláírása: Atyai Están. A középső sor Szent Margit kínzásait: korbácsolását, megtépkedését és megfőzését mutatja be, meglehetősen természetes ábrázolással. A felső sor Szent László legendáját meséli el, amint elindul Váradról. A fehér süveges váradi püspök megáldja, a fehér lovon ülő Szent Lászlót, aki elköszönve megemeli koronáját. A várfalon álló harsonások képe igen jó állapotban maradt fenn. A befejező képen a szent király legyőzi a kun vitézt. Az 1761-ben készült karzatot az északi falról 1966-ban helyezték át a déli oldalra, hogy a freskók jobban láthatók legyenek. Mellvédjén festett fakazetták húzódnak. Egy-egy család adományai neveik feltüntetésével. A templomot kerülő alacsony fal csak kisebb támadások ellen jelentett védelmet. Ezért nem sorolhatjuk az erődített templomok közé.