Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1

2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. H-1052 Budapest, Városház u. 7. Tel: +36-1-233-6863 Fax: +36-1-327-0347 Pest Megye Integrált Területi Programja 2

Cím Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó határozat száma és dátuma: Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Pest Megye Integrált Területi Programja [határozat száma és megnevezése] [határozat megjelenésének dátuma] [dokumentum hivatkozási száma, dátuma] [határozat száma és megnevezése] [határozat megjelenésének dátuma] Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Pest megye ITP felelős szervezet: ITP felelős szervezet kapcsolattartó: ITP felelős szervezet címe: ITP forráskerete Pest Megyei Önkormányzat Kuszák Miklós - ügyvezető kuszakm@pestmegye.hu 30/210-3082 Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7. 14,5 Mrd Ft Pest Megye Integrált Területi Programja 3

Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 5 2 Az Integrált Területi Program 2.0 elhelyezése a tervezési környezetben... 6 2.1 Általános pozícionálás... 6 2.2 A Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program rövid összefoglalása... 8 2.3 Pest megyei Integrált Területi Programja 2.0 forráskeret... 10 2.4 Pest megye szerepe az Integrált Területi Program megvalósításában... 11 3 A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok... 12 3.1 A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szükségessége és kapcsolata az ITP-vel... 12 3.2 Irányító Hatóság által előírt kötelező kritériumok... 13 3.3 Pest megye által választott további kritériumok... 13 4 Az ITP célrendszere és integráltsága... 15 4.1 A megyei területfejlesztési program és az ITP kapcsolódása... 15 4.2 Az ITP viszonya a területfejlesztési programhoz... 17 4.2.1 Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében... 17 4.2.2 Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése... 19 4.2.3 Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése... 20 4.2.4 A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja... 21 4.3 Kapcsolódás a megye/országhatáron átnyúló lehetséges megyei fejlesztésekhez... 22 5 Az ITP forrásallokációja... 22 6 Az ITP indikátorvállalásai... 23 6.1 Vállalkozások növekedési potenciáljának erősítése Pest megyében... 24 6.2 Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései... 24 7 Az ITP ütemezése... 27 8 Mellékletek... 29 Pest Megye Integrált Területi Programja 4

1 Bevezető Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai- és társadalmi egyeztetés után 2013.11.29-i ülésén a 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelettel fogadott el Pest Megye Közgyűlése. Ezt követően elkészült és a megyei közgyűlés által 2014.08.22-én a 29/2014. (VIII. 22.) önkormányzati határozattal ugyancsak jóváhagyásra került a Pest Megyei Területfejlesztési Program, amely a területfejlesztési koncepción, mint hosszú távú célrendszeren nyugvó középtávú stratégiából és annak megvalósítását szolgáló operatív programrészekből áll. Ezen programok átfogó, teljes tervezéssel készültek, azaz valamennyi, a megye szempontjából fontos fejlesztési szükségletet tartalmaznak, valamennyi fontos fejlesztési területre vonatkozóan meghatároznak célokat, beavatkozási irányokat, feladatokat. A jelen dokumentum tárgyát képező Integrált Területi Program (ITP) készítésének lényege abban áll, hogy a megyei területfejlesztési program által kijelölt stratégiai célok, fejlesztési prioritások közül meghatározzuk azokat a fejlesztéseket, amelyek a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) rendelkezésre álló forrásokból finanszírozhatóak lesznek, az ITP készítése tehát a megyei területfejlesztési program VEKOP tartalomhoz illesztett lebontásának, részletezésének tekinthető. A VEKOP tartalmához való illeszkedés egyúttal az Európai Unió tematikus célkitűzéseinek megvalósulásához való hozzájárulást is jelenti. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (továbbiakban: VEKOP) elsődlegesen gazdaságfejlesztést támogató beavatkozásokat, továbbá részben területi szempontú operatív programként területi fejlesztéseket és a régióhatárokon átnyúló hatással rendelkező ágazati fejlesztéseket támogató intézkedéseket tartalmaz. A VEKOP három prioritástengely esetében biztosít lehetőséget a területi szereplők, így Pest megye számára is a területfejlesztési dokumentumokban meghatározott igények és szükségletek alapján meghatározott fejlesztések megvalósítására. A VEKOP indikatív forráskeretének 87,07%-a ágazati fejlesztéseket finanszíroz a régióban, míg 12,93%-a területi felhasználású (ún. Területi Kiválasztási Eljárásrend alá eső, továbbiakban: VEKOP TKR keret) forrásként jelenik meg. A területi felhasználású VEKOP TKR keret felhasználásának tervezése a területi szereplők joga és lehetősége. Ennek a keretösszegnek a felhasználására a három, VEKOP-ban tervezés szintjén érintett területi szereplő Integrált Területi Programok-at (továbbiakban: ITP) készít. Pest megye számára a 1707/2014. (XII. 3.) Korm. határozat 1 alapján rendelkezésre álló forráskeret felhasználását a kohéziós politikai keretek, a Partnerségi Megállapodás, az ágazati stratégiák és programok, valamint Pest megye területfejlesztési koncepciója és programja alapozza meg. Az ITP minden érintett területi szereplő esetében a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 2 alapján tartalmazza a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert. Ez a teljes keret 12.93%-ára alkalmazandó Területi Kiválasztási Eljárásrend eszközeként értelmezhető. A TKR megalapozza és így lehetővé teszi a megvalósításra szánt beavatkozások (fejlesztési elképzelések) támogatási kérelmek alapján történő kiválasztását. 1 1707/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti programozási időszakban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív program területi és ágazati tervezési jogkörbe utalt forrásainak megoszlásáról 2 a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről Pest Megye Integrált Területi Programja 5

Pest Megye Önkormányzata számára az ITP jelentősége az, hogy a 2014-ben elkészült megyei fejlesztési program alapján lehetőségünk van befolyásolni a VEKOP különböző prioritásaiban rendelkezésünkre álló, összesen mintegy 14.5 milliárd Ft-nyi nagyságrendű forráskeretünk felhasználását, együttműködésben az RFP Irányító Hatósággal. 2 Az Integrált Területi Program 2.0 elhelyezése a tervezési környezetben 2.1 Általános pozícionálás A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a területfejlesztési feladatok területi szinten a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A Tftv-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A területfejlesztési tervezés átalakulása érintette az országos tervezési folyamatokat is. A 2014-2020- as ciklusra való felkészülés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OTFK) kialakításával indult el, és ezek alapján készültek el az uniós előírások szerinti tervdokumentumok (a Partnerségi Megállapodás és a kapcsolódó Operatív Programok). A megyei tervezési folyamat összefoglalása 1. Pest megyei helyzetfeltáró dokumentum elkészítése. Közgyűlés általi elfogadása: 2012. november 30. (91/2012. (11.30.) PMÖ határozat) Minőségbiztosítást végző szervezet: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Pro Régió, 2. Pest megyei területfejlesztési koncepció elkészítése. Közgyűlés általi elfogadása: 2013. november 29. (12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelet) Minőségbiztosítást végző szervezet: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 3. Pest megyei területfejlesztési program elkészítése. Közgyűlés általi elfogadása: 2014. augusztus 22. (29/2014. (08.22) PMÖ határozat) Minőségbiztosítást végző szervezet: Nemzetgazdasági Minisztérium - miniszteri állásfoglalással 4. Integrált Területi Program 1.0 elkészítése az 1323/2013. (VI. 12.) Korm. határozatban foglalt források figyelembe vételével. Nemzetgazdasági Minisztérium irányába történt benyújtása: 2014. október 31. 5. Integrált Területi Program 2.0 elkészítése a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3 és a 1707/2014. (XII. 3.) Korm. határozat alapján 4. A tervezési tevékenységgel Pest megye is hozzájárult a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez. 3 a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 4 1707/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti programozási időszakban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív program területi és ágazati tervezési jogkörbe utalt forrásainak megoszlásáról Pest Megye Integrált Területi Programja 6

Pest megyei helyzetfeltáró dokumentum Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot. A helyzetértékelés tárgya volt: a megye társadalmi, gazdasági, környezeti, térszerkezeti, stb. viszonyainak felmérése, a megye területén zajló folyamatok vizsgálata, a beavatkozást igénylő területek azonosítása (földrajzi és tematikai értelemben egyaránt). A helyzetértékelés célja az volt, hogy alapját és kiindulási pontját képezze a megyei területfejlesztési koncepció javaslattevő fázisának, majd pedig a megyei területfejlesztési stratégia és az operatív programok kidolgozásának. A helyzetértékelés figyelembe vette a korábban készített koncepcionálisstratégiai elemzésekben leírtakat, adatbázisa az elemzéshez kapcsolódóan statisztikai alapú, idősoros elemzést tett lehetővé. A helyzetértékelésben bemutatásra került a 2007-2012 közötti időszakban felhasznált EU-s források területi megoszlása is, erre vonatkozóan szakmailag megalapozott elemzést tartalmaz. Pest megyei területfejlesztési koncepció A dokumentumban megtörtént Pest megye pozicionálása, a fejlesztés lehetséges forgatókönyveinek értékelése, a megye kívánatos jövőképének megfogalmazása, valamint a jövőkép elérésének szolgálatába állított koncepcionális területfejlesztési és ágazati célkitűzések rendszerének meghatározása a Nemzeti Fejlesztés 2020 tervezési dokumentumban megfogalmazott országos fejlesztési célrendszer figyelembevételével. A koncepció megalkotása során külön megjelenítésre került a térség pozíciója és fontossága a nagyvárosi térségbe (Metropolisztérség) való tartozása okán és amiatt, hogy nemzetstratégiai okok miatt fejlesztése kiemelten fontos lenne. A koncepció hosszú távú tervezési dokumentum, idősíkja 2030-ig terjed. Pest megyei területfejlesztési program Elkészült, és ugyancsak jóváhagyásra került a Pest Megyei Területfejlesztési Program, amely a területfejlesztési koncepción, mint hosszú távú célrendszeren nyugvó középtávú stratégiából és annak megvalósítását szolgáló operatív programrészekből áll. A stratégiai program alapvető célja a fejlesztési programcsomagok stratégiai megalapozása, ez kapcsolja össze logikailag a koncepcióban leírtakat és a második blokkban, az operatív programban szereplő konkrét, beavatkozások formájában megfogalmazott projektcsomagokat. A koncepció és a program egyaránt átfogó, teljes tervezéssel készültek, azaz valamennyi, a megye szempontjából fontos fejlesztési szükségletet tartalmaznak, valamennyi fontos fejlesztési területre vonatkozóan meghatároznak célokat, beavatkozási irányokat, feladatokat. Integrált területi program 1.0 Az Integrált Területi Program készítésének lényege abban állt, hogy a megyei területfejlesztési program által kijelölt stratégiai célok, fejlesztési prioritások közül meghatározhatóak legyenek azok a fejlesztések, amelyek a VEKOP-ban rendelkezésre álló forrásokból finanszírozhatóak lesznek. Tehát már nem teljes tervezés valósult meg, hanem az ismert forrásra fókuszálva folytatódott a tervezési folyamat. Az ITP készítése tehát a megyei területfejlesztési program VEKOP tartalomhoz illesztett lebontásának, részletezésének tekinthető, azzal a különbséggel, hogy míg a Pest megyei területfejlesztési program a megyei célokkal összhangban, azok részeként tartalmazza Érd megyei jogú város stratégiai fejlesztési irányait, addig az integrált területi program szintjén Pest megye és Érd megyei jogú város önálló integrált területi programot állítanak össze és valósítanak meg. Pest Megye Integrált Területi Programja 7

Integrált területi program 2.0 Az Integrált Területi Program 1.0 változata alátámasztásul szolgált jelen Integrált Területi Program 2.0 dokumentum elkészítéséhez. Az új dokumentum kidolgozását több lényegi változás indokolta: A 1707/2014. (XII.3.) Korm. határozat módosította Pest megye tervezési keretét, a konkrét projektjavaslatok már nem képezik az integrált területi programok részét, Az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai szempontú megújítása kikerült a VEKOP prioritásai közül és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program hatálya alá került. Az új ITP feladata, hogy meghatározza a kormányhatározatban lefektetett VEKOP Területi Kiválasztási Rendszer forráskeret felhasználásának rendszerét és biztosítsa, hogy Pest megye a helyi szükségletekre válaszolva, integrált módon, a lehető legtöbb területi szereplőt bevonva járuljon hozzá a VEKOP-ban rögzített célértékek megvalósulásához. 2.2 A Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program rövid összefoglalása A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat kijelölte az uniós források felhasználását biztosító operatív programokat, melyek közül a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) szolgálja elsődlegesen a Közép-magyarországi Régió, benne Budapest és Pest megye fejlesztési programjainak finanszírozását. A VEKOP küldetése, hogy egy időben szolgálja Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának, a Középmagyarországi Régiónak a társadalmi-gazdasági versenyképességének javulását, valamint segítse a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését, Pest megye fejlődésben lemaradó térségeinek felzárkóztatását. 58,7 51,8 23,7 33,8 27,0 38,0 37,8 6,3 10,6 1. ábra: A VEKOP struktúrája (milliárd forintban) Pest Megye Integrált Területi Programja 8

A Közép-magyarországi Régió uniós értelmezés alapján fejlett régiónak minősül, hiszen Budapest és Pest megye együtt számított GDP kibocsátási értéke meghaladta az eu. tagországok átlagának 107%- át. Ugyan Pest megye önállóan fejletlen régiónak minősülne, az együttes számítás alapján mégsem tartozik ebbe a kategóriába. A besorolás kevesebb forrást és jelentős tematikus megkötöttségeket jelent a KMR tekintetében. A Közép-magyarországra jutó források közel 40%-át ESZA-ból (Európai Szociális Alap) megvalósuló fejlesztésekre kell fordítani, továbbá az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) által finanszírozott beruházások 80%-át a következő tematikus célok mentén kell felhasználni: Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság (4. tematikus cél), Kutatás, technológia fejlesztés és innováció (1. tematikus cél), KKV-k versenyképességének fokozása (3. tematikus cél), Infokommunikációs technológiák fejlesztése és hozzáférhetőségük javítása (2. tematikus cél), Az ERFA maradék 20%-a használható fel további tematikus célok finanszírozására. További megkötést jelent, hogy míg a konvergencia régiókban, vagyis Magyarország minden más megyéjében a saját területi operatív programjukon kívül az ágazati operatív programok is korlátlan módon forrást tudnak biztosítani a fejlesztésekhez, addig Közép-magyarországon csak az ágazati operatív programok azon része tud forrást biztosítani amely KA-ból (Kohéziós Alap) valósulnak meg. A gyakorlatban tehát a területi operatív programon kívül, mely nálunk a VEKOP, néhány közlekedési projekt az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból finanszírozva (IKOP), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból finanszírozott energetikához, árvízvédelemhez, vízgazdálkodáshoz, hulladékgazdálkodáshoz és a klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó fejlesztések tudnak majd megvalósulni. Bizonyos területi megkötöttségek mellett a Vidékfejlesztési Operatív Program forrásai is elérhetőek lesznek Pest megyében is. 8% 5% 0% 87% Ágazati fejlesztések Budapest Főváros Pest Megye Érd MJV 2 ábra: VEKOP forráskeretének megoszlása Pest Megye Integrált Területi Programja 9

2.3 Pest megyei Integrált Területi Programja 2.0 forráskeret Az Integrált Területi Programban Pest megye a VEKOP kilenc prioritástengelye közül három prioritástengely (1, 5, 6. prioritástengelyek) alábbi négy intézkedése forráskeretének felhasználását tervezheti meg: Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében (VEKOP 1.2), Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése (VEKOP 5.3), Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése (VEKOP 6.1), A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja (VEKOP 6.2). A megyei forráskeretek megoszlását az alábbi táblázat mutatja: Intézkedés neve Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Forráskeret (Mrd Ft) Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése 1,8 Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja 5,7 5,1 1,9 Fontos, hogy az ITP 2.0 nem projektorientált, hanem intézkedésenkénti forráskeretekkel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a területi szereplő a dokumentum elkészítésével a projektek kiválasztásának a környezetét teremti meg. 14 12 10 8 6 4 2 0 Közép-magyarországi keretösszeg (Mrd Ft) Minisztériumi javaslat megyei forrás nagyságára (Mrd Ft) Pest megye által kért forrás (Mrd Ft) 3 ábra: Pest megyére jutó forrás aránya TKR intézkedésenként Pest Megye Integrált Területi Programja 10

2.4 Pest megye szerepe az Integrált Területi Program megvalósításában Pest megye feladata elsősorban tervezési feladat, amelyhez számos, a forrásfelhasználás folyamatára közvetlen kiható döntést szükséges meghozni. A területi szereplő döntéshozói feladata elsőként a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (a Területi Kiválasztási Eljárásrend eszköze) belső jóváhagyásakor, majd ezt követően a forráskeretek felhasználása (felosztása) kapcsán az ITP készítésekor jelentkezik. Ezen felül a megvalósítás során az ITP esetleges módosítása várhatóan közgyűlési jóváhagyást fog igényelni. Feladatok a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 19 szerint: A területi szereplő feladatai a) összeállítja az integrált területi programot és kezdeményezheti annak módosítását, b) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást, c) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához, d) végrehajtja az integrált területi programot. 4. ábra: Az ITP végrehajtása, az Irányító Hatóság és a területi szereplők szerepe A Területi Kiválasztási Eljárásrend alá tartozó felhívások esetében a megyei önkormányzat tanácskozási joggal vesz részt a támogatási kérelmek bírálatában a Döntés Előkészítő Bizottság (DEB) munkájában, ahol az Irányító Hatóság és Pest megye együtt dönt a kiválasztásra kerülő projektekről, vagyis Pest megyének vétójoga lesz. A projektetek előkészítésében és megvalósításában is nagyobb szerep jut várhatóan Pest megyének, hiszen a megyei önkormányzat a területén található települési önkormányzatok e rendelet hatálya Pest Megye Integrált Területi Programja 11

alá tartozó támogatásból megvalósul közfeladat fejlesztési projektjei előkészítésében és megvalósításában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri. A területi szereplő konkrét feladatai: Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer elkészítése, az ITP elkészítése és közgyűlési elfogadtatása, az IH által készített felhívások véleményezése, részvétel a döntés előkészítésben (DEB tagság), a végrehajtás nyomon követése, a forrásfelhasználás nyomon követése (végrehajtás monitorozása). 3 A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok 3.1 A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szükségessége és kapcsolata az ITP-vel A hazai jogszabályalkotás a kiválasztási kritériumrendszer szükségességét a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet - a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről keretében rögzítette. Eszerint: 54. (4) Területi kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a főváros, a megye és a megyei jogú város integrált területi programja keretében támogatandó projektek támogatási kérelmeiről a területi programok esetén, ahol a program a területi kiválasztási eljárásrend alkalmazását írja elő. 57. (1) A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az Integrált Területi Programokat (a továbbiakban: ITP) és benyújtják a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére. Ebből adódóan a megye/főváros feladata egy Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer megalkotása, majd benyújtása az Irányító Hatóság felé. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer területi szereplőre specifikált elemeinek a Monitoring Bizottsággal történő elfogadtatása minden esetben az ITP elkészítésének kötelező, megelőző lépése. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Fontos, hogy a kiválasztási kritériumok nem egyenlők az értékelési szempontokkal, viszont az értékelési szempontok a kiválasztási kritériumokból kerülnek levezésre. A kiválasztási kritériumok elvi keretet biztosítanak a majdani projektértékelési szempontrendszerhez. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság hatáskörében rögzített kritériumok (VEKOP-hoz kötött elvárás rendszer), másrészt az ITP gazda területi szereplők által meghatározott kritériumok. Pest Megye Integrált Területi Programja 12

3.2 Irányító Hatóság által előírt kötelező kritériumok A kötelező kritériumokat maga az IH terjeszti a Monitoring Bizottság elé, a területi szereplőnek nincs lehetősége ezeken módosítani. Sorszám I.1. I.2. Kritérium megnevezése Illeszkedés a VEKOP releváns céljaihoz Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság I.3. Indíthatósága / előkészítettség Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a VEKOP adott intézkedésének céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és indítható a projekt. Az előkésztettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. I.4. Kockázatok A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. I.5. Projekt komplexitása A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. I.6. Hatás A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. I.7. Fenntarthatóság Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága. 3.3 Pest megye által választott további kritériumok Annak érdekében, hogy az IH által meghatározott általános kiválasztási elvek mellett a területi sajátosságok, területi szempontok is érvényesítésre kerülhessenek a projekt kiválasztási folyamatban, Pest megye további kiválasztási kritériumokat határozott meg, melyet a VEKOP Monitoring Bizottsága is jóváhagy. Pest megye által választott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer: Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Alkalmazás II.1. II.2. II.3. II.4. II.5. Illeszkedés a Pest megyei területfejlesztési programhoz Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Hozzájárulás munkahelyteremtéshez Hozzájárulás komplexebb programok megvalósításához a A kiválasztás kritériuma, Pest megye területfejlesztési programjának megvalósulásához való hozzájárulás. A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre. A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja A kritérium alapján előnyben részesülnek azok a projektek, melyek korábbi, vagy párhuzamosan megvalósuló fejlesztést egészítenek ki, folytatnak, alapoznak meg. IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM Pest Megye Integrált Területi Programja 13

A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám (II.) II.1. II.2. II.3. Kritérium megnevezése Illeszkedés a Pest megyei területfejlesztési programhoz Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Alaphelyzet: Szöveges magyarázat A Pest Megye Területfejlesztési Program meghatározza azokat a prioritásokat, melyek mentén a megye fejlődését elő kell segíteni. illeszkedő megyei program cél (ok): Valamennyi prioritás Alaphelyzet: A megye gazdasági és társadalmi rétegződése rendkívül összetett. A megyén belül is vannak elmaradott térségek (Szobi, Nagykátai), vannak lemaradó térségek (Aszódi, Ceglédi, Dabas- Ráckeve déli). A térségek felzárkóztatása, a területi különbségek csökkentése a megye érdeke. Illeszkedő megyei program cél (ok): Pest megye fejlődésben lemaradó térségeinek komplex fejlesztése [II. Prioritás] Alaphelyzet: A VEKOP önmaga is olyan OP. melyben a beavatkozásoknak a gazdaság fejlődését kell elősegíteniük. A megyei kritérium ezt a szemléletet tükrözi: akár település által, akár vállalkozó által megvalósításra kerülő projektről legyen szó, az közvetlenül, vagy közvetetten járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez. Illeszkedő megyei program cél (ok): Valamennyi prioritás Alaphelyzet: II.4. Hozzájárulás munkahelyteremtéshez a A foglalkoztatás növelése egyrészt nemzeti célkitűzés, másrészt bizottsági előírás, ezért valamennyi projektben fontos szempontnak kell lennie. Illeszkedő megyei program cél (ok): Valamennyi prioritás II.5. Hozzájárulás komplexebb programok kialakításához Alaphelyzet: A megyei ITP alá tartozó programok kis száma és a forráskeret csekélysége nem tesz lehetővé nagyobb volumenű, komplex fejlesztéseket, ezért előnyben szeretnénk részesíteni azokat a projekteket, amelyek egymásra épülnek máshonnan finanszírozott, de logikailag összekapcsolódó projektekkel. Illeszkedő megyei program cél (ok): Valamennyi prioritás Pest Megye Integrált Területi Programja 14

4 Az ITP célrendszere és integráltsága 4.1 A megyei területfejlesztési program és az ITP kapcsolódása A megyei területfejlesztési program 12 stratégiai célt rögzített a Társadalmi megújulás, a Gazdaság dinamizálása és a Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása átfogó célkitűzések keretében. A program célrendszere és a megyei tervezésű intézkedések közötti kapcsolódásokat az 5. ábrán jelöltük. Jól látható, hogy a VEKOP vonatkozó prioritásaiban szereplő intézkedések, bár jól illeszthetőek a megyei célkitűzésekhez, az ITP-ben rendelkezésünkre álló források azok csekély mértéke és szűkített tematikája miatt csak igen korlátozott mértékben tudnak hozzájárulni a megyei fejlesztési célok megvalósulásához. A Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése (VEKOP 6.1), intézkedés egyrészről közvetlenül segíti a Társadalmi megújulás, mint átfogó célkitűzés oktatási intézményrendszerének infrastrukturális megújítása stratégiai célja megvalósítását, hiszen bölcsődei, óvodai, családi napközis intézményi kapacitásfejlesztés az intézkedés tartalma. Közvetetten ugyanakkor elősegíti a Gazdaság dinamizálása átfogó cél megvalósulását, hiszen elsősorban a férőhely kapacitásokkal küszködő agglomerációs térség településein, de részben a fejlődésben lemaradó térségekben is segíti a nők munkába állását, ezzel segíti a gazdaság fejlődését is. A Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében (VEKOP 1.2) intézkedés, a megyei fejlesztési program valamennyi gazdaságfejlesztési céljának előrehaladását közvetlenül elősegíti, hiszen az üzleti infrastruktúra fejlesztése alapvetően befolyásolja a megyei kkv szektor gazdasági teljesítőképességét. Mivel a regionális támogatás-intenzitás térkép (RAG) által biztosított emelt támogatásintenzitás a fejlődésben lemaradó térségek, illetve döntően a Dél-Pest megyei gazdaságfejlesztési térség településein működő gazdasági társaságok számára elérhető, így ezek a fejlesztések a területi célok elérését is jól szolgálhatják. A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja (VEKOP 6.2). intézkedés egyrészt szolgálja a Társadalmi megújulás átfogó célkitűzés céljainak megvalósítását, hiszen hatására javul a szociális- és a közbiztonság, javul az érintett lakosság testi-lelki egészségi állapota másrészt hozzájárul a Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása átfogó cél megvalósításához, a települések belső infrastruktúrájának javításához, az épített és környezeti értékek megőrzéséhez, fejlesztéséhez. A Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése (VEKOP 5.3) intézkedés egyrészt közvetlenül segíti a térség belső kapcsolatrendszerének fejlesztése célkitűzést, közvetve pedig segíti a megye lakossága egészségügyi állapota javítása célkitűzés megvalósítását. Az egyes ITP célok egymás közötti kapcsolatrendszere, az egyes célok integráltsága bemutatása nehézségekbe ütközik. Megyei szintről értelmezve, összességében, logikailag nyilván kimutatható, hogy az egyes célok hogyan járulhatnak hozzá más célok megvalósulásához. Hiszen, ha épül pl. egy óvoda, a munkába visszatérő szülő nyilvánvalósan hozzájárulhat a vállalkozások növekedési potenciáljának növekedéséhez is, ha a megfelelő helyen épül egy kerékpárút, az úgyszintén. A források rendkívüli szűkössége miatt azonban szinte kizárt, hogy egyazon környezetben, egyazon településen több egymásra épülő, hatásában egymást segítő projekt kerülhessen finanszírozásra. A Pest megye rendelkezésére álló 14.5 milliárdos keretösszeg ilyen integrációt, ilyen szinergiákat akkor tenne lehetővé, amennyiben egy kistérségben kerülne hasonló nagyságrendű forrás allokálásra. A megye 187 települését és 1.3 millió lakosságát tekintve ilyen hatásokat nem tartunk életszerűnek prognosztizálni. Pest Megye Integrált Területi Programja 15

Társadalmi megújulás A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, "családbarát" megye, a társadalmi bizalom erősítése Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső kapcsolati hálójának fejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségügyi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Gazdaság dinamizálása Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastruktúrális és tartalmi megújítása, a kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi- és helyi identitás erősítése A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése, több lábon álló gazdaság, a technológiai és tudásintenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése Makrorgionális logisztikai finkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér térségében A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai, illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckeve-Dabasi térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, épített és környzetei értékek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában 5. ábra: A területfejlesztési program célrendszeréhez kapcsolódó megyei tervezésű intézkedések Pest Megye Integrált Területi Programja 16

4.2 Az ITP viszonya a területfejlesztési programhoz Az Integrált Területi Program egyszerre kapcsolódik szorosan a VEKOP vonatkozó intézkedéseihez és a Pest Megyei Területfejlesztési Program bizonyos beavatkozási pontjaihoz. Ezzel megteremti az összeköttetést a finanszírozás forrása és a fejlesztési szükségletek között. Fontos megjegyezni, hogy a megyei területfejlesztési program úgynevezett teljes tervezéssel készült 2014 folyamán. Vagyis a korábban megfogalmazott célokat nem csupán a már akkor láthatóan szűkös forráskerettel rendelkező VEKOP-ból kívánta elérni, hanem számított további operatív programok forrásaira, és hazai forrásokra egyaránt. A területfejlesztési programban megfogalmazott 80 db beavatkozásra csak részben tud finanszírozást biztosítani az ITP 4 intézkedése. Emiatt szükséges lenne, hogy az ágazati operatív programok jelentős mértékben tervezzenek olyan fejlesztéseket, melyek Pest megye területén valósulnak meg. E nélkül félő, hogy a területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokat még részterületeken sem fogja elérni Pest megye, ezáltal választott jövőképe, mely az: Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító Pest megye hosszútávon is veszélybe kerülhet. Pest Megyei Területfejlesztési Program Integrált Területi Program VEKOP GINOP KEHOP IKOP EFOP VP Az 1.2 fejezetben bemutatásra kerültek az ITP 2.0 intézkedései. Látható, hogy túlnyomó részben pontszerű fejlesztésekre adnak csak lehetőséget. Egyetlen terület illeszthető horizontálisan valamennyi intézkedéshez, a Fenntartható multimodális mobilitást elősegítése, mely fejlesztésekre azonban csak 1,8 Mrd Ft forrás fordítható a megyében, és a forrás legnagyobb részét kerékpárutak építésére szükséges fordítani. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az ITP tématerületeihez kapcsolódóan milyen tartalmú fejlesztéseket kíván Pest megye támogatni. 4.2.1 Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Pest megye összetettségéből adódóan, a fejlett és jó adottságokkal, lehetőségekkel rendelkező, döntően a főváros közeli, agglomerációs térségek mellett a megyében számos, a megye északi-, keleti és déli peremvidékén elhelyezkedő térség ugyanolyan problémákkal küzd, mint az ország más, fejlődésben lemaradó területei. Ezekben a térségekben él a megye lakosságának mintegy egyharmada, több mint 400 ezer fő. Megállapítható az is, hogy pusztán a piaci folyamatok (például a vállalati hitelezés, vagy a hazai piaci kereslet bővülése) és az általános gazdaságfejlesztési eszközök Pest Megye Integrált Területi Programja 17

önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy e térségek bekapcsolódjanak a metropolisztérség gazdasági és kulturális vérkeringésébe. Pest megye, az ország gazdaságfejlesztésének egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező térsége az általunk Ferihegyi Gazdasági Övezetnek elnevezett, a repülőtér tágabb környezetét magába foglaló térség. A nemzetközi repülőterek és vonzáskörzetük minden országban kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdaságfejlesztés szempontjából, hiszen rendkívül nagy személy- és áruforgalmat bonyolítanak le, ehhez a szolgáltatások széles skálája kapcsolódik, és az értékteremtési folyamatok közül egyre több termelő- és feldolgozó kapacitás is ezekbe az övezetekbe összpontosul. Fentiek alapján a lemaradó térségekben, továbbá Pest megye legnagyobb fejlődési potenciálját képező Ferihegyi Gazdasági Övezetben fontosnak tartjuk, hogy legyen mód új vállalkozói területek kijelölésére az eddigiek mellett és ne csak a meglévők bővítésére. A megyei területfejlesztési programban az Üzleti környezet fejlesztése [GD1.f] projektcsomagban célként rögzítettük a vállalkozások indulásának ösztönzését, olyan szolgáltatások és üzleti környezet biztosításával, mely elősegíti a kezdést és megerősíti a kritikus szakaszban lévő kezdő vállalkozások fejlődését. Szintén a területfejlesztési programban jelenik meg, hogy: új iparterületek fejlesztését azokban a térségekben tartunk lehetségesnek, amelyek esetében a fejlesztés összhangban van a környezet és táji értékek védelmével, ahol a fejlesztés lemaradó Pest megyei térségben valósul meg, vagy azok felzárkóztatását is szolgálja. Nem elsősorban a multinacionális cégek nagyléptékű fejlesztéseit kívánjuk előnyben részesíteni, hanem a munkahelyteremtés központú, kisebb mértékű vállalkozói parkok fejlesztését..., a beavatkozás keretében inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, megújítása, továbbfejlesztése történik Az elmúlt két évtized során a megyében az ipari-, vállalkozói parki infrastruktúra nagyobb része spontán módon, a főbb közlekedési útvonalak (autópályák) mellett, a befektetők privát forrásaiból valósult meg. A parkok döntően egy-egy (esetleg néhány) nagyobb cég érdekeltségébe tartoznak a kereskedelem, a logisztika, vagy a gyártás területein. Ezek a parkok nem, vagy csak kevéssé szolgálják a kkv szektor igényeit és telepítésükkor egyáltalán nem volt szempont az egyes meglévő területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése, a hátrányosabb helyzetű térségekbe történő tőkevonzás, munkahelyteremtés, barnamezős területek revitalizációja, illetve egy egészségesebb, fenntarthatóbb térstruktúra kialakítása. A megyei területfejlesztési koncepció egyik fontos célkitűzése a kkv-k működési feltételeinek javítása, azok lakóterületekről történő kiköltöztetése (agglomerációs probléma) ezt segítheti a kisebb léptékű, vállalkozói parkok, inkubátorházak kialakítása, meglévő ipari parkok bővítése. Pest megyében a kkv-k jelentős része lakóövezetben folytatja tevékenységét, ezért szükséges olyan ipari parkok, vállalkozói parkok, inkubátorházak fejlesztése, ahová ezek a cégek ki tudnak települni. A befektetés-ösztönző tevékenység eredményeképpen várhatóan további igények fognak keletkezni a meglévő területeken. Véleményünk szerint javítani kell az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások minőségét, összetételét, valamint a vállalkozások és a hazai K+F infrastruktúra közötti kapcsolatokat is bővíteni szükséges. Az ipari parkok jellemzően nem nyújtanak innovációs, illetve nagy hozzáadott értékű szolgáltatásokat, melyek erősítenék a KKV-k versenyképességét. A K+F eredmények széleskörű elterjedését, alkalmazását és így a termelékenység növelését gátolja a vállalkozók hozzáállása és az általuk követett üzleti modell, valamint a közvetítő intézmények, és a fejlett technológia hiánya. A megyében aránylag számos, fejlett feldolgozóiparhoz sorolható kis- és közepes méretű vállalkozás működik. Eszközeik és innovációs tudásuk, teljesítményük mások számára nem hozzáférhető, így nem valósul meg a szükséges koncentráció. A kiemelten támogatott K+F infrastruktúra (ún. stratégiai kutatási infrastruktúra) nem éri el a célcsoportot. Pest Megye Integrált Területi Programja 18

Az érintettek ipari parkok mérete (tőkeerő, terület) és üzleti modellje (a szervezet mérete és az erőforrások szolid mértéke) miatt egyes infrastruktúrákat kísérleti projekt jelleggel kívánunk támogatni, pályázatos konstrukcióban. Ezek a létesítmények költséghatékonyan, illetve méretgazdaságosan nyújthatnak több ipari park, valamint inkubátorház számára olyan szolgáltatásokat, melyeket az érintettek, vagy az érintettek nagyobb része nem képes fenntartani. A támogatható tevékenységek indikatív listája: KKV versenyképesség és innováció menedzsment központ, innovatív vállalkozásgyár, kreatív stúdiók (városközponti inkubátorházak), virtuális ipari kutató intézet. A térségben legalább egy, kísérleti jelleggel létrehozott technológiai centrum kialakítása kívánatos lenne. A centrum korszerű gyártási technológiát nyújthat szolgáltatásként a KKV-k számára. Tervezett tevékenységek bemutatása A szektorhoz kötődő tematikus inkubátorházak, vállalkozói parkok, tudományos, ipari technológiai parkok létrehozása, meglévők bővítése, infrastruktúra fejlesztése: IKT és logisztikai funkciók, az innovációs menedzsment, a park részéről nyújtott üzleti szolgáltatások, technológiatranszfer, speciális bérlemények kialakítása. A KKV-k számára elérhető univerzális gyártási technológiák és laboratóriumi eszközök beszerzése. Műszaki, mérnöki, technológiai, környezetvédelmi, innovációs menedzsment, design és egyéb tanácsadás. Az intézkedés végrehajtása során komplex megközelítést kívánunk használni annak érdekében, hogy a fejlesztések megvalósításához szükséges valamennyi tevékenység egy fejlesztés keretében elszámolható legyen. Kis léptékben tartalmazhatnak a projektek olyan beruházásokat, melyekkel az ipari-, vállalkozói terület megközelíthetősége javul. Támogatni kívánjuk azokat a településeket, melyek olyan vállalkozói tevékenységet kívánnak megvalósítani, mely az ott élő közösség számára segít a település, vagy térség ismertségének, márkaértékének növelésében, vagy a település fenntarthatóbb működtetésében. Támogatni szeretnénk a helyi vállalkozások ipari-vállalkozói parkba, inkubátorházba való kiköltözése feltételeinek megteremtését. 4.2.2 Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése A területfejlesztési programban megfogalmaztuk, hogy a kerékpáros hivatásforgalom és turizmus biztonságos kiszolgálásának fontos megvalósulni, javítva a közlekedésbiztonságot az érintett szakaszokon (csökkenjen a balesetek száma), egészségesebb életmódra és környezettudatosságra nevelve, hozzájárulva a turisztikai attrakciók megközelíthetőségének javításához. A kerékpáros turizmus és hivatásforgalom egyre jelentősebb igényeket támaszt megfelelő minőségű, az úttesttől elválasztott és rendszerbe szervezett kerékpárutak felé. További fontos szempont, hogy a kerékpárút a hivatásforgalomban is egyre inkább fontos szerepet játszik, tehát gazdaságfejlesztési szerepe kimutatható. A területfejlesztési koncepcióban feladatként fogalmaztuk meg a kerékpáros közlekedés infrastrukturális, hálózati és eszköz feltételeinek javítását, új településközi kerékpárutak építését, az intermodalitáshoz kapcsolva állomási B+R létesítmények telepítését. A fejlesztési elképzeléseket a VEKOP forráskeretéhez mérve látható, hogy ebben a projektcsomagban nem tudnak megvalósulni nagy hálózati fejlesztések, tehát a Pest Megyei Területfejlesztési Programban rögzítésre kerülő a Nemzetközi és országos kerékpáros kapcsolatok fejlesztése [TF3.c] projektcsomag egyes elemei tudnak csak megvalósulni. A korábban rögzített elképzelésünket, mely szerint hálózatokhoz kapcsolódóan szeretnénk megvalósítani a fejlesztéseket nem vetjük el, csak a hálózat egyes elemeit, mégpedig a hivatásforgalommal, belterületi balesetveszéllyel leginkább érintett szakaszok építését kívánjuk támogatni. Magyarország közlekedési rendszerének sugaras szerkezetéből adódóan jelentős a megyén keresztülhaladó forgalom. A VEKOP nem rendelkezik olyan tematikus célkitűzéssel mely a kül-, vagy belterületi utak fejlesztésére lenne fordítható, emiatt rövidtávon a települések belső úthálózata sem Pest Megye Integrált Területi Programja 19

fog mentesülni az átmenő forgalom okozta terheléstől. A balesetveszélyes útszakaszok megmaradnak, különösen a települési belterületek tekintetében. Olyan fejlesztéseket kívánunk támogatni, melyek rövidtávon kezelhetik a közutakat érintő hiányzó fejlesztéseket. Ezek a gyalogos közlekedéshez és gyalogos közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó területek. A területfejlesztési programban megfogalmaztuk azt a szándékunkat is, hogy szükséges a közösségi közlekedés fejlesztése Pest megyében, mégpedig elsősorban a közösségi közlekedés tengelyei melletti multimodális csomópontok, P+R, B+R parkolók fejlesztésével, a buszmegállók fejlesztésével. Budapest és Pest megye között nincs valódi integrált közösségi közlekedési rendszer. Amennyiben bevezetésre kerül Budapesten a dugódíj, akkor azokban a zónákban, ahol közlekedési eszközt kell majd váltani, ennek nincsenek meg a feltételei. Fejleszteni szükséges azokat a területeket, ahol a közösségi közlekedés elemei koncentrálódnak, B+R, P+R parkolókat szükséges kialakítani. Fontosnak tartjuk a városi-elővárosi menetrendek és szolgáltatások összehangolását, ami kapacitások növelése nélkül is szolgálná a közösségi közlekedés fejlődését, azonban ezt nem megyei feladatként látjuk megvalósíthatónak. A fejlesztést a BKK, vagy még nem ismert állami szereplő létrehozása valósíthatja meg. Az operatív programok közötti lehatárolás úgy került kialakításra, hogy a VEKOP nem finanszíroz vonalas közösségi közlekedés (Vasút, HÉV) melletti megálló, illetve parkoló fejlesztéseket, továbbá a VEKOP forrásai ezen a téren meglehetősen szűkösek. Emiatt a pályázatok által a közösségi közlekedés kisléptékű fejlesztését kívánjuk támogatni az agglomerációs és azon túli települések esetében a buszközlekedéshez kapcsolódóan. A fejlesztések hatására várhatóan növekedni fog a közösségi közlekedést igénybe vevők száma. A Pest Megyei Területfejlesztési Programban meghatározásra került az Elővárosi közlekedési rendszer fejlesztése [TF2.a], valamint a Közösségi közlekedés kisléptékű fejlesztése [TF2.b] projektcsomagként. Ismét hangsúlyozzuk, hogy az elővárosi közlekedés fejlesztése túlmutat a VEKOP tematikáján és forráskeretén. Emiatt a stratégiai programból csak a kisléptékű fejlesztéseket van lehetőségünk tervezni. Tervezett tevékenységek bemutatása A pályázatok szakmai tartalmában meg kívánjuk jelentetni a bel-, és külterületi kerékpárutak kiépítését közösségi közlekedési csomópontig, kerékpártárolók, kerékpáros szerviz pontok, szolgáltató állomások kialakítását a tömegközlekedési csomópontok környezetében. Regionális kerékpárutak hiányzó szakaszainak, vagy becsatlakozásának megépítését. A pályázati kiírásban terveink szerint korlátozott módon támogatható lesz gyalogos átkelők, forgalomlassítók, közlekedési lámpák, átkelőhöz tartozó közvilágítás és közlekedés technikai eszközök fejlesztése. A felmerült jelentős települési igény miatt több és kisebb volumenű fejlesztést tervezünk megvalósítani az egész megyét lefedően. Előnyben részesítjük a nagy forgalmú, intézmények közelében megtalálható csomópontokat, parkolókat, továbbá a közösségi közlekedési eszköz(ök) megközelíthetőségének javítását is tervezzük. Az utas várók hiányának, illetve a meglévő várók avultságának javítását tervezzük azokon a településeken, ahol jelentős a buszos közösségi közlekedés aránya. A megállók fejlesztése mellett javítani kívánjuk a kizárólag busszal elérhető települések esetében a végállomások minőségét, az állomás környezetének minőségét. A megállók fejlesztésébe beleértjük a megközelíthetőség és közúti átkelés közlekedésbiztonságának (zebra, járdasziget, kapcsolódó közvilágítás) fejlesztését is. 4.2.3 Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetértékelése alapján kijelenthető, hogy azokon a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeken, ahová a fővárosból való kitelepülés, illetve a más megyékből való betelepülés a legintenzívebb volt, a demográfiai igényeknek megfelelően szükséges a Pest Megye Integrált Területi Programja 20

bölcsődei és az óvodai kapacitások megerősítése (mellékelt ábra alapján). Ez egyrészről a leromlott állapotú intézmények megújításával és bővítésével, másrészről újak építésével oldható meg. A kapacitás növelésével a kisgyermekes anyukák munkába állása feltételeinek javulása történik, melynek gazdaságélénkítő hatása lesz. A megyei területfejlesztési program célként határozta meg ezen kapacitások igényekhez történő igazítását. Tervezett tevékenységek bemutatása A tervezett fejlesztések négyféle módon tudják elősegíteni a kisgyermeket nevelő szülők, különösen a nők munkábaállását. Fejleszteni kívánjuk meglévő férőhelyekhez kötődően a bölcsődék és családi napközik eszközellátottságát, infrastruktúrájának minőségét, illetve rendkívül korlátozott módon lehetőség nyílik új óvodai férőhelyek létesítésére, jelentősebb mértékben pedig bölcsődei férőhelyek létrehozására, akár új bölcsődék építésével, valamint támogatni kívánjuk családi napközik létesítését is. 4.2.4 A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Pest megyét egy olyan kisvárosokkal átszőtt térként képzeljük el, amely gazdaságilag prosperáló, közben pedig kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosít az itt lakóknak. A helyzetértékelés alapján kijelenthető, hogy a megye spontán fejlődése nem ebben az irányban indult el. A települések fejlődése során létrejöttek olyan szegregálódó, társadalmi és környezeti kockázatot jelentő területek, melyeket szükségszerű újra bekapcsolni a település életébe. A gazdasági, társadalmi, környezeti problémákat a piac önmagában nem oldja meg, vagy nem kezeli kellő hatékonysággal. A városok egyes társadalmi, fizikai, gazdasági szempontból is leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészeinek állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényes, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, a településrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. Egyes területeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák. A fejlesztés célja, hogy Pest megyében, különösen a városokban megjelenő szegregátumok száma csökkenjen, csökkenjenek ezeken a területeken a társadalmi feszültségek és javuljon az élet minősége. Pest Megye Integrált Területi Programja 21

Tervezett tevékenységek bemutatása A szegregátumok vagy a szegregációval veszélyeztetett területeken infrastrukturális beavatkozások, továbbá felzárkóztató programok, akciók megvalósítása. Támogatni kívánjuk a leromlott lakóépületek megújítását, közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák infrastrukturális fejlesztését, közösségi épületek megújítását, ügyfélterek korszerűsítését (kapacitásfejlesztés, minőségi szolgáltatásnyújtás és energiaracionalizálás szempontjából), zöld infrastruktúra, extenzív és intenzív zöldterületek fejlesztését, kiegészítő jellegű közlekedési fejlesztéseket, infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő és megalapozó szoft típusú tevékenységeket. 4.3 Kapcsolódás a megye/országhatáron átnyúló lehetséges megyei fejlesztésekhez Mivel a Pest megyei ITP fejlesztései szükségszerűen egy-egy települést érintő, pontszerű fejlesztéseket tartalmaznak, megye-, illetve országhatáron átnyúló fejlesztésekhez csak kevés esetben tudnak kapcsolódni. Térségeken átnyúló fejlesztésekre fog lehetőséget adni a kerékpárút építésre rendelkezésre álló forrás. A szomszédos megyékkel meglévő gazdasági kapcsolatok élénkülését segítheti elő, ha a megyehatár menti térségeink gazdaságfejlesztése megvalósul, de a Ferihegyi Gazdasági Övezetben megvalósuló gazdaságfejlesztési projektek sikeressége, az Övezet fejlesztésén túl is kihathat a szomszédos megyék fejlődésére. Ugyanakkor ezek a döntően üzleti infrastruktúrafejlesztési projektek nem kapcsolódnak tervezett megyehatáron átnyúló fejlesztésekhez. Bár Pest megye és Budapest fejlesztési programjai egymással összehangolva kerültek megfogalmazásra, s az egyeztetések a VEKOP vonatkozásában is megtörténtek, ugyancsak nehezen értelmezhető Pest megye és Budapest fejlesztési elképzeléseinek összhangjának bemutatása a VEKOP TKR intézkedések témáinak vonatkozásában. Míg Pest megye üzleti infrastruktúrát fejleszt, Budapest nem rendelkezik ilyen VEKOP forrásokkal. Míg Pest megyében rendkívül magas az igény óvodai és kisebb mértékben bölcsődei férőhelyek bővítésére, Budapest leépíti hasonló kapacitásait. A szociális város rehabilitációs projektek a két területi szereplő vonatkozásában területileg nem érnek össze, nagyságrendileg pedig teljesen más léptéket képviselnek. A fenntartható multimodális mobilitás erősítése területen elméletileg lehetne összhang a fejlesztésekben, a rendelkezésre álló források döntően kerékpárút fejlesztésre történő allokálása ezt valójában nem teszi lehetővé. 5 Az ITP forrásallokációja A KMR területi szereplők TKR eljárásrend keretében felhasználható, jogszabályban rögzített forráskerete az érintett intézkedések között felosztásra került az Irányító Hatóság által. Ugyanakkor, a területi szereplőknek lehetősége nyílik arra, hogy az intézkedések között függetlenül attól, hogy azok különféle prioritástengelyekhez tartoznak igényeiknek megfelelően alakítsák át a forrásfelhasználás belső arányait. Fontos, hogy a forráskeret változatlan legyen minden szereplő esetében, a területi szereplők együttes forráskerete ne változzon és hogy a VEKOPon belül a területi alapon tervezhető belső arány 12,93% maradjon. Pest Megye Integrált Területi Programja 22

A KMR területi szereplők forráskeretének megosztása: VEKOP prioritás neve VEKOP intézkedés neve Pest megye Budapest Érd MJV Vállalkozások versenyképességének javítása Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása Települési környezet és közszolgáltatás fejlesztés Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja 5,7 1,8 8,2 0,2 5,1 2,5 0,6 1,9 11,2 Az ITP 2.0 tervezése során lehetősége van Pest megyének az egyes intézkedéseken belül további forráselosztási arányt megadni. Négyféle mód alapján lehetséges a források felosztása: Kiemelt földrajzi célterület alapján, Kiemelt fejlesztési cél alapján, Kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozóan, Minden megyén belüli jogosult számára pályázható. Az első körös ITP 2.0 benyújtása során tekintettel a források szűkösségére Pest nem kíván élni további forrásmegosztás létrehozásával. 6 Az ITP indikátorvállalásai Az indikátorok olyan mutatószámok, melyek alkalmasak arra, hogy bizonyos területen való előrehaladást mérhessük velük. Az indikátorokat napjainkban mind szélesebb körben használjuk. Így például gyakran alkalmazzák a projektmenedzsment területén, a tervezés és a projektcél elérésének vizsgálata során egyaránt. Kiemelt szerephez jutnak a kormányzati döntések előkészítésében, meghozatalában és a végrehajtásban egyaránt. Mivel a projektcél megvalósulását számszerűsíti, ezért az egyes projekteket egyben összehasonlíthatóvá is teszik, mely az EU-s csatlakozásunk egyik alapkövetelménye is. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program valamennyi intézkedéséhez indikátor célértékek is rögzítve lettek, melyekkel az Európai Bizottság mérni fogja a források felhasználásának hatékonyságát. Pest megye számára allokált forrásokat csak úgy tudjuk felhasználni, ha az előírt mutatók is teljesülnek. A VEKOP TKR intézkedések esetében operatív program prioritás / egyedi célkitűzés szinten meghatározásra kerültek a teljesítendő kimeneti indikátorok és az elvárt célértékek. Pest megyének arra kell törekednie, hogy a VEKOP szinten vállalt célértékhez minél nagyobb mértékben járuljon hozzá. Pest Megye Integrált Területi Programja 23

Azonban felelős tervezőként és felelős döntéshozóként jelezni kívánjuk, hogy a VEKOP-ban rögzített és a területi szereplők között felosztott indikátor célértékek több esetben, de különösen a Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései tekintetében rendkívül elhibázottak, a térség fejlődését, valódi szükségleteit nem segítik. Pest megye indikátorvállalásait a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az előírt indikátoroktól való eltérés indoklását szintén tartalmazza a melléklet, azonban szeretnék bővebb magyarázatot is megfogalmazni két területen. 6.1 Vállalkozások növekedési potenciáljának erősítése Pest megyében Több eltérés is található az elvárt és általunk teljesíthetőnek vélt indikátor célértékek között a Vállalkozások növekedési potenciáljának erősítése Pest megyében intézkedés tekintetében. A prioritás két intézkedésből áll, az egyik a Mikro-, kis-, és középvállalatok kapacitásbővítő fejlesztéseinek támogatása Pest megyében, másik az Üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Pest megyében. A két intézkedésre közös indikátortábla került meghatározásra, az indikátor célértékek pedig a forrásnagyság alapján arányosítva lettek. Véleményünk szerint az indikátorok inkább a Mikro-, kis-, és középvállalatok kapacitásbővítő fejlesztéseinek támogatása Pest megyében intézkedés hatékony megvalósítását mérik, kevésbé alkalmazhatók a jellegében, volumenében más üzleti infrastruktúra fejlesztésének mérésére. Amennyiben végigmegyünk az indikátorokon a következő hiányosságokat fogalmazhatjuk meg: A támogatásban részesülő vállalkozások számát tekintve 2023-ra az IH elvárása alapján 136 céget kell érintenie közvetlen (vagyis támogatottként) és közvetett módon (vagyis a fejlesztett szolgáltatást igénybe vevőként) az intézkedésnek. Tekintve a megyei ipari parkok, gazdasági övezetek kapacitásait látható, hogy egy övezetben maximum 5-20 cég telepedett meg olyan övezetekben, melyek jól körülhatárolhatók és egy fejlesztési egységként kezelhetők. Ezeken a gazdasági területeken működő cégek vannak, tehát lényegében az általuk elérhető szolgáltatásokat tudjuk fejleszteni. A fejlesztések viszonylag sok céget érinthetnének közvetett módon, vagyis kisebb ráfordítással akár elérhető lenne az indikátor célértéke. Viszont Pest megye számára stratégiai döntés, hogy nem csak meglévő gazdasági övezetek fejlesztésére kíván koncentrálni, hanem újakat is létre kíván hozni, mert a megyében egyrészt a Ferihegyi gazdasági övezetre, másrészt a lemaradó térségek gazdasági felzárkóztatására is koncentrálni kívánunk. Az indikátorok megvalósulását a projekt zárásakor mérjük, tehát szükségszerűen egy új gazdasági terület kialakításakor még nem lehetséges az 5-30 letelepült vállalkozást bemutatni és az indikátort megvalósítani. Emiatt reális indikátor célkitűzésként 50 támogatásban részesülő vállalkozást javaslunk szerepeltetni.. Az általunk teljesíthetőnek vélt indikátor célérték módosítja a támogatásban részesülő vállalkozások számát is, ideértve a támogatásban részesülő önkormányzatok számát is. Számításaink szerint egy gazdasági terület fejlesztését 500 millió forintban maximalizálva, forrást tudunk biztosítani háromnégy inkubátorház építésére is, vagyis nagyságrendileg 8-10 új vállalkozást tudunk elindulásában segíteni a működési környezetük és az elérhető magasabb szolgáltatási színvonal által. Az előírtnál kevesebb vállalást tettünk a támogatott vállalkozásoknál megvalósuló foglalkozás növekedése tekintetében is. Az indikátor tipikusan nem alkalmas az üzleti infrastruktúra fejlődésének mérésére, hiszen a kedvezményezettek esetében a forrásnagysághoz képest csekély az új alkalmazottak száma, továbbá nincs, vagy erősen korlátozott a kapcsolat a tényleges kedvezményezetti kör és a gazdasági területen már működő cégek között, emiatt kötelezettségvállalást közvetett módon elért vállalkozástól remélni nem lehetséges. 6.2 Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései Pest megye korábbi projektgyűjtései alapján az ITP 1.0 dokumentumban rögzítette a konkrét települési igényeket az óvodák és bölcsődék tekintetében. Az adatok feldolgozásából látható, hogy Pest Megye Integrált Területi Programja 24

a legnagyobb igény új óvodai férőhelyek létrehozására és meglévő férőhelyek érdemi fejlesztésére mutatkozik, ez alatt értve komplett épületek kiváltását. Pest megyében 46.600 fő óvodai férőhely van, melyek jó részében jelenleg is egyedi engedélyekkel működnek a csoportok, vagy azért, mert a maximális 25 fő feletti létszámmal kell megbirkózniuk, vagy, mert teljesen elavult, kényszerből óvodának használt épületekben működnek. Az óvodai férőhelyek érdemi korszerűsítése és a jelentős mértékű kapacitásbővítés tehát égetően szükséges. A Pest megyei igényeket (2014-es felmérés alapján) az alábbi táblázat mutatja: VEKOP intézkedés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége Igény mértéke (fő) Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db 0 db 348 db 1 828 db 1 710 Sajnos az igényektől jelentős mértékben eltérő vállalást tett Magyarország a VEKOP keretében, mely indikátor célértékek Pest megyében az alábbiak lennének: VEKOP intézkedés Kimeneti indikátor neve Mértékegysége Igény mértéke (fő) Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma db 646 db 1291 db 775 db 194 Pest Megye Integrált Területi Programja 25

Úgy gondoljuk, hogy a fenti vállalás több okból sem teljesülhet: 1. Az újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító (bölcsődei, családi napközis) férőhelyek esetében a 1291 új férőhely a ténylegesen felmért önkormányzati igényekhez képest többszörösen túlzott mértékű vállalást jelent. 2. Amennyiben sikerül igényt teremteni a férőhelyekre, akkor a folyamatba kódolható következő probléma a rendelkezésre álló forrás mértéke. Mivel a problémát több megbeszélésen is felvetettük, az IH megküldte részünkre azt a kalkulációt, amely alapján a támogatási keretösszeg felosztásra került. A kalkulációban szereplő tételek többségével nem értünk egyet, azok nem a jelenlegi viszonyokra, illetve jövőbeni igényekre támaszkodva lettek meghatározva. Az egy főre eső fajlagos bekerülés költség nagyságát az újonnan létrehozott bölcsődei és óvodai férőhelyek esetében megfelelőnek tartjuk. A kalkulációban szereplő új bölcsődei férőhelyek száma (487 db.) már összhangban van a régiós igényekkel, azonban a további új (1566 db.) bölcsődei férőhely megvalósítása a megjelölt 1.200.000 Ft/férőhely összegből, a vázolt, nonprofit elven működő családi napközis formában teljes irrealitás, ennek a kalkulációnak semmiféle valós alapja véleményünk szerint nincs. A családi napközik jelenleg szinte kizárólag profitorientált módon és inkább óvodás, nem pedig bölcsődés korú gyermekek ellátására működnek. Családi napközikre alapozva tehát a tervezett célérték véleményünk szerint éppúgy teljesíthetetlen, mint bölcsődei férőhelyek létesítésével, amire pedig a teljes intézkedési keretösszeg elégtelen lenne. Az indikátorok tervezése során a tervezők abban látták a megoldást, hogy nonprofit családi napköziket támogatnak, melyek kiváltják az önkormányzati intézmények feladatát. A megoldási javaslat szerint közel 1.600 bölcsődés elhelyezését lehet így megoldani. Mivel ebben az esetben a tervezet szerint egy főre vetítve csak 1,2 millió Forint a fejlesztés költsége, a teljes prioritás indikátor célértékei a tervezőasztalon teljesülni látszódnak. Azonban a szakmai kritériumrendszer szerint családi napközit csak önkormányzati tulajdonú épületben (kivétel egyházak), csak nonprofit alapon lehet üzemeltetni. A települési önkormányzatok véleménye alapján ez a konstrukció működésképtelen és kivitelezhetetlen! Szintén az önkormányzatok véleménye, hogy a bölcsődei férőhelyek kialakítását célzó igény bemutatása sem teljesíthető feladat, mely azonban kötelező előfeltétele lenne ezeknél a pályázatoknál. Tehát nem teljesül az a feltétel, hogy csak valós igények vehetők figyelembe. Nem értjük, hogy milyen kalkulációk, becslések, igényfelmérések alapján kerültek fenti indikátorok meghatározásra. Azt gondoltuk, hogy a területi szereplők (így Pest megye is), azért készítettek valós igényfelmérésen alapuló, projektlistákkal is alátámasztott ITP-t (az internetes felületen egyértelműen, beruházás típusonként láthatóak az összegyűjtött igények), hogy ezeket, valamint a demográfiai előrejelzéseket is figyelembe véve lehessen nagy valószínűséggel helytálló és teljesíthető indikátorokat meghatározni a VEKOP-ban. Sem a megyének, mint az ITP tervezéséért és végrehajtásáért felelős szereplőnek, sem az egyes települési önkormányzatoknak, mint a megvalósítandó fejlesztések fenntartóinak nem érdekünk olyan intézményi kapacitásokat kialakítani és fenntartani, amelyekre nem bizonyítható az igény, miközben a valós igényekhez kapcsolódó fejlesztések pedig alultervezettek. Fentiek miatt az indikátorokat nem tartjuk vállalhatónak és elfogadhatónak, ezek teljesítéséért véleményünk szerint a megye nem vállalhat felelősséget. A 2. sz. mellékletben ezért azokat az indikátor célértékeket rögzítettük, melyeket véleményünk szerint saját hatáskörünkben teljesíteni tudunk. Pest Megye Integrált Területi Programja 26

Megjegyezzük, hogy az uniós ciklus félidős vizsgálatakor (2018-ban) releváns indikátor célértékeket teljesíteni tudjuk az igazi problémák a revízió után fognak jelentkezni. 7 Az ITP ütemezése A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 41. (1) szerint a többéves nemzeti keret alapján a programok hatékony végrehajtása érdekében programonként meghatározott, a következő évre szóló éves fejlesztési keretet kell készíteni. Az éves fejlesztési keretet úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a többéves nemzeti keretben foglalt pénzügyi és indikátor szerinti célértékeknek. (2) Az éves fejlesztési keretnek tartalmaznia kell: a tárgyévet követő évben meghirdetésre kerülő felhívásokra vonatkozóan: a felhívás nevét, célját és beavatkozási logikáját, helyzetelemzést, a támogatási jogosultság feltételeinek, a támogatható tevékenységek és a tervezett elszámolható költségek felsorolását, a projekt-kiválasztási szempontokat, a felhívás legalább 1 milliárd forintos keretösszegét, a meghirdetés tervezett időpontját, a kedvezményezetti kört, a támogatás összegét, mértékét, a kötelezettségvállalási ütemtervet, a szerződéskötési ütemtervet, a kifizetési ütemtervet, ezen belül a szükséges közösségi hozzájárulás, a nemzeti társfinanszírozás és az önerő-támogatás mértékét ütemezve, a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét. Az ITP tervezés és végrehajtás időkerete 2014-2020-ig terjed (a projektek végrehajtására további 3 év áll rendelkezésre). A program végrehajtása 2015 harmadik negyedévénél hamarabb várhatóan nem kezdődik meg, figyelembe véve az ITP elfogadásához szükséges időt. Az éves fejlesztési keretek meghatározásához Pest megye ad információt a 3. sz. melléklet alapján. Pest megye az ütemezés kialakítása során két intézkedés tekintetében tervez kötelezettségvállalást 2015. év negyedik negyedévére. A rendelkezésre álló források mértéke ennél a két konstrukciónál nem igényli kettőnél több felhívási időszak megnyitását. A források nagyobb hányadát az első körre allokáljuk, a második kört pedig eltoltuk olyan időtávolságra, amikorra látható, hogy az első körben projektfejlesztést elkezdők előrehaladása megfelelő e, vagy esetleges visszahulló források is megjelennek. A Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése c. intézkedés teljes forráskeretének 80%-át tervezzük támogatási szerződéssel lekötni, a fennmaradó támogatást 2016. 2 negyedévében tesszük elérhetővé. A kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése c. intézkedést szintén megnyitjuk 80%-ban, különös tekintettel a családi napközik létrehozásának támogatására. Véleményünk szerint a jelentkezők száma visszajelzés lesz abban a tekintetben, hogy a tervezett konstrukció mennyire működőképes. Amennyiben már ekkor látható, hogy változtatásokat igényel a rendszer, akkor a forrásszerkezet átalakításához szükséges lépéseket van idő megtenni. A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja c. intézkedés keretében véleményünk szerint három projekt tud megvalósulni, emiatt 2016. első negyedévre a támogatási keret több mint 2/3-át, 2016. negyedik negyedévre pedig kicsit kevesebb, mint 1/3-át terveztük be. Pest Megye Integrált Területi Programja 27

Nem tervezünk kötelezettségvállalást a 2015. évben a Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében c. intézkedésben. Ennek oka, hogy időt kívánunk hagyni olyan önkormányzati projektek megtervezésére, melyek hatékonyan tudják elősegíteni a települések gazdasági szerepének növelését. Pest Megye Integrált Területi Programja 28

8 Mellékletek Pest Megye Integrált Területi Programja 29

Pest Megyei Integrált Területi Program 2.0 1. sz. melléklet Terület Kiválasztási Kritérium Rendszer Pest megye Pest megye az 1707/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját Területi Kiválasztási Rendszer kritériumokat kívánja figyelembe venni és elfogadásra előterjeszteni a Monitoring Bizottság felé. A területi szereplő (Pest megye) által választott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer: Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Alkalmazás II.1. II.2. II.3. II.4. II.5. II.6. II.7. II.8. Illeszkedés a Pest megyei területfejlesztési programhoz Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez Hozzájárulás komplexebb programok megvalósításához A kiválasztás kritériuma, Pest megye területfejlesztési programjának megvalósulásához való hozzájárulás. A kritérium az önkormányzat költségvetési egyensúlyának fenntartását erősíti A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre. A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. A kritérium alapján előnyben részesülnek azok a projektek, melyek korábbi, vagy párhuzamosan megvalósuló fejlesztést egészítenek ki, folytatnak, alapoznak meg. IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM IGEN / NEM

Pest Megyei Integrált Területi Program 2.0 1. sz. melléklet A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám (II.) Kritérium megnevezése Szöveges magyarázat II.1. II.2. II.3. Illeszkedés a Pest megyei területfejlesztési programhoz Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Alaphelyzet: A Pest Megye Területfejlesztési Program meghatározza azokat a prioritásokat, melyek mentén a megye fejlődését elő kell segíteni. illeszkedő megyei program cél (ok): Valamennyi prioritás Pest megye nem kívánja alkalmazni a kritériumot. Véleményünk szerint a jelenlegi körülmények között szinte valamennyi tervezett fejlesztés további pénzügyi terheket fog jelenteni a fenntartónak. Alaphelyzet: A megye gazdasági és társadalmi rétegződése rendkívül összetett. A megyén belül is vannak elmaradott térségek (Szobi, Nagykátai), vannak lemaradó térségek (Aszódi, Ceglédi, Dabas-Ráckeve déli). A térségek felzárkóztatása, a területi különbségek csökkentése a megye érdeke. Illeszkedő megyei program cél (ok): Pest megye fejlődésben lemaradó térségeinek komplex fejlesztése [II. Prioritás] II.4. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Pest megye nem kívánja alkalmazni a kritériumot. II.5. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Alaphelyzet: A VEKOP önmaga is olyan OP. melyben a beavatkozásoknak a gazdaság fejlődését kell elősegíteniük. A megyei kritérium ezt a szemléletet tükrözi, akár település által, akár vállalkozó által megvalósításra kerülő projektről legyen szó, közvetlenül, vagy közvetetten járuljon hozzá a gazdaság növekedéséhez. Illeszkedő megyei program cél (ok): 2

Pest Megyei Integrált Területi Program 2.0 1. sz. melléklet Valamennyi prioritás II.6. II.7. II.8. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez Hozzájárulás komplexebb programok kialakításához Alaphelyzet: A foglalkoztatás növelése egyrészt nemzeti célkitűzés, másrészt bizottsági előírás, ezért valamennyi projektben fontos szempontnak kell lennie. Illeszkedő megyei program cél (ok): Valamennyi prioritás Pest megye nem kívánja alkalmazni a kritériumot. Az ITP-ben indítható intézkedések esetében nem meghatározó szempont. Alaphelyzet: A megyei ITP alá tartozó programok kis száma és a forráskeret csekélysége nem tesz lehetővé nagyobb volumenű, komplex fejlesztéseket, ezért előnyben szeretnénk részesíteni azokat a projekteket, amelyek egymásra épülnek máshonnan finanszírozott, de logikailag összekapcsolódó projektekkel. Illeszkedő megyei program cél (ok): Valamennyi prioritás Dátum: Budapest, 2015. április 7. Szabó István elnök 3

Pest Megyei Integrált Területi Program 2.0 2. sz. melléklet Területi szereplő neve: Pest megye ITP megnevezése: Pest megye Integrált Területi Progrmaja Megye forráskeret (Mrd Ft): 14,5 A teljes Területi Kiválasztási eljárásrenben Pest megye számára (is) rendelkezésre álló összeg: 37,2 Mrd Ft Kimeneti indikátor VEKOP Prioritás/Intézkedés Neve Mértékegysége Célértéke (2018) A területi szerelő által vállalt célérték - ITP (2018) Célértéke (2023) VEKOP forráskeret intézkedésenként Pest megye keretösszege intézkedésenként Pest megye aránya a TOP szintű intézkedésre eső teljes keretösszegből Pest megye intézkedésekre eső választott forráskerete Arány Pest megye intézkedésenként i választott forráskeretei alapján VEKOP forrásarányos indkátorértékek Pest megye választott intézkedésenkénti forráskeretei alapján számított indikátorértékei Pest megye indikátorvállalása Eltérések magyarázata 1. Vállalkozások versenyképességének javítása Támogatásban részesülő vállalkozások száma vállalkozás 136 5,7 0 0,00% 0,0 0,00% 136 136 50 Úgy látjuk maximum 50 közvetlen és közvetett támogatott részére tudunk üzleti infrastruktúrát fejleszteni. Azonban szeretnénk megjegyezni, hogy ebbe a számba az Önkormányzati kedvezményezettek is beleértendők. 2.2. Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Pest megyében Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma vállalkozás 85 0,00% 0,00% 85 85 15 Tényleges kedvezményezettek száma vállalkozás 51 0,00% 0,00% 51 51 0 A támogatott új vállalkozások száma vállalkozás 14 0,00% 0,00% 14 14 8 A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (a vissza nem térítendő támogatástól eltérő jellegű támogatás) A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések vagy településrészek száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma 6. Települési környezet és közszolgáltatás-fejlesztés EUR 16145736 0,00% 0,00% 16145594 16145594 16145594 EUR 566517 0,00% 0,00% 566517 566512 0 teljes munkaidőegyenérték 5. Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása 3. Fenntartható közlekedésfejlesztés 1. Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései 2. A leromlott településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Városfejlesztés: integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek db 8 10,2 136 0,00% 0,00% 136 136 50 keretösszeg belső megoszlása 17,65% keretösszeg választott belső megoszlása 17,64% 1 1 1 km 65 17,65% 17,64% 11 11 11 db 15 17,65% 17,64% 3 3 3 db 15 17,65% 17,64% 3 3 3 db 200 200 1 000 7,9 5,7 72,15% 5,7 72,15% 722 722 646 db 400 300 2 000 72,15% 72,15% 1443 1443 600 db 1 200 72,15% 72,15% 866 866 775 db 300 72,15% 72,15% 216 216 300 személyek 860000 13,4 1,8 13,43% 1,8 13,43% 115522 115487 30000 m² 21 440 0 107 200 13,43% 13,43% 14400 14396 15196 m² 910 13,43% 13,43% 122 122 129 Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 400 13,43% 13,43% 54 54 57 Szociális célú településrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma Szegregátumok integrálását szolgáló programok száma fő 77 500 13,43% 13,43% 10410 10407 10986 db 10 13,43% 13,43% 1 1 1 Véleményünk szerint a VEKOP elfogadott változata nem tartalmaz már pénzügyi eszköz típusú támogatást erre a célra, ebben a prioritásban. Véleményünk szerint az intézkedés nem alkalmas közvetlenül "induló" vállalkozások támogatására, csak közvetetten pl: inkubátorház. Ez a célérték akkor teljesülhet, ha 55% támogatási intenzitásnál a 45% önerőt a vállalkozás hozzáteszi. Amennyiben Önkormányzati kedvezményezettek is megjelennek, akkor már nem tartható a célérték. Véleményünk szerint a VEKOP elfogadott változata nem tartalmaz már pénzügyi eszköz típusú támogatást erre a célra, ebben a prioritásban, tehát nem mérhető pénzügyileg sem. Véleményünk szerint az indikátor nem alkalmas az "üzleti infrastruktúra" megvalósulásának mérésére, hiszen a kedvezményezett foglalkoztatására nincs közvetlen hatása, a parkban működő egyéb vállalkozásoktól pedig nem számonkérhető a vállalás. Korábbi projektgyűjtéseink alapján kb 400 fő bölcsődei férőhelyet tudnak kialakítani a települési önkormányzatok, ezt az értéket 50% túlvállaltuk. Projektgyűjtés alapján 1800 férőhely valódi fejlesztésére van igény a megyében. Valódi fejlesztés alatt nem játék és eszköz vásárlását értjük, hanem a szükséges infrastruktúra felújítását. Projektgyűjtés alapján 1710 új férőhely létrehozására van szükség. ITS-el rendelkező szociális rehabilitációt megvalósító települések lakosságszáma reálisan ekkora Tekintettel a hosszú előkészítési folyamatra, a projektek megvalósításának hosszára, 2018-ra Pest megye nem látja garantáltnak, hogy lezárt projekttel rendelkezzen.

Pest Megyei Integrált Területi Program 2.0 2. sz. melléklet 37,2 7,5 7,5

Pest Megyei Integrált Területi Program 2.0 3. sz. melléklet ÜTEMEZÉS Területi szereplő neve: ITP megnevezése: Megye forráskeret (Mrd Ft): 14,5 Pest megye Pest megye Integrált Területi Progrmaja Intékedések Minden adat automatikusan megjelenik az 1. munkalapról 2015 2016 2017 Prioritás intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1 fé 2.fé 1. Vállalkozások versenyképességének 1.2 Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest javítása megyében 5,70 2 2 1,7 5. Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák 5.3 Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése 1,80 1,44 0,36 felhasználásának támogatása 6. Települési környezet- és közszolgáltatásfejlesztés 6.1 Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának 5,10 4,11 0,99 6.2 A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű 1,90 1,30 0,6 14,50