Veszélyes és radioaktív hulladékok

Átírás

1 Veszélyes és radioaktív hulladékok

2 "Robbanó": "Tűzveszélyes": "Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító": A veszélyességi jellemzők jegyzéke "Oxidáló": anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek "Irritáló vagy izgató": bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak "Ártalmas": halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Mérgező": kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak "Karcinogén": daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik "Maró" (korrozív): élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák "Fertőző": életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben "Mutagén": genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék "Környezetre veszélyes": a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják

3 BÁZELI EGYEZMÉNY a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról Általános kötelezettségek (1) a) Ha a Részesek jogaik gyakorlása során az ártalmatlanítandó veszélyes, illetve az egyéb hulladékok importját megtiltják, a döntésükről a többi Részest tájékoztatják. b) A Részesek megtiltják, vagy nem engedélyezik a veszélyes és az egyéb hulladékok exportját az olyan Részes Államokba, amelyek e hulladékok importját tiltják, amennyiben az a) pontnak megfelelően erről értesítést kaptak.

4 Minden Részes megfelelő intézkedéseket tesz, hogy a) biztosítsa a megfelelő társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok figyelembevétele mellett azt, hogy az illetékességi területén keletkező veszélyes és egyéb hulladékok mennyisége a lehető legkisebbre csökkenjék; (3) A Részesek a veszélyes és az egyéb hulladékok jogellenes szállítását bűntettnek tekintik. (7) Továbbá minden Részes: a) megtiltja, hogy az országhatárokon át veszélyes vagy egyéb hulladékot szállítson vagy ártalmatlanítson, kivéve, ha az illető személy ilyen műveletek végzésére felhatalmazással vagy engedéllyel rendelkezik; b) megköveteli, hogy az országhatárokon túlra szállítandó veszélyes, illetve egyéb hulladékokat az általánosan elfogadott és elismert nemzetközi szabályoknak és szabványoknak eleget téve csomagolják, címkézzék és szállítsák, és a nemzetközileg

5 A HULLADÉKOK ZÖLD LISTÁJA

6 2000. évi XLIII. tv V. Fejezet VESZÉLYES HULLADÉK A veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségei 32. (1) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. (2) Tilos a veszélyes hulladékot - a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül - más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. (3) A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. (4) A veszélyes hulladék termelője köteles legalább 3 évre szóló, a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni.

7 (5) A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles a 20. (3) bekezdésnek megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni. (6) Veszélyes hulladék kezelése csak a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (7) Veszélyes hulladéknak az ország területére történő behozatala, onnan történő kivitele, illetve az ország területén történő átszállítása csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, "a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről" szóló Bázeli Egyezmény előírásaival összhangban végezhető.

8

9 A termelő köteles a veszélyes hulladékkal összefüggésben az alábbiakra: 1. Fajtánként elkülönítve gyűjteni a keletkező anyagokat és biztonságos átmeneti tárolásukról gondoskodni; 2. A hulladékok keveredését és a környezet szennyezését kizáró szállításukról gondoskodni; 3. Tevékenységéről anyagmérleget készíteni és a munka megkezdését követő 60 napon belül bejelentést tenni a keletkező veszélyes hulladék fajtájáról, mennyiségéről és kezeléséről; 4. Évente március 31-ig részletes változásjelentésben beszámolni a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak; 5. Jelenteni kell a hulladék gyűjtésének, átmeneti tárolásának, ártalmatlanításának módját, a kezelő berendezések kapacitását és kihasználtságát.

10 98/2001 kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Hasznosítás 18. (1) A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is. (2) A veszélyes hulladéknak alapanyag, illetve termék formájában történő hasznosításának elsőbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben. (3) A veszélyes hulladék energetikai hasznosítása elvégezhető veszélyeshulladék-égetőben, továbbá más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt más létesítményekben is olyan koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezeléséről, ártalmatlanításáról.

11 A keletkezett hulladék mennyiségi arányainak alakulása eredet szerint Magyarországon (2000) 4% 5% 16% Termelési nem veszélyes Termelési veszélyes Települési szilárd Települési folyékony 75%

12 A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása Mo-on (a statisztikai adatok szerint)

13 Veszélyes hulladékok a háztartásban

14 Jelentősebb mennyiségben keletkező veszélyeshulladék-fajták 2000-ben Magyarországon (ezer t) vörös is zap erőművi füs tgáztis ztítás i maradék erőművi égetés i maradék állatok feldolgozás ából származó ipari s zennyvíztis ztítás ból származó s zűrőpapírok település i hulladékégetés salakja

15 Az aszódi végleges veszélyes hulladék lerakó telep helyszínrajza

16 A II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok tárolójának metszete

17

18 Szuhogy

19 Az I. v.o.-ba tartozó veszélyes hulladékok tárolójának metszete

20

21 Hulladéklerakók Aszód-Galgamácsa Sajókaza-Szuhakálló (100 e m 3 ) Szuhogy (50 e m 3 )

22 Radioaktív hulladék MSZ14344 számú szabvány (1988) "olyan hulladékanyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként."

23 Aktivitás-koncentráció szerint osztályozva: kis aktivitású hulladékok (low level waste - LLW): < 5*105 kbq/kg közepes aktivitású hulladékok (intermediate level waste - ILW): 5*105-5*108 kbq/kg nagy aktivitású hulladékok (high level waste - HLW): > 5*108 kbq/kg

24 Egy 1000 MW(e)-os atomerőmű hulladékkibocsátása évente 35 tonna kiégett fűtőelem ~ 200 m 3 közepes aktivitású radioaktív h. ~ 500 m 3 kis aktivitású radioaktív hulladék

25 Jelenlegi helyzet Magyarországon A püspökszilágyi telephelyen 1976-ban kezdte meg működését a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) a gyógyászatból, kutatásokból, oktatásból és ipari alkalmazásokból származó radioaktív hulladékok elhelyezésére ben a tároló kapacitását 3500 m 3 -ről 5000 m 3 -re bővítették: hogy az atomerőművi szilárd, kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmassá tegyék 1998 végén szabad tárolási kapacitása 170 m 3 -re szűkült, de ez a következő években még biztosítja a nem atomerőművi eredetű évi mintegy m 3 radioaktív hulladék elhelyezését. Jelenleg a telephely fejlesztése folyik azzal a céllal, hogy a tároló még évtizedekig képes legyen feladatát ellátni.

26 A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas telephely kiválasztására irányuló Nemzeti Projekt első szakaszának lezárása 1996-ben történt meg.

27 kutatási szakasz. Kizáró szűrés és objektumkijelölés az ország egész területén. (1) a terület veszélyes a tárolóra (2) a tároló veszélyes a területre

28 Kizárva egy 30 km sáv a határ mentén. Kizárva a karsztos területek <100 és <500 m. Kizárva az árvíz, belvíz által veszélyeztetett területek.

29 Felszíni elhelyezésre potenciálisan alkalmas területek. Felszín alatti elhelyezésre esetleg alkalmas területek.

30 döntési szint. Kiválasztva a Mezőföld és környéke

31 2. Kutatási szakasz. Kizáró szűrés és objektumkijelölés a Mezőföldön és környékén.

32 (-) olaj, gázvezeték (-) természeti érték (-) feláramló víz (-) meredek lejtõ Kizáró szûrés. települések és 1 km környezetük, robbanásveszélyes anyagokat előállító vagy tároló létesítmények, kőolaj- és földgáz vezetékek, településen kívüli műemlékek, védett természeti értékek (köztük borvidékek), ásványi nyersanyag lelőhelyek, földrengési fészekövek és fiatal törés menti mozgások, aktív és lehetséges földcsuszamlások, kis teherbírású kőzetek, folyók, árterek és belvizes területek, tavak és víztárolók, felfelé irányuló felszín alatti vízáramlások, hévíz-, ásványvíz-, gyógyforrások, karsztvíz rendszerek, vízművek, távlati ivóvíz bázis, üdülőövezetek, katonai létesítmények

33 Objektumkijelölés. 128 felszíni, 193 felszín alatti előzetesen alkalmas objektumot találtak. Utóbbiak között egy gránitos (mórágyi) a többi felsőpannon korú üledékes. Felszíni tároló Mélyített tároló

34 2. döntési szint. A lakossági véleménykérés után az előzetesen alkalmas objektumok alig 10%-a (12 felszíni, 12 felszín alatti) bizonyult tovább kutathatónak. felszíni lösz: Diósberény, Németkér, Udvari, felszín alatti gránit: Bátaapáti-Mórágy.

35 Az Országgyűlés 2005 novemberében elfogadta a tároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról szóló határozatot azt követően, hogy Bátaapáti lakosai, 90%-os támogatási arányban, beleegyeztek abba, hogy lakóhelyük közelében tároló épüljön. A tároló legkorábban 2008 végén fogadni tudja az első szállítmányt a paksi atomerőműből.

36

37 Nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése 2010 előtt egyetlen országban sem várható Ormai Péter Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. Fizikai Szemle 2006/ o.

38 Az elmúlt évtizedekben a szakemberek számos lehetőséget tanulmányoztak a nagy aktivitású hulladékok bioszférától történő hosszú idejű tartós elszigetelésére: - a tengerbe süllyesztés, - a mélytengeri-óceáni talapzatban való elhelyezés, - a kontinentális jégsapka alá való hulladéklerakás nemzetközi egyezményeket sértene, másrészt nagyon kockázatos, mivel a hulladékok az elhelyezést követően ellenőrizhetetlené válnak. Az űrbe való kilövés rendkívül drága, és fennáll a visszahullás lehetősége. Mára már széles körű nemzetközi egyetértés alakult ki a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok stabil mélygeológiai formációkban való elhelyezésének műszaki előnyeiről.

39 Magyarország A Paksi Atomerőműben évente mintegy 400 darab kiégett fűtőelem-kazetta képződik, ami 46,5 tonna nehézfémnek felel meg. A kiégett üzemanyag-kazettákat, az erőmű pihentető medencéjében eltöltött 3 éves hűtési időtartam után, a Szovjetunió - reprocesszálásra - visszavette azzal, hogy az összes feldolgozási végtermék ott marad és 1998 között 2331 db kiégett kazettát szállítottak vissza a volt Szovjetunióba.

40 Jelenleg a pihentető medencékből eltávolított fűtőanyagkötegeket átszállítják az atomerőmű közvetlen szomszédságában lévő "Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójá"-ba (KKÁT). A tároló földfelszíni épület, amelyben a fűtőanyagkazettákat egyenként, függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el, ez utóbbiakat azután nitrogéngázzal töltik fel. A csövek betonfalakkal körülvett kamrákban állnak. A kiégett kazetták maradék hőtermelése miatt szükséges hűtést a tárolócsövek közötti természetes légáramlás biztosítja. Az elhasznált fűtőanyagkötegek ebben a létesítményben 50 évig tárolhatók. A KKÁT, bővíthetőségének köszönhetően, az erőmű élettartama alatt keletkező valamennyi kiégett üzemanyagköteg befogadására képes lesz.

41 2004-ben a nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény telephelyének behatárolását célzó kutatások megkezdődtek. A kutatási terv szerint a Nyugat- Mecsekben található agyagkőben elsőként ki kell jelölni, majd meg kell valósítani azt a mélygeológiai kutatólaboratóriumot, amelynek bázisán megkezdődhetnek a tároló létrehozását megelőzően szükséges, több évet igénylő kutatások. A tároló megvalósításának céldátuma 2047.