A radioaktív hulladék elhelyezésének műszaki és társadalmi kérdései. Dr. Solt Eszter Gábor Dénes Főiskola A Magyar Tudomány Ünnepe 2010. november 8.

A radioaktív hulladék elhelyezésének műszaki és társadalmi kérdései Dr. Solt Eszter Gábor Dénes Főiskola A Magyar Tudomány Ünnepe 2010. november 8.

A radioaktív hulladék kezelése Magyarországon Radioaktív Hulladékkezelő Közhasznú Nonprofit Kht. Fordulat a hazai társadalmi elfogadottságot illetően az elmúlt évtizedekben: A technikai orientáltságú, hierarchikus közelítés helyett a helyi társadalmi elfogadottságot szem előtt tartó megközelítés 1. A befogadó és a szomszédos települések számára nagyvonalú kompenzáció 2. Bizonyos fokú ellenőrzés biztosítása

A radioaktív hulladék kezelése Magyarországon DE: Különbség a fejlett nyugati országok radioaktív hulladék (RH) politikájától: 1. A döntések átláthatóságának hiánya 2. Széles körű társadalmi vitában kikristályosult és elfogadott nemzeti nukleáris energiapolitika és RH kezelési stratégia kialakításának hiánya

A radioaktív hulladék kezelése Magyarországon Érdekesség: számottevő társadalmi tiltakozásra a Paksi erőmű építése, üzembe helyezése, működtetése és élettartam hosszabbítása kapcsán mindmáig nem került sor A RH elhelyezéssel kapcsolatos törekvéseket számos kisebb-nagyobb konfliktus kísérte

A radioaktív hulladék meghatározása Olyan hulladék anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként Különösen veszélyes hulladék Elhelyezése állami feladat 62/1997 IKIM rendelet

A radioaktív hulladékok keletkezésének helye Atomerőművek Fűtőelem gyártó és újrafeldolgozó üzemek (Magyarországon nincs) Egészségügyi intézmények Anyagvizsgálati izotóp laboratóriumok és ipari alkalmazások során Élelmiszeripari (tartósítási) alkalmazások során Kísérleti nukleáris reaktorok és gyorsítók

A radioaktív hulladékok legfontosabb jellemzői Keletkezésük helye: viszonylag kevés, jól ellenőrizhető Mennyisége viszonylag kicsi Veszélyességük mértéke egyszerű mérésekkel pontosan meghatározó Természetes bomlásuk miatt egy kiszámítható - idő után veszélytelenné válnak a környezetre

Az egyes hulladéktípusok keletkezésének éves mennyisége Magyarországon CO 2 : 60 000 000 tonna Kommunális hulladék: 6 000 000 tonna Toxikus hulladék: 250 000 tonna Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék: 1 500 tonna Nagy aktivitású radioaktív hulladék: 200 tonna

Az elhelyezés félmegoldásai (1) és végleges megoldásként vizsgált javaslatai(2) (1): Ideiglenes tárolás acél és/vagy betontartályokban Lakatlan vagy zárt körzetekben tavak, tengeröblök feltöltése Természetes kőzetüregek feltöltése Felszíni eltemetés minimális földtakarással (2): mélytengeri aljzatba süllyesztés Sarkvidéki jégtakaró alá történő elhelyezés Örökösen fagyott (permafrost) területeken való elhelyezés Világűrbe való kilövés Vulkáni kürtőbe való bejuttatás Az ideiglenes tárolási ciklusok folyamatos ismétlése

A megoldás alapelvei A hulladékokat úgy kell kezelni, hogy megvédjük az emberi egészséget és a környezetet mind most, mind pedig a jövőben, anélkül, hogy méltánytalanul nagy terheket hagynánk a jövő generációra A radioaktív anyagokat addig kell elszigetelni a bioszférától, amíg azok-természetes lebomlásuk révén-már nem képviselnek elfogadhatatlan mértékű kockázatot a jövő generációk számára

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének egyik lehetséges változata 1.Felszíni típusú betonmedencés elhelyezés Franciaország (Centre de la Manche, Cenrte de l Aube) Spanyolország(El Cabril) Egyesült Királyság (Drigg, Dounrey) Csehország (Dukovany) Magyarország (Püspökszilágy)

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének másik lehetséges változata 2.Mélységi bányászati típusú elhelyezés (max.300 m felszín alatti mélységig) Németország (Morsleben, Konrad Mine) Svédország (Forsmark) Finnország (Loviisa, Olkiutoo) Csehország (Richard)

Nagy aktivitású, hosszú élettartamú, hőtermelő radioaktív hulladékok elhelyezése Végleges elhelyezésükre megfelelő tulajdonságú geológiai képződmény kell keresni! A földtani környezet alkalmassága hazai és külföldi környezetföldtani kutatások alapján értékelhető A döntéshez föld alatti kutatólaboratóriumot is kell építeni és üzemeltetni, több évtizedes kutatási program

A probléma összetettsége Geológiai korokkal összemérhető időtávlatokban kell előre gondolkodni Az eliminációs időintervallum meghatározása bonyolult Az értékeléshez szükséges egyéb paraméterek (pl. jövőbeli fogyasztási szokások, nyersanyagigény nehezen becsülhetők) A rendelkezésre álló vizsgálati idő a megismerendő folyamatokhoz és az értékelendő időtávhoz képest elenyésző Társadalmi, politikai, etikai kérdések

A püspökszilágyi RH tároló 1976. 10.22. kapacitás: 3540 m 3 bővítés 5000 m 3 Első szállítmány: 1977. 03. Váctól DK-re 15 km 759 lakos (2008)

A püspökszilágyi RH tároló Szolgáltatása:egész országra kiterjed Paksról csak átmenetileg szállítottak (hosszú út veszélye) 1983-89: a kapacitásból 1230m 3 -t foglal el 1990-91: lakossági tiltakozás miatt szünetel az átvétel! 1992-96: lakossági tiltakozás megszűnt(!) Szállítás Paksról (2530m 3 -t elfoglal), a kapacitásbővítés finanszírozója Az engedélyezési eljárás során a Magyar Geológiai Szolgálat megkérdőjelezi az alkalmasságot

A püspökszilágyi RH tároló Nagy aktivitású RH Projektek 2005-2101-ig 2004 végére 10m 3 -re csökkent a kapacitás a folyamatos beszállítások miatt, korszerűsítés 2005: hosszú élettartamú RH átmeneti tárolójának üzemeltetése 2006-2008: biztonság növelés 2009-2047: üzemeltetés, karbantartás 2048-2050: üzemen kívül helyezés, végleges tárolóba szállítás 2051-2101: őrzött felügyelet és sugárvédelmi ellenőrzés 2101- :aktív intézményes ellenőrzés

Kutatási design Minta: 2005: 800 fő megkérdezése 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 819 fő véletlen minta Adatfelvétel módja személyes interjúk standardizált kérdőív háztartásonként egy fő megkérdezése Adatfelvétel időpontja 2005. január 2007. február 2009. február

NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2009 PÜSPÖKSZILÁGYI TÉRSÉG

Kutatási design Minta: 2005: 800 fő megkérdezése 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 819 fő véletlen minta Adatfelvétel módja személyes interjúk standardizált kérdőív háztartásonként egy fő megkérdezése Adatfelvétel időpontja 2005. január 2007. február 2009. február

A minta megoszlása települések szerint települések lélekszám lakások száma 2009-es minta minta/ háztartások száma Galgamácsa 1985 fő 760 120 fő 15,8% Kisnémedi 691 fő 280 67 fő 23,9% Őrbottyán 6500 fő 2900 320 fő 11,0% Püspökszilágy 745 fő 290 100 fő 34,5% Vácegres 894 fő 270 60 fő 22,2% Váchartyán 1810 fő 650 101 fő 15,5% Váckisújfalu 472 fő 145 51 fő 35,2% Összesen 13097 fő 5295 819 fő 15,3% Az adatokat az RHK Kft. szolgáltatta a polgármesteri hivatalok információi alapján.

Püspökszilágy Kisnémedi Váchartyán Galgamácsa Vácegres Váckisújfalu Őrbottyán teljes minta 66,9% 97,0% 100,0% 100,0% 100,0% 96,7% 99,0% 92,5% 98,3% 88,3% 98,3% 100,0% 94,1% 81,6% 84,0% 91,7% A tároló létezésére vonatkozó Az igen válaszok gyakoriságai. ismeretek 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2007 2009 Kérdés: Tudja Ön, hogy Püspökszilágy térségében hulladéktároló működik?

történő energiatermelés támogatottsága 100% 80% 60% 40% 20% 0% 12,5% 11,0% (N=819 fő) 22,0% 33,0% 50,8% 41,0% 28,0% 24,3% 21,0% 17,0% 4,9% 11,0% 7,6% 11,0% 5,0% ITT EU Mo. 1 - teljes mértékben támogatja 2 - inkább támogatja, mint nem 3 - inkább ellenzi 4 - teljes mértékben ellenzi NT Az adatok alapján úgy tűnik, Magyarországon szélesebb körű az atomerőművek támogatottsága, mint általában az EU tagállamaiban. 3 2,52 2,13 2,14 2,22 2,24 2,27 2,35 2,22 2 1 Őrbottyán Vácegres Váchartyán Galgamácsa Kisnémedi Váckisújfalu Püspökszilágy teljes minta Az alacsonyabb átlag nagyobb támogatottságot jelez. Kérdés: Milyen mértékben támogatja Ön a nukleáris erőművekben történő energiatermelést? Egy válasz adható!

megítélése a radioaktív hulladék kezelésének biztonságos Akik a nukleáris energiával kapcsolatosan nem támogató álláspontot foglaltak el (összesen 301 fő) 100% 2,0% 20,6% megoldása esetén 9,0% 10,0% teljes mértékben támogatná 80% 30,0% 35,0% inkább támogatná, mint nem 60% 42,5% inkább ellenezné 40% 29,0% 24,0% teljes mértékben ellenezné 20% 0% 9,0% 7,0% 19,0% 22,0% 18,9% 8,0% 7,0% 5,0% 2,0% ITT EU Mo. úgy gondolja, hogy ez a kérdés nem megoldható NT Kérdés: Abban az esetben, ha a radioaktív hulladék kezelésére állandó és biztonságos megoldás születne, Ön a nukleáris erőművekben történő energiatermelést milyen mértékben támogatná? Egy válasz adható!

vonatkozó objektív ismeretek#1 (N=819 fő) IGAZ HAMIS NT Különböző kategóriái vannak különböző válaszok 81,1% 6,6% 12,3% Kórházakban is keletkezhet 87,0% 5,0% 8,0% Nem nukleáris iparágakban is keletkezhet 73,0% 10,0% 17,0% Kutatóközpontokban is keletkezhet 81,0% 8,0% 11,0% Nagy aktivitású kizárólag atomreaktorban keletkezhet 62,0% 16,0% 22,0% Hasonló mennyiségben keletkezik, mint más típusú hulladék 42,0% 33,0% 26,0% Minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes 78,0% 11,2% 10,8% Kérdés: A következő állítások kapcsán kérem, mondja meg, hogy azokat igaznak vagy hamisnak tartja! Helyes állítás

(N=819 fő) Különböző kategóriái vannak A helyes válaszok ITT EU Mo. gyakorisága különböző 81,0% 71,0% 66,0% Kórházakban is keletkezhet válaszok 87,0% 75,0% 67,0% Nem nukleáris iparágakban is keletkezhet 67,0% 60,0% 73,0% Kutatóközpontokban is keletkezhet 79,0% 72,0% 81,0% Nagy aktivitású kizárólag atomreaktorban keletkezhet 16,0% 33,0% 52,0% Hasonló mennyiségben keletkezik, mint más típusú hulladék 39,0% 35,0% 33,0% Minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes 7,0% 13,0% 11,0% Kérdés: A következő állítások kapcsán kérem, mondja meg, hogy azokat igaznak vagy hamisnak tartja!

kezelésének országos gyakorlatára vonatkozó különböző válaszok ismeretek #1 (N=819 fő) IGAZ HAMIS NT Egy részét föld alatti tárolókban helyezik el 83,2% 7,3% 9,5% Egy részét acélhordókba csomagolják 68,0% 8,0% 24,0% Egy részét külföldre szállítják 47,0% 24,0% 29,0% Egy részét átmeneti tárolókban helyezik el 59,0% 12,0% 29,0% Egy részét a tengerbe süllyesztik 36,0% 34,0% 30,0% Helyes állítás Kérdés: A radioaktív hulladék kezelésének jelenlegi, Magyarországon megvalósuló gyakorlatával kapcsolatban arra kérem, hogy döntse el az alábbi állításokról, hogy igaznak vagy hamisnak tartja őket!

gyakorlatára A helyes válaszok gyakorisága különböző válaszok vonatkozó ismeretek #2 (N=819 ITT EU Mo. Egy részét föld alatti tárolókban helyezik el fő) 79,0% 71,0% 83,0% Egy részét acélhordókba csomagolják 60,0% 65,0% 68,0% Egy részét külföldre szállítják 7,0% 12,0% 24,0% Egy részét átmeneti tárolókban helyezik el 59,0% 72,0% 78,0% Egy részét a tengerbe süllyesztik 33,0% 29,0% 34,0% Kérdés: A radioaktív hulladék kezelésének jelenlegi, Magyarországon megvalósuló gyakorlatával kapcsolatban arra kérem, hogy döntse el az alábbi állításokról, hogy igaznak vagy hamisnak tartja őket!

A vizsgálatokra vonatkozó NT ismeretek nem végeztek 14,0% (N=819 fő) geológiai vizsgálatokat 7,6% 100% 80% 60% 40% 76,7% 93,1% 91,7% 63,3% 100,0% 86,6% 83,1% 83,0% 55,0% véleménye szerint végeztek 78,4% 78,3% 44,6% Az igen válaszok gyakoriságai 67,3% 67,5% 66,7% 62,0% 78,4% 2007 2009 20% 0% Váchartyán Galgamácsa Kisnémedi Püspökszilágy Vácegres Őrbottyán Váckisújfalu teljes minta Kérdés: Ön szerint Püspökszilágy térségében végeztek annak idején geológiai vizsgálatokat a terület alkalmasságával kapcsolatosan?

lakossági előnyök; egyéni/családi szinten (N=819 Összesen 112 megkérdezett (13,7% szemben a 2007-ben fő) mért 3,5%-al) érezte úgy, hogy ő maga vagy családja profitált a tároló működéséből (munkalehetőség, sport- és kulturális lehetőségek, stb.). anyagi támogatás sok mindenhez 28 fő 25,0% utak rendbetétele 28 fő 25,0% kulturális intézmények támogatása 23 fő 20,5% parképítés 16 fő 14,3% egészségház, orvosi rendelő 13 fő 11,6% sport 13 fő 11,6% fejlesztésekben van részük 12 fő 10,7% kommunális beruházások 10 fő 8,9% játszótér 9 fő 8,0% csatorna 8 fő 7,1% több felújítás 7 fő 6,3% 5% feletti állítások! Kérdés: Ön és családtagjai élveznek-e előnyöket (munkalehetőség, sport- és kulturális lehetőségek, stb.) abból, hogy a radioaktív hulladéktároló a térségben működik néhány évtizede?

előnyök; település szinten (N=819 fő) Az igen válaszok gyakoriságai (N=733 fő, az NT válaszokat kizártuk) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 100,0% 85,0% 82,8% 78,6% 67,4% 68,0% 58,9% 54,0% 57,7% 51,1% 36,5% 32,8% 27,3% 13,3% 13,3% 16,6% Kisnémedi Püspökszilágy Váchartyán Váckisújfalu Galgamácsa Őrbottyán Vácegres teljes minta 2007 2009 anyagi támogatás sok mindenhez 271 fő 64,2% utak rendbetétele 86 fő 20,4% fejlesztésekben van részük 74 fő 17,5% egészségház, orvosi rendelő 33 fő 7,8% kulturális intézmények támogatása 24 fő 5,7% 5% feletti állítások! Kérdés: Ön szerint a falunak, mint településnek származik előnye abból, hogy a radioaktív hulladéktároló a térségben működik néhány évtizede?

lakossági hátrányok; település szinten (N=819 fő) Összesen 128 válaszadó (a minta 15,6%-a) (szemben a 2007-ben mért 23,3%-al) vélte úgy, hogy a radioaktív hulladéktároló több évtizedre visszanyúló működése hátrányokat okoz az érintett településeknek. kisebb az ingatlanok értéke 40 fő 31,3% sok a rákos beteg a környéken 23 fő 18,0% betegséget okoz, károsítja az egészséget 15 fő 11,7% nehéz eladni a házakat 11 fő 8,6% visszatartó erő az ideköltözőknek 11 fő 8,6% környezeti kár 9 fő 7,0% sugárzástól 7 fő 5,5% 5% feletti állítások! Kérdés: Ön szerint a falunak, mint településnek származik-e hátránya abból, hogy a radioaktív hulladéktároló a térségben működik néhány évtizede?

A működésből származtatott 30% környezeti Az igen károk válaszok gyakoriságai (N=819 fő) 20% 10% 12,0% 11,0% 11,9% 8,3% 8,4% 6,0% 6,7% 7,8% 3,4% 4,3% 5,3% 6,2% 7,3% 3,3% 8,1% 5,7% 0% Püspökszilágy Váckisújfalu Vácegres Galgamácsa Őrbottyán Váchartyán Kisnémedi teljes minta származott 2007 származott 2009 sok a rákos beteg a környéken 18 fő 38,3% betegséget okoz, károsítja az egészséget 12 fő 25,5% környezeti kár 6 fő 12,8% nő a fiatalon elhalálozottak aránya 4 fő 8,5% halpusztulás 3 fő 6,4% 5% feletti állítások! Kérdés: Ön szerint a tároló működésének néhány évtizede alatt okozott valamilyen érzékelhető környezeti kárt a faluban, illetve a falu környékén?

A tároló biztonságának megítélése (N=819 fő) (5 teljes mértékben biztonságos volt 1 egyáltalán nem volt biztonságos) NV 10,9% 1-es 1,3% 2-es 4,2% 5-ös 24,1% 3-as 17,3% 4-es 42,2% A megítélés tekintetében a 2007-ben mért átlaghoz (3,80) képest pozitív elmozdulás történt. A 2009-es átlag: 3,91 Kérdés: Kérjük, értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, hogy a radioaktív sugárzás szempontjából Ön szerint mennyire biztonságos a tároló működése!

összességében megnyilvánuló hatása (N=819 nagy visszafejlődött, illetve gátolta a település fejlődését a tároló 1,7% nem értékelt 6,1% fő) fejlődésnek indult a település 15,4% nem volt hatással a fejlődésre a tároló 31,4% kicsit fejlődött a település 45,4% 3 2 1,45 1,88 2,10 2,15 2,19 2,46 2,48 2,20 1 0 Kisnémedi Váchartyán Püspökszilágy Váckisújfalu Galgamácsa Vácegres Őrbottyán teljes minta (ahol az 1-es érték a nagy fejlődésnek indult a település, az 4-es pedig a visszafejlődött, illetve gátolta a település fejlődését a tároló alternatívákat jelöli) Kérdés: Összességében hogyan ítéli meg a tároló idetelepítésének hatását a falu életére az elmúlt évtizedek alatt?

A tárolóval szembeni személyes ellenérzések 80% 60% 40% 20% 0% 65,0% 61,2% 33,0% 25,4% 13,4% 2,0% 64,7% (N=819 fő) 62,8% 33,3% 28,1% 9,1% 2,0% 49,5% 35,6% 14,9% 62,5% 30,8% 6,7% 68,4% 55,0% 59,8% 41,7% 32,1% 22,5% 3,3% 8,1% 9,1% Püspökszilágy Kisnémedi Váckisújfalu Őrbottyán Váchartyán Galgamácsa Vácegres összesen 2009 összesen 2007 nem félt kicsit félt nagyon félt betegséget okoz, károsítja az egészséget 129 fő 39,2% sugárzástól 79 fő 24,0% szivárgástól tart 30 fő 9,1% valamilyen baleset 28 fő 8,5% sok a rákos beteg a környéken 26 fő 7,9% 5% feletti állítások! Kérdés: Személy szerint Önben volt félelem a tároló működésével kapcsolatban?

A tárolóval kapcsolatos információszolgáltatás (N=819 (5 teljes mértékben elégedett 1 egyáltalán nem elégedett) fő) 5-ös 13,8% NV 5,3% 1-es 7,7% 2-es 9,8% 4-es 33,6% 3-as 29,9% A megítélés tekintetében a 2007-ben mért átlaghoz (3,05) képest pozitív elmozdulás történt. A 2009-es átlag: 3,38 Kérdés: Kérjük, értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, hogy Ön milyen mértékben volt elégedett azzal, ahogyan információt nyújtottak a lakosságnak a tárolóval, a tárolóban folyó munkával kapcsolatosan!

információk csatornái a tárolóval kapcsolatban (N=819 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% térségi és helyi médiumok (újság, kábeltévé) ismerősök fő) 49,10% 40,00% a település önkormányzata 25,80% országos médium (sajtó, TV, rádió) 21,70% HÉTközlap c. újság 20,50% lakossági fórumok, rendezvények 15,50% kiállításokról, bemutató termekből az illetékes szakemberek (RHK, RHFT) 9,90% 7,40% szórólap ott dolgozóktól kisbíró 3 fő 3 fő 3 fő Internet 4,90% egyéb helyekről 1,10% Kérdés: Ön honnan szerzett eddig információkat a püspökszilágyi radioaktív hulladéktároló működésével kapcsolatosan? (Interjúkészítő! Több válasz is elfogadható!)

A hitelesnek tartott információs 0% 10% 20% 30% 40% 50% csatornák (N=819 fő) helyi sajtó 46,4% önkormányzatok 43,8% a tárolót üzemeltető szakemberek 36,6% környezetvédők tudósok országos sajtó HÉTközlap c. újság 21,4% 17,0% 13,3% 13,2% radioaktív hulladék kezelésével megbízott nemzeti ügynökség országgyűlési képviselők pedagógusok EU nukleáris ipar kormány egyéb 8,5% 5,7% 1,8% 1,2% 1,0% 0,9% 1,1% Kérdés: Ön milyen információforrást tart hitelesnek a püspökszilágyi tárolóval kapcsolatban? (Interjúkészítő! Több válasz is elfogadható!)

A leginkább közérthetőnek tartott információs csatornák 0% 10% 20% 30% önkormányzatok (N=819 fő) a tárolót üzemeltető szakemberek helyi sajtó 17,5% 19,5% 21,2% környezetvédők tudósok HÉTközlap c. újság országos sajtó radioaktív hulladék kezelésével megbízott nemzeti ügynökség egyéb nukleáris ipar országgyűlési képviselők pedagógusok EU kormány 8,4% 6,6% 4,8% 4,0% 3,7% 1,2% 0,7% 0,6% 0,6% 0,6% 0,0% Kérdés: Melyik információforrást gondolja leginkább közérthetőnek?

Kinek a feladata elsősorban a 0% 10% 20% 30% 40% 50% tájékoztatás? (N=819 önkormányzatok fő)43,2% a tárolót üzemeltető szakemberek 23,0% helyi sajtó 18,6% országos sajtó tudósok környezetvédők HÉTközlap c. újság országgyűlési képviselők pedagógusok egyéb NT 4,6% 3,4% 2,1% 1,5% 1,5% 0,1% 0,1% 2,0% Kérdés: Ön szerint kinek lenne elsősorban a feladata, hogy informálja a lakosságot a Püspökszilágy térségében működő radioaktív hulladéktárolóval kapcsolatos kérdésekben?

amelyektől a tájékoztatást 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% várja a lakosság (N=819 fő) helyi sajtó 51,6% a tárolót üzemeltető szakemberek 37,4% lakossági fórum 23,6% hírlevél 16,0% helyi TV 14,7% országos sajtó 13,6% országos TV, rádió 13,6% HÉTközlap újság közmeghallgatás teleplátogatás Internet 5,3% 4,2% 12,5% 11,7% NT vagy NV független szakértők szórólap éves falinaptár ott dolgozóktól csak az igazat 10 fő 7 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő egyéb 2,7% Kérdés: Ön milyen forrásokból várna információkat a tárolóval kapcsolatban?

80% 60% 40% 20% 0% Az ITT ismertsége (N=819 fő) 76,7% Az igen válaszok gyakoriságai 64,2% 61,4% 55,6% 55,0% 31,7% 52,0% 51,0% 39,2% 41,6% 30,0% 25,9% 13,1% 25,0% 18,3% 31,6% Kisnémedi Váchartyán Galgamácsa Püspökszilágy Váckisújfalu Őrbottyán Vácegres teljes minta arány 2007 arány 2009 Azok körében, akik ismerték a Társulást (vagy hallottak már arról), felmértük, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a témakört illetően (N= 341 fő): csak a nevét, azt hogy létezik 76 fő 22,3% az érintett települések lakosságát informálják 65 fő 19,1% tájékoztatás 38 fő 11,1% nem emlékszik már 33 fő 9,7% Kisnémediben van a központjuk 31 fő 9,1% több település a tagja 25 fő 7,3% Kérdés: Hallott Ön az Izotóp Tájékoztató Társulásról (ITT)? Mit hallott róla? 5% feletti állítások!

A Paksi Atomerőmű A működés során folyékony, szilárd és gáznemű RH és közeg(víz, gáz) keletkezik Víz: ioncserélés és desztillációs eljárás Gáz: aerosolos és adszorbciós szűrők tisztítják, utána kéményen át a szabadba jut

A Paksi atomerőmű blokk telj. kivitelezés üzemkezd. terv. kezd. leáll. 1. 500 MW 1974.08.01. 1983.08.10. 2012 2. 470 MW 1974.08.01. 1984.11.14. 2017 3. 470 MW 1979.10.01. 1986.12.01. 2017 4. 500 MW 1979.10.01. 1987.11.01. 2017

A Paksi Atomerőmű 2008. kapacitásbővítés, élettartam hosszabbítás 2032-2037 a bővítés lehetősége Teller projekt

A bátaapáti RH tároló Tolna megye, 417 lakos (2008) Régebben:a kiégett fűtőelemeket Paksról visszaszállították Szovjetunióba 1997-2008.-ig: paksi tárolás

A bátaapáti RH tároló Szavazás 2005. 07.10. 75% részvétel 90% IGEN nincs más út, munkanélküliség Kis és közepes aktivitású felszerelések,eszközök, védőruhák Paksról Hordó>beton>tároló

A nagyaktivitású RH végleges elhelyezése Magyarországon A végleges tárolót 2047-e kell elkészíteni Ny-Mecsek BAF: Bodai Aleurolit Formáció, 1993 óta a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére potenciálisan alkalmas képződményként tartják számon 260 millió éves, 800-900 m vastag, tömör, vízzáró, nagy szilárdságú A mórágyi gránit minősítését célzó kutatási program 2005 sikeres helyi népszavazás, Országgyűlés jóváhagyása 2007-2008 beruházási program megindítása, a felszíni fogadó létesítmények építése

Köszönöm a figyelmet!

Források Hegyháti József :Radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése Magyar Tudomány 2007/01 Solymosi József, Vincze Árpád, Frigyesi Ferenc, Ormai Péter: Radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése Hadtudomány IX. évf. 2. szám 1999.06. http:// www. rhk.hu/letesitmenyeink/lakossági kapcsolatok http:// www. mecsekerc.hu http:// www.atomeromu.hu http://puspokszilagy.hu http:// bataapati.hu