INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Hajdúdorog Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2015-2020 (előzetes munkaközi egyeztetési anyag) Készítette: Kassai Zsolt építész Régió Terv Kft 4032 Debrecen, Böszörményi út 161. Debrecen, 2016. Április 14.

Tartalom Bevezetés... - 23 - Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) nem helyettesíti a város településfejlesztési koncepcióját... - 23 - Bevezetés a megalapozó munkarészek tanulmányozásához... - 23 - Bevezetés a település-mezőgazdasági programba... - 25 - Bevezetés a depriváció és az elvándorlás országos gondjain keresztül a térségi problémakör megértésébe... - 28 - Bevezetés a térségi település-mezőgazdasági programokba... - 29 - Bevezetés az ITS-be... - 36 - Hajdúdorog Integrált stratégiai programjai... - 37 - Területi összefogással a depriváció ellen... - 38 - Bevezetés a termőföld közösségépítő erőforrásként való hasznosításába... - 41 - Bevezetés az erőforrások méltányos használatába... - 42-1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... - 45-1.1. Településhálózati összefüggések... - 45-1.1.1. Hajdúdorog elhelyezkedése és megközelíthetősége... - 45-1.1.2. Görög katolikus püspöki székhely... - 47-1.1.3. Térségi kapcsolatok... - 48-1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata... - 50-1.2.1.Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval való kapcsolat... - 50-1.2.2. A területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal való kapcsolat... - 51-1.2.2.1. Stratégiai ágazati célok:... - 51-1.2.2.2. Stratégiai területi célok:... - 51-1.2.2.3. Fejlesztési prioritások... - 51-1.2.3. Hajdúböszörmény stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása... - 52 - Hajdúböszörmény integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás... - 54-1.2.4. Hajdúnánás stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása... - 57 - Hajdúnánás integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás... - 60-1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... - 61-1.3.1. Országos Területrendezési Tervvel való összhang... - 61-1.3.2. Megyei Területrendezési terv térségi szerkezeti tervével való összhang:... - 62 - - 2 -

1.3.4. A területrendezési terv országos és térségi övezetekre vonatkozó besorolásával, lehatárolásával való összhang:... - 63-1.3.4.1. Országos övezetekkel való érintettség:... - 63-1.3.2.4. Megyei övezetekkel való érintettség:... - 63-1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... - 64-1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai... - 64-1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... - 64-1.6. A település társadalma... - 70-1.6.1. Demográfiai jellemzők... - 70-1.6.1.1. A népesség kor szerinti megoszlása 2014-ben... - 71-1.6.1.2. Demográfiai változások a település lakosságstatisztikai adatában... - 73-1.6.2. Jövedelmi viszonyok, életminőség... - 74-1.6.3. Foglalkoztatottság... - 75-1.6.3.1. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma... - 75-1.6.3.2. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint... - 76-1.6.3.3. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként... - 77-1.6.3.4. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként... - 77-1.6.3.5. Alacsonyan iskolázott népesség... - 78-1.6.3.6. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint... - 78-1.6.3.7. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma... - 79-1.6.3.8. Hajdúdorog foglalkoztatási adatai 2000-2010 között... - 80-1.6.3.9. nemzetiségi összetétel... - 81-1.6.3.10. Vallási összetétel... - 81-1.6.3.11. Civil szervezetek... - 81-1.7. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok... - 82-1.7.1. A tisztesség, az emberség, és a szorgalom szerinti megítélés a dorogi emberek elvárása önmagukkal és másokkal szemben.... - 82-1.7.2. Az elvándorlás legújabb kori történelmi összefüggései... - 83-1.7.3. A vidéki települések elhalását nem az ott élők egyéni kompetenciáinak hiánya okozza... - 86-1.7.4. Deprivációval összefüggő társadalmi-szociális kérdések... - 90-1.7.4.1. Álláskeresési segélyben részesülők száma... - 91-1.7.4.2. Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma... - 91 - - 3 -

1.7.4.3. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma... - 92-1.7.4.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... - 93-1.7.4.5. Kiutalt természetbeni és pénzbeli ellátások összegének alakulása:... - 94-1.8. Hajdúdorogi romák helyzete... - 95-1.8.1. Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata... - 95-1.8.2. Tartós munkanélküliség problémája... - 96-1.8.3. A tartós munkanélküliség és a mentális és egészségi állapot összefüggése... - 96-1.8.4. Alacsony jövedelemszint... - 97-1.8.5. Háztartási és egyéb hulladékoktól rendezetlen területek... - 97-1.8.6. A házak komfortosságának hiányosságai... - 98-1.8.7. Az alacsonyan képzettek esélyei rosszabbak... - 98-1.8.8. Roma gyermekek hátrányai... - 99-1.9. A hajdúdorogi romák életkörülményeinek javítására megvalósított intézkedések értékelése. - 99-1.9.1. Prevenció az egészségügy területén... - 99-1.9.2. Közfoglalkoztatás és az életkörülmények javítása... - 99-1.9.3. A roma lakosság foglalkoztathatóságát javítását célzó programok... - 100-1.9.4. Kapcsolódás a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célrendszeréhez... - 100-1.10. Szegregációs konfliktusok, problémák... - 102-1.10.1. Elitszegregáció... - 102-1.10.2. Szegénységi szegregáció... - 104-1.10.3. Rejtett ideológiák veszélyei a szegénységi-, és az elitszegregációra... - 104-1.10.4. A tisztesség és emberség partnersége a szegregálódó társadalomban... - 105-1.10.5. A Magyarországra emigrálók és a muzulmánok veszélyei... - 106-1.11. A helyi gazdaságfejlesztés időszerű munkaügyi kérdései 2016-ban... - 107-1.11.1. A duális gazdaság és az elkülönült helyi gazdasági hálózat... - 107-1.11.2. A helyi gazdaságok helyi fejlesztésével épülhet fel újra a magyar gazdaság... - 108-1.11.3. Őshonos vállalkozások támogatás a könnyen továbblépő befektetések (Mobile Manufacturing or service sector Investment) helyett... - 109-1.12. Települési identitást erősítő tényezők... - 110-1.13. A demográfiai változások kezelése... - 112-1.13.1. A demográfiai változások kezelése helyi közösségi létformák fejlesztésével... - 112-1.13.2. A demográfiai változások kezelése szociális szolgáltatásokkal... - 113-1.13.2.1. Szociális alapellátási formák... - 113 - - 4 -

1.13.2.1.1. A szociális alapellátás kialakításának és működésének főbb irányelvei:... - 114-1.13.2.1.2. Idősek nappali ellátása:... - 114-1.13.2.1.3. A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás:... - 114-1.13.2.1.4. Szociális étkeztetés:... - 115-1.13.2.1.5. Házi segítségnyújtás:... - 115-1.13.2.1.6. Gyermekvédelem és családsegítés... - 116-1.13..2.1.7. Gyermekjóléti szolgáltatás... - 117-1.13.2.1.8. Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma... - 118-1.13.2.1.7. Gyermekek napközben ellátása... - 119-1.13.2.1.8. Az utcai szociális munka... - 119-1.14. A település humán infrastruktúrája... - 119-1.14.1. Oktatási és kulturális intézmények... - 119-1.14.2. Egészségügy... - 121-1.14.3. Közművelődés... - 123-1.14.3.1. Görög Demeter Művelődési Ház... - 123-1.14.3.1.1. A közművelődési intézmény feladata, tevékenysége:... - 124-1.14.3.1.2. Egyéb szórakoztatási tevékenység (Mozi):... - 125-1.14.3.1.3. Múzeumi, kiállítási tevékenység (Helytörténeti Gyűjtemény):... - 125-1.14.3.1.4. Tájház... - 126-1.14.3.2. Mészáros Károly Városi Könyvtár... - 126-1.15. Esélyegyenlőség biztosítása (HEP)... - 127-1.15.1. A program felépítése... - 127-1.15.2. A program céljai... - 127-1.15.3. HEP Küldetése... - 128-1.15.4. Jogszabályi háttér bemutatása... - 129-1.15.4.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása... - 129-1.15.4.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.... - 129-1.15.4.3. Hátrányos helyzet (HH), halmozottan hátrányos helyzet (HHH)... - 130-1.15.4.4. Járási Hivatalban esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás... - 130-1.15.5. Stratégiai környezet bemutatása... - 130-1.16. A település gazdasága... - 132-1.16.1. A település gazdasági súlya, szerepköre... - 132-1.16.2. A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak... - 133 - - 5 -

1.16.3. A családi gazdaságok fejlesztései, adják a helyi gazdaságfejlesztés természeti erőforrásra alapjait.... - 134-1.16.4. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői... - 135-1.17. A mezőgazdaság lehetőségei... - 138-1.17.1 Növénytermesztés... - 138-1.17.2. Állattenyésztés és export... - 141-1.17.3. Az ipar, a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar, és a feldolgozóipar hiánya... - 142-1.17.4. Közösségi termelés... - 143-1.17.5. Mezőgazdasági fejlesztési célokhoz igazított rendezési terv (1) Tanya- Birtokközpont kialakítása és feltételei... - 144-1.18. Idegenforgalom... - 144-1.18.1. Vallási turizmus... - 145-1.18.2. Strandfejlesztés... - 146-1.18.3. Falusi turizmus... - 147-1.19. Renezési tervi módosítások 2015-ben... - 150-1.19.1. A külterületi tanyák, tanyaközpontok tanyás térség szerinti szabályozása... - 150-1.19.2. A külterületi állattartó telepek, majorok szabályozásának módosítása... - 150-1.19.3. Külterületi dűlőutak szélesítési terveinek módosítása.... - 150-1.19.4. A nagykörúton kívüli keleti (külső) városrészt érintő módosítások... - 150-1.20. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők... - 152-1.21.. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)... - 152-1.22. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere... - 153-1.22.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program... - 154-1.22.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere... - 155-1.22.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység... - 157-1.22.4. Foglalkoztatáspolitika... - 159-1.22.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás... - 160-1.22.6. Intézményfenntartás... - 162-1.22.7. Energiagazdálkodás... - 162-1.23. Településüzemeltetési szolgáltatások... - 163-1.23.1. Ivóvízhálózat hálózat karbantartása és bővítése... - 163-1.23.2. Szennyvízhálózat további kiépítése... - 163-1.23.2. Kommunális hulladék, és a szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtése... - 163-1.23.3. Posta... - 164 - - 6 -

1.23.4. Távközlés/internet... - 164-1.24. A táji és természeti adottságok vizsgálata... - 164-1.24.1. Természeti adottságok... - 165-1.24.2. Tájhasználat, tájszerkezet... - 166-1.24.2.1. tájtörténeti vizsgálat... - 172-1.24.2.2. tájhasználat értékelése... - 175-1.25. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... - 176-1.25.1. Ökológiai hálózat... - 176-1.25.2. Országos ökológiai hálózat területi érintettsége... - 177-1.25.3. Az ökológiai hálózat térségi övezetei:... - 178-1.25.4. A Magterület övezetének előírásai (OTrT)... - 180-1.25.5. Ökológiai folyosó övezetének előírásai (OTrT)... - 180-1.26. Élővilág... - 181-1.26.1. A mezőgazdasági művelés alá vont területek élővilága... - 181-1.26.2. A homoki legelők élővilága... - 182-1.26.3. A fás ligetek, erdők és dús bokrosok... - 183-1.26.4. A város, mint élettér... - 184-1.27. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése... - 185-1.28. Zöldfelületi rendszer vizsgálata... - 186-1.28.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei... - 186-1.28.2. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek... - 187-1.28.3. Zöldfelületi ellátottság értékelése... - 188-1.28.4. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái... - 188-1.29. Védőövezetek... - 189-1.30. Az épített környezet vizsgálata... - 190-1.30.1. Területfelhasználás vizsgálata... - 190-1.30.2. A területfelhasználás fejlesztése:... - 192-1.30.3. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata... - 194-1.30.3.1. Hajdúvárosi történelmi sajátosságok... - 194-1.30.3.2. Szerkezeti sajátosságok... - 195-1.31. A telekstruktúra vizsgálata... - 196-1.31.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat... - 196-1.31.2. Tulajdonjogi vizsgálat... - 197 - - 7 -

1.31.3. Önkormányzati tulajdon kataszter... - 197-1.31.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... - 211-1.32. Az építmények vizsgálata... - 213-1.32.1. Hajdúdorog Város Polgármesteri Hivatal... - 213-1.32.2. Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény... - 213-1.32.3 Kórház úti óvoda... - 214-1.32.4. Sarok úti óvoda... - 214-1.32.5.. Méntelep úti óvoda... - 214-1.32.6 Görög Demeter Művelődési Ház... - 214-1.32.7. Helytörténeti Gyűjtemény... - 214-1.32.8.. Tájház... - 215-1.32.9. Mozi... - 215-1.32.10. 2. sz. Általános Iskola... - 215-1.32.11. Mészáros Károly Városi Könyvtár... - 215-1.32.12. Idősek Klubja... - 216-1.32.13. Városi Önkormányzat Képviselő-testület GAMESZ... - 216-1.32.14. Strandfürdő... - 216-1.32.15. Gyermekorvosi Rendelő... - 216-1.32.16. Háziorvosi Rendelők... - 217-1.32.17. Görögh Péter Szociális Központ... - 217-1.32.18. Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat... - 217-1.33. Funkció, kapacitás... - 218-1.34. Az épített környezet értékei... - 219-1.35. Településtörténet... - 220-1.35.1. Ókor... - 220-1.35.2. Árpád-kor... - 220-1.35.3. Nem a tatárjárás pusztította a települést, hanem a magyar főurak fékevesztett kapzsisága. - 221-1.35.4. A magyar oligarchákkal Károly Róbert királyunk leszámolt... - 222-1.35.5. Török hódoltság... - 223-1.35.6. Bocskai letelepíti a hajdúkat... - 223-1.35.7. A hajdúváros kialakulása... - 224-1.35.8. Hajdúdorog a Habsburgok idején... - 226-1.35.9. A magyar szabadságharcok... - 227 - - 8 -

1.35.10. A Monarchia időszaka... - 229-1.35.11. Hajdúdorog a 20. században... - 229-1.35.12. A társadali szerkezetváltástól napjainkig... - 231-1.36. A görög katolikusok településsel szrvesült egyháztörténete... - 232-1.36.1. A Konstantinápolyban keresztelkedett magyar vezérek ideje.... - 233-1.36.2. A hajdúk és a keleti kereszténység... - 234-1.36.3. Az Ungvári Unió... - 234-1.36.4. A magyar nyelvű szertartások nemzeti ügye... - 235-1.36.5. Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelés a dorogiak hitéért... - 235-1.36.6. Bacsinszky András sikere a bécsi udvarral szemben, a magyar nyelv használatáért... - 236-1.36.7. A bécsi udvar és a Szentszék félelme a magyar nyelv használatától... - 236-1.36.8. Az első nyomtatott, magyar nyelven íródott bizánci imakönyv 1825-ben... - 237-1.36.9. Hajdúdorog nem hagyja magát! Lyachovics János kudarca, az idegen érdekek érvényesítésére... - 237-1.36.10.. A dorogiak kiállása a magyar szabadságharcban, és Szabó György élenjárása... - 238-1.36.11. Hamis vádak a magyar szabadságharc leverése után... - 238-1.36.11. Magyarellenesség a Bach-korszakban... - 239-1.36.12. Farkas Lajos hajdúdorogi főhadnagy bátor vitézsége... - 239-1.36.13. A Hajdúdorogi Mozgalom győzelme!!!... - 241-1.37. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület... - 241-1.38. A településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag... - 242-1.39. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők... - 245-1.39.1. Világörökségi és világörökségi várományos terület... - 246-1.39.2. Műemlék, műemlékegyüttes... - 246-1.39.3. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely - 247-1.39.4. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet.. - 247-1.39.5. Nemzeti emlékhely... - 248-1.39.6. Helyi védelem... - 248-1.40. Az épített környezet konfliktusai, problémái... - 249-1.40.1. A történelmi városkép átalakulása az 1960-as évektől... - 249-1.40.2. A háztáji, házkörüli gazdálkodásra alkalmas lakótelkek megtartása... - 250-1.40.3. Rendezett utcaképek fenntartása... - 250-1.40.4. Éjszakai városkép... - 251 - - 9 -

1.40.5. A városlakók dícséretes spontán szorgalma a közterületeken... - 251-1.40.6. Városi sziluett védelme... - 251-1.40.7. Közterületek fásítása... - 251-1.40.8. Hulladékok fegyelmezetlen kezelése... - 252-1.40.9. A városközpont rekonstrukció szükségessége... - 252-1.40.10. Fedett piaccsarnok kialakításának igénye... - 252-1.40.11. A lakosság partnersége... - 253-1.40.12. Szervezett lakásépítés, fenntartás szükségessége... - 253-1.41. Közlekedés... - 253-1.41.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok... - 254-1.41.2. Közúti közlekedés... - 254-1.41.2.1. Hajdúdorog elérhetőségének fejlesztési igényei... - 254-1.41.2.2. Belterületi úthálózat fejlesztése:... - 256-1.41.2.3. Hajdúdorog város településrendezési terv 2015. évi módosítása során tervezett közlekedési infrastruktúrát is érintő változások.... - 256-1.41.2.3.1. Gyepszél utcán kívüli, északkeleti (külső) városrészt érintő módosítások közlekedési vonzatai:... - 257-1.41.2.3.2. A nyugati városszélen tervezett szabályozási tervmódosítás közlekedési vonzatai:... - 257-1.41.3. Közösségi közlekedés... - 259-1.41.3.1. közúti... - 260-1.41.3.2. kötöttpályás... - 261-1.41.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... - 262-1.41.5. Parkolás... - 263-1.41.6. Üzemanyag töltő állomás/szervíz... - 263-1.42. Közművesítés... - 264-1.42.1. Víziközművek... - 264-1.42.1.1. Ivóvízgazdálkodás és vízellátás... - 265-1.42.1.2. szennyvízelvezetés... - 269-1.42.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés... - 272-1.42.1.3. Termálvíz... - 274-1.42.1.4. Fürdő... - 274-1.42.2. Energia... - 275-1.42.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás... - 275 - - 10 -

1.42.2.1.1. villamos energia,... - 275-1.42.2.1.1.1. Táppont... - 275-1.42.2.1.1.2. Transzformátor állomások, energiaigény... - 275-1.42.2.1.1.3. 0,4 kv-os hálózat... - 276-1.42.2.1.1.4. Közvilágítás... - 276-1.42.2.2. Gázellátás... - 277-1.42.2.3. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei... - 280-1.43. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése... - 280-1.43.1. Móra F. Általános Iskola Komplex energetikai fejlesztése... - 280-1.43.2. Hajdúdorog Móra Ferenc Általános Iskola gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztése... - 280-1.43.2. A Polgármesteri Hivatal felújítása... - 281-1.43.3. Közvilágítás korszerűsítése... - 281-1.43.4. A belterületi utak fejlesztése... - 281-1.43.5. Kórház úti Óvoda felújítása energetikai fejlesztése... - 281-1.43. 6. Rendőrség épületének fűtéskorszerűsítése energetikai fejlesztése... - 282-1.43.7. Hajdúdorog történelmi és kulturális örökségének megőrzése... - 282-1.43.8. Strandfürdő felújítása energia hasznosítás... - 282-1.43.9. Gamesz épület külső belső felújítása... - 282-1.43.10. Orvosi rendelő eszközkorszerűsítés... - 282 - Az eszköz korszerűsítés... - 282-1.44. Elektronikus hírközlés... - 283-1.44.1. Postai ellátás... - 283-1.44.2. Távközlő hálózat, a vállalkozások ellátottságai, telekommunikációs infrastruktúra. - 283-1.44.3. Számítógép... - 284-1.44.4. Internet-kapcsolat... - 284-1.44.5. Távközlő hálózat, lakosság ellátottsága... - 285-1.44.6. Hálózat fejlesztések... - 285-1.44.7. Vezetékes műsorelosztó rendszer bővítése... - 286-1.44.8. Mobil Távközlés... - 286-1.44.9. Műholdas rendszerek... - 286-1.44.10. Mikrohullámú rendszerek... - 286-1.44.11. A rendezési terv érintett módosításainak távközlési vonzata.... - 286 - - 11 -

1.45. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)... - 289-1.45.1. Talaj... - 289-1.45.1.1. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület:... - 290-1.45.1.2. Jó termőhelyi adottságú szántóterület:... - 291-1.45.1.3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület:... - 292-1.45.1.4. Talajvédelem... - 293-1.45.1.4.1. A talajvédelem legfontosabb feladatai:... - 293-1.45.2. Felszíni és a felszín alatti vizek... - 295-1.45.2.1. Rendszeres belvízjárta terület térségi övezete:... - 295-1.45.2.2. Országos vízminőségvédelmi terület övezete... - 296-1.45.2.3. Vízvédelem... - 297-1.45.3. levegőtisztaság és védelme... - 298-1.45.4. zaj- és rezgésterhelés... - 299-1.45.4.1. Közlekedési zaj elleni védelem javaslat:... - 299-1.45.4.2. Vasúti zaj... - 300-1.45.4.3. Üzemi zaj... - 300-1.45.4.4. Épületakusztika... - 301-1.45.4.5. Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj... - 301-1.45.5. Sugárzás védelem... - 301-1.45.6. Hulladékkezelés... - 303-1.45.6.1. Szilárd hulladék... - 303-1.45.6.2. Állat hullák... - 306-1.45.6.3. Folyékony hulladék... - 306-1.45.7. vizuális környezetterhelés... - 306-1.45.8. árvízvédelem... - 307-1.45.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... - 307-1.46. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők). - 310-1.46.1. Építésföldtani korlátok... - 310-1.46.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei... - 310-1.46.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek... - 310-1.46.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei... - 310-1.47. Vízrajzi veszélyeztetettség... - 313-1.47.1. Arvízveszélyes területek tekintetében nem érintett... - 313 - - 12 -

1.47.2. Belvízveszélyes területek tekintetében mérsékelten veszélyeztetett... - 313-1.47.3. mély fekvésű területek mérsékelten veszélyeztetett... - 314-1.47.4. árvíz és belvízvédelem (lásd még 1.17.2)... - 314-1.48.3. Egyéb... - 315-1.49. Ásványi nyersanyag lelőhely... - 315-1.50. Városi klíma... - 316-2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... - 317-2.1. A vizsgált tényezők elemzése... - 317-2.1.1. Az erőforrások és az erőforrások tulajdonviszonyainak kapcsolata... - 317-2.1.2. A tulajdonviszonyok méltányossága... - 317-2.1.3. A várostérség értelmezése... - 318-2.1.4. Térszervező erők... - 320-2.1.5. A nagyüzemi mezőgazdaság és a mezőgazdasági feldolgozó kisipar... - 321-2.2. Hajdúdorog fejlesztésének motorjai... - 322-2.2.1. Házkörüli-, háztáji-, zártkerti kertészkedés, és állattartás... - 322-2.2.2. Terméknyersanyagok feldolgozóiparának megtelepedése... - 323-2.2.4. Nyitott beavatkozási tér... - 324-2.3. A térségi együtt tervezés víziója... - 324-2.4. Népfőiskolával-népműveléssel, a természeti környezet értékeinek megőrzéséért... - 325-2.4.1. Közcélú munkaprogramokkal az önfenntartás képességének elsajátításáért... - 326-2.4.2. Helyi közösségek újraszerveződése népfőiskolai módszerek alkalmazásával... - 326-2.4.3. A helyi közösségek védművei -nek kiépítés szükséges... - 327-2.5. Az egyének és családok védművei... - 328-2.6. Hajdúdorog úttörő szerepe a vidéki elmaradottság felszámolásában... - 329-2.7. A vizsgált tényezők egymásra gyakorolt hatásának összevetése... - 330-2.7.1. Kiváló logisztikai pozíció kihasználása a járásközponti együttműködésében... - 331-2.7.2. A kedvező logisztikai helyzet a térségi erőforrások használatát lendületbe hozhatja... - 332-2.8. A helyi gazdaság tükrei... - 333-2.8.1. Születések és halálozások Hajdúdorogon 2000-2014 között:... - 333-2.8.2. Hajdúdorog állandó lakosságának korcsoportos bontása 2007-2014 között:... 335 2.9. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra gyakorolt hatásuk összevetése... 336 2.9.1. Közlekedési infrastruktúra... 336 2.9.2. A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak... 336-13 -

2.9.3. Turizmus... 337 2.10. A tényleges állapotok egymásra gyakorolt hatásának összevetése, folyamataik elemzése... 337 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 338 3.1. A folyamatok értékelése a helyzetelemzés eredményeinek tükrében, szintézis.... 338 3.1.1. Országos tendenciák... 338 3.1.2. Erőforrások aktivizálása!!! (nehogy véletlenül a saját falujukból szoruljanak ki a gazdák )... 341 3.1.3. Feldolgozóipar és helyi indentitású termékek... 341 3.1.4. Városi mezőgazdaság a háztáji és a házkörüli lakossági termelés újraindítása... 342 3.1.5. A termálvíz hasznosításának lehetősége, és összekapcsolása a vallási turizmussal... 344 3.1.6. Védett természeti értékek megőrzésének stratégiai vonzatai... 345 3.1.7. A társadalom legfontosabb emberi erőforrása a Tisztességen és az emberség... 345 3.1.8. A népességfogyás nem természetes jelenség... 347 3.1.9. A helyi gazdaság megteremtésének alapja az informális gazdaság visszatérése.... 347 3.1.10. A népesség deprivációja és a szegénység, valamint az egészségügy, és az elvándorlás összefüggő kérdései... 348 3.1.10. Az ingázás kényszere... 349 3.1.11. A természettel való kapcsolat helyreállítása... 350 3.1.12. Az országos termőföld viszonylatok méltányos elosztása, és ezek kihatása a térség fejlődésére... 350 3.2. A folyamatok értékelése... 351 3.2.1. Hajdúdorog problémás helyzetére az alábbi megállapítások tehetők:... 351 3.2.2. Hajdúdorog járási szintű kisváros adottságai... 352 3.2.3. A fejlesztések lehetőségeinek és korlátainak összefoglalása:... 352 3.2.4. A település kockázatai... 353 3.2.5. A települést veszélyeztető hatások... 354 A veszélyek összegzése:... 355 3.3. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése... 356 3.3.1. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata... 357 3.3.2. Területfejlesztés... 357 3.3.3. Területrendezés... 358 3.3.4. Integrált Településfejlesztési Stratégia... 358 3.3.5. A stratégiakészítés lépései... 360-14 -

3.4. Problématérkép/értéktérkép... 361 3.5. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek... 362 3.5.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása... 362 3.5.2. Városrészi adatok értelmezése... 363 3.5.3. V-1 Városrész... 364 3.5.4. V-2 Városrész... 364 3.5.5. V-3 Városrész... 365 3.5.6. V-4 Városrész... 365 3.6. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 366 3.6.1. Szegregátum-1... 369 3.6.2. Szegregátum-2... 370 3.6.3. Szegregátum-3... 371 3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 372 4. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ... 373 4.1. JÖVŐKÉP... 373 4.1.1. A jövőképet meghatározó általános alapelvek... 374 4.1.1.1. Országos szintű változások... 376 4.1.1.2. Városi és várostérségi szintű változások... 377 4.1.1.3. Járási jövőképi viszonyok... 378 4.1.2. A településfejlesztés középtávra szóló önkormányzati horizontális elvei... 379 4.1.2.1. HE-1. A helyi közösségek támogatása... 379 4.1.2.2. HE-2. A növekedés által létrehozott vagyon hatékony és méltányos elosztása... 379 4.1.2.3. HE-3. Az emigrációs szándékok csökkentése... 379 4.1.2.4. HE-4. A mobilitás környezetkímélő eszközrendszereinek fejlesztése... 379 4.1.2.5. HE-5. A depriváció csökkentése... 380 4.1.2.6. HE-6. Információs és kommunikációs technikák (IKT) fejlesztése.... 380 4.1.2.7. HE-7. A szerves kulturális hagyományok környezettudatos alkalmazása... 380 4.1.2. A jövőképhez rendelt átfogó cél... 380 4.1.3. Az átfogó cél megvalósításának gyakorlati alapjai:... 381 4.2. A horizontális célok kitűzésének alapjai.... 382 4.2. Horizontális célok... 383-15 -

4.2.1. HC-1. Helyi gazdaságfejlesztési intézkedéseken keresztül megvalósuló munkahelyteremtés... 383 4.2.2. HC-2. Mezőgazdasági feldolgozópari park létesítése... 383 4.2.3. HC-3. Helyi foglalkoztatási együttműködések, megállapodások, paktumok megvalósítása 384 4.2.4. HC-4. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok. 385 4.2.5. HC-5. Leromlott városi területek rehabilitációja... 386 4.2.6. HC-6. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése... 386 4.2.7. HC-7. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése... 387 4.2.8. HC-8. Helyi közcélú energiaellátás megvalósítása megújuló energiaforrások felhasználásával... 387 4.2.9. HC-9. Energiahatékonyság és megújuló-energiaforrás használat fokozása... 388 4.2.10. HC-10. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés... 388 4.2.11. HC-11. Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztésének megvalósítása települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés... 389 4.2.12. HC-12. Hajdúdorog városi területeinek környezettudatos megújítása Zöld város kialakítása... 389 4.2.13. HC-13. Gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésének megvalósítása Hajdúdorogon... 390 4.2.14. HC-14. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés... 390 4.2.15. HC-15. Épített örökség megóvása és helyi értékek védelme... 390 4.2.16. HC-16 Helyi, iparterületek fejlesztése... 390 4.1.2 A jövőkép formálásának eszközei a programok... 391 5. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 393 5.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 393 5.2. Tematikus célok és területi összefüggések... 393 5.3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 400 5.3.1. SZOCIÁLIS PROGRAM... 401 5.3.1.1. Általános cél... 401 5.3.1.1. A szociális biztonság megteremtésének célterületei... 402 5.3.1.2.Hajdúdorog Város Esélyegyenlőségi terve... 402 5.3.2. Stratégiai célok... 403 5.3.3. Tervezett intézkedések... 403 5.3.3.1. Emelt szintű, idősek és mozgáskorlátozottak bentlakásos otthona... 404 5.3.3.2. Jelzőrendszeres házigondozás... 406 5.3.3.3. Gyermekjóléti szolgálat és családsegítés:... 407-16 -

5.3.3.1.1. Rövid távú célkitűzések:... 407 5.3.3.1.2. Középtávú célkitűzések:... 407 5.3.3.1.3. Hosszú távú célkitűzések:... 408 5.3.4. Akcióterület kijelölése... 408 5.4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM... 409 5.4.1. Az esélyegyenlőségi célcsoportoknak nyújtható támogatások, segélyek 2016-ban.... 409 5.4.2. A Hátrányos helyzet (HH), halmozottan hátrányos helyzet (HHH) meghatározása... 409 5.4.3. Járási Hivatalban esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás... 410 5.4.4. Stratégiai környezet bemutatása... 410 5.5. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 412 5.5.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések... 412 5.5.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések a település egészét érintően.... 413 5.5.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések... 413 5.5.3.1. Oktatási kultúrával a szegregácó ellen... 413 5.5.3.1.1. Másságjegyek az oktatásban:... 413 5.5.3.1.2. Az elmaradás területei az oktatásban:... 413 5.5.3.2. Megoldási víziók... 414 5.5.3.3. Együttműködés megteremtése:... 414 5.5.3.4. Folyamatos szociális munka megteremtése:... 414 5.5.3.5. Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére:... 415 5.5.3.6. Törekvés a kora-gyermekkori, gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés és oktatás fejlesztésére:... 415 5.5.3.7. Törekvés az egészség fejlesztésére:... 415 5.5.3.8. Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása... 415 5.5.4. Projektkészítési szempontok... 415 5.5.4.1. Közösségi Beavatkozási Terv elkészítése... 416 5.5.4.2. Settlement típusú programelem... 416 5.5.5. Bűnmegelőzési programelem... 417 5.5.6. A Családsegítő Szolgálat különböző programjai... 419 5.5.6.1. A családsegítő programok célja... 419 5.5.6.2. Prevenciós törekvések... 420 5.5.6.2.1. Fiatalkorúak segítése... 421-17 -

5.5.6.2.2. A Családsegítő Szolgálat intézményi céljai:... 421 5.5.6.2.3. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatási célja, feladata, alapelvei... 422 5.5.6.3. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat... 422 5.5.6.3.1. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat célja... 422 5.5.6.3.2. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata... 423 5.5.7 Az antiszegregációs program akcióterülete... 424 5.6. ANTIDEPRIVÁCIÓS PROGRAM (társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex szociális programelemek)... 425 5.6.1. Társadalmi integráció körében tervezett tevékenységek (költségeire pályázati források kereshetők TOP-5.2.1-15)... 425 5.6.2. A folyamatos szociális munka feltételeinek biztosítása (költségeire pályázati források kereshetők TOP-5.2.1-15)... 426 5.6.3. Foglalkoztatás bővítése(költségeire pályázati források kereshetők TOP-5.2.1-15)... 427 5.6.4. Oktatás fejlesztése... 427 5.4. TELEPÜLÉS-MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSI PROGRAM... 428 5.4.1. A település-mezőgazdasági program szükségessége... 431 5.4.2. A termékminőség helyi biztosításának szükségessége... 432 5.4.3. Az informális gazdaság megengedése enyhíti a szociális problémákat, csökkenti a társadalmi szegregációt.... 433 4.3.1. A lakossági termelés bekapcsolása az élelmiszerláncba... 434 5.4.3.2. A városi mezőgazdaság nemzetközi példáinak alkalmazása Hajdúdorogon... 435 5.4.3.3. A saját kertben növényeket termeszteni nem tilos!... 436 5.4.3.4. A kertészetek jelentősége... 437 4.3.5. A városi kert fogalmának bevezetése... 438 5.4.4. A népfőiskolai rendszer helyi megalapozása oktatási és tanácsadó rendszer működtetése 438 5.4.5. Település-mezőgazdasági program elsődleges akcióterülete a V3 és a V4 lakóterület... 441 5.5. HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 442 5.5.1. Őstermelők szövetkezései a helyi termékek szervezett bejuttatására a kis-, és nagykereskedelem rendszerébe... 442 5.5.2. Termelői cluster létrehozása a megfelelő szövetkezeti törvény hiányában... 443 5.5.3. Informális adópolitika szükséges a helyi gazdaság fejlődéséhez... 444 5.5.4. A mezőgazdasági - élmiszeripari inkubáció a térségi gazdasági multiplikátora... 445 5.5.5. Üzleti inkubátorok szükségesek a helyi gazdaság fejlődéséhez... 447 5.5.6. Élelmiszeripari inkubátorház kialakítása... 447-18 -

5.5.7. Ipari park létesítése Hajdúdorogon (TOP-1.1.1-15)... 450 5.6. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI PROGRAM... 453 5.6.1. A görögkatolikus egyházmegyével való együttműködés turisztikai kihívása... 453 5.6.2. Gyalogos és kerékpáros zarándokút építése Máriapócsra... 454 5.6.2.1. Az El Camino példája... 454 5.6.2.2. Mária-zarádokút keresztül Közép-Európán... 455 5.6.2.3. A Mária-zarádokút egyik állomása lehet Hajdúdorog... 455 5.6.3. A turisztikai fejlesztési program akcióterülete... 456 5.7. HAJDÚDOROG BIZÁNCI FÜRDŐ kucsprojekt... 457 5.7.1. Bibliai fürdőhagyomány... 458 5.7.2. A görög ókori kelet fürdőhagyománya... 460 5.7.3. Római fürdőhagyomány Magyarországon... 460 5.7.4. Török fürdőhagyomány Magyarországon... 461 5.7.5. Magyar fürdőhagyomány... 462 5.7.6. Hajdúdorogi fürdőhagyomány... 464 5.7.7. A vallási- és a termálvízre épülő gyógy-turizmus összekapcsolása.... 465 5.8. MÁRIAPÓCS ÉS HAJDÚDOROG KÖZÖS TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAG (a zarándok turizmus és a gyógyturizmus összekapcsolása)... 465 5.9. ZÖLD VÁROS FEJLESZTÉSI PROGRAM... 468 5.9.1. Green city... 469 5.9.2. Hajdúdorog Zöld Várossá válásának alappillérei... 469 5.9.2.1. Ökoszisztémák helyreállítása... 469 5.9.2.2. A talajminőség folyamatos javítása... 470 5.9.2.3. Energiahasználat csökkentése, természetes Zöld energiák használata... 470 5.9.2.4. Humán és társadalmi környezeti feltételek javítása... 470 5.9.3. A zöld város program elsődleges akciótereülete a városközpont... 471 5.10. VÁROSMARKETING PROGRAM... 472 5.10..1. A városmarketing kötelező elemei:... 472 5.10..2. A marketing stratégia készítésének szempontrendszere... 472 5.10.2.1. Kiskereskedelmi egységek szervezése... 473 5.10.2.2. Pilot-projektek megvalósítása... 473 5.10.2.3. Épületek hatékony kihasználása... 473-19 -

5.10.2.4. Kormányhivatallal és szakhatóságokkal való együttműködés... 473 5.10.2.5. Barnamezős fejlesztés... 473 5.10.2.6. Széles körű partnerség... 474 5.10.3. Egységes arculati stratégia készítése... 474 5.10.4. Helyi informális gazdasági tevékenység és adókedvezmény... 474 6. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 475 6.1. Külső összefüggések... 475 6.2. A HBM ITP-ből Hajdúdorog szempontjából az alábbiak relevánsak:... 476 6.2..1. A gazdaságfejlesztési projektcsomagok közül... 476 6.2.1.1. Hajdúsági önfenntartó települési projektcsomag... 476 6.2.1.2. Hajdú-Bihar megyei vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönzési projektcsomag... 477 6.2.1.3. Versenyképes turisztika Hajdú-Bihar megye turizmusfejlesztési projektcsomag... 477 6.2.2. A településfejlesztési projektcsomagok közül:... 478 6.2.2.1.Hajdúböszörményi járás településfejlesztési projektcsomag... 478 6.2.2.1.1. Energiahatékonysági korszerűsítések... 478 6.2.2.1.2. Csapadékvíz kezelése... 478 6.2.2.1.3. A közösségi közlekedésfejlesztése... 478 6.2.2.1.4. Kerékpárút-hálózat... 478 6.2.2.1.5. Könyvtár, közművelődési intézmény és múzeum vagy kiállítóhely... 479 6.2.2.1.6. Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének... 479 6.2.2.1.7. Leromlott vagy leszakadással veszélyeztetett városi területek... 479 6.2.2.1.8. Turisztika... 479 6.2.3. Az ágazati projektcsomagok közül... 480 6.3. Hajdúböszörményi járás településfejlesztési projektcsomag... 480 6.3.1. B1: Hozzájárulás az ITP céljaihoz és megvalósításához... 480 6.3.2. B2: Indikátorvállalások a TOP célkitűzéseihez kapcsolódóan... 481 6.3.3. B3: Tervezett beavatkozások... 482 6.3.4. B4: A fejlesztések megalapozottsága... 482 6.3.5. B5: Kulcsprojektek azonosítása... 483 6.3.6. B6: A projektcsomag belső összefüggései és térbeli kapcsolódása... 483 6.3.7. B7: A projektcsomag felépítése... 483 6.3.8. B8: A projektcsomag ütemezése... 483 6.3.9. B9: A projektcsomag projektjeinek előkészítettsége... 483-20 -

6.4. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók... 483 6.5. Belső összefüggések... 484 7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 486 8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 487 8.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 487 8.2. Az integrált településfejlesztési stratégia szervezeti kereteinek meghatározása a stratégia megvalósításához... 488 8.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok... 489 8.4. Monitoring rendszer kialakítása... 490 8.4.1. Eredmények értékelése a megnyert és megvalósított pályázatok monitoringján keresztül, és éves KSH adatok alapján.... 490 8.4.2. Interim (közbenső) értékelés... 490 8.4.3. On-going (folyamatos) értékelés... 491 8.4.4. Ex-post (utólagos) értékelés... 491-21 -

- 22 -

Bevezetés Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) nem helyettesíti a város településfejlesztési koncepcióját Hajdúdorog Integrált Településfejlesztési Stratégiája (továbbiakban ITS) a város középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált fejlesztésének legfontosabb irányait és beavatkozásait jelöli ki. 2020 évig kívánja megvalósítani a tervezett fejlesztéseket, az EU programozási ciklusához igazodva. Jelen várospolitikai dokumentum várospolitikai elhatározása nyomán szakági tervezők bevonásával készül a településfejlesztési koncepció, amely a várospolitikai célkitűzések megvalósításához a településszerkezeti terv térképi megjelenítésével, és szakági tervezők bevonásával szakmailag tisztázza a funkcionális területeket, határozza meg a területfelhasználásokat. A rendezési terv módósítását tehát jelen várospolitikai elhatározások nyomán kell elvégezni a településfejlesztési koncepció, a szerkezeti terv, és a szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat készítési követelményeinek megfelelően. A középtávú célokat realizálni tervezett fejlesztések részletesebb vizsgálatára és alátámasztására az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), a hosszú távú fejlesztési célok meghatározására pedig a Településfejlesztési Koncepció szolgál. E két dokumentum tartalmi és eljárási jellegű követelményeit a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet tartalmazza. Bevezetés a megalapozó munkarészek tanulmányozásához A helyzetfeltáró munkarész az ITS előtanulmánya, azonban a településfejlesztési koncepció készítése során területrendezési szempontból számos szakmai és szakági kiegészítésre szorul, hiszen az ITS készítéséhez a várospolitika szempontjából releváns adatokat vettük figyelembe, míg egy településfejlesztési koncepció, rendezési terv készítéséhez speciális jogosítványokkal felszerelt szakági tervezők szükségesek. A helyzetfeltárás során törekedtünk arra, hogy az összefüggések feltárása ne csak a szűken vett városterületet, hanem a várostérséget is érintse. A nemzeti fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót az 1/2014. (I. 3.) OGY határozatban fogadta el a Magyar Országgyűlés. A koncepcióban a területi fejlesztések alapegységei a városok és a vidéki térségek együttműködésére épülő, a várost és vonzáskörzetét magában foglaló várostérségek. (szakmai kifejezéssel funkcionális várostérség FVT) Lehatárolásuk alapulhat a különböző funkciók vonzáskörzeteit kimutató területi elemzésekre, de ugyanígy a térségi együttműködés hagyományokra és a térségi identitásminták eloszlására is. - 23 -

Hajdúdorog társadalmi-gazdasági fejlődése megindult, és ezt a fejlődést elsősorban annak a dinamikus településvezetésnek köszönheti, amely Hajdúdorogot az országosan a mezőgazdasági ágazatot sújtó nehézségek, és a nagyipari mezőgazdaságnak nyújtott támogatási rendszerek ellenére is lehetőségeihez mérten igyekezett elfogadható szinten tartani, megtartva hagyományos agrárgazdálkodását. Sokat várt a város a határában megépült M3 autópálya közelségétől, azonban Hajdúdorog nem kapott önálló letérő és felhajtó közlekedési csomópontot, az autópálya megközelítése csak Hajdúnánáson keresztül lehetséges. A 60-as, 70-es években betelepített ipari termelő üzemeket elsők között számolta fel, fojtotta meg a piacgazdaságra való átállás (Papírgyár, Ruhagyár), míg a bázist jelentő mezőgazdaság szerkezet-átalakítása a szervezett foglalkoztatás helyett, a bizonytalan és hosszú évekig kétséges kistermelést hozta, állandósítva az elkeseredettséget és a szolid megélhetési körülményeket. Hajdúdorog az 1990-es évektől a magyar mezőgazdasági feldolgozóipar gyakorlati felszámolódásából következően veszített korábbi gazdasági szerepköréből. A hirtelen jött 28-25%-os munkanélküliség állandósulása, a lakosság deprivációja, felgyorsította az elvándorlást, ami azért érinti traumatikusan a várost, mert az elvándorlók elsősorban a fiatalok, és a legaktívabb szakemberek számszerű csökkenését eredményezte. Ma több mint háromezer fővel kevesebben laknak a városban, mint 1940-ben, amikor Hajdúdorog elérte legmagasabb lélekszámát, 11 765 főt. Közvetlenül az ezredforduló után 9600 főről több mint 1000 fővel csökkent Hajdúdorog lakossága. Ma az összlakosság cca 30%-át teszik ki az eltartottak, és közel ugyanennyien élnek inaktív keresetből, azaz nyugdíjból vagy gyesből. Hajdúdorog mezőgazdasági birtokszerkezete javarészt megőrizte azt a korábbi struktúrát, amely szerencsésen gátolta az integrált nagyüzemi gazdálkodás területszerzését, a város agrárjellegét az őstermelők, ma is a családi gazdálkodók, kis és középvállalkozások adják. Hajdúdorog hátrányos helyzetű, azonban a jó talajadottságai és klímája révén mezőgazdaságilag olyan kiváló természeti erőforrással rendelkezik, amelyre jövő építhető. A 2013-as területpolitikai átrendezés során megszűnt a kistérségi területi rendszer és járási rendszerré szerveződött át. Hajdúnánás járásközpont lett. Hajdúnánás magába szippantotta azt a korábbi Polgári-kistérséget, amelynek térségi központja a hagyományos várostérségi környezetében Polgár volt, és kivált a Hajdúböszörményi-kistérségből. Hajdúnánás kiválásával így a Hajdúböszörményi járási központ most Hajdúdoroggal alkot egy olyan közös járást, amelynek nincsenek kistelepülései, hiszen Pród és Hajdúvid Hajdúböszörmény városrésze lett annak ellenére, hogy jelentős földrajzi távolság választja el őket a várostól. Hajdúböszörmény lakosságszáma közel négyszerese Hajdúdorognak, azonban Hajdúböszörményre Debrecen szuburbanizáló hatású. A szomszédos Hajdúnánással Hajdúdorog különleges szimbiózisban él együtt. A két település egymástól 4 km távolságra található. A közös táj és történelem a közös kulturális értékek szerepét erősíti. A hajdúvárosi múlt, a helyi identitás, az összetartozás, néha rivalizáló együttműködés élő alapjai jelentik a közös kulturális gyökereket. A tájhasználat, és a tájhasználathoz kötődő közös infrastruktúra és helyi gazdaság továbbra is a két város - 24 -

fejlődésének legfontosabb erőforrása függetlenül attól, hogy 2013-óta eltérő járásban vannak. Annak ellenére, hogy mindkét település agrárjellegű mégis elmondható, hogy a közel kétszer annyi lakosú Hajdúnánáson a feldolgozó ipari fejlődés, míg a jobb talajadottságú Dorogon a mezőgazdasági termelés volt domináns. A területfejlesztésben azonban a két város más-más járásban való elhelyezkedése új térségi szerepkört eredményez. Hajdúnánásnak kedvező lehetősége adódhat Polgár járási szintű kisvárossal való együttműködésre, amire elsősorban Polgár logisztikai központi elhelyezkedése reményt keltő, hiszen a Hajdúnánási M3 csomópontnál a Tedej Cégcsoport tervez ipari park építést, a saját tőkeérdekei szerint, így Hajdúnánás városi érdekei sokkal inkább érvényre juttathatók a Polgár várossal való összefogásával, mint a profitérdekekkel szemben. Várhatóan a Hajdúnánás-Tedej M3 magánprofit jellegű ipari parkból Hajdúdorognak még kevesebb lehetősége adódik. A város mesterséges logisztikai elszigetelődését csökkentené az M3 autópályával való közvetlen kapcsolat egy saját le-és felhajtóval, és ez javítaná a közeli Nyíregyházával való kapcsolatot is, azonban ennek a banálisan egyszerű kérdésnek nem várható rövidtávú megoldása. Hajdúdorog helyi gazdasága fejlődésének egyetlen lehetősége az önszerveződés. Ennek során egyrészről a saját nyersanyag előállítására épülő feldolgozóiparának megvalósítása, a meglévő iparának fejlesztése valósítható meg a vasúttól délre fekvő terület ipari parki hasznosításával, a mezőgazdasági inkubáció elindításával, amelyben a háztáji és házkörüli kertészkedés, valamint állattartás, a lakosság deprivált szociális helyzetének javítása fogalmazódik meg társadalmi célként. Másrészről a vallási turizmusra épülő turisztikai attrakciófejlesztés területi multiplikátora, a Máriapócsra vezető zarándokút létrehozása, és ehhez kapcsolódóan a Bizánci Fürdő kulcsprojekt megvalósítása hozhat gazdasági eredményt. Bevezetés a település-mezőgazdasági programba A térség természeti erőforrása a termőföld. Elsősorban erre az erőforrásra alapozható a vállalkozási környezet fejlesztése ipari park létrehozásával, a meglévő helyi gazdaság további fejlesztésével, a mezőgazdasági kisvállalkozások, családi gazdaságok klaszteresedési folyamatának elindításával, erősítésével, valamint az üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megfelelő mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása Hajdúdorog jelenlegi, történelmi hagyományokon alapuló státuszának, társadalma megmaradásának kulcskérdése. Ezt azonban csak fenntartható rendszerek képesek biztosítani, amelyek úgy állítanak elő jó minőségű, egészséges és elegendő termékeket, hogy közben megőrzik az élővilágot, a tájat, s benne az embert, közösségeit, kultúráját, munkát és megélhetést biztosítva a polgári népesség, a helyi közösségek számára. E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás nem alkalmas, hiszen az egybefüggő, hatalmas - 25 -

területeken folytatott monokultúrás és automatizált nagyüzemi gépi földművelés kevés emberi, élőmunkát igényel, és mindemellett vegyszerekkel szennyezi a környezetét, csökkenti a biodiverzitást. A mezőgazdaság versenyképességének erősítése a biotermelés ösztönzésével, a helyi érdekeltségű agrármarketing tevékenység fejlesztésével és a helyi termékek támogatásával lehetséges. A vidék fennmaradásának kulcskérdése olyan helyi termékláncok létrehozása, amelyben az élelmiszer feldolgozó manufaktúrák felvásárló hálózatai nem csak az őstermelőkre támaszkodnak, hanem az élelmiszer nyersanyag előállításában a lakosság is aktív szerephez juthat. Az elvándorlás a vidéki lakosság anyagi-pénzügyi deprivált helyzetével, és a helyi közösségek megtartó erejének gyengülésével áll alapvetően összefüggésben. Mindehhez természetesen hozzájárulnak azok a sajátos víziók, amelyek korunk technológiai haladáseszméi tükrében, a médiák közvetítésével a fogyasztás lehetőségén keresztül olyan irreális jövőképet vázolnak, amelynek rövid távú teljesülése a magyar vidéki térségekben a közeljövőben nem várható. Figyelembe véve a földterületek tulajdonviszonyait az őstermelők, családi gazdaságok szerepe szerencsésen domináns Hajdúdorogon. Szemben pl. Tedej mezőgazdasági integrátori dominanciájával. Vigyázni kell arra, hogy ne alakulhasson ki tulajdonosi erőegyensúly eltolódás a nagybirtok irányában, a várostérségi birtokszerkezetben. Hiszen elsősorban a családi gazdaságok jelenléte lehet a város gazdaságfejlesztési motorja. Ennek a motornak a hajtóerejét az a gazdasági haszon jelenti, amely egyrészt a helyi beszállítói hálózat fenntartásából adódhat egy-egy olyan családi vállalkozás számára, amely feldolgozó manufaktúrát, kisüzemet működtet. Másrész a helyi termelők beszállítói piachoz jutnak. A helyi piacok kialakításán túl a helyi kisvállalkozások, őstermelők klaszterbe szervezése szükséges annak érdekében, hogy koordinált, szervezett kereteket lehessen találni a helyi gazdasági érdekek védelmére. Ez gyógyír lehet a TTIP negatív hatásaival szemben, amely várhatóan a magyar iparszerű mezőgazdaság hazai tulajdonosi szerkezetére lesz hatással néhány év múlva. Az élelmiszer feldolgozó kisüzemekhez helyi felvásárlási rendszerek szükségesek. A nyersanyag előállítás pedig olyan térségi és helyi termelői hálózatok kiépítésével lehetséges, ahol tervezhető és garantálható az előállított termékek mennyisége, és minősége, mert ez a helyi nagykereskedelem, és a helyi piac fejleszthetőségének feltétele is. A lakossági élelmiszeripari nyersanyag előállítás a környékbeli tanyák, zártkertek, és a beépítésre szánt területek, lakótelkek aktivizálható termőterületeit vonhatja művelésbe, kiegészítő jövedelmet termelve a hely lakosok számára. A családi vállalkozások termőterületei növekedhetnek, ha a családi vállalkozások, feldolgozó manufaktúrák lakossági beszállítói hálózatot is fenntartanak. Mindehhez természetesen biztos piac szükséges, amelynek védelmét a helyi terméklánc sajátos intézményei adhatják. A helyi terméklánc sajátos intézményei lehetnek: - Helyi termelői piac - Közművelődési intézmények szemléletformáló akciói - 26 -

- Népfőiskola helyi kirendeltségének, vagy önálló népfőiskola működtetése - Helyi szövetkezetek szerveződésének elősegítése, működésének támogatása - Családi gazdaságok lakossági gazdaságszervező beszállítói hálózat építésének támogatása - Feldolgozóipari fejlesztések manufaktúrák, feldolgozó kisipar inkubációja (inkubátorház) - Ipari Park létesítése (önkormányzati tulajdonosi többséggel) - Közcélú munkaprogramokhoz kapcsolt egyéni kompetenciafejlesztés a háztáji és házkörüli élelmiszer termelési ismerek elsajátításához - Önkormányzati tulajdonú földek, és művelési eszközök biztosítása a közcélú munkaprogramok hatékonyságának növelésére - Önkormányzati tulajdonú termelőeszközök kikölcsönzési lehetősége a lakosság számára Hajdúdorogon olyan társadalmi összefogás szükséges, amely divatba hozza a házkörüli, háztáji kertészkedést és folyamatosan javítja a közösségi gazdálkodás kialakulásának esélyeit. A közösségi gazdálkodás spontán hálózati rendszerének kialakításával olyan erős helyi gazdaság szervezhető, amely a mainál sokkal szélesebb társadalmi réteget juttathat jövedelemhez. Egyértelmű célkitűzésként kell megjelennie egy olyan hely terméklánc kiépítésének, amely képes spontán módon aktivizálni, hálózatba szervezni, szövetkezésre késztetni a lakossági élelmiszertermelést. Hajdúdorog beépítésre szánt területein, a lakótelkek jellemzője a nagy hátsókert, amely általában jó termőadottságokkal rendelkezik, azonban ezek jelentős része ma bevetetlen, ugaron marad. A háztáji és házkörüli kertészkedés, és állattartás a város hagyományos kiegészítő jövedelemtermelő lehetősége. Ehhez biztosítani kell a megfelelően magasan tartott árszintet, értékesítési, felvásárlási lehetőségeket, mert ezek hiányában az ugarok használata érdektelenségbe fullad. A feldolgozó manufaktúrák számának növekedését nem csak a mai, meglévő és üzemelő családi vállalkozások fejlődésétől kell várni. Különleges és támogató figyelemmel kell lenni azokra az új vállalkozókra is, akik a háztáji és házkörüli lakossági termelés szervezésével biztosítanak maguknak nyersanyagtermelő területet, erre szerződött partnerekként a ház körül termelő lakosságot is bevonva, saját beszállítói hálózatot szerveznek, növénytermesztési technológiákat, vetőmagot, vagy állattartást és takarmányt szolgáltatnak, bérállattartási hálózatot tartanak fenn stb. Támogatni kell azokat a vállalkozásokat, akik helyi lakossági felvásárlást működtetik. A helyi piac kialakítása tehát nem elsősorban a kofák asztalainak szélesítését jelenti, hanem a lokális élelmiszerkereskedelem hálózatba szervezését is. A lakosság deprivált helyzetét csökkenti, ha a helyi kereskedelem a házkörüli, és háztáji élelmiszer előállítás részére is biztosít felvásárlási lehetőséget. - 27 -

Bevezetés a depriváció és az elvándorlás országos gondjain keresztül a térségi problémakör megértésébe Az MNB 2015 decemberi növekedési jelentése is felvázolja, hogy melyek a nagy problémák: évi 35 ezer fővel csökken a magyar népesség, elfogy a munkaképesek tábora, egyre több lesz a nyugdíjas, a magyar termékenység európai összevetésben az egyik legalacsonyabb. 2060-ig 9,4 millió főre csökkenhet a Kárpát-medencei magyar népesség, de van olyan számítás is, ami szerint 6,7 millióra zuhan. Ha nem tudjuk megállítani a tendenciát, pár éven belül felborul a társadalmi egyensúly, és veszélybe kerül a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a közoktatás. (forrás: Dr. Benda József A szakadék szélén ) A vidéken élők népességfogyását, az elvándorlás élénkülését, a települések elöregedését, a születések számának csökkenését, a lakosságot érintő anyagi-pénzügyi-erkölcsi depriváció folyamatát a korábbi beavatkozások visszafordítani nem tudták sem megállítani, de még fékezni sem. Ennek az lehet az oka, hogy nem értettük meg a népességfogyás több meghatározó tényezőjét. A rohamos népességfogyás és társadalmi értékvesztés okainak a megértése, és sokrétű, jövőbe látó kezelése nem csak a demográfiai krízis megoldásában segíthet bennünket, hanem hozzájárulhat olyan akut problémák megoldásához is, amelyek közül Hajdúdorogon a legfontosabbak: a fiatalok és a munkaképes lakosság emigrációs szándékának csökkenése, az értékrendszer és életminőség krízise, a deviáns életutak kiegyenesítése, és a gazdasági eredményesség. A népesség növekedési pályára állítása (vagy legalább a népesség számának állandósítása, a fogyás megállítása), egy átgondolt, több lépcsőben megvalósított, több társadalmi szektorra és intézményrendszerre kiterjedő komplex stratégia alapján történhet, amelynek a fő iránya a magyar társadalom bizalmi tőkéjének emelése, a személyes, családi, közösségi és intézményi kapcsolatrendszer és működési folyamatok minőségelvű újraépítése, rehabilitációja. (Dr. Benda J.) Ennek a komplex programnak legfontosabb vidéki erőforrásai a helyi emberi közösségek, és a termőföld. E két legfontosabb erőforrásra épülve erkölcsi és gazdasági téren olyan hazai vállalkozásokra van szükség, amelyek méltányos társadalmi összefogásban működnek együtt. A település-mezőgazdasági program egyrészt komplex kulturális-gazdasági vízióként a fiatal generációk elsődleges és másodlagos szocializációs folyamatait célozza. Gazdasági értelemben ennek legfontosabb elemeit a népfőiskolai tevékenység hazai hagyományainak felelevenítésével, a helyi közösségek építésével, a lokális hagyományok ápolásával, másrészt a vidéki élet gazdasági háttérintézményeit igyekszik megteremteni. A népességfogyás másik, és nagyon mély társadalmi okát azonban, amely a koragyermekkori anya-gyermek kapcsolat tömeges sérülésében, és az iskolarendszerünk működésében található meg, helyi stratégiákkal nem lehet megoldani (Lásd: Dr. Benda József publicisztikák) - 28 -

A méltányos társadalmi összefogás erkölcsi alapja a tisztesség és az emberség. Ezt csak akkor várhatjuk el másoktól, ha érvényesítjük saját magatartásunkban is. Ez lehet a megkülönböztetés egyetlen szükséges, és személyes alapja kortól, nemtől, fajtól, bőrszíntől, vallási-, vagy etnikai hovatartozástól stb függetlenül. A helyi közösségek építésének, és a közösségek együttélésének ez jelentse a legfontosabb alapértékét annak érdekében, hogy a helyi közösségek együttműködései a tisztesség és emberség szövetségeként alkothassanak nagyobb helyi-, térségi-, megyei-, és országos közösségeket. Bevezetés a térségi település-mezőgazdasági programokba A mezőgazdaság nem egyszerű árutermelő ágazat. A városnak és vonzáskörzetének újra fel kell ismerni, hogy a mezőgazdaság erőforrás. Mind emellett azt is fel kell ismerni, hogy a mezőgazdaság olyan erőforrás, amelynek a termelési feladatok mellett környezetvédelmi és foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia, hiszen a környezeti és szociális, közösségi szolgáltatási igények helyben keletkeznek, a szolgáltatások nem importálhatók. (forrás: Nemzeti Vidékstratégia 2010) A nagyüzemi mezőgazdaság a saját profitját termeli, és a székhelye sokszor messze esik azoktól a településektől, amelynek azonban a területein gazdálkodnak. A települések csupán olcsó munkaerővel szolgálják ezeket a cégeket, azonban ezen túl a kistelepüléseknek kevés hasznuk van belőlük. Azonban a közösségi és szociális problémák megoldásában szinte egyáltalán nem érdekeltek azok, akik a közösség által termelt javakból részesednek, sőt kifejezetten profitérdek a bérek lehető legalacsonyabb szinten tartása. A nagyipari, iparszerű földművelés hatásai tekintetében a vidéki népesség deprivációja tükrében kijelenthetjük, hogy a magyar mezőgazdaság ma már tartósan olyan helyzetben van, hogy termelési funkcióján kívül nem tudja ellátni hagyományos környezeti, és társadalmi funkcióját, azaz nem ad megélhetési lehetőséget a helyben élőknek. Ez pedig azért nagyon érdekes, mert egészen az 1990-es évekig (néhány előrelátó szakember kivételével) laikus módon úgy gondoltuk, hogy a technológiai fejlődésével majd egyre jobban fogunk élni, sőt a lezajló rendszerváltással új, és jobb lehetőségeink adódnak életkörülményeink javítására. Érthetetlennek tűnik, hogy amíg a történelem során egészen az 1990-es évekig a vidék el tudta tartani az ott élő népességet, napjainkra már ez egy cseppet sem mondható el annak ellenére, hogy az ipar és a technológiák soha nem látott gyorsasággal fejlődtek az elmúlt 25 évben. Ha mindenki mindig jót akart, akkor mégis, miért következett be ez a hatalmas változás? A magyar mezőgazdaság virágzó korszakában (1968-1990-es években) működött a háztáji, házkörüli gazdálkodás, és a termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, melléktevékenységek, melléküzemágak, a legtöbb esetben ellensúlyozták, illetve kiegyenlítették a munkák szezonalitását, és egyenletes munkaerő és erőforrás kihasználással növelték a jövedelemtermelő képességet. Sokszor a TSZ-ek biztosítottak olcsó takarmányt az állattartáshoz, sőt felvásárlással is foglalkoztak, volt ÁFÉSZ, volt Debreceni Konzervgyár, Kabai - 29 -

Cukorgyár.stb szinte mindenhol volt takarmánybolt, tejbegyűjtő, szóval különböző helyi felvásárló rendszerek működtek, ahol a helyi lakosság eladhatta háznál a termelt élelmet, amely a feldolgozó üzemek nyersanyagául szolgált. A vidék kihasználta a több lábon állás előnyeit. Ma a népesség fogy, egyre kevesebben vagyunk, a technológiai fejlődés korában a termelékenység és a hatékonyság javul. Mégis egyre többen, és egyre inkább úgy érezzük, hogy ma jobban élünk, mint holnap, és láthatóan a környezet egyre kevésbé tudja eltartani az ott élő embereket, mert vidéken egyre kevesebb a lehetőség. Ma újra meg kell találnunk a vidéken élők életlehetőségeit, a mezőgazdasággal foglalkozó családok és vállalkozások jövedelem-kiegészítési lehetőségeit, a gazdaság erőforrásaihoz és a tájhoz, tájfajtákhoz kötődő a hagyományos mezőgazdasági alaptevékenységek újjáélesztésével, és a méltányos elosztási rendszerek újra gondolásával. Ha nem ezt tesszük, akkor kihal a vidék, és a hatalmas földtáblákon gazdálkodó magasan gépesített mezőgazdaság csupán néhány kiváltságos, tulajdonosi helyzetű embernek ad kiváltságos szintű megélhetést, míg a többiek, az út szélén maradottak, mehetnek amerre látnak. Éppen ezért a térségi fejlesztéseknél, a meglévő őstermelők támogatása mellett különleges figyelmet kellene szentelni a lakossági élelem előállítás és manufakturás feldolgozás lehetőségeire. Korszerű elnevezéssel egy olyan diverzifikált mezőgazdaságot kell megvalósítani, amely a termelési funkcióján túl megoldást kínál a vidék társadalmi és környezeti problémáira, hagyományos magyar nyelvezettel pedig azt mondhatjuk, hogy szerves kultúrán alapuló szerves mezőgazdaságot kell létrehoznunk. Az agrár-közgazdaságtan a diverzifikáció fogalma alatt elsősorban a termelési szerkezet bővítését érti. Főként a nemzetközi szakirodalomban elterjedt on-farm vagy gazdaságon kívüli off-farm értelmezés, vagy pluriactivity, de a legegyszerűbb úgy értelmeznünk, hogy a diverzifikáció fogalmába beleértendő minden olyan termelési feladatokon túli tevékenység is, ami kívül esik azon a tevékenységen, amit ma iparszerű mezőgazdasági termelésorientációjú fejjel gondolkodva az úgynevezett hagyományos, konvencionális mezőgazdasági alaptevékenységen értünk, és korszerű mezőgazdaságnak nevezve soroljuk mindenek elé. (például szántóföldi növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, szőlőgyümölcstermelés, állattenyésztés stb.) Magyarul diverzifikált mezőgazdaságnak hívjuk ma azt, amikor a mezőgazdaság visszatér eredeti funkciójához, azaz ahhoz, amit a mezőgazdaságtól kapunk évezredek óta, hogy a Föld a helyben élőket eltartja, akik vigyáznak a minőségére, gondozzák, megőrzik az élet lehetőségét a tájban az unokák számára. Latinosan, és nem magyarul, diverzifikált mezőgazdaságnak kezdik nevezni azt a mezőgazdaságot, ami különbözik attól az iparszerű monokultúrás rendszertől, amit a fejlődés egyetlen lehetséges útja -ként az elmúlt évtizedekben a józan eszünkkel szemben a fejünkbe vertek.. Hagyjuk tehát a pc-latin nyelvet és beszéljünk magyarul, a józan paraszti eszünk szerint nevezzük egyszerűen szerves magyar műveltség szerinti gazdálkodásnak azt, amit latinul kíván magyarázni nekünk a legújabb kori tudomány. - 30 -

Gyakorlatilag minden olyan településen ki kell dolgozni a lakossági önfenntartás lehetőségét, ahol a közcélú munkaprogramok megvalósításával az önkormányzat minősül a legtöbb főt helyben foglalkoztatónak. A statisztikai adatok elárulják, hogy a magyar vidéken csak azokon a területein érzékelhető kisebb mértékű depriváció, ahol erős az ipari tevékenység. Azokon a vidékeken, ahol a közmunkaprogramok tartósan magas, sőt növekvő létszámmal folynak, azokat a településeket a megélhetésben való veszélyeztetettség jellemzi, ott általános deprivációs problémák vannak, és ott a település nem önfenntartó, azaz a mezőgazdasággal komoly bajok vannak. Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések (2010) (Forrás: OFTK) A táj a történelem során mindig képes volt eltartani az ott élőket, azonban az utóbbi években annak vagyunk tanúi, hogy a korábbi évekhez képest létszámban rohamosan csökkent a népesség, tehát a vidék a fejlődéssel egyre kevesebb számú helyben élő embert tart el, és a folyamat arra utal, hogy egyre kevesebb népesség eltartására alkalmas. 1989 előtt, a kistelepülések TSZ-ei munkát és megélhetést adtak a kistelepülések lakóinak. A TSZ-ek sajátos bedolgozói, beszállítói helyi hálózatokat is működtettek, amivel előmozdították a háztáji gazdálkodást, takarmánnyal, felvásárlással, helyi feldolgozóiparral, melléküzemágakkal rendelkeztek, amelynek a kistelepülések lakói beszállítói lehettek. Mindezt az állami gazdaságokról már nem mondhattuk el a 80-as években sem, hiszen minden részmunkafolyamatot saját belső rendszerben próbáltak nagyüzemi módon megszervezni. Az iparszerű gazdálkodáshoz olcsó bérmunkások kellettek már akkor is. Néhány kivételtől eltekintve akkor sem volt szüksége az állami gazdaságoknak a háztáji gazdálkodás működtetésére, hiszen mindent "kerítésen belül" oldottak meg. - 31 -

Tehát a valódi kérdés, az hogy: HA A NAGYIPARI MEZŐGAZDASÁGOT TEKINTJÜK MA MINTAGAZDASÁGNAK, ÜDVÖZÖLJÜK AZ ÚJ NAGYBIRTOKRENDSZERT, ÜDVÖZÖLJÜK ÚJ FÖLDBIRTOKOSAINKAT, AKKOR MI LESZ MAGYARORSZÁG VIDÉKI TELEPÜLÉSEINEK A SORSA???? Ha az emberek olcsó munkaereje az egyetlen helyi erőforrás, akkor ennek az erőforrásnak a fenntartásában érdekelt minden szereplő. Ez a fajta közös érdekeltség a bérek egyre alacsonyabb szintjét eredményezi. Ha ezt a mintát követjük, akkor pénzügyi, anyagi és erkölcsi depriváció teszi értéktelenné a vidéki népességet, aki feleslegessé válik a kapitalizmusban, hiszen vásárlóerőt sem képvisel, sőt önmaga puszta létezését sem képes fenntartani. (Lásd vidéki közmunka programok). További probléma a külföldi ipari cégek, logisztikai központok kérdése. A problémajelleg megegyező, hiszen ezek a cégek is saját beszállítói hálózatokkal rendelkeznek, éppen úgy, ahogy valaha az állami gazdaságok. Vegyük észre, hogy a multinacionális cégek saját és zárt nemzetközi globális termékláncban, szervezetten zárt piacokra dolgoznak, és a helyi kis- és középvállalkozások csak a legritkább esetben válnak ezeknek a cégeknek a beszállítóivá, hiszen ez a beszállítói piac is zárt. Vegyük észre azt is, hogy a hazai erőforrásokra épülő kis és középvállalkozások adják a hazai foglalkoztatás legfontosabb bázisát, azonban ezek a cégek a legtöbb esetben, a hazánkban összeszerelő üzemeket működtető multinacionális cégektől gyakorlatilag függetlenek. Ezek a kkv-k vagy hazai piacra dolgoznak, vagy külföldi piacokra, ahol az alacsonyabb hazai előállítási költségből, vagy a minőségi többletből adódik olyan árelőny, amely szintén a hazai az olcsó munkaerőn alapul. Érdemes végigsétálni a kereskedelmi bevásárló központokban, plázákban, outletekben, és keresni a magyar árukat. A sétánk tanulságos lesz, különösen azon idősebb barátaink számára, akiknek volt alkalma 89 előtt vásárolni. Akkor volt magyar áru a polcokon, ma gyakorlatilag szinte nincs is. Ha a nagyipari mezőgazdaság szervezési mintáit követjük, akkor a magyar nép az elkövetkező 50 évben éppen úgy tűnik el a magyar vidékről, ahogy mára a magyar termékek az áruházak polcairól. Az elvándorlás mellett további probléma, hogy a születések száma Magyarországon kisebbnagyobb hullámzással megállíthatatlannak tűnő módon, több mint egy évszázada fogyásban van, ami az utóbbi 40 évben a korábbinál sokkal erőteljesebb. Magyarország népessége európai és világviszonylatban a leggyorsabban fogyatkozók közé tartozik. Ma már több szakmai szinten is konszenzus övezi, hogy társadalmunk egy beláthatatlan következményekkel fenyegető krízis küszöbére érkezett. Azonban ez a népességfogyási krízis nem hasonlítható a nyugat-európai országok népességfogyási kríziséhez. A legújabbkori népvándoroltatás (migránsválság) a népességfogyással küszködő fejlett ipari országokba olcsó munkaerőt visz, akik ott a munkabéreket lassan leszorítják. A sajátos kulturális ellentétek mentén a leszorított bérek hosszú távon tarthatók alacsony szinten, és megerősített erőszakszervezetekkel (pl. rendőrséggel) biztosítható a megosztottságnak az a fenntartása is, amely az őslakosok és a bevándorlók munkabérei között realizálódhat, akárcsak a 18.-19. században sőt a 20. század - 32 -

elején Amerika déli államaiban az ültetvények üzemeltetése esetében a fehérek és a feketék között. Azonban más a helyzet Magyarországon, hiszen az iparilag fejlett nyugattal szemben nemzeti iparunk leépült. Óvatos becslések szerint is a termelő eszközök minimum 80%-a külföldi tulajdonban van, a népesség jelentős része (ma a lakosság 5-7%-a) gazdasági emigrációba kényszerül az iparilag fejlett országokba. Ide hiába is érkeznének migránsok a munkabérek leszorítására. Ha mégis érkeznek, annak sajnos más, súlyos célja van, amely a Föld népességének növekedésével, a Magyar Föld mezőgazdasági termőképességével, és ennek kisajátításával van összhangban. A migránsok befogadása egy csendes népírtás lenne Magyarországon, amely a munkanélküliséggel, anyagi pénzügyi depriváltsággal, a szociális, az egészségügyi ellátási rendszer összeomlásával, etnikai feszültségek éleződésével gyorsítaná azokat a folyamatokat, amelyeket mindettől függetlenül már ma, migránsok nélkül is tapasztalhatunk. Az olcsó természetes zöld energiák terjedő alkalmazásából következően az energiaszektor energiahordozóinak stratégia jelentősége változni fog. Figyelembe véve a Föld népességének rendkívüli növekedését, könnyű belátni, hogy az energiahordozók mai stratégiai jelentőségét az élelemtermelés veszi át. Jó, ha tisztában vagyunk mindezek világhatalmi gazdaságstratégiai következményeivel és figyelmesen tanulmányozzuk a TTIP lényegét. A Hajdúságot összeköti a történelem, az ember és a táj sajátságos kapcsolatában, a természetes erőforrások hasznosításában, és ez a történelmi folytonosság szakadhat meg az elvándorlással. A vidék jövőjét ma kell megalapozni, ha komolyan szeretnénk, hogy az unokánk is ezen a földön éljenek. A jövő alapja csakis egy olyan szervesen kulturált mezőgazdaság lehet, amely nagyon sok földtulajdonosra épül. A világgazdaság stratégiai ágazatainak jelentőségét szemlélve ugyanis Magyarország a magyar termőföld és az ivóvíz kapcsán világgazdasági stratégiai jelentőségű. Az unokáinknak az lenne a legjobb, ha itthon maradhatnának. A vidék jövőjének megalapozása nem csak a vidék fennmaradásának nemzetstratégiai kérdése. Napjainkban az újjáalakuló nagybirtokrendszer két oldalról is sebezhető. Egyik a törvénytelenség oldala, amely nem magát az integrált mezőgazdaságot, az összehordott nagybirtokot támadhatja meg, hanem csupán azok személyét, akik törvénytelenül szerezték azt meg. A földtulajdon törvénytelen megszerzésének körülményei különleges peren kívüli megegyezéseket, áralkukat, és tulajdonjog átruházásokat hozhatnak a tőke szabad áramlását, és a befektetők védelmét szolgáló TTIP nemzetek feletti bíróságok gyakorlatában. Hiszen a termőföldforgalom nem mentesül a tőke szabad áramlása, azaz liberalizációja alól, és a mai jogsértések valamint azok lefolyása, és következménye is dokumentált, sérti az Európa Tanács és egyéb nemzetközi intézmények számos korrupcióellenes határozatát, törekvését. A korrupció letörése kapcsán azonban éppen úgy számíthatunk a kettős mérce alkalmazására, mint ahogy azt sajnos megszoktuk, sőt éppen a TTIP maga is magában rejti ezt a veszélyt. A másik sebezhető oldal a földárverések kapcsán felvett hitelek jelzálogkérdése, amely a Magyar Fejlesztési Bank esetleges tulajdonosváltása esetén vezethetne érdekes helyzetre. - 33 -

A diverzifikált mezőgazdaság létrehozása tehát olyan nemzetstratégiai kérdés, amelynek megvalósítása megnehezítené azt a folyamatot, amely a magyar mezőgazdaságot, mint nemzetgazdaságunk talpra állásának szinte egyetlen lehetőségét is idegen kézre juttathatja. A diverzifikált mezőgazdaságot olyan helyi mezőgazdaság megszervezése jelenti, amelynek az alapja a sok, magas élelmiszeripari minőséget előállító kisvállalkozás, egyéni és család gazdaság, helyi kisvállalkozói feldolgozóipar, és szervezett kereskedelem, amely a településhálózat térségi együttműködésén alapul, bevonja a lakosságot a termelésbe és kiegyensúlyozza a mezőgazdasági termelés szezonális intenzitásdifferenciáit. Ehhez fel kell ismerni, hogy a magánkézben lévő, gépesített iparszerű mezőgazdaság a vidéken élőket eltartani nem tudja, és nem is akarja még akkor sem, ha a tulajdonos magyar állampolgár. Hiszen elsődleges érdek a profitszerzés érdeke, és felesleges abban az illúzióban ringatnia magát bárkinek is, hogy ebben fontos lehet ezen túlmenően bármi, legyen az közösségi érdek, vagy a tulajdonos nemzetisége, neme, vallási, és egyéb hovatartozása stb. Az iparszerű energiaintenzív monokultúrás rendszerekre épülő integrált mezőgazdaság egyetlen ügyet, a gazdasági növekedést tartja szem előtt. De ne tévesszen meg senkit a fejlődés és haladás eszméje a józan ésszel szemben. A múltat nem eltörölni kell, hanem figyelembe kell venni a legfontosabb tanulságait, hiszen éppen a vidék életlehetőségét igazolja, szemben a mai tömegesen korszerűnek ítelt tendenciákkal. A befektetők egyetlen érdeke a minél nagyobb haszon. Ez az egy ügyű, azaz profitmaximalizáló tőkeérdek elveszi-elviszi a hasznot, és a terheket a helyi közösségre hárítja. Ma egy-egy kistelepülésen a legnagyobb foglalkoztató a helyi önkormányzat, amely közhasznú munkaprogramok szervezésével próbálja mérsékelni a vidéki munkanélküliség problémáját. További nemzetstratégiai kérdés az iparszerű mezőgazdaság profitorientációja nyomán, hogy a monokultúrák művelésének hatékonysága a művelési földtáblák méretével fordítottan arányos, azaz minél nagyobb és egybefüggőbb egy művelési tábla, annál nagyobb hatékonysággal, olcsóbban művelhető. A monokultúrás művelésnek a legjobb a gyarmatosítási indexe hiszen a haszon elvihető, a rendkívül olcsó élő munkaerő pályázati pénzekből vásárolt nagy teljesítményű gépekkel kiváltható, és a rövid távú, a környezetet letaroló haszon látszólag a végtelenségig növelhető. A táblásítás útjában van az erdő, az élőhely, és az emberi lakóhely is. A napjainkban néptelenedő és önfenntartásra is képtelen falvaink sorsa a kérdés. Szintén kérdés a táj, és a termőföld, valamint a környezet, és a vizeink állapota. A környezeti károkkal és a munkanélküliséggel azonban a társadalomnak kell megküzdeni, és ebből a problémából azok, akik a táj hasznát lenyúlják sajnos szinte egyáltalán nem veszik ki a részüket. Jól érzékelteti a problémát a 2013 őszén az 1200 milliárdos ÁFA-csalás a zöld dossziés Horváth András által kirobbantott - azóta elsikált - ügy is, a hazai jelen, az élelmiszeripar és kereskedelem adómoráljának tükreként. Ha nem akarjuk felszámolni a vidéket, akkor a térségi központokban meg kell teremteni a mezőgazdasági feldolgozóipar spontán helyi kialakulásának lehetőségét. Egy olyan többdimenziós fenntartható módon fejlődésorientált helyi gazdaságot kell létrehozni, amely a helyi közösségekre épül, és ennek egyik kulcseleme lehet az a helyi önkormányzat, amely a - 34 -

legtöbb kistelepülés esetében már ma is a legnagyobb foglalkoztató. Erre a térségi központokban, járási székhelyeken, járási szintű kisvárosokban olyan megfelelő feldolgozó ipari célú területet kell kijelölni, ahol telepszerű jelleggel valósítható meg a mezőgazdasági feldolgozó-kisipari tevékenység inkubációja, önkormányzati tulajdonú, és bérbe adható területeken. Ezeknek a feldolgozó üzemeknek van a legfontosabb szerepe a vidék fejlődésében, hiszen célszerű a családi gazdálkodóknak szövetkeznie feldolgozó üzemek létrehozására, és célszerű ebbe a rendszerbe bekapcsolni a lakossági felvásárlást. Legfontosabb tényező, hogy a családi gazdaságokon és az önkormányzatokon keresztül a helyi közösségek méltányos haszonra tehessenek szert, és a méltányos haszon elmaradása esetén megfelelő eszközökkel rendelkezzenek arra nézve, hogy a közösség hasznának elmaradása esetén megfelelő intézkedéseket foganatosíthassanak. Ezért az inkubátorház és az iparterület az épületekkel maradjon lehetőleg önkormányzati tulajdonban, és a helyi közösség által megtermelt javakból részesülő vállalkozások maradjanak bérlők. A nyersanyag felvásárlás, tárolás, feldolgozás mellett, a kereskedelmi és logisztikai ágazat fejlesztésével kiépíthető helyi terméklánc, és akár a nemzetközi áruforgalomhoz is kapcsolható. Azonban már a kialakítás során gondoskodni kell a helyi termelőközösség méltányos fenntartásáról, megfelelő védeleméről, a termékszerkezet és termékmennyiség tervezhetőségéről, valamint a szermaradványmentes minőség folyamatos ellenőrzéséről, a minőségbiztosítási rendszerek hatékony kiépítéséről. A minőségbiztosítás rugalmas akkreditációja azt jelent, hogy a terméket a vásárlói igények alapján kell előállítani, hiszen Abu-Dabiban, vagy Tel-Avivban vagy Peking-ben másképp-másképp kell tanúsítani a minőséget. A minőségi élelmiszer előállítás a táj lehetőségei szerinti fajtahasználatú agrikultúrán alapul, a vegyszerhasználat helyett természetszerű és nem technokrata (ipari) logika alapján működő közösségi gazdálkodási rendszert jelent. Ma a vidék elszegényedésének, a vidéki népesség elvándorlásának legjellemzőbb gazdasági oka az, hogy a termőföld-erőforrás hasznosításának jövedelméből a közösségek nem részesülnek, csak néhány olyan kivételezett család, aki megszerezte a föld tulajdonjogát. A mai szociális-munkaügyi helyzetet hűen tükrözi a közfoglalkoztatás vidéki, kisvárosi és kistelepülési helyzete. E helyett létre kell hozni azt az öko-szociális rendszert, amely ellensúlyozni tudja az integrált mezőgazdaság rohamos hazai terjedésével járó vidéki problémákat, orvosolni tudja a földárverések során keletkezett újmagyar latifundiumok vidékromboló hatását. Jelen stratégia készítése során felmerül a kérdés, hogy miért nem az önkormányzatok kapják közösségi célú művelésre az állami földtulajdonokat, amikor láthatóan nagyon sok vidéki településen az önkormányzatok váltak a legnagyobb foglalkoztatóvá? További kérdéseket vet fel, hogy a földárverések miért a nagybirtokrendszert és azt az iparszerű mezőgazdaságot erősítik, amely a vidék elnéptelenedését okozza? Az iparszerű mezőgazdaság terjedésének erősödő tendenciája ellenében a Hajdúböszörményi járásban létre kell hozni azt az együttműködésre képes Hajdúböszörmény-Hajdúdorog tengelyen működő helyi mezőgazdasági termékláncot, amely kihasználja az egyes területek - 35 -

kistermelői lehetőségeit, és összevontan, szövetkezett gazdasági hálózategységekbe szervezi a helyi kistermelőket annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudja az iparszerű mezőgazdaság vidékromboló hatását. A probléma megoldása nem egyszerű feladat, de addig kell elkezdeni ameddig nem késő. A helyi mezőgazdasági termelés divatba hozása a lakossági termelés, háztáji gazdálkodás tömegbázisának megteremtése, komplex feladat. Azonban ebből a tömegből kinőhetnek azok a kereskedő-feldolgozó szervezők, akinek tevékenysége nyomán aktivizálható akár a településhatárokon belül még megmaradt természetes erőforrás is. Országos szinten korlátozni kellene a tőkemozgást, azonban ez az EUMSZ elvekkel ellentétes, tehát ilyen intézkedés nem várható. Országos szinten korlátozni kellene a nagyipari mezőgazdaság terjeszkedését is, ennek szükségszerűségére 2010-ben már Ángyán József professzor felhívta a figyelmet, és a Nemzeti Vidékstratégiában kormányprogrammá emelkedett a Vidék él és élni akar szlogennel ez a törekvés, azonban a 2014-es földbérleti szerződések, az ezzel kapcsolatos pályázatok elbírálása, és mindezekkel szorosan összefüggő napjainkban zajló földárverések ellentmondani látszanak a 2010-es kormányprogramnak. Bevezetés az ITS-be Az ITS alapvetően városi dokumentum, azonban a dokumentum bizalmi alapú partnerséget kezdeményez nem csak a város, hanem a környező települések és helyi közösségeik számára is, azoknak a tervezett programcéloknak megvalósításában, amelyek a térségi társadalomfejlődést szolgálják. A tennivalók egyfajta sorvezetőjeként működik, elmagyarázza, kiszámíthatóvá és átláthatóvá teszi az egyes programok céljait, útmutatást ad a célok megvalósításához. Szándékaink szerint a megszerzett bizalmi tőke, és az elérendő célok olyan alapot teremtenek, amelyek erősítik a várostérségi együttműködést. Lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy a résztvevők partnersége lehetőleg ne irányított legyen, hanem spontán partnerségekben is megnyilvánulhasson. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy partnerséget nem azért alapítunk, mert törvény, kormányrendelet, vagy egyéb kényszer írja elő, hanem azért, mert az együttműködés a legalapvetőbb társadalmi szükséglet. Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete 232/2010.(XI.23.)KT számú határozatával elfogadta a KONCEPT 2000 Lapkiadó és Tanácsadó Bt. által készített Hajdúdorog Integrált Városfejlesztési Stratégiát. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7. -a szerint az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja vagy újat készít. Az Európai Unió által támogatott számos pályázat esetében feltétel, hogy a település rendelkezzen Integrált Településfejlesztési Stratégiával (ITS), amelybe illeszkedik a pályázati kiírásra benyújtott projekt. Az IVS elfogadása óta eltelt időszakban történt változások, járási rendszer kialakítása, kistérségek megszűnése, 2014-2020-as időszak uniós források tekintetében szükségessé vált az IVS felülvizsgálata. - 36 -

A Képviselő-testület a 65/2015. (VI. 25.) sz. határozatával jóváhagyta Hajdúdorog járási szintű kisváros 2014-2019 évekre vonatkozó gazdasági programját. A gyakorlati eredményekből látható és mérhető, hogy Hajdúdorog Város alapvetően teljesítette a programjaiban, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégiában vállalt célkitűzéseit. Ezzel együtt az is érzékelhető, hogy az integrált városfejlesztési stratégia készítésének idején még nem voltak láthatók azok a körülmények és következmények, amelyek a később bekövetkező, és jelen program készítésekor is fennálló elhúzódó országos gazdasági- és erkölcsi válság jelenségei okoztak. A középtávra szóló stratégia hatálya lejárt, és az elért eredményekre építkezve a továbbhaladást új stratégia mentén kell megvalósítani, a lokálisan jelentkező, felmerülő, vagy a múltból napjainkig húzódó társadalmi problémák orvosolására adott válaszokkal. Hajdúdorog Integrált stratégiai programjai Az ITS-ben hajdúdorog olyan programcsomagot alkotott, amely elsősorban a helyi problémák megoldására koncentrál. Tartalmazza az országos és a területi programokat, azonban megfogalmaz olyan programelemeket is, amelyek az országos programokban nincsenek, illetve részelemei máshol szerepelnek. A programrendszert az alábbi ábrán foglaltam össze: - 37 -

Az ITS-ben megjelenő stratégiai programok a fenti sajátos csoportosításban látszólag különállóak, azonban a valóságban szervesen összetartoznak, egymással szinergikus kapcsolatban állnak. Előfordulhat, hogy néhány alprogram az országos programok között nem szerepel, mint például az antideprivációs program, ezért ennek részletes kifejtése még várat magára, hiszen meg kell várni, hogy ez az országos jelentőségű probléma valós kormányzati szándékkal társuljon. Hasonlóan nincs kormányprogram a helyi közösségszervezésre, kistermelői hálózatok szervezésére, országos hálózati rendszerének kiépítésére, a világban szinte mindenhol működő népfőiskolai rendszer elindítására, a közerkölcsök, a népművelés intézményi és pénzügyi bázisának fejlesztésére, vagy az országos médiák önkormányzati használatának támogatására, pedig mindezek hiányában egyetlen reform sem működhet hatékonyan. Mindezek az országos programhiányok természetesen nem jelenthetik azt, hogy a helyi stratégiai programokban mindezek ne szerepelhessenek, mert a forráshiány nem lehet cél, mint ahogy a reális igények kielégítetlensége sem lehet célja egy tisztességen és emberségen alapuló társadalomnak. A reális társadalmi igények kielégítetlensége társadalmi feszültségek forrása. Mindezeknek az országosan forráshiányos programoknak a kezelése helyi társadalmi érdek, és annak ellenére, hogy az országos programokban nem szerepel, tehát nem finanszírozott, nincs rá pénz, mégis megkerülhetetlen. A fenti programelek ezért kapcsoltan épülnek be a négy helyi alapprogramba. Így adódik remény arra, hogy a végrehajtásukhoz találni lehessen forrásokat az országos és a térségi programokon keresztül. A Helyi gazdaságfejlesztési program, a Szociális program, a Zöld város program és a Városmarketing program ezért integráltan, és nem részleteiben kidolgozottan, de tartalmazza ezeket az országos programhiányokat, és megkeresi a forrást, azok végrehajtására. Területi összefogással a depriváció ellen A kistérségi rendszer járásokká történő alakítása, és az új járás sajátos földrajzi kétpólusúsága, a településhiányos szerkezet, valamint az anyagi-pénzügyi helyzetből adódó deprivációs jelenségek erősödése felveti Hajdúböszörmény járási központtal egy újfajta gazdasági jellegű stratégiai együttműködésnek, a térség közös fejlesztésének kérdéseit. Az ITS az összefogás lehetőségeinek újfajta, kulturális-, gazdasági-, és egyéb a járás közigazgatási jellegét nem befolyásoló közeledésére nyitott. - 38 -

Hajdúdorog legfontosabb erőforrása a termőföld, művelésének hagyományait a tájhasználat történelmében kell keresni. Hajdúdorog város történelmének tanulmányozása intő jelekkel szolgál. Érdemes párhuzamba állítani az elnéptelenedés időszakainak egybeesését az egybefüggő nagybirtokok kialakításának idejével, és hatásának mechanizmusával. Megállapítható, hogy a népesség elvándorlása a legfontosabb erőforrásnak, a termőföld használatának méltányosságán múlt. A megélhetés lehetőségének függvénye a termelőeszközök elosztásának méltányossági minősége, tükre a helyi birtokszerkezet tulajdonosi megoszlása.. Az elvándorlás a helyi lakosok, és helyi közösségek felszámolódása mindig akkor következett be, amikor a térségben élők nem jutottak termelő eszközökhöz. A termelő eszközök birtoklása alapvető szükséglete a termelésnek, és meghatározója a gazdaság fejlődési tendenciáinak. - 39 -

Hajdúdorog hagyományos nevesített járásdűlői (forrás: önkormányzat) Az uniós csatlakozás után jogos az itt élőkben is az az igény arra, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások szempontjából is olyan kisvárosban élhessenek, mint az Unió más, fejlettebb országaiban élők. Mindennek tükrében a városfejlesztési feladatokat az alábbiakban foglaljuk össze: - Gazdaságfejlesztési feladatok (mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a szolgáltató ipar, egyéb ipari tevékenység terén, valamint a turizmus dinamikus fejlesztési feladata a vallási- és egészségturizmus élénkítésével) - Együttműködés a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyével - Területrendezés-szabályozás - Közszolgáltatások fejlesztése (szennyvízelhelyezés és elvezetés, ivóvíz szolgáltatás, belvízrendezés, csapadékvíz elvezetés, helyi közutak, járdák, kerékpárutak, közvilágítási feladatok, temetkezés, közterület-fenntartás egyéb szolgáltatókkal tartandó kapcsolat - 40 -

(EON, TIGÁZ, GDF SUEZ, T-MOBILE, T-SYSTEM, MOL, FÜTESZ, HAJDÚ VOLÁN Zrt, MÁV stb.) - Egészségügyi és szociális feladatok (egészségügyi alapellátás, szociális alap és szakosított ellátás, foglalkoztatás elősegítése, gazdasági versenyképesség egyéni és közösségi kompetenciáinak, állapotának erősítése, oktatási feladatok ellátása, közművelődési és sport feladatok - Nemzetközi, civil és egyházi kapcsolatok építése - Önkormányzati gazdálkodási feladatok ellátása Mindezek a városfejlesztési feladatok természetesen szoros összefüggésben állnak bizonyos környezet és tájvédelmi feladatokkal, amelyek még ha nem is mindenben tartoznak szorosan az önkormányzat hatáskörébe, de eljárások kezdeményezése, véleményezése, és a tervezések kapcsán az önkormányzat szervesen részt vesz a hatóságok munkájában, a helyi környezet, a táj védelmében, a helyi közösség meghatalmazottjaként. Bevezetés a termőföld közösségépítő erőforrásként való hasznosításába A hazai iparszerű mezőgazdasági termelés nem válhat az amerikai-, izraeli-, svájci-, német stb világcégek vetélytársává, hiszen ezek a piacok feltételesek és zártak, a magyar nagybirtokosok nehezen férkőzhetnek a közelébe, így itthon bármennyire is koncentrálódnak a birtokok, világviszonylatban nem lehetnek versenyképesek a multinacionális cégbirodalmakkal. A mezőgazdaság új útját kell megkeresni a TTIP határozott érvénybeléptetése előtt. A lakosság helyben tartásának egyetlen lehetősége, hogy a fennmaradáshoz szükséges termelési eszközök méltányos módon kerüljenek elosztásra. Ebből a szempontból a térség legfontosabb erőforrásának a termőföld hasznosításának, a kialakult birtokviszonyok rendszerében, szinte ma már csak a házkörüli kertészkedésben van realitása. Azonban a házkörüli kertészkedés kiválóan alkalmas a nagy élőmunka igényű bio minősítésű élelmiszerek előállítására. Ezeket a kiváló termékeket a továbbiakban nevezzük egyszerűen élelemnek, míg az iparszerű nagyüzemi termeléssel előállítottakat élelmiszernek. Az élelem-áruk hiánycikknek számítanak, és világpiaci áruk, ma négy-ötszöröse az élelmiszeráraknak, tehát a vegyszerekkel előállított és kezelt, nagyüzemileg géppel munkált élelmiszerek árainál. A keresleti oldalt vizsgálva a termékek iránti kereslet függvényében további értékkülönbözet növekedés várható a biotermékek javára. A nagyüzemi élelmiszer, és a házkörüli előállítás egyaránt termelés, azonban a termékjelleg nem azonos. A két jelleg csak látszólagos - 41 -

vetélytársa egymásnak a piacokon, hiszen maga a piaci jelleg válik el egymástól úgymint tömegtermelési és úgymint minőségi piac. A minőségi piac hazai kereskedelmi-logisztikai központjainak kiépítése nemzetstratégiai cél lehet. A cél elérése azonban a vidéki kistermelői hálózat fejlesztésével, a kistermelők spontán innovációjával érhető el. Ez visszahathat a hazai nagybirtokrendszerre a termékszerkezet sokszínűvé válásában, a gazdálkodás módszereinek változásában, a vegyszerszegény, vagy a szermaradvány mentes, illetve a vegyszermentes, termelési módok elterjedésével, amely a monokultúrás gazdálkodás visszaszorulását eredményezhetné. A minőségi piac erősödése, a kereslet fellendülésével járó magasabb fogyasztói áron történő értékesítés, magával hozhatja a nagyüzemi mezőgazdaság önkorlátozását a vegyszerek alkalmazása terén. Ha vannak közös ügyek, sajátos egymásrautaltság, szövetkezés, kaláka, közös gazdasági célok, és eredmények, akkor a közös munkában összekovácsolódhatnak helyi közösségek. Kiváló szakmai, és közösségfejlesztő eredményei vannak a haza népfőiskolai mozgalomnak, és a Magyar Népfőiskolai Társaság által üzemeltetett helyi népfőiskoláknak. A két mezőgazdasági termelési módszer (nagyipari és kistermelői) együttes jelenléte a helyi munkaerő foglalkoztatása szempontjából akár kedvező fordulatot is vehetne. Ha az iparszerű mezőgazdaság saját élelmiszeripari nyersag előállítása mellett támaszkodna a lakossági termelésre is. Ennek megvalósulása azonban kérdéses a termelőeszközök tulajdoni jellege miatt, így az iparszerű mezőgazdaság a közeljövőben is igyekszik fenntartani a túlkínálati munkaerő helyzetét, hiszen ma ez jövedelmező. Hajdúdorogon egyszerre van jelen az iparszerű és a családi gazdálkodás. Az iparszerű gazdálkodás kerítésen belül, maga szeretné megoldani terményei feldolgozását. A családi gazdálkodók jellemzően terményük értékesítési problémáival küszködnek. A kistermelők közös érdeke a szövetkezés az élelem-nyersanyag előállításban és feldolgozásban, a saját késztermék előállításban. A túlkínálati munkaerőpiaci jelleg megváltoztatása alapvetően nem érdeke egyetlen munkaadónak sem, hiszen az olcsó munkaerő fenntartása alapvető profitérdek, és az is fenntartja az alacsony béreket, ha a vállalkozók a nehéz gazdasági környezetben kénytelenek életben tartani vállalkozásukat. Az alacsony bérekkel fenntartott lassú növekedés, vagy gazdasági stagnálás a másik tényező, amely a lakosság deprivált helyzetét fenntartja. Bevezetés az erőforrások méltányos használatába A méltányosabb elosztásnak lehetne eszköze, a felvásárlás és feldolgozás szövetkezeti jellegének létrehozása. Erre szolgálhat a mezőgazdasági inkubáció. A mezőgazdasági inkubátorház egy olyan ipari park jellegű várostérségi szempontból központi területen - 42 -

valósulhat meg, ahol a termelő-felvásárló-feldolgozó-értékesítő kisüzemek, manufaktúrák területi egységben dolgozhatnak, és sajátos hálózatba szerveződésüket kormányzati intézkedések segítik. Csakis ebben az esetben élhető túl a magyar vidékre sajnálatosan jellemző, és napjainkra ismételten megjelenő birtokkoncentráció, amely az integrált mezőgazdaság sajátos kísérő jelensége Magyarországon. Sajnálatosan nem tanulunk azokból a külföldi (például Dél-Amerika) példákból, ahol a birtokkoncentráció és a velejáró munkanélküliség, élelemhiány, létrehozta a nagyvárosok peremein születő bádogvárosokat. Keserű humorral azt is mondhatnánk, hogy az iparszerű mezőgazdaságnak a legjobb a gyarmatosítási indexe. A negatív jelenség jelen van már a hazai nagyvárosaink új szegénynedeiben, a zártkertekbe költöző lakosság száma folyamatosan emelkedik. (pl: Debrecen Biczó István kert, illetve egyéb kertségek, ahová a városi szegénység költözik) 2014-2020 ciklus nagy kihívása lesz a mezőgazdaság fejlődése. A korábbi években az ágazat egyes szakterületein megvalósultak bizonyos gazdasági integrációk, azonban a térségi hálózati csomópontok kialakulásai - jelen ITS megírásának idején, a várható fejlődés tükrében - még valójában kezdeti stádiumban vannak. Az erőforrások birtoklásának átrendeződési folyamata zajlik, a termőföld területek hasznosítása nemzetstratégiai kérdés. Ma a földbirtok rendszerek, kontra családi gazdaságok viszonylatában a tulajdonosi szerkezet sajátos arculatú kialakulása zajlik, azonban ennek konszolidálódása után a mezőgazdaság az ország legerősebb húzóágazata lesz, azonban kérdéses, hogy ki szedi majd ennek legnagyobb hasznát. Elsősorban a kereskedelem és a kereskedelemmel összehangolt termelés-feldolgozás, és az ehhez tarozó minőségbiztosítási rendszerek kialakításában, a tudásbázisok hasznosításában várható áttörés, és a mezőgazdasághoz kapcsolódó nagykereskedelem, logisztika területén várható integráció. Azonban elsősorban nem az új latifundiumok tulajdonosi érdekeit kellene elsősorban képviselnie a kormányzatnak, hanem kiemelten fontos lenne annak a mikroléptékű mezőgazdaságnak a megszervezése is, amely a vidéki népesség önellátó, önfenntartó rendszerét működtetheti. Ebből a szempontból pozícionálni szükséges a várostérséget, és a várostérségi szerepköröket, meg kell teremteni a települési önfenntartás képességét, erősíteni kell a tisztesség és emberség erkölcsi alapjain álló helyi közösségeket, és újra kell gondolni a méltányos elosztás elveit is. - 43 -

- 44 -

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések Hajdúdorog 8797 lakosával Hajdú-Bihar megye tizenegyedik legnépesebb városa, és 10 065 hektárnyi közigazgatási területével az ország 112. legnagyobb települése.[4] A helyiek és a környékbeliek által gyakran csak Dorognak nevezett város a megye északkeleti részén, fekszik. A régió többi településéhez hasonlóan a megélhetés legfőbb forrását hagyományosan itt is a mezőgazdaság adja. A város kiterjedt külterületét tizenöt dűlőre osztották fel, amelynek alapját a hagyományos gazdálkodás adta. A különböző dűlők más talajszerkezettel rendelkeznek, és emiatt más mezőgazdasági tevékenység vagy haszonnövény kapcsolódik hozzájuk. Külterülete: 9507 ha Belterülete: 558 ha Lakosság száma: 9451 fõ (2004. évi adat) Hajdúdorog Hajdú-Bihar megye északi részén, Debrecentől ÉNy-i irányban 36 km távolságra fekszik. Hajdúdorog Hajdú-Bihar megye északi, sűrűbb textúrájú, dinamikusabb, fejlettebb részét alkotja az igen közeli (4km) távolságra lévő Hajdúnánással. A megye észak-keleti ritkán lakott térségében, a két város rendkívüli közelsége sajátos duális történelmi fejlődési tendenciákat generálva szinte összefüggő urbanizációs övezetet képez, azonban eltérő, sok esetben rivalizáló hagyományokkal. Hajdúdorog Görög Katolikus jellege, és kiváló minőségű termőföldje egészen a 90-es évekig a mezőgazdaságból élőknek kedvezőbb életfeltételeket teremtett, mint a szomszédos azonban iparosodottabb, kétszer annyi lakosú Hajdúnánás az iparban dolgozóknak. Azonban ez a helyzet változott, így a 90-es évektől a magyar mezőgazdaság országos szintű leépítésével Hajdúdorog is abba a nehéz helyzetbe került, hogy hagyományos természeti erőforrásából, termőföldje hasznosításából kevés lehetősége adódott. 1.1.1. Hajdúdorog elhelyezkedése és megközelíthetősége Hajdúdorog Hajdú-Bihar megye északi részén fekszik Debrecentől 36 km-re északra, és Nyíregyházától 22 km-re délnyugatra. A város területe északon Nagycserkesz és Tiszavasvári területeivel határos, de ezeket a településeket az észak felé vezető tokaji úton nem lehet elérni aszfalt borítású műúton. Nyugatra Hajdúnánás, délre Hajdúböszörmény, keletre pedig Kálmánháza és Újfehértó közigazgatási területei találhatók. - 45 -

Közúton a várost 2007 óta az M3-as autópályán a legegyszerűbb elérni, amelynek 203-as, hajdúnánási kijárata van a legközelebb Hajdúdoroghoz. A Hajdúnánás-Tedejhez közeli autópálya-lehajtó 17 km-re van a város központjától. Hajdúdorogot Hajdúnánás felől a 3502- es számú úton lehet megközelíteni. Ez az út Nánási, majd Böszörményi út néven áthalad a városon, és a 35-ös főúthoz csatlakozva Debrecenig vezet. A Hajdúnánás és Hajdúdorog közötti útszakasz felújítására az Európai Unió strukturális alapjának felhasználásával 2009 végén pályázatot nyert el a két város, és az új utat 2010 tavaszán adták át a forgalomnak. A városból kelet felé, Újfehértóra vezet a 3504-es számú út, amely a 4-es főúthoz csatlakozik. Észak felé a 3503-as számú út vezet, amely a keresztútnál csatlakozik a Hajdúnánást Kálmánházán keresztül Nyíregyházával összekötő 3317-es úthoz. Hajdúdorog belterületi közútjainak hossza 56 km, amelyből három kilométer nincs aszfaltburkolattal ellátva. Hajdúdorog tömegközlekedéssel is kényelmesen megközelíthető. A városban három pár buszmegálló üzemel - Hajdúdorog alsó, a Mátyás körút és a Nánási út kereszteződésénél; Hajdúdorog Böszörményi út, amely a városi könyvtárral szemben található, és csak a Hajdúnánás felé induló járatok megállója; Hajdúdorog Akácfa út, a Böszörményi úti megállótól nem messze, a Toborzó út és az Akácfa út kereszteződésében áll, és csak a Debrecen felé induló járatokat szolgálja ki; és végül Hajdúdorog vasútállomás megálló. Egy átlagos munkanapon irányonként 20 busz közlekedik Hajdúdorogon keresztül Hajdúnánás és Debrecen között, és öt busz halad át a városon Debrecen és Nyíregyháza közötti menetrenddel. 1884 óta Hajdúdorog a Debrecen és Tiszalök közötti 109-es számú vasútvonalon is elérhető. Naponta irányonként tíz vonat áll meg a hajdúdorogi állomáson. A legközelebbi nemzetközi repülőtér a Debreceni nemzetközi repülőtér. - 46 -

Hajdúdorog közlekedési viszonyai annak ellenére is kedvezőtlenek, hogy megépült az M3 és M35 autópálya. A város a 4. sz. elsőrendű főközlekedési úttól 15, az M35. sz. autópályától 16 km-re található. Az M3 autópálya megépítésével, és a szomszédos Hajdúnánás külterületén kialakításra került fel- és lecsatlakozási lehetőséggel közlekedési szempontból a korábbihoz képest a város közlekedési helyzete kedvezőbb lett, azonban az autópálya csomópont megközelítése csak Hajdúnánáson keresztül lehetséges. Jelentős előrelépés lenne a település életében, ha az M3 autópályához a Kálmánházi Pihenőnél önálló letérő épülne. A történelmi Tokaji út felelevenítő megépítésével Nagycserkesz irányába, és elágazással Nyíregyháza Simai út felé, ez az útkapcsolat egyszerre nyitná több irányban is a helyi gazdaság fejlődését, javítaná az emberek mobilitását, mert rövidítené az elérési időt Nyíregyháza irányában, és Nyíregyházának is lehetőséget nyitna a délkeleti hagyományos ipari övezete számára. 1.1.2. Görög katolikus püspöki székhely Annak ellenére, hogy a hajdúdorogi az ország legfiatalabb egyházmegyéi közé tartozik, meglehetősen hosszú és szövevényes történettel rendelkezik. Ennek legfőbb oka a görögkatolikus, azaz bizánci rítus egyedi fejlődésében, és a 19. században Magyarországi nemzeti megerősödésében keresendő. A város az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, amely már a kőkortól kezdve lakott volt. Első írásos említése 1301-ből származik. A település története és kultúrája egészen a 17. század elejéig a környező városokéhoz hasonlóan alakult. A hajdúk betelepülésétől kezdve azonban a város többségében görögkatolikus vallású lett ellentétben a környező református hajdútelepülésekkel. Az eltérő vallás más kultúrát alakított ki, ezért az elmúlt évszázadok során itt a környéken egyedülálló hagyományvilág bontakozott ki, ami napjainkban is továbbél. Hajdúdorog a róla elnevezett görögkatolikus egyházmegye székhelye. A püspöki székhely rangjának megfelelően a város legfőbb látnivalója a görögkatolikus székesegyház, amelynek ikonosztázionja több mint kétszáz esztendős. Az északon egy 16. századi erődfallal lezárt templomkert ad helyet a hagyományos húsvéti pászkaszentelésnek. A környező híres fürdővárosokhoz hasonlóan Hajdúdorogon is kiváló minőségű gyógy- és termálvíz tör a felszínre.[7] A település történetét mutatja be a helytörténeti múzeum és a tájház.sokak számára kevéssé ismert, hogy Bulcsú és Gyula, majd később Ajtony is Konstantinápolyban keresztelkedtek meg. Szerzeteseket hoztak magukkal, akik több kolostort alapítottak. A görög szerzetesek mellett magyarok is szolgáltak, akik saját nyelvükre fordíthattak több szent szöveget is 1054, a nagy egyházszakadás előtt. Bonyolult és hosszú küzdelmek után a 17. században Hajdúdorog erősödött a magyar nyelvű bizánci kereszténység meghatározó központjává. A török korban Dorog néven ismert községet a 16. században egymástól független összeírások is magyarnak írták le. A magyar nyelvű szertartásokért vívott küzdelem kíséri Dorog egyházi történelmét, amely szerves és elválaszthatatlan résztét képezi, az itt élő nép kultúrájának. - 47 -

A magyar nyelv liturgikus használatának markáns gondolata a 17-18. század fordulóján merült fel először. A magyar nyelv hivatalos használatáért folytatott küzdelemben Hajdúdorognak vezető szerep jutott. A hajdúk letelepítésével Dorog is szabad hajdúvárossá vált, vagyis a település saját kegyuraként önálló döntéseivel kormányozhatta magát. Magyarországon hivatalosan 1844- ben lett a magyar államnyelv. A város parókusai, később elöljárói is fontos szerepet játszottak a magyar szertartásnyelvért induló hajdúdorogi mozgalom kialakulásában a 18. század végén. A püspökséget Ferenc pápa 2015. március 20-án Debrecen székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci egyházmegye, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi egyházmegye lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye kivált az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól, és ezzel ma önálló, azaz sui iuris egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. A Magyar Görög Katolikus Egyház híveinek létszámát valójában nem ismerjük. Sajátos potenciális létszámot becsülhetünk 1910-es Trianon előtti adatokból, amikor 2.025.508 görög katolikus vallású ember élt az országban. A trianoni békekötés után a görög katolikus hívek 92,2%-a az utódállamokhoz került. Azonban a mai adatok csalókák, hiszen a hitüket aktívan gyakorló mindösszesen 270 ezer görög katolikus hívő mellett a családokban élő hithagyomány ennek többszörösét akár 4-5 szörösét is generálja. Máriapócs Nemzeti Kegyhely minden magyar ember zarándokhelyévé vált, hiszen Szent Koronánk és az Istenszülő kapcsolata a magyar nép legősibb hagyománya. A könnyező Istenszülő Ikonnak otthont adó templom bekerült a világ tíz legjobban ismert kegyhelye közé. A Magyar Görög Katolikus Egyház élete szervesen kapcsolódik ma is Hajdúdorog szinte minden tevékenységéhez, így a stratégiai programalkotás során a fejlesztési irányok tekintetében a világi és az egyházi együttműködés szolgálja a jövőt éppen úgy ma, ahogy a régmúltban. 1.1.3. Térségi kapcsolatok A város az M3 autópálya megépítésével, és a szomszédos Hajdúnánás külterületén kialakításra kerülõ fel- és lecsatlakozási lehetőséggel közlekedési szempontból lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerül. Jól megközelíthető, infrastruktúrával megfelelően ellátott, előkészített gazdasági területek kialakításával, kiajánlásával új vállalkozások letelepülését segítheti elő. Vállalkozóbarát helyi gazdaságpolitika, bevezetése ösztönzőleg hathat a vállalkozások fejlődésére Az új vállalkozások letelepedésének fontos feltétele, a képzett, helyi munkaerő megléte is. A lakosság képzettségi szintjének növekedésével, a helyi szakképzések piaci igényekhez való hozzáigazításával, tovább javulhatnak a város esélyei. - 48 -

Az új vállalkozások, új munkahelyek létrejöttén felül, legalább olyan fontos lehetőséget jelenthet a város számára, a strand- és gyógyfürdő, a kemping, a fürdő környezetének továbbfejlesztése. A megyehatárok elkülönítő hatásának csökkenése, növelheti Hajdúdorog szerepét a szomszédos megyék közelebbi településein is. A Regionális fejlesztések és kapcsolatok erősödésével, a megyehatárok elkülönítő hatásának gyengülésével, a megyén kívüli, szomszédos településekkel való kapcsolatok javítására, növelésére is törekedni kell. A megyei közigazgatási terület átlépésére ösztökélő fejlesztési gondolkodásmód időszerűségével élve, nyitni kell Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szomszédságban lévő székhelye, Nyíregyháza felé, a két megye területi politikájába illesztve, gyors elérést biztosító útkorszerűsítést, sűrűbb tömegközlekedést szorgalmazva. El kell érni, hogy a szabolcsi megyeszékhely szomszédságában lévő igazán komoly lélekszámú Hajdúdorog és Hajdúnánás városokból a közösségi közlekedési rendszerek fejlesztésével csökkenjen az elérési idő. Ezt szolgálná a Kálmánházi pihenőnél kialakítható M3 autópálya lehajtó, és útépítés, amely Nyíregyháza nyugati ipari célú felhasználási területeinek is kedvező lenne, és gyorsítaná a tőle nyugati irányban elhelyezkedő települések tömegközlekedését. Ez nem csak a munkaerő mobilitása szempontjából lenne kedvező, hanem a nyíregyházi közép- és felsőfokú intézmények elérhetősége szempontjából is fontos. Debrecenben épül az intermodális csomópont, azonban a vasúti pálya állapota nem teszi lehetővé a megyeszékhely gyors elérhetőségét. Fontos lenne, hogy rövid idő alatt el lehessen jutni a megyeszékhelyekre a tömegközlekedési eszközökkel. Hajdúdorog gazdasági helyzetében jól kihasználhatná a lendületesen fejlődő szabolcsi központ számtalan szolgáltatását, azonban az oktatási, bankrendszeri, foglalkoztatási lehetőségek tekintetében a lakosság helyben maradásához helyi szolgáltatások kellenek. A lakosság anyagi és pénzügyi deprivált helyzetének folyamatos felszámolása nyújthatja azt a biztonságot, amely gátját veti az elvándorlásnak. Szorgalmazni kell a sikeres nyíregyházi cégek Hajdúdorog irányába történő terjeszkedését. Ezzel együtt meg kell szervezni a helyi mezőgazdasági termelést, amely az élelmiszeripari nyersanyagtermelés és feldolgozás rendszerének felállításával a termőterületek értékmegőrző hasznosításán alapul. - 49 -

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.2.1.Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval való kapcsolat Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót 2014. január 3-án fogadták el Nemzeti Fejlesztés 2030 címmel. A dokumentum kijelöli vidéki térségeket, és a Hajdúnánási járás ebbe a kategóriába tartozik. Az ennek megfelelő jövőkép Gazdasági funkciójukban megerősödött, a működő és fejlődő helyi gazdaságra, benne az európai többfunkciós, ökoszociális funkciókat (tájfenntartás, természeti erőforrások és biodiverzitás megőrzése, népességmegtartás és foglalkoztatás) teljesítő, jó minőségű, egészséges élelmiszereket előállító mezőgazdaságra és azzal szoros kapcsolatban lévő élelmiszer-feldolgozásra épülő, közösségeiben megújult, a helyben lakóknak perspektívát nyújtó, minőségi életfeltételeket biztosító vidéki települések és térségek. - 50 -

1.2.2. A területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal való kapcsolat A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadott el, a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotát feltáró helyzetelemzés. A helyzetelemzésre épülve készült el a megyei területfejlesztési koncepció, melyet a Hajdú- Bihar Megyei Közgyűlés 386/2013 (XI.29) sz. MÖK határozatával elfogadta. A 160/2014 (IX.26) MÖK határozattal pedig 2020 közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszak operatív programjaihoz kapcsolódó Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Stratégiai Program és Operatív Program jelölte ki a megye stratégiai céljait, ágazati és területi szinten. 1.2.2.1. Stratégiai ágazati célok: - (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet - (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer - (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés - (Á4): Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására 1.2.2.2. Stratégiai területi célok: - (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa - (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai - (T3): Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei 1.2.2.3. Fejlesztési prioritások Hajdú-Bihar megye Stratégiai és Operatív Programjában fogalmazta meg a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési prioritásait: - 51 -

1. Fenntartható környezet (P1) 2. A megye agráriumának komplex fejlesztése (P2) 3. Versenyképes gazdaság (P3) 4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében (P4) 5. Intelligens társadalom (P5) 6. Egészséges és gondoskodó társadalom (P6) 7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben (P7) 8. Élhető vidék, élhető települések (P8) Hajdúdorog járási szintű kisváros közvetve, vagy a P1, P2, P3, P5, P6, valamint a P8 prioritások meghatározott lehetőségei szerint közvetlenül, de az összes programhoz csatlakozni kíván szem előtt tartva várostérségi környezetének elmaradottságát. 1.2.3. Hajdúböszörmény stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása A járásközpont városoknak Magyarországon integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük, amelyben megfogalmazzák a városfejlesztési elképzeléseiket, s amely az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. A járásközpont városoknak Magyarországon integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük, amelyben megfogalmazzák a városfejlesztési elképzeléseiket, s amely az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Hajdúböszörmény a népességét tekintve Hajdú-Bihar megye második, az Észak-alföldi régió negyedik, illetve országos szinten a 33. legnépesebb település. A város történelmi múltjából adódóan a nagy határú alföldi települések közé tartozik. Lakónépessége 2014. január 01-én 31.332 fő, Hajdúböszörmény egyértelműen a lakosságszámát alapvetően szinten tartani képes kevés település egyike a természetes fogyás és az elvándorlásokból adódó népesség csökkenés ellenére. Hajdúböszörmény Városában a lakosság korosztályi összetétele elöregedő képet öltött, az öregségi mutató folyamatosan emelkedő értéket mutat, bár még így is jóval elmarad az országos értéktől, a problémáin a közmunkaprogram és idényjellegű mezőgazdasági munka enyhített, a magasabban kvalifikált munkavállalók tekintetében a foglalkoztatási célból - 52 -

ingázók arányának növekedése azonban jelzi, hogy a magasabb presztízsű foglalkoztatottság nem megfelelő arányú a településen. A településen az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb, mint az országos átlag. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya Hajdúböszörmény Városában jellemzően a közmunkaprogram hatására Hajdúböszörmény országos szinten is az egyik a 2013. évben 50,7% volt az összes munkanélküli arányában. A városi tendenciát tekintve egy 2008 és 2009 közötti periódust kivéve folyamatos emelkedést figyelhetünk meg, hiszen a 2000 és 2012 közötti időszakban több mint háromszorosára emelkedett az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem. Mindezek ellenére Hajdúböszörmény értékei az országos átlaghoz képest jelentősen alul maradnak. Hajdúböszörmény helyzetét és fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedő Debrecen, amelynek térszervező ereje a megye határain is túllép. A nagyváros egyre bővülő agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre is kiterjed, amelyeket egy bolygóvárosi körgyűrű foglal egységbe. ennek a rendszernek Hajdúböszörmény is részét képezi. A megyeszékhely, Debrecen közelsége így Hajdúböszörmény térszervező funkcióját gyengíti meg, és a város vonzáskörzetében lévő településekre is jellemző, hogy Debrecen felé gravitálnak. Hajdúböszörmény járási székhelyként közigazgatási szerepkörrel bír egy olyan járásban, ahol elméletileg nincsenek kistelepülések. A járásban mindösszesen kettő település van, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog. Bodaszőlő, Pród, és Hajdúvid, mint környező kistelepülések Hajdúböszörmény városrészei lettek. Ez egy sajátos mesterséges térszervezés, amely megkönnyíti a város és a várostérség együtt tervezését. - 53 -

Hajdúböszörmény integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás Hajdúböszörmény fejlesztésében két kulcsprojekt térségi multiplikátorral kell számolnunk. Az egyik az M35-ös autópálya hajdúböszörményi lehajtója mellett az M35 Ipari Park fejlesztésével jöhet létre, a másik a Bocskai tér 3. alatt található félkész ingatlant hasznosításával létrejövő inkubátor ház, amely mind a külföldi, mind a hazai vállalkozók fejlesztéséhez inkubációs szolgáltatást nyújthat, illetve az épület másik felébe kereskedelmi és szolgáltató irodák, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok költözhetnének be. A településhiányos járásra jellemző, hogy általánosan domináns az iparszerű mezőgazdaság. Azonban Hajdúdorogon számosabb a mezőgazdaságból élő kisgazdálkodó kisvállalkozó, amely mérsékelheti az iparszerű mezőgazdaság terjedéséből fakadó problémákat, amelynek elsődleges, és ma is tapasztalható következménye a népesség elvándorlása, és az alacsony munkabérek. A térség fejlesztése szempontjából az M35 Ipari Park hasznosítása térségi multiplikátor lehet, ezért a fejlesztés során érdemes figyelembe venni az M3 Polgári Ipari Park helyi önkormányzati tapasztalatait, és az országos ipari parki tapasztalatokat. Kerülni kell azokat a befektetőket, akik ma is, nemzetközi szinten is zárt termékláncban dolgoznak, saját beszállítói hálózattal és zártan felosztott piacra, mert ezek a cégekpologárelveszik a támogatási lehetőségeket azok elől a hazai kis és középvállalkozások elől, akik a lokális gazdaságot fejlesztik. A nemzetközi és zárt termékláncban működő cégek külföldről idetelepült leányvállalatok, üzemek, stb. fenntartása a lokális, helyi gazdaság számára rendkívül drága, hiszen ezek a cégek addig maradnak, ameddig kapják a kedvezményeket, és ezen túlmenően fenntartják a lakossági deprivációs hatásokaz, hiszen a rendkívül olcsó munkaerő jelenti azt az erőforrást, amiért egyáltalán itt vannak. Ha ehhez a kifosztó természethez társul a termőföld tulajdonszerzése is, akkor konzerváltuk az alacsony béreket, a vidéki munkanélküliség és elvándorlás növekedését, hiszen a ma tőkehiányos, sőt negatív tőkeerővel rendelkező hazai nagy-, és kisléptékű mezőgazdaság a termőföld elvesztésével gyakorlatilag felszámolódik. A TTIP szerződések hatása lehet, hogy gazdasági értelemben farkas kerül a bárányok közé, hiszen a nemzetközi befektetési védelem tekintetében ma még kevés információ áll a rendelkezésünkre, azonban ismert a modell a világnak azon tájairól ahol már működik hasonló egyezmény. Megnőtt a veszélye a hazai földek külföldi befektetői kézre kerülésének. Láthatóan a napjainkban zajló földárverések nem a kisgazdálkodó családi mezőgazdaságot támogatják, a meglévő kisgazdaságok nem jutnak földhöz, legelőhöz, fejletlen és sok esetben kialakulatlan a kisipari feldolgozás rendszere, a fiatalgazda programok sikere még várat magára. Az élelemtermelés és feldolgozás hazai előállító és ellátó rendszerének védelme nemzetstratégiai kérdés, és ezért nagyon fontos lenne a helyi mezőgazdaság termelői szövetkezéseinek létrehozása, amelyből térség minden lakójának méltányos haszna származik. - 54 -

Ezzel szemben ma szűk tulajdonosi körrel az iparszerű mezőgazdasági vállalkozások fejlődnek, amelyek jobb esetben hazai integrátorként beszállítói hálózatot működtetnek, például a baromfi ágazatban. A TTIP várhatóan a tőke szabad áramlásával egyrészről a termőföldet is áruként kezeli, másrészről azt a külföldi multinacionális érdekeltségű tőkeerős befektetőt, mint vásárlót védi a befektető-védelmi egyezményen keresztül, aki ma a nyugat-európai árak töredékéért szerezhet nálunk földtulajdont. Első körben zaftos prédává válhatnak az iparszerű mezőgazdaságot folytató nagyobb hazai mezőgazdasági cégek, akik nem rendelkeznek akkora erővel, hogy megvédjék magukat. Ilyenek lehetnek azok a Hajdúböszörményi járásban iparszerű mezőgazdaságot folytató cégek is, akik elől könnyen elzárhatók lesznek azok a piacok, amelyeken ma még sikerrel értékesítenek. Ezzel szemben támogatni kell azokat a befektetőket, akik a térség kis- és középvállalkozásaira építve, helyi beszállítókkal kívánják megvalósítani vállalkozásaikat. Kerülni kell azokat a befektetőket, akik az állami befektetési-, és beruházási támogatásokért települnek a városba, csak az olcsó és támogatott munkaerőért jönnek ide, akikből a helyi gazdaság a helyi közösség szinte semmit sem profitál, maximum szinte érzékelhetetlenül szűkül a jellemzően túlkínálati jellegű munkaerő piac. Nem szabad csupán a munkahelyteremtés egyetlen ügyét mindenek elé helyezni, hanem az együgyűség helyett komplex vizsgálat alá kell venni a befektetni szándékozó külföldi és hazai vállalkozásokat egyaránt. Hajdúdorog városi jogállású, a város komolyabb funkcióhiányról csupán a térségi gazdasági multiplikátor szerepe kapcsán beszélhetünk. A környékbeli városok gravitációs terében Hajdúböszörmény vonzáskörzete irányába kisebb mértékű vonzás érzékelhető mint Hajdúnánás, illetve Nyíregyháza irányában. - 55 -

Hajdúböszörmény járásközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetében az érintett településekkel való kooperációt. Ez az előkészítéstől a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felölelik. Ennek jelentőségét emeli, ha a város fejlesztései nemcsak a várost, hanem járásának települését is érinti, mivel a térség lakói a városban veszik igénybe a szolgáltatások többségét, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. Ezért Hajdúdorog városa járási, és gazdasági téren is partnere kíván lenni a járási székhelynek, igényli az együttműködést. Természetesen mindez fordítva is működhet, amennyiben Hajdúdorog Város projektjei a járásközpontot érintik, a város is részt kíván venni az előkészítés, megvalósítás és fenntartás folyamatában is. - 56 -

Hajdúböszörmény integrált településfejlesztési stratégiájában elsősorban az intézményhálózat fejlesztés, és munkahelyteremtés kap prioritást, kiegészítve a kapcsolódó közszolgáltatásokkal, melyeket a város igénybe vesz, valamint az M35 Ipari Parki fejlesztés, és a turizmusfejlesztés kap kiemelt hangsúlyt. A város a jövőben is fenn kívánja tartani együttműködéseit, illetve azokat a céljainak megvalósítása érdekében bővíteni tervezi. Hajdúdorog céljait a fentiek alapján is szükséges összehangolni nemcsak középtávon, hanem hosszú távon is a járás központi településének céljaival. 1.2.4. Hajdúnánás stratégiai dokumentumaival való kapcsolat összehangolása A korábbi tervezési időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiához képest (melyet Hajdúnánás 2012-ben készített el) jelentős változást jelen ITS tervezése kapcsán, hogy a tervezett beavatkozások nem csupán a város önkormányzatának fejlesztési elképzeléseit foglalják keretbe, hanem a városban 2014-2020 között, más szereplők által megvalósítani tervezett, valamennyi fontosabb, jelenleg ismert fejlesztést felöleli és rendszerezi. - 57 -

A város elkötelezett a helyi gazdaság szereplőinek támogatása iránt, de a vállalkozási igények rendszeres feltérképezése, nyomon követése, illetve az ehhez szükséges rendszer még hiányos. Rendkívüli hiányossága azonban a stratégiának, hogy a járásközpont nem foglalkozik várostérsége deprivált helyzetével. Természetesen a városi költségvetési forrás a városé, a stratégiai dokumentum városi célokat szolgál, a térségi szintek ügyei pedig megyei szinten kezelhetők, azonban a végbemenő városi rangú fejlesztések hatásait nem szabad elszigetelten vizsgálni különösen akkor, ha azok a térségi termelések, erőforrás típusok fenntartható használata tekintetében az egész várostérség fejlődését érintik. A járási központban a közigazgatás területi és szervezeti rendszerének változásaiból adó központi szerep tekintetében a térségi hatások nyilvánvalóak, azonban a közigazgatás, és az egészségügy önmagukban nem generálnak térségi fejlődést. A várost és várostérségét, mint mikro-agglomerációt együtt kellene vizsgálni, mert a Hajdúnánáson tapasztalt jelenségek, kedvezőtlen folyamatok, nem elszigeteltek a várostérségtől. A működő vállalkozások száma csökkent a városban, ami összefüggésben van a mikro- és kisvállalkozások korlátozott, sőt sok esetben negatív tőkeerejével. E létszám-kategóriájú vállalkozások jelentik a zömét az itt működő cégeknek. Elsősorban Tedej városrészben jelent gondot a mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások környezetszennyező hatása. (lásd még: a nagyüzemi mezőgazdaság környezetszennyező vonatkozásait a Nemzeti Vidékstratégiában) A város gazdaságát évszázadokon keresztül a mezőgazdaság határozta meg, ami ma is domináns szektor. Sajnos a térségben a feldolgozó ipar még nem épült ki megfelelően, így a termelt áruk nagy része máshol kerül feldolgozásra. A városban a helyi termékek értékesítését termelői piac segíti. Azt azonban nem mutatja ki a stratégia, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges feldolgozóipar honnan veszi a nyersanyagot a feldolgozáshoz. A mezőgazdasági feldolgozóipari nyersanyagok előállítása a várostérség, és Hajdúnánás szempontjából is olyan fejlődést befolyásoló kulcskérdés, amely részletes tanulmányokat igényel. - 58 -

A térség fejlődési irányainak meghatározása szempontjából, a lakosság deprivált helyzetének javítása érdekében, a méltányos elosztás elveit is szem előtt kellene tartani. A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Szakpolitikai célok: - Versenyképes, innovatív gazdaság - Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer feldolgozóipar fejlesztése - Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság - Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I - Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom - Jó állam, szolgáltató állam és biztonság - Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Területi célok: - Az ország makro-regionális szerepének erősítése - A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat - Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése - Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése - 59 -

- Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése - Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása E célok közül Hajdúnánás elsősorban az alábbiakhoz kapcsolódik szorosan: - életképes vidék, - egészséges élelmiszertermelés és ellátás, - az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, - az értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, - a Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése és a - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése. Azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy elsősorban a termelő eszközök, termőföldek birtokviszonyai határozzák meg a kkv-k tulajdonosi szerkezetét, és ezeken az érdekviszonyon valamint a támogatásokon keresztül valósul meg a vidék fejlesztése. A mezőgazdasági nagyipari jellegű rendszerek saját profitérdekeltségük, szakmai felkészültségük, és főleg tőkeerejük folytán elkülönülten fejlődnek. A nagyipari tőke és profitszemlélet nem motorja a helyi közösségek fejlődésének, a munkaerő árának emelésében nem érdekeltek, a lakosság anyagi depriváltságán változtatni nincs érdekük. Ezzel szemben használják a közösségi javakat, igényt tartanak a közerkölcsök megtartó erejére, és elvárják a helyi lakosoktól azokat a személyi kompetenciákat, amelyek alapján kiválaszthatók lehetnek a munkára pályázók az aspiránsok köréből. Hajdúnánás integrált településfejlesztési stratégiához való partneri kapcsolódás A Hajdúnánási járás, illetve vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képes legyen problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká alakítani. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. Ehhez szükséges a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele, az esetlegesen közösen megvalósítható projektek azonosítása, a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről, a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése, a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata, valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba. A 314/2012. Korm. rendelet 31. -a értelmében a környező települések önkormányzatai megismerhetik és véleményezhetik a stratégia tervezetét, a partnerségi egyeztetésre 2015. május-június folyamán került sor. Azonban a folyamat itt nem zárulhat le, a várostérségi - 60 -

problémák megoldására a járásközpontokkal és a járási szintű kisvárosokkal közösen kell megoldást találni, és a kisebb településekkel gazdasági érdekeltségű partnerséget létrehozni. Csak ebben az esetben teljesíthetők az OFTK fentebb említett elvárásai, és csakis ebben az esetben várható a járás két összemetsződő várostérségének kikecmergése a deprivációs kátyúból. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1. Országos Területrendezési Tervvel való összhang Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét. Az erőforrások védelmét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzését további részletezettséggel tartalmazzák a megyei rendezési tervek. Hajdúdorog város településrendezési tervének 2009. évben jóváhagyott módosításának részeként elkészült a magasabb szintű tervekkel (Országos területrendezési tervvel OTrT- és megyei területrendezési tervvel MTrT- való egyezőséget igazoló munkarész. A 2015. évi módosítás magasabb szintű tervekkel való összhangját, továbbá a 2014. január 1.-től hatályos OTrT módosítás Hajdúdorog városra vonatkozó hatását szükséges megvizsgálni. Az OTrT 2014. január 1-től hatályos módosítása Hajdúdorog város igazgatási területének keleti szélén hozott csak változást, ahol a korábban mezőgazdasági térségbe sorolt területek egy része, vegyes térségbe lett átsorolva. Ezt leszámítva sem a területfelhasználás sem az országos infrastruktúra hálózat nem változott. A 2015. évi módosítással érintett területegységek vonatkozásában az OTrT módosítás nem tartalmaz a korábbiakhoz képest változást. - 61 -

1.3.2. Megyei Területrendezési terv térségi szerkezeti tervével való összhang: Részlet a Megyei Területrendezési terv Térségi szerkezeti terv c. tervlapjából A 2015. évi módosítással érintett belterületi és belterület környezetében található területek kisvárosias települési térségként vannak a megyei TrT térségi szerkezeti tervében kijelölve. E - 62 -

tekintetben a módosítás változást nem eredményez. A módosításra jelölt területegységben tervezett változások az országos és térségi infrastruktúra hálózat elemeit nem érinti. 1.3.4. A területrendezési terv országos és térségi övezetekre vonatkozó besorolásával, lehatárolásával való összhang: A megyei Területrendezési terv Térségi szerkezeti tervével való összefüggések vizsgálata mellett, a térségi övezetekkel és azok szabályaival való összefüggéseket is elemezni szükséges. Fontos továbbá az ebből adódó kötelezettségek, feladatok meghatározása is. Hajdúdorog város igazgatási területét az aláhúzással megjelölt országos és térségi övezetek érinti. Az országos- és megyei területrendezési tervben meghatározott övezetekre vonatkozó általános előírásokat az OTrT, az ajánlásokat a megyei TrT tartalmazza. 1.3.4.1. Országos övezetekkel való érintettség: - országos ökológiai hálózat - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület - jó termőhelyi adottságú szántóterület - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - országos jelentőségű tájképvédelmi terület - világörökség és világörökség várományos terület - országos vízminőségvédelmi terület - nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár elhárítási célú szükségtározó területe - kiemelt fontosságú honvédelmi terület 1.3.2.4. Megyei övezetekkel való érintettség: - magterület - ökológiai folyosó - pufferterület - erdőtelepítésre javasolt terület - ásványi nyersanyagvagyon terület - rendszeresen belvízjárta terület - földtani veszélyforrás területe - honvédelmi terület - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület - 63 -

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A város jelenleg hatályos településrendezési tervének módosítását meghatározott területekre vonatkozóan indította el az önkormányzat. A módosítások kezdeményezői részben vállalkozók, részben az önkormányzat volt, illetve lakossági megkeresések is érkeztek. Előzetesen 17 kezdeményezést regisztrált az önkormányzat, ami az előkészítés és a tervezés első ütemének ideje alatt továbbiakkal is kiegészült. A tervmódosítás a 314/2012. (XI. 08.) korm. rendelet értelmében teljes eljárás keretében történik. Az év első felében lezajlott tájékoztatási szakaszban az érdekelt államigazgatási szervek, valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a város lakossága, érdekképviseleti szervek, közműszolgáltatók előzetesen elmondhatták a tervezett módosítással kapcsolatos előzetes véleményüket, javaslataikat. 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A korábbi településrendezési tervmódosítás során összegyűlt módosítási igények vizsgálata és szakmai, valamint jogszabályi lehetőség esetén településrendezési tervben való érvényesítése. A módosítás a belterületre és környezetére vonatkozóan meghatározott területeket érint, a külterületet a mezőgazdasági területek vonatkozásában általánosan érinti. (tanyák szabályozása, állattartó telepek mezőgazdasági-üzemi különleges felhasználásba- építési övezetbe való átsorolása) A módosítással érintett külterületi szabályozási terv, a Belterület és környezetének szabályozási terve a módosítással érintett területek nagy száma miatt a tervezett módosításokkal egybeszerkesztve kerül bemutatásra (egyeztetésre). A módosítások pontos helye, a változás jellege külön változások c. tervlapon kerül bemutatásra, illetve a szabályozási terv leíró munkarésze a tervezett módosításokat tételesen mutatja be, a hatályos szabályozási terv és a tervezett módosítás részletével 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Hajdúdorog város településszerkezeti tervét 82/2005.(X.18.) KT. Határozatával hagyta jóvá a képviselő testület, mely 29/2009.(III.10.) KT. Határozattal módosításra került. A településrendezési tervmódosítás a településszerkezeti terv módosítását két elemében (a gyűjtőúthálózat és a területfelhasználás) teszi szükségessé. A tervezett településrendezési tervmódosítás elemeinek egy része csak a szabályozási terv módosítását igényli, jelentős részük azonban a településszerkezeti tervet is érinti. A tervezett - 64 -

módosítások az igény felméréskor történt regisztráció azonosíthatósága érdekében sorszámmal lettek ellátva, függetlenül attól, hogy az településszerkezeti tervet érintő módosítás-e. A településszerkezeti terv tervezett módosításai az alábbiakban tételesen kerülnek ismertetésre. A településszerkezetet meghatározó közlekedéshálózat (országos utak, valamint helyi gyűjtő utak rendszere) a hatályos településszerkezeti terv szerinti formában kerül megtartásra, azzal a kiegészítéssel, hogy a Régi Tokaji utca a belváros északi oldalát határoló kis körúttól északi irányba lévő része is gyűjtőút kategóriába kerül át. A településszerkezeti jelentőségű közlekedési infrastruktúrában történő további változás, hogy a Hajdúnánás Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonala a Nánási út Rákóczi körút csomóponttól kezdődően áthelyeződik a Virág utca - Füzes utca nyomvonalra. A nyomvonal áthelyezésének oka, hogy a Nánási út az utcavonalon álló épületek miatt több szakaszon nem biztosít elég helyet a kerékpárút biztonságos elhelyezéséhez. A kijelölt új nyomvonal kis járműforgalmú kiszolgáló utcákat vesz igénybe. A városközpont előtti Füzes utca a településszerkezeti terv távlati fejlesztése alapján gyűjtőút funkciót fog kapni, amikor is a Virág utca keleti végétől délre elhelyezkedő Csap utcán és annak városi piactérig (Szív utca és Óvoda utca között) tervezett folytatásában javasolt a kerékpárutat városközpontba bevezetni. A terület-felhasználásban tervezett változásokat a mellékelt ábra tételesen mutatja be, jelezve a változással érintett terület kiterjedését is. 1.5.2.1. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kiegészítése kertvárosias lakóterületből. A Böszörményi út Kórház utca Vásárhelyi utca Nagy Sándor utcák közötti tömbben található kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Hrsz: 3155/25) a tömb északi oldalán lévő kertvárosias lakóterület felhasználásban lévő (Hrsz: 3160-3163) telkek végéből kiegészítésre kerül.. (A 3155/25. hrsz-ú ingatlan északi irányú bővítése.) 1.5.2.2. A nagykörúton kívüli keleti (külső) városrészt érintő módosítások: A Gyepszél utca keleti oldalán Csorda legelőn tervezett falusias lakóterület elhagyásra kerül, azaz a településszerkezeti terv megőrzi az országos ökológiai hálózat részeként megjelölt legelőterületet. Csorda legelő közepén tervezett falusias lakóterület bővítést a településszerkezeti terv törli, és visszasorolja mezőgazdasági gyepes felhasználásba. Az Újfehértói út, Gyepszél utca 0228 hrsz-ú és 0231 hrsz-ú utak által határolt tömb hatályos településszerkezeti tervben tervezett falusias lakóterületi és gazdasági fejlesztését a terv az Újfehértói út mentén lévő területsáv kivételével megszünteti és visszasorolja mezőgazdasági gyepes felhasználásba. Az Újfehértói út mentén a gázcseretelep és egykori vásártér melletti - 65 -

területsávot a terv továbbra is gazdasági felhasználásban hagyja, mert e területek hasznosítása az önkormányzat számára stratégiai jelentőségű. Ugyancsak kereskedelmi szolgáltató gazdasági felhasználásban tartja a terv az Újfehértói út, Gyepszél utca, vízműtelep közötti mélyfekvésű területet, melynek rendezése és hasznosítása a terület elhelyezkedése miatt az önkormányzatnak kiemelt jelentőségű. Az Újfehértói út városba bevezető szakaszának északi oldalán meglévő mezőgazdasági telephelyek környezetében a 0236 hrsz-ú csatorna és 0299 hrsz-ú út közötti területsávban a gazdasági terület bővítését irányozza elő a településszerkezeti terv. A fejlesztések mintegy 2,28 ha új mezőgazdasági üzemi terület fejlesztést tesznek lehetővé. 1.5.2.3. A Gyepszél utcán kívüli, északkeleti (külső) városrészt érintő módosítások: A Gyepszél utca keleti oldalán, a Magyar utcával szemben elhelyezkedő 0225 hrsz-ú hatályos rendezési tervben részben lakó-, részben mezőgazdasági felhasználásba sorolt területből mintegy 2,5 ha nagyságú terület kereskedelmi szolgáltató gazdasági területként jelöl ki a településszerkezeti terv módosítása. A gazdasági terület keleti oldalához csatlakozó részen a hatályos rendezési tervben temető részeként jelölt területekből a 0226 hrsz-ú földterület b. és d. alrészlete mezőgazdasági szántó felhasználásba kerül átsorolásra. A területet jelenleg is szántóként hasznosítják. A 0226 hrsz-ú terület középső c. jelű alrészlete pedig jelenlegi használatának megfelelően kegyeleti park marad. A 0218 hrsz-ú földterület tulajdonosa kezdeményezte ugyan a belterületet határoló Gyepszél utcához csatlakozó részen hatályos rendezési tervben kijelölt lakóterület további bővítését, de a szóban forgó terület természeti védettsége miatt nemcsak az igényelt bővítést nem lehetett betervezni, de még a korábban kijelölt lakóterület fejlesztést is vissza kellett csatolni Mgy-1 jelű mezőgazdasági gyepes felhasználásba. 1.5.2.4. A nyugati városszélen tervezett településszerkezeti tervmódosítás: Az északi oldalon lévő falusias lakóterület a jelenleg viszonylag kicsi telekmélység bővítését tartalmazza, illetve a itt lévő kereskedelmi szolgáltató terület északi irányú bővítését, a korábban tervezett lakóterület fejlesztés helyett. A Nánási út városból kivezető szakaszának északi oldalán lévő legelő területet a hatályos településrendezési terv Gksz-1 jelű (kereskedelmi szolgáltató) gazdasági felhasználásra jelöli ki, mint jelentős fejlesztési területet. Tekintettel arra, hogy a legelő területet a HNP Igazgatóság előzetesen ex-lege területként jelölte meg, a terület, az északi részének kivételével a településszerkezeti terv visszasorolja mezőgazdasági gyepes területfelhasználásba. A településszerkezeti terv módosítása a Kurucz utca és Nánási út - 66 -

kereszteződésében, a Kurucz utca nyugati (külső) részén kijelölt falusias lakóterület fejlesztést megszünteti, és a területrészt visszasorolja mezőgazdasági gyepes felhasználásba. 1.5.2.5. A város délkeleti szélén található Kegyeleti park és környezetének rendezése: A város délkeleti szélén a Kórház utca Hétút utca közötti területen elhelyezkedő kegyeleti park területét, a hatályos településszerkezeti terven kijelölt területhez képest, figyelembe véve a terület valódi használatát, a terv az indokolt méretűre csökkenti. A felszabaduló területet gazdasági erdő felhasználásba sorolja a terv. Ezzel együtt, a hatályos tervben ugyancsak a kegyeleti park környezetében kijelölt védőerdő is gazdasági erdő felhasználásba kerül átsorolásra. 1.5.2.6. Hétvégiházas üdülőövezetnek kijelölt településrész átsorolása falusias lakóterület felhasználásba: A strandfürdő területének keleti oldalával határos, Rákóczi kertből hatályos településrendezési tervben Lke-Ü üdülőházakkal vegyes kertvárosias lakóterületi felhasználásba sorolt terület falusias lakóterületi felhasználásba kerül átsorolásra. 1.5.2.7. Kerékpárút nyomvonalának áthelyezése: A Hajdúnánás Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonala a Nánási út Rákóczi körút csomóponttól kezdődően a Virág utca - Füzes utca nyomvonalra kerül áthelyezésre. (A városközpont előtti Füzes utca a településszerkezeti terv távlati fejlesztése alapján gyűjtőút funkciót fog kapni, amikor is a kerékpárút városközpontba bevezető szakaszát a Virág utca keleti végétől délre, a Csap utcán és annak városi piactérig (Szív utca és Óvoda utca között 5 méter szabályozási szélességű) tervezett gyalogos- kerékpáros utcára történő áthelyezését is előirányozza a településszerkezeti terv módosítása.) 1.5.2.8. Mezőgazdasági területfelhasználásba tartozó majorok mezőgazdasági üzemi különleges területfelhasználásba történő átsorolása: A településszerkezeti terv az az új jogszabályi lehetőségeket kihasználva valamennyi hatályos tervben mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt (jogszabályi előírások miatt tartott ) állattartó telepet (majort) Kmü -jelű mezőgazdasági üzemi területfelhasználásba sorolja, ahol a megengedett legnagyobb beépíthetőség 40 % lesz. - 67 -

A belterület északi széle és az M3 autópálya között, külterületen elhelyezkedő 0164/5 Hrsz-ú művelésből kivett, de mezőgazdasági övezetbe sorolt földterület Kmü-jelű mezőgazdasági üzemi különleges övezetbe történő átsorolása. 1.5.2.9. A mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt 0410/2 hrsz-ú terület Kereskedelmiszolgáltató gazdasági felhasználásba történő átsorolása: A Hajdúböszörmény felé vezető út keleti oldalán lévő 0410/2 hrsz-/ú, jelenleg mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt, de művelésből kivett területet kereskedelmi szolgáltató gazdasági felhasználásba kerül átsorolásra, ahol lehetőséget van az itt működő szeszfőzde bővítésére is. 1.5.2.10. Tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet mezőgazdasági gyepes övezetbe történő átsorolása: A 0322/3, 2, 1. hrsz-ú Újfehértói út városba bevezető szakaszának déli oldalán található ingatlanok hatályos rendezési tervben e területrészre kijelölt Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági felhasználása mezőgazdasági gyepes területfelhasználásba kerül átsorolásra, ahol tanya birtokközpont is alakítható. - 68 -

- 69 -

1.6. A település társadalma A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint 2013 januárjában a várost összesen 8 877-en lakták, 3 597 darab lakásban. Ez önmagában nem sokat árul el Hajdúdorog mozgalmas demográfiai történetéről, amelyet évszázadokon át különböző népcsoportok és az erős vallásosság alakítottak. Jelenleg a város népességének alakulása nem sokban tér el az országos trendektől. A lakosság száma csökkenő tendenciát mutat, egyre inkább elöregedik, a legutóbbi adatsorok alapján a lakásszám stagnál, sőt enyhe növekedést is mutatott az elmúlt években. 1.6.1. Demográfiai jellemzők Hajdúdorog lakosságszáma 2014-ben 8987 fő. A 102,07 km 2 kiterjedésű város népsűrűsége 88 fő/km 2 A szülések száma 2014-ben 96, halálesetek száma 94. - 70 -

1.6.1.1. A népesség kor szerinti megoszlása 2014-ben Kor- csoport Férfi Nő Együtt Fő % Fő % Fő % 0-14 718 16,24 723 15,83 1441 16,03 15-19 284 6,42 236 5,17 520 5,79 20-29 689 15,58 650 14,24 1339 14,90 30-34 363 8,21 293 6,42 656 7,30 34-45 713 16,13 688 15,07 1401 15,59 45-59 854 19,32 834 18,26 1688 18,78 60-800 18,10 1142 25,01 1942 21,61 Összesen : 4421 100,00 4566 100,00 8987 100,00 A népesség 16,03 %-a, azaz 1441 fő gyermekkorú (0-14 éves) van. A városban 520 fő 15-19 év és 1339 fő 20-29 év közötti él. A 30-59 évesek (3 745 fő), melynek aránya - 71 -

41,67 %, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 21,6 %. A korstruktúra nem a legkedvezőbb, de a munkaképes korú népesség viszonylag magas aránya is jellemző. Állandó népesség Lakónépesség Év Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt 2003 4638 4813 9451 4641 4791 9432 2004 4666 4797 9463 4656 4757 9413 2005 4620 4746 9366 4605 4712 9317 2006 4585 4696 9281 4526 4665 9191 2007 4565 4661 9226 4491 4604 9095 2008 4529 4665 9194 4435 4579 9014 2009 4504 4655 9159 4420 4575 8995 2010 4480 4605 9085 4396 4535 8931 2011 4480 4598 9078 4384 4490 8874 2012 4446 4579 9025 4357 4484 8841 2013 4431 4597 9028 4320 4461 8781 2014 4421 4566 8987 4290 4402 8692-72 -

1.6.1.2. Demográfiai változások a település lakosságstatisztikai adatában Év Születések száma Halálozások száma 2003 97 129 2004 113 95 2005 108 133 2006 95 111 2007 91 106 2008 112 106 2009 108 119 2010 94 114 2011 99 86 2012 80 105 2013 106 110 2014 96 94 Hajdúdorog népességének változása 1774 és 2011 között - 73 -

1.6.2. Jövedelmi viszonyok, életminőség A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény értelemben jövedelemnek minősül az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A törvény meghatározza a rendszeres jövedelem fogalmát is, amely a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján vagyonnak minősül, ha a törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Hajdúdorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. február 12. napján tartott ülésén megalkotta a települési támogatások helyi rendszeréről és a szociális igazgatásról szóló 1/2015. (II.2 5.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: rendelet) a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználása ellenőrzésének szabályairól. A támogatás céljainak, feltételeinek, összegeinek megállapítása teljes mértékben az önkormányzatok mérlegelési jogkörébe tartozik. A rendeletnek megfelelően a lakosok számára az alábbi támogatásokra van lehetőség: - lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás - lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás, - rendkívüli települési támogatás, - 74 -

- szennyvíz-hálózatra való rákötést segítő települési támogatás - természetben, tüzelőanyagra nyújtott rendkívüli települési támogatás - természetben, beiskolázáshoz nyújtható települési támogatás - természetben, élelmiszer formájában nyújtható települési támogatás 1.6.3. Foglalkoztatottság A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, a 9-12% közötti területi mutató érték megfelel a város térszerkezeti- társadalmi-, gazdasági adottságainak (nem a régió perifériáján fekszik a város, hanem a megyeszékhelyekhez közel). A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez 300-400 új munkahely létesítésére lenne szükség. 1.6.3.1. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma - 75 -

Hajdúdorog 15-64 év közötti lakosságának száma az elmúlt években folyamatos csökkenést mutat, szemben a nyilvántartott álláskeresők számával, mely mind a nők, mind a férfiak körében emelkedett. 2010-ben figyelhető meg a legmagasabb a női álláskeresők száma (403 fő), mely 2011-ben már lényegesen kevesebb volt. A férfi lakosok esetében megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők között magasabb számban vannak, és ez emelkedő tendenciát mutat az évek során. 1.6.3.2. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség minden korosztály tekintetében problémát jelent. A 21-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma évről évre növekszik, mely arra enged következtetni, hogy ezen a területen szükséges további lépéseket tenni a probléma kezelése érdekében. Mindazonáltal a védett csoportnak számító 51-55 év közötti nyilvántartott - 76 -

álláskeresők száma is folyamatos növekedést mutat, ami szintén probléma, tekintve, hogy a település elöregedő. 1.6.3.3. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként A tartós (180 napnál régebben regisztrált) munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben volt kiemelkedően magas, hiszen a 60 %-ot is meghaladta az összes nyilvántartott munkanélküliekhez képest. A 2011-es évben közel 15 %-kal kevesebb volt a tartós munkanélküliek számaránya. Megfigyelhető, hogy a nők jellemzően nagyobb arányban a tartós munkanélküliek körébe. 1.6.3.4. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. Megállapítható, - 77 -

hogy a pályakezdő nők körében 2011-ben több mint másfélszeres mértékű volt a munkanélküliség a férfiakhoz képest. 1.6.3.5. Alacsonyan iskolázott népesség 1.6.3.6. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők közül magas létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek, mely intézkedési területet jelöl. - 78 -

1.6.3.7. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma - 79 -

1.6.3.8. Hajdúdorog foglalkoztatási adatai 2000-2010 között Az elmúlt tíz év legrosszabb foglalkoztatási adatai Hajdúdorogon a 2000. évhez kapcsolhatók, a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatási színvonal csökkenés sem tudta meghaladni ezt az adatot. A fenti táblázat adatai szerint 2010. év 06. havában csökkent a munkanélküliek száma a városban, ez azonban nem a foglalkoztatás javulást jelzi, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolható éves szezonális foglalkoztatás jelenik meg a mutatóban. - 80 -

1.6.3.9. nemzetiségi összetétel 1.6.3.10. Vallási összetétel 1.6.3.11. Civil szervezetek Önkormányzati nyilvántartások szerint a városban 36 db civil szervezet működik. Ebből a kultúra területén 4 db, oktatási területen 5 db, egyházi területeken 4 db, a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának területén 3 db, a városfejlesztéséért pedig 3 db szervezet tevékenykedik. A civil szervezeti struktúra széles skálán mozog a hagyományos területeken kívül pl. kultúra, sport, városvédelem működnek még szervezetek a munkanélküliek-álláskeresők, nyugdíjasok, fiatalok, nagycsaládosok, nők érdekvédelmének a területén is a városban. Az önkormányzat elsősorban a korlátozott anyagi források rendelkezésre állása miatt, szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a civil szervezetek működését a jövőben. A civil szervezetek, társadalmi önszerveződések az önkormányzattól pénzügyi támogatást is kapnak, melynek összegét a mindenkori költségvetési rendeletben szabályozza a Képviselő-testület. - 81 -

1.7. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.7.1. A tisztesség, az emberség, és a szorgalom szerinti megítélés a dorogi emberek elvárása önmagukkal és másokkal szemben. Hajdúdorog történelmében, a helyben élők kultúrájában gyökerezik, hogy a dorogiak egymást a tisztesség és emberség, valamint a szorgalom szerint ítélik meg. Bizonyos emberek, vagy embercsoportok alapvető negatív megítélését e három tényező valamelyikének hiánya okozta. Az esetleges és személyes, személyi értékekre visszavezethető, konkrét, negatív cselekedeteket kiszűrte a népi kultúra még akkor is, ha egy-egy embertelen és tisztességtelen helyzetet külső hatalom erőltetetett az itt élő kultúrára. A tisztességtelenségével vagy embertelenségével és a szorgalom hiányával feltűnő magatartás természetszerűleg hozta magával az elkövetők negatív megítélését Dorogon függetlenül attól, hogy a történelem során milyen ettől eltérő hatalom próbalta is ráerőltetni rabló és sunyi szándékait az itt élőkre. A hajdúdorogiak mindig kimutatták nemtetszésüket, ha veszélyben érezték e legfőbb hármas értéküket, mert szabadságuk erkölcsi alapját adta a tisztesség, az emberség, és a szorgalom szerinti megítélés, hiszen ez képezte az ősi magyar szerves kultúra alapját a múltban, és napjainkban is ezt tartjuk legnagyobb kincsünknek. A hajdúdorogi ember ítélkezésének alapja a tisztesség, emberség és a szorgalom szerinti megítélés, ezt várja el másoktól, függetlenül etnikumtól, nemtől, bőrszíntől, vallási-, vagy felekezeti hovatartozástól éppen úgy, mint ahogy maga is igyekszik e hármas követelménynek megfelelni. Ezt az elvárást azonban kötelezőnek érzik az itt élők mindenkivel szemben, etnikumtól, nemtől, bőrszíntől, vallási-, vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül!!! A munkahelyek hiánya, a helyi gazdaság problémái érzékelhetően, és alapvetően olyan külső tényezők függvényei, amelyek gátolják Hajdúdorog legfontosabb természeti erőforrásának méltányos használatát. A város hagyományos húzóágazatának leépülése, a mezőgazdasági ágazat 25 éve húzódó országos komplex problémáinak vetületeként jelentkezik, e kérdéskört alátámasztásként több helyen részletesen elemzem. Ezen a helyen kimondható, hogy a dorogi depriváció nem a dorogiak hagyományos szorgalmának hiányából fakad, hanem sokkal inkább azokból a külső tényezőkből, amelyek a magyar vidéket egyformán sújtják. - 82 -

A helyi konfliktusok alapjai sem függnek valamely etnikumtól, nemtől, bőrszíntől, vallási-, vagy felekezeti hovatartozástól, csupán a tisztesség, emberség, vagy a szorgalom ügyének megítélésében léteznek mérsékelt eltérések. Hajdúdorogon a helyi gazdaság prosperálásának elmaradásából adódó alapvető probléma a lakosság döntően legnagyobb részének deprivált állapota. A deprivált helyzet is rétegződött, hiszen nagyon sok esetben azokat a családokat is sújtja szegénység, ahol munkahellyel rendelkeznek a családokat fenntartó emberek. Önmagában nem csak a munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővülés jelent a szociális problémákra tartós és valódi megoldást, szükség van a munkabérek színvonalának emelkedésére is. 1.7.2. Az elvándorlás legújabb kori történelmi összefüggései 1941 és 1970 között a kolhozmozgalommal megindult a mezőgazdaság szocialista ipari átszervezése, amelynek során a termőföld területek összevonásával megteremtődtek a nagyüzemi mezőgazdaság alapfeltételei. A magyar parasztság gyakorlatilag megszűnt, a parasztokból olyan munkások lettek, akik vagy a mezőgazdaságban (agrárplroletár), vagy az iparban dolgoztak. A falukép is megváltozott, a lakótelkekről eltűntek a gazdasági épületek, szinte a múltat végképp eltörölte az új városi divat, amely kétablakos-sátortetősvaskerítéses házakra cserélte a régi, szerves kultúrához kötődő lakóépületeket. A modernizmus egyfajta sajátos munkáslakóteleppé alakította a falvakat, szép modern lapostetős ABC áruházzzal, új modern középületekkel. Ma már a legtöbb településen csak a tájházak őrzik a természettel együtt élő szerves ősi kultúránkat. A szerves mezőgazdaság helyét felváltotta a nagyüzemi műtrágyás vegyszeres művelés, és ahogy ez a kultúra elmúlt az 50-es évektől, a szerves kultúra eltünésével együtt néptelenedtek el a falvaink. Ez az elnéptelenedés ma már a járási szintű kisvárosainkat is fenyegeti, az emberek a fővárosba, a nyugati országhatárra, a közeli pólusvárosba költöznek megélhetési lehetőségeket keresve. Hajdúdorog népességének változása 1774 és 2011 között - 83 -

A nagyüzemi termelési módszerek, a fejlődő gépesítettség magával hozta a munkalehetőségek hiányát, és az elvándorlások következtében 2000 fővel csökkent a város népességszáma. A mezőgazdasági munkák idényjellegének ellensúlyozása, és a magyar vidék népességmegtartó képességének megtartása fontos szempont volt azokban az időkben, és az akkori vezetés felismerte, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság hatásainak ellensúlyozása érdekében meg kell engedni a lakosságnak, hogy megteremtse az önellátás sajátos feltételeit. Így a 70-es évektől kezdődően egyrészt kialakult az a felvásárló rendszer a TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek, Konzervgyárak, tejbegyűjtők.stb., amely lehetőséget teremtett a háztáji gazdálkodásra, másrészt TSZ melléküzemágak alakultak, önálló vállalkozássá váltak, a 80-as évek végétől GMK-k, és egyre több kisvállalkozás működött. Gyakorlatilag a vidék mintáját követve az ipar is átalakult, és a nagyobb vállalatokból kiváltak speciális feladatokat felvállaló egységek, önálló vállaltok, sok esetben világszínvonalú termékeket produkálva. Így lett Magyarország a szocialista tábor legvidámabb barakkja, azaz a 80-as évektől a keleti blokk gazdaságilag legfejletteb állama. Az 1990-es évek elejétől Hajdúdorogon is gyors ütemben növekedett a munkanélküliek száma. A kibontakozó gazdasági válság a város üzemeinek, gyárainak többségét érintette, a talpon maradottak is jelentős létszámcsökkentéssel járó átalakuláson mentek keresztül. Tovább növelte a hajdúdorogi munkanélküliek számát, hagy a környező nagyobb városok (Hajdúnánás, Debrecen, Hajdúböszörmény) üzemeiből, gyáraiból sok esetben először az ingázó munkaerőt bocsátották el. A népességszáma az elmúlt közel három évtized során tovább csökkent. Az országos tendenciáknak megfelelően a házasságkötések és a születések száma csökken, míg a haláleseteké nő. A lakosság megtartásának lehetőségei nem megfelelőek, sok fiatal elköltözik, mivel nem talál munkahelyet a városban. A munkahelyi lehetőségek száma minimális, sok esetben előfordul, hogy a felsőfokú tanulmányait befejező fiatal nem tud elhelyezkedni lakóhelyén, Hajdúdorog vándorlási egyenlege negatív, a népesség csökkenésének fõ okozója az elvándorlás. 1997-ben 9735 fő - 84 -

volt a város népessége, amely 96,7 fõ/km2-es népsűrűséget jelent. A nemek és a korosztályok szerinti megoszlásról, valamint az iskolai végzettségről nincsenek pontos statisztikai adatok. A születések számának csökkenésével csökkent a gyerekkorúak, fiatalok aránya, és az országos tendenciáknak megfelelően megindult a népesség öregedése. Az öregedési folyamattal párhuzamosan növekedett a népességen belül a nők aránya, mivel születéskor várható átlagos élettartamuk jóval nagyobb, mint a másik nemé. A lakosság többsége még mindig csak általános iskolai és szakmunkásképzettséggel rendelkezik A munkanélküliek között nagyon magas a képzetlenek száma, nekik szinte semmi esélyük nincs az elhelyezkedésre. A munkanélküliek kb. 60 %-a férfi, 40 % nő. A 2005-ben készült településfejlesztési koncepció 20-30 év távlatában határozta meg a fejlesztési célokat, és 10 000 fős népességszámot prognosztizált, azonban a negatív tendenciákat az elmúlt évek nem tudták megváltoztatni. Felerősödött az elvándorlás, amely már a középfokú végzettségű, középkorú munkaképes lakosság elvándorlását is érinti. Jellemző a fiatalok elvándorlása, a település öregedése. 2020-ra szerencsésnek mondható, ha a lakosságszám eléri a 8000 főt, hiszen ebben az esetben elmondható hogy sikerült fordítani a negatív tendenciákon. - 85 -

1.7.3. A vidéki települések elhalását nem az ott élők egyéni kompetenciáinak hiánya okozza Ma, ha a plázákban bevásárlóközpontokban sétálva keressük a polcokon a magyar termékeket, nemigen találjuk őket. Ha a ruházati-, műszaki-, elektronikai-, kozmetikai-.stb boltokban keressük a magyar árukat, legfeljebb néhány kisléptékű, butik jellegű üzletecskét találunk, de a hazai nagykereskedelemben nem, szinte még elvétve sem. Betérünk a multinacionális élelmiszerkereskedelmi boltokba, és ott már látunk magyar terméknek feltüntetett árukat, de ha jobban megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ezek 70-80%-át is a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek állítják elő. Felmerül a kérdés, hogy ezeknek a cégeknek mi szolgálja jobban a hasznukat, ha olcsóbb, vagy ha drágább a munkaerő? Érdekükben áll-e a munkabérek emelése? Ha éppen az olcsó fizikai és szellemi munkaerő használata tartja itt ezeket a cégeket, és az állami támogatás, a beruházáskor érkező pályázati ingyen pénz, meg az adókedvezmény, meg a munkaerő használatáért járó különböző támogatás, akkor milyen érdekünk fűződik a tőkének annak a szabad áramlásához, amely az olcsó munkaerőre, és a hazai természeti kincsek kiaknázására épít? Ha csökkenne a lakosság deprivált helyzete, azaz emelkednének a bérek, akkor pusztán a logisztikai körülmények elegendőek lennének-e ahhoz, hogy a hazánkban megtelepedett cégek itt maradjanak? Egyáltalán megéri-e az állami kedvezmények fenntartása, a beruházási támogatások jelenlegi rendszere? - 86 -

A magyar foglalkoztatáspolitikai adaptáció kulcskategóriáinak ("foglalkoztathatóság", "munkaerő-piaci marginalizálódás", "rugalmas biztonság", "aktiválás", "workfare", stb.) alkalmazása a munkavállalóra tolja a társadalmi felelősséget, elvárja a munkaerő rugalmas munkaerőpiaci alkalmazkodását. Azonban ez a munkavállalók oldaláról egy olyan sziszifuszi küzdelem, amelyben ha a munkaerő átképzi is magát egyik szakmáról a másikra, akkor is sokszor hiába, mert a képzés sikeres befejezése után sem biztosított a lehetősége arra, hogy a képzés után, az új szakmában kezdőként helyezkedjen el, vagy álljon munkába. A képzési technika valójában akkor lenne hatékony, ha támogatott lenne az a magasabb iskolai végzettség, amellyel valóban eredményt lehetne elérni a munkavállaló számára. A multinacionális cégek összeszerelő üzemeihez ugyanis javarészt betanított munkások, vagy magasabb, felsőfokú végzettségű szakemberek kellenek. - 87 -

Az egyéni kompetenciák fejlesztésére irányuló kisérletek mai technikáinak az alkalmazása láthatóan vízgereblyézés, levegő masszírozás mindaddig, ameddig a mögötte levő társadalmi gyakorlat szinten tartja a túlkínálati munkaerőpiacot, vagyis azt a deprivált állapotot, amely valójában Magyarországon sajátos és sajnálatos társadalmi befektetővonzó érdekké vált. Mai fogalmainkat érdemes felülvizsgálni, amely a munkaerőt csupán termelési és a hatékonysági oldalról közelíti. A közgazdaságtanban ma elfogadott a munkaerő értékteremtő és értéknövelő megközelítése (High Road Techniques). Az az igény fogalmazódik meg benne, hogy a forrásokat még hatékonyabban hasznosítsuk és fektessünk be a gyártási technológiába, a műszaki újításokba és a munkaerő továbbképzésébe. Úgy tekint a munkára, mint fontos árucikkre, a munkaerő továbbképzésére pedig, mint alapvető és célzott befektetésre. Ez azonban a helyi források fellendülését csak akkor hozza magával, ha a helyi előnyök maximális kihasználásával az a méltányosság is velejár, hogy a dolgozó önmaga puszta létezésének fenntartásán túl egyéni célok megvalósítására is lehetőséget nyer, amelyet csakis a jelenleginél magasabb bérszínvonal biztosításával lehet elérni, egy olyan környezetben, ahol kevés a munkanéküliek és a közmunkások aránya, tehát nincs jelentős túlkínálat a munkaerő terén. Nem a posztindusztriális társadalomba való átmenet teremt újfajta feszültségeket a jóléti programok és a munkaerőpiac között, hanem az profitérdekek és a társadalmi érdekek között feszül sajátos, és egyre feloldhatatlanabb ellentét. Ez a jóléti államokat olyan új alkalmazkodási stratégiák keresésére sarkallja, amellyel tulajdonképpen a saját sírjukat ássák, hiszen a tőke szabad áramlásával előtérbe kerülő világcégek elvárják, hogy a jóléti társadalmak egyre alacsonyabb szintre tolják a béreket. Erre a szakemberek kitalálnak sajátos vizgereblyézési elméleteket, de valójában az alap problémából a társadalom és az extraprofitnyerés érdekellentétéről nem szólnak. Láthatóan jól meg lehet élni félremagyarázó tudományosnak tűnő elméletek gyártásából, és ezekhez az elméletekhez, amelyeket igen sok pénzzel, ösztöndíjrendszerekkel, tudományos konferenciákkal támogatják azok, akik az extraprofitot zsebelik. Az ösztöndíjért csupán minden szinten a helyi tudományos elithez kell kapcsolódni, és rendkívül sok pénz gyűjthető az egyéni kompetenciafejlesztő képzésekből, a tárgyi szakmai feltételek kialakításából pályázati források elérésével. Ezek az elvek pénzügyi, de főleg erkölcsi értelemben is sokba kerülnek, mint a rugalmas biztonság (flexicurity), az aktiválás, illetve a munkavégzés és gondozó munka, de voltaképpen annyit érnek, mint a hólapátgyár Kubában, mert a vidéken élők valódi problémáinak megoldásától olyan távol állnak, mint Makó Jeruzsálemtől. Láthatóan az elméletek egyik legfontosabb kérdése, hogy a mai jóléti államok hogyan és milyen mértékben alkalmazkodtak a posztindusztriális munkaerőpiacok feltételeihez és igényeihez, és ez olyan kérdés mintha azt kérdeznénk, hogy a bárányok hogyan alkalmazkodnak a farkasok igényeihez. - 88 -

Másik kérdés pedig, hogy Magyarország hol áll a jóléti államok sorában, a sor elején, vagy a végén kullog-e? A magyar ipar tervszerű leépítését, a vagyon széthordását, ma még politikailag korrekt (pc) módon privatizációnak nevezzük. A hazánkba 1990-től települt iparra jellemző, hogy helyi természeti erőforrásokhoz, azok hasznosításához sok esetben nem is kötődnek. Kivételt képeznek ez alól azok a multinacionális élelmiszer feldolgozóipari cégek, akik helyi nyersanyagot állítanak elő, vagy szabályozottan lenyomott árakon vásárolnak fel, feldolgozzák, zárt piacaikon értékesik, és ennek során szabályozzák a termelés, és a felvásárlás árait. Érdekeltségük a túlkínálati felvásárlási piacok fenntartása, a felvásárlási árak mélyen tartása. Jellemzőjük, hogy betelepülésüket beruházási támogatások, működésüket adókedvezmények segítik, a munkaerőt olcsó nyersanyagnak tekintik. Ez alól nem kivételek a magyar nagyvállalkozók sem, akik a mai mezőgazdasági integrációs rendszerben megegyezően érdekeltek a mezőgazdasági nyersanyagtermelés rendkívül alacsony felvásárlási árainak fenntartásában. A vízpalackozó üzemeink tulajdonosi szerkezetének átalakulása (pl: Szentkirályi) a nyersanyagok használatának sajátos multinacionális vonzatait példázza, és számos hasonló példa támasztja alá, hogy nemzetstratégiai érdekeink képviseletének kevés esélye adódik manapság. Országos probléma, hogy a hagyományos ipari-, vagy agrárszerepkörrel rendelkező, de más funkcióval nem rendelkező, vagy kedvezőtlen fekvésű települések, vidéki térségek többsége az egyre jobban teljesítő Magyarország hatékonysági, termékszerkezváltási sikeressége ellenére nem volt képes az elmúlt 25 évben talpra állni, gazdasági létalapjukat lényegében elveszítették. A prosperáló nagyvárosoktól távol lévő, a mély válsággal sújtott társadalmi-gazdasági külső perifériákon (az ország keleti, északkeleti, déli részén), illetve a belső perifériákon (pl. a Közép-Tiszavidéken) elhelyezkedő településeken a munkanélküliség, az elvándorlás, a társadalmi-gazdasági (gyakran etnikai) szegregáció, valamint hosszabb távon az e folyamatokból egyenesen következő kiürülés jelent komoly fenyegetettséget. Ha a járási szintű kisvárosok nem indítják el saját térségi és település-mezőgazdaság fejlesztési, kollektív méltányosságon alapuló programjaikat, akkor nem várható, hogy az anyagi-pénzügyi deprivált helyzetű lakosság életkörülményeiben bárminemű javulás következzen be. Kormányzati intézkedések hiányában csakis helyben lehet megtenni a szükséges lépéseket, a helyi nyersanyagtermelés, helyi piac, és feldolgozóipar lokális megszervezésével, kisléptékű fejlesztéseivel, a helyiek szövetkezéseivel, szövetkezetek alakításával, és a lakosság aktivitásának érdekeltségi alapú növelésével. 1990-es évekig Magyarországon stabil munkaerőpiac, jól működő jóléti rendszer, állandósult foglalkoztatottsági szint és szilárd kompenzáló rendszerek működtek. Az 1990-es évektől azonban jelentős változások zajlanak az európai államok munkaerőpiacain. Ezek a változások összhangban vannak a jóléti rendszerek működési feltételeinek a globalizáció, a demográfiai változások, az "új szociális kockázatok" és a lelassuló nemzeti gazdasági növekedés miatti - 89 -

átalakulásával, általában véve az indusztriális társadalomból a posztindusztriális társadalomba történő átmenettel. Mindezen közben a nemzetközi, multinacionális, gazdasági és ezzel összefüggő hatalmi szervezett hálózatok extraprofittal működnek, míg a gazdasági perifériára szorult, jelentős multinacionális cégekkel alig rendelkező nemzetgazdaságok sorra csődközeli állapotokkal egyensúlyoznak a szakadék szélén, államadósság, túlzott deficit eljárás, bankcsőd, nemzetgazdasági túladóztatás vágja el a helyi gazdaság, vagyis a kis és középvállalkozások, mint nemzeti aranytojást tojó tyúkocskák torkát. Ma, amikor megkérdőjeleződött a hagyományos foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonysága és új válaszokat kell találni a jóléti ellátások és a munkaerő-piaci részvétel, a szociális segélyezés és a foglalkoztatás kapcsolatának alakításában, bizony érdemes bemenni a már említett plázák valamelyikébe és a már említett gondolat szerint érdemes keresnünk a magyar termékeket a polcokon, és alaposan elgondolkodnunk a helyzetünkön. 1.7.4. Deprivációval összefüggő társadalmi-szociális kérdések A szociális ellátásban részesülők száma 2006-tól kezdett el emelkedni, majd a gazdasági válság hatására 2009-ben negatív rekordot ért el: ebben az évben 1910 fő részesült szociális támogatásban. A szociális segélyezés nem megoldás a város szociális-társadalmi problémáira, csak átmenetileg teszi elviselhetővé az életet, de nem jelent kiutat a problémahalmazból. Az egy főre jutó belföldi jövedelem a településen kevesebb, minden mért átlagnál (2007) ez az adat is jól alátámasztja a helyi szociális-társadalmi problémák súlyosságát. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy csak a munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővülés jelent a szociális problémákra tartós és valódi megoldást a városban. A szociális támogatásban részesülők száma 2009-ben negatív rekordot ért el a Hajdúdorogon. A támogatásban részesülők számára képzési lehetőségeket kell teremteni és támogatni kell a foglalkoztatás bővítését a városban - 90 -

1.7.4.1. Álláskeresési segélyben részesülők száma A nyilvántartott álláskeresők közül átlagos 10 % részesült álláskeresési segélyben 1.7.4.2. Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma A táblázat adatait szerint nőtt a járadékra jogosultak aránya, bár a 2012-es év kitűnik a sorból, hiszen mintegy harmadára csökkent ezeknek a személyeknek a száma. - 91 -

1.7.4.3. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Önmagában az adat nem értelmezhető, szükséges összevetni az aktív korúak 15-64 évesek számával és a munkanélküliek számával. Megállapítható, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. 2011 január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a - 92 -

lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra. 1.7.4.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Hajdúdorog lakásállománya, darabszáma 2008-2011 közötti időszakban nem változott lényegesen, 3562-3594 db értéktartományban mozgott. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb szempont a gazdasági helyzet, a városban csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években. Ha a lakások számát összevetjük a lakónépesség számának alakulásával, kitűnik, hogy a kérdéses időszakban csökkent a város lakosságának a száma is. A lakásállomány mutatók alapján a város nem tartozik a legrosszabb értékekkel rendelkező városok közé a régióban. Hajdúdorogon a kertes, családi házas beépítési mód a jellemző, ez alól kivételként említhető a városközponti kisvárosias övezet, ahol a városias beépítési mód engedélyezett a városképhez illeszkedő módon. A város lakosságállományán belül magas az alacsony komfortokozatú lakások aránya (32,7%). Ez az adat magasabb, mint az országos átlag. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakásállomány minősége az elmúlt években nem javult jelentős mértékben a városban. A gazdasági válság miatt ezen a területen csak a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása után várható előre lépés. - 93 -

1.7.4.5. Kiutalt természetbeni és pénzbeli ellátások összegének alakulása: Természetbeni és pénzbeli ellátások Év/fő 2011 2012 2013 2014 Időskorúak járadéka 26 29 Aktív korúak ellátása (RSZS,RÁT,BPJ,FHT) 301 335 353 372 Lakásfenntartási támogatás 523 576 584 765 Rendszeres gy.védelmi támogatás/kedvezmény 1184 1096 1066 956 Közgyógyellátás 264 125 91 73 Ápolási díj 123 129 Átmeneti segély 301 449 589 Rendkívüli gy.védelmi támogatás 335 211 392 Temetési segély 55 39 41 Önkormányzati segély 810 Köztemetés 1 2 5 4 Adósságcsökkentési támogatás 83 28 30 12-94 -

1.8. Hajdúdorogi romák helyzete Nem áll rendelkezésünkre pontos adat arra vonatkozóan, hogy Hajdúdorogon hány fő vallja magát roma kisebbséghez tartozónak. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Az országos tapasztalatok városi jelenlétét a nemzetiségi önkormányzat is megerősíti. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. Tapasztalataink szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe. 1.8.1. Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. -ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. -ai rögzítik. Hajdúdorog Város Önkormányzata és a Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata közötti Együttműködési Megállapodás módosítását Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata a 2/2013. (I. 16.) RNÖ határozatával, míg a város képviselő-testülete 11/2013. (I. 29.) KT. határozatával fogadta el. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az integráció legfontosabb előnyei, hogy pozitív magatartás mintát közvetít, megtanít az együttműködés más formáira, erősödik a gyermekben az önismeret, önértékelés. Kialakulnak a morális értékek: a tolerancia, empátia, segítőkészség, és fejlődik az alkalmazkodó képesség. Ez által a gyermek jobban törekszik képességeink kibontakoztatására, és reálisabb önértékelés alakul ki benne. - 95 -

Családsegítő Szolgálata kidolgozta azon programjait, amelyekkel megvalósítható a szegregációs problémával érintett, illetve halmozottan hátrányos helyzetű egyének integrációja a szolgáltatási spektrum bővítése. A projektben a lokális problémákra tervezett megoldási módszereket mutatjuk be, a konkrét intézkedések pedig megoldásokat jelentenek a településen jelenlévő szociális problémák orvoslására. A programok bemutatása során egyértelműen kitűnik, hogy a jogszabályokban kötelezően előírtakon felül bevezetett plusz szolgáltatások működtetése elősegíti a krízishelyzetben lévő halmozottan hátrányos helyzetű kliensek életében felborult egyensúly visszaállítását, a romák és a hátrányos helyzetű egyének integrációját. A Hajdúböszörményi járás aktívan küzd a munkanélküliség növekedése ellen. A foglalkoztatás tekintetében a törvény adta lehetőségeket az önkormányzat a lehetőségeihez mérten használja ki, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása végett. Hátrányos helyzetben lévőnek tekinthetők ebből a szempontból azok, akik alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, megváltozott munkaképességűek, 50 év felettiek, tartósan munkanélküliek (12 hónapon túl regisztráltak) 1.8.2. Tartós munkanélküliség problémája Tartósan munkanélküliek: 25 év alatt 8 hónapon belül legalább 6 hónap regisztrációval rendelkezők. 25 év felett 16 hónapon belül legalább 12 hónap regisztrációval rendelkezők, Pályakezdők, romák, gyesről, ápolási díjról visszatértek, büntetés végrehajtási intézményekből munkába állók. Térségünkben elsősorban a roma lakosság foglalkoztatása okozza a legfőbb gondot. A romák munkába helyezése jelenleg szinte az önkormányzatok, vagy a többcélú kistérségi társulások feladata. Így az aktív korú foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők az aktív foglalkoztatási eszközök közül elsősorban nem képzéseken vesznek részt, hanem valamilyen közfoglalkozatási formához csatlakoznak, számukra ez az egyetlen munkalehetőség, vagy az alkalmi munka, mint például kőműves mellet, vagy autópályán dolgozni, vagy szezonálisan a paradicsom földeken. A tartós munkanélkülivé válás legfőbb oka az alacsony iskolázottságában és szakképzetlenségében, valamint egészségi állapotában keresendő. 1.8.3. A tartós munkanélküliség és a mentális és egészségi állapot összefüggése A tartós munkanélküli állapot időtartama alatt ezek a problémák még jobban generálódnak, a kor előre haladtával egyre rosszabb egészségi állapot alakul ki, mely a mentális állapotra is - 96 -

kihat, valamint munkavégző képességük is romlik, mind fizikálisan, mind a korábban megszerzett tudást illetően. A tartós munkanélküli állapotból való kilábalás a foglalkoztatás világába való visszaillesztés lehetőségeként az aktív foglalkozatás politika egyik eszköze a munkaerő-piaciképzés, amihez azonban már a közép korosztály nem érezz kellő motiváltságot. A roma családok esetében sok esetben a legfőbb megélhetési forrás a gyerek, többségük az utánuk járó családtámogatási ellátásokból tartja fenn magát. A munkanélküliség problémája Hajdúdorogon sem redukálható le csak a roma lakosságra. A munkanélküliség egy globális probléma mely a roma lakosságot hatványozottan sújtja. Hajdúdorogon a roma lakosság száma mintegy öt százaléka a településen élőknek. Arányukat tekintve kb. 500/ fő vallja magát romának. Hajdúdorogon egyetlen roma család sem lakik önkormányzati bérlakásban vagy albérletben. Általában sajáttulajdonú szociálpolitikai kedvezményre épült ingatlanokban, vagy rokonoknál laknak ideiglenesen. 1.8.4. Alacsony jövedelemszint A roma nők többsége nem dolgozik, hanem a gyerekeket neveli otthon. A férfiak lovas szekérrel járják a várost a környező településeket és, gyűjtögetnek, illetve kéregetnek a lakosságtól. Leginkább fémet, vasat, alumíniumot, amit aztán a méhtelepen értékesítenek, és sokszor egy család egésznapi élelmezését ebből fedezik. A bérből és jövedelemből élők elhanyagolható százalékban jelennek meg, ami szintén az alacsony foglalkozatással magyarázható. Ezek pedig egy sokkal összetettebb és bonyolultabb problémához vezethetnek. A dorogi romáknál is a nagyobb arányú munkanélküliség összefüggésben áll az iskolázatlansággal, a munkahelyek hiányával és a kellő motiváció hiányával. Jelenleg egyetlen roma származású egyén sincs ellátás nélkül, és a helyi önkormányzat szociális érzékenységet tanúsítva mindenkit igyekszik bevonni a közcélú foglalkoztatásba, lehetőségként mindenkinek munkát adni a város területén illetve az intézményeibe. 1.8.5. Háztartási és egyéb hulladékoktól rendezetlen területek A szemét eltakarítás dolgában itt is fennakadások vannak, hiszen itt sincs szemetes konténer, amibe össze lehetne gyűjteni a kommunális hulladékot, ezért a családok gyakran a saját házaik mögött vagy udvaraikon alakítanak ki szemétdombokat. - 97 -

Az önkormányzat minden évben ösztönző programokat indít az udvaron felhalmozott szemét eltakarítására, és pénzzel jutalmazza a résztvevő családokat. Az akció nagyon sikeres szokott lenni, legalább egy évben egyszer egy rövid időre megtisztul a lakókörnyezetük. 1.8.6. A házak komfortosságának hiányosságai Összkomfortos ház csak elvétve található, ezek is inkább a város központjában vannak, ahol már ki vannak alakítva az infrastrukturális lehetőségek, jellemzően ezek gazdái igényesebbek a házak rendezettebbek, igyekeznek asszimilálódni a szomszédos környezetbe. Azonban komfort nélküli ház is akad, ami abból adódik, hogy a családok nem tudják fizetni a számlákat rendszeresen, ezáltal a szolgáltatók kikapcsolják a szolgáltatást. Az Önkormányzatnak 2005-óta létező adósságkezelési tanácsadásának köszönhetően szinte minden családnak lehetősége nyílik bevonódni e támogatási formába. 1.8.7. Az alacsonyan képzettek esélyei rosszabbak A hátrányos helyzetű roma és nem roma családok körében végzett felmérés alapján, a legszegényebb rétegek legnagyobb hiányosságai a képzettségben mutatkozik, az iskolát korán elhagyó fiatalok számában. Így ők a kereső képesek táborát növelik, mivel tanköteles gyerekek, akik még szülei háztartásában élnek, viszont még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. Koruknál fogva még nem jogosultak rendelkezésre állási támogatásra, de mivel már nem tanulnak oktatási intézményben, a családi pótlékra meg már nem jogosultak. Sajnos ezzel párhuzamosan kiesnek a Munkaügyi Központok által szervezett képzési programokból is, mivel ezek túlnyomórészt a szintén tizennyolcadik életévüket betöltött személyekre lettek kidolgozva. Ezáltal ezek a fiatalok képzetlenek maradnak, fizikai munkára koruknál fogva még alkalmatlanok, így idejük nagy részét az utcán csavarogva töltik, és előbb utóbb a gyermekvédelem vagy rosszabb esetben a rendőrség látóterébe kerülnek. A foglalkoztatottságot tekintve itt is a leghátrányosabb helyzetben a roma származású, több gyerekes nők, anyák vannak. A lakhatást illetően pedig nem mutatkozik nagy különbség a három várost illetően. Sajnos többségük még mindhárom város tekintetében szegregált lakó környeztében él. Ami pozitívum, hogy a szociális ellátások hozzáféréséhez mindenkinek egyformán lehetősége van, és az önkormányzat a lehetőségeihez mérten rendelkezésre álló szociálpolitikával igyekszik minél nagyobb mértékben hozzájárulni a hátrányokkal küszködök társadalmi integrációjához. - 98 -

1.8.8. Roma gyermekek hátrányai Szociológiai tanulmányok azt mutatják, hogy a roma gyerekek általában komoly hátránnyal kezdik tanulóéveiket, és hátrányuk növekszik az alatt az idő alatt, amit formális iskoláztatásban töltenek. Az egyik legfontosabb feladat a roma gyermekek számára az egyenlő színvonalú oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, valamint a szegregáció felszámolása, megelőzése, továbbá a negatív szelekciót erősítő társadalmi, intézményes mechanizmusok megszüntetése. Tény, hogy az alacsony fejlettségű szintről induló gyermekek többsége, hátrányos környezeti tényezők miatt kerül hátrányos helyzetbe az iskolában is, ezért képtelen megfelelni az oktatási és nevelési követelményeknek. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét még az iskolán kívüli alternatív módszerek elterjesztése is segítené. 1.9. A hajdúdorogi romák életkörülményeinek javítására megvalósított intézkedések értékelése 1.9.1. Prevenció az egészségügy területén Tény hogy a romák szociális helyzete lényegesen rosszabb, mint a teljes lakosságé, ezt az önkormányzat is így ítéli meg. Ezért az önkormányzat többsége a prevencióra törekszik. Az egészségügy területén felvilágosító tevékenységet szervez, egészségügyi szűréseket végez, illetve a lakáskörülmények javításával és az egészséges életmód terjesztésével törekszik a lakosság egészségi állapotát javítani. 1.9.2. Közfoglalkoztatás és az életkörülmények javítása A prevención túl a közmunkaprogramokkal járul hozzá a roma lakosság szociális helyzetének javításához. Közmunkaprogramot, és szociális programokat az önkormányzatok több mint a fele indít, szociális földprogramot az egynegyede új munkahelyek létesítésével 5% igyekezett javítani a romák szociális helyzetét. Laksáshoz jutást szociális lakás- és bérlakásépítéssel a települések egy tizede, 8% építési telek ingyenes biztosításával segített. Az önkormányzatok 7 százaléka indított oktatási, szakképzési programokat, 3 százalék pedig ingyenes tankönyv biztosításával támogatta a hátrányos helyzetű csoportok oktatásban való részvételét. A magyarországi munkaerő-piac hosszú évek óta nem tud kikerülni egy rendkívül alacsony foglalkozatási szint mellett kialakult rossz egyensúlyi állapotból. A termelékenység folyamatosan növekszik, miközben alulfoglalkoztatás növekedése 2000-ben lényegében megállt. Mindenki számára szinte egyöntetű vélemény, hogy a foglalkoztatás világából - 99 -

egyértelműen az alacsony iskolai végzettségűek szorulnak ki, köztük is a legnagyobb számban a roma társadalom köréből. 1.9.3. A roma lakosság foglalkoztathatóságát javítását célzó programok Az elmúlt években az önkormányzat önállóan szervezett a roma lakosság foglalkoztathatóságát javítását célzó programot, egyharmada pedig partnerként vesz részt ilyen jellegű akcióban. A Hajdú-Bihar megyei önkormányzatoknak a háromnegyede vesz részt az ilyen jellegű programokban, ami az országos átlagnál jelentősen nagyobb. Az önálló önkormányzati programok 41%-a közcélú illetve közhasznú foglalkoztatást elősegítő program, 29% közmunka program volt. Ezek elsősorban oktatási és szakképzési programok. A cigány kisebbségi önkormányzatok mindössze tíz százaléka szervezett programot a romák foglalkoztathatóságának javítására. Úgy tűnik, hogy a külső partnerrel közösen megvalósított programok nagyobb hányada segíti elő a romák tartós foglalkoztatását, oktatását, munkahelyteremtést, szociális beilleszkedését, míg az önálló önkormányzati programok elsősorban átmeneti munka- és kereseti lehetőséget biztosítanak, illetve kisebb arányban irányulnak a hosszú távú foglalkoztathatóság megalapozására. 1.9.4. Kapcsolódás a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célrendszeréhez A roma lakossággal való foglalkozás tekintetében az önkormányzat kiemelt célja, hogy programjaival kapcsolódjon a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célrendszeréhez: Programjaink kapcsolódnak a Stratégia átfogó és specifikus céljainak 1.1.1. pontjához, mely szerint cél a romák, mélyszegénységben élő aktív korúak képzettségi szintjének emelése, valamint a 2.2. speciális célhoz, mely szerint cél a roma és mélyszegénységben élő gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása. Tanoda program beindítása elengedhetetlenül fontos. A roma fiatalok iskolán kívüli fejlesztése, felzárkóztatása, szocializációjuk fokozása a cél. Az aktív korúak képzése, szakmához való juttatása OKJ-s képzéseken keresztül. Roma nők között népszerű az ápoló-gondozó képzés, takarítói, ill. kertgondozói képzés. A nappali ellátások áttekintése végén szükséges megemlíteni a Családi Napközi kialakításának lehetőségét, mint modern gyermekvédelmi szolgáltatatás lehetőségét. Saját otthonában, gyermekei ellátása mellett vállalkozhat a család több gyermek gondozására. A vállalkozó barát megoldás példaértékű, hiszen a szolgáltatás térítési díja csökkenti az igénybevevő adóalapját. - 100 -

A Hajdúdorogi Roma Nemzetiségi Önkormányzat figyelemmel kíséri a város esélyegyenlőségi programját, melynek kapcsán tapasztalata véleménye a romaság helyzetéről az alábbi: - Általános probléma az elszegényedés a munkanélküliség. -A közfoglalkoztatási munkabér nem elégséges a roma lakosság helyzetének javításához, az alapvető élelmiszerekre sem elegendő ez az összeg. -Szinte kilátástalan sok család helyzete. - Sok család van rendezetlen lakáskörülmények között, ezért a jövőben is számítunk a város vezetőségének a segítségére a hátrányos helyzetű emberek lakásproblémáinak megoldásában. Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testülete legutóbb 2014. október 30-i ülésén kötött együttműködési megállapodást a Hajdúdorog Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és f) az a) e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével a viselése. - 101 -

A jegyző vagy annak a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 1.10. Szegregációs konfliktusok, problémák 1.10.1. Elitszegregáció Hajdúdorogon kevésbé érzékelhetően, de jelen van, azonban országos szinten érzékelhetően súlyos probléma a szegregáció. A szegregáció és az országos és a lokális társadalmi szerkezet összetett viszonyban állnak egymással. A szegregáció mérését olyan mutató alapján lehetne elvégezni, amely feltárja valamely csoport és minden más csoport közötti elosztási különbségeket, vagy pedig egy feltételezett elosztási normától való elhajlást. Az elosztási viszonyoktól függően kétféle szegregációról is beszélhetünk. Egyrészt amiről nagyon keveset beszélünk az az úgynevezett elitszegregáció, márészt a szegénységi szegregáció. Az elitszegregáció ugyanúgy a javak egyenlőtlen elosztásából adódik, mint a mélyszegénységi szegregáció, és a kettő lehet egymás következménye is. A szegregációs kérdések kezelésének nem lehet az eszköze a kivételezés (exceptionalisation). Etnikai, vallási.stb. alapon nem szabad semmit sem elosztani, mert hatása a szegregáció felszámolására fordított hatású. A nehézségek általában az olyan szegregált mikroterek létezésével kapcsolatosak, amelyekben homogénnek tekintett egységek vannak. A szegregációt - mint a diszkrimináció egyéb formái esetében is tapasztalhatjuk - olyan ideológiák fedezik, melyek intoleránsak a kisebbségi csoportokkal szemben, ezen ideológiák közös jellemzője egyfajta felsőbbrendűség. A társadalmi szegregáció kérdéskörét tekintve az elit szegregáció nem jellemzi Hajdúdorogot, de meg kell jegyezni, hogy országos szinten ez ma mind a felhalmozott egyéni vagyonok kapcsán, mind a felhalmozódás körülményeinek folytán rendkívül komoly társadalmi problémákat vet fel. Az eredeti tőkefelhalmozás megkésett folyamata szoros összefüggésben áll a valaha fehérgalléros bűnözésnek nevezett folyamattal, és ma a ki nem mondott, és bizonyos magasabb körökben ki nem mondható folyamatok beazonosítása hatalmas, és növekvő társadalmi feszültséget kelt jelen tanulmány írásának idején. Tetézi a bajt, ha az elitszegregációhoz elitfelsőbbrendűség társul, hiszen Magyarországon és a kelet-európai országokban 50 éve megszakadt az elitfelsőbbrendűségi kontinutás, így az új elitnek hiányoznak azok a történelmi gyökerei, amelyek a nyugati országokban valamelyest legitimizálják ezt a szegregátumot. - 102 -

Az elitszegregáció és a mélyszegénység szegregálódási folyamata szorosan összefügg, és nemzetközi példák sora hozható Dél-Amerikától a fejlődő országokig, a fejlődési tendenciák párhuzamaira, de jelen tanulmánynak ennek vizsgálata nem a feladata. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a szegregálott mikroterek vizsgálata ma általánosan megreked a szegénységi mikroterek vizsgálatánál, míg az elitszegregációs mikroterek vizsgálata láthatóan a köznép számára tiltott terület lett, amelyet köztörvényes bűnügyek államilag titkosított aktáinak sora támaszt alá. Elitszegregácós mikroterek természetszerűen léteznek éppen úgy a gazdaságban, mint ahogy egy városrészben, vagy elkülönült lakóparkként. Ma, ha Magyarországon szegregációról beszélünk, szinte kivétel nélkül azok a területek jönnek számításba, ahol cigány lakosság koncentrálódik, és ezzel kapcsolatban a mélyszegénység és a valóban hátrányos helyzet vet fel megkülönböztető figyelmet. Azonban a szegregáció kérdése ennél sokkal mélyebb, és valódi konfliktusokhoz is vezethet, amennyiben rendre a szőnyeg alá söprés technikáit és az állami titkosítás eszközeit alkalmazzuk a közönséges bűncselekmények feltárása, és a bűnösök törvény elé állítása helyett. A szegregáció jellege és mértéke sokféle lehet, elsősorban országos társadalmi problémák jellemzik. Általános, hogy az elitszegregációt legerősebben a fővárosban, gyengébben a megyeszékhelyeken tapasztaljuk, azonban a mélyszegénységi szegregáció olyan általános országos körülmény, amely mindenhol tapasztalható, és a problémák kezelése mindig lokálisan jelent olyan gondot, melyet az elitszegregátum nem kíván megoldani, megoldásuk helyi közösségi és önkormányzati problémaként jelentkezik, és kezelésük kizárólag a társadalom szociális ellátórendszerére, illetve konfliktus esetén az erőszakszervezetekre hárul. Az elitszegregáció pártpolitikai összefüggéseire nem kívánunk most rávilágítani, ezzel számos tanulmány foglalkozik, és állít világtörténelmi analógiákat, sőt adja is a hatalmi sorsutak páldázatait. A dorogiak egymást a tisztesség és emberség, valamint a szorgalom szerint ítélik meg. Bizonyos emberek, vagy embercsoportok alapvető negatív megítélését e három tényező valamelyikének hiánya okozta. Hajdúdorogon az esetleges és személyes, személyi értékek hiányára visszavezethető, konkrét, negatív cselekedeteket kiszűrte a népi kultúra még akkor is, ha egy-egy embertelen és tisztességtelen helyzetet külső hatalom erőltetetett az itt élő kultúrára. A dorogiak egész történelme bizonyítja, hogy a tisztességtelen és embertelen magatartás hosszútávon nem fenntartható, még hatalmi kényszerek nyomásaival sem. A tisztességtelenségével vagy embertelenségével és a szorgalom hiányából adódó feltűnő magatartás természetszerűleg hozta magával -a helytörténet szerint- az elkövetők negatív megítélését, függetlenül attól, hogy a történelem során milyen ettől eltérő hatalom próbalta is ráerőltetni rabló és sunyi szándékait az itt élőkre. - 103 -

1.10.2. Szegénységi szegregáció A szegregáció Hajdúdorogon elsősorban az általános életfeltételek, a megélhetési lehetőségek szűküléséből adódik, és ennek tükrében érdemes vizsgálni az etnikai különbségeket. Jól érzékelhető a probléma jellege abban az esetben, ha egy általánosan szegény környezetben valamely jómódú cigány család a többségi környezet vágyott szociális státuszát élvezheti. A legtöbb esetben a szegénységben élő többségi környezetben feléled a gyanúja annak, hogy a jólét forrása nem biztos, hogy a törvények tiszteletéből adódik, különösen akkor, ha a jólét egyfajta magamutogató életvitellel is társul. Különösen akkor jelent ez problémát, ha ugyanabban az etnikumban felerősödik a halmozottan hátrányos helyzetből adódó megélhetési bűnözés, amely elsősorban a vagyontárgyak eltulajdonítására koncentrál. A tartós munkanélküliség felerősítheti az underclass viselkedési formák elterjedését elsősorban a fiatalok körében, de a felnőtt korú munkaképes, azonban munkanélküli lakosság körében is kialakulhatnak a megélhetési bűnözés sajátos formái. Országos méretekben a folyamatos és hosszan tartó, a tömegeket érintő szegénység az általános elégedetlenség forrásává válhat. Egy ilyen környezetben hatékonyak lehetnek a társadalomra veszélyes politikai erők is, amelyek vonzereje a szigorúságukban, kizárásra való hajlamukban rejlik. Ma már egyes országos térségeket jellemez a szegregáció, egybefüggő gettósodott területek vannak kialakulóban Észak-Borsodban, Zalában Hajdú-Bihar megye egyes területein stb., számos kistelepülés küszködik a gettósodás jelenségével. Ebben a helyzetben különleges veszélyforrás, hogy az általános szegénységben élők között, de a lassan kisebbséggé váló korábbi többség köreiben is könnyen népszerűvé válhat az etnocentricizmus, különösen, ha a szegénység alacsony műveltségi szinttel párosul. 1.10.3. Rejtett ideológiák veszélyei a szegénységi-, és az elitszegregációra Ebben a feszült helyzetben könnyen előfordulhat, a futball-huliganizmushoz hasonlatos társadalmi jelenség is. (Council Decision of 25 April 2002 concerning security in connection with football matches with an international dimension) Országos szinten a futball huliganizmushoz hasonló jelenségek előfordulása (pl. garázda viselkedések egyes tüntetéseken) bizonyos kívülről ható, és ennek során belső meggyőződéssé váló etnocentrikus beállítódások mentén is valószínűsíthető, ha a hátterében valamely hatalomra törő politikum áll. Ezek az ideológiák lehetnek rejtettek is, és megpróbálhatják átjárni a demokratikus intézményeket. A huliganizmust elsősorban azon társadalmi csoportok utasítják el a legkevésbé, illetve fogadják el pozitívumként, akik körében az erőszak, az agresszió a - 104 -

férfiasság, a férfias viselkedés egyfajta érték. Ezen értékrenden keresztül tömegek mozgathatók aktuálpolitikai érdekek mentén. A szegénységben élők között pro- és kontra spontán etnikai alapon is előfordulhat e viselkedésforma valószínűsége, de a szegregátumok is könnyen egymás ellen fordíthatók. 1.10.4. A tisztesség és emberség partnersége a szegregálódó társadalomban Az önkormányzat számít a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, az egyházak, és a civil szervezetek munkájára a prevencióban, képzésben, a szociális hálózatok kialakításában és működtetésében, mentorizálásban. A prevencióban, gondozásban, mentorálási munkában a görög katolikusok élen járnak Hajdúdorogon és a környező településeken Nyíregyházán stb Hajdúdorog Város Önkormányzata képességeihez mérten készséggel vesz részt együttműködő partnerként e szervezetek pályázataiban, hiszen a mélyszegénységben élők köre bővül, és ezen a körön belül a cigányság halmozottan hátrányos helyzetű. A kérdéskör komplex szociológiai vizsgálatot igényel, amelyet olyan preventív intézkedéseknek kell követnie, amelyek tovább erősítik azokat a városi hagyományokat, amelyek a tisztességen és emberségen alapulnak. A helyi közösségek hagyományos intelligens építését és romák integrációját ezért továbbra is együtt kell kezelni, és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait, valamint modellprogramok végrehajtását segítő és a közösségi aktivitásnak teret adó, illetve a hátrányos helyzetűek fenntartható lakhatását támogató infrastrukturális beruházásokkal szükséges támogatni. A szociális problémák kezelése tekintetében az önkormányzat jó munkát végzett, azonban a munkát folytatni kell. A gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása, szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, a családsegítéshez való hozzáférés biztosítása, idősek nappali és bentlakásos ellátása, családok átmeneti otthona, illetve átmeneti ellátást nyújtó egyéb bentlakásos szociális intézmények, a jelző-rendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás folyamatos fejlesztő munkát igényel. Az intézményi konyhák fejlesztésére ki kell használni a pályázati lehetőségeket. A közösségi tevékenységek, rendezvények sorában a társadalmi kohézió erősítésében komoly szerepe van a sportnak. A város sajnos nem rendelkezik olyan sportcsarnokkal, amely nem csak a sport, hanem más városi rendezvénynek is otthont adhatna, pedig a társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőséget a sporton belül és a sport által is meg lehet valósítani. - 105 -

Az egyenlőségre való törekvés nem csupán az olyan helyzetek megoldását jelenti, ahol jogtalan megkülönböztetéssel lehet találkozni. A sport alkalmas arra, hogy a szűklátókörűség és az előítéletek leküzdhetőek legyenek. Egy sportcsarnok megépítése segíti az etnocentrikus felfogás és a hozzáállás előrelátó módon történő megváltoztatását, valamint a közösségeinkben rejlő tehetségek lehető legjobb kihasználását, és lehetőséget mindenki számára arra, hogy kibontakoztathassa képességeit. (Régiók Bizottsága (2007/C 305/11)) 1.10.5. A Magyarországra emigrálók és a muzulmánok veszélyei Az emberek elkeseredésükben könnyebben találhatnak szegénységükre bűnbakot azokban az eltérő kultúrájú társadalmi rétegekben, amelyeket nem ismernek úgy, mint a képzettebb rétegek. A feszült megélhetési helyzetben túlértékelődhet egy-egy köztörvényes bűncselekmény, és számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy a személyhez kötődő felelősségre vonás helyett a kollektív felelősség, illetve kollektív bűnösség rasszista gondolata is felmerülhet. Erre az elmúlt évtizedekben ráerősítettek a társadalomban, országos viszonylatban, a gazdasági és szociális viszonyok negatív változásából eredő szociális problémák, amelyek agresszivitást fokozó tendenciákká válhatnak És persze a média, amely az eseteket széles körben teszi ismertté, és amely így akaratlanul is szállítja a külhoni példaképet az erre fogékonyaknak a jellemzően alacsonyan képzett rétegekben. Az út szélén hagyott mintegy 3 millió magyar állampolgár az ország lakosságának 1/3-a jelentős tömeget jelent. Ha az egyébként is gyenge lábakon álló szociális és egészségügyi helyzetünkben újabb néptömegek befogadására kényszerülünk, akik ráadásul még a nyelvünket sem beszélik, sőt nem is értik, akkor beláthatatlan következményekkel számolhatunk. A társadalmi egyenlőtlenség kérdéseit, egyes közösségek felzárkóztatását egyrészt kulturális alapon, és kulturális kérdésként kell kezelni, másrészt elodázhatatlan gazdasági kérdésként. Azonban a gyökeresen eltérő kultúrájú nyelvünket sem értő emberek beillesztése a magyar társadalomba olyan probléma, amely csak nagyon hosszú időn át lenne megoldható, és sikere is kérdéses. Ha ma szegregátumként vizsgáljuk a súlyos szegénységgel érintett területeket, akcióterületi terveket készítünk ezek felzárkóztatására, akkor vajon mit kezdünk azokkal az emberekkel, akik a nyelvünket sem értik, és akiknek saját történelmi kultúrája öntudatosan határolódik el a többségétől. Mit kezd például Hajdúdorog, az esetlegesen betelepülő emigránsokkal? A nyelv és a nagyon eltérő kultúra tömeges megjelenése sajátos diaszpórák kialakulásához vezet, és abban a - 106 -

magyar gazdasági környezetben ahol az önkormányzatok közmunkaprogramjai, nyugdíjak, segélyek tartják fenn a vidéki lakosság közel harmadát, a munkanélküli migránsok helye vajon hol lesz, miből fognak élni, és hogyan viszonyulnak a helyi lakossághoz, és az elszegényedett helybeliek hogyan viszonyulnak majd a konkurens szegénységhez? 1.11. A helyi gazdaságfejlesztés időszerű munkaügyi kérdései 2016- ban A kialakuló tartós és növekvő tömeges munkanélküliség, sajátos munkaerő-piaci politikákra és foglalkoztatáspolitikákra irányította egyre inkább a figyelmet, miközben szinte megfeledkeztünk saját helyi erőforrásaink, saját lehetőségeink használatáról, és ennek során legfőképpen a magunk hasznáról. Megfeledkeztünk arról, hogy a túlkínálati munkaerőpiac olcsó nyersanyaggá tette a munkaerőt, és a munkavállalók anyagi-pénzügyi depriváltsága elérte azt a szintet, amely egyrészt a népszaporulat csökkenését, másrészt az aktív népesség gyorsuló ütemű elvándorlását, a lakosság elöregedését, és végül a magyar vidéki települések lassú kimúlását okozza. A helyi természeti erőforrásaink hazai tulajdonának megtartása, és értékőrző hasznosítása helyett figyelmünket a külföldi befektetők felé irányítottuk, sajátos csapdát ejtve önmagunk számára a munkaerő túlkínálati piac fenntartásával, amely a népesség deprivált helyzetét eredményezte. 1.11.1. A duális gazdaság és az elkülönült helyi gazdasági hálózat Elfelejtkeztük arról, hogy a multinacionális cégek olyan saját beszállítói hálózattal rendelkeznek, amelynek zárt köréhez a hazai kis és középvállalkozások gyakorlatilag nem is csatlakozhattak. A multinacionális cégek saját iparral rendelkeznek, termékértékesítésük világpiaci jellegű, betelepülésüket a beruházásokat támogató pályázati ingyen lehetőségek, adókedvezmények, munkahely létesítési támogatások segítik. A külföldi befektetők helyhez való kötődésének általános feltételét ma a logisztikai lehetőségek, a helyben található szellemi és fizikai nyersanyagként figyelembe vett munkaerő olcsó hasznosíthatósága jelenti, amelyet olyan állami kedvezmények fűszereznek, amelyekhez a hazai kis és középvállalkozások soha nem juthatnak. Mindezt olyan stabil nemzetközi és zárt piacok segítik, amelyek csupán a világhatalmi tényezőktől függnek. Ezekre a piacokra ma az expanzió jellemző, az újabb és újabb területek egy-egy ország meghódítása nyomán bővülnek. Ezek a piacok a magyar nagyvállalatok előtt is zártak. - 107 -

A multinacionális cégek Magyarországban elfoglalt földrajzi helyét az autópályák kínálta logisztikai lehetőségek, és az olcsó munkaerő fizikai-szellemi kihasználási lehetőségei határozzák meg. A növekedési gócok (Growth Node) olyan földrajzi területen helyezkednek el, ahová az autópálya építések szándékosan terelték az ipari létesítményeket. A multinacionális cégek első hazai megtelepedése az M1-autópálya mentén, az M7-es Budapesthez viszonylag közeli 100 km-es körzetében, és Budapesten, majd a pólusvárosok autópályán való elérhetőségének függvényében kiválóan vizsgálható. A helyi piacok kialakítása tehát egy olyan feladat, amelyet országos program helyett helyben kell megoldani. Az előállított termékek tekintetében pedig olyan egyedi és magas minőségű termékeket kell előállítani, amely messze lekörözi a multinacionális cégek minőségét. A családi gazdaságok, őstermelők mezőgazdasági nyersanyagtermelését helyi tulajdonosi szerkezetű feldolgozóiparral kell kiegészíteni, és támogatni kell a helyi kis és középvállalkozások kialakulását. A termőföld természeti erőforrását a helyi gazdaság fejlesztésére kell fordítani. Ez a helyi munkahelyteremtés elsődleges eszköze. 1.11.2. A helyi gazdaságok helyi fejlesztésével épülhet fel újra a magyar gazdaság Az elmúlt 25 év országos politikája a költségelőnyön alapuló megközelítés (Low Road techniques) láthatóan nem fenntartható módszer, hiszen azzal hosszú távon nem segíthető elő egy ország gazdasági élénkítése, hogy a kormányzat a külföldi befektetők számára kedvezményekkel csökkenti a termelési költségeket, és a béreket alacsony szinten tartja a túlkínálati munkaerőpiac szélesítésével, közmunkaprogramok fenntartásával. A lakosság jelenlegi, és reménytelennek tűnő deprivált helyzetéből a jelenlegi országos gazdasági viszonyok tükrében nincs más lehetősége, mint az előre menekülés!!! Ennek az előre menekülésnek tervezése jelenti Hajdúdorog helyi gazdaságfejlesztési stratégiáját, amely a hazai és helyi befektetőket részesíti előnyben, és a helyi vállalkozókat támogatja. A kiemelkedően magas minőség elérésének eszköze a magas minőségű szermaradványmentes, természetes élelmiszerek előállítása, és feldolgozása, a termékek bio-minősítésének igazolása, helyi és megfelelően akkreditált minőségtanúsítási rendszerek kiépítése, és működtetése által, a másik fontos vonal pedig a vallási turizmus fejlesztése. Hajdúdorogon az előre menekülés stratégiája egy jövőbe mutató stratégia (Forward strategy) olyan intézkedések rendszere, melyek a projektek életben tartását célozzák az után, hogy az eredeti projekt támogatása már megszűnt. Néha exit vagy succession stratégiának is nevezik. Minden olyan projekt beindításakor létre kell hozni, amelyek valószínűsíthetően folyamatos tőke- és jövedelmi forrásokra szorulnak a projekt megvalósulásának első periódusa után is. - 108 -

1.11.3. Őshonos vállalkozások támogatás a könnyen továbblépő befektetések (Mobile Manufacturing or service sector Investment) helyett A közvetlen külföldi befektetés (Foreign Direct Investment, FDI) esetében a helyi gazdaság védelme stratégiai jelentőségű. A jelentős túlkínálati munkaerőpiacot könnyen kihasználhatják az úgynevezett könnyen továbblépő befektetések (Mobile Manufacturing or service sector Investment). Ez akkor és ott jön létre, ahol az ipari (vagy szolgáltató) cégek számos terület között válogathatnak, és a helyi gazdaság deprivációs stádiumában túlságosan bízik abban, hogy például új munkahelyek létesülésével javítható a helyi gazdaság hatékonysága a lakosság számára. Ebből következően az ilyen cégek ma Magyarországon nagyon erős tárgyalási pozícióban vannak, amikor arra kerül sor, hogy hová telepítsék vállalkozásukat. Hajdúdorog jobban jár, ha stratégiáját az őshonos vállalkozásokra, azaz a helyi vállalkozásokra építi, melyek általában a településen belül jöttek létre, és nem vár tovább FDI befektetésekre, hiszen bár a területén áthalad az M3 autópálya, mégsem rendelkezik önálló leágazási csomóponttal, és mint ahogyan eddig sem érkezett jelentős megkeresés, ez után sem biztos, hogy érkezni fog ilyen. Üzleti inkubátorok (Business Incubators) beindításával egy olyan gazdasági fejlődést elősegítő eszköz jöhet létre, melyet elsősorban arra kid dolgozni, hogy előremozdítsa a településen új vállalkozások létrejöttét egy bizonyos épületen vagy területen belül, elsősorban az új iparterületen. Az üzleti inkubátorok különböző támogató szolgáltatásokkal segítik elő az üzleti élet előmozdítását, mint pl. a fejlődő vállalkozások adminisztratív segítésével, marketing tervek kidolgozásával, menedzsment képességek fejlesztésével, tőkeszerzéssel, és egyéb specializált szolgáltatások biztosításával. Továbbá rugalmasan bérelhető területeket kínálnak, ahol meg lehet osztani a felszerelést és az adminisztratív szolgáltatásokat a központilag fenntartott munkahelyeken. A helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati tulajdonú non-profit gazdasági társaságok számára a térségi gazdasági környezet fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése érdekében többek között a TOP 1.1.3-15 forrás vehető igénybe. A TOP 1.1.3-15 a helyi gazdaságfejlesztés lehetőséget kínál a helyi termelők, helyi termékek piacra jutásának támogatására, közétkeztetési célokat szolgáló fejlesztések támogatására és a helyi termékek piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések támogatására gyűjtőpont (hub) jelleggel. Természetesen a helyi gazdaságfejlesztésre más források is rendelkezésre állhatnak. - 109 -

A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve (Gwen Swinburn, Soraya Goga, Fergus Murphy 2004, Bertelsmann Stiftung, Gütersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C.) is kiemeli a helyi sajátosságoknak megfelelő fejlesztés (indigenous development) és a társadalmi tőke (social capital) fontosságát. A helyi gazdaságfejlesztés megvalósításához szükséges elvek tekintetében egyet kell értenünk az említett szakemberek elveivel. 1.12. Települési identitást erősítő tényezők Hajdúdorog a református többségű hajdúvárosok között az egyetlen túlnyomóan görög katolikus lakosságú, amely térségi helyzetét is meghatározza: 1912 óta a görög katolikus szertartású, magyar katolikus egyházmegye (püspökség) központja. A városban nyílt meg a rendszerváltozás után (1991) az első hazai görög katolikus gimnázium, amelynek beiskolázási körzete több megyére, s közel kilencven településre terjed ki. A város görög katolikus lakossága összefüggésbe hozható a magyar nyelvű görög katolikusság létrejöttével. Bizonyosan állíthatjuk, hogy a XVII. században az itt élő, előbb görög keleti, majd az egyházi unió (1648) után a görög katolikus lakosság meghatározó nyelve a magyar volt. A négy főút kereszteződésében kialakult városközpont közelében, a Tokaji úton magasodik a műemlék görög katolikus székesegyház, amelyet feltehetően XVII. századi alapítása után 1752-53-ban építettek egyhajós, barokk stílusú templommá. 1868 és 1876 között három hajós bazilikává alakították, két oldalt és az ikonosztázionnal szemben karzatokkal. A templom mellett található a város legrégibb műemléke, az erődfal maradványa, szabályos osztásban körte alakú lőrésekkel. Dorog római katolikus templomát már a pápai tizedjegyzék is említi (1338), maga az erődfal a XV. század végén, a XVI. század elején épülhetett. A hajdúk idetelepülte után kiemelt fontosságot kapott. Magassága a talajszinttől számítva 2,3 méter, vastagsága 90 centiméter. Eredetileg ugyanolyan sarokbástyája volt, mint amilyen Hajdúszoboszlón ma is látható. A millennium évében a templomkertben avatták fel azt az emlékművet, amely XIII. Leó pápa egész alakos szobrával díszítve örökíti meg a magyar nyelvű szertartás engedélyeztetése érdekében Rómába zarándokló küldöttség névsorát. A zarándoklat nem volt eredménytelen: X. Pius pápa 1912 június 8-án Christifideles Graeci kezdetű bullájával engedélyezte a hajdúdorogi magyar nyelvű, görög katolikus szertartású egyházmegyét. Az emlékmű Lakatos Aranka alkotása. A városközpont képét formálja még az 1859-ben felszentelt római katolikus, és az 1901-ben elkészült református templom is. A város címerével ékesített városháza a hajdúváros közigazgatásának székhelye volt, ma is ezt a szerepet tölti be, valószínűleg a XVII. század végén, egyes források szerint 1660 körül épült. - 110 -

A polgármesteri hivatal mellett áll Görög Demeternek, a város nagy szülöttjének, neves kultúrpolitikusnak a mellszobra, amelyet Tóth Sándor szobrászművész mintázott. Görög Demeter Bécsben, mintegy Bessenyei nyomdokain haladva a Hadi és más nevezetes Történetek, majd a Magyar Hírmondó szerkesztője. Magyarország vármegyéit bemutató, általa szerkesztett térképsorozat a történeti kutatás máig nélkülözhetetlen eszköze. A város főterén (Petőfi tér) valamikor itt állott kerekes kút helyén ma a hét hajdúváros címerével díszített Hajdúk kútját találjuk. Fürtös György iparművész a Zsolnay-gyár kerámiáját használta a hajdúvárások történeti egységét, egymásrautaltságát megtestesítő alkotáshoz. A Fehértói út másik oldalán, a Vasvári Pál téren a második világháború áldozatainak állít emléket Varga Imre alkotása Jákob küzdelme az angyallal ószövetségi példázat nyelvén fogalmazza meg az ember lelki nagyságát a példátlanul nehéz körülmények között. Szemet gyönyörködtető látványossága a főtérnek az a Székelykapu, mely az erdélyi településekkel való szoros kapcsolatot testesíti meg. Székelyudvarhely és Hajdúdorog közösen állította fel 1995-ben Pap Jenő, Pap Ferenc és Pál Ernő népi fafaragók remek munkáját. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc századik évfordulóján került helyére a Magyar hősök emlékműve, tisztelegve ezzel a polgári átalakulás hajdúdorogi hősei előtt. A városba érkező érdeklődők számára felejthetetlen élmény az a húsvétkor tartott, csak itt élő népszokás, amelyet pászkaszentelés néven emlegetnek. Az évszázadokra visszanyúló össznépi ünnepen a lakosság apraja-nagyja részt vesz húsvét vasárnapján. A családok szép sorjában a templomkert meghatározott részén teszik le kosaraikat, benne pászkával, sonkával, tojással, borral, előkészítve azt a szentelésre. A pászkakosár a családokban nemzedékről nemzedékre öröklődik. A szentelést végző papot helyi fiatal legényekből verbuválódott Krisztuskatonák kísérik fekete ruhában, zölddel díszített sapkában, vállhoz emelt karddal. A Krisztuskatonák fő feladata a nagypénteki temetési szertartástól a húsvéti feltámadásig őrizni Krisztus sírját, amelynek félórás, órás váltásban tesznek eleget. Hajdúböszörmény felé indulva, a városközponttól nem messze található (Rózsa u. 18. sz.) az a zsúpfedeles népi lakóház, amely háromosztatú szerkezetével a XIX. század paraszti építészetének a hagyományait jeleníti meg. A Helytörténeti és néprajzi kiállítás múzeumi igényű, új kiállítása szakmai hitelességgel mutatja be Hajdúdorog régészeti emlékeit, néprajzi értékeit, reprezentálja a város múltját, s országosan is érdeklődésre számot tartó egyháztörténetét. Különösen értékes az a pecsétnyomó gyűjtemény, amely a hajdúváros Dorog egész történetét átfogja. A kultúra értékeinek közreadásában egyre nagyobb szerepe van a közösségi élményeknek, így az eredeti helyszínekhez kötődő művelődéstörténeti rendezvényeknek, a hagyományos kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak. Hajdúdorog igen komoly fejlődést mutatott fel a rendezvények, a kulturális és gasztronómiai események szempontjából is. A kulturális - 111 -

rendezvények száma folyamatosan gyarapodott az elmúlt években. A látogatottság a városi rendezvényeken emelkedő létszámú. 1.13. A demográfiai változások kezelése 1.13.1. A demográfiai változások kezelése helyi közösségi létformák fejlesztésével A városi népességfogyás kezelése, egyrészről a családok és a helyi közösségek megerősítésével lehetséges, másrészről a lakosság anyagi-pénzügyi deprivált helyzetének javításával. A gyermeket vállalók megbecsülése, családbarát példák támogatása és népszerűsítése, a legkisebb közösségek a családok közösségi védműveinek kiépítése olyan társadalmi feladat, amelyben Hajdúdorog Város Önkormányzata oroszlánrészt vállal. Mindemellett a működő helyi közösségek támogatása is feladat, ennek legfontosabb eleme a partnerség. A közösség tagjainak együttműködésének hiányosságai hátráltathatják a térségi problémák megoldását. A partnerségi együttműködés lehetőségeinek keresése, és kiépítése egyre több szálon kapcsolhatja össze a településeket, nem csak a közösen jelentkező területi problémák (pl: elvándorlás, népességcsökkenés,..stb) sorsközössége mentén, hanem azok megoldási lehetőségeiben, programok kidolgozásában. Az ember és ember közti kapcsolatnak, közösségnek számos köre van: anya és gyermeke, gyermekek és szülők, a tágabb család és rokonság, a helyi lakóközösség, a faluközösség, a tágabb, több faluból álló, házassági kapcsolatokkal, nyelvjárással elkülönülő néprajzi csoport, az egy nyelvet és politikai egységet alkotó nemzet, melyet összeköt a közös múlt, történelem és műveltség sajátos egésze, a magatartástól a nemzetet jellemző értékrendig. E közösségi, kapcsolatkörök az egyén számára, élete során, különböző súlyt, értéket kapnak. Az újszülött és anyjának kapcsolata egyértelműen meghatározó, de amikor a gyermek felnő, és új család alapítására készül, párt választ magának, és ezért elhagyja apját és anyját is, és egy testté válnak. És vannak történelmi helyzetek, a nagyobb közösséget fenyegető veszély idején, a férfi elhagyja családját, feleségét és gyermekeit, hogy akár élete kockáztatásával is védje nemzetét. Nincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért. (prof. Andrásfalvy) Mindezeknek a kapcsolatoknak alapja a kölcsönösség. Ha ez egyoldalú, a vesztes fél csalódik, reményét és hitét veszti a közösségi kapcsolatban. Elhagyatva magányossá válik, és szorongóvá. Így van ez egy fejlettebb, rétegzett társdalomban is. - 112 -

Bár a minden emberben élő őshagyomány szerint minden ember lényegében egyenlő, egyenlően van joga emberhez méltó életre, a természet, az Isten teremtette világ használatára, a megélhetésre. Ha bizonyos munkamegosztást, társadalmi rangokat, osztályokat és kiváltságokat hallgatólagosan eltűr, elfogad, bizonyos határokig, e létrejött társadalmi szerződés nem sérthet alapvető emberi jogokat, és méltányosan kell működnie. (prof.dr. Andrásfalvy Bertalan) 1.13.2. A demográfiai változások kezelése szociális szolgáltatásokkal Hajdúdorog város, mint települési önkormányzat ellátási kötelezettsége személyes gondoskodást nyújtó alapellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátás), valamint a nappali ellátást nyújtó intézményi formák biztosítására terjed ki. Hajdúdorog közigazgatási területén a Görögh Péter Szociális Központ és a Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat biztosítják a szolgáltatásokat. Jelenleg az alábbi szakmai szolgáltatások valósulnak meg: o o o o o o o családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsödei ellátás, tanyagondnoki szolgálat, idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás 1.13.2.1. Szociális alapellátási formák Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük - 113 -

fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális helyzetükből vagy más okból származó problémáik megoldásában. 1.13.2.1.1. A szociális alapellátás kialakításának és működésének főbb irányelvei: - igazodjon a lakosság szükségleteihez, - vállaljon jelentős szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában, egészségük megőrzésében, - hozzáférhető legyen az adott területen minden rászoruló számára, - közvetlen létszükségleti feladatokat lásson el, - a szociális gondoskodás intézményrendszerének részét képezze azzal, hogy a helyi, a lakossághoz földrajzilag legközelebb eső intézményben nyújtson ellátást. 1.13.2.1.2. Idősek nappali ellátása: Hajdúdorog, Böszörményi út 28. szám alatt működik, munkanapokon 8-16 óráig tart nyitva. Az Idősek Klubja nappali ellátást nyújtó intézmény, melynek célja a hiányzó családi gondoskodás pótlása, fizikai, mentális, egészségügyi segítségnyújtás révén az önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára. Tevékenységével biztosítja a nyugalmat, biztonságot, kiegyensúlyozottságot, de ugyanakkor mozgalmas, élmény dús elfoglaltságot is, és ez által a tagok megőrzik aktivitásukat. Igény szerint, napi háromszori étkezést biztosított. A tálalókonyhába az étel zárt kocsiszekrényben kerül kiszállításra az iskolából. Szolgáltatások: - igény szerint étkezés biztosítása, - szabadidős programok szervezése, - szükség esetén az egészségügyi ellátás megszervezése, - hivatalos ügyek intézése, - önszerveződő csoportok (pl. nyugdíjas klub) támogatása. A szolgáltatásaok az étkezést kivéve térítésmentesek, az ellátás igénybevételéről az intézményvezető dönt. 1.13.2.1.3. A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás: Az ellátási területhez tartozik a Rákóczi kert, a Lókert, a Csontoskert, a Zajgató tanya, a Gát tanya, a Kölesföld tanya, a Szállásföld-közép, a Szállásföld-észak. - 114 -

A tanyagondnoki szolgálat célja az esélyegyenlőség növelése, a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése és az ott élők életfeltételeinek javítása a közszolgáltatásokhoz történő jobb hozzájutás reményében. Biztosítja az egészségügyi, szociális és más egyéb alapellátások elérését, mely által megóvhatjuk a településrészt az elsorvadástól, az elmaradástól és hosszú távon az elnéptelenedéstől. A tanyagondnok munkája során együttműködik más szakfeladatok (házi segítségnyújtás, idősek klubja) dolgozóival a felmerülő problémák megoldása érdekében. A tanyagondnok egyik legfontosabb feladata az elszigeteltség megszüntetése. A szolgáltatásban használt szállító járművünk egy Citroen Jumper, amit pályázatnak köszönhetően szereztünk be. 1.13.2.1.4. Szociális étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek erről gondoskodni. Az étkeztetést az intézmény három módon biztosítja: - szociális étkezés helyben fogyasztással -Idősek Klubja- az étel helyben történő elfogyasztására, az erre a célra kialakított étkező helyiségben van mód. Ezt kulturált, barátságos környezetben, megterített asztalnál tehetik meg. Az étkezéshez minden feltétel (étkészlet és evőeszköz, kézmosási lehetőség) biztosított. - lehetőség van az ebéd elvitelére (a szolgáltatást igénybe vevőnek 2 db ételhordót kell biztosítania,) - gondozónők által történő lakásra szállítással (az intézmény biztosítja az ételhordót, a kliensnek lehetővé kell tennie az ebédszállító számára az ebéd átadását.) 1.13.2.1.5. Házi segítségnyújtás: Gondoskodunk azokról az idős, fogyatékos, szociális vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására nem vagy csak részben képesek. Alapvető és elsődleges célunk, olyan mértékű segítségnyújtás, amely biztosítja az ellátást igénylő ember részére az önálló életvitel fenntartását, valamint egészségi és mentális állapotából vagy más okból adódó problémáinak megoldását. - 115 -

A szolgáltatást igénybe vevők ellátása saját otthonukban történik, az egyéni szükségletek és igények figyelembevételével. A házi segítségnyújtás kiterjed az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátására, a környezettel való kapcsolattatásra. Az igénylő egészségi állapota határozza meg a lakáson végzendő tevékenységet és annak időtartamát. A gondozónők egyéni gondozási tervet készítenek a szolgáltatásokról, azok rendszerességének időtartamáról. A gondozónők rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. 1.13.2.1.6. Gyermekvédelem és családsegítés A családsegítő szolgálat 2014-ben 478 fő klienst gondozott alapellátásban és összesen 2475 fő kereste fel. Regisztrált problémák: - több probléma együttes előfordulása 93 esetben. (sokproblémás családok) - anyagi probléma 398 eset (krónikus munkanélküliség) - segítségkérés ügyintézéshez 170 esetben. - információkérés 67 esetben. - foglalkozással kapcsolatos 159 esetben. - életviteli 165 esetben (változékony férfikapcsolatok az anya életében) - családi kapcsolati 65 esetben (házassági konfliktusok) - lelki-mentális 204 esetben - ügyintézéshez segítségkérés 170 esetben. - gyermeknevelési problémákkal 8 esetben (iskolakerülés, gyenge teljesítmény) - egyéb eseti probléma előfordulása 486 esetben. A családsegítés személyes gondoskodást nyújtó alapellátási forma. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, melynek tagjai az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, gyermekjóléti szolgálat, közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, civil szervezetek, polgármesteri hivatal. A családsegítés keretében biztosítja: - 116 -

- a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, - a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, - közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek nyilvántartásba vételét, számukra a beilleszkedési program elkészítését, - a krízishelyzetbe került családok számára ruha és élelmiszer adomány közvetítését, - pszichológiai tanácsadást, - fejlesztőpedagógiai szolgáltatást, - jogi segítségnyújtást. 1.13..2.1.7. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az észlelő-jelző rendszert működtetik, jó a kapcsolat a jelzőrendszeri tagokkal. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: - a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. - a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése - a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése - az alapellátáson túl egyéb, törvénybe foglalt hatósági intézkedést kezdeményezése - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése - észlelő jelzőrendszert működtetése - Speciális feladatok: kapcsolattartási ügyelet, mediáció. Prevenciós célú rendezvények/ programok a Családsegítő Szolgálattal közösen a Segítők Szakmai Napjai, Szegénység elleni Küzdelem Világnapja, adományközvetítés, stb. A Gyermekjóléti Szolgálat - összehangolva a jelzőrendszer tagjaival - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez: - 117 -

- folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - szervezi a helyettes szülői hálózatot, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. Célcsoport a város területén élő gyermek és fiatal felnőtt korú lakosság. Alapellátásként az 1997. évi XXXI. tv. 41. (1) bekezdése értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkezését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói, munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott gyerekek száma 2014-ben 234 fő. Ebből 120 főt alapellátásban, 44 főt védelembe vétel mellett gondoztunk. Szakellátásban összesen 59 fő átmeneti nevelt gyerek van, ebből 1 gyermeket tartós nevelésben. Ideiglenes hatályú elhelyezésben 4fő volt. Utógondozásban: 7fő részesül. Családból való kiemelés, 6 család esetében 7 gyereket érintett, akik közül 3 fő nevelésbevételbe került, 4 fő esetében pedig folyamatban van a nevelésbe vétel. Általánosan elmondható, hogy a fiatalabb gyermekek gondozására a szülői magatartásból kifolyólag, a nagyobb gyermekeknél pedig a saját maguk veszélyeztető viselkedése miatt került sor. 1.13.2.1.8. Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma - 118 -

1.13.2.1.7. Gyermekek napközben ellátása A gyermekek napközben ellátását az 1997. évi XXXI. tv. ( Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló) alapján a következő szervezeti formák valamelyikével lehet biztosítani: - bölcsőde - napközi - házi gyermekfelügyelet. Jelenleg városunkban a gyermekek napközben ellátása az iskolai napköziben, az óvodában és a bölcsődében biztosított. 1.13.2.1.8. Az utcai szociális munka Új szolgáltatásként megjelent az utcai szociális munka melynek lényege felderíteni, segíteni, dokumentálni a településen élő hajléktalanokat. Az adott településen a hajléktalanok ellátásában részt vevő és a kapcsolódó intézmények szolgáltatásairól folyamatos, naprakész információ adás, a krízishelyzetbe vagy annak közelébe került hajléktalan emberek hatékonyabb ellátása, elhelyezése érdekében. Az intézményi, lakossági felajánlásokat is koordinálja az adott településen. Jelenleg településünkön nincs információ hajléktalan emberről. 1.14. A település humán infrastruktúrája 1.14.1. Oktatási és kulturális intézmények Az Országos Területfejlesztési Koncepció kiemelten kezeli az esélyteremtő, a felzárkóztatást elősegítő, minden magyar polgár számára elérhető közszolgáltatást nyújtó közoktatás megteremtését és fenntartását. Hajdúdorog fejlődési erőforrásaiban is mindig fontos szerepet kapott a helyi oktatás nyújtotta kimunkált emberfők szellemi ereje. Az alapfokú- és óvodai oktatás és nevelés feltételei jelenleg adottak a városban. Az Egyesített Napköziotthonos Óvodák 4 tagóvodájának 287 férőhelye van. Az óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma 343, az ott dolgozó óvodapedagógusoké 25 fő. - 119 -

A városban 3 általános iskola van: 2. Sz. Általános Iskola, Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Görög Katolikus Általános Iskola. 1990. szeptember 1.-jétől elsőként az országban itt került vissza általános iskola egyházi fenntartás alá. A tanulók létszáma 1081 fő, a pedagógusoké 89 fő. A Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskolában kapott helyet a zeneiskola. A hajdúdorogi gyerekek zenei nevelése zongora, furulya, fuvola, gitár, hegedű, brácsa és citera szakokon folyik. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott 2 általános iskolánkban 389 tanuló tanul. Egyházi fenntartású általános iskolánkban 290 tanuló tanul. A Szent Bazil Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 274 tanuló tanul. Felnőttoktatásban az esti munkarend szerinti gimnáziumot 482 fő végzi A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a gyereklétszám évről évre csökkeni fog, így tanterem és óvodai foglalkoztató bővítésére figyelembe véve az átlagos kihasználtságot is a közeljövőben nem kell sort keríteni az alapfokú oktatás és nevelés tekintetében. Az 1991/92-es oktatási tanévben indulhatott újra a középfokú oktatás. Magyarországon Hajdúdorogon nyitotta meg kapuit 1991 szeptemberében az első görög katolikus gimnázium, ahol nemcsak hazai, hanem külföldi diákok is tanulnak, növelve ezzel a gimnázium és szakközépiskola több megyére közel 90 településre kiterjedő vonzáskörzetét. A tanulók létszáma meghaladja a 300 főt. A gimnázium és szakközépiskola a nyitásától eltelt években szépen gyarapodott: új épületszárnnyal bővült, amelyben helyet kapott a központi aula, fiúés leánykollégiumi egységek épültek, valamint tornaterem is színesítette a palettát. Ezen fejlesztésekhez, a keretekhez mérten a város is hozzájárult, elősegítve a görög katolikus egyházzal kialakult hagyományosan jó viszonyt. E partneri kapcsolat alapja lehet a Görög Katolikus Általános Iskola tornaterméhez kapcsolódó fejlesztésnek. Az egyházi vezetés, terveit felülvizsgálva egy városi igényeket is kielégítő sportcsarnok építését is lehetségesnek tartja, mindehhez partnerként a város is beszállna, elősegítve a tervek minél könnyebbi és hamarabbi megvalósulását. E projekt tanulmánytervei már elkészültek, az összköltsége kb. 250 millió forint, amihez az önkormányzat évenkénti 10 millió forint, támogatást különített el a költségvetésében. A kultúra területén a Művelődési Ház és a Könyvtár teljes körű felújítása, bővítése vált szükségessé, amely magában foglalja a mozi felújítását, az ingatlan területén parkolók kialakítását, és szükség esetén az udvarban épületek megvalósítását is egy középtávú cselekvési tervben belül. A Könyvtár bővítéséhez megfelelő teret biztosít az ÁFÉSZ által használt helyiség (Delikát) ilyen célú hasznosításba vétele. E beruházás jelenleg is folyamatban van. Az épületegyüttes szükség szerinti továbbfejlesztésére lehetőség van az Akácfa utcai vonalon, ahol a meglévővel azonos megjelenésű toldalék épület építésével. Az elmúlt évben megtörtént a Helytörténeti Gyűjtemény és a Tájház rendbetétele is, így e területen aprólékos fejlesztési lépesek szükségesek csak. - 120 -

Ezen épületek megjelenésükben a várost meghatározó, helyi jelentőséggel bírnak, így kiköltöztetésük az elkövetkező években nem célszerű. Távlatilag foglalkozni érdemes egy színházterem kialakításával, de ezt a mozi igényes felújítása pótolhatná. 1.14.2. Egészségügy Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a helyi önkormányzatok az alapellátásért felelősek. Az egészségügyi alapellátás jelenleg megoldott a városunkban, egészségügyi intézményeink fejlesztése a meglévő épületekkel történő gazdálkodást veti fel. Az egészségügyi ellátásban 4 háziorvos, 2 gyermekorvos dolgozik. Szakorvosként állandó jelleggel 2 fogorvos rendel. Működik még labor 1 fővel, fizikoterápia 1 fővel, anyacsecsemő-, gyermekvédelem 5 fővel. A városban 2 gyógyszertár üzemel éjszakai és hétvégenkénti ügyeletet is biztosítva. A településen 3 állatorvos kezeli a gazdálkodók állatállományát ügyeletet is biztosítva. A szakorvosi ellátás területén szükséges az együttműködés és a támogatás keresése a szomszédos Hajdúnánással. Közösen, városunk támogatásával is, talán elérhető lenne a hajdúnánási szakellátás szinten tartása, fejlesztése, amivel a Debrecenbe való beutazást lehetne kissé háttérbe szorítani. Az Anya- Csecsemő- és Gyermekvédelmi Tanácsadó munkatársai látják el a védőnői szolgálatot, így az iskola védőnői munkakört is. A következő lépcsőben pedig akár egy észak Hajdú-Bihar megyei kórház alapításának lehetőségét sem szabadna figyelmen kívül hagyni hajdúnánási súlyponttal, illetve néhány szakfunkció helyi letelepítésének elősegítésével. Az egészségügyi finanszírozásban érzékelhető állandósult feszültségek a végbemenő reformokkal rendezésre találnak, melyet követően ilyen irányú törekvéseink nem lehetnek illuzórikusak, amire időben fel kell készülni városunknak. - 121 -

A szociális szféra területén a közelmúltban oldódott meg a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhivatal elhelyezése, az ezzel kapcsolatos fejlesztésekkel együtt. Az Öregek Napközis Otthonának otthont adó épület fejlesztésére igény nem merült fel, azonban a kényelmet, a szórakozást, és a kikapcsolódást szolgáló kisebb volumenű beruházások szolgálnák az idősek megbecsülését. E tekintettben városunk kötelezettségeiről nem szabad megfeledkeznünk. Csakúgy, mint a város életének egyéb területén e szférában is jelen van a görög katolikus egyház. A máriapócsi Szent Bazil Rend által működtetett szociális otthona méltán népszerű az idősek körében. A munkájuk segítését, támogatását szintén szem előtt kell tartanunk. A házi gyermekorvosok tájékoztatói szerint a lakosság körében jellemző a szegénység, bizonyos embercsoportoknál az igénytelenség, a rossz beosztás, a fiatalok felelőtlen életvitele, dohányzás, mértéktelen alkohol és energiaital fogyasztás. A településen sok a koraszülött kisbaba. Szükség lenne a logopédus nagyobb óraszámban végzett munkájára, mert jelentős a beszédhibás gyermekek száma. Az iskolában sok olyan gyermek van, akinek piszkos a ruhája, körme. A szülők nem fordítanak elég figyelmet a gyermekek táplálkozására, ezért sok az elhízott gyermek, rosszak a fiatalok fogai. A gyermekorvosok elmondása szerint a nem kötelező védőoltások nagyon hasznosak lennének, de nagyon magas az áruk. 2012-ben az ÁNTSZ től kapott ingyenes Hepatitis A oltással kb. 600 fő 3-16 éves gyermeket oltottak be önkéntes alapon. Nagyon rövid idő állt a rendelkezésükre, és a védőnőkkel megszervezték, hogy minél több gyermeket megvédjenek a májgyulladás ezen formájától. A Móra Ferenc Ált. Iskolában 418 fő közül 306 főt beoltottak. Jelen vannak a pszichoszomatikus betegségek, amelyek enyhítésében a pszichológus segítsége kellene, de ehhez kevés a rendelkezésre álló idő. Sok a nagyon fiatalon gyermeket vállaló anya, akik elmulasztják a kötelező védőoltások beadatását, nem viszik időben tanácsadásra a gyermekeket, nem tartják tisztán, nem gondozzák őket, felelőtlenebbek, mint korábban a szüleik voltak. Az Anya- Csecsemő- és Gyermekvédelmi Tanácsadó munkatársai szinte valamennyi észlelőés jelzőrendszeri taggal szoros kapcsolatban állnak. Rendszeresen végeznek szűrő vizsgálatokat az oktatási, nevelési intézményekben, a fejtetvesség elburjánzása elkerülése végett kezelik az érintett gyerekeket, a családok azonban nem működnek együtt, ezért ez folyton visszatérő gond. Rendszeresen végeznek tisztasági vizsgálatot, kampányoltásokat szerveznek, bekapcsolódnak az egészséges életmódra nevelés terjesztésébe. A nevelési-oktatási intézményekben, valamint a köznevelési intézményekben is igyekeznek a lehető legtöbb figyelmet fordítani a gyermekek fejlesztésére, illetve rehabilitációjukra. A mélyszegénységben élő felnőttek esetében ez sokkal nehezebben megy zárkózott magatartásuk miatt. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás megjelenése is fontos ezért az alsó tagozatos diákok az Iskola-gyümölcs program jóvoltából tízóraira egy darab gyümölcsöt (körte vagy alma) kapnak. 2012 februárjától újra elindult az iskolatej program is. - 122 -

1.14.3. Közművelődés A közösségi élet színtereit egyrészt az önkormányzat, mint kötelező feladatát, közművelődési intézményen (Mészáros Károly Városi Könyvtár és a Görög Demeter Művelődési Ház) keresztül biztosítja a lakossági kezdeményezések megvalósításához. A város revitalizációs terveiben a rossz állagú mozi épületének teljes rekonstrukciója már régóta szerepel. 1.14.3.1. Görög Demeter Művelődési Ház Közfeladata és alaptevékenysége: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 7. pontjában foglaltak figyelembe vételével, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. -ban foglalt feladatokat látja el. Altalános feladata a város közművelődésének biztosítása, szervezése és segítése, a városi mozi üzemeltetése, a Helytörténeti Gyűjtemény üzemeltetése, gyarapítása, kiállítások rendezése, a Tájház működtetése. Az intézmény minden közösségnek, pártnak, kulturális programnak egyforma, egyenlő esélyt biztosít az igénybevételi feltételrendszer alapján, kivéve azon tevékenységi formákat, melyek nem egyeztethetők össze az intézmény működési alapelveivel. Az intézmény feladatköre városi, ebből eredően a jobb megvalósítás érdekében szoros kapcsolatot tart fent a városon kívüli, megyei, térségi, regionális és országos szintű közművelődési, oktatási, nevelési intézményekkel, tudományos és művészeti szervezetekkel, egyetemekkel és főiskolákkal. Az intézmény nyitott a politikai pártok, az egyházak, egyesületek, valamint civil szerveződések előtt, amelyek a közművelődést, az intézmény tevékenységi körét igénylik és munkájának színvonalát emelik. Székhely: Művelődési Ház Címe: 4087 Hajdúdorog, Böszörményi út 5. Tulajdoni lapszám: 217 Terület nagysága: 1544 m2 Az épület hasznos alapterülete: 415 m2 Telefon: 30/237-7360 Email cím: hdmuvhaz@hwr.hu Telephelyek: MOZI Címe: 4087 Hajdúdorog, Böszörményi út 17. Tulajdoni lapszám: 232 Terület nagysága: 1714 m2 Az épület hasznos alapterülete: 550 m2 HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY Címe: 4087 Hajdúdorog, Jaczkovics utca 5. - 123 -

Tulajdoni lapszám: 3477 Terület nagysága: 1370 m2 Az épület hasznos alapterülete: 315 m2 TÁJHÁZ Címe: 4087 Hajdúdorog, Rózsa utca 18. Tulajdoni lapszám: 357 Terület nagysága: 1524 m2 Az épület hasznos alapterülete: 40 m2 1.14.3.1.1. A közművelődési intézmény feladata, tevékenysége: Megfelelő szinten és minőségben működteti a fenntartó által kijelölt szakfeladatokat /múzeumi és kiállítási- és egyéb szórakoztatási tevékenység/. A makro- és mikro társadalmi szinten jelentkező igények kielégítése, az intézmény lehetőségeinek figyelembevétele mellett. Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, mentális kultúrát, önismeretet növelő, életminőséget és életesélyt javító, képességfejlesztő felnőtt oktatási lehetőségek támogatása a humánerőforrás fejlesztése. Hajdúdorog környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. Ismeretszerző, ismeretterjesztő, amatőr alkotó és művelődő közösségek megalakulásának segítése, tevékenységük támogatása. Közös célok érdekében a különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek kimunkálása, támogatása. Az induló és a már működő amatőr alkotó közösségek, műhelyek, alkotó táborok működésének biztosítása. Az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének segítése a közművelődés infrastruktúrájával és szaktanácsadással. Tájékoztatási, művelődési alkalmak kialakítása, rendszeressé tétele a helyi lakosság különböző tevékenységű, korú, nemű, etnikumú, világnézetű közösségei között. A helyi együttműködéshez, társulási szándékokhoz a közművelődési intézmény lehetőségeinek kínálata. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez színvonalas kulturális programok és alkalmak szervezése. A környezet- és természetvédő mozgalmak, egyesületek támogatása, a lokálpatriotizmus erősítése. A nemzeti és városi, világi és egyházi ünnepek, évfordulók közismerté tétele, ezek élményszerűségének növelése a kultúra minden eszközével. Egyéb, a saját bevétel növelését elősegítő tevékenysége: eszközkölcsönzés helyiségek bérbeadása hirdetések fénymásolás külső szervek rendezvényeinek lebonyolítása - 124 -

1.14.3.1.2. Egyéb szórakoztatási tevékenység (Mozi): A lehetőségek figyelembevétele mellett a város lakosságának művészeti és szórakoztató filmekkel való kiszolgálása. A közművelődéshez kapcsolódó rendezvények, programok szervezése. A civil társadalom rendezvényeinek, programjainak segítése, termek biztosítása. Az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. A makro- és mikro-társadalmi szinten jelentkező igények kielégítése, az intézmény lehetőségeinek figyelembevétele mellett. A város tanulóifjúságának matiné előadások szervezése, a tanrendhez igazodva magyar történelmi és művészfilmek vetítése kedvezményes jegyárakkal. 1.14.3.1.3. Múzeumi, kiállítási tevékenység (Helytörténeti Gyűjtemény): A város múltjával kapcsolatos tárgyi emlékek, dokumentumok gyűjtése, szakszerű megőrzése, nyilvántartása, kiállításon való bemutatása. Időszaki kiállítások szervezése, rendezése. Tudományos igényű munkavégzés (dolgozatok, tanulmányok, publikációs munkálatok). A város kulturális értékeinek népszerűsítése. Hajdúdorog környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. - 125 -

Közönségkapcsolat: tárlatvezetés, helytörténeti, történelmi, néprajzi és múzeumpedagógiai foglalkozások tartása nevelési és oktatási céllal. Tematikus előadások, foglalkozások szervezése. 1.14.3.1.4. Tájház Reprezentálja a XIX. század végi népi építészetet, tükrözze településünk akkori gazdasági, társadalmi jellemvonásait. Mutassa be az adott közösség életmódját, kultúráját. Hajdúdorog környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. A felsorolt tartalmi feladatokból az intézmény szakfeladatain évente a költségvetési fedezet és az önkormányzati elvárás figyelembevételével annyi kerül megvalósításra, amennyit feltételrendszerével meg tud valósítani. 1.14.3.2. Mészáros Károly Városi Könyvtár - 126 -

1.15. Esélyegyenlőség biztosítása (HEP) Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Hajdúdorog Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program (továbbiakban: HEP) a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. 1.15.1. A program felépítése Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a településeknek beavatkozásokat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a program elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is. 1.15.2. A program céljai A program prioritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózáspolitikai céljaival): - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, - 127 -

- csökkenjenek a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű csoportok közötti társadalmi különbségek. A program kiterjed: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A megvalósítás során érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. 1.15.3. HEP Küldetése Hajdúdorog Város Önkormányzata: - az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közpolitikák alakítójaként érvényesíti; - az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is; - elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt: minden lakos számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhasson, tanulhasson és élhessen a településen; - a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; - a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; - ösztönözi a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a helyi közösség életében; - 128 -

- esélyegyenlőségi politikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. 1.15.4. Jogszabályi háttér bemutatása 1.15.4.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye XV. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 1.15.4.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő szabályozások közzé tartoznak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 3/1998. (II. 24.) KT. rendelet, a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható-lakhatásukat segítő - adósságkezelési szolgáltatásról szóló 20/2003. (IX. 11.) KT. számú rendelet, valamint a 1/2006. (I. 20.) KT. rendelet a gyermekvédelmi támogatások megállapításának szabályairól, melyek alapján az alábbi ellátásokban részesülhetnek a célcsoportok, ha a feltételeknek megfelelnek. További jogszabályi hátterek: A gyerekek védelméről és gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 68/F. ; 68/G. 68/H; 68/I; 68/J; 68/K; 68/L.., Az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 12/1997. (XI. 25.) KT. rendelet ; A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. -Aktív korúak ellátása -Átmeneti segély -Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás -Temetési segély -Adósságkezelési szolgáltatás -Lakásfenntartási támogatás - 129 -

-Közgyógyellátás -Óvodáztatási támogatás -Első lakáshoz jutók önkormányzati támogatása -Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 1.15.4.3. Hátrányos helyzet (HH), halmozottan hátrányos helyzet (HHH) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. 9. és 10 pontja alapján a halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. Hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező az, aki a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt. 1.15.4.4. Járási Hivatalban esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Időskorúak járadéka Közgyógyellátás Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy a pénzellátásban részesülő hadi-gondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülő, a rokkantsági járadékos, az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. 1.15.5. Stratégiai környezet bemutatása Az Országgyűlés 2012. július 5. napján hirdette ki a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényt. Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi - 130 -

államigazgatási rendszer megújítása, hatékonyságának további növelése és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében alkotta a törvényt. Hajdúdorog a Hajdúböszörményi Járáshoz tarozik, a két település alkot egy járást, ami sajátosság. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal és Hajdúdorog Város Önkormányzata megállapodást kötött 2012. október 30. napján. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal és Hajdúdorog Város Önkormányzata közötti megállapodás tartalmazza a járási hivatal működéséhez átadandó épületrészt, az informatikai eszközöket, a bútorzatot, a személyeket, stb. A feladatok megosztása kapcsán 2013. év elején szinte minden ügynél hangsúlyosan kellett vizsgálni a hatáskört és illetékességet. 2013. január 1. napjától az első fokú építéshatósági feladatok a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatalhoz kerültek. Ezzel egyidejűleg a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Építésügyi Szolgáltatási Pont lett, így jogosulttá vált az elsőfokú építési engedélyezéshez szükséges kérelmek átvételére, továbbítására, az Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszerben, azaz az ÉTDR-ben való feltöltésére, hiánypótlás befogadására, nyilatkozatok felvételére, továbbítására, digitalizálására és feltöltésére, igazolás kiállítására, építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tételére. A telephely engedélyezést 2013. január 1. napjától újra a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban kell intézni. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal veszi át 2013. március 1. napjától az egyszerűsített honosítási kérelmeket, de az állampolgársági eskü és a további anyakönyvvezetői feladatok a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalban intézhetők. 2013 októberétől újabb feladatok kerülnek át a Járási Hivatalhoz a Polgármesteri Hivataltól. - 131 -

1.16. A település gazdasága Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett, a helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban jelentősen csökkent a foglalkoztatás, az ipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. A helyi foglalkoztatás fejlesztése érdekében a gazdaságfejlesztési tevékenységet erősíteni kell a városban pl. ipari park létrehozásával, a szolgáltatói szektor erőteljes fejlesztésével. 2001-2007 között a helyi gazdaság teljesítménye növekedett, de ez nem párosult a városi lakosság életminőségét meghatározó fenntartható foglalkoztatási színvonal növekedéssel. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők a jó minőségű termőföld nyújtotta adottságot, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelésével, munkaerő igényes növényi kultúrák termesztésével tudják a jelenleginél hatékonyabban kihasználni. Az ITS-ben tervezett városfejlesztés új piaci, termelési lehetőségeket nyithat meg a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére. 1.16.1. A település gazdasági súlya, szerepköre A városban 295 jogi személyiségű működő vállalkozást tartunk nyílván. Az iparűzési adót fizető magánszemélyek száma 2015-ben (egyéni vállalkozók és őstermelők) 1026 volt a városban. A helyi gazdaságfejlesztés stratégiájának tervezését és kivitelezését a település gazdasági, szociális és fizikai adottságai határozzák meg. A sikeres magánvállalkozások, valamint az állami és a magánszektor produktív együttműködése jólétet teremt a helyi közösségek számára. A magánvállalkozásokhoz ugyanakkor vállalkozóbarát környezetre van szükség, mely elősegíti a gazdaság felvirágoztatását. Az önkormányzatok lényeges szerepe abban van, hogy megfelelő környezetet teremtsenek az üzleti élet prosperálása és sikeressége érdekében. A helyi gazdaságfejlesztés - természeténél fogva a vállalkozói szféra, a közösség és az önkormányzatok együttműködésén alapul, azonban a lehetőségeket az országos kormányzati politika, valamint a rendkívül bonyolult adórendszer, és hasonlóan bonyolult jogi szabályozás gátolja. A nemzetközi tőke mozgásban van a különböző földrajzi helyek között, azonban a komparatív előnyök helyi élvezete bizony még várat magára. A helyi közösségek ismerik gazdaságuk alapjait, jobban meg tudják érteni, mi az ami segíti és mi az, ami akadályozza gazdaságuk növekedését, azonban az országos felismerések is váratnak még magukra. - 132 -

1.16.2. A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak A Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 évben végbement fejlődés a mezőváros gazdasági sikereinek, a mezőgazdaságnak volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 35-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparban A rendszerváltás után a helyzet jelentősen megváltozott, hasonlóan a többi volt alföldi mezővároshoz egy-két város kivételével Hajdúdorog sem tudta a mezőgazdasági foglalkoztatásban bekövetkezett drasztikus leépülést ellensúlyozni. A mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb. 1995 után kialakult mezőgazdasági kisbirtokrendszer miatt jelenleg sok helyi lakos érintett a településen a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A mezőgazdasági termelési hatékonyság fejlesztése, egyre magasabb fokú gépesítettsége miatt, a mezőgazdaság foglalkoztatási képességének lassú csökkenésére lehet felkészülni a jövőt illetően. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, a fenti csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani. - 133 -

Nemzeti szinten a makrogazdasági, a fiskális és a monetáris reformok vannak közvetlen hatással a helyi gazdaságok alakulására. Az olyan nemzeti szabályozási és jogi keretek, mint az adóreform, a távközlési dereguláció és a környezetvédelmi előírások, közvetlen hatással vannak a helyi üzleti közhangulatra, akár úgy, hogy serkentik, akár úgy hogy visszatartják a helyi gazdaság fejlesztését. Sok országban a nemzeti kormányzati feladatok továbbra is decentralizáltak, s ezáltal nő az önkormányzatok felelőssége abban, hogy magukhoz csalogassák és ott tartsák a magánvállalkozásokat, Magyarországon pedig éppen ellenkezőleg, a koncentrációtól vár az országos politika sikereket 2016-ban. 1.16.3. A családi gazdaságok fejlesztései, adják a helyi gazdaságfejlesztés természeti erőforrásra alapjait. A Tedej Cégcsoport a tedeji leágazásnál saját ipari parkot épít, azonban a lakosság életszínvonalának emelkedésére, az elvándorlás csökkenésére ennek nem várható jelentős hatása, mert a gazdaság magas szinten gépesített, és kevés emberi munkát igényel. Tedej profitérdekei elkülönültek a közösségfejlesztések valódi igényétől, amit a mikrotelepülés szegregációs mutatói is alátámasztanak. Különösen érdekes, hogy Hajdúnánás-Tedej városrészben van szegregátum. Ott van szegregátum, ahol cca 6000 ha-on gazdálkodó integrált mezőgazdaság központja működik. Láthatóan a Tedej Cégcsoportnak vagy nem áll érdekében, vagy nem tudja kezelni a problémát, azonban a példa arra kiváló, hogy megértsük azt, hogy az ilyen jellegű gazdaságok létesítése a vidék fennálló problémáinak megoldására hatástalan. Tedej azt a tanulságot adja, hogy a magyar vidék megóvása érdekében a kiváló adottságú termőföld erőforrásának népességmegtartó hasznosítására lenne szükség, amely a településmezőgazdasági programok segítségével, a helyi mezőgazdasági kkv-k, manufaktúrák inkubációjával teremthet életlehetőséget az itt élők számára. Integráció helyett inkubációra van szükség ebben a térségben is éppen úgy, mint ahogy Magyarország számos elnéptelenedő térségében. Hajdúdorog számára olyan elkülönült autópálya leágazás kiépítésére lenne reális igény, amely segíti a város közösségi természeti erőforráshasznosítását, hiszen a tedeji leágazás már foglalt az integrált mezőgazdaság számára. Nagy szükség lenne vállalkozás beindító támogatásokra (Business Start-up Support). Ezeken a támogatásokon azon szolgáltatások teljes körét értjük, amelyekre azoknak van szükségük, akik először kezdenek valamilyen üzleti vállalkozásba. Ezek közé tartozik a képzés, az üzleti tanácsadó szolgáltatás, a vállalkozói a hálózatok kiépítése, a mentor-programok, anyagi támogatás (ezen belül a segélyek, a hitelek, a kamattámogatás a hagyományos módszerek közé tartoznak; a gazdasági támogatásnak ennél sokkal innovatívabb formája az, amikor megpróbálunk bevonni egy vállalkozásba a közpénzeken kívül minél több magántőkét.) Erre találtuk ki a helyi gazdaságot fejlesztő mezőgazdasági inkubációt a településmezőgazdasági programunk keretében. Az inkubációhoz vállalkozás megtartó stratégiák (Business Retention - 134 -

strategies) is kellenek. Vállalkozói tréningek tekintetében a biogazdálkodás hazai mestereinek támogatására számítunk, ennek forrását a Magyar Népfőisolai Társaság adhatja. Olyan programok kellenek, melyek a gazdálkodás alapjairól tartanak útmutatást és eligazítást (pl.termelői, könyvelői és marketing ismeretekről), hogy a vállalkozásoknak nagyobb esélye legyen a sikerre. A szisztematikusan felépített stratégiának az lenne a célja, hogy a helyi cégek elégedettek legyenek és ne mozduljanak el jelenlegi helyükről. Ezek a módszerek elsősorban azt célozzák, hogy a cégek képesek legyenek meggyürkőzni a változó gazdasági feltételekkel, segítenek új piacok felkutatásában és a még a cégen belüli problémák megoldásában is. 1.16.4. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A helyi gazdaságon belül mezőgazdaság preferenciáját jól mutatják a fenti KSH adatok, a nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, szolgáltatás aránya a legmagasabb 24-26%, ezt követi a mezőgazdaság 18-20%-os érték sávval 2000-2008 közötti években. - 135 -

Hajdúdorog alapvetően mezőgazdasági jellegű város, erre predesztinálja a múltja és a termőföldje. Hajdúdorog város szabályozási tervét 29/2005.(X.25.) sz. rendeletével hagyta jóvá a képviselő-testület, melyet 7/2009.(III.12.) sz. rendeletével módosított. A településrendezési terv 2015.évi tervezett módosítása a külterület és a belterületi szabályozási tervét egyaránt érinti. A hatályos szabályozási terv általános problémája, hogy jóváhagyásakor a jogszabályok nem adtak lehetőséget az állattartó telepek beépítésre szánt területfelhasználásba, építési övezetbe való besorolására. Kényszerűen mezőgazdasági övezetben kellett tartani a - 136 -

telephelyeket. Ebből következően a telephelyek területe, ha elérte az 1 hektárt, birtokközpontként volt értelmezhető, és a vonatkozó jogszabályok szerint a mezőgazdasági övezetben előírt legnagyobb 3 %-os beépíthetőség akkor volt legfeljebb 45 %-ig bővíthető, ha volt 20 km-en belül olyan földterület, melynek építési lehetőségét a birtokközponton belül lehetett érvényesíteni. Az ennél kisebb területű állattartó telepek esetében ez a lehetőség nem áll fenn, csak akkor, ha a területét a birtokközpontnak megfelelő méretűre tudják megnövelni. A bekövetkezett jogszabályi változások ma már lehetőséget adnak az állattartó telepek mezőgazdasági üzemi különleges övezetbe való besorolására, ami 40 %-os beépíthetőséget tesz lehetővé. A szabályozási terv módosítása valamennyi állattartó telepet ilyen építési övezetbe sorolja át. A külterület szabályozási tervén ugyancsak átfogóan alkalmazott módosítás, hogy a mezőgazdasági utak szabályozási szélességének korábban tervezett szélesítését csak a legszükségesebb esetekben, főként az országos utak és fődűlő utak esetében tartja meg a szabályozási terv. A külterületet és a gazdálkodók széles körét pozitívan érintő legjelentősebb változás a tanyák, tanyaközpontok szabályozása. Hajdúdorog közigazgatási területén jellemzően rendkívül sok tanya található. Ezeknek csak egy része lakott illetve folyik ott gazdálkodás. A kormányzat ösztönzi és támogatja a családi gazdaságokat, tanyák és tanyaközpontok kialakítását, fejlesztését. Az Országos Területrendezési Terv új kategóriaként már tartalmazza a tanyás térségek kijelölésének lehetőségét, melyet Hajdú-Bihar megye esetében is lehetővé tesz. A településtervezési, szabályozási és építési jogszabályok sajnos még nem kerültek e lehetőséget követve kidolgozásra. (Mezőgazdasági övezetben, ahol a tanyák értelemszerűen elhelyezkednek, csak 3 %-os beépítettséget tesz lehetővé az építési előírás. Ha egy tanyahelyet művelésből kivontak, és önálló helyrajzi szám alá helyeztek, - legtöbb tanyahely ilyen - a 3 %-os beépíthetőség értelemszerűen kevés. A tanyahelyek beépítésre szánt területként való szabályozása egyrészt körülményes, mert csak a szabályozási terv módosításával oldható meg, másrészt a pályázati kiírásoknak sem felelne meg, mert nem mezőgazdasági övezetként van szabályozva.) Fenti probléma megoldását jelenti, a helyi építési szabályzat javasolt módosítása, melyet a szomszédos Hajdúnánás város esetében már sikerült az önkormányzatnak hivatalosan is elfogadtatni. A módosítás lényege, hogy a birtokközpontra vonatkozó jogszabályi lehetőségeket a tanyákra is alkalmazza a helyi építési szabályzat. Ehhez, tekintettel arra, hogy a jogszabálynál enyhébb (megengedőbb) feltételek bevezetésére is szükség van, az állami főépítész felmentése szükséges. A birtokközpontra előírt 10.000 m2 (1 ha) a tanyákra vonatkozóan természetesen nem megfelelő elvárás, így ebben az esetben 2.000 m2 birtokközpont (tanya birtokközpont) terület előírása kívánatos. A tanya birtokközpont művelésből kivett önálló helyrajzi számú, legalább 2.000 m2 mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő olyan területként lesz értelmezve, - 137 -

ahol a mezőgazdasági, ill. legnagyobb beépíthetősége alap előírásként 5 %-ban lesz megállapítva, ami legfeljebb 45 %-ig növelhető a 20 km-en belül elhelyezkedő saját tulajdonú mezőgazdasági terület birtokközponton való érvényesítésével. (Ebben az esetben arra a földterületre, melynek beépíthetőséget birtokközponton került felhasználásra, építési tilalom kerül bejegyzésre.) Fenti szabályozás nemcsak a jelenleg tanyaként nyilvántartott helyek számára adja meg ezt a lehetőséget, mert tanyahely mezőgazdasági övezetben (ha egyéb előírás egyébként nem tiltja) bárhol alakítható. Az önkormányzat az igazgatási területen belül ezt a lehetőséget nem kívánta leszűkíteni, így valamennyi mezőgazdasági övezet tanyás térségként került megállapításra. A helyi előírás bevezetéséhez (a fentiek szerinti országos előírásnál enyhébb szabályozás megállapításához) és az állami főépítészi felmentéshez megalapozó dokumentáció készítése szükséges. E célt szolgálja a tanyák, tanyahelyek elkészült felmérése és rajzos bemutatása, melyből megállapítható Hajdúdorog külterületének jelentős érintettsége, a tanyák, tanyahelyek használtsága, beépítettsége. 1.17. A mezőgazdaság lehetőségei A talajtakaró legnagyobb részén, löszös üledékeken képződött, amelyek igen jó mezőgazdasági tulajdonságú és termelékenységű, mészlepedékes csernozjom talajok találhatók. A kovárványos és csernozjom barna erdőtalaj (foltokban), illetve a gyengébb minőségű homoktalajok (főként a keleti határrészen) sokkal kisebb területet foglalnak el. Az itt élő lakosság igen jelentős hányadának az agrárium kell, hogy megélhetést adjon, ellenkező esetben városunk elnéptelenedési folyamata indulna be. Az ezzel kapcsolatos helyi mezőgazdasági problémák hasonlóak az országosakhoz. 1.17.1 Növénytermesztés Akár hazai szinten, Hajdúdorogon is a rendszerváltozás után a földterület döntő hányada magántulajdonba került. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk tekintetében pozitívan értékelhető, azonban problémát jelentő az intenzív agrár termelésre alkalmas (a jónak mondható 16 AK értéket meghaladó, átlagosan 20.6 a hajdúdorogi földek aranykorona értéke) termőterületünkön a kárpótlással jött elaprózott birtokstruktúra kialakulása, az addig szinte kizárólag nagyüzemi viszonyokat követően. A kárpótlással a családokat kívánták termőeszközökhöz juttatni. Azonban a jelenlegi földhasználat szerkezete alapjaiban gátolja a farmstruktúra kialakulását, hiszen az egyes mezőgazdasági termelők földbirtokai általában több táblában találhatók. - 138 -

Az EU normáit alapul véve, a családi gazdaságok versenyképes működtetéséhez kb. 200 szántóra lenne szükség, ezért célszerű a bírtokrendszethez igazítani a termelést, és a nagy munkaintenzitású minőségi élelmiszerelőállítás felé venni az irányt. A rendszerváltást megelőző időszakhoz képest Hajdúdorogon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kb. 30%-os aránya 1999-re 56%-ra növekedett, mely az ipari foglalkoztatás kényszerű visszaszorulása és a földhöz jutásból adódó agrárium felé fordulás okoz. A hajdúdorogi xx.x %-os munkanélküliséget döntően az iparból kikerültek adják, de a számok tükrében sajnos várható, hogy a gazdaságos agrártermelést teljesíteni nem tudók, azt kényszerűségből feladni kényszerülők ha ez ellen nem történik semmi a munkanélküliségi arány mutatóit akár meg is sokszorozhatják. Ez a folyamat azonban megállítható azzal a sajátos termékszerkezet váltással, amely a szermaradvány mentes gazdálkodás termékeit állítja elő. A hajdúdorogi élelmiszer a kiváló minőségű élelmiszer szinonímája legyen, erről legyen híres. Hajdúdorog lehet az első járási szintű kisváros, amely ezt a célt tűzi maga elé. Ma nehézséget jelent, hogy az egykoron 88-90 %-ban 2 nagyüzemre (Hajdúnánási Állami Gazdaság és a Bocskai Termelőszövetkezet, illetve az utóbbi elődei) koncentrált agrártermelés kiváló műszaki eszközei helyett, a családi gazdaságokban a termelés többnyire a leselejtezett és feljavításukkal termelésbe vont eszközökkel történik, a korábban elismerten termelési kultúrát adó agrárértelmiség irányítását, szakmai útmutatását nélkülözően, improvizetíve, tőke nélkül, minőségi vetőmag, műtrágyázás stb. feladásával. E téren az utóbbi időben történtek változások, de még mindig fenn áll a lehetősége a mezőgazdaság e sajátos útjának, amely a település hosszú távú fennmaradásának, és gazdasági prosperitásának a kulcsa lehet. Tehát ami nem megy azt ne erűltessük, műtrágya és termelékenységnövekedés helyett inkább piacokat kell keresni. Érdemes felvenni a kapcsolatot a Magyar Népfőiskolai Társasággal, hasznosítani a Kishantosi Mintagazdaság gazdag termelési és értékesítési tapasztalatait, hiszen a mintagazdaság kormányzati kvégzése ellenére a szakemberek tudása nemzeti kincsünk. A hatékonyság növekedése a foglalkoztatás csökkenésével jár. Éppen ez a hatékonyság egyik lényege. Azaz a versenyképes vagy a versenyszférában eredményesen működni akaró agrárgazdaság nem tud elég embert, foglalkoztatni. Semmiképpen sem tudja felszívni az egyéb szektorok elsorvadásával felszabadult, munkanélkülivé vált vidéki lakosságot, csak abban az esetben, hatöbb élőmunkával magasabb áron értékesíthető termékeket állít elő. A hatékonyság a képzettséget is megköveteli, tehát az alacsonyabb képzettségű munkaerő még kevésbé talál lehetőséget a modern mezőgazdaságban. A veszélyeztetett munkaerő helyben hagyása kell, hogy célunk legyen. A hajdúdorogi föld minél több család megélhetéséhez kell, hogy hozzájáruljon, azonban a termőföldi adottságunk alapján az intenzív termelés erősítése is fontos. Ez a családi gazdaságok és a koncentrált agrártermelés egymás mellett élésének, egymást kiegészítésének megteremtésére kell, hogy irányítsa figyelmünket. - 139 -

Az agrárium nem csak élelemtermelés, hanem magában foglalja az élő környezet művelését, gondozását, beletartozik a mezőgazdasági művelésbe bevont táj (talaj, víz, növény- és állatvilág) és a hasznosításon kívüli földterület a rajta található biomasszával együtt. A mezőgazdaság gépesítésével az élelem szükséglet megtermelésében Hajdúdorogon elkerülhetetlenül egyre kevesebb ember fog részt venni, ezért várhatóan mind nagyobb számú népességet kell foglalkoztatnunk a környezetművelésben, környezetgazdálkodásban. A családi agrárgazdaságok erősítése lételemünk, de mivel az nem tudja majd lekötni a család teljes munkaidejét, fontos, hogy kiegészítő tevékenységek, felvállalása állandósuljon ezek körében. A többlábon állás megteremtődése révén akár a 10-20 ha-s gazdaságok is fenntarthatók maradnak, helyben tartva tulajdonosaikat (a családi gazdaságok átlagos mérete, pl. Nagy-Brittaniában 64,4 ha, de Görögországban 4 ha). A birtok struktúra igényelné a földbérleti rendszer megnyugtató rendezését. A kicsiny gazdaságok ne csak a kiegészítő tevékenységek felvállalása révén válhassanak életképessé, de igény esetén értékesítés és elvándorlás nélkül a termőföldet átadhassák termelésbe egy másik helyi kisgazdaságot erősítve, vagy akár az Unió piacain versenyképességét javító üzemi gazdaság számára. A tulajdon megtartásával a kicsiny földterület is hozzájárulhat a család stabil jövőképének kialakításához. Hajdúdorogon már ma is erős a bérbeadás, azonban ezek ingatlannyilvántartáson történő bejegyzése ma még jogilag megoldatlan, ezért kiszolgáltatottságot hoz. A megváltozott birtokszerkezet az alternatív földhasználat lehetőségét is fölveti. A termőterületen nagysági vagy minőségi akadályok révén ne kelljen erőltetni a számukra jelentkező egyre versenyképtelenebb termesztést. Termőterületi nagysághoz és tulajdonsághoz igazítottan új növényi kultúrák meghonosításától se idegenkedjenek a gazdálkodók. A hajdúdorogi ember e gondolattól még megretten. Tudatformálásra és szakmai képzésükre lenne szükség, aminek intézményesített formájának megteremtésére kell törekedni, együttműködve természetesen a falugazdász hálózattal. A hazánkban őshonos, mára elfelejtett növények (homoktövis, sáfrányos szeklice, bormályva) termelése a családi gazdaságok piacképes megélhetését is adhatják. Természetesen ezeknek nemcsak termelése, de minél magasabb szintű feldolgozása kell, hogy célunk legyen, folyamatosabb foglalkoztatást adva, s a feldolgozási értéktöbbletet helyben tartva. A tudatformálás ne csak szemléletváltást hozzon, hanem szakmai téren felkészültebb gazdálkodóink képesek legyenek a piackutatásra is odafigyelni, tudják reklámozni és eladni termékeiket. Összefogással képesek legyenek védekezni a globalizáció ellen, a vidék értékeinek megőrzésével, valamint a humán erőforrás fejlesztésével. Ígéretes megoldás csakis az innováció lehet, hiszen csak az innovatív vállalkozások teremthetnek új munkahelyeket, de csak az újra legfogékonyabb, tanulni és változtatni képes munkaerő képes erre. - 140 -

Részbeni szektorváltást szorgalmaznak az EU csatlakozás traumájára mezőgazdaságunkat felkészítő szakemberek. Ez alatt a szerzők az élelmiszertermelésről a fentebb már említett gyógy- és dísznövénytermelésre, valamint a megújuló növényi alapanyagok előállítására való átállást értik azokon a területeken, ahol hatékony, intenzív termelésre nem nyílhat mód.(természetesen az intenzív termelésre alkalmas Hajdúdorogon nem ennek kell a jellemzőnek lenni, de ne felejtkezzünk el a kivételekről sem!) Az önkormányzatunknak időben fel kellett ismernie a megváltozott helyzetet, s a mezőgazdaság melletti szektorok (ipar, szolgáltatás stb.) erősödésére, illetve az oktatásunk mezőgazdasági irányultságának ez irányban történő elmozdítására kell törekednie. 1.17.2. Állattenyésztés és export Hajdúdorogon már a régmúltba visszatekintve is jelentős marha-, majd az intenzív gabonatermesztéssel, sertéstartással találkozunk. Hazánk kiváló gabonatermesztési adottságokkal rendelkezik, melynek következtében akár 10 milliós sertés-állomány számára is elegendő takarmány-alapanyagot tud előállítani. Annak ellenére, hogy Magyarországon az állatállomány a negyedére esett vissza, mégis jelentős exporttal rendelkezik. Ez jellemzi Hajdúdorog helyzetét is. A piac ingadozásai újra és újra a termelés feladására inspirálná a termelőket, akik minden fogadkozás ellenére, ha csökkentik is a termelést, nem adják fel, hisz a termelési erőforrások és tradíciók erre késztetik őket. A piac összeomlását a rendszerváltás hozta számukra, majd az Uniós csatlakozás sem hozott kedvezőbb változást. Európában a magyar sértéshús ma is elismert terméknek számít. Az export-piacokon minden valószínűség szerint javulnak lehetőségeink. A magyarországi, köztük a hajdúdorogi termelők előnyére szolgál, hogy közel fekszik a volt Szovjetunió utódállamaihoz, amelyek közül több ma már jelentős sertés-hús behozatalra szorul, a jövőben pedig várhatóan tovább növekednek vásárlásaik. A sertés-ágazat Uniós szabályozási rendszerének alapvető megváltozására a közeljövőben nem érdemes számítani, azonban a hajdúdorogi gazdák számára e lehetőségek kiaknázása érdekében arra kell törekedni, hogy kihasználja kitűnő gabonatermő adottságokat, a keleti piacok közelségét. Ehhez jó minőségű tenyész-állományra van szükség, amihez pótolhatatlan előnyként társulhat majd a hajdúdorogi gazdák munkaszeretetében és szakértelmében rejlő erő. A marhatartás területén az Unióban a környezeti kívánalmakkal és állampolgári követelésekkel egy időben az extenzív állattartás ösztönzését fogadták el. A csatlakozásig az Uniós piacra jutást akadályozza, hogy erős az Unió belső piactámogató-, az intervenciós felvásárlás és magántárolási támogatási rendszere. A baromfi-ágazat esetében szervezett magyar piaccal találkozunk, előnyt jelenthet a hajdúdorogi termelők számára is, hogy a többi tagállammal azonos versenyfeltételek közé kerülnek. Versenyképességünket növeli gabonatermő adottságunk, olcsó és jó minőségű szemestakarmányunk és kedvező klimatikus viszonyunk. - 141 -

Ezen szempontokon túl, fokozott figyelmet kell fordítani az Unióban érvényes állatvédelmi szabályozásra is (tartás, szállítás stb.). Ennek megismertetése, állattartó épületeinek ezekhez alkalmassá tételére időben fel kell készülnünk. E nélkül félő, hogy a készülő termelő beruházások, e szempontok nélkül valósulhatnak meg. A kukoricatermesztést az utóbbi években negatívan befolyásolta a Hajdúdorogon állandósult tőkehiány. Az esélyeket növelheti az, hogy a termőterületek jók, és jelenleg sem génmanipulált kukoricát termesztünk. Ezen kívül az EU kukorica importra szorul. A hajdúdorogi kukorica termesztés az EU keretei között várhatóan jelentős komparatív előnnyel rendelkezünk majd. A kukoricatermelés 5-6 t/ha hozamtól kezd nyereségessé válni, ami fölöttiek a mostani gyengébb termésátlagaink is. A 80-as években Hajdúdorogon 7,8-8,1 t/ha termésátlagok voltak jellemzőek. A növénytermesztés és a hústermelés terén is az egyre magasabb fokú feldolgozottság lehet a célunk. E téren nagyon erős lemaradásunk van, így látványos fejlődésre adhat módot, helyet adva a hatékonysággal felszabaduló, ma még rejtett munkaerő számára is. Hajdúdorog területének mintegy 91 %-a a talajok termelékenysége jóvoltából különböző célú hasznosításra alkalmas. Ez az országos 85 %-ot jelentősen meghaladja. A termőtalajok a város legfontosabb természeti kincsét jelentik. A talajok termelékenysége, minőségi és mennyiségi védelme érdekében alapvető talajvédelmi intézkedések, bevezetésére van szükség a mindennapi gyakorlatban ahhoz, hogy megállítsuk termőtalajaink degradációját (víz és szél okozta talajerózió, savanyodás, szikesedés, fizikai degradáció, szerves anyag tartalom csökkenése, tömörödés). 1.17.3. Az ipar, a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar, és a feldolgozóipar hiánya A hajdúdorogi modernizáció az élelmiszer-termelési és feldolgozási tevékenységet nem mellőzheti. Városfejlesztésünket, a térségfejlesztési elképzeléseinket alapozni kell az agrártermelésre és feldolgozásra. A foglalkoztatás problematikájából kiindulva, a feldolgozás megtelepülése célunk kell, hogy legyen, ilyen irányú fejlesztések felé önkormányzatunknak nyitottságot kell mutatnia, városunk népességmegtartó képességének fokozását szolgálva. A már helyben megtelepült feldolgozás szintjét fokozni kell (korszerű vágóhidak, erős takarmány előállítás megteremtődése stb.). A termelési biztonságot szolgáló magasabb felvásárlási árat vélhetően csak a minél teljesebb feldolgozással lehet biztosítani, ezért az ez irányú szándékokat ösztökélni és támogatni szükséges. Tudomásul kell viszont venni, hogy az önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak, és nem lehet vele szemben mindig támogatási igényt megfogalmazni. A mezőgazdasági termelőknek is részt kell vállalniuk a körülményeik alakításában. Az AGENDA 2020 végleges változata növeli az Uniós piaci és termelő támogatásokat. Számunkra legfontosabb kérdés, hogy milyen ma és hogyan alakul a legfontosabb - 142 -

mezőgazdasági ágazatunk, a búza- és kukoricatermelés, a sertés és szarvasmarha tartás versenyképességi helyzete az EU csatlakozás után. A búzatermelés terén jelenlegi átlaghozamaink az EU és a világpiaci versenytársak 7-8 t/ ha-s mutatóitól elmaradnak. Termelésmennyiségeink jelentősen ingadoznak, ami tovább rontja versenyképességünket. Az üzemi termelés szétrobbanásával a műszaki helyzet vegyes képet mutat, különösen a kisgazdaságok tekintetében. Ami esélyt adhat a hajdúdorogi termelők számára, az a kiváló termelési adottságok, éghajlat és termőföld. A megmaradt nagy gazdaságainkban érvényesülni tud a méret hatékonyság, valamint ezekben az üzemekben a műszaki felszereltség is jó. Így ezeknek az üzemeknek az EU keretei között versenyképes exportlehetőségei a malmi minőségű (elsősorban a kemény, javító hatású) búzából lesznek, takarmánybúzából nem. Ezért a takarmánybúzát a versenyképességre jelenleg még alkalmatlan birtok struktúrájú és felszereltségű kistermelőinknek érdemes termelni a tradicionális állattartást kiszolgálva. 1.17.4. Közösségi termelés A vidékfejlesztéssel összehangolt agrárfejlesztés kulcseleme a fogyasztók által is elismert értéknövelés viszonylag állandó részét képviselő feldolgozóipari tevékenység. A jellemzően agrárlakosság helyben tartása azon is múlhat, hogy miként kapcsolódhatnak be e tevékenységbe. Hajdúdorogon ezért haladéktalanul kidolgozandó a feldolgozóipar hatékony fejlesztésének stratégiája, valamint a termelői/feldolgozói piac (terménypiac) érdekviszonyainak rendezetté tétele. Szorgalmazni kell információ és támogatásnyújtással a kistermelői szövetkezések megszületését. Ettől ma még talán kellő helyzetfelismerés hiányában idegenkedés tapasztalható. Hazánk Uniós csatlakozásával egyéb gazdasági előnyei mellett a mezőgazdaságban komoly nehézségekkel kellett számolnunk. Mezőgazdaságunk igazi vesztese a magyar vidék. A napjainkban tapasztalható földárverések nyomán kialakuló nagybirtokrendszer és a hozzá kapcsolódó nagyüzemi mezőgazdaság nem teremt elegendő munkahelyet a vidéki lakosság fennmaradásához. Ezért fontos lenne, hogy az érintetteket felnőttként kezelve őszinte információkhoz juttassák őket. Az EU ma elsősorban a muzulmán migrációval, és a saját gazdasági-társadalmi és intézményrendszerbeli gondjaival van elfoglalva, és maga is reformra szorul. Az EU saját szervezeti és kormányzati reformja elkerülhetetlen. Nem célszerű idealizált képet festeni az EU-ról, hiszen az a természetes, hogy minden résztvevő a maga hasznát nézi, és ebben a kontextusban nekünk ezt kellene tennünk. - 143 -

Sokkal eredményesebb és eurokomfortabb lenne, ha szembesítenénk lakosainkat a hazai mezőgazdasági átalakulás során kibontakozó nagybirtokrendszer várható hátrányaival, és a termőföld intenzív, azonban tájmegőrző lakossági hasznosításának vidékmegőrző jelentőségére irányítanánk a politikai figyelmet. Egyet tehetnek mezőgazdasági termelőink, hogy keressék a minél teljesebb információt (és kapjanak is), és a várható hátrányaik enyhítésére, minél teljesebb felkészülési, cselekvési programmal rendelkezzenek. Ehhez minél nagyobb körben éljenek a hazánknak juttatott brüsszeli támogatásokból, és szövetkezési stratégiák mentén próbálják ellensúlyozni a nagybirtokrendszer negatív közösségi hatásait. 1.17.5. Mezőgazdasági fejlesztési célokhoz igazított rendezési terv (1) Tanya- Birtokközpont kialakítása és feltételei 1. Tanya-birtokközpont a települési területtől legalább 200 m távolságra, alakítható. 2. Tanya-birtokközpontnak az a külterületi, mezőgazdasági (Mgy, Msz) övezetekben elhelyezkedő, legalább 2.000. m2 nagyságú, művelésből kivett terület minősíthető, ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak és ahol a tulajdonos, vagy a használó számára lakás is létesült..3. A beépítettség mértéke 5%- tól legfeljebb 45 %-ig terjedhet. Az 5 % fölötti beépítettség a tanyához tartozó, 20 km-en belül elhelyezkedő birtoktest mezőgazdasági övezeti besorolásából adódó 3%-os beépíthetőség tanya-birtokközponton belüli érvényesítéséből adódik. (ilyen esetben a birtoktest felhasznált beépítettségét a telek tulajdoni lapján felvezetett építési tilalommal kell hitelesíteni.) 4. A lakó és szállásjellegű épületeket legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és magastetővel kell kialakítani. A lakóépület és a helyben termelt áru értékesítését szolgáló kereskedelmi vendéglátó épület is építhető. 1.18. Idegenforgalom Hajdúdorog város az Észak-alföldi Régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. A vallási turizmusra, termálvízre alapozva a közelben fekvő megyeszékhelyek fogyasztói piacára építve, a városban a turisztikai iparágat kiemelten kell fejleszteni a következő években. Összehangolt fejlesztésekkel javítani kell a város vallási-, illetve gyógy jellegű idegenforgalmát, amelynek részeként a falusi turizmussal kapcsolatos tervek is realitást kapnak. Az e célra fordított összegek (és a jövőbeni talán még intenzívebb fejlesztések) - 144 -

megtérülése akkor mutatkozik biztosítottnak, ha a város összehangolt turisztikai stratégát épít fel a Görög Katolikus Egyházzal partnerségben. Mindemellett létrehozza azt a turisztikai termékcsomag klasztert, amelyben a helyi turizmussal foglalkozó vállalkozók összehangolhatják tevékenységüket, és végrehajthatják a helyi turizmus fejlesztésére elkészített stratégiájukat. 1.18.1. Vallási turizmus A város felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntõ többsége görög katolikus vallású. A dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az ún. magyar liturgikus mozgalom 1693- ban kezdődött, ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye. Az első eredményt 1873-ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődeink kitartó küzdelmeinek eredményeként végül Ferenc József király a római Szentszék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású, magyar katolikus egyházmegyét, melyet 1912. június 8-án X. Pius pápa Cristifideles Graeci kezdetû bullájával kanonizált, és a templomot székesegyházi rangra emelte. E székesegyház szépségével, és méltán Európa-hírű ikonosztáz-falával elsődleges értékű kulturális- egyházi ünnepségek alkalmával nagy szertartási központ. A pászkaszentelés Hajdúdorogon évszázadokra visszanyúló egyetemes ünnep, amelyen a lakosság aprajánaknagyjának illik részt vennie. - 145 -

E vallási események és helyek mind potenciális idegenforgalmi célpontoknak tekinthetők, amelyeknek kiaknázásán a város vezetőségének, karöltve az eddig is mindig segítőkész görög katolikus egyházzal kötelessége munkálkodni. Nem szabad ugyanakkor azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a térség Szabolcs megyébe átnyúlóan - e vallási felekezet magterülete, így konkrét idegenforgalmi projektek megvalósításánál, szükséges az együttműködés keresése - ebben a programkörben - Nyíregyházával, mint a görög katolikus felsőoktatás központjával, illetve a szintén elérhető közelségben fekvő Máriapóccsal, mint a görög katolikusság zarándoklatainak központjával. E három pillérre építve, a város egyéb idegenforgalmi szegmenseinek (pl. fürdőturizmus, falusi turizmus) kidomborításával már idegenforgalmilag vonzó kép vetíthető e kultúrkör iránt érdeklődő pihenni vágyók elé. 1.18.2. Strandfejlesztés A város lakosságának régóta megfogalmazódott igénye egy korszerű strandfürdő megépítése. Mivel a központi keret hiányosságai ezt nem tették lehetővé, Hajdúdorog város lakossága döntően társadalmi munkából valósította meg az építést. A munkálatok 1978-ban kezdődtek, majd a tan-, gyógy- és gyermekmedencés strandfürdőt 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p. mennyiségű, 64.5 Celsius fokos hévíz tör fel, amely gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. - 146 -

A strandfürdő annak ellenére, hogy nagy és szép parkosított területen fekszik, szűk szolgáltatási kínálata folytán nem nyújt minden rétegnek megfelelő szolgáltatást annak ellenére, hogy a korábbi években az úszni vágyók részére feszített víztükrű úszómedencét valósított meg az önkormányzat. A strand nem rendelkezik olyan egyedi, sajátosan dorogi arculatú szolgáltatás kínálattal, amely Hajdú-Bihar megyében megkülönböztető figyelmet érdemelne. A strand fenntartása nem tisztán üzleti szempontú, a város életében játszott szerepe máshol kamatozó, pénzben nem mérhető. A népjóléti strandra nagy szerep hárul a város rekreációs feladataiból, azonban minősített termálvizével és nagy területű parkosított zöldterületével, olyan lehetőségekkel rendelkezik, amely turisztikai erőforrásként hasznosítható. A térség a Hortobágy vidékét leszámítva nem rendelkezik olyan turisztikai attrakcióval, amely sajátosan egyedi szolgáltatásával országos emblematikus jellegével idegenforgalmat generálhatna. A turisztikai attrakciót ezért meg kell alkotni annak érdekében, hogy a termálvíz hasznosítása a felüdülés és esetlegesen a gyógyulás elsőrendű bázisát képezhesse. Az üdülés, a szórakozás szezonális központja állandó találkozási helye ma is a lakosságnak. Hajdúdorog lakossága magáénak érzi a fürdőt, a strand a város szerves része, egy sajátos övezete. Ezt a sajátos népjóléti funkcióját meg kell tartani, a jóléti strand legyen továbbra is könnyen, de mindenek előtt szívesen megközelíthető, és a rendelkezésre álló szabad területeken ehhez a bevált funkcióhoz önálló turisztikai elemként kell kapcsolni azt a fedett fürdőt, amely jellegében ettől eltér. A vallási turizmus fejlesztéséhez kapcsolható a termálvíz gyógyvízként való használata, amely a strandfürdő szélesebb körű, turisztikai vonzerejét növelheti. A fedett fürdő, vallási turizmusra épülő kialakítását is meg lehet irányozni fejlesztési célként. Mindez elősegíthetné azt a hosszú távú elképzelést, hogy a fürdő idegenforgalmi célterületté váljon. E cél eléréséhez megfelelő alapot nyújthat, hogy nagyon jó a strand megközelíthetősége, a város északi határában fekvő, 8.9 ha területű fürdőhöz a központból kerékpárút is vezet. A strandfürdő fejlesztési elképzeléseibe illeszkedik a létesítmény északi területéhez csatlakozó mintegy 4 ha-os önkormányzati üdülőterületen létrehozott és vendégéjszakáinak számát tekintve egyre sikeresebb kemping. A következő lépés lehet az egészségturizmusra és a vallási turizmusra egyaránt építő fedett fürdő, és kapcsolódó szolgáltató centrum kialakítása. Az idegenforgalomban rejlő tartalékok kiaknázását szem előtt tartva, hosszabb távon elkerülhetetlen a szállodai férőhely kapacitás növelése, ugyanis ebben a szegmensben a lemaradás hatalmas, és mindenképpen megoldásra vár. 1.18.3. Falusi turizmus - 147 -

A hajdúdorogi tanyák kialakulása és történeti fejlődése megegyezik a hajdúvárosok, elsősorban a közeli, vagy szomszédos városok tanyai életének alakulásával, formálódásával. Hajdúdorog népe a XVIII.- XIX. században városlakó volt. A Habsburg múlt bitokkoncentrációi, és háborúi kényszeríttették a földműveléssel foglalkozó lakosságot a városba való tömörülésre. A közelebb lakók naponta, míg a távolabb lakók hetente jártak ki a községből a földjük művelésére. Azonban földjeik legtöbb esetben a határ különböző részein, sokszor egymástól 10-12 km-re voltak, a görögkúti, szállásföldi, vidi vagy zajgatói járásokban, mind a községtől, mind egymástól több órai járásra. A 90-es évek közepétől megfigyelhető volt - főként a nagyvárosi lakosság körében ennek az életformának a reneszánsza, elsősorban aktív rekreációs célzattal. Ez a fajta üdülési típus meghonosításának lehetősége komolyan megvizsgálható, mivel mind a természeti, és mind az emberi feltételei megvannak Hajdúdorog város közvetlen környékén. Rendelkezésre állnak elhagyott tanyák vagy tanya- helyek, amelyek alapjai lehetnek egy rekreációs központnak, ahol az aktív pihenésre vágyók a régi tanyai élet kissé komfortosabb változata szerint állatokat tarthatnak, ismerkedhetnek e gazdálkodási formával. Egy ilyen központ fejlesztésének (pl. lovarda) természetesen a mindenkori igényekhez kell alkalmazkodni, így nem szabad elzárkózni a későbbi, esetleges más irányú fejlesztési irányoktól sem (pl. teniszpályák stb.) A beruházás nagyságára, és a város szûkös fejlesztési forrására tekintettel e programok beindítása elsősorban a vállalkozói szféra bevonásával történhet. - 148 -

- 149 -

1.19. Renezési tervi módosítások 2015-ben 1.19.1. A külterületi tanyák, tanyaközpontok tanyás térség szerinti szabályozása A település külterületén mintegy 160 tanya van nyilvántartva. Ezek egy része gazdálkodók által lakott, vagyis a termőföld megművelése érdekében folytat a tanya lakója folyamatos életvitelszerű tevékenységet a tanyán. A tanyák egy része viszont ún. nem lakott ingatlanként van jelen a térségben. A tanyák valódi jelenlétére mindazonáltal szükség van, a tájkép szerves részét képezik a tanyákhoz kapcsolódó fás-bokros foltok, melyek a szegélyhatások gazdagításában rendkívül fontosak az alföldi táj megjelenésében. 1.19.2. A külterületi állattartó telepek, majorok szabályozásának módosítása A város külterületén nagyszámú állattartó telep ill. mezőgazdasági üzem működik, melyeknek korábban nem volt biztosítva a korrekt terület használati besorolása. A jogszabályi változásokat követően megnyíló lehetőséget kihasználva a módosítás biztosítja a telepek működéséhez szükséges településrendezési feltételeket. Az átvezetés nem befolyásolja a tájképi megjelenést, mert valóságos változást nem idéz elő, mindössze a fennálló helyzetet korrekt módon szabályozza. 1.19.3. Külterületi dűlőutak szélesítési terveinek módosítása. A dűlőutak korábban tervezett szélesítése csak a legszükségesebb esetekben indokolt, ezért a korábbi elhatározások módosítása szükséges. A tájképi megjelenést részben kedvezően befolyásolja a változtatás, a dűlőutak szélein általánosan megjelenő gyomos sávok kisebbek lesznek, mint egy szélesítés után parlagon hagyott gazdátlan sáv lenne. 1.19.4. A nagykörúton kívüli keleti (külső) városrészt érintő módosítások A Lókert 0322 Hrsz ingatlanon keresztül tervezett kiszolgáló út a szabályozási tervből törlésre kerül. A településrész közlekedési kiszolgálása megoldott, és mivel a korábban tervezett lakóterület-bővülés nem reális, így újabb nyomvonal kijelölése is szükségtelen. A településrész egy kiterjedt gyepes terület közepén helyezkedik el, a gyep érintetlenül maradása előnyös a természeti környezet, a biodiverzitás fennmaradása érdekében. A meglévő - 150 -

zöldfelületi rendszert alapvetően nem érinti a változás, a tájkép megjelenése szempontjából viszont előnyösebb a gyep érintetlenül hagyása. A Gyepszél u. keleti oldalán, a Csorda legelőn tervezett falusias lakóterület elhagyásra kerül. A település K-i széléhez csatlakozva kiterjedt gyep felület terül el, mely része az Országos Ökológiai Hálózat övezetének megszakított ökológiai folyosójának. A településszéléhez csatlakozni tervezett lakóterület bővítésre nem mutatkozik valódi igény, így a terület visszasorolása gyep területté előnyös az élővilág fennmaradása szempontjából. A területre a korábbi szabályozási terv elfogadását követően ex-lege védelmet írtak elő, a fennálló ellentmondást feloldja a visszasorolás. A Lókert 0322 Hrsz ingatlanon tervezett lakóterület bővítés a szabályozási tervből törlésre kerül, visszasorolódik gyep területté A korábban tervezett lakóterület-bővülés nem reális, így újabb lakóterületek kijelölése is szükségtelen. A település-rész egy kiterjedt gyepes terület közepén helyezkedik el, a gyep érintetlenül maradása előnyös a természeti környezet, a biodiverzitás fennmaradása érdekében. A tájkép megjelenése és a biodiverzitás fentartása szempontjából viszont előnyösebb a gyep terület fennmaradása. A Gyepszél utca Újfehértói úttól É-ra eső részén tervezett lakóterület és gazdasági terület bővítés, valamint az Újfehértói úttól D-re eső területsávban lévő gazdasági terület a szabályozási tervben csökkentésre kerül, mely területek visszasorolódnak gyep területté A korábban tervezett lakóterület-bővülés nem reális, így újabb lakóterületek kijelölése is szükségtelen. A gazdasági területek bővülésére a korábbiaktól kisebb mértékű igény prognosztizálható, és az így felszabaduló területek a gyepek fennmaradását segítik.. A gyepek nagyobb mértékű megmaradása a tájkép érdekeit szolgálja. A területre a korábbi szabályozási terv elfogadását követően ex-lege védelmet írtak elő, a fennálló ellentmondás egy részét feloldja a visszasorolás. Az Újfehértói út mentén korábban kijelölt gazdasági terület egy részének a szbályozási fennmaradása az önkormányzatnak stratégiai érdeke, a szabályozás változtatása komoly kártérítést igényelne, ezért az önkormányzat a vízmű telep, ill. a gázcsere telep szélességi méretének megfelelő sávban (de a korábbinál jelentősen kisebb területen) fenntartja a korábbi szabályozás szerinti gazdasági övezet szükségességét. Az Újfehértói úttól É-ra eső területsávban lévő mezőgazdasági telephelyek környezetében a gazdasági terület bővítése mezőgazdasági üzemi terület fejlesztését teszi lehetővé - 151 -

A mezőgazdasági telephelyek összevonására és bővítésére komoly igény mutatkozik. A mezőgazdasági üzemi tevékenységek nem tájidegen együttesek, bár tájba illesztésükről gondoskodni kell. Összességében a város K-i határai mentén jelentős gazdasági- és lakó terület csökkentést javasol a módosítás. Ezek a csökkentések az ökológiai hálózat, az exlege védett területek, a természetvédelem érdekeit szolgálják, a jelenlegi tájkép jelentősen nagyobb mértékű fennmaradását biztosítva. 1.20. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A gazdasági versenyképességet alapvetően az alábbiak befolyásolják negatívan: - helyi tőke hiánya, negatív tőkeerő - az önálló M3 autópálya csomópont hiánya - közösségi közlekedési rendszerek hosszú útazási időtartama a környező városokba - alulképzett lakosság, a szakemberek, aktív korúak elvándorlása 1.21.. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az inatlanok tekintetében a túlkínálati ingatlanpiac alacsony ingatlanárakat produkál. 6-10 milló Forint körüli áron jó minőségű összkonfortos családi ház vásárolható. - 152 -

1.22. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere - 153 -

1.22.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Megnevezés 2015 2016 2017 2018 Összesen Helyi adók 130 200 132 804 135 460 138 169 536 633 Osztalékok, koncessziós díjak 0 Díjak, pótlékok, bírságok 1 600 1 600 1 600 1 600 6 400 Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosításból származó bevétel 138 139 46 058 46 058 46 058 276 313 Részvények, részesedések értékesítése 0 Vállalat értékesítéséből, privatizációból származó bevételek 0 Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés 0 Saját bevételek összesen 269 939 180 462 183 118 185 827 819 346 Saját bevételek összesen 50 %-a 134 970 90 231 91 559 92 913 409 673 Előző év(ek)ben keletkezett tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség 3 233 3 369 3 510 0 10 112 Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása 0 Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása 0 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 Adott váltó 0 Pénzügyi lízing 3 233 3 369 3 510 10 112 Halasztott fizetés 0 Kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség 0 Tárgyévben keletkezett, illetve keletkező, tárgyévet terhelő 0 0 0 0 0 Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása 0 Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása 0 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 Adott váltó 0 Pénzügyi lízing 0 Halasztott fizetés 0 Kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség 0 Fizetési kötelezettség összesen 3 233 3 369 3 510 0 10 112 Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel 266 706 177 093 179 608 185 827 809 234-154 -

1.22.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az Országgyűlés 2014. december 15-én fogadta el és 2014. december 29- én hirdették ki. Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény számos jogszabályt módosított, melyeket az Önkormányzat költségvetési rendeletének megalkotása során figyelembe kellett venni. Módosult az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), de a legnagyobb változást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény módosítása okozta. A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. (Áht. 23. (1) bekezdés) Az Áht. 6. (2) bekezdése alapján a költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók. BEVÉTELEK Az Áht. 57. (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot a Ktv. 2. sz. és 3. sz. mellékletében foglaltak szerint. A költségvetési támogatások felhasználásra vonatkozó részletszabályokat melyek szigorodtak az elmúlt éhez képest - a Ktv. mellékletei tartalmazzák, de ebben még további pontosítások várhatóak az év során. A települési támogatás bevezetésével és az állami segélyezés kivezetésével is számolni kellett a 2015. évi költségvetés tervezésekor. A korábbi 80%-os állami szerepvállalás 2015- ben közel 50%-ra csökkent, és 2016-ban ezen a téren a teljes kivonulással kell tervezni. Ez azt is eredményezi, hogy ilyen típusú kiadás a jövőben csak az Önkormányzatnál fog megjelenni, a Polgármesteri Hivatalnál pedig megszűnnek. 2015. március 01-jéig megtervezésre került a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatalnál kivezetésre kerülő foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély önerő része is. A lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatásnál a 2014. december 31. előtt megállapított és a 2015. március 01. előtti szabályok szerint folyósított ellátások önereje mellett megtervezésre kerültek a 2015. március 01. után tervezett települési támogatások forrásai is. A működési célú támogatások esetében, a civil szervezetek támogatására 2015. évben is megtervezésre került a keret és az áthúzódó támogatásokkal is számolt. A korábbi években elmaradt nyelvvizsga támogatással is terveztünk. A tartalékoknál a korábbi évekhez képest a jelentős növekedés elsősorban a céltartaléknak köszönhető. - 155 -

A működési finanszírozási kiadásoknál az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 122/A. (2) bekezdés f) pontja szerinti megelőlegezés visszafizetésével számoltunk. Az önkormányzat által kijelölt rövid, közép és hosszú távú beruházásokat és felújításokat a rendelet-tervezet 8. sz. melléklete tartalmazza. Ezen beruházások sora számba veszi az önkormányzat rövid és középtávú fejlesztése elképzeléseit és a már pályázati forrással rendelkező beruházásokat. A felújítások sorába az áthúzódó tételek mellett bekerült a közvilágítási hálózatunk korszerűsítése is és a volt oxidációs tó helyén létesítendő ipari terület rendezésének előkészítése is. A jelenlegi saját bevételek mellett megfelel az önkormányzat 2015-ben a Kormány hitelfelvételi engedélyezési kritériumának. A felhalmozási finanszírozási kiadások között a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt-ben történt részvényvásárlás előirányzata szerepel. 2014. december 31-én fennálló hiteltartozása az Önkormányzatnak nincs, agy hiteltörlesztéssel illetve támogatási kölcsön visszafizetéssel nem számoltunk 2015-ben. A személyi jellegű kiadások, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai közel azonos összeggel kerültek szétosztásra az év során. A bevételek közel azonos összeggel oszlanak meg a hónapok közt. Ez alól csak a helyi adók képeznek kivételt, ahol márciusi és szeptemberi hónapokban várható jelentősebb bevétel. A többéves kihatással járó döntések twkintetében fennálló kötelezettség egyedül a Szemünk Fénye program keretében fizetendő bérleti díj. A közvetett támogatások részletezéséből kitűnik, hogy évenként mekkora bevételről mond le az Önkormányzat adókedvezmények és bérleti díjkedvezmények illetve szolgáltatási díjkedvezmények formájában. Az elmúlt évekhez képest új tételként jelenik meg a talajterhelési díj és a szennyvízhálózati érdekeltségi hozzájárulás kedvezménye. A költségvetési évet követő három év tervezett bevételi és kiadási előirányzatai, a 2014. évi tervszámokhoz képest az Önkormányzat saját bevételei eltérnek. A helyi adók esetében az eltérés az iparűzési adónál 2.000 e Ft, a magánszemélyek kommunális adójánál 200 e Ft. Ezt a módosítást az adóbevételek 2014-es emelkedése indokolja. A Tárgyi eszköz értékesítés és vagyonhasznosítás összege szintén eltér. Az elmúlt évi nettó 9.823 e Ft-tal szemben nettó 2505 e Ft ingatlanértékesítéssel számolunk 2015-ben. A vagyonhasznosítás elmúlt évi nettó 35000 e Ft-ja 2015-ben 106.266 e Ft-ra módosult. Ezt az a tény befolyásolta, hogy az elmúlt évek bérleti díjai nem kerültek megfizetésre a víziközművek után, és ezek visszamenőleges megfizetésével is terveztünk 2015-ben. A fizetési kötelezettségek eltérése 2015. évben -1893 e Ft, összesen -47.138 e Ft. Ezeket az eltérések a Magyarország 2014. évi központi költségvetésről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 67. (1) bekezdése szerinti adósságátvállalás indokolja. Az Mötv. és az Áht előírásainak megfelelő költségvetés került megtervezésre 2015-ben is, mivel a működési oldal hiánya csak belső forrással van lefedezve. A működési oldal egyensúlyát a maradvány összege biztosítja. A felhalmozási oldal hiányát hosszú lejáratú fejlesztési hitel felvételével tervezi a költségvetési rendelet kiegyensúlyozni. - 156 -

1.22.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Hajdúdorog megőrizte korábbi mezővárosi jellegét. A városhoz tartozó földek túlnyomó része szántó, a fennmaradó rét, legelő és gyümölcsös. A növénytermesztésen belül alapvető a búza-, kukorica-, zöldborsó-, cukorrépa-, paradicsom- és a paprikatermelés. A korábban jelentős cukorrépa termesztés (4-500 ha) szinte teljesen eltűnt a cukorgyáraktól való távolság és a cukorgyártás általános visszaesése miatt. Az 1980-as évek elejétől a meggy és a szilva révén a gyümölcstermesztés is fejlődik. Az állattenyésztés a juhtenyésztés kivételével az elmúlt években nagymértékben visszaesett. Az 1990-es években megindult a földek magántulajdonba vétele. A tsz-ekből kikerült földterület legnagyobb része a magángazdaságokba került. Hajdúdorogon már a kárpótlás és a földkiadás előtt megindult a magánosítás folyamata. A birtokszerkezet változatos képet mutat: a földek kb. 60 %-a magángazdák, 38%-a a szövetkezetek és gazdasági társaságok (Rt, Kft, Bt), a fennmaradó rész az önkormányzat és a görög katolikus egyház használatában van. Jelenleg két szövetkezet van a településen, a Legeltetési és a Farmer Szövetkezet. A városban a mezőgazdasági feldolgozóipart a húsüzem, valamint egy kis olajsajtoló üzem jelenti. Zöldség-gyümölcs feldolgozó létesítéséhez a jó alapanyag rendelkezésre áll, a vállalkozó és a tőke hiányzik. Az elmúlt években az ipari üzemek, gyárak (pl: Dunapach Papírgyár, ÉVISZ, Sörpalackozó) nagy része megszűnt. A ruhagyár Kft-vé alakult át (Ruhaipari KFT.), megalakult az ONIX Rt. (fő tevékenysége a reklámtasak-gyártás), az OKIN Hungary Kft. és a hajdúnánási székhelyű MODE 3H Textilipari Kft. Hajdúdorogi telepe. Az ipari termelés a magánszférában is - 157 -

kibontakozott. Legfontosabb vállalkozások: Steelforg Kft, Hajdú-Fém-Ker Kft., Hajdúdorogi 2002 Építőipari Kft., Tóth Fém Ker. Kft., Tubus Kft. Gombos-Tóth Bt.) A város kereskedelmi és szolgáltatási ellátottsága közepes színvonalú. A két területen fellépő igények kielégítése ma már egyre inkább vállalkozási formában történik. A kereskedelmi ellátásban meghatározó szerepe van a COOP Rt-nek. A kiskereskedelmi boltok és a vendéglátóhelyek száma 2010-ig években megemelkedett, most a számuk csökkenő. A város legjelentősebb vendéglátó ipari egységei a Pagoda cukrászda és több kisebb melegkonyhás egység. A Bocskai étterem inkább már csak rendezvények, lakodalmak idején üzemel. A város mindhárom gazdasági ág területén törekszik jobban kihasználni lehetőségeit. A mezőgazdaság az ország gazdaságának javulásával, az Európai uniós lehetőségek kihasználásával, a hátrányos feltételek kivédésével, jóval nagyobb arányban részesedhetne a gazdasági termelésből. Az M3-as autópálya közelségét kihasználva, új gazdasági területek kerülnek kijelölésre, majd ezeken új vállalkozások indulnak. A strand- és gyógyfürdőfejlesztés következtében a kapcsolódó szolgáltatások, vállalkozások száma várhatóan megnövekszik. A helyi fejlesztések fontos feladata részben az infrastruktúra és a humán erőforrások fejlesztésével, elsősorban a helyi befektetők számára kedvező környezetet teremteni, és a belső piaci igények kielégítését célzó helyi vállalkozások fejlesztését is elősegíteni. Tovább kell növelni a város tőkevonzó képességét, akár helyi, akár térségi, vagy más befektetők számára. Szükséges elkészíteni a város lehetséges befektetési területeit bemutató kiadványt, összekapcsolva a város idegenforgalmi, turisztikai lehetőségeinek bemutatásával. Fel kell tárni és a lehetőségek alapján ki kell használni a pályázat adta lehetőségeket, ezek megismeréséhez hozzá kell segíteni a város lakosságát, a helyi vállalkozókat. A gazdaság fejlesztésének előmozdítása érdekében továbbra is szorosan együtt kell működni a térség önkormányzataival. A mezőgazdaság gazdaságban betöltött szerepének megőrzése mellett, a termálvíz, a természeti értékek adta lehetőségeket kihasználva jelentősen fejleszteni kell az ipari, kereskedelmi- szolgáltató gazdasági és idegenforgalmi gazdasági ágazatot. Ezekhez, a város szerkezetéhez szervesen illeszkedő, megfelelő fejlesztési területeket jelöl ki a településrendezési terv. A kialakult tulajdonviszonyokra is tekintettel, a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaságból élők segítését, az önkormányzat rendelkezésre álló eszközeivel is támogatni szükséges - 158 -

1.22.4. Foglalkoztatáspolitika A táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai a hajdúdorogi foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Hajdúdorog 15-64 év közötti lakosságának száma az elmúlt években folyamatos csökkenést mutat, szemben a nyilvántartott álláskeresők számával, mely mind a nők, mind a férfiak körében emelkedett. 2010-ben figyelhető meg a legmagasabb a női álláskeresők száma (403 fő), mely 2011-ben már lényegesen kevesebb volt. Napjainkban stagnál, azonban számításba kell venni kiegészítő adatként a közcélú munkaprogban fogalakoztatottak létszámát is. A férfi lakosok esetében megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők között magasabb számban vannak, és ez emelkedő tendenciát mutat az évek során A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség minden korosztály tekintetében problémát jelent. A 21-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma évről évre növekszik, mely arra enged következtetni, hogy ezen a területen szükséges további lépéseket tenni a probléma kezelése érdekében. Mindazonáltal a védett csoportnak számító 51-55 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma is folyamatos növekedést mutat, ami szintén probléma, tekintve, hogy a település elöregedő. A tartós (180 napnál régebben regisztrált) munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben volt kiemelkedően magas, hiszen a 60 %-ot is meghaladta az összes nyilvántartott munkanélküliekhez képest. A 2011-es évben közel 15 %-kal kevesebb volt a tartós munkanélküliek számaránya. Megfigyelhető, hogy a nők jellemzően nagyobb arányban a tartós munkanélküliek körébe. A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. Megállapítható, hogy a pályakezdő nők körében 2011-ben több mint másfélszeres mértékű volt a munkanélküliség a férfiakhoz képest. A nyilvántartott álláskeresők közül magas létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek, mely intézkedési területet jelöl. Az elmúlt tíz év legrosszabb foglalkoztatási adatai Hajdúdorogon a 2000. évhez kapcsolhatók, a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatási színvonal csökkenés sem tudta meghaladni ezt az adatot. A fenti táblázat adatai szerint 2010. év 06. havában csökkent a munkanélküliek száma a városban, ez azonban nem a foglalkoztatás javulást jelzi, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolható éves szezonális foglalkoztatás jelenik meg a mutatóban. - 159 -

A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, a 9-12% közötti területi mutató érték megfelel a város térszerkezeti- társadalmi-, gazdasági adottságainak (nem a régió perifériáján fekszik a város, hanem a megyeszékhelyekhez közel). A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez 300-400 új munkahely létesítésére lenne szükség a városban.pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 1.22.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Hajdúdorog lakásállománya, darabszáma 2011-2015 közötti időszakban nem változott lényegesen, 3562-3594 db értéktartományban mozgott. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb szempont a gazdasági helyzet, a városban csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években. Ha a lakások számát összevetjük a lakónépesség számának alakulásával, kitűnik, hogy a kérdéses időszakban csökkent a város lakosságának a száma is. A lakásállomány mutatók alapján a város nem tartozik a legrosszabb értékekkel rendelkező városok közé a régióban. - 160 -

Hajdúdorogon a kertes, családi házas beépítési mód a jellemző, ez alól kivételként említhető a városközponti kisvárosias övezet, ahol a városias beépítési mód engedélyezett a városképhez illeszkedő módon. A város lakosságállományán belül magas az alacsony komfortokozatú lakások aránya (32,7%). Ez az adat magasabb, mint az országos átlag. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakásállomány minősége az elmúlt években nem javult jelentős mértékben a városban. A gazdasági válság miatt ezen a területen csak a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása után várható előre lépés. Hajdúdorog rendelkezik piaci alapú bérlakásokkal, mely nem elsősorban a rossz szociális körülmények között élőknek nyújt lehetőséget lakhatásra. A bérbeadás feltételeit az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló.) rendeletében szabályozta. A rendelet szabályozza a szociális lakások bérbeadásának feltételeit, melyre kifejezetten a rossz szociális körülményekben élő családok nyújthatják be pályázatukat. Hajdúdorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló rendeletét, melyben szabályozva van, hogy az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális jelleggel történő bérbeadással kell hasznosítani. A város önkormányzata a rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, első lakáshoz jutó fiatal házasokat a város közigazgatási területén található ingatlan megvásárlása vagy építése esetén támogatásban részesíti. Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyúlt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Ennek elkerülése érdekében adósságkezelés működik a városban, mely sokaknak volt már segítségére. Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. alapján valamint a helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a Hatásköri törvény) A 138. (1) bekezdés j) pontjában és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a Vagyonátadási törvényben), valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak alapján az önkormányzat vagyonának meghatározásáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól helyi rendeletet alkotott. - 161 -

1.22.6. Intézményfenntartás Önkormányzati közintézmények 1.22.6.1. Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Hajdúdorog, Tokaji út 5. 3530 hrsz) 1.22.6.2. Hajdúdorogi Strandfürdő (Hajdúdorog, Tokaji út 81. 3539 hrsz) 1.22.6.3. Hajdúdorogi Egyesített Napköziotthonos Óvoda (Hajdúdorog, Sarok utca 1. 3434 hrsz) 1.22.6.4. Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola (Hajdúdorog, Nánási út 19. 1197 hrsz) napelem, 1.22.6.5. Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Hajdúdorog, Nánási út 19. 1197 hrsz) 1.22.6.6. Gyermekorvosi és védőnői egészségügyi szolgáltatást ellátó rendelő (Hajdúdorog, Iskola utca 2. sz. 206 hrsz) 1.22.6.7. Görögh Péter Szociális Központ Bölcsőde (Hajdúdorog, Böszörményi út 26., 3411/2 hrsz ) 1.22.6.8. Görögh Péter Szociális Központ Idősek Klubja (Hajdúdorog, Böszörményi út 28. 3411/1 hrsz) 1.22.6.9. Polgármesteri Hivatal (Hajdúdorog, Tokaji út 4. sz. 1 hrsz) 1.22.6.1. Helytörténeti Gyűjtemény (Hajdúdorog, Jaczkovics u. 5. sz. 3477 hrsz) 1.22.6.9. Főkefe Kht. által bérel épület (Hajdúdorog, Jaczkovics u. 3. sz. 3476 hrsz) 1.22.6.10. Orvosi Rendelő (Hajdúdorog, Nánási út 8. sz. 185 hrsz) 1.22.6.11. Iroda épületek (Hajdúdorog, Nánási út 4.sz. 209 hrsz) 1.22.6.12. Méntelep úti Óvoda (Hajdúdorog, Méntelep u. 14. 1728/1 hrsz) 1.22.6.13. Kórház úti Óvoda (Hajdúdorog, Kórház u. 19. sz 3141 hrsz) 1.22.6.14. Görög Demeter Művelődési Ház (Hajdúdorog, Böszörményi út 5-7.sz. 217 hrsz) 1.22.6.15. Mészáros Károly Városi Könyvtár (Hajdúdorog, Böszörményi út 5-7.sz. 217 hrsz) 1.22.6.16. Filmszínház (Hajdúdorog, Böszörményi út 17. sz. 232 hrsz.) 1.22.6.17. Rendőrség (Hajdúdorog, Böszörményi út 27. 332 hrsz) 1.22.6.1. Volt fogorvosi rendelő (Hajdúdorog, Iskola u. 4.sz. 203 hrsz) 1.22.6.18. Sporttelep (Hajdúdorog, Böszörményi út 542 hrsz) 1.22.6.19. Vízműtelep (Hajdúdorog, Fehértói út 0323 hrsz) 1.22.7. Energiagazdálkodás Önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energetikai célú fejlesztési tervezet 1.22.7.1. Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Hajdúdorog, Tokaji út 5. 3530 hrsz) talajszondás fűtési rendszer, napelem, napkollektor - 162 -

1.10.7.2. Hajdúdorogi Strandfürdő (Hajdúdorog, Tokaji út 81. 3539 hrsz) napelem 1.22.7.3. Hajdúdorogi Egyesített Napköziotthonos Óvoda (Hajdúdorog, Sarok utca 1. 3434 hrsz) napelem, napkollektor, 1.22.7.4. Kalkuttai Teréz Anya Általános Iskola (Hajdúdorog, Nánási út 19. 1197 hrsz) napelem, 1.22.7.5. Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Hajdúdorog, Nánási út 19. 1197 hrsz) napelem, 1.22.7.6. Gyermekorvosi és védőnői egészségügyi szolgáltatást ellátó rendelő (Hajdúdorog, Iskola utca 2. sz. 206 hrsz) Levegő-víz hőszivattyús rendszerű fűtés, napelem 1.22.7.7. Görögh Péter Szociális Központ Bölcsőde (Hajdúdorog, Böszörményi út 26., 3411/2 hrsz ) napkollektor 1.22.7.8. Görögh Péter Szociális Központ Idősek Klubja (Hajdúdorog, Böszörményi út 28. 3411/1 hrsz) napelem 1.23. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.23.1. Ivóvízhálózat hálózat karbantartása és bővítése Ezen célt a törvény által előírt kötelező feladatokon keresztül, illetve önként vállalt tevékenységek által teljesíti. A településüzemeltetési feladatok végrehajtása során az önkormányzat arra törekedett, hogy tovább javítsa a városlakók komfortérzetét és a szolgáltatások színvonalát. Ivóvíz és szennyvízelvezetés vonatkozásában biztosítani tudta a zökkenőmentes szolgáltatást. 1.23.2. Szennyvízhálózat további kiépítése Pályázati forrás igénybevételével folyamatban van a szennyvízhálózat bővítése a még ellátatlan területen. A szennyvíztisztító telep és a hálózat további fejlesztése 1.23.2. Kommunális hulladék, és a szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtése A kommunális hulladék elszállításáról, feldolgozásáról, semlegesítéséről, a környezetvédelmi ártalmatlanítás módjáról a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás gondoskodik. Adottak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei is. - 163 -

1.23.3. Posta Hajdúdorog Posta Kossuth u.5. 1.23.4. Távközlés/internet A település gyakorlatilag teljesen lefedett 1.24. A táji és természeti adottságok vizsgálata Hajdúdorog területe észak-déli irányban nyúlik végig Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye határán. Földrajzi szempontból a város tipikusan észak-alföldi tájegységeken terül el, amelynek változatosságát meg lehet figyelni a nagy kiterjedésű dorogi külterületeken. Három különböző természetföldrajzi kistáj uralja ezt a vidéket: a Hortobágy, a Hajdúhát és a Dél-Nyírség. Hajdúdorog északnyugati területeire jellemző a hortobágyi tájegység, amely tájökológiai szempontból alacsony és magas ártéri síkságból áll. Ezt a tájegységet a legjobban a helyiek által Nagylaposnak nevezett területen, a Szállásföld nevű külterület északi részén lehet megfigyelni. Ez a terület egészen a Tisza 1846-os szabályozásáig a folyó árterülete volt, noha a Tisza innen meglehetősen távol folyik. A Nagylapos területét a folyó által lerakott üledék töltötte fel, kialakítva a síkság enyhén hullámos felszínét.[8] A felszínt elhagyott folyómedrek, morotvák, folyóhátak és övzátonyok szabdalják, amely mind annak az emléke, hogy a holocén korban a Tisza főmedre is bejárta ezt a vidéket. A szikes felszínt nagyrészt füves pusztaság, legelők borítják. Az alacsonyabban fekvő hortobágyi területet zárja le a Hajdúhát tájegysége. Hajdúdorog területének legnagyobb részére ez a kistáj a jellemző. A Hajdúhát nemcsak kiterjedése miatt fontos a város életében, hanem történelmi és gazdasági szerepe miatt is. A 93-162 méter - 164 -

magasan húzódó hordalékkúp síkság szigetszerűen emelkedik ki a Hortobágy alacsonyabban fekvő, ártéri területeiből. A kőkorszakban ezek a magasabban fekvő területek állták útját a Tiszának, vagyis egykor ez a terület vadban és halban gazdag vidék volt, amelyet a folyó vize már nem öntött el. Ez pedig eszményi körülményeket jelentett a kor halászó-vadászó emberének a letelepedéshez. A Hajdúdorog területén északról dél felé húzódó Hajdúhát a későbbi korokban is fontos maradt, mivel a Tisza áradásai sosem lepték el. Emiatt a tulajdonsága miatt a középkorban itt alakult ki a Nagyváradot és Tokajt összekötő főút nyomvonala, amelyet többek között II. Rákóczi Ferenc is gyakran használt. A Hajdúhátat lösz, lösziszap építi fel, amelynek uralkodó talajtípusa a kiváló termőképességű csernozjom, azaz fekete föld. A település életében hagyományosan fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, amely erre a talajra épít. Hajdúdorog belterületétől északra találhatóak a legtermékenyebb földek, és emiatt a tájat a különböző mezőgazdasági termőterületek uralják. A Hajdúháton találjuk a város területének legmagasabb pontját is, a körülbelül 162 méter magas Debeje-halmot. Hajdúdorog területe lassan arculatot vált, amint délkelet felé haladunk. Itt nyomokban felfedezhető a Dél-Nyírségre jellemző vidék, amelyet a futóhomokos hordalékkúp síkság jellemez. A nagyrészt gyümölcstermesztésre alkalmas terület Hajdúdorog Csontoskert és Lókert nevű dűlőiben a legjellemzőbb. 1.24.1. Természeti adottságok Hajdúdorog területe átmenetet képez a hajdúsági lösz és a nyírségi homok között. A város közigazgatási területének nagyobb része, Magyarország kistájainak katasztere alapján a Hajdúhát lösszel, lösziszappal fedett hordalékkúp-síksági területéhez; kisebb, K-i, DK-i része a Nyugati- vagy Löszös-Nyírség, szintén lösszel fedett hordalékkúp-síksági területéhez tartozik. A Hajdúhátnak ez a része kis relatív reliefû, a magasabb részeken löszös homokkal, lösszel, takart, enyhén hullámos síkság. A Nyugati- vagy Löszös-Nyírség területén a 2-4 m vastag lösztakaró mindenütt futóhomokra települ, a D-i és a Ny-i részeken a különböző méretű, de gyenge relatív reliefű eolikus formák kerülnek túlsúlyba (csekély mélységű, tágas, nagyméretű szélbarázdák; alacsony, széles hátú maradékgerincek, garmadák). Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. A napfénytartam évi összege 1980 óra körüli. Évi középhõmérséklete 9,7-9,9 0C. A legmelegebb nyári hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0 0C körüli, a téli abszolút minimumok átlaga -17,0 és - 17,5 0C közötti. A csapadék évi összege 530-550 mm. A tenyészidőszakban 340-360 mm esőre lehet számítani. Az É-i, ÉK-i és DNy-i a leggyakrabban fújó szél. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s fölötti. Az éghajlat a mérsékelt vízigényű és szárazságtűrő szántóföldi és kertészeti növényeknek kedvez. Vízháztartását szárazság, gyér lefolyás és vízhiány jellemzi. A talajvíz mélység 2-4 m között van, mennyisége nem számottevő. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogén- - 165 -

karbonátos, de Hajdúdorog és Hajdúböszörmény között a nátrium uralkodik. A rétegvíz felhasználására artézi kutakat létesítettek. A város területe alatt gazdag hévízkincs rejtőzik a föld mélyében. Az 1084 m-es mélyfúrású kútból 650 l/p mennyiségű, 64,5 0C-os hévíz tör fel. A víz gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. A talajtakaró legnagyobb része löszös üledékeken képződött. Többsége igen jó mezőgazdasági tulajdonságú és termékenységű. Legnagyobb területi részarányban az alföldi mészlepedékes csernozjomok fordulnak elő. A kovárványos és csernozjom barna erdőtalaj, a gyengébb minőségű homoktalajok sokkal kisebb területet foglalnak el. Növényzetileg a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Jellemzőbb őshonos erdőtársulásai a tölgy-kőris szil ligeterdők, homoki tölgyesek és tatárjuharos lösztölgyesek. A mezőgazdaságilag művelt területek főbb haszonnövényei a búza, a kukorica, lucerna, csemegekukorica és a zöldborsó. Zöldség- (paradicsom, paprika) és gyümölcstermesztése (meggy, szilva) is jelentős. Néhány éve gyógyszeralapanyagként termesztik a mákot is. A kiváló termőhelyi adottságú földterületek, a jövőben is megtarthatják jelenlegi hasznosításukat. A viszonylag kevés, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek felhasználása, a gazdasági lehetőségektől, és a mindenkori támogatási rendszertől függően módosulhat. Az erdőterületek arányát, főként gazdasági erdőként szükséges növelni. A természeti- táji adottságokhoz igazodó földhasználat mára javarészt kialakultnak tekinthető. A táj alapvető jellegének megváltoztatása nem szükséges. A helyi védelemre érdemes területeket, természeti értékeket fel kell tárni, és helyi védelem alá kell helyezni. A város igazgatási területét érintő új M3 autópálya Tájba illesztése a csatlakozó feldarabolt területek használatának egységesítése, a mezőgazdasági utak rendszerének új állapothoz való hozzáigazítása szükséges a táj használatának javítása, értékeinek megőrzése érdekében. A föld mélyében rejlő termálvíz hasznosítása, legfőképpen a már beindult gyógyfürdő turizmus további fejlesztése révén, a város egyik fontos fejlődési lehetősége. 1.24.2. Tájhasználat, tájszerkezet Hajdúdorog területét a belterülettel együtt összesen 16 különböző részre tagolták. A település 10,065 hektárnyi összterületéből mindössze 538 hektárt tesz ki a város belterülete, vagyis a külterületek közel tizennyolcszor haladják meg a belterület kiterjedését. Hajdúdorog határát először 1843-ban osztották fel hét járásra és tizenhat dűlőre, amelyek azóta is változatlanul fennmaradtak. A különböző külterületek elnevezése azért vált fontossá a 19. században, mert a népesség növekedésével párhuzamosan ekkorra az állattenyésztés helyett - 166 -

a földművelés vált meghatározóvá. A kimért földterületeket pedig a nevesített dűlőkben könnyebb volt megtalálnia a birtokosnak, a jegyzőnek és a napszámosnak egyaránt. A település szerkezetében visszatükröződik a hajdúk és a mezőgazdasági jelleg hatása, emiatt Hajdúdorognak a többi hajdúvároshoz hasonlóan speciális szerkezete van. A halmazos településtípus alatt leggyakrabban kertes vagy ólas-kertes településnek írják le a várost, amely arra utal, hogy egy lakóházhoz általában kert is tartozik. Ezt az alapvető szerkezetet koncentrikus körök mentén alakították ki a hajdúk, amely az egykori központi templomerőd vonalát követte. Hajdúdorog külterületének legnagyobb részét (76%-át) a szántók teszik ki. Mindössze 7%-ot képvisel a legelők, rétek, puszták aránya. Elsősorban a város keleti részében találhatóak a 4%- ot kitevő gyümölcsösök és szőlőültetvények; és legnagyobb arányban ugyanitt van a város területének 2%-át kitevő erdő is. A város kiterjedt határának legnagyobb részét a Szállásföld nevű járás foglalja el, amely jelenleg három dűlőre van felosztva: Szállásföld Észak, Szállásföld Közép és Szállásföld Dél. Az észak-déli irányban 15 kilométer hosszan elnyúló járást napjainkban körülbelül hetvenen lakják összesen 50 lakásban. Hajdúdorog legjobb termővidéke a Szállásföldön húzódik, emiatt a táj jellegét alapvetően a mezőgazdasági tevékenység határozza meg. Szállásföld nyugati részén fut végig a tokaji út, amely ma már nincs végig, vagyis Tokajig leaszfaltozva, de még mindig ez az északi mezőgazdasági területek legfőbb útvonala. A Hajdúdorogtól északi irányba vezető út egészen a Hajdúnánás - Nyíregyháza kövesútig két sávos, majd ezután egy nyomvonalra szűkül. A két útvonal találkozását a helyiek keresztútnak nevezik. A tokaji utat követve a keresztúttól körülbelül 2 km-re található a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Kft. Innen északra keresztezi a tokaji utat az M3-as autópálya. A Szállásföld a kiváló termőtalaj mellett történelmi emlékeiről is nevezetes. A járás évszázados elnevezése utal arra, hogy ez a terület már évezredek óta lakott hely. Először 1938-ban végeztek ásatásokat az úgynevezett Temetőhegyen, ahonnan honfoglalás kori sírok kerültek elő. Később az autópályához kapcsolódó megelőző ásatások tártak fel szarmata és Árpád-kori településeket. A Csárdadombról kelta, szarmata és római sírok és lakóházak nyomai kerültek elő. A Temetőhegyhez közel eső Templomdombon pedig egy 10 11. századi templom alapjaira és az azt körülvevő temetőre bukkantak. Az autópályához közel húzódik a Csörsz-árok, amely valamikor a szarmaták birodalmát és a rómaiak kereskedelmi útjait védelmezte. A Szállásföld legmagasabb pontja a Rezes halom, amely a Nagylapos pusztáján emelkedik ki, és egyike a legnagyobb hajdúdorogi kunhalmoknak. A Szállásföld mellett északról dél felé nyúlik Görögkút, amely két dűlőre van felosztva: Görögkút Észak és Görögkút Dél. A kiterjedt északkeleti járás távol esik a műutaktól, emiatt ma már csak heten laknak ezen a vidéken, de még mindig 13 tanya illetve lakás található itt. Görögkút dombos, eldugott dűlőire szintén a kiterjedt mezőgazdasági területek jellemzőek. Nevét a területén megtelepedő bizánci rítusú, vagyis görögkatolikus lakókról kaphatta. Keleti határvidékén kunhalmokat is találunk, amelyek közül a legnagyobb a Bene-halom. Ennek - 167 -

egyedi élővilága is említésre méltó, ugyanis a környéken csak ezen a kunhalmon él meg a törpe mandula. Görögkút délkeleti részén kiterjedt legelők találhatók. Ezt a vidéket Kabátnak nevezik a helyiek. Görögkúttól és Szállásföldtől délre található Disznókút, amely három dűlőre bomlik: Disznókút Észak, Disznókút Kelet és Disznókút Nyugat. A járás nem egybefüggő területén 11- en laknak 16 tanyában vagy lakásban. Hajdúdorog külterületének keleti részén fekszik Disznókút Észak és Kelet. Ezek ugyanolyan dombos, homokos buckákkal tagolt tájjal rendelkeznek, mint az északi Görögkút. Területükön több gyümölcsös és legelő található. Ez utóbbiak közül a legnagyobb az északi Disznókút lapos. Disznókút Nyugat területileg különválik, és a város nyugati felében található, a Hajdúnánásra vezető úttól északra. Közvetlenül a város belterületének északi határánál fekszik Rákóczikert, amely Hajdúdorog legkisebb területű, de leglakottabb külterülete. 80 lakásban összesen 208-an laknak ezen a területen. Legnagyobb arányban ebből a külterületből vontak be a város belterületébe. A strandfürdőtől északra fekvő Rákóczikertet leginkább kisebb területű kertek, földek és az azokhoz tartozó házak alkotják. Egykor területén állt az úgynevezett Muszka halom, amely az 1848 49-es forradalom és szabadságharc idején kolerában elhunyt orosz katonák tömegsírja volt. A fürdő kialakításakor azonban a halmot elsimították. A város belterületétől keletre, az Újfehértó felé vezető úttól északra terül el a Csontoskert, amely a közeli Csontos-halom nevű kunhalomról kapta a nevét. Ez a halom ma már nem tartozik Hajdúdorog területéhez. A Csontoskert területén 10 lakás áll, amelyben összesen 22- en laknak. A tájat jórészt a Nyírségre jellemző homokhátak tűzdelik, ezért az itt található földeken elsősorban gyümölcsösök és szőlőültetvények vannak. A Csontoskert város felőli oldalán legelő terül el. Itt található a gázcsere telep, és innen kelet felé haladva érhető el a Bocskai Magtár Termelő és Szolgáltató Kft. A Csontoskert legjellegzetesebb épülete az úgynevezett nádfedeles, amelyben ma a Szent Bazil Oktatási Központ mezőgazdasági szakközépiskolájának műhelye működik. A Csontoskerttől délre van a Lókert, amelynek területét legnagyobb arányban borítják legelők és erdők. A Lókertet 22 lakásban összesen 36-an lakják, nem számítva ide a Balogh Sándor utcát, amely egyéb belterületként az egykori cigánytelep helyén épült fel. A nyírségi homokos talajú területen található az úgynevezett Nagyerdő is, amely a város legkiterjedtebb erdeje. Itt működik a Bocskai Sertéstenyésztő Kft. Az újfehértói út mentén, a Csontoskertben és a Lókertben is 2009-ben feszületeket újított fel az önkormányzat annak emlékére, hogy ebben az évben hét hónapon keresztül a városban őrizték a máriapócsi könnyező Istenszülő ikonját. A feszületek a Máriapócsra vezető zarándokutat is jelzik. A Lókerttől délre fekszik a Kölesföld nevű külterület. Itt jelenleg 18 lakásban avagy tanyán összesen 22-en laknak. A belterület közvetlen szomszédságában elterülő járás szerény termőképességű földjéről kapta a nevét. A tájat a művelt területek mellett több helyen szikes puszták borítják. Egykor ezen a külterületen állt a város első fürdője, az úgynevezett kádas fürdő. A 19. században megnyílt fürdő a helyben feltörő gyógyvízre épült. A város - 168 -

tulajdonában álló fürdőt hosszú ideig Hajdúdorog zsidó közössége bérelte rituális fürdőnek. 1900-ban a város nem hosszabbította meg a bérletet, és Szent István Fürdő néven nyitotta meg a város első közfürdőjét. A fürdő ma már nem működik, és csak a Kölesföldre vezető Fürdő utca és a Fürdő major őrzi emlékét.[19] Itt található Hajdúdorog legmagasabb pontja, a 162 m magas Debeje-halom, és egy másik kunhalom is, a Vágott-halom. A dűlő déli részén található a Kövecses halom, amelyen 2008-ban Árpád-kori temetőt és templomot tártak fel.[20] A Kölesföldtől délre található Hajdúdorog Gát nevű járása, amelyet nyolc lakásban nyolcan laktak 2001-ben. A közeli járásokhoz hasonlóan itt is a Hortobágyra jellemző táj, a szikes puszták az uralkodóak. A Gát legfontosabb vidéke az úgynevezett Kati-dűlő, ahol egy újabb Árpád-kori település nyomaira bukkantak. A 12. századi település, a régészek szerint, teljes feltárása után akár az ország legnagyobb Árpád-kori településmaradványa lehet. Az 1990 óta kisebb megszakításokkal folyó feltárás során előkerült egy templom a hozzá tartozó temetővel, több lakóház és egy kovácsműhely is. A Gáttól délkeleti irányban fekszik a Gyulás vagy Gyúlás nevű külterület. A szikes, homokos talajú dombos vidéket egyetlen ember lakja, és összesen három tanyaépület található itt. A város délnyugati járását Zajgatónak nevezik. A külterületen 18-an laknak 7 lakásban. A Zajgató és a város határán erdősáv húzódik, amit legelők, majd kintebb termőföldek követnek. Ebben a járásban fut végig a vasútvonal, és itt található az úgynevezett Vidi-tó, amely a város csatorna-hálózatának a része. Hajdúdorog belterületét a hajdúk közigazgatási szempontból négy tizedre osztották fel. A tizedek a többi hajdúvároshoz hasonlóan eredetileg egy-egy hajdú tizedes irányítása alá tartoztak, vagyis nem egy törtszámra, hanem egy katonai egységre utal az elnevezés. A településről kivezető négy legnagyobb út (Böszörményi, Nánási, Fehértói és Tokaji) egyben a tizedek határát is jelöli. Északnyugaton van a Telekhegy tized, északkeleten a Hegy tized, délen pedig a Viditó tized és a Gát tized osztozkodnak Hajdúdorog területén A hajdúdorogi tanyák kialakulása és történeti fejlődése feltétlenül megegyezik a hajdúvárosok, elsősorban, a közeli, vagy szomszédos Hajdúböszörmény, Hajdúnánás tanyai életének alakulásával, formálódásával. A XVIII. században szinte egyáltalán nem, a XIX. század elején nagyon ritkán találkozunk a tanya kifejezéssel, miután a tanya fogalma sem ismeretes a Hajdúságban. A járásokra osztott határ használata egységes szabályozás szerint történt, a város lakói a részükre kiosztott földön gazdálkodtak. Hajdúdorog népe a XVIII-XIX. században városlakó volt. A múlt századok háborúi kényszerítették a földműveléssel foglalkozó lakosságot a falvakba, a városokban való tömörülésre. A közelebb lakó hajdúdorogiak naponta, a távolabb lakók hetente jártak ki a községből földjük művelésére. Földjeik legtöbb esetben a határ különböző részein, sokszor egymástól 10-12 km-re voltak, a görögkúti, kilinkúti, szállásföldi, gyulási, gáti, kölesföldi, vidi, vagy zajgatói járásokban, mind a várostól, vagy községtől, mind egymástól több órai járásra. - 169 -

Hajdúdorog határában az első épületek a tanyáktól lényegesen eltérő funkciójú csárdák voltak, vagyis az utasok élelemmel, itallal való ellátása, melynek jövedelme, de fenntartása is a várost illette. Az időjárással szemben állataik és a maguk oltalmára épített védőhelyek nagyon is ideiglenes jellegűek voltak. Az első stabilabb, elsősorban takarmány, de jószág számára épült tartósabb építmény a szín, mely a tanya megépítéséig a kint dolgozó, vagy a földön megtelepedni szándékozó családnak is ideiglenes otthont nyújtott. Fiatal házasok öröklött földjeiken már sárfalu lakóházat és ólat építettek, az épület falát szalmával, emberek vagy állatok által összetaposott, többször átforgatott taposott sárból rakták fel. Csak az ajtónyílásokat hagyták meg, ablakot csak akkor vágtak, ha a fal teljesen kiszáradt. Ahhoz, hogy egy ház teljesen lakható legyen, legalább egy õsz és egy tél, vagy egy tavasz és egy nyár volt szükséges, amíg az épület kiszáradhatott. A ma álló hajdúdorogi tanyák nagy részén látszik, hogy építője, gazdája csak arra gondolt, hogy az időjárás zordságával szemben védelmet nyújtson. A szép külsőre, kényelemre nem nagyon figyeltek. Csekély díszítés is alig található. A tető faszerkezetére a szegényebb emberek leveles kukoricaszárból vagy szalmából raktak tetőt. A tehetősebbek zsuppból vagy nádból készítették a tetőt, a szelemenek által tartott fedélszékre. Cserép, pala, vagy bádogtető csak az 1910-es évektől kezdett elterjedni, amikor már módosabb emberek is kiköltöztek a tanyai földekre. A tanyák legnagyobb része 1900-1920 között épült. Az egész tanyaépületet nyerges tetővel fedték. A ház szélessége 5-6 méter, hossza mindig attól függött, hogy mennyi és milyen helyiségeket építettek egy végtérbe. Mennyezetét az ácsolt mestergerenda tartotta, melyet az épület hosszanti tengelyében helyeztek a falra. A mestergerendára keresztbe és az oldalfalakra fektetve kerültek az ácsolt folyók, az egymástól egy méterre elhelyezett keresztgerendák, amit egy-egy vékonyabb szálakác is helyettesített. A folyókra léceket raktak, majd erre napraforgóból, vagy nádból 6-8 cm vastag réteget, amit sárral alulról-felülről jól betapasztottak, vakoltak, ugyanúgy, mint a falakat. Ha megszáradt, mésszel fehérre meszelték, a fal alsó részét sötétszürkére, zöldre, barnára festették. Az ajtó elkészültéig a bejárati nyílásra akasztott pokróc az ajtó helyettesítését szolgálta. A lakószoba mérete kb. 5x5m, a pitar 5x3 m, a kamra is megközelítően annyi, mely sárga földdel egy évben kétszer fel vót mosva, de még így is sok volt a bolha. Ezért mindig farkasalmát tettek az ágyba, mert a farkasalma levél pusztította a bolhát. A házban található pitarból fûtött kemence, körül a padkával, sut, mely október végétől tavaszig az apró gyerekek játszó helye. Gyakran a kemence mellé építették vályogból és sárból a főző tűzhelyet, a konyhát. Fűtésre morzsolt tengericsutkát, ízíket, napraforgószárat, gallyat, paszulyhajat használtak. A 30-as években még gyakori tüzelő volt a szárított marhatrágya, a gané, és a taposott, formában öntött szárított szalmás trágya, a tőzeg. - 170 -

A háznak nevezett lakószobát fehérre meszelték. Bútorzatuk nagyobb része egy ágy, egy-két dikó, és egy toló, kis alacsony, négylábú kereken guruló kiságy, amit nappalra a nagy ágy alá lehetett betolni. Az ablak alatt lóca, vagy karosláda, amely ülőalkalmatosság volt és a ruhaneműket is ebben tartották, sok helyen hálóhelyül szolgált. A bútorzathoz tartozott még néhány szék, egy ruháskredenc, amit sokszor maguk barkácsoltak. Jobb helyeken a ruha tartására három fiókos komódot használtak, vagy sifont vásároltak., máshol csak a falba vert szegre akasztották a ruhát. Volt a falon néhány szentkép, mely a görög katolikus lakosok házából nem hiányozhatott. Ezen kívül legfeljebb valami újságból kivágott kép, vagy katonaemlék díszítette a falat. Firhang nem vót az ablakon, de níhol krepp papírbúl csináltak. Nyáron az ablakba ződ gallyat, legtöbbször akácot tettek, hogy hűvös legyen. Ha az ajtó nyitva maradt, a félhomályból a légy is kihúzódott. A pitar a tanyai ház előszobája, ezen keresztül lehetett bejutni a házba és nagyobb tanyaépületben a kamrába. Itt alig tartottak bútort, legfeljebb egy stelázsit az edények részére, de sokszor elég a fali tálas is. Amikor már újabb bútorzat került a lakószobába, s tisztaszobává lett, a pitar átvette a lakószoba funkcióját. Egyes helyeken pitarban állott a hombár, s itt tartották a tejesfazekakat, kenyeret, szalonnát és mindenféle ételmaradékot. Mai tanyákon már ritkán lehet szabadkéményt látni. A pitar mennyezete fedett, de a kéményeket pendely alakura formálták, ahol disznóölés után megfüstölték a tartósítani kívánt húsféléket. A falon mécstartók voltak, melyre elhelyezték a sokszor csak bokszos dobozból, később üvegből készült mécsesüket, melyet 1920 körül az általánosan elterjedt és tanyákon máig használt petróleumlámpa váltott fel. A pad, vagyis padlás a tanyai ember éléskamrája is volt. Sertésvágás után a sózott oldalszalonnát, füstölt sódart, oldalast is itt tárolták, hogy a tavaszi, nyári munkák alkalmával legyen mit tenni a paszulylevesbe, vagy savanyú ételbe. De a termények tárolására is a pad volt a legalkalmasabb. Ott terítették szét a búzát, az árpát, tengerit. A szálastakarmány és szerszám tartására használták a színt, melyet négy darab, fent kétágú oszlop tartott. Ezen helyezték el a szarufákat helyettesítő suharcokat, amire kukoricaszárból vagy szalmából tető került. A tanyában a szín lett a vetőgép, eke, borona esetleg az alátolt szekér helye. Minden tanyának nélkülözhetetlen tartozéka a kút. A régebbi tanyákon még ma is találni egyszerű, földbe ásott kutakat, amelyeket a későbbiek során deszkával béleltek, s bödönös kútnak neveztek. Később a téglával kirakott kutak szaporodtak el, majd az 1910-es évektől a betongyűrűvel készített kutak, melyeknek vize már az egészségügyi követelményeknek is megfelelt. A tanyákon általános volt a gémeskút. - 171 -

1.24.2.1. tájtörténeti vizsgálat A térség mindig agrárvidék volt. A XIX sz. második felében erőteljesebben meginduló tőkés fejlődés a dorogi nép életében nem sok változást hozott. A lakosság megélhetési forrása a földművelés és az állattenyésztés maradt. A város földterülete a lakosok számához viszonyítva azonban kevésnek bizonyult, nem nyújtott megélhetést minden embernek. Így nagyon sokan rendszeresen eljártak napszámosnak, kubikosnak, idénymunkásnak az ország különböző vidékeire, illetve kivándoroltak az országból. 1884-ben épült meg a vasút, ami némileg fellendítette a város gazdasági életét, mivel építése sok ember számára biztosított munkát. A vasút tette lehetővé, hogy 1885-ben Dorogra telepítsék a Dohánybeváltó Hivatalt, ami újabb munkát biztosított 500-600 embernek. Pénzintézetek és több kisebb ipari vállalkozás is alakult, de ezek nagy része néhány évi működés után meg is szűnt. Két malom és olajütő is létesült. Hajdúdorog iparának, kereskedelmének, hiteléletének és közlekedésének története sok vonásban megegyezik az országos fejlődés adottságaival, mert itt is érvényesültek azok a gátló tényezők, amelyek a termelő és szolgáltató tevékenységnek minden ágazatát kedvezőtlenül befolyásolták. E gátló tényezők jellemzői között elsőleges volt az egész magyar gazdasági élet elmaradottsága, aminek következtében hazánk ki volt szolgáltatva a nála erősebb osztrák tőkének. Az osztrák burzsoáziának érdekében állott a magyarországi kapitalizmus fejlődésének korlátozása. Ugyancsak hazánk viszonylagos elmaradottságából fakadt a - 172 -

tőkehiány is, amihez olyan nehézségek társultak, mint többek között a szakember-, a szakmunkáshiány. Együttesen mindez már magának a kapitalista termelési módnak kialakulását is lassította. Ehhez járult a szűk belső piac, amely részben az egyre növekvő agrárproletariátus következménye, ami bénítólag hatott az áruértékesítésre, s ezáltal magára a további fejlődésre. Ezek a problémák igen hosszúra nyújtották el a magyar gazdasági élet átmenetét a feudalizmusból a kapitalizmusba, amely voltaképpen sohasem szabadult meg a feudális maradványoktól. Ez még akkor is tényként jelentkezett, ha elismerjük az 1867. évi kiegyezésnek azt a hatását, hogy bizonyos területeken lehetőséget adott a magyar ipar fejlődésére. Hajdúdorog ipari, kereskedelmi életének jellemzői is ilyen megvilágításban válnak érthetővé. A község, a többi hajdútelepüléssel együtt, távolesett a tőkés iparosításhoz szükséges energia, elsősorban a szén és más nyersanyagbázisokhoz. Ezen a hiányosságon csak részben segített a vasútvonal viszonylag korai kiépítése. Ugyanakkor Hajdúdorog megerősödését kedvezőtlenül befolyásolta Debrecen elszívó szerepe. Dorog 1639-ben mezőváros lett, amiről 1886-ban lemondott. A történelmi és gazdasági események kedvezőtlen alakulása, az igazgatási szervezetek költségeinek magas volta miatt nem maradhatott kiváltságos város. 1970-ig község, majd nagyközség lett. Városi rangját 1989. március 8-án nyerte vissza. A Dorogra telepített görög katolikus vallású hajdúk több évszázados küzdelmük nyomán végül is elérték azt, hogy ma is Hajdúdorog e vallás püspöki székhelye, melyet az 1912. június 8-án székesegyházi rangra emelt csodálatos templom is reprezentál. A XX. sz. első évtizedeiben jelentősnek mondható az oktatási élet és a különböző polgári civil szerveztek mûködésének felélénkülése. Számos olvasókör, különböző egyesület alakult, például az 1912-ben megalakult ipartestület, melynek keretén belül több, művelődési célokat is szolgáló csoport működött (dalárda, iparos-kör, stb.). Az I. és a II. világháború mind emberéletben, mind anyagiakban szörnyű pusztítást tett. Dorogon a két világháborúnak 560 halottja volt. Az I. világháborúban 229-en, a II. világháborúban 331-en haltak meg. A történetírás szerint Hajdúdorogon 1700-ban nyílt meg a Görög Katolikus Elemi Iskola. Az oktató, nevelő munka egészen 1948-ig vallásos szellemben folyt. Az 1948-ban történt államosítás után, 1950-ben megszüntették a Magyar Görög Katolikus Líceum és Kántortanító-képző Intézetet azzal az indokkal, hogy vallásos szellemű nevelése károsan hat az ifjúságra. Helyette Mezőgazdasági Szakmunkásképzőt létesítettek. Ugyancsak megszűnt az Állami Polgári iskola, a Görög Katolikus Elemi Iskola, és a község állami elemi iskolájával együtt 8 osztályos általános iskolává alakult át. 1975-ben készült el a Tokaji úti 8 tantermes, emeletes, korszerű iskola, amelyet 1994-ben tetőtér-beépítéssel 12 tanteremre bővítettek, és több informatikai, nyelvi és ének-zenei képzést biztosító termet valamint dísztermet létesítettek. - 173 -

Hajdúdorogot az elmúlt évtizedekben püspöki székhelyéből és a lakosság vallásosságából adódóan a nagy fejlesztések elkerülték. A szocialista időszakban az állami, ipari vállalatok közül az Építő- és Vegyesipari Szövetkezet, a papíripari vállalat, a ruhagyár, a kereskedelemben pedig az ÁFÉSZ tevékenysége volt meghatározó. Napjainkra ezek a vállalatok megszűntek, átalakultak. Az 1960-as évektől a földek zöme szövetkezeti tulajdonban volt. Kezdetben öt tsz működött. Jelenleg két szövetkezet és több fő tevékenységben mezőgazdasági jellegű Kft és Rt. van. 1990-ben a görög katolikus egyház visszakapta az általános iskolát, a tanítóképző, helyett pedig a Görög Katolikus Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola létesült 1991-ben. Hajdúdorogon a Millecentenárium megünneplésére egész éves program készült. Kiemelt rendezvényei voltak a görög katolikus magyar egyházközségek küldötteinek világtalálkozója, valamint a Magyarország 1100 éve című őstörténeti konferencia. - 174 -

1.24.2.2. tájhasználat értékelése - 175 -

1.25. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Mivel a város közigazgatási területének nagy részét jó minőségű szántóterület foglalja el, az igazgatási terület területfelhasználásában jelentős változtatásokra nincs szükség. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága három jelentõsebb területet tervez ún. SPI különleges természet-megőrzési területként az Európai Uniós Natura 2000 listára felvenni. A településrendezési terv a három nagy jelölt területből kettővel kapcsolatosan nem talált problémát, így a város északi részén, valamint a külterület délkeleti részén jelölt területek a rendezési tervben is ilyen jellegű védelemre javasoltak. A belterület keleti szélén jelölt természet-megőrzési területek egy részét viszont a város ilyen formában nem tudja elfogadni, ezért az Újfehértói úttól délre lévő gyep-legelő területek felhasználását a településszerkezeti terv másként jelöli. Ennek jelentős önkormányzati tulajdonban is lévő részét ipari park kialakítására, a tervezett ipari park és a belterület között fennmaradó részt pedig védőerdő részére irányozza elő. A településrendezési terv a mezőgazdasági területek felhasználását három kategóriába sorolja: legjelentősebb az MS1 többségében szántóterület, viszonylag kicsi kiterjedésû helyen található az ún MG1 többségében gyepes terület, melyek nagyobbik része védelemre jelölt terület, valamint az MK kertes mezőgazdasági terület. 1.25.1. Ökológiai hálózat Tekintettel arra, hogy az ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó) Hajdúdorog belterületének környezetét jelentősen érintő lehatárolása, illetve a kötelezően betartandó övezeti szabályok, nemcsak a jelen tervmódosítás során tervezett fejlesztéseket érintik, hanem a hatályos szabályozási tervben közel 10 éve kijelölt fejlesztési területeket is, a tervezett módosítások körét az önkormányzattal ismételten vizsgálni és elemezni kellett. Ennek következtében további módosításokról is határozott az önkormányzat. A legjelentősebb problémát a hatályos rendezési tervben szereplő fejlesztési területekre (lakóés gazdasági területfejlesztések) kijelölt magterület és ökológiai folyosó övezete jelentette, mert az övezeti előírások beépítésre szánt terület kijelölését nem tennék lehetővé. További probléma e témakörben, hogy a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásakor a megyei közgyűlés a térségi övezetet a települések hatályos szabályozási terveinek figyelembe vételével jelölte ki, de az adatszolgáltatásra kijelölt HNPI ezt figyelmen kívül hagyva ennél jóval nagyobb területet határolt le. A vonatkozó jogszabályi előírásokat figyelembe véve, a megyei TrT övezeti lehatárolását kell figyelembe venni, melytől +/- 5 %-os eltérésre van lehetőség. - 176 -

Hajdúdorog város belterületének és környezetének érintettsége, az országos- és térségi övezetek által 1.25.2. Országos ökológiai hálózat területi érintettsége Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségi természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a puffer területek. (OTrT) - 177 -

Az OTrT övezeti tervlapjának részlete. 1.25.3. Az ökológiai hálózat térségi övezetei: Az ökológiai hálózat térségi övezetei közül Hajdúdorog közigazgatási területét a magterület és az ökológiai folyosó övezete érinti. Az OTrT övezeti tervlapjától eltérő módon tartalmazza a megyei TrT az övezetek lehatárolását, mely a belterület délkeleti és északnyugati szélén tapasztalható. A megyei TrT az elfogadásakor hatályos szabályozási tervet alapul véve, a települések fejlesztési területeit a települési térség területéhez sorolta, és az ökológiai hálózat területei közül kihagyta. Nem mutatkozik eltérés. Jogszerűen a megyei TrT övezeti lehatárolása tekintendő alapnak. Az így lehatárolt területeket tekintve a településrendezési tervmódosítás összhangban áll a magasabb szintű tervekkel. - 178 -

(Megyei TrT ökológiai hálózat térségi övezetei c. tervlapjának részlete) Ha az OTrT ökológiai övezetre vonatkozó tervlapját, valamint az ezzel összhangban adatszolgáltatásként a HNP Igazgatóságtól kapott övezeti lehatárolást tartalmazó adatszolgáltatást tekintjük, akkor a következő megállapítás tehető, a településrendezési terv 2015. évi (jelen) módosításáról. Új beépítésre szánt területet a tervezett módosítás az övetek által érintett területeken nem tervez. Az övezeti előírásokkal ellentétben álló (jelenleg hatályos településrendezési tervben kijelölt) fejlesztési területek mintegy 90 %-át a településrendezési terv módosítása megszüntette és eredeti természetes állapotának megfelelően szabályozza. A fennmaradó rész (nem jelen rendezési tervmódosítás során kijelölt) övezeti besorolását az önkormányzat nem kívánja megszüntetni, hanem élni kíván azon országos előírás lehetőségével, hogy az igazgatási terület övezeti érintettségét tekintve 5%-ban meg lehet változtatni a településrendezési tervek készítésekor az övezetek lehatárolását. Függetlenül attól, hogy a Megyei TrT. övezeti lehatárolásával a településrendezési terv 2015. évi módosítása összhangban áll, az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy az övezeti előírások által megengedett mértékű eltérés még mindig biztosított lenne. Övezet OTrT, HNPI adatszolgáltatás Megyei TrT magterület 190,40 ha 129,57 ha ökológiai folyosó 627,24 ha 579,60 ha A hatályos településrendezési terv a 2015. évi módosítást követően sem szünteti meg (mint tervezett beépítésre szánt területet) beépítésre szánt övezeti besorolását: a HNPI - 179 -

adatszolgáltatás szerinti területek közül 0,89 ha ökológiai folyosó övezetébe, 5,75 ha magterület övezetébe sorolt területnek. Ez az ökológiai folyosó övezeti lehatárolásától 0,5%- os a magterület övezeti lehatárolásától 3,0%-os eltérést jelentene, melyet a vonatkozó jogszabály megenged. 1.25.4. A Magterület övezetének előírásai (OTrT) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. - Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető. 1.25.5. Ökológiai folyosó övezetének előírásai (OTrT) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - 180 -

- Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. - Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 1.26. Élővilág A város és környezete flóra- és faunaföldrajzi szempontból kis területnek tekinthető, vagyis egységes képet mutat. Növénytakaró szempontjából a terület az alföldi flóravidék (Eupannonicum) tiszántúli (Crisicum) flórajárásába tartozik. A kis kiterjedés ellenére Hajdúdorog területének élővilágát egyrészt az Alföld kistájainak sajátosságai, másrészt az emberi tevékenység mentén négy különböző élettérre lehet bontani. A legkiterjedtebb ezek közül a mezőgazdasági területek aránya, míg a homoki legelők a terület természetes és legértékesebb életterét alkotják. Ezeket köti össze vagy éppen választja el az erdős, bokros, ligetes területek élőtere. Végül maga a város belterülete zárja a sort. A kiváló minőségű termőföld miatt Hajdúdorog külterületének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A gyakran műtájnak vagy kultúrsivatagnak bélyegzett területek az elmúlt fél évszázadban jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ez a mezőgazdaság intenzitásával, a vegyszerek és műtrágyák fokozottabb használatával vált egyre látványosabbá. Az eredeti élővilágot felváltotta valamilyen haszonnövény, ami monokultúraként egyeduralkodóvá vált a termőföldeken. Hajdúdorog határában leggyakrabban búzát, kukoricát, paradicsomot, fűszerpaprikát, dohányt és cukorrépát termesztenek. Ezek a növények a mezsgyékre, az utak szélére szorították ki, vagy teljesen kipusztították az eredeti növénytakarót. 1.26.1. A mezőgazdasági művelés alá vont területek élővilága A mezőgazdasági művelés alá vont területek állatvilága is változott, de a növényvilággal ellentétben ez korántsem fogyatkozott meg. A haszonnövények sok fajnak paradicsomi állapotokat teremtettek, és megjelentek az egyes növényekhez kötődő, úgynevezett kultúrakövető fajok. A tavaszi földmunkák idején a szántó traktorok tömegével zavarják fel a - 181 -

földben élő állatokat. Lárvák, földigiliszták, bogarak és a gabonatermést előszeretettel megdézsmáló kisemlősök (mezei pockok, egerek és hörcsögök) kerülnek felszínre. Ez messziről vonzza a ragadozómadarakat is. Gyakran lehet látni dankasirályokat, seregélyeket vagy vetési varjakat a szántó traktorok nyomában. A vetési munkák után a késő nyári vagy őszi betakarításokig a termőföldek élővilága zavartalan marad. A gabonatáblákban rendszeresen költ a mezei pacsirta, és fészkel a fogoly és a fürj. A repcetáblákban ritkán a túzok is fészket rak. Az érő magvak sok madárfajt csábítanak ezekre a területekre. A napraforgó táblák rendszeres vendége például a balkáni gerle és a vadgerle, de a seregély és a házi veréb is gyakran előfordul. A magvak érésével megnő a rágcsálók száma is, amelyekre a magasban köröző vörös és kék vércsék, egerészölyvek, pusztai ölyvek és héják vadásznak. A betakarítást követően az elhullott magvak, a zúzott növények, valamint a zölden bújó őszi búza vonzza a mezei nyulakat, a fácánokat, az őzeket, a varjakat és különböző lúdféléket. A hajdúdorogi tarlók ritkább vendége a daru vagy a vaddisznó. 1.26.2. A homoki legelők élővilága A hajdúdorogi határ legjellemzőbb természetes élőterét a homoki legelők adják. Ezeken a területeken még az Árpádok korából sem maradt fenn utalás erdőségekre, így a Dorog környéki gyepek, puszták élővilága hosszú évszázadok során fejlődhetett ki. A hortobágyi élővilággal és tájképpel rokon terület a legeltetés modernizálása és visszaszorulása miatt az elmúlt években szintén veszélybe került. Hajdúdorog külterületén két olyan legelő van, amelyet érdemes megemlíteni. Az egyik a délkeleti Gyulás vagy Gyúlás nevű külterület legelője, a másik pedig az északi Nagylapos. A Szállásföldön elterülő Nagylapos a Hortobágyat idéző szikes gyep, amely észak felé haladva lassan homokos talajú legelőbe megy át. Jó szénát adó fűfélék borítják ezt a vidéket, emiatt a Nagylapos egyes részeit kaszálóként is használják. A legelő legfőbb fűféléje a veresnadrág csenkesz, a réti csenkesz, a mézpázsit, a sziki pozdor, a sziki útifű és a villás boglárka. A legnagyobb pázsitalkotó fűfélék mellett a Nagylapos szikes, út menti részein találhatunk sziki árpát, puha rozsnokot, díszárpát, szagos borjúpázsitot, sziki pitypangot és réti boglárkát is. Az utaktól távolabb, az erdősávok közelében nagyrészt a tarackbúza és a nádtippan a jellemző fűféle, de sok pimpó-féle, például az indás pimpó és a védett kisfészkű aszat néhány példánya is nő a lapos ezen részén. A gyúlási legelők nemcsak a Gyúlás, hanem a Gát, a Kölesföld és a Lókert gyepeit is felölelik. A homokos, laza talajú legelőket tavasszal, nagy esők után lápos, időszakos vízállások jellemzik. A gyúlási legelők növényvilágát ez különbözteti meg a Nagylapostól. Itt a csillagpázsit az uralkodó fűféle jellemzően kiegészülve az ördögszekérrel, a bókoló bogánccsal és a mezei aszattal. Hajdúdorog területén egyedül itt élnek ürgék. - 182 -

A homoki legelők élővilágát szigetszerűen megtöri néhány nagyrészt mesterséges felszíni forma. Az egyik legjelentősebb ilyen élettér a kunhalmokon alakult ki. A művelés alól kivont halmok megőrizték a tipikus lösznövényeket, az ősgyep egyes fajait. Itt jellemzően előfordul a pusztai atracél, a bókoló zsálya, a szennyes ínfű, a macskahere, a gyújtoványfű, a fehér zanót és a Bene-halmon a törpe mandula is. Ugyanilyen mikro-élővilággal rendelkezhetnek a szabályos kör alakú mélyedések, az úgynevezett sztyepptálak is. Ezek vagy természetes, deráziós úton alakultak ki, vagy néhány esetben háborús bombatölcsérek hozták őket létre. Ezek alját gyakran nedvesség kedvelő fajok népesítik be. Ilyen növényfaj a mézpázsit, a mocsári csetkáka, a mocsári gólyahír vagy a zsióka. A város két különböző legelőjét hasonló fauna népesíti be. A legelőkön viszonylag jelentős mennyiségű növényi anyag bomlik le minden évben, emiatt sok olyan állatfaj él itt, amelyek erős gyepszinti takarást igényelnek. Legnagyobb arányban az egyenesszárnyúakat találjuk, amelyek között a tücskök, szöcskék és sáskák a leggyakrabban előforduló fajok. Emellett sok poloskafaj, molylepke, bagolylepke, kabóca és cincérfaj népesíti be a legelőket. A legeltető állattartáshoz kapcsolódóan jelentek meg nagy számban a légyalkatúak, a kullancsok és a galacsinhajtó bogarak is. Az időszakos vízállások pedig a szúnyogfélék és a szitakötők elterjedésének kedveznek. A békák közül a vöröshasú unka, a kecskebéka és a zöld levelibéka fordul elő a leggyakrabban Hajdúdorog környékén. A hüllőket a fürge gyík, a zöld gyík és a ritkán előforduló vízisikló és rézsikló képviseli. A legelők leggyakoribb madarai közé tartozik a bíbic, a sárga billegető, a mezei pacsirta, a sordély, a kis őrgébics, a rozsdás csuk, a szalakóta, a fogoly, a fürj és a cigánycsuk is. Az emlősök közül az ürgék, a mezei nyulak és a már említett rágcsálók népesítik be a legelők sík vidékét. 1.26.3. A fás ligetek, erdők és dús bokrosok A fás ligetek, erdők és dús bokrosok Hajdúdorog területének mindössze 2%-át teszik ki. Nagyrészt mezsgyéken, utak mentén vagy tanyák határában álló keskeny fasorokról, kisebb méretű erdőkről, mocsári, szikes faegyüttesekről beszélhetünk. A fásszárú növények alkotta élettér ugyan nagy átfedésben van a környező mezőgazdasági és pusztai területekkel, mégis egyedi élővilággal rendelkezik. A terület legfőbb erdőalkotó fája az akác. Ezt a fajt az elmúlt száz évben telepítették be, és azóta nagy arányban terjedt el a város külterületén is. A szikes, homokos talajú déli legelőkön elvétve előfordul néhány gyér liget. Ezek között a legjellemzőbbek a sziki vagy homoki tölgyesek; a kőris, szil, ezüstfűz és nyárfa alkotta faegyüttesek. A láposabb területeken pedig a hamvas fűz és a szomorúfűz vet gyökeret. A cserjeszinten a bodza a legelterjedtebb bokorféle, amelyhez gyakran társul a kecskerágó, a galagonya, a cserszömörce vagy a som. A magasra növő fák, a sűrű bokrok sok állatnak adnak búvóhelyet és otthont. A nyílt termőföldeken vagy pusztákon táplálkozó állatok is gyakran a kevésbé háborgatott - 183 -

erdősávokban keresnek nappali menedéket, vagy itt építik meg vackukat, fészküket. A cincérek, poloskák, pókfélék mellett érdemes megemlíteni a tölgyesekben fellelhető szarvasbogarat, orrszarvúbogarat és a hőscincért. Jellemzően a fák oltalmában rak fészket a fácán; de gyakran ide telepszik a búbos banka, a fürj és a fogoly is. Az énekesmadarak közül rendszeresen a dús cserjésekben költ a fülemüle, a vörösbegy, a sárgarigó, a barátposzáta, az ökörszem, az erdei pityer, a fekete rigó, a szalakóta és több cinegeféle és légykapóféle is. Elsősorban az öreg tölgyesekben tűnik fel a fakopáncs, a zöld és a szürke küllő valamint a fekete harkály. A magas mezőszéli fák koronáján rak fészket a puszták legtöbb ragadozómadara is. A laza talajú erdősávokban ássa ki a vackát a vörös róka, a borz, a sün, a görény, a menyét, a hermelin és a mezei nyúl. A fák között találnak menedéket az őzek és a vaddisznók is. 1.26.4. A város, mint élettér Magáról a városról, mint élettérről is érdemes néhány szót ejteni. A hagyományosan városias környezetben előforduló állatok (házi veréb, galamb, házi egér, patkány, sün, nagy éjjeli pávaszem) mellett Hajdúdorog belterületén elsősorban a védelem alatt álló fákat kell megemlíteni. Ezek nagyban összefüggenek a város és az ország történelmével. A legjelentősebb védett fa-csoportot a görögkatolikus székesegyház kertjében találhatjuk. Több mint száz évvel ezelőtt a város volt a kiindulópontja és központja annak a mozgalomnak, amelynek célja egy magyar nyelvű görögkatolikus püspökség megalapítása volt. A magyar görögkatolikus egyház pápai elismerésében nagy szerepe volt az 1900-as római zarándoklatnak, amelyen összesen 42 hajdúdorogi hívő vett részt. A zarándoklat emlékére 1900-ban egy jubileui szentmisét követően 42 darab fát ültettek el a templomkertben, amelyek közül 35 mind a mai napig megtalálható. A székesegyház kertjében 13 vadgesztenyefa, 3 kocsányos tölgy, 5 szilfa, 4 kőrisfa, 2 közönséges pagodafa és 3 hársfa áll védelem alatt. Minden bizonnyal a helyiek között a legismertebb védett fa a Szív utcai Görögkatolikus óvoda kocsányos tölgyfája. A hatalmas fát a honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban ültette Hajdúdorog közössége. 2004-ben vált védett természeti értékké a Böszörményi út 28 szám alatti telken álló közönséges pagodafa. A fát a ház akkori tulajdonosa, Orosz István, a lovas nemzetőrség századosa ültette az 1848-49-es szabadságharcot követő években az elbukott forradalom emlékére. Ma az Öregek Napközi Otthona működik az épületben. Szintén 2004-ben váltak védetté Erzsébet királyné emlékfái is. A fákat 1898-ban ültették az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác felhívására. A miniszter körlevélben kérte az ország minden települését, hogy a gonoszul meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére hosszú életű, nemes fákat ültessenek. Hajdúdorog város elöljárósága, a görögkatolikus egyház és a - 184 -

Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal összesen 667 darab tölgyet, vadgesztenyét, kőrist, nyárfát, fenyőt, hársfát és akácot ültetett a királyné emlékére. Ezek közül nyolc tölgyfa és tíz gesztenyefa még mindig látható az egykori Dohánybeváltó Hivatal területén. A fák egy része a mai vasútállomás előtt láthatóak, más részük magántulajdonban a közeli cégek területén van. 1.27. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A külterületen lévő majorok közül azokat, amelyek nem tisztán állattartó telepek GMG, azaz mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari gazdasági területként jelöli ki a terv. Azokat a meglévő majorokat pedig, ahol jelentős mértékben csak állattartás folyik, ezeket a területeket általános mezőgazdasági területben hagyja a terv azzal, hogy külön jelöli őket mint állattartó telepeket, ahol a fejlesztés előfeltétele hogy birtoktest kerüljön kialakításra. A közigazgatási terület északkeleti részén, az M3-as autópálya déli oldalán tervezett fődűlőút szomszédságában, homokbánya számára lett terület kijelölve. Hajdúdorog igazgatási területén ma az egyetlen védelem alatt álló természeti érték, az Óvoda utcai kocsányos tölgy. Helyi védelem alá kerültek még az elmúlt 150 évben ültetett emlékfák is. Az ex lege védett szikes tavak védelmét a rendezési terv biztosítani tudja, ezeket a tervlapok tartalmazzák is. A belterület nyugati szélén, a Nánási út déli oldalán lévő szikes tó védelme is biztosított a tervben, a településrendezési terv ezen az oldalon javasolja kiegészíteni a védett területek listáját, ugyanis ehhez a szikes tóhoz csatlakozó gyep-legelő területet ilyen formában kívánja megőrizni. Természetes eredetű szikes tavaknak (ex lege védett) minõsülnek a következő idõszakos vízborítású területek is. A Gyulási határrészen levõ Czakó-tó, a Gáti határrészben a Fehér szik, a Kölesföldben levő Orosz-lapos, a Szállásföld-középben található Birtokosság lapos (amelynek elnevezése az egykori városi legelőre utal), valamint a Szállásföld-Északban levő Csárda-lapos. A Nánási út mellett, a gyepes terület mellett a belterülethez közvetlenül csatlakoztatva egy idegenforgalmi hasznosítású különleges területet is előirányoz a terv, ahol lovasturizmus létesítményei is helyet kaphatnának, így a védelemre jelölt megmaradó gyepterületen lovasturizmus is lehetséges. A településszerkezeti terven és szabályozási terven feltüntetésre kerültek a régészeti védelem alatt álló területek is. E területek védelme a talaj meghatározott mélység alatti védelmét is jelentik. - 185 -

1.28. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.28.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A belterület nyugati szélén, a Tokaji út, Újtelep út találkozásánál lévő 0500/1 Hrsz. beépítetlen területen idegenforgalmi hasznosítású különleges területet javaslunk létesíteni. Olyan területet, amely idegenforgalomhoz is kapcsolódó ellátó létesítmények, kereskedelem, szolgáltatás számára használható fel. A terület beépítését oly módon javasoljuk szabályozni, hogy az a csatlakozó, védelemre javasolt gyepterület felől is méltó kapuja lehessen a városnak. A köztemető távlati kisebb északi irányú fejlesztését a korábbi terv szerint javasoljuk megőrizni. A temető keleti oldalán 50 méter széles parkosított területet, parkoló területet javaslunk kialakítani, és az Újtelep utca menti telekvégek folytatásában a temető melletti zöldterület felé tájolva egy olyan különleges területet ajánlunk kialakítani, ahol a temetőhöz kapcsolódó gazdasági tevékenységek kaphatnának lehetőséget a működésre. A város délkeleti széle mellett tervezett ipari park és a belterület között jelentős területen javaslunk erdősítést. A tervezett erdőterület részben vagy teljes egészében gazdasági erdőként való kezelése is elképzelhető. Ez, a védelmet is szolgáló terület megvalósíthatóságának esélyét is növelné. Fenti fejlesztési javaslatok csak azokat az elképzeléseket tartalmazzák, melyek a településszerkezeti terv területfelhasználását jelentős mértékben meghatározzák. Az intézmények főként a településközpontban lévő fejlesztési javaslatait, a szabályozási terv készítésével együtt szükséges megvizsgálni. Főként abból a szempontból, hogy a tervezett ingatlanbővítésekre az övezeti besorolások lehetőséget adnak e, és hogy az elképzelt fejlesztéseket a tervezett építési szabályok (beépítési mód, a telek legnagyobb beépíthetősége, megengedett legnagyobb építmény magasság, előírt városképi megjelenés) lehetővé teszik-e. - 186 -

1.28.2. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek - 187 -

1.28.3. Zöldfelületi ellátottság értékelése A város jövőjének meghatározó részét képezik az üdülő, pihenési, idegenforgalmi hasznosítású területei is. A strandfürdő gyógyfürdőként való továbbfejlesztése körülötte üdülő, lakó- üdülő vegyes területek és idegenforgalmi hasznosítású területek kialakítása szerepel a város fejlesztési elképzelései között. A szerkezeti terv javaslata tartalmazza ezeket az elhatározásokat. Így a strandfürdő területéhez északról csatlakozó tömbrészt üdülőterületi fejlesztésre jelöli a terv. A fürdő keleti oldalához csatlakozó jelenlegi zártkert fürdő felé néző ingatlanjainak lakó-üdülő jellegű fejlesztését javasoljuk. A fürdőtömb nyugati oldala mellett a Tokaji út Pacsirta út Rákóczi körút Méntelep út közötti tömb jelenleg beépítetlen, rendezetlen, területeinek felhasználásával olyan idegenforgalmi hasznosítású különleges területet javaslunk kijelölni, ahol részletesebb program és terv alapján kisebb pihenő és zöldfelület, lakó-üdülő jellegű épületek és idegenforgalomhoz kapcsolódó ellátó létesítmények kerülhetnének elhelyezésre igényes építészeti megfogalmazásban. A strandfürdő déli oldala és a Gyepszél utca között lévő beépítetlen területen gondozott zöldterületet javaslunk kialakítani, olyan parkosított környezetet szabályozni, ahol a zöldterületi jelleg megőrzésével igényes ellátó létesítmények azért elhelyezhetők lennének. 1.28.4. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága tervezi az értékesebb gyep-legelő ill. vízállásos területek védelem alá helyezését. A külterület fejlesztése- című fejezetben elmondottak szerint ún. SCI különleges természet-megőrzési területként terjesztette fel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Hajdúdorog külterületének három egybefüggő részét: - Az igazgatási terület északnyugati szélén a 3503 sz. út nyugati oldalán Hajdúnánás igazgatási területéhez csatlakozó gyepterületet. - A közigazgatási terület délkeleti szélén lévő kiránduló erdőhöz csatlakozó gyepterületek jelentős részét. - Hasonló célú védelemre javasolták a belterülethez keleti, délkeleti oldalon csatlakozó teljes gyepterületet is. E területek egy részének védelmével a város nem tudott egyetérteni, ugyanis az Újfehértói út déli oldalán lévő gyepterület jelentős része a város tulajdonában van, és távlatban, mint ipari park kialakítása került számbavételre. Az Újfehértói úttól északra lévő területek ilyen célú védelme a rendezési tervben biztosítható azzal, hogy a Szélső utca külső oldalán, mivel ott jelentős közművesítés és infrastruktúra található, új telekosztásokat irányoz elő. - 188 -

Erdőterület a külterületen viszonylag kis arányban található. További erdősítést a közigazgatási terület délkeleti részén található kiránduló erdő környezetében valamint a belterület környezetében irányoz elő a terv. Így erdősítésre javasoljuk az egykori szennyvíztároló környezetét, valamint a belterület délkeleti szomszédságában tervezett ipari park és a belterület közötti gyep. 1.29. Védőövezetek A település területén több olyan állattartó telep, vagy tevékenység is van, melynek a 21/2001.(II.14.)Korm. r. illetve az OTÉK szerinti védőövezetet kell kijelölni. A kisebb állatlétszámú állattartó telepek körüli védőövezet mérete egyedileg határozandó meg. A település területén védőtávolságot igénylő tevékenységek és létesítmények: - Állattartó telepek: un. Kantelep (1000 db) 500 m; Bocskai Szövetkezet (sz.m. telep) 500 m; Szakosított sertéstelep (5000 db) 1000 m; - Vízfolyások mellett a törvényben előírt védőövezet, vagy korlátozás. - Települési vízműves kutak vonatkozásában a törvényben előírt korlátozásokkal kijelölt védőidom (123/1997.(VII.18.)Korm. r. alapján) - Villamos távvezetékek biztonsági övezetei a 11/1984.(VIII.22.)IpM r. szerinti terület. - A területet érintő földgáz termékvezeték a törvényben előírt védőövezetet igényli. - Szennyvíztelep lezárás után 300 m. - A meglévő vagy tervezett természetvédelmi területek környezetében a területhasználatban egyedileg megállapított pufferzóna kijelölése javasolt, melyet a HNP-vel közösen javasolt megfogalmazni. - 189 -

1.30. Az épített környezet vizsgálata 1.30.1. Területfelhasználás vizsgálata Hajdúdorog városszerkezete a hajdúvárosokra jellemző gyűrűs sugaras elrendezésű, bár ez nem annyira összetett és tiszta rendszerrel alakult ki, mint pl. Hajdúböszörmény esetében. A belső városközpontot körülvevő gyûrû mindazonáltal tisztán megmaradt a városszerkezetben, ezen belül szabályos utcahálózat, szabályos telekszerkezet alakult ki viszonylag kisebb méretű telkekkel. A várost körbevevő külső gyűrűig tart az a történeti településrész, mely településszerkezeti védelmet érdemel. A belső körgyűrű és a külső utak által határolt körgyűrű között a kétbeltelkes településekre jellemzően helyezkedtek el régen a gazdasági kertek. A városnak ezen a részén az utólagos beépülés következtében szabálytalan, halmazszerű úthálózat és telekstruktúra alakult ki. A tömbbelsők továbbosztódása révén jellegzetes belső zugok, zsákutcák alakultak ki, mely szintén a városszerkezet védendő értékét jelenti. Az intézmények jelentős része a város központjában helyezkedik el. Az 1970-es években készült városrendezési tervek még a külsõ városrészek ellátására alközpontok kialakítását javasolták. A település szerkezeti adottságai és beépítési karaktere miatt azonban ezek az - 190 -

alközpontok nem alakultak ki. Az intézményfejlesztések főként a kis körúton belül a városközpontban valósultak meg. Ezt a helyzetet terület-felhasználási és szerkezeti adottságnak ill. igénynek kell tekinteni legalábbis az alapvető ellátó létesítmények vonatkozásában (általános iskola, óvoda). Az intézményekre vonatkozóan külön vizsgálati munkarész készült önálló tervlapon ábrázolva az intézményeket, melyek felsorolása a fejezet végén található. A lakóterületek jellege a város településszerkezeti adottságaihoz és kialakult telekstruktúrájához igazodik. A kis körúton belül kisvárosias lakóterület, telekhasználat a jellemző, illetve a forgalmas utak mellett összefüggő intézményterületek találhatók. A kis és nagy körút közötti lakóterületek zömmel kertvárosinak nevezhetők, bár a falusias telekhasználat sok helyen megtalálható. A nagy körúton kívül lévő történetileg újabb kori szabályos telekosztások főként a városszerkezeten belüli szélső elhelyezkedés miatt falusias használatúak. A vizsgálatokat ábrázoló tervlapon külön ábrázolásra kerültek a viszonylag egybefüggő beépítetlen telekcsoportok. Ilyen nagyobb beépítetlen terület négy helyen található, - a belterület északnyugati szélén, a Petõfi, Méntelep, Lõtér utcák mentén, - a belterület nyugati szélén található temetõ alatt a Dózsa Gy. u. mellett, - a városközponthoz északi oldalon csatlakozó területen a Tokaji u. keleti és nyugati oldalán valamint a Nagytó és a Tokaji u. közötti tömbben, - a belterület déli szélén, a Nagy Sándor utcával párhuzamos 3026/17. Hrsz. út mellett. A város közlekedésszerkezetének fontos részét képezi a Tiszalök Debrecen vasútvonal, mely a belterület délnyugati határát is képezi. Emellett alakultak ki a vasúthoz és a Hajdúböszörmény Debrecen irányú országos mellékúthoz kapcsolódva a város ipari területei. E terület tovább már nem építhetõ, ezért itt csak az intenzívebb beépítés a még hasznosítatlan területek felhasználása jelentheti a fejlesztést. A város nyugati és keleti szélén a Hajdúnánásra ill. Újfehértóra vezető utak két oldalán viszonylag értéktelenebb mezőgazdasági területek bevonásával látszik további jelentős fejlesztési lehetőség a gazdasági területek vonatkozásában. A város működő köztemetője a belterület nyugati szélén helyezkedik el. A korábbi három, ma már kegyeleti parknak számító temető, a belterület északkeleti, északnyugati ill. délkeleti szélén helyezkedik el, melyek távlati felszámolása és más jellegű hasznosítása a cél. Ezen túl van még a város Ny-i részén a kegyeleti céllal megőrzendő izraelita temető. Fontos és Hajdúdorog távlati fejlesztéseiben meghatározó szerepet betöltő létesítmény a gyógyvizű strandfürdő, mely a belterület északi szélén helyezkedik el. A strandfürdő fejlesztésére és a környezetében tervezett üdülőfalu megvalósítására fejlesztési tervek készültek, melyeket felhasználva a város több pályázatot nyújtott be. A fürdőtömb keleti oldala mellett lévő zártkert belterülethez közelebbi része várhatóan lakóterületté ill. lakó üdülő területté fog - 191 -

válni. A belterület szerkezetének hangsúlyos elemei a város és a városközpont területét nagyjából négy azonos részre osztó országos mellékutak. 1.30.2. A területfelhasználás fejlesztése: A város intézményeinek többsége a belterület súlypontjában helyezkedik el. Az egymást metsző két főút környezetében alakult ki a mûemléki védettségû templom és annak környezetében a történelmi városközpont. A városközpontnak azt a részét, ahol az intézmények többsége található, illetve ahol lakó és intézményi funkciók vegyesen találhatók, mint településközpont vegyes területet határozta meg a terv. A városközponton belül a kiskörúton belüli területeken azon részeket, amelyeket nem sorol a terv az előbb említett településközpont vegyes területek közé, kisvárosias lakóterületként határozza meg a településszerkezeti terv. Ezeken kívül a kiskörúthoz külső oldalán csatlakozó telkek, valamint a forgalmas utak mentén lévõ ingatlanok, szintén kisvárosias területként lettek meghatározva. A négy, észak dél kelet nyugat irányban kivezető országos mellékút környezetét gyakorlatilag majdnem teljes egészében a külső körútig ilyen kisvárosias lakóterületnek jelöli ki a szerkezeti terv. A nagykörút és kiskörút közötti, az előzőek szerint kisvárosias lakóterületbe nem sorolt valamennyi lakóterületet kertvárosias lakóterületként, a nagykörúton kívül lévő, peremen lévő lakóterületeket pedig falusias lakóterületként határozza meg a szerkezeti és a szabályozási terv. A lakóterület fejlesztése érdekében jelentősebb nagyságú területek bevonása nem vált szükségessé. Új lakóterületként főként a várost határoló Gyepszél út nagykörútnak jelölt, Gyepszél út külső beépítetlen oldala az, melyet belterületbe vonásra, új lakóterület kiosztására irányoz elő a terv. E területeken kívül számos üres ingatlan vagy megosztható ingatlan található a városban. Fejlesztési lehetőséget jelentenek a tömbbelsők, ahol a kialakult zsákutcák továbbvezetésével újabb telkeket lehet osztani. Jelentős fejlesztési lehetőséget jelent a belváros, a kiskörúton belüli területek kisvárosiasodó beépítése, ahol tulajdonképpen az intenzívebbé váló beépítés, kis társasházak építése jelent fejlesztési lehetőséget. Jelentős fejlesztési lehetőség a kiskörút és a strandfürdő közötti terület, a Tokaji út két oldala, ahol kis társasházas beépítésre van az üres területek rendezése után lehetőség. Jelentős, jelenleg külterületi részek bevonása szükséges viszont a gazdasági területek fejlesztése miatt. A belterülethez délkeleti oldalon csatlakozó gyep, legeő terület bevonásával ipari park kialakítását tervezi a város, az így kialakuló ipari park és belterület között, pedig védőerdőt kíván létesíteni. Hasonlóképpen külterületi rész bevonása szükséges a belterület nyugati - 192 -

oldalán, a Nánási út északi részén, ahol kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület alakítható ki. E terület jelentőségét az is növeli, hogy Hajdúnánás irányában érhető majd el az M3-as autópálya, így a városnak ez a része gazdasági vállalkozások számára rendkívül kedvező lesz. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztések is jelentősen érintik a város területfelhasználását. A strand gyógyfürdőként való továbbfejlesztése fontos szerepet tölt be a város jövőjében. A strand északi részén már korábban kijelölésre került egy nagyobb terület, ahol idegenforgalmi létesítmények, kemping, pihenő, sportterületek, szálláshelyek alakíthatók majd ki. A strandfürdő tömbjének keleti oldalán a zártkertek egy részének felhasználásával üdülőterület alakítható majd ki. Fontos fejlesztési terület a strandfürdő nyugati oldalával határos, a Tokaji út nyugati oldalán lévő idegenforgalmi hasznosításra jelölt különleges terület. E terület jelenleg rendezetlen, de megfelelő feltöltésével, rendezésével jelentős nagyságú, idegenforgalom számára hasznosítható terület nyerhető, ahol szálláshelyek, üdülőépületek, pihenő zöldterületek, kereskedelmi szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Kisebb. de mégis fontos idegenforgalmi hasznosítású területet jelöl a terv a Nánási út déli oldalán a tervezett nagykörúthoz közvetlenül kapcsolódóan. E területen idegenforgalmi szálláshelyek, szolgáltató-ellátó létesítmények, lovas turizmus számára helyezhetők el létesítmények. Különösen kedvezőnek mondható ez a terület azért, mert ehhez kapcsolódik az a viszonylag nagy kiterjedésű gyep-legelő terület, melyet megőrizni javasol a szerkezeti terv és, ahol a lovaglásra is jó lehetőség nyílik majd. Az Újfehértói út északi és déli oldala hasonlóképpen fontos szerepet játszik a fejlesztésekben, ahol kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területek számára jelöl ki új területeket a terv. A város hagyományos ipari részén, a belterület déli oldalán a Dohánybeváltó, Böszörményi utca és tiszalöki vasútvonal közötti tömbben a meglévő ipari területek továbbfejlesztése lett előirányozva a jelenleg beépítetlen területeket felhasználva. A város közlekedésszerkezetének fontos részét képezi a Tiszalök Debrecen vasútvonal, mely a belterület délnyugati határát is képezi. Emellett alakultak ki a vasúthoz és a Hajdúböszörmény Debrecen irányú országos mellékúthoz kapcsolódva a város ipari területei. E terület tovább már nem építhető, ezért itt csak az intenzívebb beépítés a még hasznosítatlan területek felhasználása jelentheti a fejlesztést. A város nyugati és keleti szélén a Hajdúnánásra ill. Újfehértóra vezető utak két oldalán viszonylag értéktelenebb mezőgazdasági területek bevonásával látszik további jelentős fejlesztési lehetőség a gazdasági területek vonatkozásában. A város mûködő köztemetője a belterület nyugati szélén helyezkedik el. A korábbi három, ma már kegyeleti parknak számító temető, a belterület északkeleti, északnyugati ill. délkeleti szélén helyezkedik el, melyek távlati felszámolása és más jellegű hasznosítása a cél. Ezen túl van még a város Ny-i részén a kegyeleti céllal megőrzendő izraelita temető. Fontos és Hajdúdorog távlati fejlesztéseiben meghatározó szerepet betöltő létesítmény a gyógyvizű strandfürdő, mely a belterület északi szélén helyezkedik el. A strandfürdő fejlesztésére és a környezetében tervezett üdülőfalu megvalósítására fejlesztési tervek készültek, melyeket - 193 -

felhasználva a város több pályázatot nyújtott be. A fürdőtömb keleti oldala mellett lévő zártkert belterülethez közelebbi része várhatóan lakóterületté ill. lakó üdülőterületté fog válni. A belterület szerkezetének hangsúlyos elemei a város és a városközpont területét nagyjából négy azonos részre osztó országos mellékutak. 1.30.3. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 1.30.3.1. Hajdúvárosi történelmi sajátosságok A hajdúvárosok, így Hajdúdorog településformájának, belső települési viszonyainak kialakulását két külső tényező is befolyásolta: a katonáskodó elemek már kialakult telepeinek rendszere, és az Alföld földrajzi, gazdasági és népességi viszonyain nyugvó kertes városok rendje. A hajdúvárosok kifejezetten katonai és politikai elképzelések eredményeképpen jöttek létre. Településük kezdettől fogva a katonai rendeltetéshez és természetesen a korabeli biztonsági állapotokhoz alkalmazkodott. Városaik hármas tagozódása: a belső vár, huszárvár és latorkert megegyezik a korabeli végvárak felépítésével. De településformájuk kialakítására nem csupán a korabeli végvárrendszer lehetett hatással, hanem az őket megelőző lakosság megmaradt várszerű építményei és hagyományai is. A városok központja az erődítménnyel körülvett templom volt. Még 1859-ben is emlékeznek arra, hogy Dorogon a templomnak külön őrtornya volt, ahonnan megfigyelhették a közeledő ellenséget, és időben felkészülhettek a védekezésre. Legvégső menedéket is ez szolgáltatott az ellenség által körülvett lakosság számára. A belső váron kívül a települések fő erőssége az árokkal szegélyezett, töviskerítés, amelyet igen gyakran palánkká építettek ki. A kerítésekkel körülvett településforma is megtalálható a törökkort megelőző időben. E védelmi rendszert a XVI-XVII. században meginduló harcok, az állandó veszélyt jelentő török német betörések csak megerősítették, továbbfejlesztették. A hajdúság katonai egységként telepedett le, később ez a katonai települési forma gazdasági tényezők hatása alatt átformálódott és a polgári élet keretévé vált. Győrffy István Hajdúböszörményről és Hajdúszoboszlóról készült tanulmányaiban megvizsgálta a kertes települések rendszerét, elterjedését és azt állapította meg, hogy a hajdúvárosok, általában hasonlóságot mutatnak a kertes városokkal. A beltelkek kettéosztottsága, az akolkertek övezetének funkciója, az állattartás szilaj, rideg jellege és a földműveléssel szemben jelentkező túlsúlya, a határhasználat módja a hajdútelepülések és a kertes városok hasonlóságát mutatják. A hajdúk tehát kertes települések által övezett területen találtak otthonra. A települési formájukat az alföld földrajzi, népességi és gazdasági helyzete mellett, elsősorban a katonai védekezés hozta létre. - 194 -

A többi alföldi állattartó településhez hasonlóan öves határhasználatot teremtettek: az általában kör alakú háztelkekből álló települést az akolkertek öve veszi körül, ehhez kapcsolódik a belső legelők sávja, ami után a szántó és a külső legelő következik. A rideg állattartás fenntartásához szükséges mennyiségű legelő biztosítását az alföldi állattartó települések általában szomszéd határbeli puszták bérbevételével oldották meg. 1.30.3.2. Szerkezeti sajátosságok Hajdúdorog városszerkezete, mint az előző fejezetből is kitűnik, a hajdúvárosokra jellemző gyűrűs sugaras elrendezésű, bár ez nem annyira összetett és tiszta rendszerrel alakult ki, mint pl. Hajdúböszörményé. A belső városközpontot körülvevő gyűrű mindazonáltal tisztán megmaradt a városszerkezetben, ezen belül szabályos utcahálózat, szabályos telekszerkezet alakult ki viszonylag kisebb méretű telkekkel. A várost körbevevő külső gyűrűig tart az a történeti településrész, mely településszerkezeti védelmet érdemel. A belső körgyűrű és a külső utak által határolt körgyűrű között a kétbeltelkes településekre jellemzően helyezkedtek el régen a gazdasági kertek. A városnak ezen a részén az utólagos beépülés következtében szabálytalan halmazszerű úthálózat és telekstruktúra alakult ki. A tömbbelsők tovább osztódása révén jellegzetes belső zugok, zsákutcák alakultak ki, mely szintén a városszerkezet védendő értékét jelenti. Az intézmények jelentős része a város központjában helyezkedik el. Az 1970-es években készült városrendezési tervek még a külső városrészek ellátására alközpontok kialakítását javasolták. A település szerkezeti adottságai és beépítési karaktere miatt azonban ezek az alközpontok nem alakultak ki, az intézményfejlesztések főként a kis körúton belül a városközpontban valósultak meg. Ezt a helyzetet terület-felhasználási és szerkezeti adottságnak ill. igénynek kell tekinteni legalábbis az alapvető ellátó létesítmények vonatkozásában (általános iskola, óvoda). Az intézményekre vonatkozóan külön vizsgálati munkarész készült. A lakóterületek jellege a város településszerkezeti adottságaihoz és kialakult telekstruktúrájához igazodik. A kis körúton belül kisvárosias lakóterület, telekhasználat a jellemző, illetve a forgalmas utak mellett összefüggő intézményterületek találhatók. A kis és nagy körút közötti lakóterületek zömmel kertvárosinak nevezhetők, bár a falusias telekhasználat sok helyen megtalálható. A nagy körúton kívül lévő történetileg újabb kori szabályos telekosztások főként a városszerkezeten belüli szélső elhelyezkedés miatt falusias használatúak. A rendezési tervben a vizsgálatokat ábrázoló tervlapon külön ábrázolásra kerültek a viszonylag egybefüggő beépítetlen telekcsoportok. Ilyen nagyobb beépítetlen terület négy helyen található, - a belterület északnyugati szélén, a Petőfi, Méntelep, Lőtér utcák mentén, - a belterület nyugati szélén található temető alatt a Dózsa Gy. u. mellett, - a városközponthoz - 195 -

északi oldalon csatlakozó területen a Tokaji u. keleti és nyugati oldalán valamint a Nagytó és a Tokaji u. közötti tömbben, - a belterület déli szélén, a Nagy Sándor utcával párhuzamos 3026/17. Hrsz. út mellett 1.31. A telekstruktúra vizsgálata 1.31.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat A településszerkezet egyik legmeghatározóbb eleme a közúthálózat. A város szerkezetét jelentõsen meghatározza az észak déli és nyugat-kelet irányú országos mellékutak hálózata, amely gyakorlatilag négy részre osztja a belterületet. A településfejlesztési koncepcióban elhatározást nyert, hogy a város leginkább látogatott részét a városközpontban lévő főteret, jelenleg az Újfehértói út által két részre osztott teret, egy egységes gyalogos térré alakítja a város, valamint, hogy az ehhez kapcsolódó görög katolikus templomot, annak környezetét a mellette lévő forgalmas utcaszakaszokat, pedig gyalogos zónaként fejleszti tovább. E gyalogos központ kialakításának előfeltétele az, hogy az országos mellékutak ne vezessenek rajta keresztül. Ezt a fontos településszerkezeti elhatározást kétütemű megvalósítással kívánja a rendezési terv elérni. Elsõ ütemben arra nyílik lehetõség, hogy a Petõfi teret és Vasvári Pál teret, melyet az Újfehértói út jelenleg két részre oszt, egyesíteni lehessen. Ezt a rendezési terv úgy irányozza elő megvalósítani, hogy az Újfehértói út és a Hajdúnánási út a város központján nem vezetne keresztül, csak parkoló utcák lennének, az országos mellékutak forgalma pedig áttevődne a tervezett kiskörút déli szakaszára. Ez természetesen a meglévõ útszakasz szabályozásának a szélesítését igényli, ez fõként a Domb út és a Hétút utca esetében szükséges. Ebben az ütemben még megmarad a jármûforgalom a központot észak-déli irányban kettévágó Böszörményi és Tokaji utakon. A második ütem megvalósítását a központon észak-déli irányban keresztül menő út forgalmának a kiváltása fogja jelenteni. Ekkor az észak felől a Tokaji út felől érkező forgalom a kiskörútnál áttevődne a városközpont körül tervezett kiskörút keleti szakaszára. Ez lehetőséget ad majd arra, hogy a kiskörúton belül visszamaradó Tokaji út és Böszörményi út parkoló utcaként tudjon funkcionálni. További fontos szerkezeti elhatározás, hogy az előzőekben említett kiskörút teljes folyamatában kiépítésre kerüljön a szükséges csomópontok helybiztosításával, majd kiépülésével együtt. A közlekedésszerkezetet kiegészíti a gyűjtő utak hálózata. Egy új fontos, mintegy negyed körívet leíró gyűjtőút, a belterület délkeleti oldalán tervezett gyűjtőút, amely az Újfehértói és a Böszörményi utat köti össze. Ezen gyűjtőút legfontosabb szerepe, hogy a város délkeleti - 196 -

szélén tervezett ipari parkot kiszolgálja, az Újfehértói és a Böszörményi, illetve Debrecen irányába vezető utak között úgy kapcsolja át a forgalmat, hogy annak ne kelljen a város belterületét érintenie. A többi többségében sugárirányú gyűjtőút meglévő nyomvonalon halad, néhol csak a szűkebb szakaszok szélesítése szükséges. 1.31.2. Tulajdonjogi vizsgálat A tulajdonjogok szempontjából a településen a magántulajdon meghatározó, azonban a településfejlesztés, településüzemeltetés szempontjából fontos területek jellemzően az önkormányzat tulajdonában vannak. Az ipari park, iparterület fejlesztésére kijelölt rekultivált terület is önkormányzati tulajdonú, felhasználásával mentesített barnamező kerül felhasználásra. Az alábbiakban részletes tájékoztatást a forgalomképes, forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes ingatlanokról az önkormányzati tulajdon kataszter nyújt. 1.31.3. Önkormányzati tulajdon kataszter sorsz. hrsz. Megnevezés Bejegyzés ideje Épületekkel, építményekkel beépített ingatlanok Megjegyzés Terüle t 1. 3539 Strandfürdő 1991.03.27 2. 1773 Lőtér 1991.09.17 3. Átvezetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé 4. 1728/4 Lakóház Méntelep u. 18. 5. 3526 Petőfi téri szolgálati lakás 6. 1777 Beépített ingatlan a Méntelep u. végén 1991.03.07 1991.09.17 1991.09.17 7. Átvezetve forg. képes beépítetlen telkek közé 8. 1583 Lakóház Kurucz u. 14. Bejegyző határozat: 37503/4/2013.07.19. - 197 -

9. Értékesítve 10. 212/1/A/ 2 Gyógyszertár társasház 1997.10.31 Eladva, de rendezetlen tulajdonrész maradt. 2007. 12. 31. 11. 3476 Főkefe Kht. részére átadott épület 1991.09.17 üzemeltetésre átadott 12. 154 Szív utcai épület 1991.03.27 13. 20 Piac 1991.03.27 üzemeltetésre átadott 14. 4/1 Önk. lakások, Üzlet és parkolók 1991.03.27 15. 4/8-4/14 Garázsok területe 2001.02.12 rendezetlen, tulajdonból kikerült 16. 216 Társasház udvar 1991.03.27 részben rendezett 17. 211/2 ABC Áruházhoz tartozó terület 2001.02.12 Bejegyző határozat: 42659-3/2005.08.12. 18. 332 Rendőrség 1991. 03. 27. Használatra átadott 19. 191 Iskola utcai költségalapú bérlakás 1991.09.17 18 lakással beépítve Beépítetlen földterületek 20. 1948 Beépítetlen terület a Rákóczi krt.-on 21. 544/1 Benzinkút és gépkocsi mosó előtti közterület 2001.02.12 1991.03.27 87 m 2 1095 m 2-198 -

22. 1728/3 Méntelep úti Óvoda melletti telek 1991.03.27 1253 m 2 23. 1732 Homok sziget 1991.03.27 9657 m 2 24. 3430/17 Udvar a Böszörményi úti garázsok mellett 1990.01.24 557 m 2 25. Megszűnt 2012.09.14. Bejegyző határozat száma: 40216/2012.09.14. 26. 2977/1 Mocsár a Kórház utca végén 27. 2977/3 Mocsár a Vásárhelyi utca végén 1991.09.17 2611 m 2 1991.09.17 1997 m 2 28. 2997/4 Mocsár a Fürj-éri II/C. csatorna mellett 1991.09.17 1 ha 3727 m 2 29. 2997/3 Mocsár a Fürj-éri II/C. csatorna mellett 1991.09.17 2939 m 2 30. 63 Beépítetlen terület a Tokaji utcán 1991.03.27 2792 m 2 31. 114 Beépítetlen terület 1991.03.27 924-199 -

a Nagytó utcán m 2 32. 644/13 Beépítetlen terület a Köztemető védőtávolságában 1994.05.24 912 m 2 33. 1775 Beépítetlen terület a Lőtér mögött 1991.09.17 1131 m 2 34. 1780 Beépítetlen terület a Méntelep utca végén 35. 1783 Beépítetlen terület a Méntelep utca végén 36. 1784 Beépítetlen terület a Méntelep utca végén 37. 1781 Beépítetlen terület a Méntelep utca végén 1991.09.17 1991.09.17 1991.09.17 1991.09.17 701 m 2 1008 m 2 1051 m 2 1314 m 2 38. 1871 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 39. 1872 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 40. 1873 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 41. 1874 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 42. 1875 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 43. 1876 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 1991.09.17 1175 m 2 1991.09.17 1136 m 2 1991.09.17 1071 m 2 1991.09.17 1074 m 2 1991.09.17 1083 m 2 1991.09.17 1005 m 2 44. 1881 Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén 1991.09.17 898 m 2 45. 1882 Beépítetlen terület a Petőfi S. utca 1991.09.17 903 m 2-200 -

végén 46. 1883 Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén 1991.09.17 1101 m 2 47. 1885 Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén 1991.09.17 1442 m 2 48. 1886 Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén 1991.09.17 1181 m 2 49. 1887 Beépítetlen terület a Petőfi S. utca végén 1991.09.17 1142 m 2 50. 1890 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 1991.09.17 1376 m 2 51. 1891 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 52. 1892 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 53. 1893 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 54. 1895 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 55. 1901 Beépítetlen terület a Petőfi S. utcán 1991.09.17 1339 m 2 1991.09.17 1451 m 2 1991.09.17 1431 m 2 1991.09.17 1199 m 2 1991.09.17 1318 m 2-201 -

56. Átvezetve beépített forgalomképes ingatlanokba 57. 2997/2 Beépítetlen terület a Nagy S. utca végén 1994.05.24 eladott, rendezetlen 319 m 2 58. 547/9 Ipartelep a Dohánybeváltó utcán 1991.03.27 4793 m 2 59. 566/2 Beépítetlen terület a Kovács utca végén 60. 566/6 Beépítetlen terület a Kovács utca végén 61. 566/7 Beépítetlen terület a Kovács utca végén 62. 566/9 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút mellett) 1991.03.27 1978 m 2 1991.03.27 802 m 2 1991.03.27 810 m 2 1991.03.27 980 m 2 63. 569/4 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút mellett) 1991.03.27 1101 m 2 64. 569/2 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút felől) 65. 569/3 Beépítetlen terület a Dózsa Gy u. végén (vasút felől) 1991.03.27 1991.03.27 1574 m 2 1003 m 2 66. 3473/2 Udvar a Fehértói u. 2/b. épülethez 1991.09.17 657 m 2 67. 5502 Beépítetlen terület 1996.06.10 1080-202 -

a Balogh S. utcában m 2 68. 5503 Beépítetlen terület a Balogh S. utcában 1996.06.10 1080 m 2 69. 5510 Beépítetlen terület a Balogh S. utcában 1996.06.10 1080 m 2 70. 5517 Beépítetlen terület a Balogh S. utcában 1996.06.10 1080 m 2 71. 5520 Beépítetlen terület a Balogh S. utcában 1996.06.10 1080 m 2 72. 2775/11 Beépítetlen terület a Jókai, Hunyadi u. között (zárvány) 1994.05.24 15 m 2 73. 547/8 Beépítetlen terület a Dohánybeváltó u. sarkán 1991.03.27 2826 m 2 74. 1765 Beépítetlen terület a Lőtér u. elején 1994.05.24 tulajdonból kikerült, rendezetlen 1061 m 2 75. 1962/3 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 76. 1962/4 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 1991.03.27 1718 m 2 1991.03.27 1066 m 2-203 -

77. 1962/5 Beépítetlen terület a Városkert u. végén 1991.03.27 1403 m 2 78. 1962/6 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 79. 1962/7 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 80. 1962/8 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 81. 1962/9 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 82. 1962/10 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 83. 1962/12 Beépítetlen terület a Gyepszél utcán 1991.03.27 1020 m 2 1991.03.27 953 m 2 1991.03.27 1078 m 2 1991.03.27 1107 m 2 1991.03.27 1136 m 2 1991.03.27. 1441 m 2 84. 2775/10 Beépítetlen terület a Jókai, Hunyadi u. között (zárvány) 1994.05.24. 35 m 2 85 4096 Fásított árok a Csontoskertben (határvonal jelölésére) 1991.03.27 547 m 2 86 4541 Fásított árok a Lókertben (határvonal jelölésére) 87. 4922/1 Fásított árok a Rákóczi kertben (határvonal jelölésére) 88 09/5 Fásított árok a Vágóhídi Temető mellett 89. 4017/1 Fásított árok a Csontoskertben 1991.03.27 1991.03.27 Kapcs. hrsz.: 4922/2, 4922/3, 4922/4, 4922/5 1991.03.27 1991.03.27 Kapcs. hrsz.: 4017/2, 4017/3, 4017/4 8671 m 2 1 ha 4711 m 2 495 m 2 5472 m 2-204 -

330 m² megszűnt beolvadt a 3040 hrsz-ba bejegyző határozat száma: 31656-7/2007.01.27. 330 m 2 91. 1827 Méntelep u.11. Átvezetve forg.k. beépített ingatlanokból Bejegyző határozat száma: 2010.04.26. 92. 3430/26 Udvar Böszörményi u. 2012.09.14. Bejegyző határozat:40216/4/2012.09.14. 93. Értékesítve: 230/2013. (X.22.) KT. határozat alapján 94. 556/3 kivett beépítetlen terület 95. 556/4 kivett beépítetlen terület 217 m² (556/1 hrsz-ú ingatlanból) 365 m² (556/1 hrsz-ú ingatlanból) 96 716/4 kivett beépítetlen terület 3.180 m² (716/1 hrsz-ú ingatlanból) Termőföldek 97. 1143 gödör és gyep a Köztemető előtt 1991.03.27 feltöltés alatt 2 ha 231m 2 5,66-205 -

AK 98. 014/24 szántó (Disznókút Ny.) 1996.06.10 Telekalakítási megállapodás 2010.09.13. dátuma: 4 ha 6574 m 2 91,01 AK 99. 014/12 szántó 1996.07.08 4317 m 2 12 AK 100. 014/13 Szántó 1996.07.08 6 ha 1632 m 2 161 AK 101. 014/14 Szántó 1996.07.08 5682 m 2 11,93 AK 102. 015/8 Szántó 1996.07.08 7 ha 4509 m 2 125,72 AK 103. 033 gyep a Nánási határban (a csatorna mellett) 1991.03.27 775 m 2 0,67 AK 104. Törlő határozat: 35679/2013.2006.08.14. 7144 m 2 9,72 AK - 206 -

105. 0107/15 szántó (Görögkút É.) 1991.03.27 2 895 m 2 2,03 AK 106. Törlő határozat: 35679/2013/2006.08.14.. 1 ha 8800 m 2 10,70 AK 107. 0107/90 szántó (Görögkút É.) 1991.03.27 4040 m 2 5,49 AK 108. 0291/3 szántó a Csontoskert mögött 1991.03.27 5 ha 381 m 2 82,82 AK 109. 0290/3 szántó a Római pap dűlőben 1991.03.27 1 ha 1450 m 2 10,28 AK 110. 0296/10 szántó a szeméttelep mellet 1991.03.27 1 ha 123 m 2 18,77 AK 111. 0296/11 szántó a szeméttelep mellett 1991.03.27 2 ha 4866 m 2 112. 0296/13 szántó a szeméttelep szélén 1991.03.27 54,23 AK 1 ha 1032-207 -

m 2 11,33 AK 113. 0296/12 szántó a szeméttelep szélén 1991.03.27 3365 m 2 4,51 AK 114. 0318/10 gyep a Lókertben 1996.06.10 13 ha 7063 m 2 115. 0316 gyep a Lókertben 1996.06.10 8 ha 9034 m 2 54,6 AK 81,14 AK 116. 0318/3 gyep a Lókertben 1996.06.10 1 ha 54 m 2 117. 0318/5 gyep a Lókertben 1996.06.10 5471 m 2 118. 0318/7 gyep a Lókertben 1996.06.10 1294 m 2 119. 0318/8 gyep a Lókertben 1996.06.10 5 ha 6155 2,82 AK 1,53 AK 0,13 AK - 208 -

m 2 11,47 AK 120. 0320/4 gyep a Lókertben 1996.06.10 23 ha 4449 m2 99,36 AK 121. 0327/1 gyep a Lókertben 1996.06.10 8 ha 601 m 2 37,57 AK 122. 0324 gyep a Lókertben 1996.06.10 Rajta: Fehértói úti feszület 10 ha 2620 m 2 12,06 AK 123. 0426 szántó (Pedagógus föld) 1991.03.27 17 ha 6189 m 2 430,21 Ak 124. Értékesítve: Bejegyző határozat: 32361/2013.02.18. 1345 m 2 3,39 AK 125. 4468 Zártkert a Lókertben 2001.02.12 tul. hányad.: 80/1280 2713 m 2 6,13 AK - 209 -

126. 4620 Zártkert a Rákóczi kertben 1991.03.27 450 m 2 1,13 AK 127. 4874 Zártkert a Rákóczi kertben 1991.03.27 1789 m 2 4,04 AK 128. Értékesítve Bejegyző határozat száma: 30628/2012.01.06. 129. Átminősítve szántóvá Bejegyző határozat száma: 36511/2011.06.06. 130. 1960 Európa Park 1991.09.17 3 ha 1358 m 2 131. 1962/1 gyep a Rákóczi kert előtt (gödrös) 1991.09.17 1 ha 1428 m 2 1,14 AK 132 0195/3 Útként használt szántó (Szállásföld D.) 2007.05.09 5804 m 2 13 AK 133. 0299/17 Szántó Újfehértón 2007.02.09 1 ha 7266 m 2-210 -

29,99 AK 134. 5026 Szántó 2011.06.06. Bejegyző határozat száma: 36511/2011.06.06. 280 m 2 0,63 AK 135. 1141 Temető tartalék terület Szántó Átvezetve forgalomképtelen ingatlanokból (helyi döntés alapján) 1 ha 3838 m² 31,27 AK Parkoló 1. Értékesítve: 12/2013. (I.29.) KT. határozat alapján 1.31.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Hajdúdorog domborzati viszonyait tekintve jellemzően sík terület. A domborzati viszonyok tekintetében jelentős szintkülönbségek, meredek lejtők nincsenek, a domborzati viszonyok a magasépítési tevékenységet nem befolyásolják. Hajdúdorog lakásállománya, darabszáma 2008-2011 közötti időszakban nem változott lényegesen, 3562-3594 db értéktartományban mozgott. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb szempont a gazdasági helyzet, a városban csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években. Ha a lakások számát összevetjük a lakónépesség számának alakulásával, kitűnik, hogy a kérdéses időszakban csökkent a város lakosságának a száma is. A lakásállomány mutatók alapján a város nem tartozik a legrosszabb értékekkel rendelkező városok közé a régióban. Hajdúdorogon a kertes, családi házas beépítési mód a jellemző, ez alól kivételként említhető a városközponti kisvárosias övezet, ahol a városias beépítési mód engedélyezett a városképhez illeszkedő módon. A város lakásllományán belül magas az alacsony komfortokozatú lakások aránya (32,7%). Ez az adat magasabb, mint az országos átlag. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakásállomány minősége az elmúlt években nem javult jelentős mértékben a városban. A gazdasági válság miatt ezen a területen csak a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása után várható előre lépés. - 211 -

Hajdúdorog rendelkezik piaci alapú bérlakásokkal, mely nem elsősorban a rossz szociális körülmények között élőknek nyújt lehetőséget lakhatásra. A bérbeadás feltételeit az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 18/1996. (IX. 17.) rendeletében szabályozta. Ugyancsak a fent említett rendelet szabályozza a szociális lakások bérbeadásának feltételeit, melyre kifejezetten a rossz szociális körülményekben élő családok nyújthatják be pályázatukat. Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 18/1996. (IX. 17.) rendelet szabályozza az egyéb ingatlanon hasznosítását is. Hajdúdorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló 18/1996. (IX. 17.) rendeletét, melyben szabályozva van, hogy az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális jelleggel történő bérbeadással kell hasznosítani. Városunk önkormányzata a rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, első lakáshoz jutó fiatal házasokat a város közigazgatási területén található ingatlan megvásárlása vagy építése esetén támogatásban részesíti. - 212 -

1.32. Az építmények vizsgálata 1.32.1. Hajdúdorog Város Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatal főépületének komplex felújítása szükséges (nyílászáró csere, tető, homlokzat felújítása, belső festés, akadálymentesítés, fűtés korszerűsítése megújuló energiák igénybevételével). A belső felújítás folytatása során a következő ütemben gondolni kell a bútorzat folyamatos cseréjére is, például a műszaki osztályon (asztal, szék, szőnyeg) teakonyha kialakítása igazgatáson, műszaki osztályon (meglévő mosdókagyló mosogatóra történő lecserélése), Szükséges irattár bővítése, kialakítása is. Hivatal udvarán a kerékpártároló bővítése azt jelzi, hogy a hivatal dolgozói közül egyre többen használják a közlekedésnek ezt a környezetkímélő és energiatakarékos módját, példát mutatva a település lakóinak A működéshez eszközfejlesztés is szükséges, ennek során a számítástechnikai eszközök felújítása (számítógép park, hálózathoz szükséges szerver beszerzése), nagy teljesítményű fénymásolók és nyomtatók beszerzése, amelyek boríték és tértivevény nyomtatására is alkalmasak, az építésügyi igazgatáshoz jelenleg is kötelező számítástechnikai eszköz beszerzése (laptop), stb 1.32.2. Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola épülete felújításra szorul. Ennek során szükséges a térelhatároló szerkezetek, és a fűtési rendszer energetikai korszerűsítése. A tető felújítása, homlokzat festése, hőszigetelése, stablondeszkák festése, javítása, nyílászárók cseréje, Az új épületben a vizesblokkok felújítása szükséges. Tantermek padlócseréje, bútorzatának cseréje, felújítása indokolt. A Tornaterem padozat elavult, szerkezete nem felel meg a követelményeknek, cseréje, szükséges. A konyha elavult szerkezetekkel működik berendezéseinek jelentős része a 70-es években került beszerzésre. A tálalótér felújítása, melegen tartó pult kialakítása, csempe és padozat cseréje, 400 l-es főzőüst felújítása, szellőzés, és egyéb gépészeti munkák elvégzése halasztahatatlan, mert jelen állapotában kevésbé felel meg a gyermekétkeztetés feltételeinek. Szükséges Líceum udvari pálya felújítása, továbbá a díszudvaron a meglévő burkolat bővítése, belső járdák felújítása, kerítés befejezése, Kerékpártároló kialakítása szükséges. - 213 -

1.32.3 Kórház úti óvoda Az óvoda épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során a nyílászárók, a külső ajtó és a gázkazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyermekétkeztetés feltételeinek javítása, és az eszközrendszer elavultsága folytán szükséges a konyha felújítása is. 1.32.4. Sarok úti óvoda Elsősorban a fedett terasz felújítása szükséges, és meg kell oldani a hátsó kijárattal szemben a Kerítés elkészítésének problémáját. A gyermekétkeztetés feltételeinek javítása érdekében ételszállító rozsdamentes edények beszerzése, szükséges. Meg kell oldani a beton kifutó felújítását, riasztó rendszer beszerelését. 1.32.5.. Méntelep úti óvoda Az óvoda épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során a nyílászárók, a külső ajtó és a gázkazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyermekétkeztetés feltételeinek javítása, és az eszközrendszer elavultsága folytán szükséges a konyha felújítása is. 1.32.6 Görög Demeter Művelődési Ház A művelődési ház épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során a nyílászárók, a külső ajtók és a gázkazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges Az intézmény fűtési rendszere az elmúlt évben meghibásodott. A rendszerből elfolyik a víz. Az épület lapos tetőszerkezete az irodák felett elhasználódott, a helyiségek beáznak. Eszközbeszerzésre váró irodai eszközök a számítógépek, nyomtatók, fénymásolók stb 1.32.7. Helytörténeti Gyűjtemény Az épület statikai problémáiból eredően a kiállítótermek és az előadóterem repedezett. A repedések mértéke évről évre nő. A talajnevessé elleni szigetelés hiánya folytán nagyfokú - 214 -

salétromosság a jellemző. A 2009-es beruházást követően még az alábbi munkálatokat kell elvégezni: fal és aljzatjavítás, csövek festése. Nincs megfelelő raktárhelyiség. Szükséges a védett épületet körülvevő kerítés javítása (utcafront, hátsó udvari rész). 1.32.8.. Tájház A főépület külső, belső tapasztásának elvégzése, festése elengedhetetlen. A tavalyi év csapadékos időjárása hatványozottan okozott károkat. A melléképület külső tapasztását és festését is el kell végezni. A főépület tartógerendáinak cseréje indokolt 1.32.9. Mozi A mozi épülete energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges Az épületegyüttes, a raktárhelyiségek külső, belső vakolatának javítása és festése. A lapos tető felújítása, a nagyterem fűtési rendszerének korszerűsítése, a vizesblokk fűtésének megoldása, az épületet határoló kerítés javítása, cseréje szükséges. 1.32.10. 2. sz. Általános Iskola További apróbb eszközbeszerzések szükségesek (Függöny, Függönykarnis 5 db 3 m-es (ebből 2 db színes), Faliújság 1 db, Falióra 2 db, Tükör 3 db, Fogasok a folyosóra 50 db, Törölköző 5 db, WC-papírtartók 6 db, Olajlábazatok. Áthozandó tárgyak az előző udvarról: Hinta Biciklitároló Távolugró gödör Kerítés. A 2. sz. Általános Iskolában, és intézményben lévő víz-, és gázmérőkhöz almérők felszerelése szükséges. 1.32.11. Mészáros Károly Városi Könyvtár A könyvtár energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. Állagát tekintve az utcai homlokzat kijavítása, az omlás veszély megszüntetése, festés a felnőtt könyvtárban (a beázás nyomainak eltüntetése), továbbá a mellékhelyiségekben, akadálymentesítés (Rámpa: mozgáskorlátozottaknak és a kismamák számára, könyvtár bejárati ajtajának cseréje (2/3 és 1/3-os osztásban), küszöbkivétel) - 215 -

Parkettacsiszolás (gyermekrészlegben és az irodában). Pelenkázó beépítése szükséges a mellékhelyiségbe, kiégett neonok cseréje, illetve a külső raktárból eltulajdonított búra pótlása, a riasztórendszer felújítása (közel 20 éves rendszer), vagyonvédelem miatt kamerák elhelyezése is szükséges. Eszközbeszerzések szükségesek, pl diktafon, videokamera rendezvények archiválására, számítógép stb.. 1.32.12. Idősek Klubja Az idősek klubja energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. Ennek hiányában el kell végezni az épület külső burkolat javítását, festését. Szükséges az ablak mázolása, a mosogatás raktározási lehetőség megoldása, bejárati ajtó cseréje, lemezszekrény javítása, a fűtő kazán javítása. Kisebb eszközök is hiányoznak számítógép kerékpár, vérnyomásmérő cseréje, tányér, pohár, konyharuha, törölköző, lábtörlő, fénymásoló toner és egyéb apróságok. 1.32.13. Városi Önkormányzat Képviselő-testület GAMESZ A GAMESZ épület energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. 1.32.14. Strandfürdő Vizgépészeti, és víztechnikai megújjításra van szükség. A legsürgetőbb problémák a strandfürdőn található termálkút műszeres felülvizsgálata ehhez a kútba szakadt csővezeték kiszedése, 2 db búvárszivattyú beszerzése (kis teljesítményű, 1 db a Vízmű részére, 1 db a GAMESZ részére), db Honda szivattyú beszerzése stb A kertészeti és egyéb fenntartási munkák végzéséhez eszközbeszerzés indolkolt ( motoros háti permetező, önjáró fűnyíró beszerzése (1 db a Strandfürdő részére, 1 db a Park gondozási csoportjának részére), 220 V motoros aggregát, 220 V beton vésőgép, 220 V elektromos gyalugép, akkus fúrógép, stb 1.32.15. Gyermekorvosi Rendelő - 216 -

Az épület energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorul, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyógyászati, irodatecnikai, számítástechnikai és egyéb eszközöket korszerűsíteni, illetve új eszközök beszerzését szükséges biztosítani 1.32.16. Háziorvosi Rendelők Az épületek energetikai és gépészeti korszerűsítésre szorulnak, amelynek során hőszigetelés, a nyílászárók, a külső ajtók és a kazán cseréje, wc, mosdó felújítása is feltétlenül szükséges. A gyógyászati, irodatecnikai, számítástechnikai és egyéb eszközöket korszerűsíteni, illetve új eszközök beszerzését szükséges biztosítani 1.32.17. Görögh Péter Szociális Központ Az intézmény a városközpontban található, a Böszörményi úton. Pályázatoknak köszönhetően a Böszörményi út 24-26. szám alatti épületben 2012-ben Bölcsőde került kialakításra, míg a Böszörményi út 28. szám alatti épület, ahol az Idősek nappali ellátása működik, 2013-ban bővült és megújult. Az épületek hagyományos építésűek, akadálymentesek, jól megközelíthetőek. Az étkezést a helyi általános iskola főzőkonyhája biztosítja, ahonnan az étel zárt kocsiszekrényben, az intézmény melegítőkonyhájára kerül. Az ingatlanon található még a GAMESZ műhely-, és raktárépülete. Az intézmény első nagyobb felújítása 2007-ben valósult meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott pályázat által. Ennek köszönhetően az intézmény teljes akadálymentesítése, valamint a tálalókonyha és az intézmény felújítása valósult meg. Az ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0056 azonosítószámú pályázat eredményeként kívül - belül megújult a Szociális központ a kor követelményeinek megfelelően. Az épület teljes felújítása és bővítése, külső szigetelés, ajtó-ablakcsere, vizesblokk felújítása, fűtéskorszerűsítés, belső festés, bútorzat csere történt. 1.32.18. Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat - 217 -

Az ÉAOP-4.1.3/A-11-2012-0056 - Hajdúdorog város szociális alapszolgáltatásainak és gyermekjóléti alapellátásának fejlesztése, minőségi feltételek javítása, az Új Széchenyi Terv keretén belül elnyert támogatás nem nyújtott lehetőséget az épület sok problémájának kezelésére. A pályázat által a Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat került részleges külső-belső felújításra. A felújított intézményben lehetőség nyílt arra, hogy a két szolgálat a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat külön irodában működjön, ezáltal hatékonyabb, gyorsabb és kényelmesebb ügyintézés valósuljon meg mind a dolgozók mind a kliensek számára. Továbbá a felújításnak köszönhetően sikerült kialakítani a segítő beszélgetésre használt interjú szobát, a gyerekek fogadására alkalmas gyermekpszichológus szobát, információs pultot és rendelkezünk egy kb. 16 fő fogadására alkalmas tanácskozó teremmel, mely, azóta számos rendezvénynek, előadásnak biztosított helyszínt. Az épület teljes körű akadálymentesítése is megtörtént, mely nagyban megkönnyíti mozgáskorlátozott kliensek zavartalan közlekedését ügyeik intézéséhez. Eszköz beszerzésre is sor került. A Pályázatnak köszönhetően új szolgáltatásként megjelent az utcai szociális munka. Ezzel együtt az épület utcai homlokzat felújítása, kőpor kijavítása, átfestése, nyílászárok (ablakok, külső-, belső ajtók) cseréje megoldásra vár, csakúgy mint a falak, mennyezet belső felújítása. A kapubejáró térburkolása, nagykapu, kiskapu cseréje, az épület szennyvízhálózatának felújítása is szükséges lenne. Akadálymentesítésfolytatásaként küszöbök, ügyfeles vizes blokk, WC kialakítása szükséges ezzel együtt meg kellene oldani az épület burkolása, parketta kijavítása kérdéseit is. A kor követelménye a kerékpártároló készítése. 1.33. Funkció, kapacitás Általánosan elmondható, hogy egyrészt az épületekkel szemben támasztott igények az előírások változásainak függvényében növekednek, és a régi épületek a legtöbb esetben már átalakításokkal, korszerűsítésekkel sem tudnak megfelelni korunk követelményeinek. A város lakosságának számszerű csökkenéséből nem adódik az ellátási funkciók területi csökkenése. Az intézmények 100%-ban kihasználtak, folyamatos korszerűsítésük indokolt. - 218 -

1.34. Az épített környezet értékei Alapvető cél a település helyi kultúrájára jellemző sajátosságok kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése. A különböző építészeti megoldások vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódhatnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A település és a táj értéket jelent kapcsolat, a város keleti szélén (forrás:google Earth) A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve más meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, utcaképeket, településrészeket, esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat jelentik. A megtalált értékeket kellő szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekből és skanzenekből figyelhesse meg az utókor a tájra jellemző motívumok szépségét. A múlt emlékeinek őrzését, továbbvitelét szolgálja a Rózsa utca 18. szám alatt létrehozott Tájház, amelyben a XX. század első felének népi emlékei elevenednek meg előttünk. A Tájház jelenlegi formája korántsem tükrözi a létrehozói által megálmodott állapotot, ezért mindenféleképpen szükséges a szerény fejlesztési források kiegészítése, elsősorban a szakminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett programok keretében. A helytörténeti kutatásoknak és rendszerezéseknek fokozott szerepet kell szánni. Múltját nem ismerő lakosság jelenét és a jövőjét sem tudja kellően értékelni, s átgondolt, előrelátó aktivitására kevésbé lehet számítani. - 219 -

1.35. Településtörténet 1.35.1. Ókor Hajdúdorog mai területe kedvező fekvése miatt már a kőkorszaktól kezdve lakott volt.[5] Legkorábbi régészeti lelete az úgynevezett bodrogkeresztúri kultúra nyomait magán viselő rézbalta, amely a Kr. e. 2300-2200-as évekből származik. A régészeti kutatás jelenlegi állása szerint a legkorábbi emberi települések a mai várostól északra alakultak ki, a mai Szállásföld nevű külterületen. Itt telepedtek meg a vaskorban a szkíták is, Hajdúdorog első név szerint ismert lakói.[36] Őket körülbelül Kr. u. 30-ban a szarmaták követték, akik a Római Birodalommal élénk kereskedelmet folytattak, és később katonai szövetséget is kötöttek vele. Ennek az emlékét őrzi a település északi részén mind a mai napig látható Csörsz-árok. 1933-ban a szállásföldi tanyai iskola mellett végzett ásatásoknál bronz- és vaskori leleteket találtak (bronzkard, bronztükör, terra sigilata és szarmata-kori edények). Az 1955-ben feltárt avar kori sírból előkerült arcábrázolásos aranyozott ezüst csat a magyarországi avar anyagban páratlan. 1938-ban, a mai várostól 11 km-re, az ún. Szállásföld Temető-hegy nevű részén végzett ásatások alkalmával honfoglalás kori sírokat találtak. A feltárt leletek legérdekesebb darabja egy bagolyfejes csont botvég. Hajdúdorog határában eddig négy honfoglalás-kori és X-XII. századi temetőt tártak fel. Vélhetően itt nyílik majd első ízben lehetőség arra, hogy a szakemberek a honfoglalás kori és az Árpád-kori népesség embertani folyamatosságáról hiteles képet nyerjenek. A népvándorlás kora több germán népet is sodort a mai Hajdúdorog területére, akik közül a gepidák telepedtek meg hosszabb ideig a Kárpát-medencében. Őket 567 körül igázták le az avarok, akik már a mai város belterületén is letelepedtek az 1955-ben a Városkertben előkerült avar nemesi sírleletek tanúsága szerint. Az Avar Birodalom gyengülésére végül 896- ban a honfoglaló magyar törzsek tettek pontot, akik elfoglalták az egész Kárpát-medencét 1.35.2. Árpád-kor A várostól D-re lévő Kati-dűlőben 1990 óta (megszakításokkal) folyik az Árpád-kori település, templom és a templom körüli temető feltárása. Feltárták a téglából épült félköríves szentélyzáródású, nyugati karzattal ellátott templomot, a körülötte lévő temető 500 sírját, 3 lakóházat, több külső kemencét és egy kovácsműhelyt. A település a XII. sz. környékén keletkezhetett, ekkor épült a templom is, melynek tégláit helyben égették. Itt található az Alföld eddig egyetlen, Árpád-korból előkerült kovácsműhelye. Ugyancsak fontos történeti tanulságai lesznek majd a templom körüli temetőnek, amelynek sírjait zömmel téglából - 220 -

építették. Feltehető, hogy a teljes feltárás után ez lesz az ország legnagyobb, teljesen feltárt Árpád-kori temetője. A Gesta Hungarorum feljegyzései alapján Hajdúdorog vidéke Ond vezér nemzetségének birtokába került röviddel a magyar törzsek honfoglalása után. A külterületek bemutatásakor már szó esett arról, hogy a mai településtől északra, a Szállásföldön jelentős Árpád-kori településmaradványokat tártak fel. Előbb a Temetőhegy sírjaiból került elő gazdag leletanyag, majd a közeli Templomdomb is felfedte egy Szent István király korabeli templom alapjait és a körülötte fekvő temetőt. Az északi településsel párhuzamosan, feltehetőleg a korábbi avar és az új magyar népesség keveredéséből alakult ki a mai Hajdúdorog őse, amelynek első írásos említése 1301-ből származik.[6] A Doroch néven ismert falu akkor a Gutkeled nemzetség birtokában volt. Pár évvel később, 1312-ben a települést már Dorogegyháza néven említik a hivatalos iratok.[40] Az Árpád-ház kihalása után a változó hatalmi egyensúly hatására 1430-ban Dorog is gazdát cserélt, és az Anjoukhoz közelebb álló Kállayak kapták meg a területet. A kis falu később a tokaji váruradalom birtokába került, amelynek urai eleinte a Szapolyaiak voltak, majd kisebb kitérőkkel Tokaj várkapitányának, Serédi Gáspárnak a tulajdonában állt.[42] Gyula várának 1566-os elestével a török seregek akadálytalanul juthattak el egészen a szabolcsi területekig. A török kor alatt Dorok néven emlegetett település lakói a tokaji uradalomnak és az oszmán kincstárnak is adót fizettek, amivel a falu békéjét váltották meg.[43] Az 1593-ban megindult tizenöt éves háború az adó ellenére is feldúlta Dorokot, és emiatt a falu a századfordulóra szinte teljesen elnéptelenedett Dorog első okleveles említése 1301-bõl két Gutkelednembeli a Sárvármonostori főág Farkas alágából származó család osztályos egyezségben történt. Jánosfia Istvánfia János (a Daróczy családból) négy bars-, szabolcs-, és szatmármegyei birtoka felét hitbér és leánynegyed fejében Pálfia Lőrincnek (a Balkányi család őse) átadta. Az érintett négy birtok egyike Dorog. 1.35.3. Nem a tatárjárás pusztította a települést, hanem a magyar főurak fékevesztett kapzsisága Tévedés, hogy a településeink szinte mindegyikét a tatárjárás pusztította el, és ez Hajdúdorog esetében is igaz. A tatárjárás mellett a nagyobb pusztulást a magyar főurak kapzsisága, és az ország 1200-as évek végi anarchiája, az itt élő lakosságának teljes kifosztása, és idegen érdekek szolgálata okozta. Hahót Arnold bihari kiskirály kapzsi hatalmaskodása nyomán vándoroltak el innen az emberek, és pusztult a dorogi lakosság. Hahót Albert a később királlyá választott III. András herceget kiszolgáltatta Habsburg Albert osztrák hercegnek, így Kun László halálakor Bécsben volt fogságban az utolsó Árpádházi herceg. Lodomér érsek álruhában szöktette meg Andrást Bécsből, mielőtt 1290-ben trónra választották a Szent Korona ősi joga szerint. III. András trónra lépésekor már súlyosan előrehaladott állapotban volt az a folyamat, amelynek eredményeként az ország jelentős részei valójában nem a király, - 221 -

hanem az adott területen birtokokat felhalmozó főúr hatalma alatt állottak. Ezek a főurak a későbbi tartományurak, kiskirályok vagy oligarchák valójában már királyként viselkedtek saját területükön: háborúkat viseltek egymás és sokszor a király ellen, saját katonai erővel rendelkeztek és többen önálló külpolitikát is folytattak. Jellemző a viszonyokra, hogy míg IV. Béla halálakor a várak több mint harmada volt királyi kézen, addig 1290 körül alig több mint ötöde, és a négy legerősebb tartományúri család együttesen több várat birtokolt, mint a király. 1.35.4. A magyar oligarchákkal Károly Róbert királyunk leszámolt III Andás halála után ismét anarchia következett, majd Károly Róbert hosszú harcok után leszámolt a magyar kiskirályokkal, legelső sorban Csák Mátéval, és megszilárdította a hatalmát. A Magyarországot anarchiába taszító kapzsi magyar nemzetáruló nagyurak saját nemzetüket fosztották ki, az egymás ellen folytatott háborúk a települések sokkal nagyobb pusztulásához vezetett, mint a tatárjárás. Károly Róbert megszervezte, a hatalmi rendet, és a legyőzött kiskirályok birtokait újraosztotta. A város egyházi rangjára utal 1312. évi és 1338. évi említése, amikor is Dorogegyháza néven említik a települést, és itt fontos megemlíteni, hogy az egyház adta a helynevet. Az Árpád-ház kihalása után a változó hatalmi egyensúly hatására 1312-ben a nemzetség különböző ágai osztják fel szabolcsi és bihari birtokaik egy részét. 1319-ben különben az Egyedmonostori ág Dorog alágának őse, Dorog unokái megállapodnak, hogy birtokaikat fiú utódjaik nem lévén leányaikra hagyják. 1338-ban a Dorog unokák megosztoznak az addig nyilván közösen is birtokolt falvakon. Dorog a Diószegi család őse, Miklós fiaié, Konrádé és Keledé lett. Az a körülmény, hogy a XIV. század első felében Dorogon egyformán birtokolnak a Balkányi, Daróczy, Dobi és Diószegi családok ősei, azt mutatja, hogy a falu a megadományozott közös ősapa egyik régi települése volt, hiszen a különböző ágak mind jogot formáltak hozzá. Így birtokoltak Nyíradony környékén a nemzetség ősi adonyi monostora mellett még a XIII- XIV. század fordulóján is az összes, egymástól már elszakadt alágak, családok egy-két falut. Dorog szerepel a pápai tizedjegyzékekben is 1332-37-ben papja 3, illetve 4 garast fizetett, ami mutatja, hogy kis lélekszámú plébánia volt. A debreceni uradalom a XVI. század elején a Szapolyai családé. 1517-ben Dorog, Varjas, Vid, Pród és Nánás is a Szapolyaiak tokaji uradalmához tartozik. János király a trón elnyerése után nem sokkal a debreceni uradalmat pártja két jelentős vezetőjének, az Ártándy testvéreknek adományozta. 1531-ben állítólagos hűtlenségük miatt fejvesztésre és birtokelkobzásra ítélték őket. A korábban a Szapolyaiak tokaji uradalmához tartozó, majd az Ártándyak kezére jutott birtokokkal együtt a debreceni uradalomban egyesített birtokok ekkor kerületek rövid időre a kor két sötét szereplője, Lasky és Gritti kezére. Dorog, Varjas, Vid, Pród, Nánás nem sokkal ezután újból a tokaji uradalom birtokai. Az uradalom 1517. évi kimutatásában a tartozékok a királyi taksáikkal együtt szerepelnek. Így az adóforintok a települések lélekszámának - 222 -

kiszámításához megbízható alapot nyújtanak. Egy egész jobbágytelek taksája 1 forint volt, az adóforintok száma egybeesik a telkek számával. A XVI. sz. elsõ felében Dorog közepes nagyságú falunak mondható, közel 45 telekkel. Később, mint a török hódoltság egyik falva, elnéptelenedésnek indult miben a krími tatárok 1594. évi támadása is nagy szerepet játszott -, 1598-ban már csak 22 lakott házat írtak össze. 1.35.5. Török hódoltság Amikor Szolnok várát 1552-ben a törökök elfoglalták, Szabolcs és Bihar megyék hódoltatásának feltartóztathatatlan folyamata indult meg. Ezt Gyula Várának 1566-ban történt eleste gyorsította. Dorog és környéke ettől kezdve belekerült a kezdetben a senki földjeként számon tartott övezetbe, ahol állandósultak a portyák, hadjárások. Később kényszerült a hódoltsági adót vállalni. 1552-54-ben Dorog Varjassal, Próddal, Nánással együtt a XVI. század első harmadában feltűnt nagybirtokos családtagja, Serédi Benedek kezén van. Megelőzően bátyjáé, Serédi Gáspár tokaji kapitányé voltak ezek a birtokok is. 1566-ban Dorog, Varjas éppúgy vállalta a hódoltsági adót, mint közel félszáz másik bihari és szabolcsi falu. A hódoltsági kor parasztságának a legnagyobb anyagi igája a kettős adózás volt. Emellett ki voltak szolgáltatva az életet és vagyont egyaránt pusztító török portyáknak éppen úgy, mint a királyi országrész végvári katonasága és a szabad hajdúk prédálásainak is. Dorog a XVI. század első felében amúgy is a kisebb népességű helységek közé tartozott. Népességének lassú fogyatkozását jól mutatják a század utolsó harmadában készült dicalis conscriptiók és a török defterek. A tokaji uradalom 1581. évi urbáriumában Dorog 24 egész telkes jobbággyal, 11 féltelkessel és 10 zsellérrel szerepel, 28 elhagyott telket jegyeztek fel ugyanekkor. A dorogi jobbágyok éppúgy, mint a varjasiak és vidiek a nánási allódiumnál tartoztak dolgozni. 1588-ban Dorogon már csak 31, Varjason 11 portát vettek fel. 1589-ben is ott szerepel Dorog Varjassal, Simával, Próddal és Nánással együtt a hódoltsági falvak között. A tizenötéves háború során területünket a korábbihoz sem hasonlítható pusztulás érte. A törökök oldalán 1594-ben betört krími tatárok csapása nyomán a jobbágynépesség túlnyomó része elmenekült. 1.35.6. Bocskai letelepíti a hajdúkat A tizenöt éves háború során a település birtokosa gyakran változott, de végül a 17. század kezdetén huzamosabban Bocskai István tulajdonába került. Dorok elvándorolt, elmenekült lakói lassan visszaszivárogtak a faluba, és akkor még nem is sejtették, hogy a Bocskai által - 223 -

indított Habsburg-ellenes felkelés új fejezetet fog nyitni a település történetében. Az erdélyi fejedelem seregének fő erejét ugyanis a hajdúk alkották, akik a zsold mellett nemesi címért és vallásszabadságukért cserébe harcoltak Bocskai ügye mellett.[45] A felkelés után Bocskai tartotta a szavát, és a hajdúkat katonai szolgálatukért cserébe saját birtokán, nemesi címmel letelepítette. Ezt az 1605. december 12-én kiadott korponai kiváltságlevélben hivatalosan írásba is foglalták. A hajdútelepítéshez felsorolt birtokok között található Dorog neve is A tulajdonképpen teljesen elnéptelenedett település Bocskai kiváltságolása után kezdett újra életre kelni. Bocskai azonban alig egy évvel a hajdúk jogait garantáló kiváltságlevél kiadása után meghalt, és a hajdúknak újra fegyvert kellett fogniuk, hogy kiharcolt jogaikat mind a magyar korona mind az Erdélyi Fejedelemség elismerje. A tokaji uradalom Doroggal együtt az 1606-os bécsi béke értelmében Thurzó György irányítása alá került, aki 1616. július 4-én a korábbi kiváltságlevelekre, és Dorog korábbi hajdú lakosaira hivatkozva, a települést a hajdúvárosok sorába emelte, és azt Deli Száva lippai hajdúkapitány birtokába adta. A nádor adománylevelét 1632. augusztus 10-én II. Ferdinánd kiváltságlevele erősítette meg. Ezzel az oklevéllel Dorog is belépett a királyilag elismert hét hajdúváros sorába, amelyek azonos jogállását is elismerte a királyi oklevél Mindez a hajdúváros címerében is tükröződik, melynek legkorábbi változatait egy XVII. századi pecsétnyomóról ismerjük. A város címerében pajzsban foglalva középen páncélos jobb kar látható, amely magyar típusú szablyát tart, levágott török fejjel a végén, alatta domborulat, amelyet a későbbi címerképek sündisznónak értelmeznek. A levágott török fej vonalában heraldikailag jobbra csillag, balra pedig növekvő félhold látható, amely emberarcúnak van ábrázolva. A pajzs felett sisak, sisaktakaró és rangjelző korona, amelyből középen kettős kereszt, két oldalt pedig fecskefarkas (gonfalon típusú) hadilobogó emelkedik ki. A katonai erényekre utaló jelképek egyértelműek, a sün ábrázolása a védekezés szimbóluma. A hajdúvárosok címerei közt egyedülálló a kettős kereszt megjelenítése, amely a lakosság vallására utal (görögkeleti, majd görög katolikus), s a gyakorlatilag színtiszta református hajdúság közt kivételnek számít. 1.35.7. A hajdúváros kialakulása Több hajdúvároshoz hasonlóan a letelepedés itt is tizedekben történt. A várost négy tizedre osztották: Hegytized, Gáttized, Vidítótized és Telektized. A hajdúk által kialakított új település védelmi jellegű, zárt rendszerű település volt. Hármas tagozódásra oszlott a település (belső vár, huszár vár, latorkert). Középen állt az őrtorony a templomerőddel, amit erős fal vett körül, négy sarkán körte alakú bástyával, amiből ma már csak egy falrész van meg. Ezen kívül volt az árokkal szegélyezett, tövises kerítés, melyet palánkká építettek (ún. hajdúpalánk). Ezen túl volt a latorkert, mely igen széles sávot foglalt el, s később a gazdálkodás fontos színterévé vált. - 224 -

A belsőváros utcahálózatát kertövezet ölelte át, amelyen kívül helyezkedett el a belső legelő, s ezt a szőlőskert követte, hogy a továbbiakban a nyilasföldeknek, illetve szálásföldeknek adjon helyet. Mindezek között nagyobb területű rét és kaszáló húzódott, de az igazi rétterületet a nyilasföldeken túl alakították ki, s ezt külső legelők határolták, melyeken túl már csak a bérletek formájában hasznosított puszták voltak. Természetes, hogy a katonai szerep csökkenésével ez a körkörösnek mondható településforma funkcionálisan átalakult, s a külső védelmi körzetek is benépesültek. Az alföldi hajdúvárosok szinte mindegyikén felfedezhetők ezek a települési funkciók. A település birtokjogilag a tokaji uradalomhoz tartozott, amely az 1606. évi bécsi béke után Thurzó György tulajdonában került. A korábbi birtokjogi helyzethez alkalmazkodva adományozta Dorogot 1616. július 4-én Thurzó György nádor a Dely Száva vezérlete és kapitánysága alatt álló vitéz és serény katonák részére. Az adománylevél szövege kettős következtetésre ad lehetőséget. Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy Dorog pusztahelynek minősített településként Thurzó György nádornak magántulajdona volt. Az oklevél szövegezése ténylegesen azt juttatja kifejezésre, hogy azelőtt hajdúk éltek Dorogon. Az oklevél szövege szó szerint ezt így világította meg: Dorog pusztabirtokunkat, amelynek használata után bizonyos hajdúk az előtt is meghatározott adót szoktak számunkra fizetni, Dely Szávának és vitézeinek adományozzuk. Ezzel az oklevél elismerte, hogy az adott időpontot megelőzően korábbi adományozás alapján e földön hajdúk éltek. Feltehető, hogy az oklevél Bocskai István adományára utal. A Thurzó féle adománylevél a telepesek katonai kötelezettségéről is szólt. Deli Száva hajdúi tehát birtokba vették Dorogot, és a katonáskodó nép igényei és szokásai szerint építették és szervezték újjá a települést. Ekkor alakult ki a városra mind a mai napig jellemző körkörös, hármas tagoltságú településszerkezet. A betelepülő hajdúk Dorog központjában feltehetőleg fából bizánci rítusú templomot emeltek, amelynek közelében épült fel Dorog közigazgatási épülete. Ezeket, és a vezető hajdú nemesség lakóházait vastag téglafallal vették körbe, amelynek sarkainál négy őrtorony állt. Az erődfallal határolt központ egyes részei még ma is állnak. Ez a terület volt a hajdú település legfontosabb része, az úgynevezett belső vár. A belső vár körül helyezkedett el a huszárvár, amelyet az erődfalon kívül árok is elválasztott a belső vártól. Ez a terület volt a korabeli Dorog életének legfőbb színtere. A huszárvár elsődleges katonai funkciója a könnyűlovasság elszállásolása volt. 1660-ban itt épült fel a hajdúlaktanya árkádos épülete, amelyben ma a hajdúdorogi polgármesteri hivatal működik. Ezen a területen helyezkedett el a lakóházak, az aklok, az istállók és a kertek nagy része. A huszárvárat a latorkert vette körbe, amely a legkülső védelmi rendszert jelentette. Ez Dorog esetében egy cölöpkerítés volt, amely elsősorban a kisebb portyázó seregek megállítását célozta. A latorkertet néhány éven belül palánkkal erősítették meg, amelynek vesszőből fonott falai közé földet öntöttek, és árokkal is ellátták a védelmi rendszert. A ténylegesen letelepült hajdúk létszámáról mind a mai napig nincsenek pontos adatok, az viszont biztos, hogy II. Ferdinánd 1632-es oklevele után Dorog népessége meredeken - 225 -

emelkedni kezdett, és 1639-ben a település már mezővárosi rangot kapott. Az oklevél ugyanis kiterjesztette a hajdú nemesi jogokat a hajdútelepülések minden nemes lakójára, és a jobbágyoknak is kedvezőbb adóterheket írt elő. A város igazgatása kiterjedt hivatalnokrendszert is igényelt, amelyet a hajdúk saját katonai szervezetük mintájára alakítottak ki. Így Dorog élén a hajdúkapitány vagy főkapitány állt, a város hivatalos ügyeit pedig az úgynevezett magisztrátus intézte. A korponai oklevél alapján a letelepedő hajdúk vallásszabadságot is kaptak. A hajdúk döntő többsége ugyanis a Habsburgok által üldözött református felekezethez tartozott. Dorog hajdúi viszont egy keleti rítust, a bizánci rítust követték, amelynek katolicizálásával 1646-ban az ungvári unióval jött létre a görögkatolikus vallás. Az új rítusú katolikus egyház nyelveként a pápa két hivatalos nyelvet ismert el: az egyházi szlávot és a románt. Dorogon emiatt sokáig két parókia működött: a szláv és a román nyelvű. A két parókus 1667-ben már bizonyítottan ugyanannál a templomnál szolgált. A hajdúvárosok gyarapodó népességükkel egyre fejlettebbek lettek, és hamarosan megalakították a Hajdú kerületet, amely a hét hajdúváros érdekeit képviselte, a városok szövetségét jelentette. A katonáskodó hajdúvárosok egy védtelen alföldi területen hatékony védelmi rendszert alkottak, az úgynevezett kis végvárrendszert, amelyen kisebb, portyázó török seregek valóban nem tudtak áttörni. Szejdi Ahmed, budai pasa éppen ezért 1660-ban úgy döntött, hogy nagy sereggel vonul a hajdúk és Várad ellen. Az úgynevezett Szejdi-járás török túlereje ellen a hajdúk tehetetlenek voltak, így az oszmán seregek végigpusztították a hajdúvárosokat - köztük Dorogot is. A török pusztítás után 1676-ban a Partiumban portyázó kurucok rabolták ki és égették fel a várost. A sorozatos csapások miatt Dorog majdnem újra elnéptelenedett, de a több éves békés időszak új életre keltette a várost. A kuruc pusztítások miatt érthető okokból a hajdúk eleinte nem lelkesedtek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának támogatásáért. Amikor a kuruc hadak 1703-ban bevették a közeli Kálló várát, Dorog kapitánya mégis a szabadságharc mellé állt. 1.35.8. Hajdúdorog a Habsburgok idején A háborús 17. század elmúltával Dorogra több évtizedes békeidő köszöntött. Ennek ellenére a következő két évszázadban több százan haltak meg a különböző járványokban. 1709-ben jegyezték fel a város első nagy pestisjárványát. A Hajdú kerület jegyzőkönyve szerint Dorog a rendkívül való istenítéleti miatt majd teljességgel elpusztult.[58] Ezt követően 1739 40-ben pusztított a fekete halál közel hatszáz áldozatot szedve, míg a 19. században a kolera söpört végig többször a városon. A békés időszakban a figyelem a város gazdasági és közigazgatási gondjaira terelődött. Egészen 1787-ig a város igazgatását a hajdú nemesekből álló hajdútanács végezte. A tanács ekkor kiterjesztette a választójogot a város minden polgárára. Városi polgárnak csak a gazdák számítottak, vagyis azok a birtokosok, akik házzal rendelkeztek Dorogon. Ez a változás az addigi városigazgatás rendszerének az átalakításával is járt. Létrehozták a 24 tagú - 226 -

nagytanácsot (más néven esküdtek, universitas, communitas, Választott Hites Közönség), amelynek vagyonos tagjai ugyan széles körben tárgyalhatták a város ügyeit, de jogszabályt önállóan nem alkothattak. A város igazán fontos testületét szenátusnak (más néven tanács, kistanács) nevezték. A kezdetben 12 majd 1820-tól 8 fős szenátus tagjai nemesek voltak, és ők hozták meg a legnagyobb horderejű döntéseket. Minden szenátor egy-egy ügykörért volt felelős, a gazdasági ügyektől kezdve az igazságszolgáltatásig. Ez utóbbit 1715-től kezdve sedria néven a szenátus egyik alintézményeként ismerték. Elvileg a nagytanács és a szenátus közös ülésén a közgyűlésen születhettek meg a konkrét jogszabályok, a valóságban azonban a szenátusnak döntő szava volt. A szenátus soraiban foglaltak helyet a város vezető tisztviselői is. Közülük a legfontosabb tisztséget a főhadnagy (korábban kapitány, később hadnagy) látta el. Ő fogta össze a város közigazgatását, ő elnökölt a szenátus ülésein, és az ő pecsétjével vált hivatalossá egy helyi jogszabály. 1829-ig helyettese a főesküdt (más néven népszónok, népszószóló, néptribun vagy fürmender) volt, aki a nagytanács elnökeként a gazdasági ügyeket felügyelte. 1829-ben jött létre az alhadnagy tisztsége, aki a rendészet és az igazságszolgáltatás felelőse lett a városban. Mellettük a városgazda, a pénzügyekért felelős perceptor és a főjegyző tartozott a legfőbb tisztviselők közé. Dorog népessége a járványok ellenére is egyre gyarapodott, így a kiterjedt legelőkre alapozott állattartás egyre inkább a növénytermesztésnek adta át a helyet, hiszen több kenyérre volt szükség. A területhez kötött növénytermesztés miatt 1852-ben hét járásra és 16 dűlőre osztották fel a dorogi határt, hogy így egyszerűbb legyen meghatározni az egyes termőföldek helyét. Dorog pontos határait pedig közel száz éves vita után 1886-ban húzták meg. A ma is látható tanyavilág jelentős része csak ezt követően kezdett felépülni. A dorogi tanyák legnagyobb részét 1900 és 1920 között építették. A hétköznapok nyugodt rendjét a 18. században csak néhány fontosabb esemény zavarta meg Dorogon. Az 1750-es évek elején ilyen eseménnyé vált a Dugó Kovács János vezette zsellér-felkelés, amely a városvezetés túlzott adói ellen irányult. Az alhadnagy hamar leverte a nincstelenek lázadását. 1756-ban Mária Terézia 40 katona kiállítására kötelezte a várost a korponai oklevél értelmében. A katonák elmentek, és a dorogiak figyelme az új, energikus parókusra, Bacsinszky Andrásra terelődött, aki 1752-ben új görögkatolikus templom építésébe fogott, amelyet 1772-ben fejeztek be. Az új templomban 1821-ig még két parókia működött, ekkor a közgyűlés úgy döntött, hogy a román nyelvű parókiát megszüntetik, mert nincsen rá igény. 1.35.9. A magyar szabadságharcok Dorog története a XVII. sz. végétől tulajdonképpen sokban kötődött a hét hajdúvárost felölelő Hajdúkerület történetéhez. Kiváltságaikért, annak megőrzéséért közösen léptek fel, s érték el sikereiket. A hajdúk részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, ahol hűséggel szolgálták a fejedelmet. A szabadságharc elmúltával viszonylag békés időszak következett, amit csak különböző járványok szakítottak meg. A XVIII. sz. végére a lakosság száma elérte a 3600 főt. - 227 -

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból a dorogi hajdúk is kivették a részüket, öt századost és több száz katonát adva a honvédseregnek. A város nagyon sok családját érintette a szabadságharc utáni megtorlás; börtönbüntetés, birtokvesztés formájában. Ezután újra békés korszak következett. A kiegyezés után Dorogon is emelkedett a lakosság száma, a századfordulóra elérve a 9900 fõt. A reformkorban egyre több zsidó kereskedő telepedett le Dorogon, és 1848 körül felépítették imaházukat is a Jaczkovics és a Dohány utcák sarkán. A dorogi zsidó élet igazán akkor élénkült meg, amikor 1869-ben Frankl Sámuel lett a város rabbija. Az új vallás megerősödése nem foglalkoztatta annyira a város vezetőségét, mint a reformkori szellem, és a hamarosan fellángoló szabadságharc, amihez Dorog városa öt századost és több száz katonát adott. A világosi fegyverletétel után 1849-ben a kivonuló cári seregek egy nagyobb hadtestje állomásozott Dorog vidékén. Az ószláv nyelvű egyház miatt a sereg vezető tisztjeit több száz katonával együtt a városban szállásolták el. Az 1849-ben kitörő kolerajárvány főleg az orosz seregben pusztított, több magas rangú orosz tiszt és nemes életét is kioltva. A tömegsírba temetett katonák nyugvóhelyét, az úgynevezett muszka halmot ma emléktábla jelöli. A bukott szabadságharcot megtorlások követték, amely Dorog esetében az önkormányzat elvesztését jelentette. Egészen 1854-ig a nánási szolgabíró intézte a város ügyeit, majd 1854- től kezdve a városnak saját szolgabírája lett. Feltehetőleg nem véletlen, hogy a szigorú római katolikus értékek szerint uralkodó Habsburgok elnyomása idején, 1859-ben épülhetett fel a dorogi római katolikus templom. A kiegyezést követően a település 1871-ben kapta vissza önkormányzatát, mint rendezett tanácsú város, de cserébe le kellett mondania hajdú kiváltságairól. Ugyan már a 19. század elejétől kezdve Hajdú Dorogh néven írtak a városról, mégis az 1871-es dokumentum tette ezt az elnevezést hivatalossá. 1876-ban döntést hoztak - 228 -

a Hajdú kerület megszüntetéséről, és Hajdú vármegye felállításáról. Ettől kezdve Hajdú Dorogh ennek a vármegyének a része. 1.35.10. A Monarchia időszaka A Monarchia időszaka Hajdúdorogon is a fejlődés és az ipari fellendülés időszaka volt. 1884- ben átadták a forgalomnak a Debrecen és Hajdúnánás közötti vasutat, ami keresztezte Hajdúdorogot is. A vasút szinte azonnal ipari fejlődést hozott, hiszen 1885-ben nyílt meg a város első gyárüzeme, a Dohánybeváltó Hivatal a vasútállomás közvetlen közelében. Az első magángyár 1907-ben nyílt meg Auspitz Jeremiás Ecetgyára néven, és 1911-ben a Hajdúdorogi Gőztéglagyár Rt., a település első részvénytársasága is elkezdte működését. A gőztéglagyár adta nevét a mai Téglagyár utcának. Hajdúdorog szempontjából a Monarchia időszakának egyik legfontosabb eseménye a görögkatolikus egyházhoz kötődik. A városban a 19. század folyamán nemcsak megszilárdult, hanem kifejezetten meghatározóvá vált a görögkatolikus vallás. 1911-ben épült meg Hajdúdorog első kövesútja is, amely a Debrecent Hajdúnánással összekötő út része volt. A makadámút a mai Böszörményi és Nánási utakat borította. 1900- ban a város visszavette az addig főleg a zsidóknak bérbe adott kádas fürdőt, és megnyitotta a Szent István Gyógyfürdőt, amelynek emlékét ma már csak a Fürdő utca neve őrzi. A századfordulón nyílt meg a mai mozi helyén a Novella Szálló, amely a város legjelentősebb étterme és szállója volt, és róla kapta a Fogadó utca a nevét.[71] 1901-ben épült fel a város harmadik temploma, a református templom. A Monarchiában a városi rang azonban aránytalanul nagy költséget rótt a településre, emiatt Hajdúdorog 1887-ben önként lemondott városi rangjáról, és község lett, amelynek élén ettől kezdve a főbíró állt. 1.35.11. Hajdúdorog a 20. században A 20. század viharos eseményei nem kerülték el Hajdúdorog városát sem. Az első világháború frontvonala nem érintette a települést, mégis 229 hajdúdorogi vesztette életét a háborúban. Mivel a legtöbb férfit besorozták, nem volt munkaerő, aki biztonsággal eltartotta volna a családokat. Az éhség 1916 telén a nők egy csoportját Bőti Istvánné vezetésével a községháza ellen hangolta.[78] A háborúnak lassan vége lett, a gondokat viszont Károlyi Mihály új kormányának sem sikerült elsimítania, emiatt 1919-ben a kommunista párt vezetésével kikiáltották a tanácsköztársaságot. Ennek hajdúdorogi direktóriuma március 23-án alakult meg, és élére április 7-én Posta Istvánt választották meg. A direktórium alig pár hétig működhetett, ugyanis április 25-én a bevonuló királyi román hadsereg megtörte a kommunista hatalmat Hajdúdorogon. - 229 -

A húszas években lassan helyreállt gazdasági életet gyökerestül forgatta fel a nagy gazdasági világválság. A gazdasági összeomlásnak alapvetően két következménye lett. Egyrészt közmunkák keretében több belterületi út kőburkolatot kapott, 1933-ban fejezték be a Tokaji út keresztútig tartó szakaszának építését is. Másrészt újra erősödni kezdtek a szélsőséges politikai eszmék, amelyekkel párhuzamosan egyre több zsidóellenes törvény jelent meg. A háború felé sodródó évtizedben telepedtek meg Hajdúdorogon a baziliták, akik az egyház Ady Endre utcai birtokán 1942-ben rendházat is építettek maguknak. A második világháború sok éven keresztül csak a katonának vonult hajdúdorogiakon keresztül érintette a községet. Mindez 1944-ben változott meg, amikor a németek megszállták Magyarországot, és megkezdődött a Sztójay-kormány uralma. 1944. május 5-én minden hajdúdorogi zsidó üzletet zár alá kellett venni, és május 19-én érkezett meg a főbíróhoz az az utasítás, miszerint a községnek a hónap végéig gettót kell felállítania. A Jaczkovics utcában kialakított gettóba szállították a helyi zsidókon kívül Mikepércs, Józsa és Hajdúszovát zsidóságát is.[82] A gettót június 16-án ürítették ki. Őszre fordult a hadi szerencse, és 1944. október 16-án a Vörös Hadsereg megkezdte az úgynevezett alföldi páncéloscsatát, aminek a célja az volt, hogy kiszorítsa a német és magyar erőket az Észak-Alföldről. Az október 28-ig tartó hadműveletek során Hajdúdorog többször is a frontvonalba került. Október 24-én a Hajdúdorogon állomásozó német 23. páncélos hadosztály több szovjet tankot is kilőtt a városon belül.[83] Az átmeneti német sikerek után 1944. november 1-jén a szovjet erők bevonultak Hajdúdorogra, és végleg kiszorították a német hadsereget.[84] A háborúnak összesen 331 hajdúdorogi áldozata volt. A "felszabadító" Vörös Hadsereg vonalai mögött Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amelynek helyi bizottsága 1944. november 27-én alakult meg Hadházi György vezetésével. A szovjet sereg gyámkodása alatt december 17-én megalakult a Magyar Kommunista Párt hajdúdorogi szervezete, amelynek aránytalanul nagy lett a befolyása a helyi politika alakításában. Nagyrészt kommunista hatásra került sor a községi, egyházi és nemesi földbirtokok felosztására,[85][86] és szintén az ő nyomásukra állították fel a község központjában a háború szovjet áldozatainak hősi emlékművét. 1948-ra Magyarországon tulajdonképpen kialakult az egypártrendszer, így ez az év hozta az első nagy változásokat Hajdúdorogon is. Ebben az évben megszüntették a polgári iskolát, államosították a görögkatolikus iskolát és megnyitották az Állami Líceum és Tanítóképző Intézetet a Tokaji úton.[88] 1948-ban alapították meg az első hajdúdorogi tsz-t, a Rákosi termelőszövetkezetet is. Az új 1949-es alkotmány értelmében 1950. október 22-én választásokat tartottak a tanácsrendszer bevezetése érdekében. Ettől kezdve Hajdúdorogot a végrehajtó bizottság (vb) irányította, amelynek elnöke volt a település vezetője. Az új rendszer sokaknak nem tetszett, és 1956-ban az egész ország fellázadt a szovjet elnyomás ellen. Október 27-én alakult meg a Hajdúdorogi Forradalmi Bizottság Vattamány Imre, görögkatolikus parókus, Tóth Sándor, Fekete Antal, K. Nagy Sándor, Tóth József, Fodor Miklós és Oláh Mihály részvételével. - 230 -

A forradalmat novemberre elfojtották, és komolyan meg is torolták, mégis a hatalomra kerülő Kádár János belátta, hogy a korábbi politika hibás volt. Szovjet nyomásra a gazdák termelőszövetkezetekbe erőltetését 1961-ig még levezényelte, viszont ettől kezdve Hajdúdorog történetét is a folyamatos fejlődés jellemzi. 1959. augusztus 20-án nyílt meg a háborúban romossá vált Novella Szálló helyén a Kultúrház, a mai mozi épülete. 1961-től kezdve egyre több járda és villanyvezeték épült, 1963-tól kezdve pedig a vízvezetékeket is megkezdték kiépíteni. 1961-ben kapott aszfalt borítást a Böszörményi és a Nánási út, 1964-ben egészen Újfehértóig megépítették, és aszfaltozták az utat, és végül 1966-ban burkolták le a Tokaji utat is. Ugyanebben az évben alakították ki a két közparkot a város központjában, 1968-ban pedig befejezték a település villamosítását. 1962- ben nyílt meg a Debreceni Ruhagyár, amelynek szomszédságában hét évvel később kezdett termelni a Csepeli Papírgyár üzeme. 1969-ben épült fel a Hét út sarkán a KTSZ épülete. Közben az 1967-es választásokon Dr. Kocsis Miklós lett a község tanácselnöke, akinek beadványa nyomán 1970. január 1-jétől Hajdúdorog nagyközség lett. Ugyanebben az évben nyílt meg a Városkert utca sarkán a Sütőipari Vállalat üzeme, az úgynevezett kenyérgyár, ekkor kezdték építeni az ÁFÉSZ áruházát a Böszörményi és a Nánási utak kereszteződésében, és ekkor adták át a gyermekorvosi rendelőt is. 1971-ben nyílt meg a Park Áruház és a Takarékpénztár hajdúdorogi fiókja, 1972-ben jelentették be a Nyíregyházi Hullámdoboz és Zsákgyár üzemének megnyitását. 1974-ben avatták fel az MSZMP helyi székházát, amely a mai könyvtár és művelődési ház épületéből költözött át a Jaczkovics utcára.[91] Ugyanebben az évben épült meg a szennyvízcsatorna gerincvezetéke, és ekkor nyílt meg a sörpalackozó üzem is. A hetvenes évek közepére két panelház építését is befejezték Hajdúdorogon: 1973-ban adták át a Takarékpénztár fölé épített épületet, és egy évvel később költözhettek be a római katolikus templom mellett épült panelházba. A legnagyobb hajdúdorogi panelházat, a római katolikus templommal szemben, az egykori plébánia és paplak helyén csak 1986-ban fejezték be. 1975-ben adták át a Tokaji úti Általános Iskola új épületét a korábbi piactér helyén, és mindössze pár órával később tartották a városi könyvtár avatóünnepségét. 1983-ban nyitották meg a Hajdúdorogi Strandfürdőt, 1985-ben pedig üzembe helyezték a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Vállalatot. 1984-ben kezdték meg a gázvezetékek lefektetését. A városi tanács 1988-as beadványa után Hajdúdorog 1989. március 1-jén újra városi rangot kapott. 1.35.12. A társadali szerkezetváltástól napjainkig A rendszerváltást követő első szabad önkormányzati választásokat 1990 őszén tartották meg, amelyet a korábbi tanácselnök, Dr. Kocsis Miklós nyert meg. A politikai átrendeződéssel az egyház is újra visszakapta korábbi birtokait és intézményeit, így az eredetileg bazilita kolostornak épített Ady Endre utcai telket is. Ezen a görögkatolikus egyház középiskolát - 231 -

alapított, amelynek első tanévét 1991. szeptember 1-jén nyitották meg. Az egyházi iskola mellett az állami kezelésben lévő Tokaji úti Általános Iskola is bővült, ugyanis az 1992-es tanévtől kezdve az iskola falai között kezdett el működni a város zeneiskolája. Az általános iskolát később, 1994-ben teljeskörűen felújították, majd 1997-től kezdve felvette a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola nevet. 1992-ben távolították el Hajdúdorog központjából a kommunista rendszer jelképének tartott szovjet katonai emlékművet. A Vasvári Pál téren október 30-án avatták fel a háború halottainak emlékére a Jákob küzdelme az angyallal című szobrot. A város első szabadon választott polgármestere, még teljes hivatali idejének lejárta előtt, 1993 augusztusában váratlanul meghalt. Az időközi választásokat a független Kujbus Mihály nyerte meg, aki egészen 2006-ig irányította a települést. A 2006-os választások óta Csige Tamás Hajdúdorog első embere. 1994-ben a Dunapack Rt. bejelentette, hogy bezárja hajdúdorogi üzemét. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a rendszerváltás előtt a városban működő nagy gyárak mindegyike felszámolta hajdúdorogi telephelyét, ezzel is nehezítve a település gazdasági kilátásait. 1997- ben avatták fel a Görögkatolikus Gimnázium új épületszárnyait, és egy évvel később a görögkatolikus egyház kezelésébe került a Szív utcai óvoda is. Az egyház az új évezred fordulójával több olyan felújítási és építkezési munkálatba is belefogott, amelyek jelentősen alakították Hajdúdorog központjának városképét. 1998-ban kezdődött meg a hajdúdorogi székesegyház teljes körű felújítása, amelyet 2006-ban fejeztek be. 2002-ben adták át a Görögkatolikus Általános Iskola új tornacsarnokát, és 2006-ban készült el az általános iskola új épületszárnya. Ugyanebben az évben hozták létre a Szent Bazil Oktatási Központot, amely a görögkatolikus egyház kezelésében lévő óvodát, általános iskolát és középiskolát olvasztotta magába. 1997. október 30-án készült el a Hajdúdorogot Hajdúnánással összekötő bickliút, amelyet 2010-ben egy belső kerékpárút építése követett a Böszörményi út mentén. 2006-ban fejezték be a város szennyvízcsatorna-hálózatának építését. A város képét alakító apróbb felújítások és építkezések mellett 2008-tól kezdve ismét az egyházi események kerültek középpontba. Június 30-án majdnem száz év elteltével újra püspököt szenteltek Hajdúdorogon. Kocsis Péter Fülöp püspök 2009-ben úgy döntött, hogy a máriapócsi kegytemplom felújítása miatt egy fél évre a hajdúdorogi székesegyházban helyezi el a pócsi könnyező Szűz Mária kegyképét. A képet 2009. február 7-én hozták el gyalogos zarándoklattal Máriapócsról, és szeptember 5-én ugyancsak gyalogosan kísérték vissza eredeti helyére. A püspök 2010. november 21-én a székesegyháznak ajándékozta Szent István vértanú és Hofbauer Szent Kelemen ereklyéit. 1.36. A görög katolikusok településsel szrvesült egyháztörténete A magyar görög katolikusok egyetlen egyházmegyéjét, a Hajdúdorogi Egyházmegyét I. Ferenc József mint Magyarország katolikus egyházának főkegyura - alapította 1912. május 6-án, - 232 -

amelyet Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizált Christifideles Graeci kezdetű bullájában; a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével törvénybe iktatta. Ezzel a magyar kormány vállalta az új egyházmegye intézményeinek felállítását. Az egyházmegye székhelye először Debrecenben volt, de az 1914. évi bombamerénylet után áthelyezték azt Nyíregyházára. A püspökséget Ferenc pápa 2015. március 20-án Debrecen székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci egyházmegye, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi egyházmegye lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ezzel kezdve kivált az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól, és önálló, azaz sui iuris egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. Annak ellenére, hogy a hajdúdorogi az ország legfiatalabb egyházmegyéi közé tartozik, meglehetősen hosszú és szövevényes történettel rendelkezik. Ennek legfőbb oka a görögkatolikus, azaz bizánci rítus egyedi fejlődésében, és a 19. században Magyarországi nemzeti megerősödésében keresendő. A Hajdúdorogi egyházmegye felállítását megelőző korszakot Sztripszky Hiador, néprajzkutató és irodalomtörténész három fő szakaszra bontja. Az első rész az Árpád-kor bizánci keresztelkedéseitől egészen 1868-ig, a hajdúdorogi mozgalom kiteljesedéséig tart. Ezt a korszakot Sztripszky a fenntartás idejének nevezi, ugyanis ekkor a magyar nyelvű bizánci rítus megőrzése volt a legfontosabb vívmány. Ezt követi az 1868-98-as időszak, amely a hajdúdorogi központú Állandó Végrehajtó Bizottság működéséhez köthető. Az utolsó szakaszt 1898-1912 között a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának megalakulása és tevékenysége jelöli. Magyarország első nemzeti kegyhelye Máriapócs. A könnyező istenszülő ikonnak otthont adó templom bekerült a világ tíz legjobban ismert kegyhelye közé. 1.36.1. A Konstantinápolyban keresztelkedett magyar vezérek ideje. Sokak számára kevéssé ismert, hogy Gyula és Bulcsú (a magyar törzsszövetség két legmagasabb rangú tisztségviselője), majd később Ajtony (az Al-Duna fejedelme) is. Konstantinápolyban keresztelkedtek meg. Szerzeteseket hoztak magukkal, akik több kolostort alapítottak. A görög szerzetesek mellett magyarok is szolgáltak, akik saját nyelvükre fordíthattak több szent szöveget is. Ez azonban még 1054 előtt, a nagy egyházszakadás előtt történt, vagyis különböző rítusokról ekkor még nincs értelme beszélni. Imre királyunk 1204-ben egy önálló, de Róma elsőbbségét elfogadó görög püspökség felállítását kérte III. Ince pápától. Azonban Konstantinápoly 1204-es ostromával ez teljesen ellehetetlenült, mert az ostrommal a latin egyház kíméletlen támadást indított a keleti kereszténység ellen. Róma harca a keleti eretnekség ellen véget vetett a magyarországi bizánci szerzetesrendeknek is. 1221-re alig pár keleti kolostor maradt fenn Magyarország területén. Közben a megerősödő Bulgária vette át Bizánc vezető vallási szerepét a keleti kereszténységben. A megmaradt magyar kolostorokat is a bolgár Tarnovóból irányították. A magyar uralkodók a katolikus hitet tették államvallássá. A bizánci szertartású magyarok elveszítették egyházszervezetüket, évszázadokon keresztül nincs nyoma magyar nyelvű keleti keresztényeknek a történelmi forrásokban, azonban a népszokásokban, a tradíciókban megmaradt a bizánci lelki hagyomány. - 233 -

A török időkben a betelepülő szerbek, románok és rutének hozták magukkal saját szervezetüket és püspökeiket, amelyet a magyar uralkodók is elfogadtak a telepítés sikere érdekében. A magyar híveknek tehát nem volt más választásuk, mint ezekhez az új, idegen egyházakhoz csatlakozni. A 17. században a görögkatolikus vallás szempontjából több meghatározó esemény is történt. Többek között Hajdúdorog is ekkor vált a magyar nyelvű bizánci kereszténység egyik meghatározó központjává. A török korban Dorog néven ismert községet a 16. században egymástól független összeírások is magyarnak írták le. Hajdúdorognak még Bocskai 1605-ös, illetve Thurzó 1616-os hajdútelepítése után is magyar lakói voltak. 1.36.2. A hajdúk és a keleti kereszténység A hajdúk letelepítésével Dorog is szabad hajdúvárossá vált, vagyis a település saját kegyuraként önálló döntéseivel kormányozhatta magát. Többek között a vallás és a templomépítés területén is szabadon dönthetett. A hajdú kiváltságok ráadásul minden lakóra kiterjedtek, amely adómentességet garantált szinte minden társadalmi rétegnek. Ennek köszönhetően Hajdúdorog lélekszáma meredeken emelkedni kezdett. Az újdonsült hajdúváros a keleti kereszténységet támogatta, és pár éven belül az ország legnépesebb bizánci rítust követő településévé vált. A város megnövekedett súlyát jól jelzi, hogy 1638. április 12-én Taraszovics Bazil, a magyarországi ortodoxok görög szertartású püspöke, az ungvári unió kezdeményezője, a királytelki zsinaton Hajdúdorog parókusát, Marinics Jánost nevezte ki a tiszántúli kerület főesperesének. Ez a rang akkoriban a püspöki helynök hatalmának felelt meg. 1.36.3. Az Ungvári Unió Az 1646-os ungvári unió idején Marinics János Hajdúdorogról irányította Bereg, Ung, Szabolcs, Ugocsa, Szatmár, Máramaros, Zemplén és Sáros vármegyék bizánci rítusú ortodox híveit. Hajdúdorogi parókusként kiválóan ismerte a bizánci rítust követő magyarokat, azonban a bizánci rítus sértetlen átvétele, az ortodoxok támadásai, az unió elterjesztése nehéz feladat volt, ezért a hivatalos magyar nyelvű liturgia kérdése fel sem merült az uniót aláíró papság körében. Akkoriban a római katolikus misék is latin nyelven szólaltak meg, így senkinek nem volt meglepő, hogy a papok idegen nyelvet használtak. A korabeli szövegek rendre rác, rutén és román hívekről tudósítanak, azonban ezek a nemzetiségnevek gyakran vonatkoztak magára a vallásra, hiszen az országbéli magyarok nagyobb része inkább római katolikus, és egyre nagyobb számban protestáns volt. Egy 1748- as egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy Dorognak két parókiája volt: egy rutén és egy román. Viszont ez az elnevezés becsapós volt, mert mindkét parókus magyarul beszélt, prédikált és az egyházi könyveket is magyarul vezették. Marinics János főesperesi hatalmát az is jól tükrözi, hogy csak vele volt hajlandó tárgyalni a munkácsi vár kapitánya Taraszovics püspök szabadon engedéséről. Egyébként 1641-ben a kunok is kérték a püspök szabadon engedését. A kunok ekkorra már elmagyarosodtak, tehát ebben a korban bizonyosan több magyar ajkú keleti keresztény is élt az országban. - 234 -

1.36.4. A magyar nyelvű szertartások nemzeti ügye A magyar nyelvű szertartások gondolata a 17-18. század fordulóján merült fel először. Ebben Hajdúdorognak újra vezető szerep jutott. A döntően protestáns Hajdú kerületben szinte mindenhol magyarul miséztek. A reformáció erdélyi terjesztése érdekében I. Rákóczi György 1643-tól kezdve a román ortodoxok számára is előírta a nemzeti nyelvű liturgiát, amelynek valószínűsíthető oka az lehetett, hogy a Habsburg-ház ellen erősítse a román ajkú lakosság közösségét, azonban ez nem volt kedvező Dorog számára. Az első ismert magyar nyelvű énekfordítás 1693-ban készült, amelyet Izaiás, Debrecen parókusa készített. 1747. május 8-án Barkóczy Ferenc, egri püspök levélben tudatta a görögkatolikus püspökkel, hogy rangban felette áll, emiatt a papjai által szedett jövedelmek felett is ő rendelkezik. Később a római egyház gyakorlatával összhangban Barkóczy rituális püspökének nevezte ki az Ungvárott székelő püspököt, akinek hitbeli támogatást kellett nyújtania a görögkatolikusoknak, viszont semmilyen püspöki jogkörrel nem rendelkezhetett. A latin egyház befolyását természetesen a bizánci rítusú püspök elutasította, és panasszal fordult a királyi udvarhoz. A hívek ezt a folyamatot szertartásaik latinosításának érezték, emiatt sok helyen az unió is veszélybe került. Hajdúdorogon 1765. július 21-én titkos megbeszélést hívtak össze, ahol elhatározták, hogy elhagyják az uniót, és a karlócai metropolitát ismerik el vallási vezetőjüknek. A gyűlés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy május 2-án megjelent egy királyi rendelet, miszerint össze kellett írni a Magyar Királyság nem egyesült, ortodox parókiáit. Ezt az ortodox egyház igyekezett úgy közvetíteni a görögkatolikus hívek felé, hogy elérkezett a választás ideje: vagy magyar nyelven megmaradnak korábbi vallásuk mellett, vagy elfogadják a római pápát, és akkor az egri püspök hatalmában ellatinosodnak. A dorogiak küldöttséget küldtek a karlócai metropolitához, sőt kijelentették, hogy hitüket fegyverrel is meg fogják védeni. 1.36.5. Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelés a dorogiak hitéért A legnépesebb görögkatolikus parókia lázongása Mária Terézia udvarában is felmerült. A királynő utasítására egy bizottság érkezett a hajdú településre, hogy kivizsgálja, és elfojtsa a skizmatikus mozgalmat, illetve letörje az Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelést. A dorogi konfliktus rámutatott arra, hogy az unió fennmaradása a tét az egri és a munkácsi püspök vitájában. Emiatt Mária Terézia, a Szentszékkel egyeztetve, 1771-ben létrehozta az önálló Munkácsi Egyházmegyét, ahova több magyar ajkú görögkatolikus egyházközség, köztük Hajdúdorog is be lett osztva. Az oltári nyelv ügye a legnagyobb magyar görögkatolikus parókián, Hajdúdorogon kezdett kibontakozni. 1760-ban a nagyszombati szeminárium befejeztével segédlelkészként Hajdúdorogra került Bacsinszky András, aki 1763-ban Szabados György parókus munkácsi áthelyezésével átvette a dorogi parókia irányítását, sőt pár éven belül szabolcsi főesperes - 235 -

lett. Bacsinszky Dorogon, testközelből élte át az 1765-ös skizmatikus mozgalmat. Ez egyrészt elkötelezetté tette őt a független egyházmegye létrehozásáért, másrészt mély belátást nyerhetett a magyar nyelvű görögkatolikusok problémáiba. 1.36.6. Bacsinszky András sikere a bécsi udvarral szemben, a magyar nyelv használatáért 1764-ben Bacsinszky fektette le a mai hajdúdorogi székesegyház alapkövét, elismerte a magyar liturgia szükségességét, és maga kezdett magyarra fordítani liturgikus szövegeket és énekeket. A kéziratban fennmaradt fordításokra nem kért felsőbb engedélyt, mert úgy vélte, hogy a bizánci rítusban mindenkinek joga van saját nyelvén hallgatni a szent liturgiát. Igaz, a fordításokat Bacsinszky még csak ritkán használta fel a szertartásokon. A dorogi parókus 1768-ban az első munkácsi káptalan tagja lett, majd ő vezette a Munkácsi Egyházmegye megalakulásáról szóló tárgyalásokat Bécsben. Végül Bacsinszky Andrást 1772. augusztus 5-én munkácsi püspöknek nevezték ki. Hajdúdorogon kitörő örömmel fogadták a püspöki beiktatás hírét, hiszen a püspöki trónon is a magyar liturgia támogatóját tudhatták. Bacsinszky nem is okozott csalódást, engedélyezte, sőt bátorította a magyar fordításokat. A papok a magyart is használhatták a szertartásokon. 1790. december 17-én Kopcsay János dorogi parókus magyarul prédikált, és néhány magyar imát és éneket is belefűzött II. Lipót koronázási ünnepi miséjébe. 1793-ban a hajdúdorogi születésű Krucsay Mihály gálszécsi parókus elkészítette Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítását, amelyet 1795-ben Kritsfalusy György, ungvári tanár is elkészített Bacsinszky András születésnapi ajándéka gyanánt. Ez utóbbi fordítás terjedt el jobban, és a magyar nyelvű bizánci liturgia alapjává vált. Bacsinszky után több Dorogon szolgáló parókus került püspöki székbe. 1793-ban például Tarkovics Gergely, későbbi eperjesi püspök irányította a dorogi parókiát, akit Pócsy Elek, későbbi munkácsi püspök követett 1798-ban. Önmagában ez is jól mutatja Hajdúdorog súlyát a magyar nyelvű bizánci liturgia ügyében. Az 1806-os egyházi összeírások adatai szerint Dorog 5200 fős hívőszámával messze a legnagyobb görögkatolikus egyházközség volt az országban. Összehasonlítás végett Ungváron, Kolozsvárott vagy Nagyváradon ennek a lélekszámnak a felét sem érték el. A város parókusai, később elöljárói is fontos szerepet játszottak a magyar szertartásnyelvért induló hajdúdorogi mozgalom kialakulásában. 1.36.7. A bécsi udvar és a Szentszék félelme a magyar nyelv használatától A hajdúdorogi mozgalom tehát nem igazán a nép mozgalma volt, inkább az értelmiségi körök kezdeményezték. Ezt támasztja alá az a korabeli leírás is, hogy sok egyszerű ember attól tartott, hogy a magyar nyelv nem is oltárra való, Isten azt meg sem érti. Az egyre jobban terjedő magyar nyelvű fordítások híre Esztergomba is eljutott. - 236 -

A prímás még Bacsinszky idejében megtiltotta a magyar nyelv liturgikus használatát, és közölte, hogy egy új nyelvet csak a pápa emelhet az oltárra. Ennek a tiltásnak a hátterében valószínűleg az is állhatott, hogy a Szentszék korábban csak olyan nyelveket ismert el liturgikus nyelvnek, amelyeknek hátországában többségében nem katolikus hívek éltek. Magyarországon azonban nem ez volt a helyzet, és Esztergom kifejezetten tartott attól, hogy a magyar nyelvű bizánci szertartások vonzóak lehetnek a latin misét hallgató római katolikus magyarok számára. Megtörtént dolog az, hogy a magyarnak oroszul miséztek, oláhul énekeltek, s még, ha az éneklésznek kedve kerekedett, ráadásul az agiószt görögül is elorhangozta, s a szegény magyar jött ki a templomból azon meggyőződésben, hogy Istenével jól végezte dolgát, mert hiszen a pap és éneklész annyi idegen nyelven énekelt hozzá, miszerint lehetetlen, hogy vagy az egyiket vagy a másikat meg ne hallgassa, vallásos vigasztalását csak abban találván fel, hogy az egyházi szószékből legalább saját nyelvén szóltak hozzá. A fenti idézet Hajdúdorog főhadnagyától, Farkas Lajostól származik, és jól mutatja azt a nyelvi káoszt, ami a magyar nyelv szertartásokba való beszivárgásának idején állt fenn. Az is jól kivehető az idézetből, hogy a prímás tiltásának sem volt visszatartó ereje. Hajdúdorog tanácsa 1792 májusában még elrendelte, hogy az iskolában románul és ószlávul is oktassák a gyerekeket, hogy a misét jobban érthessék. Ugyanakkor Kopcsay parókus már 10 évvel korábban felvetette, hogy a város román és ószláv parókiáit egyesíteni kellene, mivel Hajdúdorogon nem beszélte ezeket a nyelveket senki, így egy idegen nyelvű parókia is elegendő lenne. A magyar egyházi nyelv mellett tehát úgy tűnik elsősorban a parókusok álltak ki. A város tanácsa eleinte szóban támogatta és elismerte a magyarosítás fontosságát, de hivatalosan igyekezett megfelelni a prímás és a munkácsi püspök előírásainak. A magyar nyelvű énekek és imák azonban egyre sokasodtak, és népszerűek is voltak. 1.36.8. Az első nyomtatott, magyar nyelven íródott bizánci imakönyv 1825- ben 1825-ben Kassán adták ki az első nyomtatott, magyar nyelven íródott bizánci imakönyvet Imádságos könyvetske címmel. 1833-ban pedig Nagyváradon jelent meg az első magyar görögkatolikus énekes könyv, Kerekes Döme szerkesztésében. Az 1840-es évekre több egyházközségben is teljesen magyarul miséztek felsőbb jóváhagyás, vagy egyházi szabályok átgondolása nélkül. Hajdúdorog vezetői 1821-ben végül a román parókia megszüntetése mellett döntöttek, ezzel egy időben a román nyelv oktatását is befejezték az iskolában. A reformkor hazafias szellemiségében a magyar nyelvű liturgia ügye csak még tovább erősödött. Ennek megtörésére 1841-ben a hajdúdorogi parókia élére Lyachovics Jánost nevezték ki. Az orosz származású parókus, a prédikáción kívül kíméletlenül száműzte a magyar nyelvet a templomból, és visszaállította az ószláv szertartást. 1.36.9. Hajdúdorog nem hagyja magát! Lyachovics János kudarca, az idegen érdekek érvényesítésére - 237 -

Lyachovics azt is kijelentette, hogy szerinte Magyarországot a cári seregek hamarosan elfoglalják, emiatt nem árt, ha megtanulják az új urak nyelvét. Az orosz visszaállítását a dorogi hívek nem nézték jó szemmel, és igyekeztek eltávolítani az új parókust, viszont a püspök hajthatatlan volt. A magyar ajkú egyházközségek is hangot adtak aggodalmuknak, Zemplén vármegye pedig levélben kért magyarázatot az oroszosításra Hajdúdorog városától és a Hajdú Kerülettől. A város vezetése azt válaszolta, hogy a magyar liturgiáról nem mondanak le, viszont annak fenntartását és megerősödését nagyban gátolja a nyomtatott könyvek hiánya. A kerület ígéretet tett arra, hogy felszólal az országgyűlésen a magyar nyelvű szerkönyvek állami költségen való fordításának és nyomtatásának ügyében. 1843-ban valóban az országgyűlés elé került a fordítás kérdése, viszont a költségekre hivatkozva elvetették az ügyet. 1.36.10.. A dorogiak kiállása a magyar szabadságharcban, és Szabó György élenjárása 1844-ben a magyar államnyelv lett, és 1845-ben Lyachovics a politika alakulása és a helyi nyomás miatt önként lemondott. Helyét Szabó György, hajdúdorogi születésű ungvári teológia tanár vette át. Az örömhírre Petrus Antal, dorogi pap elsőként teljes egészében magyar nyelvű liturgiát mutatott be, az egri püspök heves ellenzését váltva ki ezzel. Szabó a hajdúdorogi mozgalom egyik ikonikus alakjává vált. Vezetésével egyre gyakrabban miséztek kizárólag magyarul a hajdúdorogi templomban, még a segédlelkészek is. Főesperesi kinevezése után pedig a rábízott kerületben is igyekezett elterjeszteni a magyar liturgiát, meglehetősen nagy sikerrel. 1848-ban megáldotta a szabadságharcba induló katonák fegyvereit, és papi díszöltözetben elsőként esküdött fel a városban nemzetőrnek. A szabadságharc reményekkel telve indult nemcsak a nemzet, hanem a magyar liturgia pártolói számára is. 1848. június 19-én Eötvös József, vallás és közoktatásügyi miniszter levelet írt Popovics Vazul, munkácsi püspöknek, miszerint a kormány vállalná a bizánci rítusú szerkönyvek fordításának és kinyomtatásának költségeit. 1.36.11. Hamis vádak a magyar szabadságharc leverése után A harcok, majd a szabadságharc bukása meghiúsította a terveket. Ráadásul a magyar csapatok Világosnál, az orosz sereg előtt tették le a fegyvert, ami többek között az ószláv liturgikus nyelvet használó görögkatolikusok ellen hangolta a közvéleményt. Sokan még mindig a román, ruszin illetve orosz nemzetiséggel azonosították a bizánci rítust, sőt Hajdúdorogot egyenesen azzal vádolták, hogy vallása miatt a cári seregek győzelmét kívánta. A Szentszék ráadásul erősítette is ezt a beidegződést, hiszen az eperjesi és munkácsi egyházmegyéket következetesen ruszin, a fogarasi és nagyváradi egyházmegyéket pedig román egyházként emlegette. - 238 -

A magyar társadalom nagy része átvette ezt a szokást, és lenézte illetve kiközösítette a görögkatolikusokat, tekintet nélkül azok tényleges nemzetiségi hovatartozására. Bartakovics Béla, egri érsek ezt a közhangulatot használta fel ahhoz, hogy Hajdúdorogot megnyerje a római katolicizmus számára. 1859-ben az eredetileg Hajdúnánásra tervezett nagyobb, római katolikus templomot Hajdúdorogon építtette fel, annak ellenére, hogy akkor a városban mindössze egy család tartozott a felekezethez. A császári vallásra több tehetős dorogi nemes is áttért a közhangulat miatt, de a többség megmaradt a bizánci rítusnál, így az érsek terve nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1.36.11. Magyarellenesség a Bach-korszakban A szabadságharc bukását követő Bach-korszak a trónhoz hűségesnek ítélt nemzetiségeket támogatta a magyar érdekekkel szemben. Ennek egyik fontos eleme volt a fogarasi egyházmegye érseki rangra emelése 1853-ban. A Habsburg uralkodók és a Szentszék nemzetiségi alapon hozta létre a főegyházmegyét, amelyet egyúttal kivettek az esztergomi prímás irányítása alól. Így a román görögkatolikus egyház függetlenül, a magyar klérust megkerülve érintkezhetett Rómával. A magyarellenes politikai légkörben szóba sem kerülhetett a magyar liturgia ügye. Ennek ellenére 1862-ben, hosszú évek fordítómunkáját követően, Roskovics Ignác, hajdúböszörményi parókus kiadta az Óhitű imádságos és énekes könyvét. Ez volt az első széles körben elterjedt, jól használható, magyar nyelvű imakönyv, amely Popovics püspök tetszését is elnyerte. Roskovics munkája mellett Vályi János, későbbi eperjesi püspök, Csopey kanonok és Vaskovics, nyírtassi esperes is sokat fordítottak. A latin klérus a magyar liturgia terjedésével egyre többször hangoztatta, hogy a magyar nem liturgikus nyelv, ráadásul a szertartásokon is használt fordításokat sem hagyta jóvá a Szentszék. 1.36.12. Farkas Lajos hajdúdorogi főhadnagy bátor vitézsége Ebben az időben Hajdúdorog vezető tisztségét, a főhadnagyi pozíciót Farkas Lajos töltötte be, aki a magyar liturgia és a hajdúdorogi mozgalom meghatározó alakjává vált. Farkas a latin klérus ellenkezése, a román görögkatolikus metropólia felállítása és a munkácsi püspökök óvatos diplomáciája láttán arra a következtetésre jutott, hogy a magyar liturgia ügyét érdemben egy önálló, magyar érzületű püspökség megalapításával lehet elérni. Egy céltudatos püspök ugyanis eredményesen tudná képviselni a magyar ajkú görögkatolikusok érdekeit. A magyar egyházmegye ötletéről Farkas az 1860-as években cikket jelentetett meg Mészáros Károly ungvári lapjában, a Kárpáti Hírnökben. Hajdúdorog azonnal a főhadnagy ügye mellé állt, viszont sokan aggályosnak érezték egy egyházmegye nemzetiségi alapon való felállítását. Farkas Lajos 1863-ban gyűlést hívott össze Hajdúdorogon, ahol elhatározták, hogy feliratot készítenek Popovics Vazul püspökhöz. A feliratban a dorogiak arra kérték a püspököt, hogy engedje meg nekik, hogy teljesen magyarul végezzék a szertartásokat - egyes források szerint a püspökség kérdését is felvetették. A levélben azt is kifejtették, hogy korábban a magyar liturgia szentesítésére azért nem kerülhetett sor, mert nem volt elég magyar nyelvű fordítás, ami azóta jelentősen megváltozott. - 239 -

Popovics püspök szívélyesen fogadta a hajdúdorogi küldöttséget Ungváron, és a magyar görögkatolikusok kérését jogosnak ítélte meg. A püspök kijelentette, hogy a magyar nyelvű misét engedélyezni fogja a liturgikus fordítások ellenőrzése és szentesítése után. Popovics pozitív nyilatkozatának két komoly következménye lett. Egyrészt a dorogiak lelkesedésükben ettől kezdve minden idegen nyelvű részt kihagytak a szent liturgiából. Másrészt a dorogi nagygyűlés, még ha csak egyetlen parókia is állt mögötte, felkeltette a prímás és a Szentszék figyelmét is. 1863. május 22-én Scitovszky János, esztergomi prímás felszólította Popovics püspököt, hogy az ószláv liturgiát tartassa be híveivel, amíg a magyar nyelvet Róma nem ismeri el, nem kanonizálja. A munkácsi püspök november 11-én körlevélben tolmácsolta a prímás kérését, és felszólította a magyar ajkú görögkatolikusokat, hogy a kanonizálásig ószlávul misézzenek. A magyar énekek és imák viszont már annyira elterjedtek, hogy ezt szinte lehetetlenség volt betartani. Popovics a körlevélben arra is utalt, hogy egy új liturgikus nyelv elismerése a tridenti zsinat határozata értelmében a Szentszék jogköre. Popovics 1864-ben meghalt, ezzel az addigi eredmények is elvesztek. Hajdúdorog joggal tartott egy új, szláv érzelmű püspöktől. A munkácsi püspöki trón éveken át üresen maradt, így Hajdúdorog vezetése 1866. május 3- án úgy döntött, hogy a magyar nyelvű görögkatolikus liturgia ügyét felsőbb körök elé terjeszti. A hajdúváros feliratot küldött az uralkodónak, Simor János hercegprímásnak, a királyi főkancelláriának és a magyar országgyűlés elnökének. Ebben követeléseiket négy pontba szedték: Kérték a magyar liturgikus nyelv szentesítését. A feliratokban leírják, hogy nem értik, hogy tősgyökeres magyarokként miért kell saját hazájukban idegen nyelven imádkozniuk, miközben például a román nemzetiségűek saját egyházszervezetben a saját anyanyelvüket használhatják. Hangsúlyozzák, hogy csak olyan jogokat szeretnének, ami a királyság többi népét is megilleti. A magyar nyelv bevezetésével pedig senkinek a nyelvhasználatát nem szeretnék korlátozni, csak azt akarják elérni, hogy aki magyar, az imádhassa Istenét anyanyelvén. Kérték egy független, magyar püspökség felállítását. Farkas és a hajdúdorogiak is úgy vélték, hogy a magyar liturgiáért csak úgy lehet érdemben küzdeni, ha egy kellően magas pozíciójú egyházi méltóság áll az ügy mögé. Ezt csak egy önálló magyar nyelvű püspökség felállításában látták. A feliratokban azt is leírták, hogy amennyiben ez nem lehetséges a közeljövőben, akkor átmenetileg egy Hajdúdorog székhelyű vikáriátus, azaz helynökség felállítását is elfogadnák. Kérték a naptáregyesítést. A görögkatolikus rítus az ortodoxoktól megörökölte a Julián naptár használatát az egyházi ünnepek számontartására. Ez sok gondot okozott, hiszen Magyarországon az egyházi ünnepeket, és ezáltal a munkaszüneti napokat is, a római katolikus egyház által is használt Gergely naptár határozta meg. A görögkatolikus hívek saját egyházuk ünnepeit tehát munka mellett tudták csak megtartani. Emiatt kérték, hogy saját rítusuk is vegye át a Gergely naptárt. Engedély egy országos gyűlés tartására Hajdúdorogon. Ez a negyedik kérés utólag, kiegészítésképpen került bele a feliratokba. Farkasék rájöttek, hogy csak Hajdúdorog érdekeit képviselték, viszont ha több magyar nyelvű egyházközség fogna össze, akkor feltehetőleg jobban figyelembe vennék a kéréseiket állami és egyházi szinten is. A feliratokat országszerte szívélyesen fogadták, viszont érdemi válasz sehonnan sem érkezett. Szabolcs és Zemplén - 240 -

vármegyék képviselői is csak annyit tudtak elérni az országgyűlésen, hogy engedélyezték a magyar ajkú görögkatolikusok hajdúdorogi országos gyűlését. 1.36.13. A Hajdúdorogi Mozgalom győzelme!!! Az egyházmegye megalakulásához az első nagy lökést az úgynevezett hajdúdorogi mozgalom adta, amely évtizedeken át próbálta elérni a magyar parlamentnél, az uralkodónál és a pápánál egy magyar nyelven miséző, független egyházmegye felállítását. A magyar anyanyelvű görögkatolikusok korábban ószláv vagy román nyelvű egyházi kormányzat alá tartoztak. Az egyházmegye megalakulásának előfutára a Hajdúdorogi Külhelynökség volt, amelynek székhelyét a mozgalom központjában, Hajdúdorogon rendezték be. A megalapított új egyházmegye székhelyét azonban többek között az infrastruktúra hiánya miatt először Debrecenbe helyezték, majd onnan a püspökség hivatala 1914-ben Nyíregyházára költözött át. A püspökséget Ferenc pápa 2015. március 20-án Debrecen székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci egyházmegye, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi egyházmegye lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ezzel kezdve kivált az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól, és önálló, azaz sui iuris egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. 1.37. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Hajdúdorog város környéke bővelkedik régészeti feltárásokban. A bronz- és vaskortól kezdve a magyarok letelepedéséig, mindegyik nép, amely ezen a területen megfordult, hagyott valamilyen nyomot a hajdúdorogi határban. Az 1955-ben feltárt avarkori sírból arcábrázolásos aranyozott ezüst csat került elő. A szállásföldi Temető-hegy nevű részen végzett ásatások alkalmával honfoglaláskori sírokat találtak. A feltárt leletek legértékesebb darabja egy bagolyfejes csont botvég. A várostól délre lévő, ma már Hajdúböszörmény igazgatási határához tartozó Katidűlőben 1990 óta (megszakításokkal) folyik az Árpád-kori település, templom és a templom körüli temetõ feltárása. Feltárták a helyben égetett téglából épült, félköríves szentélyzáródású, nyugati karzattal ellátott templomot, a körülötte lévő temető 500 sírját, 3 lakóházat, több külső kemencét és egy kovácsműhelyt. Feltehető, hogy a teljes feltárás után ez lesz ország legnagyobb, teljesen feltárt Árpád-kori temetője. Fájdalmas a város számára, hogy a lelőhelyeken feltárt értékeket a vizsgálatok befejeződése után teljes egészében Budapesten és Debrecenben állítják ki. - 241 -

Megfontolandó lenne, ezen országos jelentőségű kincsek helybeli kiállítását is megoldani, még ha nem is a legértékesebb darabokra kiterjedően, és nem is állandó jelleggel. Mindenesetre a 2000-ben megnyitott Helytörténeti Gyűjtemény számára ez megfelelő látogatottságot biztosíthatna időszakos jelleggel. 1.38. A településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Hajdúdorog területét a belterülettel együtt összesen 16 különböző részre tagolják. Hajdúdorog határát először 1843-ban osztották fel hét járásra és tizenhat dűlőre, amelyek azóta is változatlanul fennmaradtak. A különböző külterületek elnevezése azért vált fontossá a 19. században, mert a népesség növekedésével párhuzamosan az állattenyésztés helyét is a földművelés vette át. A kimért földterületeket pedig a nevesített dűlőkben könnyebb volt megtalálnia a birtokosnak, a jegyzőnek és a napszámosnak egyaránt. A település szerkezetében visszatükröződik a hajdúk és a mezőgazdasági jelleg hatása, emiatt Hajdúdorognak a többi hajdúvároshoz hasonlóan speciális szerkezete van. A halmazos településtípus alatt leggyakrabban kertes vagy ólas-kertes településnek írják le a várost, amely arra utal, hogy egy lakóházhoz általában kert is tartozik. Ezt az alapvető szerkezetet koncentrikus körök mentén alakították ki a hajdúk, amely az egykori központi templomerőd vonalát követte. - 242 -

Hajdúdorog külterületének legnagyobb részét (76%-át) a szántók teszik ki. Mindössze 7%-ot képvisel a legelők, rétek, puszták aránya. Elsősorban a város keleti részében találhatóak a 4%- ot kitevő gyümölcsösök és szőlőültetvények; és legnagyobb arányban ugyanitt van a város területének 2%-át kitevő erdő is. A város kiterjedt határának legnagyobb részét a Szállásföld nevű járás foglalja el, amely jelenleg három dűlőre van felosztva: Szállásföld Észak, Szállásföld Közép és Szállásföld Dél. Az észak-déli irányban 15 kilométer hosszan elnyúló járást napjainkban körülbelül hetvenen lakják összesen 50 lakásban. Hajdúdorog legjobb termővidéke a Szállásföldön húzódik, emiatt a táj jellegét alapvetően a mezőgazdasági tevékenység határozza meg. Szállásföld nyugati részén fut végig a tokaji út, amely ma már nincs végig, vagyis Tokajig leaszfaltozva, de még mindig ez az északi mezőgazdasági területek legfőbb útvonala. A Hajdúdorogtól északi irányba vezető út egészen a Hajdúnánás - Nyíregyháza kövesútig két sávos, majd ezután egy nyomvonalra szűkül. A két útvonal találkozását a helyiek keresztútnak nevezik. A tokaji utat követve a keresztúttól körülbelül 2 km-re található a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Kft. Innen északra keresztezi a tokaji utat az M3-as autópálya. A Szállásföld a kiváló termőtalaj mellett történelmi emlékeiről is nevezetes. A járás évszázados elnevezése utal arra, hogy ez a terület már évezredek óta lakott hely. Először 1938-ban végeztek ásatásokat az úgynevezett Temetőhegyen, ahonnan honfoglalás kori sírok kerültek elő. Később az autópályához kapcsolódó megelőző ásatások tártak fel szarmata és Árpád-kori településeket. A Csárdadombról kelta, szarmata és római sírok és lakóházak nyomai kerültek elő. A Temetőhegyhez közel eső Templomdombon pedig egy 10 11. századi templom alapjaira és az azt körülvevő temetőre bukkantak. Az autópályához közel húzódik a Csörsz-árok, amely valamikor a szarmaták birodalmát és a rómaiak kereskedelmi útjait védelmezte. A Szállásföld legmagasabb pontja a Rezes halom, amely a Nagylapos pusztáján emelkedik ki, és egyike a legnagyobb hajdúdorogi kunhalmoknak. A Szállásföld mellett északról dél felé nyúlik Görögkút, amely két dűlőre van felosztva: Görögkút Észak és Görögkút Dél. A kiterjedt északkeleti járás távol esik a műutaktól, emiatt ma már csak heten laknak ezen a vidéken, de még mindig 13 tanya illetve lakás található itt. Görögkút dombos, eldugott dűlőire szintén a kiterjedt mezőgazdasági területek jellemzőek. Nevét a területén megtelepedő bizánci rítusú, vagyis görögkatolikus lakókról kaphatta. Keleti határvidékén kunhalmokat is találunk, amelyek közül a legnagyobb a Bene-halom. Ennek egyedi élővilága is említésre méltó, ugyanis a környéken csak ezen a kunhalmon él meg a törpe mandula. Görögkút délkeleti részén kiterjedt legelők találhatók. Ezt a vidéket Kabátnak nevezik a helyiek. Görögkúttól és Szállásföldtől délre található Disznókút, amely három dűlőre bomlik: Disznókút Észak, Disznókút Kelet és Disznókút Nyugat. A járás nem egybefüggő területén 11- en laknak 16 tanyában vagy lakásban. Hajdúdorog külterületének keleti részén fekszik Disznókút Észak és Kelet. Ezek ugyanolyan dombos, homokos buckákkal tagolt tájjal - 243 -

rendelkeznek, mint az északi Görögkút. Területükön több gyümölcsös és legelő található. Ez utóbbiak közül a legnagyobb az északi Disznókút lapos. Disznókút Nyugat területileg különválik, és a város nyugati felében található, a Hajdúnánásra vezető úttól északra. Közvetlenül a város belterületének északi határánál fekszik Rákóczikert, amely Hajdúdorog legkisebb területű, de leglakottabb külterülete. 80 lakásban összesen 208-an laknak ezen a területen. Legnagyobb arányban ebből a külterületből vontak be a város belterületébe. A strandfürdőtől északra fekvő Rákóczikertet leginkább kisebb területű kertek, földek és az azokhoz tartozó házak alkotják. Egykor területén állt az úgynevezett Muszka halom, amely az 1848 49-es forradalom és szabadságharc idején kolerában elhunyt orosz katonák tömegsírja volt. A fürdő kialakításakor azonban a halmot elsimították. A város belterületétől keletre, az Újfehértó felé vezető úttól északra terül el a Csontoskert, amely a közeli Csontos-halom nevű kunhalomról kapta a nevét. Ez a halom ma már nem tartozik Hajdúdorog területéhez. A Csontoskert területén 10 lakás áll, amelyben összesen 22- en laknak. A tájat jórészt a Nyírségre jellemző homokhátak tűzdelik, ezért az itt található földeken elsősorban gyümölcsösök és szőlőültetvények vannak. A Csontoskert város felőli oldalán legelő terül el. Itt található a gázcsere telep, és innen kelet felé haladva érhető el a Bocskai Magtár Termelő és Szolgáltató Kft. A Csontoskert legjellegzetesebb épülete az úgynevezett nádfedeles, amelyben ma a Szent Bazil Oktatási Központ mezőgazdasági szakközépiskolájának műhelye működik. A Csontoskerttől délre van a Lókert, amelynek területét legnagyobb arányban borítják legelők és erdők. A Lókertet 22 lakásban összesen 36-an lakják, nem számítva ide a Balogh Sándor utcát, amely egyéb belterületként az egykori cigánytelep helyén épült fel. A nyírségi homokos talajú területen található az úgynevezett Nagyerdő is, amely a város legkiterjedtebb erdeje. Itt működik a Bocskai Sertéstenyésztő Kft. Az újfehértói út mentén, a Csontoskertben és a Lókertben is 2009-ben feszületeket újított fel az önkormányzat annak emlékére, hogy ebben az évben hét hónapon keresztül a városban őrizték a máriapócsi könnyező Istenszülő ikonját. A feszületek a Máriapócsra vezető zarándokutat is jelzik. A Lókerttől délre fekszik a Kölesföld nevű külterület. Itt jelenleg 18 lakásban avagy tanyán összesen 22-en laknak. A belterület közvetlen szomszédságában elterülő járás szerény termőképességű földjéről kapta a nevét. A tájat a művelt területek mellett több helyen szikes puszták borítják. Egykor ezen a külterületen állt a város első fürdője, az úgynevezett kádas fürdő. A 19. században megnyílt fürdő a helyben feltörő gyógyvízre épült. A város tulajdonában álló fürdőt hosszú ideig Hajdúdorog zsidó közössége bérelte rituális fürdőnek. 1900-ban a város nem hosszabbította meg a bérletet, és Szent István Fürdő néven nyitotta meg a város első közfürdőjét. A fürdő ma már nem működik, és csak a Kölesföldre vezető Fürdő utca és a Fürdő major őrzi emlékét.[19] Itt található Hajdúdorog legmagasabb pontja, a 162 m magas Debeje-halom, és egy másik kunhalom is, a Vágott-halom. A dűlő déli részén található a Kövecses halom, amelyen 2008-ban Árpád-kori temetőt és templomot tártak fel. A Kölesföldtől délre található Hajdúdorog Gát nevű járása, amelyet nyolc lakásban nyolcan laktak 2001-ben. A közeli járásokhoz hasonlóan itt is a Hortobágyra jellemző táj, a szikes puszták az uralkodóak. A Gát legfontosabb vidéke az úgynevezett Kati-dűlő, ahol egy újabb - 244 -

Árpád-kori település nyomaira bukkantak. A 12. századi település, a régészek szerint, teljes feltárása után akár az ország legnagyobb Árpád-kori településmaradványa lehet. Az 1990 óta kisebb megszakításokkal folyó feltárás során előkerült egy templom a hozzá tartozó temetővel, több lakóház és egy kovácsműhely is. A Gáttól délkeleti irányban fekszik a Gyulás vagy Gyúlás nevű külterület. A szikes, homokos talajú dombos vidéket egyetlen ember lakja, és összesen három tanyaépület található itt. A város délnyugati járását Zajgatónak nevezik. A külterületen 18-an laknak 7 lakásban. A Zajgató és a város határán erdősáv húzódik, amit legelők, majd kintebb termőföldek követnek. Ebben a járásban fut végig a vasútvonal, és itt található az úgynevezett Vidi-tó, amely a város csatorna-hálózatának a része. Hajdúdorog belterületét a hajdúk közigazgatási szempontból négy tizedre osztották fel. A tizedek a többi hajdúvároshoz hasonlóan eredetileg egy-egy hajdú tizedes irányítása alá tartoztak, vagyis nem egy törtszámra, hanem egy katonai egységre utal az elnevezés. A településről kivezető négy legnagyobb út (Böszörményi, Nánási, Fehértói és Tokaji) egyben a tizedek határát is jelöli. Északnyugaton van a Telekhegy tized, északkeleten a Hegy tized, délen pedig a Viditó tized és a Gát tized osztozkodnak Hajdúdorog területén 1.39. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A város építészeti, városszerkezeti értékeinek feltárására külön értékvédelmi vizsgálat illetve. értékvédelmi katasztert áll rendekezésre. A város történetileg, településszerkezetileg legértékesebb, legkarakteresebb részét, a hajdúvárosokra jellemző sajátosságokat megőrző nagy körúton belüli területeket településszerkezeti védelemre tartjuk érdemesnek. A városközpontban a rendezési tervben lehatárolásra kerültek a kiemelt városképi jelentőségű területek. A védett ill. védelemre javasolt épületek négy kategóriába kerültek besorolásra, - M mûemlék - KHV kiemelt helyi védelemre érdemes épületek - HV helyi védelemre érdemes épületek - V jellegzetes, de védelemre nem javasolt épületek. Az épületek kategóriánkénti felosztását a V-2b jelû tervlap tartalmazza. - 245 -

Helyi értéket képviselő, helyi értékvédelemre javasolt épületek listája, mely egyben értékbeli fontossági sorrendet is takar: Helyi és tájra jellemző építészeti megoldásokat magában hordozó, kiemelt figyelmet érdemlő épületek listája. Ezek az épületek nem tartoznak a helyi védett kategóriába, de fontos, hogy szerepeljenek vizsgálati szinten az épületek listájában. A felsorolt épületeken kívül figyelni kell a kerítések formájának alakulására, egyes tájra jellemző formára, motívumra, melyet védeni és építeni kell, hogy a hagyományok tovább élhessenek. Ugyanez vonatkozik a nem védett épületek homlokzatára, azok díszeire, ablakának osztására, azok ritmusára, tornácára, oromfalának kialakítására, alaprajzi és telken belüli elhelyezkedésére. 1.39.1. Világörökségi és világörökségi várományos terület Ilyen területtel a város nem rendelkezik 1.39.2. Műemlék, műemlékegyüttes Hajdúdorog város örökségvédelmi hatástanulmánya 2008. évben került kidolgozásra, melyet jelen településrendezési tervmódosítás a CD. dokumentációja is tartalmaz. A településrendezési terv 2015. módosítása az épített örökség értékeit nem érinti. A tervezett módosítások egy része korábban elhatározott, tervezett területfejlesztéseket hagy el, mely változásnak köszönhetően a jelenlegi természeti környezet érintetlenül tud megmaradni. A tervezett módosítások a település természeti értékei szempontjából kifejezetten kedvező hatásúak. MŰEMLÉKEK 1. Tokaji út 2. Görög katolikus templom 2. Nánási út Református templom 3. Böszörményi út 3. Katolikus templom 4. Rózsa u. 18. Parasztház - 246 -

1.39.3. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely KIEMELT HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK: 5. Vörösmarty u. 10. Parasztház 6. Tokaji út 29. Lakóház 7. Óvoda u. 5. Görög katolikus parókia 8. Tokaji út 4. Polgármesteri Hivatal 9. Tokaji út 5. Móra F. Mûvészeti Ált. Isk. 10. Ady e. u. 23-25. Középiskola 11. Jachkovich u. 5. Helytörténeti Gyûjtemény 12. Nánási út 8. Orvosi rendelõ 1.39.4. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet JELLEGZETES, DE VÉDELEMRE NEM JAVASOLT ÉPÜLETEK 23. Nánási u. 9. Görög Katolikus Ifj. Egy. 24. Vásár u. 30. Lakóház 25. Mátyás király u. 67. Lakóház 26. Böszörményi út 62. Lakóház 27. Tégla u. 38. Lakóház 28. Kossuth u. 16. Lakóház 29. Görög Demeter u. 19/b. Lakóház 30. Iskolakert u. 7. Lakóház 31. Ady E. u. 49. Lakóház - 247 -

1.39.5. Nemzeti emlékhely A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény meghatározása szerint nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít. A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása, a 2011. évi CXLIX. törvény 2012. január 1-től kevés helyszínt nyilvánít nemzeti emlékhellyé, és ezek sorában hajdúdorogi helyszín nem szerepel. Mégis érdemes elgondolkodni a Hajdúdorogi Mozgalom nemzeti jelentőségén, hiszen a tisztesség és emberség példaadó kitartásának erénye talán az a legfontosabb lelki nemzeti kincsünk, amely kortól, elnyomó hatalomtól függetlenül lelki nemzeti jelképünk. Hajdúdorog város környéke bővelkedik régészeti feltárásokban, a Föld a földből kiásott történelme, az itt élő szerves hagyomány beszél arról, hogy a város történelme számos olyan erényt mutat fel, amelyre joggal büszkék lehetnek a dorogiak, mert történelmükkel példát mutattak az egész országnak. A görögkatolikusok magyar liturgiáért, és a magyar nyelv használatáért vívott hősies küzdelme a tisztességről, az emberségről, a hitről, hazaszeretetről szól. A hazaszeretet az itt élő nép kitartó szorgalmával párosulva soha nem tévesztett célt. A hajdúdorogi mozgalom olyan nemzeti jelkép és érték, amelyet kevesen ismernek. Hajdúdorog történelme napjainkban is példa arra, hogy az ország lakosságához mérten kevés számú ember kitartással, a tisztesség és emberség alapértékeinek szolgálatában, MEGINGATHATATLAN BIZTOS HITTEL és KITARTÓ SZORGALOMMAL ELÉRI CÉLJÁT bármilyen leigázó idegen hatalommal szemben. A város főterét el lehetne nevezni a Tisztesség és Emberség terének, amely a magyar néplélek történelmi hagyományának kontinuitását szolgálná, és válhatna olyan nemzeti lelki hagyományőrző és ápoló kertté, amelynek ápolása a legfontosabb közügy. 1.39.6. Helyi védelem HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 13. Szív u. 30. Parasztház 14. Gáti zug 2. Parasztház - 248 -

15. Petõfi tér Görög Katolikus Általános Iskola 16.Domb u. 12. Lakóház 17. Újfehértói út Lakóház 18. Régi Tokaji út 79. Lakóház 19. Böszörményi út 9. Lakóház 20. Tégla u. 25. Lakóház 21. Böszörményi út 7. Mûvelõdési Ház, Könyvtár 22. Kötõ u. 28. Lakóház 1.40. Az épített környezet konfliktusai, problémái Hajdúdorog arculata a múltjának, jelenének és a hajdúdorogi emberek helyi társadalmigazdasági élethelyzetének térbeli lenyomataként mutatkozik meg. Amikor a társadalmi viszonyok kiegyensúlyozottak, akkor harmonikusan alakul a településkép is, míg nagyobb társadalmi változások az épített környezet alakításában erősebb változást eredményeznek. Ennek példáit mindnyájan megélhetjük Hajdúdorogon is. 1.40.1. A történelmi városkép átalakulása az 1960-as évektől Hazánk nemzetközi megítélése szempontjából a 60-as évekre elkerülhetetlenné vált az egészséges ivóvízellátás lehetőségének országos szintű biztosítása. Ennek keretében Hajdúdorogon is, az elmaradt infrastrukturális helyzetből történő kitörés első lépéseként beindította a közműves vízellátás kiépítését, amivel kezdetét vehette a fürdőszobás korszak. A városias házak utáni vonzalom, s az állam ehhez nyújtott központi segítsége útján robbanásszerűen, szervezetten átépülésnek indult a város. Így a 60-as, 70-es évek belvizes időszakainak révén, az egyszerű, de emberi léptékű, a korról és egykori használóiról mesélni tudó, régi vályogházakat a kedvezményes hitellehetőségek kihatásaként tömegesen törölte el az új, komfortot nyújtó magas betonlábazatra rakott téglaépületek tömege. Ez az időszak közmegelégedésre egészséges és komfortos otthonhoz juttatta az itt élők döntő részét, azonban a váltakozó formavilágú, helyi sajátságokat is tükröző lakóépületek, alkotta utcaképek eltűntek, helyette országosan uniformizált, idealizált, kertvárosias - 249 -

munkáslakótelepi településkép formálódott, lapostetős ABC-vel, lapostetős szolgáltatóházzal stb. 1.40.2. A háztáji, házkörüli gazdálkodásra alkalmas lakótelkek megtartása Hajdúdorog iparosítása a 80-as évek végén megrekedt, és sajnos ma az iparosítás maradványa is visszaszorulóban van. Az itt élő családok egyéni boldogulásukhoz, szorgalmukkal szívesen végeztek háztáji, házkörüli gazdálkodást, amit a felvásárlórendszerek ÁFÉSZ, TSZ, tejbegyűjtő stb felszámolásával folyamatosan elhalt. A háztáji, házkörüli gazdálkodás mára sok családnak, elsősorban a munkanélküli, vagy alacsony költségvetésből élő, deprivált helyzetbe került embereknek a puszta megélhetéshez vált elengedhetetlenül szükségessé azzal, hogy önmaga számára termel némi élelmet. Látnunk kell, hogy a lakosság önfenntartó vitalitására építeni lehet, a kertet bevetni, aprójószágot tartani nem tilos, ezzel a jövőben is számolni lehet, ezért a város jövőjét, a népesség életfeltételeit, figyelembe kell venni. Ennek tükröződnie kell a rendezési tervben, hogy a háztáji, házkörüli gazdálkodás céljára megfelelő méretű zöldterület álljon rendelkezésre a lakóépületek környezetében. A telekalakítások minimális méretének kialakításakor helyet kell adni a lakások körül egészségesen telepíthető gazdálkodó épületeknek is. Ennek híján előbb, vagy utóbb az életkörülményeket sértő beépítésekből adódóan korlátozásokra, így a megélhetés egyik eszközének elvételére kényszerülnénk. A város terület-felhasználásának szabályozásánál, a külső sáv nagytömbös, nagytelkes rendszerét fenn kell tartani, egyéni érdekek miatti felaprózását többségi érdekekből el kell kerülni. Növekvő igény esetén folyamatosan kell biztosítanunk az újabb gazdálkodásra is alkalmas telkeket. 1.40.3. Rendezett utcaképek fenntartása Hajdúdorog az utak és terek formavariánsai és a beépítés, illetve a beépítetlenség módja, helyzete a városkép további meghatározói. A városi úthálózat főutakra és mellékutcákra tagolódik, az un. kisgyűrűn kívül (Füzesi, Csonka, Keleti, Domb, Hétút, Akácfa és Régi tokaji utakkal határolt belváros ) azonban nem találunk intézményeket is tömörítő települési alközpontokat. A főbb forgalmat bonyolító útjak rendezettségére nagy hangsúlyt kell fektetni, hisz ezeken keresztül tárulkozik ki a város a közterületek felé. A zárttá, vagy burkolttá tett belvízlevezető árkok mellett, a zöldfelületek gondozottságával, igényesebb városi külső teremtődik meg. - 250 -

1.40.4. Éjszakai városkép A város arculatát az éjszakai városkép is meghatározza. Meg kell találni azt a város arculatának legmegfelelőbb egyensúlyt, amely a közterületek biztonságot szolgáló megvilágítása, és a fényreklámok elhelyezésének zavaró hatása között húzódik. Kétségtelen, hogy minden városközpont sajátja, sőt arculati eleme is a fényreklám. Azonban rendkívül fontos, hogy az éjszakai kivilágítás szempontjai során, a valódi hangsúlyt a város középületeinek, műemlékeinek, helyi védelem alatt álló épületeinek, szobrainak, köztéri berendezéseinek kivilágítása adja, amelyek mellett a reklámok elhelyezése jóval kisebb hangsúllyal, jóízléssel lehetséges. Kerülni-tiltani kell az önmagát villódzó fénnyel reklámozó világítást! 1.40.5. A városlakók dícséretes spontán szorgalma a közterületeken Észre kell vennünk a még kisebbségben lévő köztéren virágot ültetők és gondozók fáradságát, környezetének szeretetét, s a helyi médiákon keresztül a város köszönetét nyilvánítani ki számukra. A figyelem és kedvesség mások figyelmét is ráirányíthatja a környezet ápolásának értelmére. 1.40.6. Városi sziluett védelme Hajdúdorogról alkotott képet, látványát a harmadik dimenzió teszi teljessé. Az alföldi sík domborzat és a jellemzően alacsony beépítésből egy-két meghatározó épület kimagaslása, az épületek térbeli megformálása révén. A külső településképről a környező táj felől közeledő számára feltáruló látvány alapján alkothatunk véleményt. A város épített környezetéből kiemelkedő görög katolikus templom tornya, mint városunk jelképe előreköszön a hozzánk vagy hazaérkezőknek. További ízléses díszkivilágítással szükséges ennek a legfontosabb épületnek a hangsúlyossá tétele. Hasonlóan szükséges a belváros egyéb, szintén reprezentatív épületeinek hangsúlyozása díszkivilágítással. 1.40.7. Közterületek fásítása - 251 -

Hajdúdorog utcáinak karakteréhez a kertes beépítés tartozik jellemzően. Mint alföldi kertes településtől joggal elvárható, hogy az utcák környezeti minőségét lényegesen befolyásolja a fásítás. A fasorok és a zöld növényzet jelenléte történelmi hagyomány a városban. Törekednünk kellene a kiültetések megszervezésére. Idősebb fáink pedig koruk és méreteik miatt kapjanak védelmet tőlünk. Az öreg fáink a múlt idők tanúi, csodálatot és tiszteletet ébresztenek a természet iránt. Hagyomány volt egykoron, a porta tulajdonosok házuk előtti árkainak a rendben tartása. Ez a hozzáállás egyre több lakosnál feledésbe merült, egyre több az elgazosodott utcaszakasz. A Kényszerítés eszközével nem szívesen élne senki sem velük szemben, mert az önkéntes hozzáállás felvállalása a cél. Ennek keretében a Tiszta udvar rendes ház mozgalom tartalommal való megtöltése lendületet adhat e cél eléréséhez. Ugyanis az önkormányzat az egész város területét nem képes teljes értékűen rendbe tartani közmunkásaival. 1.40.8. Hulladékok fegyelmezetlen kezelése A szervezett szemétszállítás és ingyenes állati tetem elhelyezési lehetőség mellett, fegyelmezetlen, meggondolatlan lakossági magatartások miatt a város széle és a hulladéklerakó hely összetartozó fogalmakká váltak az utóbbi időben. Együttes összefogással, szigorú fellépéssel ennek gátat kell vetni. 1.40.9. A városközpont rekonstrukció szükségessége Az elmúlt években elindult a városközpont rekonstrukciója, amely magában foglalta a gyalogjárda felújítását és a park keleti oldalán parkolóhelyek létrehozását. További tervek születtek a parkok rendezésére, ami a kavicsburkolat cseréjét fogja jelenteni. Ezen felül pedig a park északi oldalán üzlethelyiségek létrehozására születtek tervek, amelyek megvalósítása a közeljövő feladatai közé tartozik. A város központjában végzet fejlesztés erőteljesen kihat a város arculatára, városképére, ezért is indokolt igényes kivitelben elkészíteni. Ilyen okokból is megfontolandó a Művelődési Ház és Könyvtár homlokzatának rekonstrukciója, amelyet a belső városrész összképhez illeszkedő módon kell majd végrehajtani. 1.40.10. Fedett piaccsarnok kialakításának igénye Az elmúlt években már történtek lépések a piac fejlesztésével kapcsolatban (kultúrált vizesblokk építése), de a piac kerítésének, kerékpártárolójának, üzletsorának, vízelvezetésének, térburkolatának elkészítése és a csarnoképület felújítása még az elkövetkező néhány év feladata, amelybe a vállalkozók bevonását is szükségesnek tartja az - 252 -

önkormányzat. E fejlesztési területnél lényeges megemlíteni, hogy az Európai Unió SAPARD támogatási csomagjának prioritásai között szerepelt (igaz a tavalyi évben) kulturált piachelyek fejlesztésének támogatása. 1.40.11. A lakosság partnersége Fentiek megvalósításában messzemenően számítani kellene a lakosságra, mint potenciális partnerre, illetve szintén nagy figyelmet kellene fordítani az ifjúságra is. Meg kell keresni a lehetőséget annak, hogy fiataljaink saját kezük munkáját is hozzáadják Hajdúdorog megóvásához, megújításához, szépítéséhez. Ebben nagy segítségre lehetnek az intézmények. Ismertessék meg a hajdúdorogi gyermekekkel szakembereik segítségével, hogy mi az, ami fontos, mi az, ami szép, mi az, ami értékes városunkban, amivel foglalkozni kell. Másrészt nyilvánvaló, hogy az, hogy az, amit a gyerekek a szüleikkel közösen hoztak létre, azt hólnaptól szívesebben, össze fogottabban fogják óvni, védeni. 1.40.12. Szervezett lakásépítés, fenntartás szükségessége A következő néhány évben várható a szervezett lakásépítések központi szorgalmazása, támogatási rendszerek biztosítása révén. Az önkormányzat három teljes egészében saját tulajdonú telket tud biztosítani önkormányzati bérlakások építésére (kettőt a Tokaji úton, egyet pedig az Iskola úton) Javasolt a kormányzat által kidolgozásra ígért támogatási források igénybevételének megcélzása, amihez az önkormányzat számára is hasznos megvalósíthatósági tanulmány megléte szükséges. 1.41. Közlekedés Hajdúdoroghoz északnyugati irányban rendkívül közel helyezkedik el Hajdúnánás városa, melyhez a 3502-es számú országos mellékút teremt kapcsolatot, keleti irányban 3504-es főút vezet Újfehértó felé. Az igazgatási terület közepén nyugat-keleti irányban halad keresztül a Hajdúnánás-Nyíregyháza irányú 3317-es számú országos mellékút. A város igazgatási területét érinti az M3-as autópálya tervezett nyomvonala, mely az igazgatási területet felsõ harmadában nyugat-kelet irányban metszi. A város azonban önálló le- és felhajtó csomóponti kapcsolattal nem rendelkezik, az autópálya legrövidebb úton való elérése Hajdúnánás városon keresztül lehetséges. - 253 -

1.41.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város közúti kapcsolata a 3502-es Hajdúnánás-Hajdúböszörmény, a 3503-as Hajdúdorog- 36-os fõút és a 3504-es Hajdúdorog-Újfehértó összekötő utakkal biztosított. A város külterületi szakaszát érinti a 3317-es Hajdúnánást Nyíregyházával összekötő út. A 35303-as út a vasútállomási bekötőút. Hajdúdorogon átmenő, településeket összekötő utak közül, az M3- as autópálya (vagy gyorsforgalmi út) megépülésével a Tiszavasvárit és Hajdúböszörményt, azaz a 35-ös és 36-os másodrendű főútvonalakat összekötő 37 km hosszúságú 3502 jelű felértékelődött. Figyelemmel kell kísérni a közelségben lévő szabolcsi megyeszékhely térségi fejlesztési érdekeit és azonosulás esetén Hajdúnánás és Hajdúdorog városoknak időben rá kell hangolódniuk arra. Nyíregyházának létérdeke elérhetőségének nagyléptékű javítása. Az utak burkolatszélessége 6,0 m, kivéve a Böszörményi utat és a Tokaji út városközponti szakaszát, ahol szélesebb, mert kerékpársávot építettek, illetve festettek fel. A kerékpár sávval érintett szakasz kivételével az utak teherbírása nem megfelelő, mely látható a burkolatok hibáiból. Nyíregyháza és vele Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de az országhatárig tekintve egy nagy lappangó régió (Ukrajna stb.) gazdasági életében Budapest jelenleginél lényegesen gyorsabb elérése már mérlegelendő mind Észak-kelet Magyarország felzárkóztatási esélyeinek kormányzati megteremtésénél, mind az autópályával pozíciót vesztő MÁV számára, mind a térségfejlesztésben érdekelt és komoly önerőt összpontosítható érdekelt önkormányzatok számára. Nyíregyháza és Hajdúdorog érdekeit egyaránt szolgálná egy saját lehajtó, amely egyszerre tárná fel a megyeszékhely nyugati ipari célra hasznosított területeit, és Hajdúdorog szempontjából is önálló fejlesztési lehetőségeket kínálna, továbbá javítaná a közlekedési feltételeket, és csökkentené a menetidőt Hajdúdorog-Nyíregyháza viszonylatában. 1.41.2. Közúti közlekedés 1.41.2.1. Hajdúdorog elérhetőségének fejlesztési igényei Az M3-as autópálya a település külterületét érinti É-on, de közvetlen kapcsolat a várossal nincs. Az autópályát külön szinten keresztezi a 3503-as út és egy külterületi mezőgazdasági gyűjtőút. A közúthálózat-fejlesztési koncepció szerint a 3502-es útnak országos főúttá fejlesztését tervezik a jelenlegi nyomvonalon. A 3503-as és 3504-es számú utak továbbra is országos mellékútként szerepelnek az állomási bekötő úttal együtt, fejlesztésük nincs tervezve. - 254 -

A mezőgazdasági területek megközelíthetők a településeket összekötő utakról, de a Városkert utca és a Hétút utca külterületi szakaszának fő dülőútkénti figyelembe vétele tervezett. A külterületen Hajdúdorog és Hajdúnánás között már kerékpár és gyalogút épült, további építésével a forgalmi adatok alapján nem számolunk. A településen gyűjtő útként működnek a Rákóczi, Pacsirta-Vércse, Régitokaji, Városkert, Kút, Nyíregyházi, Keleti, Vasvári, Fürdő-Nagy Sándor, Kórház, Fogadó, Ady Endre és a Téglagyár út. Szintén gyűjtőútként működik a Mátyás király, Árpád és Bocskai körút. A gyűjtő utak burkolatszélessége 5,5-6,0 m. Az utak mellett legalább egy oldalon gyalogos járda van. A lakóutcák nagy része szilárd burkolattal rendelkezik, burkolatszélessége 3,0-4,0 m. Az útépítés a milleneum után, a gázzal együtt a sláger közműve lett a lakosságnak, akik önerőből építettek meg zömmel útjaink útalapjait, míg az önkormányzat azt mennyiségi korlátok nélkül aszfaltburkolattal látta el. A lakossági összefogást gerjesztette, hogy az elképzeléstől a megvalósításig nem kellett éveket várniuk, hanem a néhány hónap alatt, az önkormányzat önrendelkezési joga mellett megvalósulhatott. A lakosság önerős vállalása mellett napjainkra a város belterületi úthálózatának 80-85 %-a szilárd burkolattal van ellátva. A következő évek feladata a többnyire keskeny, 3,5-4 m-es utak szélesítése, nemesített padkával ellátása, illetve AB 12-es burkolattal történő megerősítése lesz. A forrásoldal megtalálása, a szennyvíz pályázat sikertelensége esetén, komoly feladat lesz a mindenkori önkormányzat számára, különös tekintettel arra, hogy a földutakat leváltó lakossági áldozatvállaláshoz hasonló felajánlásokra e téren már nem lehet számítani, ez városüzemeltetési, fenntartási szempontból válik majd szükségessé. A szennyvízprogram beindulásával azonban, a tönkrement, megerősítésre érett utakon végzett vezetékfektetést követő helyreállítás teljes felületi megerősítéssel történne, ami kiemelt állami támogatás mellett levenné a terhet az önkormányzat válláról. A hajdúdorogi embernek a rohamos léptekkel felfejlődő és pezsgő Nyíregyháza város elérése, a város nyújtotta szolgáltatási és más előnyök igénybevétele régen megfogalmazott igénye. Ennek az igénynek a regionális szemlélet formálódása mellett ma már létjogosultsága van. E téren Kálmánházán túl, Hajdúdorog és Hajdúnánás kiemelt érdeke a kapcsolatot jelentő közút magasabb szintű fenntartásának elérése (téli síktalanítás, kátyúzás stb.), az álomnak tetsző, szélesítéssel és nyomvonal korszerűsítéssel járó átépítése a Nyíregyházi és a Debreceni Állami Közútkezelő és Közhasznú Társaságok összefogásában. Természetesen az ideális megoldás az M3 autópálya Kálmánházi felüljárós csomópont megépítése lenne, amely kapcsolatot létesítene a 36-os úttal Nagycserkesz irányába, és Nyíregyháza Simai úthoz való elágazással jelentősen csökkentené a megyeszékhely elérési idejét, növelve a helyi munkaerő mobilitási esélyeit. - 255 -

A 3502-es út átlagos napi forgalma a települést érintõ szakaszon (Nánási- Böszörményi út) 4080 E/nap, mely 2015-ben 5373 E/napra várható. A 3503-as út jelenlegi forgalma (Tokaji út) 1355 E/nap, 2015-ben várható forgalma 1980 E/nap. A 3504-es út forgalma (Fehértói út) 1661 E/nap, míg a 2015-ben várható forgalma 2302 E/nap. A 3317-es út jelenlegi forgalma mely csak a külterületi szakaszt érinti 1282 E/nap, és a 2015-ben várható forgalma 1775 E/nap. A vasútállomási bekötőút forgalma (Vasút út) 303 E/nap, és a 2015-ben várható forgalom 405 E/nap. Az utak kétszer egy forgalmi sávosak, de a forgalmi adatok a sávszámok növelését nem indokolják. A csomópontokban külön balra vagy jobbra kanyarodó sávok nincsenek. 1.41.2.2. Belterületi úthálózat fejlesztése: A város meghatározó útja továbbra is a Nánási-Akácfa-Böszörményi út marad, országos főúttá fejlesztve. A városközpont tehermentesítésére, illetve később gyalogos zóna kialakításához első lépésben a Hétút-Domb utca országos mellékúttá fejlesztése szükséges, második lépcsőben a Keleti- Csonka Nyíregyházi út rövid szakaszának a megépítése. Ezzel kialakul a város központjában az új országos közúthálózat. Gyűjtőútként kezeljük a Füzes- Régitokaji út egy szakaszát, mellyel bezárható a városközpont körüli belső körút. A kiskörúthoz csatlakoznak sugárirányba a Tokaji és Fehértói utak, melyek az országos közúthálózat részét képezik. A további sugárirányú gyűjtő utak a következők: Városkert utca, Keleti utca, Hétút utca, Fürdő utca, Fogadó utca, Ady Endre utca Méntelep, Pacsirta utca Gyûjtő útként és a külsõ körút részeként vesszük figyelembe a Gyepszél, Agyag, Vásár, Nyíl, Újtelep, Kuruc és Vércse utcákat. Ennek megépítése tovább csökkentené a város központi részének forgalmát. Gyűjtő út építését javasoljuk a 3502-es út D-i részétől indulva, az iparterületet feltárva a 3504-es út Ny-i részéig. Ez lehetőséget biztosít a Hajdúböszörmény Újfehértó irányú forgalomnak a város lakott területének teljes elkerülésére. 1.41.2.3. Hajdúdorog város településrendezési terv 2015. évi módosítása során tervezett közlekedési infrastruktúrát is érintő változások. Tervezett utcanyitások elhagyása a Sarok utcából és a Domb utcából nyíló kiszolgáló feltáró utak elhagyhatók, abban az esetben, ha az érintett telkeket az érdekeltek vélemény-egyezése esetén magánútként lehet majd megközelíteni. Óvoda utcai utcaszélesítés elhagyása A közeli intézmények parkolását más úton kell megoldani, mégpedig a saját telken kialakított parkolókkal (OTÉK 42 szerint). Javasolt az intézményfejlesztések során a parkolóhelyek kialakítását és bővítését megfelelő arányban saját telken biztosítani. - 256 -

1.41.2.3.1. Gyepszél utcán kívüli, északkeleti (külső) városrészt érintő módosítások közlekedési vonzatai: A kialakítandó kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet közúti feltárására 16.00 m széles kiszolgáló út szabályozását irányoztuk elő a Gyepszél utcától keletre, valamint északi irányban ettől az új utcától északi irányban egy 8.00 m széles átkötést a 0221 hrsz.-ú útig. 1.41.2.3.2. A nyugati városszélen tervezett szabályozási tervmódosítás közlekedési vonzatai: A Tiszavasvári Hajdúböszörmény 3502. sz.-ú összekötő út 17-509 km sz.- nél, a települést nyugatról elkerülő települési főút csomópontját javasoljuk körforgalmi csomópontként kiépíteni. A csomópont kelet-nyugati ága a 3502. sz. ök. út, déli ága az elkerülő nyomvonala és az északi ága (40 m-es szabályozási szélesség) a javasolt gyűjtőút hálózat részét képező 011 hrsz.-ú út 16 m szélességű szabályozással. A körforgalombelső sugarát R=20 m-re, pályaszélességét 8.00 m-re javasoljuk kialakítani. A tervezett szabályozási vonalak határain belül a gyalogoskerékpáros forgalom is zökkenőmentesen átvezethető a csomóponton. A keleti irányban javasolt 16 m szabályozású szélességű kiszolgáló út kapcsolat csak korlátozott ( jobbra be. és ki ) forgalmi renddel üzemelhet. A csomóponttól déli irányban található mezőgazdasági telephelyek megközelítését a nyugati elkerülő úthoz kapcsolódó meglévő utak használatával javasoljuk megoldani. Az Ady Endre utca folytatásaként most is üzemelő út szabályozási szélességét 14.0 m-re javasoljuk kialakítani és az elkerülő úton teljes-értékű forgalmi csomópontot létrehozni. A csomópont alatt közvetlenül található mezőgazdasági területek korlátozott ( jobbra be- és ki ) megközelítését a 0494 hrsz.-ú földút 12.00 m-re történő szélesítésével lehet megoldani. Az elkerülő úton a külterületi fekvésnek megfelelően 650-900 m-ként lehet csomópontot létesíteni, ezt a fenti javaslatunk kielégíti. - 257 -

A Tiszavasvári Hajdúböszörmény 3502. sz.-ú összekötő út 17-509 km sz.-nél, (a települést nyugatról elkerülő települési főút) javasolt körforgalmi csomópontjának szabályozási tervet megalapozó vázlata. - 258 -

1.41.3. Közösségi közlekedés Hajdúdorogon nincs helyi tömegközlekedés, viszont sokat javultak a közlekedési kapcsolatok a környező településekkel. Az új M3-as autópálya megépítése a jelentõs településfejlesztő tényező lehetne, ha a Kálmánházi pihenőnél kiépülhetne egy felüljáró, le és felhajtóval. Valamint megoldódna az M3 autópályáról a Nyíregyháza felé való letérés lehetősége az M35- re. Hajdúdorog Debrecen centrikusságú város. Tömegközlekedését a Tiszalök-Debrecen közötti vasútvonal, és döntően Hajdúnánás-Debrecen buszjáratok jelentik. Ezeken kívül csak gyér buszközlekedést tart fenn a HAJDÚ VOLÁN Polgár és Nyíregyháza felé. Ugyanezen, megyeszékhely feléi irányultság határozza meg a közigazgatási fűződéseken kívül a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat is. Ezen elérési útvonalon fűződnek fel Hajdúnánás, Hajdúböszörmény települések. Mindhárom foglalkoztatási nehézségekkel küzdő város előnyös térségi kapcsolódásait keresi, amit Hajdúböszörmény a közeli megyeszékhelyben talált meg, míg a két egyaránt nehézhelyzetű Hajdúdorog és Hajdúnánás települések számára -más megyei szomszéd hiányában- csak egymás segítése, az összefogás maradt. Önmaguk azonban a városi ellátási szint emelésére, a foglalkoztatási gondok enyhítésére, munkahelyek teremtésére nem képesek, ezért a településekben rejlő erők kiaknázására, az ellátási szintek emelésében - 259 -

érdekeltek bevonására kell törekedniük. A megyei fejlesztési struktúrát felváltó regionális fejlesztéspolitika ebben nyújthat nagy lehetőségeket. Nyíregyháza kereskedelmi, oktatási, pénzügyi és egyéb intézményeit a tömegközlekedésre nem szoruló lakosaink régóta igénybe veszik. A megyeszékhelyi színtű kereskedelmi ellátáshoz Nyíregyházán 18 km-rel közelebb és 20 perccel gyorsabban hozzájuthat itt a hajdúnánási és hajdúdorogi, amivel tömegesen élnek is. A tanárképző, a mezőgazdasági és az utóbbi időben egészségügyi főiskola hagyományosan továbbtanulási cél gyermekeink előtt. Színes középiskolai palettából több olyan képzés található itt, amit Debrecen nem vagy hosszabb ingázással kínálhat. A naponkénti egy buszjárat-pár nagyon messze áll az igényektől. A HAJDU VOLÁN veszteségeire hivatkozva merev e téren. Viszont elgondolkodtatónak látjuk a szabolcsi -Hajdúnánással szomszédos- Kálmánházára irányuló, amúgy sűrű tömegközlekedés bővítését Hajdúnánás és Hajdúdorog irányába, így együtt újabb 30.000 ember számára megnyitva Nyíregyháza jobb elérését, ami vélhetően megtérüléssel is járna. A térségfejlesztési szemlélet kialakulása mellett remélhetőleg e szabolcsi járatvonal hajdúbihari érdekeltségűvé is tétele nem szülne idegenkedést. 1.41.3.1. közúti A várost csak a helyközi autóbuszjáratok érintik, helyi autóbuszjárat nincs. Napi viszonylatban a következő járatpárok közlekednek hétköznap: Nyíregyháza-Hajdúdorog 4 járatpár Polgár-Hajdúdorog 2 járatpár Újfehértó-Hajdúdorog 8 járatpár Debrecen-Hajdúnánás 20 járatpár Az autóbusz-megállóhelyek kiépítettek, a buszok öbölben állnak meg. A rágyalogolási távolságot figyelembe véve tömegközlekedéssel ellátatlan területek vannak. - 260 -

1.41.3.2. kötöttpályás Hajdúdorog számára egyetlen vasúti kapcsolatot jelentő Tiszalök-Debrecen vasútvonal az elmúlt 10 évben túlságosan "mellékvágányra" került. A pályaszerkezet avulásából adódóan, egyre lassúbb és egyre kevésbé közkedvelt közlekedési eszközzé lett, fokozva annak gazdaságossága körüli félelmeket, aminek kihatásaként a felszámolás gondolata is felfelreppen. Hajdúdorog egykoron nagyon komoly anyagi és közmunka áldozatot hozott kiépítése érdekében, melynek eredménye volt a város ipari fejlődése, a mezőgazdasági termékkereskedelem fellendülése is. Az átmeneti nehézségek a vasút visszafejlesztéséhez nem szabad, hogy vezessenek, annak korszerűsítését kell célul tűznie az érintett településeknek, így Hajdúdorogon és a szomszédos hajdúvárosokon kívül Tiszavasvári és Tiszalök településeknek is. A vonalon fekvő szabolcsi és hajdú településeknek közösen fel kell tárniuk a vasúthoz fűződő érdekeiket, és azok érvényre juttatásához szükséges intézkedési tervet kell kidolgozniuk. Az 1999. májusban meginduló Inter PICI vonatok (amely az INTER CITY járatokhoz biztosít kényelmes csatlakozást) reményteljessé tette a szárnyvonal újraéledését, de ez a környezet alakítása szempontjából az önkormányzatra is jelentős feladatokat hárít. A Debrecen-Tiszalök vasúti vonalon a személyvonat járat-párok száma 7. A MÁV tervei szerint új, biztonságosabb sínpálya kialakításával a vasútvonalat korszerûsíteni fogja. Ezáltal több járat indítása és a teherforgalom növelése válhat lehetõvé, amennyiben erre megalapozott igény is lesz. - 261 -

A korszerű közlekedési infrastruktúra villamosított vasút nélkül nem teljes. Mind a személy, mind a teherszállítás tekintetében a vasútnak struktúra átalakuláson kell átmennie, ha lépést akar tartani közúthálózat tervbe vett korszerűsítésével. Az autópálya térségünkből tömegeket fog a vasúttól eltávolítani, annak lassúsága, és körülményes csatlakozási lehetőségei miatt. A gyors áruszállítás terén is hasonló folyamatokra lehet számítani, holott ez sem környezetvédelmi, sem költség oldalról nem szabad, hogy hosszú távú legyen. Hajdúdorognak, de a 4 km közelségben lévő Hajdúnánásnak is kitörési pozíciót adhatna a vasúti gyors elérés megteremtése. A Tiszalök-Debreceni vonal agonizálását látva az érintett települések egységes fellépése sem késztetheti a MÁV-ot ennek gyorsforgalmi korszerűsítésére, hiszen annak magas költségei kistérségre, azon belül gazdaságilag (csak egyelőre még) nem meghatározó jelentőségű településekre fordítanák. Intermodális csomópont épül Debrecenben, azonban a vasúti szárnyvonalak fejlesztése elmarad? A regionális fejlesztésben ma gyáván, kishitűen gondolkodók idővel keserűen gondolnak majd vissza az elszalasztott előttünk álló évekre, ezért merészen kell hozzáállni e problémakör holtpontról való kimozdításához. 1.41.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Országos cél, hogy a közlekedési környezetterhelést mérséklő, az egészséges életmódhoz hozzájáruló kerékpárutak minél nagyobb hálózatban és azok rendszerre fűzötten épüljenek ki. 1992-óta ennek vannak eredményei, de az utóbbi kritérium terén elmaradások mutatkoznak. Azok települési összefogás nélkül, elszórtan valósultak meg. Hajdúdorognak e téren a városi hálózat teljessé tétele mellett, a térségi kapcsolódások erősítése is célja, ezért támogatási forrásait a Hajdúnánás-Hajdúdorog városokat összekötő kerékpárút megvalósítására fordította. Az utak nagy része az elmúlt években szilárd burkolatot kapott, portalanított utak aránya jelenleg 72 %. A várost É-D-i irányban átszelő főutca mentén kerékpárút és kerékpársáv található, és 1997-ben elkészült a Hajdúdorogot a szomszédos Hajdúnánással összekötõ kerékpárút is. A közhasználatú zöldterületek nagysága 50000 m2. A városban kerékpár sávot festettek fel a Böszörményi- Tokaji úton, míg a Tokaji úton a Nyíregyházi úttól a Gyepszél utcáig kerékpár utat építettek. A 3502-es út mellett Hajdúdorog és Hajdúnánás között kerékpárutat építettek. A kerékpáros forgalom igen jelentős, ezért mindenképpen szükséges további kerékpárutak építése. A Hajdúnánás - Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonalát a Nánási út Rákóczi krt.-i csomópontjától javasoljuk áthelyezni a Virág utca Füzes utca nyomvonalra, mivel a Nánási út melletti ingatlan kialakítások miatt nincs - 262 -

elegendő hely a kerékpárosok átvezetésére. A kiszolgáló utakon a kis forgalom miatt vezethető vegyesforgalmú útként a kerékpárút, a Füzes utcán mely gyűjtőút funkciót fog ellátni az alábbi keresztmetszeti kialakítást javasoljuk megvalósítani. A városi piactérig is lehetőség nyílik a kerékpáros eljutásra a Szív utca és az Óvoda utca között tervezett 5.00 m szabályozási szélességű tervezett gyalogos-kerékpáros átkötés által. 1.41.5. Parkolás A városban nagyobb befogadó képességű kiépített parkolók nincsenek. A járművekkel általában a padkán várakoznak. Ez akadályozza a kerékpár sáv használatát, és emiatt balesetveszélyes. A városközpontban a piac, iskola, templom, polgármesteri hivatal térségében a Tokaji utat szélesítették, de itt is csak a felfestett kerékpár sáv rovására tudnak várakozni a jármûvek. Nagyon keveset javított a parkolási helyzeten a Piac és az ABC áruház mellett épített parkoló. 1.41.6. Üzemanyag töltő állomás/szervíz A városban a Böszörményi, Vasút utcák keresztezésében üzemel töltő állomás, mely teljes körű kiszolgálást biztosít. Szervízállomás a településen nincs, csak magánvállalkozásban végeznek gépkocsi javítást. - 263 -

1.42. Közművesítés 1.42.1. Víziközművek A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) 2011. december 30. napján történő hatályba lépésével az Önkormányzat tulajdonában álló víziközművek üzemeltetése szabályozásra került. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 21. pontja alapján a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat a víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a Vksztv. rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A Vksztv. 2. c) pontja alapelvként rögzíti az ellátási felelősség elvét, amely alapján Vksztv.- ben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű szolgáltatási feladatok elvégzéséről. A Hajdúnánás Városi Önkormányzat képviselő-testülete a 288/2012. (VII.11.) számú határozatával döntött a víziközművek Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. (továbbiakban: Vízmű Zrt.) részére történő üzemeltetésbe adásáról. Vízmű Zrt. az üzemeltetést 2013. január 1. napjával megkezdte. Az üzemeltetés megkezdése óta, az üzemeltetési szerződésben rögzített bérleti díj nem került megfizetésre az Önkormányzat részére. Ennek összege sem tisztázott Hajdúdorog részéről, mivel az üzemeltetési szerződésben szereplő 54,90 Ft/m3, de maximum 29 millió Ft/év bérleti díj Hajdúnánás szerint csak a Hajdúnánási elemekre vonatkozik és a Vízmű Zrt.-nek sem sikerült még ezt a bérleti díjat úgy felosztani, hogy az mindkét félnek megnyugtató lenne. A Vízmű Zrt. 100%-ban önkormányzati tulajdonú részvénytársaság. Működése a bevételek csökkenése (rezsicsökkentés és díjak befagyasztása) és a kiadások növekedése (vezetékadó, tranzakciós illeték, MEKH eljárási díjai stb.) miatt ellehetetlenül, a bérleti-szolgáltatási szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesíteni már valószínűleg a jövőben sem fogja. A Vízmű Zrt. közgyűlése ezért döntött amellett, hogy a szolgáltatási területet egységében megtartva olyan szolgáltatót keressen, amely a legkedvezőbb feltételekkel szerződik az ellátásért felelős önkormányzatokkal. A Vízmű Zrt. 2014. október 31-én tartott közgyűlésén a jelenlévő tulajdonosok a 13/2014. (X.31.) számú határozattal úgy döntöttek, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt-hez (továbbiakban: TRV Zrt.) kívánnak csatlakozni. - 264 -

1.42.1.1. Ivóvízgazdálkodás és vízellátás A városban vízmű üzemel a belterület K-i szélén. A szükséges mennyiségű ivóvizet 4 db kút biztosítja. A kutak részben a vízműtelep területén, részben annak környezetében találhatók. A kutak mélysége meghaladja a 100 m-t, a vízbázis általában védettnek tekinthető, mert vastag agyagréteg zárja el a szennyeződés útját és a nyomásviszonyok is kedvezőek. A kitermelt víz gázos, magas a vas és mangántartalma. A kitermelt víz minősége meghatározza a technológiát: gáztalanítás, vas és mangántalanítás, fertőtlenítés. Az előkezelés palackból klórozással és levegőbevitellel történik, amely a gáztalanítást és a vasmangántalanítást segíti elő. A klóradagolás Advance 201 vákuumos adagolóval, a gáztalanítás Reginjekt-50 gáztalanítóval, illetve természetes levegőztetéssel történik. Az elszívó ventillátor a nyersvíztárolók tetején található. A kivált vas és mangán eltávolítása kavicsszűrőkkel van megoldva. A 4 db mélyfúrású kútból nyersvíztárolóba amely egyúttal előkezelő műtárgy is kerül a nyersvíz. Itt klórgáz bevezetését és levegőztetést követően, megfelelő tartózkodás után szűrőkre kerül a víz. Ezután a nyersvíz szűrőre kerül, majd a szűrtvíz medencébe, végül a kezelt vizet hálózati szivattyúk juttatják a hálózatba. Mértékadó kapacitás: 2125 m3/d Fogyasztási adatok: Napi átlagos fogyasztás: 1425 m3/d Napi csúcsfogyasztás: 2350 m3/d Bekötések száma 3300 db (összes lakosszám 9617 fő) A hálózat többszörösen hurkolt, körvezetékként kialakított gerincvezetékkel, mérete NA 80- től NA 300-ig többféle anyagú csőből építve. A tűzoltáshoz szükséges víz a hálózatba épített tűzcsapokkal biztosított. A vezetékhálózat mérete megfelelő, a bővítésnél a tervezett ipari, gazdasági övezetek ellátására a meglévő hálózathoz csatlakozó körvezetéket kell építeni. Törekedni kell a zsákvezetékek körvezetékké alakítására a pangás megelőzése érdekében, és a jobb áramlási viszonyok elérése céljából főleg csúcsidőszakban. A 2015 évi változások az ivóvízellátó rendszert annyiban érintik, hogy az elmaradó utcanyitások miatt a korábban ezekbe tervezett ivóvíz vezetékek elmaradnak. A városban 4 db kútból álló vízmû üzemel. A kutak mélysége meghaladja a 100 m-t, a vízbázis általában védettnek tekinthetõ a vastag vízzáró agyagréteg miatt. A víz gázos, magas vas és - 265 -

mangántartalmú, ezért gáztalanítás, vas és mangántalanítás, fertőtlenítés szükséges. A vízigényeket a kutak távlatban is biztosítani tudják. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 98 %. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 54,6 km. A városban vízmű üzemel a belterület K-i szélén. A szükséges mennyiségű ivóvizet 4 db kút biztosítja. A kutak részben a vízmű telep területén, részben annak környezetében találhatók. A kutak mélysége meghaladja a 100 m-t, a vízbázis általában védettnek tekinthető, mert vastag agyagréteg zárja el a szennyeződés útját, és a nyomásviszonyok is kedvezőek. A kitermelt víz gázos, magas a vas és mangántartalma. A kitermelt víz minősége meghatározza a technológiát: gáztalanítás, vas és mangántalanítás, fertőtlenítés. Az előkezelés palackból klórozással és levegőbevitellel történik, amely a gáztalanítást és a vasmangántalanítást segíti elő. A klóradagolás Advance 201 vákuumos adagolóval, a gáztalanítás Reginjekt-50 gáztalanítóval, illetve természetes levegőztetéssel történik. Az elszívó ventillátor a nyersvíztárolók tetején található. A kivált vas és mangán eltávolítása kavicsszűrőkkel van megoldva. A 4 db mélyfúrású kútból nyersvíztárolóba amely egyúttal előkezelő műtárgy is kerül a nyersvíz. Itt klórgáz bevezetését és levegőztetést követően, megfelelő tartózkodás után szűrőkre kerül a víz. Ezután a nyersvíz szűrőre kerül, majd a szűrt víz medencébe, végül a kezelt vizet hálózati szivattyúk juttatják a hálózatba. Kapacitások: Kútkapacitás: 3701 m3/d Búvárszivattyúk: 2125 m3/d Gáztalanító: 3960 m3/d Szűrés: 3960 m3/d Hálózati szivattyúk: 4752 m3/d Kimenő csőhálózat: 8821 m3/d Mértékadó kapacitás: 2125 m3/d Tárolók: Nyers víz 500 m3 Szűrt víz 250 m3 Magas tároló 200 m3 A nyersvíz és szűrt víz tárolók a vízmű telepen, a magas tároló a város központjában találhatók. Fogyasztási adatok: Napi átlagos fogyasztás: 1425 m3/d Napi csúcsfogyasztás: 2350 m3/d Bekötések száma 3300 db (összes lakos szám 9617 fő) A hálózat többszörösen hurkolt, körvezetékként kialakított gerincvezetékkel, mérete NA 80-tõl NA 300-ig többféle anyagú csőből építve. A tűzoltáshoz szükséges víz a hálózatba épített tűzcsapokkal biztosított. - 266 -

A vízmű mértékadó kapacitása (búvárszivattyúk) 2125 m3/d. Ez a mostani igényeket kielégíti figyelembe véve a tárolókapacitást is. Amennyiben a vízigények meghaladják a mértékadó kapacitást, búvárszivattyúk cseréjével növelhető a vízmű kapacitása, mert minden egyéb technológiai kapacitás lényegesen nagyobb ennél. Búvárszivattyúk cseréjével a vízmû kapacitása 3000 m3/d-re növelhetõ, ami a gazdasági, ipari, szolgáltató terület ellátását is megoldja. A vízigény számítás eredménye megegyezik a tényleges fogyasztási adatokkal. A vezetékhálózat mérete megfelelő, a bővítésnél a tervezett ipari, gazdasági övezetek ellátására a meglévő hálózathoz csatlakozó körvezetéket kell építeni. Törekedni kell a zsákvezetékek körvezetékké alakítására a pangás megelőzése érdekében, és a jobb áramlási viszonyok elérése céljából főleg csúcsidőszakban. - 267 -

- 268 -

1.42.1.2. szennyvízelvezetés A városban elválasztó rendszerű csatornahálózat üzemel. A csatornahálózat túlnyomórészt gravitációs, követve a város enyhe lejtésviszonyait, de a síkság jelleg miatt szükséges volt helyi átemelők építése is. 4 db átemelő üzemel, az 1. számú a végátemelő a régi szennyvíztisztító telep közelében a város D-i szélén van. Az átemelők rövid nyomott vezetéken emelik a szennyvizet a legközelebbi gravitációs csatornába. A végátemelő nyomott vezetéken juttatja a szennyvizet Hajdúnánás szennyvíztisztító telepére. A szennyvízhálózatot az elmúlt években jelentősen fejlesztették, kiviteli terv készült a város egészének szennyvízcsatornával való ellátására, amelynek az első üteme elkészült. A második ütem megvalósítása 2004 őszén elkezdődött. Elsősorban a városközpont környezetében épült meg a szennyvízcsatorna hálózat. A kiviteli terv tartalmazza a város egészének szennyvízcsatorna rendszerét, amit az erőforrások rendelkezésre állásának függvényében lehet megépíteni. Az I., II., III., IX. sz. átemelők meglévők, a többi tervezett. A VI. sz. tervezett átemelő megépítésével a város ÉNy-i részén tervezett kereskedelmi szolgáltató terület szennyvízelvezetése megoldható, a területen gravitációs rendszert kell építeni, amely erre az átemelőre szállítja a keletkező szennyvizet. A XI. sz. átemelőt a város DK-i részén tervezett ipari terület kiszolgálására kell megépíteni. A Hajdúnánáson megvalósult szennyvíztisztító kapacitása 3000 m3/d, amely magában foglalja a 90 m3/d szippantott szennyvíz kommunális szennyvízzel egyenértékűre történő hígítását is. A tisztítási technológia: a meglévő hajdúnánási telepen üzemelő végátemelőből NA 300 1300 m nyomóvezetéken jut a szennyvíz az új telep osztóműtárgyára. Itt indukciós mennyiségmérés, majd rács és - 269 -

homokfogó következik. Utána denitrifikáló (424 m3), majd 2 db levegőztető medence (6000 m3/db), végül 2 db utóülepítő (340 m3/db) és fertőtlenítő medence a technológia sorrendje. Az iszapot szalmával keverve a mezőgazdaságban lehet hasznosítani. A tisztított szennyvíz befogadója a Vidi ér É-i övárok. A város külterületén jelentős számú állattartó telep volt, és van. Ezeknek helyi megoldást kell alkalmazni a keletkező szennyvíz és hígtrágya kezelésére, és elhelyezésére. Az utóbbi évek tulajdonosi szerkezetben bekövetkező változásai igen kedvezőtlenül hatottak e probléma megoldására. A volt tulajdonosok (TSZ-ek) elvesztették földjeik nagy részét, ebből következően a szennyvízelhelyezés nem megoldott. - 270 -

- 271 -

1.42.1.3. csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Hajdúdorog területén találkozik a nyírségi homoktalaj a hajdúháti löszháttal. Az éves átlagos csapadékmennyiség 500-550 mm. A talaj vízháztartását gyér lefolyás és vízhiány jellemzi, de különlegesen nagy csapadékú időszakokban belvízveszély is kialakulhat. A település a Hortobágy vízgyűjtő területén fekszik, felszíni víz befogadói Északon a Fürjéri csatorna, Délen a Vidiéri 2/B, Keleten a Vidiéri 2/C csatorna. A belterület K-Ny-i irányban enyhén lejt, közepén É-D-i irányban mélyfekvésű terület található. A településen a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése 1978-ban kezdődött, és ma is tart. Az árkok jelentős része még ma is szikkasztó jellegű, de elkészült három jelentős főgyűjtő csatorna: a Hétút utcán, a Fogadó utcán, és a Fürjéri csatorna belterületi szakasza a Tokaji út mellett. Ezek csatlakoznak az előbb említett három befogadóhoz. A Fürjéri csatorna négy részvízgyűjtőt fogad: Füzes utca, Nyíregyházi utca, Méntelep utca, Petőfi utca. A belterületen telepített átemelők nincsenek, szükség esetén mobil átemelőkkel csökkentik a belterületi vízszinteket. A belterületi határ mellett a külterületen természetes mélyfekvésű részek vannak, amelyek tározóként működnek szükségesetén, azonban nem jelenthetnek végleges megoldást a felszíni vizek elvezetésére. A belterületi felszíni vízelvezető rendszer nem mindenhol működik megfelelően. Sok még a lefolyástalan, szikkasztó jellegű árok, amelyek kis csapadékintenzitás esetén megfelelők, de nagyobb csapadék esetén nem. Tovább kell folytatni a belterületi vízelvezető rendszer kiépítését a meglévő, működő csatornákat pedig rendszeresen karban kell tartani a megfelelő vízelvezető képesség biztosítása miatt. Meg kell építeni a hiányzó mellékági csatornákat a meglévő főgyűjtőkre való csatlakozással. A 2015 évi változások a felszíni vízelvezető rendszert a kerékpárút megépítése esetén érintik. Ezen a területen meg kell vizsgálni, hogy a kerékpárút mellett elfér-e a nyílt vízelvezető árok, amennyiben nem, a csapadékvíz elvezetést zárt csatornával kell megoldani. - 272 -

- 273 -

1.42.1.3. Termálvíz A település alatt jelentős termálvízkészlet van. A termálvíz hidrogénkarbonátos, jódosbrómos, alkálikloridos jellegű, összes sótartalma 7100 mg/l, a víz hőmérséklete 56-64 oc. Erre alapozva valósul meg az új fürdő a település északi részén. A fürdő csak szabadtéri medencékkel várja a látogatókat, csak nyáron üzemel. Jelentős a használtvíz mennyisége, éves szinten 36600 m3. A medencék használt vize sósvíztározóba kerül, ahonnan részben elpárolog, részben a Fürjéri csatornába kerül. A vízforgató berendezés üzembe helyezésével csökkent a használt víz mennyisége. 1.42.1.4. Fürdő A fürdő termál- és hidegvízellátása saját kutakról van megoldva. A termálvíz hidrogénkarbonátos, jódos-brómos, alkálikloridos jellegű, összes sótartalma 7100 mg/l. Egy termálkút üzemel 1000 m körüli talpmélységgel, a víz hőmérséklete 64,5 Co, a kitermelhető víz mennyisége 600 l/p. Az 1 db hideg vizes kút vízminősége a városi vízmű kútjaihoz hasonlóan gázos, vas-mangántartalmú. A hidegvíz kezelése a helyszínen megoldott: szűrve és csírátlanítva van. A kitermelhető hidegvíz mennyisége 370 l/p. A fürdő a városi ivóvízhálózatból csak a szükséges mennyiségű ivóvizet vételezi. A fürdő csak szabadtéri medencékkel várja a látogatókat, csak nyáron üzemel. A fürdő befogadóképessége 619 fő. A fürdő területén 4 db medence található: 1. tanmedence 24-26 Co 250 m2 300 m3 2. gyermekmedence 28-30 Co 80 m2 48 m3 pancsoló medence 28-30 Co 40 m2 8 m3 (a gyermek és pancsoló medence egymáshoz kapcsolódik) 3. termálmedence 32-34 Co 500 m2 464 m3 A medencék vízforgató berendezései 2004 szezonnyitásra elkészültek a termálmedence kivételével, mert ezt nem lehet forgatni. A medencék vízforgató berendezései 2004 szezonnyitásra elkészültek a termálmedence kivételével, mert ezt nem lehet forgatni. A korábban jelentős használtvíz mennyisége, -éves szinten 36600 m3 jelentősen lecsökkent a vízforgató berendezésen megépítésével, mert csak a kötelező pótvíz mennyiségének megfelelő használtvíz folyik el a sósvíztárolóba. A medencék használt vize a fürdõ területén lévő 4000 m3-es és 19000 m3-es sósvíz tározókba kerül, ahonnan részben elpárolog, bizonyos idejű tartózkodás után pedig a Fürjéri csatornába kerül. A fürdőben keletkező fekáliás szennyvíz átemeléssel a városi csatornahálózatba kerül. - 274 -

A kitermelhető termál és hidegvíz mennyisége még medence fejlesztés esetén is hosszú távon elegendő a fürdő kiszolgálásához, figyelembe véve azt a tényt is, hogy vízforgatás esetén kisebb a frissvíz igény, mint töltő- ürítő rendszerben. 1.42.2. Energia 1.42.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás 1.42.2.1.1. villamos energia, 1.42.2.1.1.1. Táppont Hajdúdorog és környezete elektromos ellátása üzemi és tartalék szinten Hajdúnánás Debrecen állomásokból biztosítva van. A gerinchálózat szabadvezetékes kiépítésű. Feszültségszint: 21 kv. A várost ellátó gerinchálózat körgyűrűs kialakítású, mely rendszer a városközpontban földkábeles átkötéssel rendelkezik. 1.42.2.1.1.2. Transzformátor állomások, energiaigény A meglévő belterületi fogyasztókat 25 db oszlopon elhelyezett és 3 db épített illetve alu.házas transzformátor állomás látja el 10,5 MVA kapacitással 6,8 MVA gépteljesítmény mellett. - 275 -

Fejlesztési igények: 700 db lakótelek kialakítása, fõleg az É-i részen (üres telek, telekmegosztás, tömbfeltárás, városközpont átépítés új lakóterületek kialakításával). Energiaigény: 1400 kva. Ipari, kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölés a város ÉNY-i és DK-i részén. Becsült energia igény: 800 kva. A többlet energiaigényt a meglévő állomások gépteljesítményének növelésével illetve a javasolt 6 db új OTR 20/400 tip. TR állomás létesítésével lehet biztosítani. Az új állomások megépítésére a felmerült igények idején kerülhet sor. 1.42.2.1.1.3. 0,4 kv-os hálózat A meglévő kf. hálózat vegyes kiépítésű. A rendszer szabadvezetékkel, légkábellel és a városközpontban földkábel vezetékkel épült ki. A nyitandó új utcákon betonoszlopon elhelyezett légkábeles szerelést javaslunk megvalósítani, míg a városközpont új épületegységeinek áramellátását földkábel vezetékkel kell biztosítani., 50-95-150 mm2 keresztmetszetek alkalmazása mellett. 1.42.2.1.1.4. Közvilágítás A hálózat 2002-ben lett korszerűsítve, és sor került a lámpatestek egységesítésére, valamint energiatakarékos fényforrások alkalmazására. A nyitandó új utcákon kompaktcsöves közvilágítási lámpatesteket kell alkalmazni. Felül kell vizsgálni az átsorolásra kerülő gyűjtő utak útkategóriának megfelelő világítási rendszerét valamint a kijelölendő új gyalogátkelők kiemelt világításának kialakítását, hogy azok a szabványelőírásoknak megfeleljenek. Hajdúdorog városi címe ki kell, hogy fejezze településünk fejlettségének színvonalát. Településünk városias megjelenéséhez hozzátartozik a már korábban részletezett települési infrastruktúra, a közműhálózat kiépítettsége, az út-járda minősége és nem utolsó sorban a közvilágítás. A közműellátottság és a közvilágítás főbb mutatóiban és összességében feleljen meg a hasonló városokénak, a település városszerkezete, városias megjelenése pedig legyen korszerű, őrizze meg értékeit, hangulatát. Az önkormányzati alaptörvény az önkormányzat kötelességévé tette többek között a közvilágításról történő gondoskodást. Ez a 1991. évi XX. törvény értelmében a közvilágítási berendezések létesítését és üzemeltetését jelenti. Városunk közvilágítása meglehetősen elavult képet mutat. Utcáink szinte mindegyikén még mindig csak irányfényt adó higanylámpák vannak a 60-as, 70-es évekből itt maradtan. Városias hangulatot adó világítás csak a Böszörményi úton található. Közvilágításunk több mint 1100 db fényforrásából 97 % higanylámpás és 3 % a nátriumlámpás. A nagynyomású nátriumlámpa a ma ismert mesterséges fényforrások közül a legkorszerűbb és legelőnyösebb. Ugyanannyi villamos teljesítményből közel kétszerannyi fényt szolgáltat, mint a higanylámpa. Fényének színe közel esik ahhoz a fényszínhez, amelynél a szem látóképessége a legnagyobb. Szinte teljes egészében régi közvilágítási lámpatesteink - 276 -

korszerűsítésével jelentős teljesítmény és fogyasztási díj megtakarítás érhető el. A korszerűsítés értéke 2000. évi áron 58 millió forint, amihez az önkormányzat 14,5 millió forint saját rész felmutatása mellett 43,5 millió forintot pályázott meg a céljellegű decentralizált támogatási keretből. A tavalyi sikertelen pályázatot, idén, reményeink szerint sikeres követi. 1.42.2.2. Gázellátás A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya 60 %, távfűtés nincs a településen. A földgázellátás a településtől É-ra, a Nyíregyházától Polgárig haladó 25 bar nyomású távvezetékből kiépített leágazással biztosított. A várost ellátó átadóállomás az ún. román vezeték mellett épült meg. Az átadóállomástól 8 bar nyomású vezeték van kiépítve a Hajdúdorog É-i szélén üzemelő fogadóállomásig. A fogadóállomás 8/3 bar nyomású, kapacitása 3000 Nm3/h.. A 3 bar nyomású vezetékről vannak ellátva a még működő állattartó telepek is. A belterületen középnyomású elosztóhálózat épült meg KPE csőből. A városban 2651 db fogyasztó van földgázzal ellátva, kismértékben, évente mintegy 30-50 db-bal nő a fogyasztók száma. A gázszolgáltató a fogyasztási igények jelentkezésének függvényében ha szükséges, további elosztóvezetéket épít. A város órai csúcsfogyasztása 1400 Nm3/h, a fogadóállomás és a vezetékhálózat kapacitása hosszú távon elegendő a jelentkező fogyasztói igények kielégítésére. Miután a városban és a külterületi állattartó telepeken vezetékes földgázellátás üzemel már hosszú ideje, a palackos PB gáz fogyasztása nem jellemző, de a PB palackok cseréjére lehetőség van a benzinkútnál, és üzletekben. - 277 -

A tervezett kereskedelmi szolgáltató és ipari területek földgázellátása a meglévő hálózat bővítésével megoldható. A kijelölt területeken középnyomású elosztóhálózatot kell kiépíteni a meglévő rendszerhez való csatlakozással. A fogadóállomás kapacitása megfelelő. Vannak még tartályos gázellátással üzemelő telepek is. - 278 -

- 279 -

1.42.2.3. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Széláramok Magyarországon 1.43. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 1.43.1. Móra F. Általános Iskola Komplex energetikai fejlesztése A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni 1.43.2. Hajdúdorog Móra Ferenc Általános Iskola gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztése - 280 -

Hajdúdorog Móra Ferenc Általános Iskola gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztése során is szem előtt kell tartani az energiahtékonysági szempontokat. A meglévő konyhaüzem elavult, amortizálódott konyhatechnológiai berendezései, elégtelen mértékű szellőzése, elmaradott infrastruktúrája mára már kevésbé felel meg az élelmiszerbiztonság feltételeiről szóló szabályozásnak. A szükséges konyhatechnológia, gépek és eszközök hiányában nem valósítható meg a korszerű gyermekétkeztetés, annak ellenére, hogy az egészséges és korszerű táplálkozás élelmiszer alapanyagait jelentős részben az önkormányzat saját termelésben állítja elő. A kopott, töredezett padló és falburkolatok állapota nehezíti a megfelelő higiéniai feltételek biztosítását. 1.43.2. A Polgármesteri Hivatal felújítása A műemléki jelleg megtartása, értékmentése mellett, a fenntartás, és működtetés korszerű feltételeit szükséges biztosítani. Ennek során szükségessé vált a villamosági hálózat cseréje, ülésterem felújítása. A Polgámesteri Hivatal energetikai korszerűsítése magában foglalja a fűtés és melegvíz előállító rendszer, a legfelső födém hőszigetelését, és a tető felújítását, valamint a homlokzat restaurálását, a nyílászárók cseréjét. Az akadálymentes használat alapvető feltételeinek biztosítása különlegesen nehéz feladat a műemléki jelleg megőrzése mellett. 1.43.3. Közvilágítás korszerűsítése Alapvető követelmény, melynek során alapvető cél az energiahatékonyság növelése a korszerű világítástechnikai eszközök alakalmazása során 1.43.4. A belterületi utak fejlesztése Különös figyelemmel kell lenni a kerékpárút hálózat kiépítésére, amely felkínálja az alternatív közlekedés lehetőségét, ezzel kiváltja a fosszílis energiahordozók használatát. 1.43.5. Kórház úti Óvoda felújítása energetikai fejlesztése A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni. - 281 -

1.43. 6. Rendőrség épületének fűtéskorszerűsítése energetikai fejlesztése A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni. 1.43.7. Hajdúdorog történelmi és kulturális örökségének megőrzése A turisztikai pályázat előkészítése során az épületek új funkcióinak megtalálása mellett hangsúlyt kell fektetni az energetikai korszerűsítésre,gondolnil a fűtés és melegvíz előállító rendszer alternatív energiahasználati lehetőségeire, a legfelső födém hőszigetelésére, és a tető felújítását, valamint a homlokzat restaurálását, a nyílászárók cseréjét. Az akadálymentes használat alapvető feltételeinek biztosítása különlegesen nehéz feladat a műemléki jelleg megőrzése mellett 1.43.8. Strandfürdő felújítása energia hasznosítás A,pavilonok, komplex fejlesztése, gáztalanító torony felújítás, termálkút műszeres felülvizsgálata, vegyszeradagoló szivattyú, túlfolyórács cseréje tanmedencében, termálszivattyú javítása, szennyvízszivattyú javítás, gyermekmedence felújítás, A strandfürdő hasznosítására megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni 1.43.9. Gamesz épület külső belső felújítása A tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere csökkenti az épület hőveszteségét. A fűtéskorszerűsítés során a kazánok állapotának, esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni. 1.43.10. Orvosi rendelő eszközkorszerűsítés Az eszköz korszerűsítés, és fűtéskorszerűsítés, amelynek során a rendelők felszerelésének korszerűsítése, és a ház épület energetikai állapotának felülvizsgálata, a fűtőrendszer - 282 -

esetleges cseréjének igénye is felmerül. Az alternatív energiabevitel, a zöld energiák aktív hasznosítására különleges hangsúlyt kell fektetni. 1.44. Elektronikus hírközlés A távközlési infrastruktúra jó, nincsenek rosszul ellátott részek A telefon- és internet szolgáltatás a településen igénybe vehető. Telefonnal a lakások 38%-a van ellátva. A kábel TV hálózat az egész településen elérhető. A szélessávú hálózat kiépítése megvalósult, a további fejlesztést, fejlődést a szupergyors internet elérés jelentené. A szupergyors internet hiánya viszont lehet egy másik, mint beruházási helyszín kiválasztásának az oka. Az Internet megkönnyítheti az álláskeresést. A gerinchálózat olyan elemeket és technológiát tartalmaz, amely alkalmassá teszi, hogy a területen működő távközlési szolgáltatók a szabad kapacitást elérjék. Hajdú-Bihar megyei és a település hálózatát ismerve optikai gerinchálózat fejlesztésére nincs szükség. Hosszú távon kielégíti még a társszolgáltatók igényeit is. Az optikai kábel Hajdúböszörmény felől érkezik a településen található kihelyezett fokozathoz, és halad tovább Hajdúnánás irányba. A hálózat a nyomvonal teljes hosszában földalatti kábel építését tartalmazza. A kábelek védelmét földbe fektetett LPE32-es cső, megszakító létesítmények SZ2- es szekrény 2db LPE32-es cső melyek közül az egyikbe az optikai kábel van, míg a másik cső tartalék, amely felhasználható bővítésre vagy társzolgáltató részre bérbe adható. 1.44.1. Postai ellátás Hajdúdorog Böszörményi út 30. sz. alatt központi postahivatal üzemel. 1.44.2. Távközlő hálózat, a vállalkozások ellátottságai, telekommunikációs infrastruktúra A telekommunikációs infrastruktúra ellátottsági arányai pozitív képet mutatnak, hiszen a vezetékes- és mobiltelefonnal való ellátottság szinte teljes körű, és a faxok továbbítására alkalmas eszközök használata is közel 100%-os. Ugyanakkor a modernebb, WAP-os mobilok céges használata csupán 5,3%-os - 283 -

1.44.3. Számítógép A számítógéppel rendelkező cégek hálózati összeköttetéseiben a maga 88,4%-ával az Internet vezet. A helyi hálózatok közül mindössze a LAN-t említették, de azt is csak a számítógéppel rendelkező vállalkozások 3,5%-a. 1.44.4. Internet-kapcsolat Az Internet-kapcsolattal rendelkező KKV-k kereken 2/3-a xdsl-el kapcsolódik a világhálóhoz, amely a kisvállalkozások mai igényét általában megfelelő sávszélességgel és költségszinten biztosítja. A szélessávú kapcsolatok gyakoribbak az Internet-penetrációval, ami azt jelzi, hogy ezen a téren van igény és van lehetőség is, a további felzárkózás remélhetőleg gyors lesz. Mind a szélessávú-, mind a keskenysávú Internet-elérésben növekvő szerepe van a vezeték nélküli technológiáknak. Szintén a vezeték nélküli hozzáférések számát gyarapítja a mobiltelefon társaságok GPRS szolgáltatása. A kisvállalkozásokat nem sújtja érdemben az a gyakori jelenség, hogy a vezetékestelefonszolgáltató műszaki/kapacitásbeli okokból nem tud valamennyi igénylőnek xdsl - kapcsolatot biztosítani. A hagyományos analóg modemes kapcsolódási forma mindössze 6%-os súlyt képvisel. Az Internet-kapcsolattal nem rendelkező cégek töredéke, mindössze 6,2%-a tervezte az egy éven belüli rákapcsolódást a világhálóra. Valószínűsíthető, hogy magasabb lenne az Internet-penetráció a megyei kis- és közepes vállalkozások körében, ha nőne a szélessávú kapcsolatteremtés lehetősége, illetve csökkenne a költsége. A lassú és drága analóg modemes kapcsolat nem attraktív az e körbe tartozó vállalkozások számára. Megállapítható, hogy az adatátviteli szolgáltatások piaci súlya ma még elmarad a mobilszolgáltatásokétól, növekedési ütemük viszont felülmúlja a mobilét. Az xdsl az átlagnál kedveltebb a kilenc főnél kevesebbet foglalkoztató cégek körében, míg a GPRS szolgáltatást kizárólag a közepes létszám kategóriájú cégek veszik igénybe. A nagyobb cégek esetében az átlagnál magasabb a bérelt vonalak száma, e vállalkozási körben az átlagot meghaladó az analóg modemes alkalmazások aránya is. Elmondható, hogy a város vállalkozói szinte nem is tudják, mit jelenthet számukra a szélessávú összeköttetés. Sőt, az Internet jelentőségével sem sokan vannak tisztában. - 284 -

1.44.5. Távközlő hálózat, lakosság ellátottsága A mobiltelefon esetenként a vezetékes telefon hiányát ellensúlyozza, vagy éppen már kiszorította a használatból a vezetékes telefonokat. A megyében a mobiltelefonok használata mindezen tényezőktől függetlenül általános. A vezetékes telefon esetében 64,5%-os penetráció. Hajdúdorog vezetékes telefonnal való ellátottság elfogadható az egyéb településeken tapasztalt értékekhez és a megyei átlaghoz viszonyítva. A megye lakosságának 68% analóg vonallal rendelkezik. Az ISDN penetráció a megyében 12%, az ADSL összeköttetések aránya 30%. Az ADSL Debrecenben, és ma már egyre több vidéki városban és kisebb településen is elérhető, sőt elmondható hogy az ISDN szolgáltatás már nem adnak ki szolgáltatók. Kis településeken, községekben a legelterjedtebb az analóg szolgáltatás igénybe vétele. A lakosság birtokában lévő mobilkészülékek WAP-olásra, vagy internetezésre is használható. A szélessávú megoldások egyre több helyen érhető el és egyre nagyobb réteg veszi igénybe. A városok internetezőinek egyre kiesebb rétege rendelkezik analóg modemes kapcsolattal. Az ADSL kapcsolatok aránya egyre növekszik valamennyi településen. Egyre szélesebb körben érhető el az ADSL triple play (telefon, internet és IP TV) szolgáltatás. 1.44.6. Hálózat fejlesztések A település vezetékes távközlési szolgáltatásának biztosítására optikai gerinc és passzív előfizetői hálózat áll rendelkezésre. Jelenleg a településnek távközlési szolgáltatással ellátatlan terület nincs. A T-com optikai gerinchálózati kábele Hajdúböszörmény irányból érkezik a digitális kihelyezett fokozathoz. A kábel szabad kapacitással rendelkezik, amely felhasználható a T-com saját hálózatának a további fejlesztéséhez, és a társszolgáltatóknak a szabad kapacitás bérbeadására A korszerű szélessávú nagysebességű adatszolgáltatás biztosítása és a digitális távközlési szolgáltatás nyújtásához megfelelő technikai háttér a rendelkezésre áll. A kábelt valamennyi vezetékes távközlési szolgáltató használhatja. A digitális kihelyezett fokozattól indul a helyi hálózat, amely a településen 100%-os lefedettséget biztosít. A törzshálózat és az elosztóhálózat földalatti, az elosztó hálózati része pedig földfeletti légkábeles hálózat. A rendezési tervben szereplő új ipai övezetek, lakóterületek kialakítás esetén hálózat bővítésére nincs szükség. a meglévő helyi és gerinchálózat tovább építésével a terület ellátása biztosítható. - 285 -

1.44.7. Vezetékes műsorelosztó rendszer bővítése A vezetékes műsorelosztó rendszer a településen ki van építve. A hálózat földalatti rendszerű, amely lefedi az egész települést. A digitális TV műsorok továbbítására alkalmas, de a szélessávú adatátvitel biztosítására nem. A szélessávú szolgáltatás biztosítására a rendszert alkalmas. A hálózat alkalmas a telefonszolgáltatás beindítására. Ehhez a meglévők a kábelek az aktív eszközök, így a lakosságnak és a vállalkozásoknak alternatív lehetőség tudna biztosítani a szolgáltató választásban. A gerinc irányú csatlakozást a társszolgáltató optikai kábelén biztosítani lehet. 1.44.8. Mobil Távközlés A mobil szolgáltatók, T-Mobil, Vodafone és a Telenor GSM 100% lefedettséggel rendelkezik mind a telefon, mind pedig a szélessávú internet szolgáltatás nyújtásához 1.44.9. Műholdas rendszerek A Műholdas és mobil távközlési rendszerek bővítésére nincs szükség. Valamennyi műhold elérhető. 1.44.10. Mikrohullámú rendszerek Javasolt a bővítés a szélessávú internet szolgáltatás elérésére, alternatív megoldásként szolgálhatna a vezetékes távközlési szolgáltatók mellett A létesítmény jellegénél fogva, egy fix mikrohullámú rendszer telepítése szükséges, mely a vezetékes rendszerrel közösen, egymást kiegészítve biztosítani tudják az igénynek megfelelő infokommunikációs szolgáltatást. 1.44.11. A rendezési terv érintett módosításainak távközlési vonzata. - Hétvégi házas üdülőövezetnek szabályozott településrész átsorolása falusias lakóövezetbe. Már jelenleg is van, ahol a telefonhálózat ki van építve. Ez tovább építhető légvezetékes hálózatként, mivel kívül esik a külső közlekedés gyűrűn, amin belül csak földalatti hálózat építhető. A KTV hálózat ugyan így tovább építhető amennyiben igény van rá. - 286 -

- A mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő (pl. a kezdeményező által megjelölt 0410/2 hrsz-ú terület) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetbe sorolása. Amennyiben a fejlesztés igényli a hálózat kiépítését annak biztosítása az előző pontban leírtak szerin biztosítható. - A Helyi építési szabályzat közművek létesítésével kapcsolatos előírásainak kiegészítése: Az önkormányzat kezdeményezésére, a településszerkezeti védelemre is kijelölt külső közlekedési gyűrűn (Kurucz- Vércse- Tokai- Gyepszél- Gáti- Dohánybeváltó- utcák- Mátyás körút- Nánási út által határolt területen) belül, illetve a határoló utak mentén a Helyi építési szabályzat olyan előírással egészül ki, melynek értelmében a jövőben az elektromos (kis- és nagyfeszültségű) és egyéb légkábel hálózat kiváltása, fejlesztése csak földkábelben történhet. A körgyűrűn belül a KTV hálózat már jelen pillanatban is fölalattiként van kiépítve, a T-Com hálózata vegyes, a gerinchálózat földalatti, az elosztóhálózat részben földalatti részben légvezetékes hálózatot tartalmaz. Bármilyen új fejlesztés esetén a légvezetékes hálózat földalatti hálózat építésével kiváltható. - A Vt-1 jelű (településközpont vegyes) övezetben tervezett változások nem igényelnek vezetékes távközlési hálózat fejlesztést. A jelenlegi hálózat a jelentkező plusz igények kielégítésére alkalmasak. - Kerékpárút nyomvonalának áthelyezése: A Hajdúnánás Hajdúdorog Újfehértó irányú országos kerékpárút városközpont irányába vezető nyomvonala a Nánási út Rákóczi körút csomóponttól kezdődően a Virág utca - Füzes utca nyomvonalra kerül áthelyezésre. A kerékpárút áthelyezés vezetékes távközlési hálózat kiváltását vonja maga után. Földalatti hálózat kiépítésével mindkét vezetékes szolgáltató hálózata áthelyezhető. - 287 -

- 288 -

1.45. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Az itt élők jelentős hányadának továbbra is a mezőgazdaság kell, hogy megélhetést biztosítson. Az ezzel kapcsolatos helyi mezőgazdasági problémák hasonlóak az országosakhoz. A jelenlegi földhasználat szerkezete alapjaiban gátolja a farmstruktúra kialakulását, hiszen az egyes mezőgazdasági termelők földbirtokai általában több táblában találhatók. A hajdúdorogi mezőgazdasági termelés hosszú távú fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi visszaesett hatékonyság szintre hozása, bár a mezőgazdaság termelékenységének megítélésének nem egyetlen kritériuma a hatékonyság szerinti megítélés. Az igazgatási terület döntő hányadát a szántóterületek adják. Viszonylag kevés területet foglalnak el a gyep-legelő területek, melyek jelentősebb része a belterületet körbe ölelve helyezkedik el, illetve a közigazgatási terület délkeleti sarkán található. Az erdő által elfoglalt területek nagysága rendkívül kicsi. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó majorok természetszerűleg a belterület közelében, illetve az országos mellékutak mellett alakultak ki. A város jelenleg hatályos településrendezési tervének módosítását meghatározott területekre vonatkozóan indította el az önkormányzat. A módosítások kezdeményezői részben vállalkozók, részben az önkormányzat volt, illetve lakossági megkeresések is érkeztek. Előzetesen 17 kezdeményezést regisztrált az önkormányzat, ami az előkészítés és a tervezés első ütemének ideje alatt továbbiakkal is kiegészült. A tervmódosítás a 314/2012. (XI. 08.) korm. rendelet értelmében teljes eljárás keretében történik. Az év első felében lezajlott tájékoztatási szakaszban az érdekelt államigazgatási szervek, valamint a partnerségi egyeztetés szabályinak megfelelően a város lakossága, érdekképviseleti szervek, közműszolgáltatók előzetesen elmondhatták a tervezett módosítással kapcsolatos előzetes véleményüket, javaslataikat. A tájékoztatási szakaszban beérkezett vélemények közül a tervezési munka folytatására kihatással volt az országos és térségi övezetekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra kijelölt államigazgatási szervek véleménye. Ezek közül kiemelendő a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: HNPI) ökológiai hálózat lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatása, valamint ugyanezen témakörben a HBm-i Kormányhivatal Környezetvédelmi főosztályának előzetes véleménye. A két államigazgatási szerv tervezett településrendezési tervmódosítást jelentősen befolyásoló véleményének tisztázása érdekében személyes konzultáció is történt. 1.45.1. Talaj Hajdúdorog alapvetően mezőgazdasági jellegű város. A talajtakaró legnagyobb része löszös üledéken képződött, melyek igen jó mezőgazdasági területek. A gyengébb minőségű - 289 -

homoktalajok főként az igazgatási terület keleti határrészén találhatók, de ezek jóval kisebb területet foglalnak el. Legnagyobb területi részarányban az alföldi mészlepedékes csernozjomok fordulnak elő. A kovárványos és csernozjom barna erdőtalaj, a gyengébb minőségű homoktalajok sokkal kisebb területet foglalnak el. Növényzetileg a Tiszántúli flórajárásba tartozik. Jellemzőbb őshonos erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, homoki tölgyesek és tatárjuharos lösztölgyesek. A mezőgazdaságilag művelt területek főbb haszonnövényei a búza, a kukorica, lucerna, csemegekukorica és a zöldborsó. Zöldség- (paradicsom, paprika) és gyümölcstermesztése (meggy, szilva) is jelentős. Néhány éve gyógyszeralapanyagként termesztik a mákot is. A kiváló termőhelyi adottságú földterületek, a jövőben is megtarthatják jelenlegi hasznosításukat. A viszonylag kevés, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek felhasználása, a gazdasági lehetőségektől, és a mindenkori támogatási rendszertől függően módosulhat. Az erdőterületek arányát, főként gazdasági erdőként szükséges növelni. A természeti- táji adottságokhoz igazodó földhasználat mára javarészt kialakultnak tekinthető. A táj alapvető jellegének megváltoztatása nem szükséges. A helyi védelemre érdemes területeket, természeti értékeket fel kell tárni, és helyi védelem alá kell helyezni. 1.45.1.1. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: (2003. évi XXVI. törvény, OTrT) országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. - 290 -

Az OTrT övezeti tervlapjának részlete Az OTrT a város vonatkozásában, a megyei TrT övezeti lehatárolásához képest csökkentette a kiváló termőhelyi adottságú területek kiterjedését, de az előzetes adatszolgáltatás során az adatszolgáltatásra kijelölt államigazgatási szerv nem közölt adatot. Továbbra is a megyei TrT övezeti lehatárolása tekinthető alapnak, mellyel az összhang a településrendezési tervmódosítás során biztosított. (Az övezet által érintett területeken új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A Megyei TrT övezeti tervlapjának részlete Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírásai: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. 1.45.1.2. Jó termőhelyi adottságú szántóterület: Az OTrT 2014. évtől hatályos módosítása vezette be a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét. Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. - 291 -

Az érintett államigazgatási szerv az övezet lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatást nem adta meg, így a településrendezési tervben ez jelenleg nem került ábrázolásra. (Függetlenül ettől, az övezethez tartozó ajánlásokkal nem ellentétes a településrendezési terv tervezett módosítása.) Az OTrT övezete Az OTrT övezetre vonatkozó ajánlásai: - Az OTrT 2014. évtől hatályos módosítása vezette be a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét. Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. 1.45.1.3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak - 292 -

OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírásai: - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. 1.45.1.4. Talajvédelem A terület érzékenységéből eredően kell alkalmazni: a 219/2004.(VII.21.)Korm. r., 220/2004.(VII.21.)Korm.r.,a 10/2000.(VI.2.)KöMEüM- FVM-KHVM e.r., a 203/2001.(X.26.)Korm. r., a 204/2001.(X.26.)Korm. r., valamint a 9/2002.(III.22.)KöM-KöViM e.r.-ekben elõírt minõségi és eljárási követelményeket. 1.45.1.4.1. A talajvédelem legfontosabb feladatai: - A szennyvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat településszintű kiépítése. - A hálózat kiépítéséig az előírásoknak megfelelő közműpótlók kialakítása, illetve használata. A hálózat üzembe helyezését követően a házi közműpótlók megszüntetése. - 293 -

- A bel- és külterületen folytatott állattartás, illetve trágyakezelés követelmények szerinti technológiájának a kialakítása. - A talajhasználat (kemizálás, trágyázás, öntözés, beépítés) szennyezési kockázatot kizáró megvalósítása. - A település területén az építési, vagy földmunkákhoz csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet felhasználni. - A talajadottságok alapján távlatban is a növénytermesztésnek, növény termesztésnek, állattartásnak, a legelőgazdálkodásnak van tere a település területén. - A korábbi zártkertben a kertműveléses gazdálkodást a biokultúrák irányába célszerű fejleszteni. - A földhasznosítás arányában csak a szükségesnek látszó művelési ágváltozások (erdősítés, víztározó terület) eredményezhetnek kismértékű eltolódást, azonban a humuszkincsünk védelme, gondozása, gyarapítása alapvető célérdek. - A talajszennyezés kockázatának kizárása érdekében a felhagyott, romos gazdasági majorok, tanyahelyek területét önkormányzati hatáskörben kell rendezni. - A település területén a gazdasági tevékenységek esetében a megfelelő infrastruktúra és az elérhető legjobb technológia (biotechnológiák) alkalmazásával kell elérni, hogy működésük ne jelentsen szennyezési kockázatot a Földre és a felszíni és felszín alatti vizekre. A potenciálisan szennyezési kockázatot jelentő tevékenységeket, telephelyeket külön környezetvédelmi felülvizsgálat alapján szükséges felmérni és a szükséges intézkedések megtétele után üzemeltetni. - A fekáliás szippantott szennyvizek ürítő helyét fel kell számolni. A szennyvizek a zárt szennyvízhálózaton át a Hajdúnánással közös szennyvíztelepen kerülnek elhelyezésre. - A szeméttelep területét a 22/2002.(X.10.)KöM r. előírásai szerint rekultivációval helyre kel állítani. - A település külterületi részén lévő konténeres állati hulla gyűjtőhelyet a belterülettől 1000 m-en túli külterületi övezetbe kell áthelyezni, illetve kapcsolódni korszerű, hűtött kistérségi gyűjtőtelep kialakításához. A hely kijelölése az önkormányzat hatásköre. - A kötött, agyagos talajszerkezetéből adódóan több korábbi kitermelésből eredő roncsolt terület fordul elő. Ezek felmérése és rendezési programja külön valósítandó meg. - A talaj- és vízvédelem érdekében (bár a település nem tartozik a nitrát érzékeny térségek sorába) betartandó a 49/2001.(IV.3.)Korm. rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről, valamint az 50/2001.(IV.3.)Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló követelmények. - 294 -

1.45.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Célszerű együttműködést eredményezhetne Hajdúdorog-Hajdúnánás városokban, a mindkét településen fokozott hangsúlyt kapó belvízrendezés közös összefogású elősegítése. Jelentős költségmegtakarítást, gyorsabb előrelépést adhatna együttes pályázattal elérhető gépek vásárlása, üzemeltetése. Együttes fellépéssel az egyedüli megoldást jelentő támogatások igénybevételére is nagyobb esélyünk van. Városunk belvizének befogadója az állami kezelésű Fürjéri csatorna. A Vízügyi Igazgatósággal közös együttgondolkodásunknak csak akkor van értelme, ha e csatornával érintett szomszédos településekkel együttműködve tervezzük bel-és külterületi csatornáink rendezéseit, egymással összhangban, azokat nem gyengítve. A Fürjér megítélésünk szerint Hajdúnánás és a szabolcsi Kálmánháza településeket érinti, ezért a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kiemelt támogatását élvezve PHARE támogatás melletti belvízrendezési beruházás megvalósításra törekedtünk. Mint kiderült az átgondolatlan kiírásból adódóan ez irányú igényeket végül nem bíráltak. Térségi összefogású támogatás iránti elképzeléseinket nem adjuk fel, hiszen mindhárom település akár megháromszorozhatja költségvetése biztosította szakfeladati kereteit. Célszerűnek tartanánk egy intenzív több éves programmá fejlesztenünk ezt az együttműködést. Ezzel a mértékkel lennénk képesek csak valóban hatékony, lakosaink türelmetlenségét is kezelhető belvízrendezésre. 1.45.2.1. Rendszeres belvízjárta terület térségi övezete: Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik. - 295 -

OTrT rendszeresen belvíz járta terület övezet Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírásai: A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhet ki. A 2015. évi módosítás területeit az övezet nem érinti! 1.45.2.2. Országos vízminőségvédelmi terület övezete AZ OTrT 2014. január 1.-től hatályba lépett módosítása új övezetként vezette be, az övezetet. Az övezet Hajdúdorog város teljes igazgatási területét érinti, így a településszerkezeti terven ez nem kerül külön rajzi ábrázolásra. - 296 -

OTrT Országos vízminőségvédelmi terület övezete Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. Az övezetre vonatkozó, OTrT 15.. előírásai: (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 1.45.2.3. Vízvédelem - 297 -

A vízvédelmi feladatokat a talajvédelmi feladatokkal összhangban kell megvalósítani. A település felszín alatti vizek tekintetében érzékeny vízminőség védelmi területek közé tartozik. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében be kell tartani a már említett a 219/2004.(VII.21.)Korm. r., 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 10/2000.(VI.2.)KöMEüM- FVM-KHVM e.r., a 203/2001.(X.26.)Korm. r., a 204/2001.(X.26.)Korm. r., valamint a 9/2002.(III.22.)KöM-KöViM e.r.-ekben előírt minőségi és eljárási követelményeket. A település a Hortobágy vízgyűjtő területén fekszik, felszíni víz befogadói északon a Fürjéri csatorna, délen a Vidiéri 2/B, keleten a Vidiéri 2/C csatorna. A belterület K-Ny-i irányban enyhén lejt, a várostest északi felének közepén É-D-i irányban mély fekvésű terület található. Általában magas a talajvízszint, amely a terület nagy részén 2 m felett van, a többi területen 2-3 m közötti. Áramlási iránya jellemzően K-Ny-i. 1.45.3. levegőtisztaság és védelme A település levegőminőségi állapotát távlatban is a lokális emissziók és a háttérszennyezés határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. A település levegőkörnyezete nem tartozik a szennyezett térségek közé így a levegőminőség megőrzése fontos, elvárható és teljesíthető települési program. A területen az uralkodó szélirány É-ÉK-i és DNY-i, nagyobb gyakorisággal előfordul a K-i és D-i áramlás is. Az uralkodó szél átlagos sebessége 3.0 m/s-ra vehető. A környezetvédelmi szempontból is hatékony településgazdálkodás érdekében fejleszteni kell a szabályozáshoz szükséges rendeleteket hulladékgazdálkodás, állattartás, zajvédelem, köztisztaság, településvédelem területén. - A település legfontosabb rövidtávú programjában prioritást kell biztosítani: A közműfejlesztés településszintű megvalósításának. A településközpontot elkerülő forgalmi viszonyok kialakításának. A levegő környezeti állapotát javító közlekedésszerkezet, zöldterületfejlesztés és energiafelhasználás megteremtésének. - A település térségi kapcsolatainak fejlesztését célzó közlekedésfejlesztés megvalósítása fontos rövid és hosszútávú feladat. - A szabályos gyűrűs-sugaras városszerkezet megtartandó, mint településszerkezeti érték. A keleti elkerülő-feltáró útszakasz is gyűrű jelleggel valósul meg. - 298 -

- E szerkezet továbbfejlesztése a településközpontot elkerülő, tehermentesítő körgyűrű rendszer kialakítása. A központ körüli körgyűrű kialakulásának a közlekedési szempontok mellett a környezetvédelmi vonatkozása a legjelentősebb. - A gazdasági övezetekkel határos meglévő és tervezett lakóövezetek védelmét a gazdasági övezeten belül el kell érni mind zajterhelés, levegőterhelés és településképi vonatkozásban egyaránt a kötelező zöldfelületi arány biztosításával. 1.45.4. zaj- és rezgésterhelés A település zajterheltségét távlatban is a közlekedési eredetû zajforrások, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajkeltések határozzák meg. Ezek alakulásában a szezonális és napszaki jelleg miatt csúcsterheléses időszakokkal is számolni kell. A település területének zajvédelmi besorolása a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM e. r. és az OTÉK alapján az alábbiak szerint alakul: 1. Zajvédelmi övezet: általában csendigényes övezetek (Kkegy kegyeleti park, Ktem temető, Kid idegenforgalmi terület, ha az pihenési célokat is szolgál). 2. Zajvédelmi övezet: lakóövezetek (Lk kisvárosias, Lke kertvárosias, Lf falusias), az övezetekhez tartozó, vagy azok által közrevett Ksp sportterület, Kst strand terület, Z közpark, E erdőterület, kemping, Kid idegenforgalmi terület, ha nem pihenési célú). 3. Zajvédelmi övezet: Vt településközpont vegyes terület. 4. Zajvédelmi övezet: Gksz kereskedelmi-szolgáltató övezet, Gip ipar terület, Mk mezőgazdasági kertségi övezet. A külterületi telephelyeken és területhasználatok esetében (Má, Mák, E, Gmg, V belterülettől 100 m-en túli sávja) az MSZ-13-111 alkalmazása szerinti zajterhelés a mértékadó. Az egyes övezeteken belül érvényes zajterhelési határértékeket üzemi, építési és közlekedési zajra a rendelet 1.-2.-3. számú melléklete, épületek zajtól védendő helyiségeiben megengedett zajterhelésre a rendelet 4. számú melléklete, az emberre ható rezgésterhelés határértékeit a rendelet 5. számú melléklete alapján kell alkalmazni a védendő területre vonatkoztatható megítélési pozíciók szerinti értékekkel. 1.45.4.1. Közlekedési zaj elleni védelem javaslat: - 299 -

- A településközpont védelme érdekében 3502-es, valamint a 3502-3503-as és 3502-3504-es átmenő nyomvonalak kihelyezésre kerülnek. Ennek a központot érintően a határérték alatti közlekedési terhelés az eredménye. - Mivel a 3503-as út M3-as autópályára való csatlakozása miatt várhatóan jelentősebb forgalmúvá fejlődik, az út belterületi szakaszán korlátozni kell a csendigényes, vagy lakáscélú terület felhasználást, előtérbe kell helyezni a gazdasági (kereskedelem-szolgáltatás) funkciókat. - Az új körgyűrű mentén elhelyezkedő védendő építmények védelme érdekében az alábbi zajvédelmi eszközöket kell alkalmazni: Kifogástalan útburkolati viszonyok kialakítása. Haladási sebesség korlátozása. Az utcára nézõ épülethomlokzatokat (épületszerkezet, nyílászárók) a mértékadó zajszint alapján kell akusztikai védelemmel ellátni. Amennyiben lehetséges, a csendigényes épületfunkciókat az árnyékolt oldalra kell szervezni. Új épületeknél, átépítéseknél ezt a tájolási módot kell alkalmazni. Az előkerttel rendelkező lakóépületeknél a kerítéseket zajvédelmi, zajárnyékoló funkcióval, hézagmentesen javasolt kialakítani. Fontosabb külterületi útvonal a Hétút utca folytatása, amely egészen Téglás és Hajdúböszörmény igazgatási határáig halad. Az északi kivezetésű dűlőutak között több jelentős forgalmú nyomvonal is van, melyek tehermentesíthetik a belterületet érintő utak gazdasági forgalmát. 1.45.4.2. Vasúti zaj A település területét a 109-es Debrecen-Tiszalök vasútvonal érinti. A vasút a város délnyugati belterületi határánál halad el. A 100 m-en belüli legközelebbi belterületi lakott övezetek a Vasút u., Dohánybeváltó u., a Kovács u.-dózsa Gy. u.-diófa utcák végei. Itt a vasúti zajterhelés 60/50 db lehet. A vasúti zajterhelés nappal 52.0 db, éjszaka 47.8 db, amely távlatban sem veszélyezteti a megengedett értékeket. 1.45.4.3. Üzemi zaj Üzemi létesítményektől származó zaj megengedett értékei: az 1. zajvédelmi övezetben 45/35 db, 2. övezetben 50/40 db, 3. övezetben 55/45 db, 4. övezetben 60/50 db. - 300 -

A belterületen Böszörményi út és a vasút mentén van kialakult gazdasági-ipari övezet, míg a fejlesztések révén a DK-i városrész belterületi határa mellett létesül Gip övezet. A gazdasági- kereskedelmi- szolgáltatási tevékenységből eredően a belterületen nem volt tapasztalható zavaró esemény. Ezt továbbra is biztosítani kell a törvényben előírt követelmények betartásával: a létesítési, üzemeltetési engedélyek kiadásakor, a zajkibocsátási határérték kérelmek elbírálása során, valamint a helyi zajvédelmi rendelet megalkotásával és érvényesítésével. A belterületi, vagy belterület közeli gazdasági övezeteket (benne a tervezett övezeteket) úgy kell kialakítani, hogy azok zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a védendő létesítmények, illetve területhasználatok felé. 1.45.4.4. Épületakusztika A település lakó-, és intézmény épületei általában kedvezőtlen zajvédelmi tájolással és az épületszerkezetek (falazat, nyílászárók) gyenge akusztikai képességgel rendelkeznek. Ennek következménye, hogy a környezeti zaj az épületek helyiségeiben is magasabb értékkel van jelen. 1.45.4.5. Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj Az építési zaj megengedett értékei: - Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: 1. övezet 60/45 db; 2. övezet 65/50 db; 3. és 4. övezet 70/55 db; - Egy hónaptól egy évig: 1. övezet 55/40 db; 2. övezet 60/45 db; 3. övezet 65/50 db; 4. övezet 70/55 db. - Egy évnél több: 1. övezet 50/35 db; 2. övezet 55/40 db; 3. övezet 60/45 db; 4. övezet 65/50 db. Az építési zajhatárértékek betartása minden esetben Építtető, vagy Kivitelező kötelezettsége. 1.45.5. Sugárzás védelem - 301 -

A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nsv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Mesterséges eredetű sugárzások tekintetében élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni: a kibocsátott villamos és a mágneses terét. A villamos vezetékek által kibocsátott térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül befolyásolja a vezetékek föld feletti magassága, a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése, magas objektumok, épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják). A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: - 750 kv esetén 40 m - 400 kv esetén 20 m - 220 kv esetén 10 m - 120 kv esetén 5 m Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Napjainkban a különböző sugárzások ipari alkalmazása (orvosi diagnosztika, ipari szerkezetvizsgálatok, élelmiszeripari tartósítások) is egyre inkább elterjedt, ezek esetleges káros hatása azonban lokális. Mindhárom mobil szolgáltatónak van bázisállomása a településen. A mobil szolgáltatók, T- Mobile, Vodafone és a Telenor GSM 100% lefedettséggel rendelkezik mind a telefon, mind pedig a szélessávú internet szolgáltatás nyújtásához. Lehetséges források radioaktivitás: természeti jelenség spontán magátalakulások: gamma sugárzás, alfa-bomlás, bétabomlások sugárterhelés természetes kozmikus sugárzás földkéreg mesterséges atomfegyver kísérletek atomerőművek fűtőanyag ciklusa gyógyászati tevékenység lokális védelem (diagnosztika, terápiás kezelések) Jelenlegi ismereteink birtokában sugárzásvédelmi intézkedésekre nincs szükség - 302 -

1.45.6. Hulladékkezelés 1.45.6.1. Szilárd hulladék Magyarországot az Európai Unió előírásai kötelezik arra, hogy 2020-ig a háztartási és az ahhoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag-, papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét növelje, mely érdekében jogszabályi keretek között bevezetésre kerül a kötelező elkülönített hulladékgyűjtés. A z önkormányzat részéről a meglévő állományi létszámban a személyi, szervezeti, tárgyi feltételek adottak, a pénzügyi feltételek az önkormányzat költségvetési rendeletében biztosítottak. Az önkormányzat és a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. között létrejött közszolgáltatási szerződés a további feltételeket rögzíti. Adminisztrációs terhet az önkormányzat számára az elkülönített gyűjtést szolgáló edényzetek kiosztásában való közreműködés jelent, további adminisztráció a közszolgáltatóra hárul, az ingatlanhasználók személyes adatainak feldolgozása, jogszabályoknak megfelelő kezelése terén. Az egyes tevékenységek, szolgáltatások során felmerülő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2000. évi XLIII. tv., a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet, a 4/2001.(II.23.)KöM r., a 9/2001.(IV.9.)KöM r., a 16/2001.(VII.18.)KöM r., 16/2002.(IV.10.)EüM r. és a 241/2001.(XII.10.)Korm. r előírásai szerint kell megvalósítani. A települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet módosított megalkotásáról szóló 24/2014. (VII.25.) önkormányzati rendelet módosítása a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 2015. január 01-jén hatályba lépő rendelkezéseire tekintettel szükséges. Legfontosabb változásokat a Ht. 35. (2) bekezdésének, 39. (1), (5) bekezdéseinek, a 43. (3) bekezdésének módosulása jelentik, melyek az Európai Parlament és a Tanács hulladékok tárgykörében elfogadott irányelvére tekintettel 2015. január 1-jétől előírják, hogy a helyi közszolgáltatás keretében kötelező az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kialakítása, mely eddig lehetőség volt, amennyiben önkormányzati rendeletben szabályozásra került ennek bevezetése. A jogszabály módosítása következtében önkormányzati feladat megállapodás megkötése a közszolgáltatóval az elkülönített gyűjtés bevezetésének feltételeiről, a közszolgáltatási szerződés, önkormányzati rendelet módosítása, illetve közmeghallgatás tartása a Ht. 36. (3) bekezdés alapján fenti döntések meghozatala előtt. Ingatlanhasználók feladata a települési hulladék elkülönített gyűjtése, és a közszolgáltatónak rendszeres időközönként történő átadása. - 303 -

A Ht. 88. (4) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a törvény adta lehetőséggel élve a Képviselő-testület 2014. július 22-i ülésén megalkotta az önkormányzati rendeletet, melynek 11/A. -a és 11/B. -a határozza meg a háztartási hulladék elkülönített gyűjtésére és a házhoz mentő elkülönített hulladékgyűjtés szabályait. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. és Hajdúdorog Város Önkormányzata között 2014. június 30-án kelt közszolgáltatási szerződés tartalmazza az elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtését, elszállítását, kezelését is a szerződés 1. pontjába foglaltak alapján, miszerint Közszolgáltató tevékenysége kiterjed a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok elkülönítetten gyűjtött részére is. A Ht. 35. -a sorolja fel a helyi rendeletben szabályozandó elemeket, mely szakasz 2015. január 1-jétől szintén módosul, ezért a jelenleg hatályos önkormányzati rendelet felülvizsgálatra került. A Ht. 35. -a kiegészül a (2) bekezdéssel, mely kimondja, hogy A települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről. A közszolgáltató feladata, hogy az elkülönített hulladékgyűjtéshez szükséges gyűjtőedényzeteket biztosítsa és a hulladékot elszállítsa, valamint ennek rendjéről az ingatlanhasználókat tájékoztassa. A Ht. 2. (1) bekezdés 18. pontja bevezette a gyűjtőedény fogalmát, melyre tekintettel szabványos méretű edényzet, hulladékgyűjtő zsák használatával lehet biztosítani az elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtését. Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert közszolgáltató a Ht. 43. (3) bekezdése szerint úgy alakítja ki, hogy a hulladék hasznosítható összetevői fizikai válogatással elkülöníthetők legyenek, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a lehető legkevesebb gyűjtőedényelhelyezésével is biztosítani tudja, legalább a papír-, az üveg-, a műanyag-, a fémés a biohulladék, valamint a háztartásban képződő veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen. A települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol házhoz menő gyűjtés nem biztosítható. Az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról gondoskodhat saját maga is, vagy átadhatja a közszolgáltató számára. A Ht. 39. (1) bekezdése szerint Az ingatlanhasználó az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja. Ez alól két kivételt fogalmaz meg a Ht. Egyik eset, amikor az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállítja és ott a jogosulnak átadja vagy gyűjtőedénybe helyezi. A másik esetben a gazdálkodó szervezetek választhatnak, hogy az önkormányzat által megszervezett hulladékgazdálkodási rendszer keretében rendelkezésre álló közszolgáltatóval kötnek szerződést, vagy az elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a Ht. 39. (3) bekezdéske alapján nem a közszolgáltatónak történő átadás útján, hanem a Ht. 31. (2) bekezdésében meghatározott módon gondoskodik, azaz a hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről: - 304 -

a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása, g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik. A Ht. 39. (5) bekezdés kimondja, hogy önkormányzati rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére. Az önkormányzati rendeletmódosítás tervezete szerint az 1. -ban megnevezésre kerül a közszolgáltató, a 2. -ban kiegészítésre kerül az ingatlanhasználókra vonatkozó szabályozások címe, mivel a Ht. szerint az ingatlanhasználók jogait, kötelezettségeit is rögzíteni kell önkormányzati rendeletben. A 3. -ban a 11/A. (1) bekezdése szerint a kertes ingatlanok - beleértve a kerttel rendelkező társasházi ingatlanokat is - használói számára a háztartási hulladék elkülönített gyűjtése kötelező, mely leszűkíti a Ht. által szabályozott személyi hatály kiterjedését. A helyi rendelet 11/A. (1) bekezdésének illeszkednie kell a felsőbb jogszabályban előírtakhoz, ezért szükséges annak módosítása a törvényben lévő jogszabályhelyre történő hivatkozással. A város korábbi hulladéklerakó telepét 2005-tõl kezdve nem használják, ezért a telepet a 22/2002.(X.10.)KöM r. elõírásainak a figyelembe vételével rekultivációs terv alapján le kellett zárni. A rekultiváció elkészült, a régi szeméttelep helyére a Mezőgazdasági Feldogozóipari Park megvalósítását tervezzük. A településen továbbra is rendezett, gyűjtőjáratos hulladékgyűjtés folyik. Az összegyűjtött hulladékot Hajdúböszörmény hulladéklerakó telepén helyezik el. A hulladék gyûjtésbe be kell kapcsolni az új lakó és gazdasági övezeteket is. Hajdúdorog város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére jogosult hulladékkezelő közszolgáltatási szerződés szerinti Közszolgáltató, a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti M. u. 1.). - 305 -

1.45.6.2. Állat hullák Az állati hullákat dögkonténerben gyűjtik, melyet az ATEV ürít. A gyűjtőhely szükséges 1000 m-es védőtávolságát biztosítani kell. A további védelemként javasolt 10 m-es védõ fásítás kialakítása a gyűjtőhely körül. 1.45.6.3. Folyékony hulladék A folyékony hulladékkezelésén túl fokozott figyelmet kell fordítani a mai kor követelményeihez illő szilárdhulladék kezelésére is. Városunkban minden ingatlanra kiterjedő szervezett hulladékgyűjtést meg kell tartani. Más előnyös alternatíváig a debreceni AKSD térségi hulladéklerakóba szállítást fenn kell tartani. Hajdúdorog és 12 másik hajdúváros számára Hajdúböszörményi telephellyel térségi hulladéklerakó megvalósítására nyílt lehetőség, mivel 1999. őszén megpályázott központi támogatásokat sikerült elnyerni. A "Debreceni térségi hulladéklerakó" program keretében bővült a debreceni. A fentebb említett hajdúböszörményi, valamint a bihari térség számára a berettyóújfalui lerakó. A beruházási támogatás nagyságrendje révén kormányunk EU ISPA pályázaton kért ezekhez "brüsszeli" támogatást. 1.45.7. vizuális környezetterhelés Ha az éjszakai fényterhelés mértékét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy Hajdúdorog területén jelentősebb vizuális környezetterhelés nem tapasztalható. A közízlést illetve a megjelenést, a jogszabályok és a helyi rendeletek alapján városképi szempontok szerint befolyásolja a polgármesteri hivatal. A képviselő testület, a települési főépítész településképi véleményezési eljárásának keretében, és a hatósági kötelezések eszközével megakadályozhatja a vizuális környezetszennyezés különböző eseteit. A lakosságot zavaró körülmények, fényreklámok, a közszemérmet sértő, vagy egyéb, a közízlést romboló eszközök elhelyezése a városban nem megengedett. - 306 -

1.45.8. árvízvédelem Az érintett államigazgatási szerv a megye területeinek belvíz- veszélyeztetettségét négy kategóriában lehatárolva adta meg. - Belvízzel erősen veszélyeztetett terület - Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület - Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület - Belvízzel alig veszélyeztetett terület A rendszeresen belvízjárta terület övezetét a belvízzel erősen, és közepesen veszélyeztetett területek alkotják. 1.45.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A rendezési terv 2015. évi módosítása során roblémát jelentett, hogy a HNPI a belterület környezetében általa meghatározott országos ökológiai hálózat körébe tartozó magterületet, ex-lege védett területként is nyilvántartja. Az ex-lege területekre vonatkozó kormányrendelet 2010- ben jelent meg, és az abban meghatározott jellemzőkkel bíró területeket (szikes tavak, lápok, mocsarak, kunhalom, stb.) háborítatlanul kell megőrizni. Hajdúdorog esetében a HNPI által előzetesen megjelölt ex-lege területek szakmai vizsgálatokon alapuló pontos lehatárolása helyrajzi számokhoz kötött megjelölése és magyar közlönyben történő megjelentetése még nem történt meg. Ez a tény a HNPI jelzése szerint a védettség tényén nem változtat. A város önkormányzata a lehetséges mértékig figyelembe vette a területekre vonatkozó szakmai véleményt, de meggyőződése, hogy a hatályos szabályozási tervek alapján építési jogokkal rendelkező, a város számára meghatározó fontosságú területek esetében, figyelembe véve a várható kártérítési igényeket is, nem lehetséges egyoldalú szakmai döntésre alapozni a védett területek lehatárolását. Az érintett területek mintegy 80 %-át a településrendezési terv jelen módosításakor az önkormányzat hajlandó visszasorolni a védettséget biztosító terület-felhasználásba. A problémás területek mintegy 20 %-át azonban a településrendezési terv továbbra is a város számára meghatározó jelentőségű fejlesztési területként tartja meg, mely elhatározás érdekében az önkormányzat minden jogi lépést hajlandó megtenni. Hajdúdorog önkormányzata hivatalos megkereséssel fordul a HBM-i Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályához, hogy a feladatkörébe tartozó ex-lege területek pontos lehatárolását mielőbb készítse el, melynek során lehetőség szerint a területek településen belüli elhelyezkedését, és az építésjogi lehetőségek visszavonásából adódó kártalanítási - 307 -

igények veszélyét is próbálja figyelembe venni. A fenti 20 %-ban megjelölt problémás területek mintegy fele (a Nánási út északi oldalán lévő gyepterület északi része) várhatóan a szakmai szempontok alapján sem fogja részét képezni az ex-lege területeknek. A településrendezési terv 2015. évi, jelen dokumentációban található módosítása a fenti előzmények és indokok alapján kiegészült az országos ökológiai hálózattal és ex-lege védett területekkel érintett településrészekre előirányzott módosításokkal. A HNP Igazgatóság által előzetesen kijelölt ex-lege védettségű területek. Pirossal rácsozott terület: ex-lege védett terület (HNPI előzetes adatszolgáltatás) Sötét piros terület szabályozási tervvel ellentétes (kártérítést eredményezhető) ex-lege terület kijelölés - 308 -

- 309 -

1.46. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.46.1. Építésföldtani korlátok 1.46.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Hajdúdorogon alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek 1.46.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Hajdúdorogon szélerózió elleni védelmet a dűlőutak fásításával kell biztosítani. Vízeróziónak kitett területek nincsenek. A város adottságaiból adódóan csúszásveszélyes területek nincsenek. Az Országos Felszínmozgás Kataszter alapján Hajdúdorogot érintő - nyilvántartott események nincsenek. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. 1.46.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével [2]. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki. - 310 -

A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják. Forrás: Dr. Tóth László, Mónus Péter és Dr. Győri Erzsébet Magyarország földtajzi veszélyeztetettsége) Általánosan elfogadott vélemény a földrengéskutatók körében, hogy a földrengések előrejelzése ma még nem lehetséges. A földrengést elhárítani nem lehet, azonban a földrengés veszély ismeretében, előzetes felkészüléssel a földrengés által okozott károk és veszteségek csökkenthetők. Az EU tagországaként Magyarországon is érvényben van az Unió egységes földrengés szabványa az Eurocode-8 (MSZ EN 1998-1). Ez a szabvány egységes tervezési metodikát ír elő az Unió egész területén. Röviden úgy lehetne a követelményeket összefoglalni, hogy minden építményt úgy kell tervezni, hogy az élettartama (általában 50 év) alatt 10% valószínűséggel előforduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás, összeomlás nélkül kibírjon. Az egyes országok eltérő földrengéses viszonyai miatt minden ország saját Nemzeti Mellékletében adja meg a helyi szeizmikus zónákat, a tervezéshez szükséges alapadatokat. - 311 -

Magyarország szeizmikus zónatérképe Földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghaladási valószínűséggel, az alapkőzeten várható vízszintes gyorsulás g (gravitációs gyorsulás) egységben (Forrás: Dr. Tóth László, Mónus Péter és Dr. Győri Erzsébet Magyarország földrajzi veszélyeztetettsége) Hajdúdorog a 2-es zónában található. - 312 -

1.47. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.47.1. Arvízveszélyes területek tekintetében nem érintett 1.47.2. Belvízveszélyes területek tekintetében mérsékelten veszélyeztetett - 313 -

1.47.3. mély fekvésű területek mérsékelten veszélyeztetett 1.47.4. árvíz és belvízvédelem (lásd még 1.17.2) - 314 -

A rendszeresen belvízjárta terület a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki, sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik. A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. Belterületeken a rendszeresen belvízjárta területek területhasználatát belvízkárok elkerülése érdekében szabályozni kell. Meg kell határozni a beépítési feltételeket előzetes vízrendezés, szennyvízcsatornázás valamint a még gazdaságosan beépíthető, vagy gazdaságtalan feltételekkel beépíthető építési területeket. 1.48.3. Egyéb A honvédelmi terület a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységek végzésére szolgál Honvédségi létesítmények elhelyezésére, működtetésére, védelmére vonatkozó szabályokat a Honvédelmi Minisztérium állapítja meg. Ezeket a településrendezési tervekben kell érvényesíteni. 1.49. Ásványi nyersanyag lelőhely Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezet az OTrT-ben megállapított és a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyag vagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók. Az építmények által igénybevett térségen belül a bányászati tevékenységgel érintett területeket a megyei szerkezeti terv mutatja be. Bányászati tevékenységgel kapcsolatban a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül a következő előírásokat kell alkalmazni: bányatelek- fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha az érintett település szabályozási terve azt nem zárja ki; a bányatelek újrahasznosítása és a kapcsolatos tájrehabilitáció a település helyi építési szabályzatának és - 315 -

szabályozási tervének megfelelően történhet. Az érintett település településrendezési tervében biztosítani kell a megkutatott készletekkel rendelkező ásványi nyersanyag lelőhelyek védelmét. 1.50. Városi klíma Hajdúdorog a Hajdúság mérsékelten meleg, száraz éghajlatú területén fekszik, amely átmenetet képez a hűvösebb és csapadékosabb Nyírség és a melegebb és szárazabb Közép- Tisza vidék között. Hajdú-Bihar megye az ország legszárazabb területének számít, a csapadék éves mennyisége Hajdúdorog területén általában 500 550 mm között mozog. Ennek nagy része (kb 300 mm) a mezőgazdasági tenyészidőre esik. Az elmúlt évek adatai alapján a legcsapadékosabb hónap a július volt 80 mm-rel, a legszárazabb pedig a január 25,5 mm-rel. A város külterületének ÉK-i része kapja a legtöbb csapadékot. Általánosságban elmondható, hogy minél északabbra haladunk, annál csapadékosabb területeket találhatunk Hajdúdorogon. Ez alapján Görögkút és Szállásföld kapja a legnagyobb mennyiségű csapadékot, egy évben átlagosan 70 100 mm-rel többet, mint a DNy-i Zajgató. A 2010-es év csapadék szempontjából kivételnek bizonyult. Az átlagos csapadékmennyiség közel kétszerese hullott ebben az évben Hajdúdorog területén, 966 mm. A napsütéses órák száma éves átlagban 2100-2300 óra között mozog: nyáron 800-900 óra, télen pedig 180-220 óra. Az évi középhőmérséklet átlaga Hajdúdorogon 10-11 C közé esik. A legmelegebb hónap a július 15-28 C közötti értékekkel. 2007. július 21-én mérték itt a legmagasabb értéket 39 C-ot. A hőmérő másik végén a január áll átlagosan -3,4 és 1,8 C közötti értékekkel. Az elmúlt évek hidegrekordja -19 C volt, amelyet 2005 februárjában kétszer és 2006. január 23-án is mértek. A kemény fagyokat hozó tél Hajdúdorogon kevés csapadékkal párosul. A hótakaróval borított napok száma az országos átlaghoz képest alacsony: évente átlagosan 30-40 nap borítja hó a várost. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i és DNy-i szél, átlagosan 2-3,5 m/s szélsebességgel. Hajdúdorog éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet ( C) 2,0 3,3 10,0 17,7 22,4 25,5 28,1 27,4 22,6 16,4 9,9 3,3 15,7 Átlagos min. hőmérséklet ( C) 2,9 2,9 1,4 6,6 10,8 14,2 15,7 15,0 10,9 5,9 2,2 1,4 6,3 Átl. csapadékmennyiség (mm) 27 31 33 40 68 62 83 55 44 34 32 47 555 Havi napsütéses órák száma 66 78 167 228 267 292 316 300 219 173 108 54 2268-316 -

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Frissítve: 2015. január [35] 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése 2.1.1. Az erőforrások és az erőforrások tulajdonviszonyainak kapcsolata A térségi létezés alapjai a természeti erőforrások, amelyek használatából akkor élnek meg a közösségek, ha úgy tartják fenn erőforrásaik használhatóságát, hogy az nemzedékeken keresztül biztosítsa a táj emberi közösségfenntartó képességét. A táj közösségfenntartó képessége alapvetően a hozzáadott emberi munka minőségén múlik. Az erőforrások fenntartása, a táj gondozásának minősége jelenti az emberi közösségek életterének minőségét. A térségi létezés alapkérdését jelenti, hogy a természeti erőforrások hasznából az itt élő közösség milyen módon részesül? Az erőforrások hasznát a maga javára szedheti, vagy ha ez önmagában nem lehetséges, akkor legalább olyan formában részesül-e környezetének hasznából, amely az emberi élet színvonalát megfelelő szinten tartja? Tehát a kérdés az, hogy a táji erőforrások biztosítják-e az ott élők számára, és milyen minőségben az életnek azt a színvonalát, amelynek hatására az itt élő emberi közösségek biztonságban érzik magukat? Éppen ezért fontos része minden társadalomfejlesztésre irányuló tervnek a természeti erőforrások, és az itt élő nép együttes vizsgálata, és e két tényező relációit befolyásoló egyéb tényezők között a legfontosabb kérdéskörnek, az erőforrások birtoklásának és a közösségek méltányos részesedésének kérdése tekinthető. Ez a helyi közösségek létezését befolyásoló legalapvetőbb tényező, mert a mai közhiedelemmel ellentétben nem természetes jelenség sem az elvándorlás, sem a népességfogyás. 2.1.2. A tulajdonviszonyok méltányossága Hajdúdorognak és Hajdúnánásnak közös a történelme. A két várost egyszerre sújtották a történelem viharai, az elnéptelenedések, és újjáépülések, amelynek okaként kevésbé a háborúk, sokkal inkább a magyar főurak profitérdekei voltak okozói. - 317 -

A méltányosság elve alapján a legfontosabb történelmi kérdés, hogy a helyi közösségek milyen elosztással részesülnek a természeti erőforrások hasznából. Az elvándorlást és a népességfogyást csak az veheti természetes jelenségnek, aki az embereket a termelés érdekében szükséges velejáróként humán erőforrásnak tekinti. Ha csupán termelési jellemzők alapján humán erőforrásnak tekintik az embereket, akkor az olcsóbb, alacsonyabb összegekből, kisebb pénzből fenntartható gépi erőforrást, és az ebből származó profitot nézve a humán erőforrás feleslegessé válik. Ez a felfogás a tájban élő emberi kultúra pusztulásához vezet. Ha a természeti erőforrások hasznát nem a helyben élők szedik, akkor csak munkaerejük áruba bocsátása révén juthatnak jövedelemhez. Az erőforrásokat használó, idegen tulajdonú vállalkozások, a nagyobb vállalkozási nyereség elérésének érdekében a túlkínálati munkaerőpiac fenntartásában érdekeltek, és ez a munkaerő árát tartósan alacsony szinten tartja, amely anyagi-pénzügyi depriváltságot hoz a térségben élőknek. Ez áll a népességfogyás és az elvándorlás hátterében, és ez egyáltalán nem természetes jelenség, ezért nincs a tájnak sem természetes népességfogyása, sem természetes elöregedése, sem természetes elvándorlása, csak ok, és okozati körülmények vannak. 2.1.3. A várostérség értelmezése Hajdúdorog nem rendelkezik várostérséggel, sőt az új Hajdúböszörményi járás már kistelepülésekkel sem rendelkezik. Ez lenne a magyar jövőkép a kistelepüléseink számára, hogy útjában állnak a nagyüzemi mezőgazdaságnak? Ebben a környezetben felértékelődhetnek, vagy éppen ellenkezőleg elveszhetnek a településmaradványok, a járásban Pród és Hajdúvid. Elveszhetnek a tanyák, a helyi családi gazdaságok, mint ahogy el is vesztek a járásban a 60-as években erről a vidékről, mert gátolta az iparszerű mezőgazdaság megvalósítását. Akkor más volt ám a helyzet, hiszen a tulajdon az államé volt, illetve a szövetkezeté, aznban ma magántulajdon és ez nagyon nagy különbség!!!! Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy egy magángazdaság hasznából csak a tulajdonosok részesednek, akkor könnyen átláthatjuk, hogy Hajdúböszörményben sem fog javulni a munkanélküli helyzet. Sőt a birtok koncentrációval, és a gépesítettséggel egyre kevesebb embert tart el a mezőgazdaság, és a környéken az iparnak szinte a hírét sem látni. Miből élnek meg akkor az emberek? A területi vizsgálatok értelmezésének egyik kulcskérdése a lehatárolás metodikája, annak sajátosságai és következményei. A városok vonzáskörzetét több funkció térbeli szerveződése jelöli ki. Egyrészt a foglalkoztatás, a munkaerő-piac, ugyanis általában a város kínál több munkahelyet a környékbeli településeken élők számára, melyeket napi ingázással érhetnek el. Másrészt a városi szolgáltatásokat (közszolgáltatások, közigazgatási szolgáltatások és - 318 -

egyes rendszeres lakossági ellátást szolgáló üzleti szolgáltatások) a környékbeli településekről igénybevevők lakóhelye is kijelöli a vonzáskörzet határát. Adott esetben a városi vonzáskörzetet azok a városkörnyéki települések is kijelölik, melyek termékeiket a város piacán értékesítik, illetve különböző keresleti igényeiket ott elégítik ki. A tanyás térségekre vissza kell telepíteni az embereket!!! és élhető piacikat kell szervezni, ahol a termékeket eladhatják. Ez Hajdúdorog környéke esetében azt jelenti, hogy olyan várostérséget kell formálni, amely gátolja az iparszerű mezőgazdaság túlbúrjánzását. Mert ha ez végbemegy éppen úgy hal el a település, mint Újszentmargita, amelyet az Agrárgazdaság Kft ölel körbe. A járásban a várostérség fejlesztésének elmaradása mindkét város hosszútávú létezését veszélyezteti. A gyakran előforduló módosítható területi egység problémájára megoldás a vonzáskörzettel való együttes kezelés vagy a településmorfológia sajátosságainak figyelembevétele. Természetesen egyik megoldás sem tökéletes, utóbbinál például a látszólagos regionalizáció következményei nehezítik az értelmezést. Ezért a vizsgált térség ismerete elengedhetetlen a pontos és tényszerű vizsgálatok elvégzéséhez. A városok és városias térségek számos tipizálásával találkozhatunk, és az egységesítést nehezíti, hogy az egész térségre vonatkozó elemzés kevésnek mondható. Természetesen Bécs, Berlin, az új tagállamok fővárosai és a nagyobb városok, pólusvárosok, megyeszékhelyek elsőbbsége, teljesítménye megkérdőjelezhetetlen, a kis és közepes népességű városok komplex feltárása még várat magára. Azonban be kell látnunk, hogy vidék, azaz várostérség nélkül maga a város életképtelen, tehát elodázhatatlan a kisvárosok esetében, hogy a falvak és városok szerte az országban a fejlesztések tekintetében együtt legyenek tervezve. A városokban kell létrehozni azokat a fejlesztési multiplikátorokat, amelyek a várostérség kistelepüléseinek a létezését biztosítják. Hajdúdorog esetében a tájrehabilitáció részét kell, hogy képezze a tanyák fejlesztése. A humuszvagyon védelme a gazdálkodás minőségén múlik, jelentősen korlátozni kell a műtrágyák és egyéb vegyszerek használatát. Ehhez persze megfelelő piacokat kell találni a hazai és a nemzetközi piacokon. A megtérülő áron történő értékesítés akkor várható a hazai piacon, ha a vásárlóerő emelkedik, azaz csökken a napjainkra jellemző túlkínálati munkaerőpiac, és emelkednek a munkabérek. A kisgazdaságok szerves gazdálkodásán, a vegyszermentes, vagy szermaradvány mentes élelmiszerek előállítása, a minőségi termelés megvalósítása nemzeti érdekünk, hiszen a magyar élelmiszerek átlagminősége messze megelőzi például az amerikaiakét. Azonban ha az amerikai nagyipari módszerek terjednek el hazánban, akkor elvesztettük a minőségi élelemelőállítás lehetőségét, és még ennél is nagyobb veszteségünk lesz a humuszvagyonunk értékvesztése. Hajdúdorog esetében a várostérségi településhiány ellensúlyozására a tanyás térségek fejlesztése indokolt. A munkahelyteremtő fejlesztések nyilvánvaló iránya tehát a kisléptékű gazdaságok, és a hozzájuk kapcsolt feldolgozóipar felé mutat. Ekkor használható a helyi természeti erőforrás, a termőföld. Segítené a helyzetet, ha a magyar autópályák nem csak a tranzitforgalmat, hanem - 319 -

a helyi gazdaságot is szolgánák úgy, mint Olaszországban, vagy Németországban vagy ahogy a nyugateurópai térségekben általában van. Több Tehát Ellenkező esetben a vidékre továbbra is a depriváció következtében létrejövő elvándorlás lesz a jellemző. Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson sem várható az ipari tevékenység látványos fejlődése még akkor sem, ha esetleg valamely idegen, külföldi befektető arra téved. A negatív tőkeerő mindaddig fenn fog állni, ameddig a kis és középvállalkozások jelenlegi adó és munkaadói feltételei nem változnak, illetve nem nyílik a helyi vállalkozások számára olyan kedvező feltétel, amely a lokalitás előnyét hangsúlyozza. Éppen ezért megengedhető, hogy akár egy megyén, sőt akár járáson belül is, ha a megegyező problémakörök által körülhatárolt és több települést is érintő, magközponttal is jellemezhető térséget találunk, azt nevezhessük várostérségnek, az legyen együtt tervezhető még akkor is, ha a területi egység problémájával foglalkozó urban audit adatbázis vagy az ESPON 3.4.3 jelentés (ESPON 2006) vagy a NUTS szintek ezt másképpen kezelik. 2.1.4. Térszervező erők A Hajdúböszörmény-Hajdúnánás-Tiszavasvári összekötő út mezőgazdasági térszervező funkciójú, két fontos térszerkezeti tengely a Debrecen Hajdúböszörmény Polgár- Tiszaújváros (Miskolc) útvonal, és a Debrecen-Nyregyháza útvonal által határolt területek súlyvonalában halad. A térszerkezeti vonal fejlődésének komoly lökést adott a megépült M3 és M35 autópálya. A térszerkezettelepülési textúrát tekintve elmondható, hogy Hajdúdorog is beépül abba a rendszerbe, amely a Hajdúságban és a Hortobágy peremén egymás szomszédságában közép- és kisvárosok megszakítatlan sorát alkotja, és ahol a városi ellátó funkciók általában csak a saját közigazgatási határig érvényesülnek. Hajdúdorg városa Hajdúnúnással közösen alkot térszervező funkciót, azonban nem tudja térszervező funkcióját teljes mértékben betölteni, annak ellenére, hogy rendelkezik a környéken élő lakosság ellátásához szükséges funkcióval, azonban nem rendelkezik várostérségi gazdasági multiplikátorokkal. A közeli Polgári Ipari Parkban jellemzően ipari-, ipari logisztikai jellegű tevékenységeket végző vállalkozások települtek meg, azonban a térség legfontosabb erőforrására a mezőgazdaságra csak a szomszédos Nyíregyházán látunk mérsékelt mennyiségű feldolgozó ipart. Azonban a mai nyíregyházi feldolgozóipari tevékenyság is csuán árnyéka a 25 évvel ezelőtti nagyságának. Magától vetődik fel a kérdés, hogy a legfontosabb természeti erőforrásra miért nem épül feldolgozóipar, és logisztika, ami a térség gazdasági helyzetét javítaná? - 320 -

A térségi fejlődés sajátos logisztikai víziója (Saját ábra) Polgár és Hajdúnánás, Egyek, Görbeháza, Tiszacsege, Újtikos, Folyás Tiszagyulaháza újfajta stratégiai gazdasági együttműködésének színtere lehet a várostérség legfontosabb közös természeti erőforrása, a termőföld közösségi hasznosítása. Hajdúdorognak a régi Polgári kistérséggel szemben ennél jobb termőhelyi adottságai vannak, elsősorban szántó művelési ág, és a kis-, valamint a nagyléptékű kertészet terén, de az állattenyésztéshez kapcsolódó takarmányelőállításban is kiváló a pozíciója a városnak. Az állattenyésztés és a növénytermelés kiváló minőségű alapanyagokat kínálna Hjdúdorogon a feldolgozóipar megtelepedéséhez, a logisztikai lehetőségeket azonban korlátozza a saját autópálya csatlakozási csomópont hiánya. Amennyiben a szomszédos járástérségi együttműködés Polgár zászlóshajós szerepével a polgári ITS szerint megvalósul, abban az esetben Hajdúdorognak érdemes kapcsolódnia Polgár néhány ágazati szegmenséhez is, azonban a két város távolsága és különböző természeti adottsága alapozza meg azt, hogy Hajdúdorogon Ipari Park létesüljön. Hajdúnánás esetében azonban gyümölcsözőbbnek látszik a Polgárral való együttműködés, mint egy hajdúnánási ipari park létesítése. Ez a pozíció tovább erősíti a Hajdúdorog Ipari Park létesítését. Termőhelyi természeti adottságok, azaz a nyersanyagelőállítás feltételeinek megteremtése szempontjából is Hajdúdorog pozíciói kedvezőbbek a szomszédos Hajdúnánásnál. Ezért függetlenül attól. hogy Hajdúnánás járási központ, a mezőgazdasági feldolgozóipar megteremtése, és ennek helyi inkubációja szempontjából Hajdúdorog a térség kiemelkedő jogosutságú városa. 2.1.5. A nagyüzemi mezőgazdaság és a mezőgazdasági feldolgozó kisipar Méltányosabb lehet a természeti erőforrások elosztása, ha a nagyüzemi mezőgazdaság és feldolgozóipar mellett feltűnnek a helyi manufaktúrák. A termékeket és a piacaikat tekintve a - 321 -

nagyipar és a kisipar nem konkurenciája egymásnak, sőt serkentőleg hat, széles skálájú tájjellegű termékválaszték kialakulásához vezet. A nyersanyagot feldolgozó kivállalkozások számára a kis léptékű, és nagy élőmunkaigényű biogazdálkodás, családi vállalkozások, őstermelők, lakóház körüli, illetve háztáji módon kertészkedők, zártkertekben földet művelő lakosság, állattenyésztők szolgáltathatnak nyersanyagot. A mezőgazdasági kisipar és a nagyipar együttélésének voltak jó példái a 90-es években. A 90- es évek előtt a szocialista tábor legvidámabb barakkjaként értékeltek bennünket külföldön, és ez éppen ennek a 70-es évek elejétől beindult gazdasági modellnek volt köszönhető. Talán néhányan még emlékeznek a háztáji gazdálkodás, a TSZ melléküzemágak, a GMK-k világára, amely a rendszerváltást megelőző évek sajátosan magyar gazdasági terméke volt. A térségi fejlődés sajátos kkv -víziója (Saját ábra) 2.2. Hajdúdorog fejlesztésének motorjai 2.2.1. Házkörüli-, háztáji-, zártkerti kertészkedés, és állattartás A várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósítható fejlesztés, a lakossági házkörüli-, háztáji-, zártkerti kertészkedés, és állattartás a családi gazdálkodókkal, és őstremelőkkel együttműködve, a természeti erőforráshoz kötődő legerősebb gazdaságfejlesztő motor, aminek teljesítményéből méltányosan részesülhetnek a helyi közösségek. A természeti erőforrásokat használó integrált mezőgazdaság hasznát ma leginkább a profitérdekelt integrátor cégek tulajdonosai élvezik. A profitérdekeltség természetéből adódóan a munkaerő árának alacsony szinten tartása olyan alapvető nyereségérdek, amely a lakosság deprivált helyzetének fenntartásán keresztül a népesség elvándorlását eredményezi. Másik oldalról, lakosság oldaláról vizsgálva, a helyben maradó lakosság a létfenntartás - 322 -

kényszeréből adódóan rendkívül alacsony áron tudja csak eladni munkaerejét a túlkínálati munkaerő piacon. A települések közösségei gyakorlatilag nem részesednek az integrált mezőgazdaság hasznából. Sőt kijelenthetjük, hogy amíg a helyi önormányzatok at egyre növekedő szociális terhekkel küszködnek A méltányos elosztást kínáló házkörüli-, háztáji-, zártkerti kertészkedés, és állattartás megvalósítása, a lakóházak kertjeinek, a települések aktivizálható zöldfelületeinek hasznosítása, a családi gazdaságok, őstermelők támogatása, helyi termelő közösségek létrehozásával sajátos kitörési lehetőséget jelenthet ebből a helyzetből. A fejlesztés motorja a lakossági élelmiszer nyersanyagtermelés, és helyi feldolgozás megszervezése, és együttes fejlesztése a méltányos nyereség elosztás elve mentén. Ez nem egyszerű folyamat, hiszen elsősorban szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az 1950-es évektől kezdődően sok generációval ez előtt munkássá vált parasztság, azaz a ma falun élő, a közvetlen mezőgazdasági termelés kétkezi munkájától elszokott emberek ismét felismerjék az önellátás szükségszerűségét. 2.2.2. Terméknyersanyagok feldolgozóiparának megtelepedése A térség és Hajdúdorog számára alpvető létkérdés, hogy a duális (Hajdúdorog-Hajdúnánás) várostérség fejlesztésének központi orientációjában összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel a növénytermesztés és állattenyésztés által előállított terméknyersanyagok feldolgozóiparának megtelepedéséhez Ipari Park és logisztikai bázis, valamint a helyi kisüzemi manufaktúrák, kkv-k elindulását segítő mezőgazdasági inkubátorház épülenek. A térségi fejlődés sajátos feldolgozóipari kkv -víziója (Saját ábra) - 323 -

2.2.4. Nyitott beavatkozási tér A beavatkozás terei ne lehyenek zártak, akár több várostérségből is épülhetnek, sőt éppen az lenne a kedvező, ha ezek sajátos kiegyensúlyozott hálózata olyan érdekképviseleti rendszerbe szerveződhetne, amely ellensúlyozná a térségben kialakult nagyipari, monokultúrás mezőgazdaság dominanciáját. A beavatkozási tér nyitottsága, a multiplikátor erősségének hatásterülete, a multiplikátor elem sikerességén, és fenntartható fejlődésén múlik. A feldogozóipar központjai az egyes járási szintű kisvárosok, és járásközpontok. A közvetlen autópálya kapcsolattal rendelkező városokban pedig kialakíthatók a logisztikai centrumok, de csak abban az esetben, ha létezik nyersanyag a feldolgozáshoz. A nyersanyagok előállításában az egész várostérségnek együtt kell működnie, ennek érdekében célszerű a hajdúdorogi mintának megfelelő település-mezőgazdasági programokat programokat készítenie a kistelepüléseknek is. A gyakorlatban a kistelepülések is készítsenek saját integrált stratégiát (314/2012.Korm.rendelet), amely a település-mezőgazdasági program helyi megvalósításának sorvezetőjeként szolgálhat. Így pédául Polgár járási szintű kisváros stratégiai együttműködést, és kedvezőbb pályázati lehetőségeinél fogva térségi zászlóshajó szerepű szakmai segítséget ajánl fel várostérsége települései számára. A várostérség nyitottsága azt jelenti, hogy a térségi lehatárolás nem zárt, nem kötődik járáshoz, vagy hagyományosabb kistérséghez, hiszen ez a tér egy gazdasági tér és területi határa a gazdasági tevékenység erősségén múlik. Hajdúdorog esetében nem beszéletünk várostérségről, hiszen a várostérsége a 60-as években téeségi jellemzőjű iparszerű mezőgazdaság kialakításával számolódott fel. Hajdúdorog környezetében a szomszédos Szabolcs Szatmár Bereg megyében találunk kistelepüléseket, ezek azonban Nyíregyháza felé gravitáló, és jelentősen funkcióhiányos települések. A közeli Hajdúnánás járási székhely, és Hajdúböszörmény is járási székhely. A támogatások tekintetében főleg Hajdúnánás, mint új térségi központ fejleszése Hajdúdorog számára kedvezőtlen körülményeket teremthet. Pestiesen szólva könnyebben lejt a pénz a járásközpontokba, mint az alárendeltebb helyzetű járási szintű kisvárosba. Mindezek elkerülése érdekében létkérdés a térségi munkamegosztás. A jó munkamegosztás megszervezésére Hajdúdorognak sajátos térségi helyzetét önmagának kell pozícionálnia. Ez lényegét tekintve azt jelenti, hogy meg kell találnia azokat a sasjátosan egyedi dorogi jellemzőket, amelyek ebben a térségi rendszerben megkülönböztetően nélkülözhetetlen egyedi sajátosságként függőségi helyzeteket eredményeznek az említett két város számára. A helyi gazdaság fejlesztése szempontjából ezért kulcs a jó városmarketing, amely a speciális hajdúdorogi erőforrásokat és jellemzőket a térségi munkamegosztásban nélkülözhetetlenné teszi a környező nagyobb városok számára. 2.3. A térségi együtt tervezés víziója - 324 -

A beavatkozás sikere hosszú távon térségi együtt-tervezést prognosztizál, hiszen a projekt következő lépései a hatékonyság növelésének lehetőségeként ezt a lehetséges irányt vetítik előre. Ezzel nem csak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (terület-településrendezési és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelő szemléletet és gyakorlatot lehet alkalmazni. 2.4. Népfőiskolával-népműveléssel, a természeti környezet értékeinek megőrzéséért A természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére a biokertészkedéssel, állattartással kapcsolatos ismeretek terjesztésével, a népfőiskolai módszerek alkalmazása hatékony, történelmi eszköz, amely a két világháború közötti időszakban Magyarország egyik fontos fejlődési motorja volt. A Magyar Népfőiskolai Társaság munkájába kapcsolódva a helyi népfőiskola a helyi gazdálkodás tanításán és szervezésén túl a népműveléssel, és a nép önművelési képességének erősítésével szolgájla ezt a célt. De szerte a viágban nagy hatékonysággal működnek népfőiskolák, amelyek gyakorlata migismerhető és alkalmazható. A köztudatba DÁN MODELL -ként beépült fogalom nem csak a két világháború közötti időszakban jelentette a fejlesztés sajátos útját, de Kishantos, Balatonszepezd, Lakitelek és több más magyar településen napjainkban is bizonyít, az aktuálpolizika adta lehetőségeken belül. A térségi fejlődés sajátos kulturális- és termékminőségi víziója (Saját ábra) Ha például a helyi szociális szövetkezet a tevékenységét kereskedelemmel, feldolgozó manufaktúrák rendszerével, minőségellenőrzéssel, és mindezt kulturális és termelési - 325 -

szempontból összefogó népfőiskolai jelleggel bővíti, akkor megnyílik az út, egy rendkívül differenciált felnőttnevelési intézményhálózat és egy városi társadalmi mozgalom létrehozására, amelyben az oktatás rendjét a hosszú távú (több hónapos, -éves) és rövid távú (néhány napos, hetes), de rendkívül sokirányú tanfolyamok alkotják. A népfőiskola kialakítása összeköthető gazdaképzéssel, amelyre a későbbiekben több rétegű szövetkezeti mozgalom is épülhet. Nevelési eszményének sarkalatos pontja a helyi identitástudat, a népi-nemzeti kultúra ápolása, kiteljesítése, amely azonban nem a kirekesztést, hanem az összekapcsolás jelentését hordozza magában a kultúra által: a tisztességet és emberséget, a tiszteletet, a megbecsülést önmagunk és mások értékei iránt. 2.4.1. Közcélú munkaprogramokkal az önfenntartás képességének elsajátításáért Az önkormányzati közmunkaprogramokon általában a város szegényebb rétegei vesznek részt, és szinte magától értetődik, hogy a munka világába való visszavezetés során a képzésre és az oktatásra legalább annyira szükség van, mint a munkába járás rendszerességének, társadalmi igénnyé tételére. A fejlett városi mezőgazdaság megvalósításához műveltebb, széles látókörű polgárokra, állampolgári nevelésre van szükség. A jelentős társadalmi gondok orvoslására első ütemben a közmunkaprogramokkal együtt megvalósítható egyéni kompetenciák megszerzésére kerülhet sor. Ezt a megszerzett tudást azonban ápolni kell, ki kell fejlődnie a résztvevők egyéni önművelődési igényének, erre a népfőiskolai tevékenység, és a szociális szövetkezet minőségbiztosítási-kereskedelmi-közösségi intézményfejlesztése és látszik a legmegfelelőbbnek. Az intézményfejlesztés első ütemében a városi kertészkedés társadalmi mozgalmának kereskedelmi kiépítése, a minőségi kertészkedés technikai tudásának átadása, a megszerzett tudás ápolására kerül sor a termények mennyiségi és minőségi tervezhetőségének érdekében. A kereskedelemhez, és feldolgozó manufaktúrák működtetéséhez ugyanis tervezetten garantált mennyiségű, és minőségű nyersanyagra van szükség. 2.4.2. Helyi közösségek újraszerveződése népfőiskolai módszerek alkalmazásával - 326 -

A házkörüli-, háztáji-, zártkerti kertészkedés, és állattartás közösségi formái szervezett és spontán módon alakuló erős helyi közösségeket formálnak, amelynek alapja a család, és a családhoz, valamint a helyi hagyományokhoz kötődő kultúra. Az 50-es években a kolhozmozgalommal a magyar parasztság és paraszti kultúra lassan számolódott fel, hiszen a nagyüzemi jellegű gazdaságokba munkások kellettek. Ezzel párhuzamosan számolódott fel a családi munkamegosztáson alapuló gazdaság, és maga a nagycsalád intézménye is. Mára lassan felbomlottak a szomszédsági kapcsolatok, és átalakult a faluközösségek rendszere is. A falvak közösségei a városi lakótelepek szokásait kezdik felvenni, amelynek sajátja az elidegenedés. A parasztokból lett munkások pedig generációkon keresztül elfelejtették a paraszti kultúrát. A jelenség nem egyedi, és vannak jó példák is a megoldásra, ehhez azonban vissza kell mennünk a 19. század végére, amikor Európa jelentős része hasonló problémával nézett szembe. A népfőiskolai mozgalom Dániából indult, és elsősorban a skandináv országokban bevált, és kitűnő gyakorlat. A népfőiskolai gondolat megteremtője Nicolaj Frederik Severin Grundtvig (1783-1872) dán költő, történész, ev. püspök, akinek sugallatára tanulni vágyó fiatal gazdák egy csoportja 1844-ben az észak-slesvigi Röddingben, Dániában megalakította az első népfőiskolát. A felnőttoktatásban betöltött szerepüket tekintve a legjelentősebb központok, intézmények működnek Európában: Hollandiában, Németországban, Ausztriában, Belgium flandriai részében, Franciaországban, Svájcban, Írországban és Angliában. Magyarországon az első népfőiskolai tanfolyamok az 1910-es években szerveződtek, és a 30-as évek közepére a szórványos kezdeményezések a parasztifjúság művelésének, az iskolán kívüli népművelésnek széles körű mozgalmává fejlődtek. Céljuk az önművelésre ösztönzés, látókörbővítés, a gyakorlati képzés, olyan jól felkészült, önállóan gondolkodó fiatalok képzése, akik felelősségtudó tagjai lesznek a községnek. Annak idején tevékenységükre nagy befolyással volt a népi írók mozgalma, élükön Móricz Zsigmonddal, Németh Lászlóval, akik írásaikkal, a népfőiskolákon tartott előadásaikkal, az ügy érdekében történt A helyi közösségek szerveződése a népfőiskolai módszerek szerves része szerte a világban Dániától Európán és Amerikán keresztül Izraelig. 2.4.3. A helyi közösségek védművei -nek kiépítés szükséges Ha a saját termékeiket önállóan értékesítő termelők teljesen kiszolgáltatottak a nagyobb integrátor- és felvásárló szervezeteknek, akkor nem jön létre megfelelően színvonalas, és jövedelmező városi agrárgazdálkodás. Az önálló kistermelőknek, családi gazdaságoknak nincs alkupozíciójuk, nem tudnak maguknak kedvezőbb felvásárlási feltételeket kialakítani. - 327 -

A termelők a felvásárlókkal, a feldolgozókkal és a kereskedelmi láncokkal szemben alárendelt szerepet töltenek be, miután az előbbi okok miatt is, a termelők árérvényesítő képessége gyenge, a szövetkezés hiányából következően termékeiket vagy egyáltalán nem tudják értékesíteni, vagy csak rendkívül alacsony áron. Mindeközben a nagyobb nyereséget a kisebb kockázatot vállaló felvásárlók és feldolgozók fölözik le. Az oktatást is magában foglaló közmunkaprogramokkal párhuzamosan a Görög Demeter Művelődési Központ és a Könyvtár kulcsszereplő lehet, ha a városi programok, rendezvények a városi kertészkedés körül forognak. A városi kertészkedés jelentőségének tudatosítása, társadalmi mozgalmának kiépítése érdekében népművelő tevékenységet kell folytatni. A városi kertészkedési mozgalom kiszélesítése egyben megteremti a helyi mezőgazdaságnak azt a mennyiségi és minőségi tömegbázisát, amelyre helyi szövetkezeti módon szervezett kereskedelem épülhet. Ennek megindításár kezdeti stádiumban a legalkalmasabb a Start Szociális Szövetkezet, amely agrárszolgáltatásainak körét bővítheti kereskedelemmel, és feldolgozással. A Start Szociális Szövetkezet a környéken élő sok alacsony iskolai végzettségű, szociálisan rászorult embernek nyújt már ma is szezonális megélhetési lehetőséget azzal, hogy le tudja adni például a begyűjtött gyógynövényeket, mezőgazdasági terméket. A zöld terület karbantartása a településen élőknek szebb, élhetőbb környezetet biztosít. Hasonlóan a városi termőterületek, bevonásával olyan sajátos kertészeti aktivitás érhető el, amellyel termékfelesleg képződik. 2.5. Az egyének és családok védművei Az egyének és a családok védművei a helyi közösségek. A települési szolgáltatások, óvoda, iskola alapvető fontosságúak elsősorban az indentitástudat, és az egyéni szocializáció kialakulásában. Hajdúdorogon az általános iskola kiváló munkát végez, és sajátosan hatékony programmal rendelkezik, megvalósításával közvetíti a tisztesség és az emberség alapértékeit a gyerekek felé a pedagógusok szakszerű munkáján keresztül. Az általános iskola sok esetben kompenzálja azokat a feszültségeket, amelyek a deprivált helyzet, és a család kulturális lemaradásának következménye. Ez a tananyag elsajátíttatásán túl az iskola legfontosabb feladata, amelyet elismert sikerrel végez. Azonban ez a nevelés 14-15 éves korban sok esetben véget ér. Ezt a munkát nagyon fontos a középiskolában folytatni. Fontos lenne központi forrásokból támogatni különösen a deprivált helyzetű családokból a középiskolába jelentkező tanulókat. - 328 -

Sok esetben szükséges lenne kollégiumi ellátás biztosítása, amely szükség esetén kiegészülhet mentori szolgáltatással. A magyar történelemben például a Debreceni Református Kollégium is így működött. 2.6. Hajdúdorog úttörő szerepe a vidéki elmaradottság felszámolásában Ma az erőforrás viszonylagos gazdagsága ellenére a várostérség minden szempontból jelentős elmaradást mutat. Hajdúdorog és településhiányos várostérsége jellemzően vállalkozáshiányos, munkanélküliségi rátája magas, a lakosság anyagi és pénzügyi szempontból deprivált helyzetű. Ennek okán az ITS túlmutat a város határán azzal, hogy erősíti Hajdúdorog térszervező erejét tekintettel a duális várostérsége hátrányos helyzetére. Hajdú-Bihar megye térségi textúrája (forrás: HBM TK helyzetfeltáró munkarész) A várostérségi együttműködés feltétele, hogy a város biztonsággal úgy működtesse saját intézményeit, hogy azok ne csak a városi közösségek számára szolgáljanak, hanem a lehetőségekhez mérten pótolni tudjanak olyan funkciókat, amelyek a környező megyehatáron túli kistelepülésekről hiányoznak. - 329 -

Az egészségügyi ellátás, megszervezése megtörtént, szakorvosi ellátást a szomszédos Hajdúnánáson találunk. Most elsődleges szempont az oktatásfejlesztés a bölcsődétől a középiskoláig. Szintén kulcselem lenne egy Városi Sportcsarnok, és rendezvényközpont megépítése. A komplexum nagy létszámú tömegrendezvények és sportesemények rendezésével a társadalmi kohézió, és a helyi indentitás erősítése szempontjából lenne fontos. 2.7. A vizsgált tényezők egymásra gyakorolt hatásának összevetése A város vonzáskörzetének kiterjedése egyrészt azon múlik, hogy intézményeivel, az intézmények fejlesztéseivel mennyire tudja pótolni azokat a funkcióhiányokat, amelyekre térségében igény mutatkozik, másrészt pedig azon múlik, hogy a természet adta erőforrását, a termőföldet, és autópálya melletti helyzetéből adódó lehetőségét mennyire tudja kihasználni. A vállalkozói környezet kialakításakor különösen a mezőgazdaságban előállított termékek terén- érdemes figyelembe venni, hogy a járási szintű kisvárosok a helyi és kistérségi közösségek együttműködéseinek centrumai lehetnek, így már a fejlesztések tervezésének tekintetében is a jó partnerség gazdasági közösségszervező erő lehet. A vállalkozói környezet az elmúlt években nem esett át jelentősebb változásokon. A hullámzóan hol stagnáló, hol gyengülő eredményességet pozitívan befolyásolhatja a járási gazdaságot támogató intézményrendszer. Hajdúdorog és városkörnyéke összehangolt komplex fejlesztését szolgálja az integrált városfejlesztési stratégia. 2016-2020 ciklus nagy kihívása lesz a mezőgazdaság fejlődése. A korábbi években az ágazat egyes szakterületein megvalósultak bizonyos gazdasági integrációk, azonban a térségi hálózati csomópontok kialakulásai - jelen gazdasági program megírásának idején, a várható fejlődés tükrében - még valójában kezdeti stádiumban vannak. Az erőforrások birtoklása és hasznosítása nemzetstratégiai kérdés. Ma a földbirtokrendszerek, kontra családi gazdaságok viszonylatában a tulajdonosi szerkezet kialakulása zajlik, azonban ennek konszolidálódása után a magyar mezőgazdaság az ország húzóágazata lesz. Elsősorban a kereskedelem és a kereskedelemmel összehangolt minőségbiztosítási rendszerek kialakításában, a tudásbázisok hasznosításában várunk áttörést, és a mezőgazdasághoz kapcsolódó nagykereskedelem, logisztika területén várható integráció. A nemzeti földalap privatizációjának következményei azonban ma még kiszámíthatatlanok, és 2015. év végén, azaz jelen tanulmány megírásának idején zajló földárverések a helyi - 330 -

viszonylatok szempontjából baljós előjelűek, elsősorban a tőke szabad áramlása tekintetében. Ebből a szempontból pozícionálni szükséges a várost, és a térségi szerepköröket, és ebből a szempontból a legjobb pozíció a kisebb földek tulajdonosi szerkezetének megtartása, a kisebb területeken gazdálkodók, tulajdonosok, gazdasági szerepköreinek erősítése. Nem engedhető meg a térségi integrátorok további terjeszkedése, mert az a vidéki lakosság további elvándorlását eredményezné. 2.7.1. Kiváló logisztikai pozíció kihasználása a járásközponti együttműködésében A logisztikai központ szerepkörre már a korábbi területi tervezési dokumentumokban is alkalmasnak tartott Debrecen mellett elsősorban az M35-ös autópálya csomópontjához közel fekvő Hajdúböszörmény logisztikai funkciói erősödhetnek, ennek során a várostérség felzárkóztatása érdekében a legfontosabb erőforrásnak a termőföld használatának kellene előtérbe kerülnie. Debrecen teherforgalmi logisztikai légibázis víziója (Saját forrás) Polgár, kedvező közlekedés-földrajzi helyzetű ipari parkja Hajdú-Bihar megyében a legvonzóbb a betelepülők számára. Ez jó referenciát ad arra nézve, hogy létrehozható egy a várostérségi mezőgazdasági termelésre alapozott feldolgozóipar is, a Hajdúnánási Járásban. Hasonlóan erre a logisztikai helyzetre alapozottan Hajdúböszörményben is, logisztikai központ szervezhető Hajdúböszörmény tervezett ipari parkjában, azonban ez távolabb esik Hajdúdorogtól. A térségi munkamegosztásban természetesen figyelembe kell venni azokat az ágazati szegmenseket, amelyekhez csatlakozni lehet, azonban Hajdúdorog természeti erőforrásának méretei és kiváló adottsága önálló mennyiségi és minőségi jogosultságot ad az önálló Hajdúdorogi Ipari Park megvalósításához. - 331 -

A térségi statisztikák, debreceni ipari parkokba, és a sikeres Polgári Ipari Parkba települt vállalkozások egyértelműen azt mutatják, hogy a rendelkezésre álló természetes erőforrás használattól elkülönült az ipar. Tanulságul kell szolgáljon az a jellemző, hogy a megyében működő ipari parkok esetében komolyabb külföldi befektetői érdeklődés elsősorban Debrecenben és Polgáron figyelhető meg. Azonban a megtelepedett ipar elsősorban külföldi érdekeltségű, profitorientációjának fenntartása tekintetében elsősorban az olcsó és képzett helyi munkaerőre, és a földrajzi logisztikai helyzetre épül. A külföldi profitorintáltságú cégek letelepedését szolgálják az adókedvezmények, a munkahelyek fenntartásának állami kedvezményei, és a beruházásokat támogató pályázatok. Ezeket a cégeket leginkább az olcsó munkaerő, és a számukra biztosított állami beruházási támogatások, és állami kedvezmények tartják helyben. Azonban mindaddig, ameddig az olcsó munkaerőt nyersanyagnak tekintik nem várható javulás a lakosság deprivált helyzetében. Ha a hazai iparfejlesztés alapja a méltányos elosztású helyi tulajdonosi érdekeltség lenne, és a természeti erőforrások méltányos elosztására épülő hazai tulajdonú kis és középvállalkozások lennének a nemzeti termelés motorjai, akkor a hazai ipar beszállítói hálózatára épülő hazai ipar és nyersanyag előállítás prosperáló rendszert eredményezhet. 2.7.2. A kedvező logisztikai helyzet a térségi erőforrások használatát lendületbe hozhatja A vállalkozói szektor duális szerkezetében a várostérségben jelentős problémák vannak. Hajdú-Bihar megyében a multinacionális vállalatok megyében megtelepült egységei saját hálózataikon belül mutatnak magas szintű termelékenységet, míg a kis- és középvállalkozások produktivitására nagyarányú leszakadás jellemző. Sem a megyében, sem Hajdúdorogon a remélt beszállítói KKV-szektor nem alakult ki, sőt a vállalkozási aktivitás inkább negatív irányú. Azonban a vállalkozó kedvet mutatja a szolgáltató szektor viszonylagos erőssége. Magától értetődő, hogy ha egy várostérség felzárkóztatására törekszünk, akkor nem hagyható figyelmen kívül a legfontosabb erőforrás. A helyi gazdasági teljesítmény, és ezzel szoros összefüggésben a depriváció csökkenési esélyeinek szempontjából nem a multinacionális vállalatok mérvadóak, hanem sokkal inkább a kis és közepes méretű társas vállalkozások, amelyek akkor képződnek, ha a helyi erőforrások használata hozzáférhető. A termőföld használatát azonban korlátozzák a földek tulajdonjogai, hiszen idegen tulajdonon a helyben lakók nem gazdálkodhatnak. Ha nincs nyersanyag, nincs mihez hozzáadott értéket adni, ezért elsősorban a nyersanyagtermelés helyi feltételeit kell megteremteni. A termőföld használata a deprivált térség számára alapvető létszükséglet, erre felhívja a figyelmünket a táj történelme, a Hortobágynak mint tájseb kialakulásának története, amely egy törpe kisebbség, Magyarország kapzsi nagyurainak volt köszönhető, akiknek jobban megérte exportra állatokat tartani, mint parasztokat, akik a földet művelik. - 332 -

Érdemes megvizsgálni Hajdú-Bihar megye legfontosabb tanulságát, hogy a történelmi birtokkoncentráció, és a birtokkoncentrációkkal összefüggő elvándorlás, a hortobágyi települések esetében a teljes elnéptelenedés, a fokgazdálkodás megszűnésének, a hortobágyi erdők kivágásának körülményeit, és magunktól is könnyen megleljük a történelmi egyezőségeket. Mit lehet tehát tenni? Ez a sajátos helyzet felveti a településekhez tartozó, de a nagyüzemi mezőgazdaságba még nem integrálódott földek, a kis és családi, egyéni gazdálkodók támogatását, valamint a háztáji gazdálkodás felelevenítését, és a házkörüli önfenntartó gazdálkodás lehetőségeinek, a lakóházak közvetlen közelében levő kertek, hátsó udvarok hasznosítási kérdéseinek vizsgálatát. Erre a nagyon érzékeny kérdésre próbál választ találni az ITS az integrált település-mezőgazdasági programjában. A térség gazdasági fejlődésében a jó termőképességű földek, és a helyiek tenni akarása, szorgalma, mint erőforrás minden bizonnyal meghozná a kellő eredményt, ha van erre befektetői forrás, és pályázati lehetőség az önkormányzat és a vállalkozások számára. Ma a magyar vállalkozásokra a negatív tőkeerő képesség jellemző, és ez alól nem mentes Hajdúdorog sem. A beszállítói programok ösztönzése, kutatási és innovációs együttműködések támogatása, középvállalati exportösztönzés a Debreceni Exportösztönzési Programmal összhangban és együttműködve, valamint kapcsolódó vállalati finanszírozási és innovációs tanácsadás, élénkítheti és fellendítheti térség gazdaságát, azonban ez csak annak a szűk elitnek a szempontjából kedvező, akik az olcsó munakerő, a túlkínálati munkaerőpiac fenntartásában érdekeltek. Elsősorban a helyi kis és középvállalkozások, családi gazdaságok támogatása hozhatna valódi eredményt. 2.8. A helyi gazdaság tükrei A társadalmi és gazdasági rendszerváltás óta eltelt több mint 25 esztendőben Hajdúdorog Város Önkormányzata, az előző öt ciklusban, úgy határozta meg a település fejlődésének irányát, hogy a mindenkori minimumszolgáltatásokkal, maximális színvonalon tudja a lakosság igényeit kielégíteni. Az elkövetkező négy évben egy olyan program mellett kell hitet tennünk, mely a város fejlődését, felemelkedését és az itt élők mindennapjait jobbá és szebbé teszi. Szolgáltatás bővülés valósulhat meg annak érdekében, hogy a felnövekvő generáció számára is vonzó legyen településünk. Fontos, hogy tisztában legyünk lehetőségeinkkel és a Hajdúdorogiak igényeivel. A demográfiai helyzet szemlélteti a város lakosságának létszámbeli, illetve korosztályos összetételét. 2.8.1. Születések és halálozások Hajdúdorogon 2000-2014 között: - 333 -

Év Születések száma Halálozások száma 2000 67 114 2001 115 93 2002 82 99 2003 75 102 2004 96 84 2005 87 110 2006 80 100 2007 78 85 2008 82 91 2009 96 100 2010 73 99 2011 99 87 2012 84 110 2013 106 114 2014 100 99-334 -

Születések és halálozások Hajdúdorogon és Magyarországon 2000-2014 között: Születések és halálozások alakulása 2000-2014 között Hajdúdorogon Fő 140 120 100 80 60 40 20 0 Születések száma Halálozások száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Évek Születések és halálozások alakulása 2001-2013 között Magyarországon Fő 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Évek Születések száma Halálozások száma 2.8.2. Hajdúdorog állandó lakosságának korcsoportos bontása 2007-2014 között: Év 0-18 19-65 66-100 Összesen Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi fő 2007 1017 1104 2880 3009 764 452 9226 2008 1010 1066 2886 3016 769 447 9194 2009 994 1054 2886 3000 775 450 9159 2010 972 1032 2864 2995 769 453 9085 2011 951 1014 2881 3019 766 447 9078 2012 919 985 2887 3021 773 440 9025 2013 906 975 2910 3014 781 442 9028 2014 898 943 2888 3010 780 468 8987 Hajdúdorogra vonatkozóan megállapítható az, ami országosan is, hogy a születésszám alacsony szinten való állandósulásában jelentős szerepe van a későbbi önállósulásnak, az együttélési formák megváltozásának, a tanulási idő meghosszabbodásának és ezekkel összefüggésben a szülések időbeli kitolódásának. Ezen demográfiai mutatók előrevetíthetik az oktatás, a nevelés és a szociális területen megjelenő újabb kihívásokat. 335

2.9. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra gyakorolt hatásuk összevetése 2.9.1. Közlekedési infrastruktúra A legfontosabb, napjainkban is aktív települési arculatot alakító probléma a közúti közlekedés. Az Újfehértó Hajdúböszörmény Hajdúnánás irányokból jelenleg a városközponton keresztül halad át a közúti forgalom. Ez gátolja a gyalogos zónák fejlesztését és a kerékpárutak kiépítését. A probléma részleges megoldását segíti elő, hogy 2009-ben a szabályozási tervben kijelölésre került a Hajdúnánási- Hajdúböszörményi utakat összekötő, várost elkerülő út. A vasútállomás a városszélén fekszik, körzetében alakult ki a város gazdasági-ipari központja és ez a terület képezi a XXI. sz. iparfejlesztési terveinek fejlesztési területét is. A városközpont elhelyezkedése követi az alföldi mezővárosok/hajdúvárosok hagyományos struktúráját, a városszerkezet centrumában jött létre a városközpont. A város legfontosabb település alkotóelemei: városközponton áthaladó forgalmas közutak, a történelmi városközpont, városszerkezet hajdúvárosi építészeti jellege. 2.9.2. A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 évben végbement fejlődés a mezőváros gazdasági sikereinek, a mezőgazdaságnak volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 35-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparban. A rendszerváltás után a mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, a csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani. 336

2.9.3. Turizmus Hajdúdorog város az Észak-alföldi Régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. A vallási turizmusra, termálvízre alapozva a közelben fekvő megyeszékhelyek fogyasztói piacára építve, a városban a turisztikai iparágat kiemelten kell fejleszteni a következő években. 2.10. A tényleges állapotok egymásra gyakorolt hatásának összevetése, folyamataik elemzése A tényleges állapot értékelése során nem találtunk szélsőséges, a települési természeti környezettel szemben támasztott, az általános követelményeknek ellentmondó, kirívó állapotokat. Azonban a gazdasági környezet az elmúlt években láthatóan nem kedvezett a járási szintű kivárosnak. Az elmúlt 25 évben a jellemzően mezőgazdasági ágazatra épülő helyi gazdaság leépülése, és ennek a leépülésnek a stagnálása jellemző napjainkra. Mindennek egyenes következménye a lakosság deprivációja, amelyet munkájával, szorgalmával megfelelő gazdasági környezet hiányában önmaga nem tud kezelni. Hatalmas gond az ebből adódó elvándorlás, amely a magával hozza a korstruktúra kedvezőtlen alakulását. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, akkor a csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani 337

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A folyamatok értékelése a helyzetelemzés eredményeinek tükrében, szintézis. 3.1.1. Országos tendenciák A duális magyar gazdasági szerkezetre jellemző, hogy akár nemzetközi multinacionális cégeket, akár a haza nagyipari mezőgazdaság megtelepült egységet vesszük szemügyre, azt tapasztaljuk, hogy önmagukban, saját hálózataikon belül is magas szintű termelékenységet mutatnak, míg a helyi kis- és középvállalkozások produktivitására nagyarányú leszakadás jellemző. Országosan jelentkező probléma, hogy kevés az olyan vállalat, amely köré külföldi tőkének tulajdonított technológiai és szervezeti modernizációs hatások közvetítésére is alkalmas KKV-szektor fejlődését generáló beszállítói hálózat épülhetne. Bár akad néhány pozitív példa is, mégis általánosan az jellemző, hogy a helyi kis- és középvállalkozások sikeres beszállítóvá válása, inkább egyedi, mintsem a vállalkozások széles köreire jellemző jelenség. Miután a nagyvállalatok erős területi koncentrációt mutatnak, a beszállítói hálózatok fejletlensége, illetve a kis- és középvállalkozások versenyképtelensége területi különbségeket generáló probléma is. Feltűnő, hogy például a debreceni ipari parkokra, vagy a polgárira szinte egyáltalán nem jellemző, hogy a megtelepült vállalkozások a helyi természeti erőforrások fenntartható használatára építenének. E helyett az olcsóságában fenntartható munkaerő használatának lehetősége, a rendkívül kedvező logisztikai pozíció, a kedvező pályázati lehetőségek, az állami támogatások igénybevétele, és bizonyos adókedvezmények teszik vonzóvá a befektetők számára a várostérséget. Ez azonban azért nem fenntartható, mert ha ebben az egyensúlyban akár egyetlen elem is változik, például emelkednek a bérek, csökkennek az állami támogatások, akkor fenn áll a veszélye a betelepült vállalkozások elköltözésének. Könnyű felismerni, hogy az az ipar, amely helyi tulajdonosi szerkezetű, helyi nyersanyagokra épít helyhez kötött, és helyi nyersanyag beszállítókból hozza létre beszállítói hálózatát, kevésbé érzékeny, alapvetően nem függ pályázati lehetőségektől, az állami támogatások rendszerétől, azonban sokkal jobban szolgálja a helyi érdekeket. 338

A térség legfontosabb erőforrása a termőföld, történelmi hagyományokon alapuló húzóágazata a mezőgazdaság. Ma a mezőgazdaságban kétféle irányvonal tapasztalható. Az egyik a nagyüzemi monokultúrákon alapuló, nagy teljesítményű gépekkel megvalósított, kevés élőmunka igényű nyersanyag tömegtermelés, a másik a magas minőséget előállító, azonban magas élőmunka igényű biokultúrákon alapuló kis léptékű termelés. A piaci értékesítési áron keresztül azonban könnyű felismerni azt is, hogy éppen ez az általánosan elterjedt tömegtermelési logika teszi értékesebbé a különlegesen magas minőséget. Ez a mezőgazdaságra különösen érvényes, hiszen már ma is akár kétszeres, két és félszeres magasságú áron értékesíthető az ellenőrzött minőségű szermaradványmentes élelmiszer. Ezek termelését, és feldolgozását, annak manufakturális jellege folytán a nagyüzemi mezőgazdaság kevésbé vállalja fel. A manufakturális termelés és feldolgozás nem konkurenciája az iparszerűnek, hiszen csak abban egyező, hogy mindkettő mezőgazdasági termelést folytat, azonban eltérő kereskedelmi szférában értékesít, eltérő vásárlói körben, eltérő piacon mozog. Az iparszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés modernizációra, koncentrációra és centralizációra törekszik, igyekszik minél nagyobb homogén területeket kialakítani, hiszen ezzel növeli a hatékonyságát. Célja a profit termelési folyamat növelése. A profitnövekedést általában a megtermelt áru mennyiségének növelésével éri el, ennek érdekében egyre több mesterséges anyagot használ, a vegyszer műtrágyázáson és gyomirtáson keresztül, a késztermékek vegyszerezéséig, adalékanyagozásáig, és egyes külhoni tapasztalatok azt mutatják, hogy valószínűleg a jövőben az egyes termelők a minél nagyobb profit elérése érdekében a génmanipulált termékek előállításától sem fognak visszariadni. (NVS 2011) Napjainkban a nagyipari mezőgazdaság mesterséges erőforrásokkal, egyre magasabb fokúan automatizált gépi munkával, és egyre kevesebb élő munkával próbálja fokozni profitnövekedésének hatékonyságát. Hatalmas latifundiumok kerültek egy-egy család birtokába, és megfigyelhető, hogy ahol ezek a nagybirtokok körbeveszik a településeket, ott növekszik a munkanélküliség, a szegénység általánossá válik, a helyi lakosság elvándorol, a település vagy kihal, vagy az elhagyott házakba mélyszegény népesség települ. Mindez szemléletbeli problémákra vezethető vissza, amelynek gyökereit az 50-es években kell keresni, amikor a hagyományos paraszti gazdálkodás kultúrájának felszámolásával a parasztokból munkásosztályt nevelt a szocializmus. A kolhozrendszer elindította a nagyüzemi mezőgazdaságot, amely napjainkig is hordozza a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban belénk nevelt vak hitet a termelékenység és a hatékonyság mennyiségi megítélésén keresztül, miközben a falvakban élő munkásságnak a nagyüzemi gépesítéssel egyre kevesebb munkalehetőség jut. Ma a vidéken élő embernek ismét meg kell tanítani a rendelkezésére álló erőforrás használatának lehetőségét. Először az önfenntartás képességének elsajátítása érdekében, másodszor a kis és középvállalkozások fejlődése érdekében. Ez a feladat egyrészt népművelő, 339

másrészt helyi erőforrás vizsgálatokon alapuló vállalkozás élénkítő helyi kezdeményezés együttes megszervezését jelenti. Hajdúdorog környezetében is tanúi lehetünk annak az általánosságban jellemző folyamatnak, hogy a nagyüzemi technológiák elterjedésével kizárólagossá vált a hatékonyság és versenyképesség szerinti megítélés, melyben kiemelt szerepet kapott a minél olcsóbban előállítható késztermék. A mezőgazdaságban a tőkehatékonysággal mért versenyképesség, ennek érdekében az olcsó alapanyag felhasználása miatt a technológiai fejlesztések nem a minőségjavulást eredményezik, és a műtrágyázás, vegyszerezés károsítja a természeti környezetet. (NVS 2011) Egyszerűen elherdáljuk az ország legnagyobb kincsét, azt a humuszvagyont, amely nem csak a helyieket, a helyi életfeltételeket tarthatná fenn, de unokáink életfeltételeit is helyben biztosíthatná. Ezzel szemben a szegénység tanúi vagyunk, és sokan természetes jelenségnek tartják az elvándorlást, az elöregedést, a népességfogyást. Pedig a természetben minden élőlény tulajdonsága a szaporulat, és a kihalás minden esetben valamilyen sajátos körülmény következménye. A jelenlegi, mennyiségi növekedésre alapozott gazdasági és társadalmi berendezkedés, a természet biokapacitását, regenerálódó képességét meghaladó erőforrás-használat kedvezőtlen környezeti hatásai nyilvánvalóak. A jelenlegi mintegy 7 milliárddal szemben 2050-re a Föld népessége csaknem 9 milliárd fő lesz. A népességnövekedés és a fogyasztási szokások alakulása következtében a globális élelmiszerszükséglet esetében jelentős növekedés várható. A biztonságos élelmiszerellátás világszerte stratégiai, és nemzetstratégiai kérdés. Polgárnak, ha stratégiát készít, a jövője szempontjából mérlegelni kell, hogy a nemzetközi piacokra dolgozó és ott értékesítő, vegyszerező, a környezetét kizsákmányoló profitorientált nagyüzemi mezőgazdaságot, vagy inkább a hazai élelmiszerellátást is biztosító, a helyi piacokra dolgozó családi gazdaságokat támogatja. A növekvő élelmiszerszükségletből komoly piaci lehetőségek adódnak a magyar agrár- és élelmiszergazdasági kivitel előtt, akár a nagyipari mezőgazdasági termékek, akár a manufakturális termékek eltérő piaci szegmenseit tekintjük. Globálisan tehát létezik az a piac, amelyiken egy dinamikusan fejlődő magyar agrárium termékei vevőre találhatnak, és ebben a kontextusban már ma is előfordul, hogy a gyenge vásárlóerejű magyar családok nem jutnak megfelelő minőségű magyar élelmiszerhez. A WTO kívánalmaknak megfelelő kereskedelmi liberalizáció eredményeképpen olyan harmadik országokból áramló, olcsó import élelmiszerek áraszthatják, és árasztják el a hazai piacokat, amelyek nem felelnek meg sem az uniós és főleg nem a hazai előírásoknak, ráadásul ezeket a mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket sajátos körülmények között állítják elő, nem 340

ritkán genetikai manipuláció, gyermekmunka, illetve méltánytalanul alacsony munkabérek alkalmazásával. (NVS 2011) 3.1.2. Erőforrások aktivizálása!!! (nehogy véletlenül a saját falujukból szoruljanak ki a gazdák ) A manufakturális mezőgazdasági termelési motor beindítása nem konkurens a nagyipari termeléssel, hiszen az eltérő mennyiség és eltérő minőség, eltérő piacokon talál vevőre. A helyi indentitást nagy mértékben erősítheti a helyi manufaktúrák kialakulása, termékeinek értékesítése, híressé tétele az én termékem, mi termékünk egyfajta tulajdonosi szemlélet kialakulásának erősödésén keresztül. Ez a szemlélet a résztvevők egészséges rivalizálását is jelentheti, amely a térségben egyrészt a települések közötti versenyt szolgálja, másrészt hozadéka lehet a nagyüzemi mezőgazdasági termelés hasonló irányú fejlődése is. Hajdúdorog a város népességmegtartó erejének növekedését, a megélhetés, a kedvező életfeltételek és a jó életminőség biztosításának esélyét, a foglalkoztatás növekedését, a mezőgazdasági termelés élőmunka igényű fejlődésében látja. A gazdasági szervezetekre ugyanis kizárólag a fizetett (bér)munka, míg az egyéni gazdaságokra a nem fizetett önfoglalkoztatás a jellemző, melyet kiegészít a fizetett (bér)munka. Az önfoglalkoztatás fizetsége az eredményként létrejött termék, amely egyrészt saját igényeket elégít ki, másrészt eladható. Ezzel emelném ki a helyi piac jelentőségét, amely a termékek sokféleségének szervezett felvásárlását jelenti. A helyi termelők, ha termékeiket nem tudják értékesíteni, tönkremennek, fölhagynak a termeléssel. A helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, a helyi termékek szervezett bejuttatása a kiskereskedelem rendszerébe helyi és nemzetgazdasági szinten is számottevő piaci szegmenst jelenthet. A helyi piac fejlesztése nem tévesztendő össze a helyi piaci kofák asztalainak méretének vagy darabszámának növelésével, bár kétségkívül ez utóbbi hatása sem elhanyagolható. 3.1.3. Feldolgozóipar és helyi indentitású termékek Az elmúlt években a helyi piacok szempontjából jelentős előrelépést jelentett, hogy a közétkeztetés vidéken jellemzően az egészségileg is jobban ellenőrizhető, a termelés szempontjából is jobban tervezhető, gazdaságosabban előállítható helyi termékekre épül. 341

Hajdúdorog a maga sajátos eszközeivel támogatja az olyan életképes mezőgazdaság, az egyéni, családi-, kis- és középbirtokok meghatározó szerepének erősödésére irányuló egyéni, illetve csoportos törekvéseket, amely a minőségi élelmiszertermelés és a fenntartható környezet szempontjainak érvényesítésével foglalkoztatás növekedést eredményez. Ezzel egy olyan minőségi mezőgazdaság jövőképe sejlik fel, amit Hajdúdorog csodálatos környezeti feltételei és a magyarság ezeréves itt felhalmozott tudása, a földhöz kötődő kultúrája kínál. Ezt a jövőképet azonban veszélyezteti az eredeti tőkefelhalmozás megkésett folyamatának egybeesése azzal a globalizációs világfolyamattal, melyet a tőkeérdekeltségek gazdasági erejének és ezzel politikai befolyásoló képességének minden korábbit meghaladó növekedése kísér, és ma már a helyi földnek a helyi gazdáélkodói tulajdonban maradását is veszélyezteti. Az információs társadalom olyan új társadalom- és gazdaságszerkezetet hoz létre, amely világméretű hálózatba szervezi az egymástól akár jelentős földrajzi távolságban található szereplőket, megteremti a közvetlen információs kapcsolatot a nagyvárosi központok és a vidéki térségek között. Hajdúdorog kihasználhatja az M3 autópálya közelségéből adódó logisztikai helyzetét. A logisztikai helyzetet tovább erősíti a déli M35-ös autópálya továbbépítése, az EU délkeleti térségéből érkező tranzit forgalommal. A logisztikai helyzetet kiegészíti a termékek értékesítési kapcsolatrendszerének informatikai támogatása. Mindez kiváló lehetőséget teremt a helyben termelt szermaradvány mentes minőségű élelmiszerek, és helyi nyersanyagokból előállított, magas helyi hozzáadott értékekkel rendelkező termelési ágak helyi tőkével megvalósuló rendszereinek működtetéséhez, a helyi tulajdonú vállalkozások prosperálásához is. 3.1.4. Városi mezőgazdaság a háztáji és a házkörüli lakossági termelés újraindítása A városi mezőgazdaság elindításának célja, hogy Hajdúdorogon kialakuljon egy olyan tudástársadalom, amely figyelembe veszi a helyi hagyományokat, nem a hagyományos életforma megváltoztatására törekszik, kihasználja a modern infrastruktúra, a tudás azon előnyeit, melyek a vidéki élet, a vidéki munka könnyítését szolgálják, azonban megfordítja a közelmúlt negatív születési, és elvándorlási tendenciáit. Mindez együtt jár a kis- és középvállalkozások fejlődésével, az innováció folyamatosságával, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedésével, és előre vetíti egy önfenntartásra képes város vízióját. 342

Ez azonban csak akkor lehetséges, ha növeljük az alapvetően önfoglalkoztató egyéni, családi gazdaságok arányát, növelve ezzel a települések eltartó képességét, hiszen a családi gazdálkodási formában történő mezőgazdasági munkaerő felhasználás átlagosan négyszerese a bérmunkára alapozott, társasági formában működő üzemformáénak. A világ más helyein a városi (és városkörnyéki) mezőgazdaság (agriculture urbaine és periurbaine) mind fontosabb jóléti és társadalmi szerepet tölt be azzal, hogy hozzájárul egy szűkebb vagy tágabb közösség élelmezéséhez. A városi mezőgazdaság a fejlődő és fejlett országokban egyre nagyobb fontossággal bír, a fejlődőkben inkább az élelmezésben, míg a fejlett országokban a társadalmi kohézió erősítésében és a szociális fölzárkóztatásban betöltött szerepe miatt. Bár elsősorban a rohamosan terjeszkedő nagyvárosok ellátására találták ki a városi mezőgazdaságot, amellyel - a FAO adatai szerint - világszerte már 800 millió ember foglalkozik, mégis egy másik szemszögből vizsgálva az ötlet lényegét, elveit tekintve a magyar vidék feltámasztásának eszköze lehet. A feltámasztásban kulcsszerepe lehet a térségek járási szintű kisvárosainak, és a városi mezőgazdaság megvalósítása Magyarország számára egy reálisan és könnyen megvalósítható kitörési ponttá válhat. Érdekes ellentmondás rejlik a mai magyar valóságban, hiszen sokszor nyomorgó vidéki lakosságról beszélünk akkor, amikor a város határain belül vagy a város környékén, és főleg a kistelepüléseken lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság kerteket műveljen, gabonát vessen, vagy esetleg aprójószágot, haszonállatokat tartson. A városi mezőgazdaság nem csak munkát ad a lakóknak, hanem lehetőséget teremt az egészséges élelmiszer ellátásra, és a termelt felesleg eladására is abban az esetben, ha létezik felvásárló piac. A vidéki, fenntartható életvitel értékmegőrző és értékteremtő. Ha például a tizenhétmilliós Mumbai-ban, tehát a világ egyik legsűrűbben lakott, nyomornegyeddel övezett metropoliszában egyes gazdák mégis megtalálják a helyet, ahol élelmet termelhetnek, akkor a magyar településekben, illetve a kistelepülések figyelmének központjában álló járási szintű magyar kisvárosokban ahol minden lehetőség adott, miért ne lehetne a magyar háztáji és kiskerti gazdálkodás helyi hagyományait támogatni, feleleveníteni. Hajdúdorog nem olyan milliós nagyváros, ahol a szokatlan megoldásokra szorulók tetőkön, teraszokon alakítanak ki kerteket, sőt még a falakra is felfuttatják az erre alkalmas haszonnövényeket. Hajdúdorogon a belterületeken is van hely bőven a városi mezőgazdaság műveléséhez. A megfelelő jó példák keresésére érdemes a világra kitekinteni. Havannában például, Kuba fővárosában a város körül 140 négyzetkilométernyi területen mintegy 3,4 millió tonna élelmet termeltek 2002-ben. A város friss élelmiszer-ellátásának kilencven százalékát helyi gazdák termékei teszik ki. 343

A városi mezőgazdaság egyre inkább terjeszkedik. Kubában, 2003-ban 200 ezer kubai dolgozott ebben a szektorban. A gyakran vízhiánnyal küzdő Pekingben a város körüli szabad földterületeket bérelik a városban élő gazdák, és ott termesztenek növényeket kertekben, melegházakban. A sopánkodás helyett érdemes figyelembe venni ezeket a példákat, és megtenni azokat a lépéseket, amelyek olyan valódi helyi gazdaság kialakulásához vezetnek, amelyek a helyi természeti erőforrások fenntartható hasznosításán alapulnak. 3.1.5. A termálvíz hasznosításának lehetősége, és összekapcsolása a vallási turizmussal Megyei térségi szinten kiemelendő a termálvíz-készlet, amelynek feltárása nyomán a megye jelentősebb településein (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaba, Nádudvar, Polgár Püspökladány) általában működnek fürdők, Hajdúszoboszló pedig országos viszonylatban is az egyik leglátogatottabb gyógyturisztikai célponttá vált. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a termálvíz hasznosítása elsősorban gyógyászati, illetve turisztikai céllal történik, a geotermikus energiahasznosítás kevésbé jellemző. Turisztikai hasznosítás tekintetében Debrecen és Hajdúszoboszló termálvíz hasznosítása kiemelkedő. Azonban a többi kisvárosi fürdő egyenletesen ugyanazt a kevés, és alacsony színvonalú minőséget képviseli, mint a hajdúdorogi strand. Ahhoz, hogy a termálvíz hasznosítása megfelelő fejlesztési irányt kapjon, a turisztikai fejlesztést össze kell kötni a helyi görögkatolikus hagyományokkal. Az így kialakított turisztikai termékcsomag egyre bővülő kínálatot eredményezhet. Sajátos vallásturisztikai desztináció hozható létre, amelyhez nem csak a görögkatolikus hívek, vagy hozzátartozóik köre kapcsolódhat, hanem minden olyan magyar ember, aki a görögkatolikus egyházat, a magyar történelemhez szervesen kapcsolódó egyháztörténeti összefüggéseket élményként akarja megismerni. A desztináció Hajdúdorogot sajátos kiindulási zarándokponttá, központtá teheti, amelyhez egyenrangú partnerként kapcsolódhat Nyíregyháza, Máriapócs, és Debrecen, ezzel akár egy heti változatos, és sokszínű program alakítható ki, nem csak a görögkatolikusoknak, hanem az általánosan érdeklődőknek is vallásturisztikai élményprogramot kínálva. Lehetőséget kínál erre a Mária Zarándokúthoz való kapcsolódás gyalogos és kerékpárút építésével, és a vallásturisztikai Bizánci Fürdő, mint vezérprojekt, amelyhez szállás és célzott szórakozási lehetőségek kapcsolódhatnak, falusi turizmus, gasztronómia, stb 344

3.1.6. Védett természeti értékek megőrzésének stratégiai vonzatai A természeti adottságokra épülő mezőgazdaság termékei telepítő tényezőként meghatározó szerepet játszhatnak a várostérség élelmiszer és könnyűiparának kialakulásában, azonban a nagyipari-nagyüzemi mezőgazdaság mellet, olyan alternatívákat is fel kell állítani, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági jellegű kis és középvállalkozások elindulását. Meg kell vizsgálni a háztáji és házkörüli kertészkedés, és állattartás mikroszintjeit annak érdekében, hogy az itt élők kiegészítő jövedelemhez jussanak. A helyi kistermelői hagyományok újjáélesztése napjainkban is jó feltételeket teremthet az élelmiszergazdaság és a megújuló energiahasznosítás helyi gazdaságban játszott szerepének megőrzéséhez. A városi mezőgazdaság kialakításának első lépései során az egyik legfontosabb feladat, hogy Hajdúdorog a lehetőségeihez mérten olyan következetes birtokpolitikát folytasson, ahol prioritást élvez a beépítetlen területek hosszú távú megtartása, az esetlegesen később beépítendő vagy éppen elhagyottan álló ipari vagy más ugarok átmeneti, mezőgazdasági célú hasznosításának lehetővé tétele. Célszerű számba venni, hogy hány hektárnyi olyan terület van, amit rövidebb-hosszabb időre művelésbe lehetne vonni. Ezeken a területeken a közmunkaprogramok keretében folytatni lehet a már megkezdett munkát, illetve a fennmaradó területeken a lakosság aktív helyzetbe hozásával el kell kezdeni a művelést. A művelésbe vonandó terület akár fiatal gazdák pályakezdését is szolgálhatja, vagy a meglévő őstermelők, a családi gazdaságok termelési felületei méretének növelését. Várhatóan az átlagosnál nagyobb arányt fog képviselni a zöldségtermelés és a baromfitenyésztés, valamint a szermaradvány mentes gazdálkodás és a közvetlen értékesítés. 3.1.7. A társadalom legfontosabb emberi erőforrása a Tisztességen és az emberség A saját kertben növényeket termeszteni nem tilos, de nem is kell bejelenteni, kivéve azt a néhány fajtát, amelyet fajtajellegénél fogva általánosan tiltanak a hazai jogszabályok, és nemzetközi egyezmények. A városi mezőgazdaság megteremtésével egy olyan új létstratégiai ágat lehet megalapozni, amely hosszú távon biztosíthatja Hajdúdorog jövőjének egyik fontos fejlesztési pillérét. A városi mezőgazdasággal foglalkozók egyszerre több fontos társadalmi küldetést is betöltenek. Az ökológiai, ökonómiai, egészségügyi és nevelési célok (valamint ezek tetszőleges kombinációi) mellett talán a legfontosabb lehet az a társadalmi küldetés, ami jelentős mértékben az egyes kisebbségek integrálását, beilleszkedését jelentheti, többek között azzal, hogy a mezőgazdaságon keresztül érdemi tevékenységet lehet számukra 345

biztosítani. A népesség világméretű növekedése nehézségeket vetít előre az élelmiszer- és ivóvízellátásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és a természeti erőforrások használatában, és erre éppen úgy fel kell készülni, mint például az időjárás átalakulásának várható vonzataira. Míg azonban valamennyi földrész lakossága növekszik, Európa lakossága csökken, és ez különösen igaz Magyarországra, ahol demográfiai válságról beszélhetünk. A jelenlegi tendenciák szerint hazánk lakossága 10 millió főről 2050-re 7-8 millió főre csökkenhet. E mellé a lélekszám csökkenés mellé hozzá kell tennünk az etnikai arányok dinamikus változását, amely elsősorban a vidéki lakosság etnikai cserélődésében jelentkezik, és a deprivált helyzetekkel áll összefüggésben. Mielőtt ezt a jelenséget a mai közgazdasági etimológia szerint természetesnek ítélnénk, vessünk egy példát. A mai közgazdaságtan természetes népességfogyással számol, azonban ellenvetést tehetünk azzal, ha az etológia tudományát állítjuk szembe a gazdasági érdekrendszerek elsőbbségét hirdető tudományággal. Tanulmányokból ismert, hogy a populáció csökkenése egyáltalán nem biztos, hogy természetes jelenség egyetlen élőlény esetében sem, hiszen gyakorlatilag minden esetben visszavezethető az élőlény élőhelyének változásaira. Közgazdasági szempontból sokan humán erőforrásnak tekintik az embereket, akik valamilyen hasznot hajtanak különböző érdekcsoportok számára. Azonban a tisztességen és emberségen alapuló társadalomban az ember nem humán erőforrás, hanem valamely közösség része, alkotó tagja, és ennél fogva megítélésének nem a munkaképessége, munkahatékonysága, vagy termelési kompetenciája, vagy a rendelkezésére álló vagyona a kritériuma. Az ember nem termelő eszköz, ennél fogva nem humán erőforrás! Erőforrás lehet az igavonó állat, aki húzza a szekeret, de az is csak a hajtó szempontjából minősül erőforrásnak. Az ember emberi közösségben él, amelynek legkisebb egysége a család. Ha az emberi létszám tekintetében a várostérség számottevő emigrációs veszteséget mutat, jelentős probléma a képzett munkaerő elvándorlása, népességének korszerkezete. Akkor meg kell találni a hibákat. Közösségeket, valamint méltányos gazdaságot egyszerre kell építeni. Hajdúdorog az elmúlt évtizedekben jelentős emigrációs veszteséggel rendelkezett, azonban ez alapvetően nem a helyi közösségek hiányából, sokkal inkább a térség gazdasági fejletlenségéből következett be. A vidéki térségek szempontjából ez több ponton is kritikus. Egyrészről a lakosság elöregszik, és a jelenlegi kiöregedő társadalomnak nem lesz megfelelő utánpótlása, másrészt a szegregálódó inaktív népesség aránya olyan rendkívüli terheket ró az aktív népességre, amely felgyorsítja az aktív népesség elvándorlását. Ez a probléma ma a vidék legnagyobb problémája, amelyre önmagában megfelelő választ nyújthat a lokális manufakturális mezőgazdaság helyi megvalósítása, azonban az aktivitás növeléséhez műveltebb, széles látókörű polgárokra, állampolgári nevelésre lenne szükség. 346

Hajdúdorog számára is kulcskérdés, hogy legyenek olyan fiatalok, akik a helyben való megélhetést választják, és gyermekeket vállalnak, a helyben boldogulásra ösztönözve őket 3.1.8. A népességfogyás nem természetes jelenség A népességfogyás nem természetes jelenség, ha a demográfiai adatok negatív tendenciákat jeleznek, ha a vándorlás különbözeti értékei negatívba fordulnak, annak nyomós okai vannak. Az ezredforduló utáni években a térségben bekövetkezett népességcsökkenés okait minden térségben fel kell tárni, hiszen nemzetünk fennmaradása a tét, az emigrációs veszteség nem statisztikai mutató, hanem valóság. Ma Hajdúdorog jelentős népességcsökkenés színtere. A népességszám alakulásának hátterében a hivatalos közgazdaságtan megalkotta a természetes fogyás fogalmát, holott ez óriási tévedés, mert olyan, hogy természetes fogyás nem létezik!!!! Mégis rendre azt halljuk a médiából, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a települések túlnyomó részében a természetes fogyás vált uralkodóvá. Azonban a népességfogyás nem önmagától való, és főleg nem természetes jelenség. Etológiai példával élve, ha az állatok rohamosan pusztulnak egy szigeten, ott valami baj van, mert a népességcsökkenés az életfeltételek hiányát jelzi. (Edward T.Hall: Rejtett dimenziók 1976) 3.1.9. A helyi gazdaság megteremtésének alapja az informális gazdaság visszatérése. Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 évben végbement fejlődés a mezőváros gazdasági sikereinek, a mezőgazdaságnak volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 35-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparban. A rendszerváltás után a mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, a csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani A házkörüli-, háztáji- kertekben, a városi területeken, valamint a családok, őstermelők, családi gazdaságok termelői területein, önfoglalkoztató egyéni, vagy kkv formában megtermelt élelmiszereket nem csak nyersen lehet értékesíteni, hálózatokra szervezett felvásárlásukkal, 347

egyéni-, vagy szervezett feldolgozásuk támogatásával további valós munkahelyeket is lehet teremteni! A szermaradványmentes termelés és élelmiszer feldolgozás feltételeinek biztosítása kifejezetten kulturális feltételű innovatív szemléletet is igényel, hiszen a szermaradvány mentes termeléshez a termelési feltételek maradéktalan fenntartása szükséges, amely csak megfelelő minőségbiztosítási rendszer párhuzamos működtetésével érhető el. Ehhez a termelők folyamatos oktatása szükséges, hiszen ez a termelésnek. feltétele a minőségi Ezzel a helyi gazdaság fejlesztésére a településmezőgazdasági program megvalósítása során egy sajátos kulturális felzárkóztatási stratégia is körvonalazódik, amelynek pilot programja megvalósítható. 3.1.10. A népesség deprivációja és a szegénység, valamint az egészségügy, és az elvándorlás összefüggő kérdései A legnagyobb probléma az agyagi-pénzügyi lassú elszegényedési folyamat és ennek következményei a segélyekre való rászorultsági kérdések, valamint mindezzel szoros összefüggésben az elvándorlás erősödő folyamata. A város lakossága 2007-2012 között folyamatos csökkenést mutat, míg 2007-ben 9 095 fő, 2012-re már 8 841 fő, ami hat év vonatkozásában 254 fő csökkenést jelent. A csökkenés oka a népesség elvándorlása, elköltözése olyan településekre, ahol a megélhetés foglalkoztatási feltételei jobban biztosítottak pl. Nyíregyháza, Debrecen, mint Hajdúdorogon Hajdúdorogon a munkanélküliségi ráta 2000 és 2008 közötti szerény csökkenése, majd 2008- tól napjainkig ismételt enyhe növekedése tapasztalható. A legrosszabb foglalkoztatási adat Hajdúdorogon a 2010. évhez kapcsolódik. A gazdasági válság hatására folyamatosan romlott a foglalkoztatási színvonal. 2011. évtől elindult egy javulási tendencia, ami a közmunkaprogram intenzívebb beindításának köszönhető. Az adatok szerint 2011. évre a közfoglalkozásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest 2010. év viszonylatában 0,74 %-kal nőtt. A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-Alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, de ez elsősorban nem a helyi gazdaság prosperálásának, hanem sokkal inkább a közcélú foglalkoztatás hatékony önkormányzati megvalósításának köszönhető. A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség minden korosztály tekintetében problémát jelent. A 21-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma évről évre növekszik, mely arra enged következtetni, hogy ezen a területen szükséges további lépéseket tenni a probléma kezelése 348

érdekében. Mindazonáltal a védett csoportnak számító 51-55 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma is folyamatos növekedést mutat, ami szintén probléma, tekintve, hogy a település elöregedő. A tartós (180 napnál régebben regisztrált) munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben volt kiemelkedően magas, hiszen a 60 %-ot is meghaladta az összes nyilvántartott munkanélküliekhez képest. A 2011-es évben közel 15 %-kal kevesebb volt a tartós munkanélküliek számaránya. Megfigyelhető, hogy a nők jellemzően nagyobb arányban a tartós munkanélküliek körébe. A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez 300-400 új munkahely létesítésére lenne szükség a városban A jövedelemviszonyok több szempontból is jó indikátorát jelentik egy adott térség gazdaságitársadalmi helyzetének, mivel a jövedelem a gazdaság állapotáról, a lakosság anyagi lehetőségeiről is árulkodik. A főként munkajövedelmek által meghatározott éves adóköteles jövedelem (vagy más néven személyi jövedelemadó-alapot képező bruttó jövedelem) esetében nagyobb Hajdú-Bihar megye elmaradása az országos és a vidéki átlagtól is. Hajdú-Bihar megye 2010-ben az országos egy főre jutó átlag 83,8%-át érte el, ez még azonban több mint 5%-kal elmaradt a vidéki átlagtól, a Hajdúdorog a 80%-ot. Magyarországon két év alatt háromszor annyian halnak meg szív és érrendszeri betegségek miatt, mint az európai átlag. Az életkor szerint standardizált átlagot 100%-nak véve Magyarországon a férfiak keringési szervi halálozási aránya 147%, a nőké 144%. Az emésztőszervi megbetegedések miatti halálozás kiugróan legnagyobb mind a magyar férfiak (170%), mind a magyar nők között (160%). Az alkoholos májbetegség és májzsugor kiugróan a leggyakoribb halálok Az erőszakos halálozás (baleset, öngyilkosság, gyilkosság) aránya megdöbbentő, a férfiak között Magyarországon az európai átlagot 100%-nak véve 189%, a következő Ausztriában 49%-kal kisebb, a nők között nálunk 192% tehát közel kétszerese az európai átlagnak! (Kopp Mária 1995) 3.1.10. Az ingázás kényszere Hajdúdorogra a Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, de főleg a nyíregyháza felé felé történő ingázás jellemző a 2001-es népszámlálás szerint. A két város között helyközi járatok bonyolítják az utasforgalmat, ez a munkavállalói mobilitás szempontjából alapvető. Azonban sajnos az is elmondható, hogy mind Nyíregyháza, mind Hajdúböszörmény irányában az elérési idő hosszú, és az utaazás is költséges. A munkavállalói mobilitás szempontjából kiemelte jelentős szerepe van a Hajdúdorogot Hajdúnánással összekötő kerékpárútnak. 349

3.1.11. A természettel való kapcsolat helyreállítása A természettel való kapcsolat is elemi szükséglete az embernek. A biológiai sokféleség (a biodiverzitás) egy másik, a piacin túli értékére utal a biofilia hipotézis E hipotézis szerint az emberi lények alapvetően olyan komplex emlősök, akik az őket körülvevő biológiai világban változatosságot és új ingereket keresnek. A természethez és más fajokhoz fűződő rendszeres kapcsolat alapvető fontosságú az ember lelki egészségének és jóllétének szempontjából a természet esztétikai értékének elismerése alighanem egyetemes jellemzője valamennyi emberi kultúrának A biológiai sokféleség alapvető, semmivel sem helyettesíthető eleme lehet az emberek pszichológiai jóllétének. Az élelemmel, a menedékkel, a szexualitással és a társas kapcsolatokkal együtt része lehet az élet élvezetéhez szükséges alapvető szükségletek hierarchiájának Dasgupta (1995) számos tudományterület empirikus tanulmányai alapján egymást erősítő kapcsolatokat talált a népességnövekedés, a szegénység és a helyi környezet pusztulása (beleértve a biodiverzitás csökkenését) között. A biodiverzitásnak szerepe van a társadalmi rend fenntartásában is (GOWDY 2004, 58 60). 3.1.12. Az országos termőföld viszonylatok méltányos elosztása, és ezek kihatása a térség fejlődésére Magyarország állatállománya 1985 és 2003 között 66%-kal csökkent. A megmaradt marhaés sertésállomány néhány nagyüzem kezén van, hatalmas istállókkal és feldolgozó üzemekkel. Az ország tejbehozatalra szorul. Vannak 500 1000 lakosú falvak, melyekben egyetlen tehenet sem tartanak. Igen, az ország termőföldjének nagyobb részén nagyüzemek munkálkodnak. Zwi Lerman professzor, a Világbank vezető agrárközgazdászának 2000-ben végzett számítása szerint az összes magyarországi gazdálkodó 92%-ának kezén csak az összes föld alig 10%-a van, a gazdaságok 8%-a részesül a szántóterület 90%-ából. Igaz, hogy ezek a nagyüzemek ennek a földnek csak mintegy harmadát birtokolják, kétharmadát bérlik, de a föld adásvételének teljes szabadságát korlátozó törvények 2014-ben elvesztették érvényességüket, ezután a bérlők előjogot szereztek a föld megvételére. Az Európai Unió közvetlen földalapú agrártámogatásából az összes gazdálkodó egység 6%-át kitevő, legnagyobb birtokosok 70%-ot kapnak, az összes többi, a gazdálkodók 92%-a pedig a támogatás 30%-án osztozik. 350

A földnagybirtok mai, ilyen nyomasztó túlsúlya ismeretlen a magyar történelemben, és a világban is csak az egykori gyarmatokon alakult ki.. Bármerre is járunk az országban, minden faluban, kisvárosban sok tábla, ablakba tett felirat hirdeti: Ez a ház, telek eladó. Több kisebb településen láthatunk elhagyott, üres iskolaépületet, és találkozhatunk autóbuszra várakozó kisiskolásokkal. Sok gyermek utazik naponta több órát az iskolába, mialatt nem tud sem pihenni, sem tanulni semmit. A falvak elöregedtek, sokfelé a munkanélküliség meghaladja az 50%-os arányt, miközben a házak mögötti kerteket sem művelik már meg, s nem látunk sem baromfit, sem virágot. A gyarló gyümölcs szedetlen hever a gondozatlan fák alatt. Sok a pusztuló, romló, lakatlan ház, üres istállóépület. A falvak közvetlen határban is begazosodnak, járhatatlanná válnak dűlőutak. A fiatalok jobban ismerik a közeli város plázáit, mint szülőfalujuk közvetlen környékét. (prof.dr.andrásfalvy Bertalan) 3.2. A folyamatok értékelése 3.2.1. Hajdúdorog problémás helyzetére az alábbi megállapítások tehetők: - A város jellemző gazdasági húzóágazata lenne a mezőgazdaság, a kiváló minőségű termőföldeken gyakorlatilag szinte csak nyersanyagtermelés folyik - A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje alacsony - A helyi gazdaság fejletlen, alacsony teljesítménymutatókkal rendelkezik. A korábbi húzóágazat, a mezőgazdaság helyét nem tudta betölteni más gazdasági ágazat. - A városba jellegzetesen nincs kkv szintet meghaladó 200 főnél magasabb létszámot foglalkoztató ipar - A gazdasági válság miatt a munkanélküliség évtizedes csúcsot döntött a városban, ez fokozza a szociális feszültséget. - A város vándorlási egyenlege negatív, népességmegtartó ereje kedvezőtlen, különösen az aktív képzett lakosság körében. - Szakemberhiány jelentkezik több területen - A turisztikai iparág gyermekcipőben jár a városban, a szolgáltatások nincsenek kiépítve, vagy nem megfelelőek, városi marketing munka nem támogatja a turizmust. - Ipari park címmel rendelkező, fejlesztett területtel, vállalkozásokat támogató pl. inkubátor házzal nem rendelkezik a város - Annak ellenére, hogy az M3 autópálya áthalad a város területén, nem rendelkezik saját közlekedési kapcsolattal, a város megközelítése csak Hajdúnánás lakott területén keresztül lehetséges - Kisvárosi funkcióhiányok 351

3.2.2. Hajdúdorog járási szintű kisváros adottságai - Jól kiépített közműrendszer. - Gyógyvíz minősítésű termálvíz. - Agilis önkormányzat. - Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományok. - Közúti elérhetőség versenyképes: autópálya kapcsolat. - Jelentős gazdasági, rekreációs fejlesztési területekkel rendelkezik a város. - Görög Katolikus Egyház központja. - Hajdúvárosok közösségéhez való tartozás. - Debrecen és Nyíregyháza megyeszékhelyek agglomerációjának a szélén fekszik. - Jelentős hajdúvárosi és vallási hagyományok, történelmi emlékhelyek. - Görög Katolikus zarándokhely. - A Görög Katolikus Egyház jelentős szerepet vállal a város oktatási rendszerének működtetésében. - Fejlett intézményrendszer a városban élők kiszolgálására. - Gyors ügyintézés. - Kiszámítható helyi jogszabályi környezet 3.2.3. A fejlesztések lehetőségeinek és korlátainak összefoglalása: - Új gazdaságfejlesztési program meghirdetése a következő évtizedre, amely a turisztikai iparágra és a létesítendő ipari parkra alapozza a gazdaságfejlesztést. - Ipari park létrehozása. - Kihasználatlan turisztikai tartalékok mozgósítása: vallási turizmus, termálfürdő környezetének komplex fejlesztése. - Kisvárosi funkciók bővítése, minőségi fejlesztése, pl. parkolók a városközpontban stb. - Önkormányzati és vállalkozói turisztikai vonzerők, szolgáltatások számának növelése a városban. Pl. szálláshelyek, korszerű látogató menedzsmentet alkalmazó múzeumok. - A város piaci ismertségének növelése, pl. több rendezvény szervezésével és hatékony városmarketing munkával. - A szociális bérlakás program beindítása. - Közfoglalkoztatási programok fenntarthatóságának biztosítása. 352

3.2.4. A település kockázatai A város történelmi kontinutása, fejlődésének, lemaradásának viszonyításai különböző tényezőkön múlnak. A belső tényezők elemzése, és a helyben naponta megtapasztalt gyakorlati érzetek, saját egyéni és közösségi tulajdonok adják az erőforrásokat, és az erőforrások adta lehetőségeket. Ezekhez a belső erőforrásokhoz társulnak azok a külső erőforrások, amelyek sajátos érdekek mentén kapcsolják a települést abba a munkamegosztási rendszerbe, amelyből Hajdúdorog önálló minőséggel veszi ki a részét. Ezek az erőforrások a külső társadalmi, gazdasági politikai humán környezetben határozzák meg azt a körülményt, hogy Hajdúdorog az ország-világ munkamegosztásában mit vállal és mit teljesít, illetve milyen lehetőségeket kap, és főleg milyen veszélyek leselkednek rá. A ciklusban tervezett fejlesztések kiválasztásánál az alábbi szempontok játszanak szerepet: - az Önkormányzat várható teherbíró képessége (saját bevételeink nagysága); - az Uniós tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázati lehetőségek; - a lakosság, valamint a helyi vállalkozók, vállalkozások kezdeményezései; - nemzetközi, hazai gazdasági és társadalmi folyamatok - növekvő szociális kihívások. Mindezen körülmények együttes vizsgálata az alapja azoknak a fejlesztéseknek amelyek különböző kockázatokkal is járnak. A kockázatok elemzése gyakorlatilag egy fenntarthatósági vizsgálat, amely a jelenben történik, az egyes beavatkozások várható hatásait vizsgálja az adott projektre és a befogadó környezetben végbemenő állapotváltozásokra a természeti és humán környezetre gyakorol hatások vonatkozásában. Minden bizonnyal, mint minden ezt megelőző ciklusban is lehetnek olyan tervek, elképzelések és célok, amelyek vagy nem fognak megvalósulni, vagy áthúzódnak a következő ciklusokba. Hajdúdorog a pályázatai bírálatai nyomán, a pályázatainak a sikeressége illetve sikertelensége alapján tudja, vagy nem tudja kihasználni az európai uniós források adta lehetőségeket, ezért a kockázatok tekintetében kiszolgáltatott helyzetű. A jelen kockázata a negatív társadalmi folyamatok, tendenciák folytatódása, amelyben a lakossági depriváció, és a vele szoros összefüggésben álló elvándorlás jelentősége a legnagyobb. Az ITS ezeknek a folyamatoknak a mérséklése, megállítására ad válaszokat. A kockázatok mérséklése érdekében olyan követendő elveket fogalmazunk meg, amelyek meghatározzák azokat az elvárt egyéni és közösségi magatartás formákat amelyek a társadalmi fenntarthatóság kockázatát csökkentik. Az követendő elvek jelen idejű várospolitikai kérdések voltak a minden időben a történelem folyamán. Ez határozta meg, hogy az adott korban milyen társadalmi értékeket képviselt a város. Hajdúdorog joggal tekinthet büszkén a múltjára, és történelmi elveit a mindenkori jelenben is képviseli, amelyek közül a legfontosabb a tisztesség és emberség. Ez az erkölcsi alapja annak a munkának, és a szorgalomnak, amely a tisztesség és emberség alapelvén túl meghatározója volt, és a jövőben 353

is meghatározója lesz az egyéni boldogulásnak Hajdúdorogon, függetlenül attól, hogy mi zajlik a város határán túl. Történelmi bizonyságok sorát lehet felmutatni arra, hogy aki ezeket az alapelveket nem vette figyelembe, azt a város előbb-utóbb kizárta magából. Nagyon fontos az átgondolt tervezés, mert tudjuk, hogy érdemi változásokat csak e mentén tudunk elérni. Az Új Magyarország Fejlesztési Program és az Új Széchenyi Terv adta lehetőségekkel éltünk, elképzeléseink, álmaink megvalósulásához ezúttal is jó alapot nyújthatnak ebben a ciklusban is az uniós források, amelyeket a Széchenyi 2020 keretében lehet elérni. A kockázatok csökkentésének elvi mechanizmusa 3.2.5. A települést veszélyeztető hatások A települést veszélyeztető külső hatások leginkább abban mutatkoznak meg, amennyiben a várost vezérlő elvek eltérnek a tágabb környezetet vezérlő elvektől. Erre megtanított Hajdúdorog történelme. Azonban Hajdúdorog történelme arra is rávilágít, hogy történelmi elvei biztosították a város fennmaradását minden külső körülmény ellenére is. Ez a HIT hatalma! A HIT hatalma az erkölcsi tartalom biztossága. Ez adja azt az egyenes gerincet, ami terhelhető, szemben a görbeséggel, vagy a gerinctelenséggel, ami a nagyobb terhelés hatására összeroppan. Tágabban vett környezetünket olyan világhatalmi tényezők befolyásolják amelyre Hajdúdorognak nincs érdemi hatása. Így volt ez a török, a labanc, a német, a szovjet időkben, és ma az EU-s időkben is így van. A kérdés minden időben az volt, hogy milyen módon tartsa 354

fenn a város történelmi elveit, és milyen paktumokat kössön puszta fennmaradása érdekében. A külső körülmények változásai politikai vagy gazdasági téren, a migráció és Európa viszonya, a nemzeti és kozmopolita érdekek sajátos viszonyai, a nemzetközi és a hazai országos jogalkotás valamint a mögötte meghúzódó érdekviszonyok külső körülményként befolyásolják a város helyzetét, fejlődésének lehetőségét és irányát. Azonban mi vagyunk itthon, és ebből a helyzetből kell megítélni és megválasztani az adott lehetőségeket, a gazdálkodás szempontjából a helyes utat. A külföldi tulajdonú befektetői tőke és a hazai tőke viszonyai és profitérdekei ismeretében azzal is kell számolni, hogy a befektetések nyomán milyen minőségű haszna származik a helyi közösségnek, emeli-e a befektetés az itt élők életminőségét, vagy éppen fordítva tovább rontja az egyébként is rendkívül alacsony bérszínvonalat. Ma általánosságban az a kérdés, hogy milyen forrásokhoz lehet jutni, amelyek egyrészt kompenzálják az elvonások következményeit, és legalább tünetileg kezelik a problémákat úgy, mint ahogy például a közmunkaprogramok. A veszélyek azokból a forráshiányokból adódnak, amelyek kiegészítenék a sokszor negatív helyi befektetői tőkét. A helyi gazdaság legfontosabb problémája a helyi feldolgozóipar hiánya. A feldolgozóipar hiányából következően a mezőgazdasági nyersanyagelőállítás lehetőségei sincsenek kellő módon kihasználva, pedig ezen a téren a lakosság deprivációja jelentősen csökkenthető lenne. A helyi tőkeerő nem csak, hogy hiányzik, de a felvett hitelekből következően kifejezetten negatív, és önmagában alkalmatlan támogatás nélküli befektetésekre. Ha a veszélyeket elemezzük, akkor sokkal inkább találunk külső veszélyforrásokat, mint belsőket. A külső veszélyforrások azok az országos viszonylatok, amelyek a magyar gazdaság egészére is ártalmasak, és létezők, korrupciók, politikai kettős mércék, fehérgalléros bűnözés stb stb. Az országos társadalmi problémák szervesen és ragacsosan veszik körbe a várost. A veszélyek összegzése: - Hajdúdorog nem tudja kihasználni az európai uniós források adta lehetőségeket a város gazdaságának fejlesztése területén, emiatt a foglalkoztatás nem bővül a településen. - A város népességmegtartó ereje csökken, a negatív elvándorlási egyenleg rontja a város foglalkoztatási kínálatát, ezzel csökkenti tőkevonzó erejét. -A növekvő szociális terhek, feszültségek tovább csökkentik a város kitörési esélyeit a jelenlegi helyzetből. -A város fejlődési lehetőségei beszűkülnek. 355

-A fejlesztések a turizmus területén nem hoznak létre egymást kiegészítő és egymásra épülő szolgáltatásokat, emiatt a várt vendégforgalom növekedés elmarad. -Elöregedő társadalom. -Fiatalok elvándorlása. -Közmunkaprogramok munkaerő piaci torzító hatása 3.3. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Az ITS-ben vázolt programok alapvető célja az életminőség javítása, a vidék felzárkóztatása, s ezen belül is elsősorban a város és lakói vagyoni és jövedelmi gyarapodásának előmozdítása, a munkahelyteremtés ösztönzése, a megújuló energiaforrások feltárása. Ennek érdekében az Önkormányzat legfontosabb céljai az alábbi szempontok szerint csoportosíthatóak: - Lehetőség szerint folyamatos kapcsolattartás a lakossággal (fejlesztési elképzelések ismertetése), igények felmérése a vállalkozókkal, hogy érdekeik, véleményük folyamatosan alakíthassa a város fejlődését. - Továbbra is biztosítani kell a felnövekvő generáció érdekeinek megjelenítését is (ifjúsági referens, ifjúsági tanács). - Települési közszolgáltatások színvonalas ellátása, lehetőség szerinti fejlesztése, az infrastruktúra bővítése, modernizálása az energiatakarékosság jegyében. - Intézményeink fejlesztése, racionalizálása, szolgáltatásainak bővítése. - Aktív vagyongazdálkodás, a vállalkozók támogatása Vállalkozói Alap ismételt feltöltésével (VÁPA). - Meglévő természeti és gazdasági potenciáink jobb kiaknázása. -A mezőgazdaság adottságainak jobb kiaknázása, a feltételek javítása. 356

-A város humánerőforrására támaszkodva ipartelepítés ösztönzése, Ipari Park kialakítása, amelynek eredményeként a foglalkoztatás javulhatna, a munkanélküliség pedig csökkenhetne. -Támogatni szükséges a hagyományteremtés szándékával a kulturális és művészeti rendezvényeket. -Meglévő örökségünket ápolni kell, és a város szolgálatába kell állítanunk. -Fontos a civil szervezetek kezdeményezéseinek ösztönzése és felkarolása. -Közrend, közbiztonság javítása érdekében a rendőrség, polgárőrség és az önkormányzati mezőőri szolgálat munkájának összehangolása, megerősítése. -Minden igényt kielégítő adottságainknak és lehetőségeinknek megfelelő kulturális közösségi tereket kell biztosítanunk. -Erősíteni kell a kialakult térségi gondolkodást, az együtt munkálkodást, mert fejlesztési elképzeléseink terén több lehetőséghez juthatunk. 3.3.1. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 3.3.2. Területfejlesztés A területfejlesztés a térhasználat tudatos irányítását jelenti. A tér a szükségszerű együttlétezés okán integrálja a különféle tevékenységeket, így minden konkrét területi/igazgatási (terület) egységben a területi megközelítés elősegíti a racionális együttműködést, a közös cselekvést. A területfejlesztés és területrendezés feladata a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében. A területfejlesztés a települési szinttől a nemzetközi szintig egyaránt értelmezhető. A területfejlesztés kompetenciája csak a települési szintnél magasabb téregységekre terjed ki. A területfejlesztés és a területrendezés szorosan összetartozó fogalmak. Mindkettő ugyanarra a területpolitikára épül, és mindkettő szorosan kapcsolódik a (fejlesztési és rendezési) tervezéshez. A területrendezés a település, a régió vagy az ország egész területén a kívánatos területfelhasználás és -használat általános szabályait, valamint a fejlesztési elhatározások térbeli fizikai elrendezését adja meg. 357

A területrendezés és területfejlesztés kapcsolata (saját ábra) 3.3.3. Területrendezés A területrendezés előírásai, a rendezési tervek is a fejlesztéseken keresztül valósulnak meg. A területfejlesztés a törvényi meghatározásnál átfogóbb kategória, mindazt tartalmazza, ahogyan a közösségi szféra (parlament, kormány, önkormányzatok stb.) hatni próbál a különböző tevékenységek térbeli megoszlására. Racionálisabb terület-felhasználás, környezeti szempontokat szem előtt tartó kiegyensúlyozottabb fejlesztés, szerkezetátalakítás és egyéb társadalmi és gazdasági célok megvalósítására való törekvések mind ide tartozhatnak. 3.3.4. Integrált Településfejlesztési Stratégia Az Integrált településfejlesztési stratégia egyrészt megfogalmazza Hajdúdorog járási szintű kisváros, mint helyi közösség összehangolt céljait, amelynek nyomán előre átgondolt, együttműködésben született beavatkozásokat tervez, amelyek jobb eredményre vezetnek. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) az integrált szemléletű városfejlesztési politika alapdokumentuma, egy fejlesztési szemléletű középtávú dokumentum, amelynek célja a 358

területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városban, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása és azok középtávú megvalósítása. Az ITS megvalósítási realitása (Saját ábra) Az ITS megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv (ATT) közötti átmenetet. E dokumentumban a városnak a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az ITS a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az ITS feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. 359

3.3.5. A stratégiakészítés lépései Az átfogó tervezés rendszere (Forrás: Péti Márton 2009.) HajdúdorogIntegrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésekor a hatályban lévő stratégiai dokumentumok figyelembe vétele fontos szempont. Az IVS áttekintése és ellenőrzése szükségessé vált. ITS készítése alapvetően két okból vált szükségessé. Egyrészt abból az okból, hogy a stratégiai célok jelentős része teljesült, másrészt abból az okból, hogy a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 7. -a előírja, hogy az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A stratégia tervezése során nem egy teljesen új alapokon nyugvó fejlesztési stratégia kidolgozása volt a cél, hanem az, hogy a megvizsgáljuk a korábbi stratégia célok teljesítését, és ennek függvényében, mindezek figyelembevételével megfeleljünk azoknak a társadalmi kihívásoknak, amelyek 2016. évben már láthatóak, és 2020-ig teljesíthetők. További fontos szempont volt, hogy az új tervezési és támogatási kereteknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Ennek érdekében a célrendszer mellett a városrészek funkcióinak és terület felhasználási és beépítési jellemzőinek beazonosítása, illetve az akcióterületek kijelölése során is támaszkodtunk a településrendezési terv elemzéseire, megállapításaira. 360

3.4. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása (saját ábra) A problématérképen szereplő beavatkozást igénylő területek a funcióhiányokkal, és a helyi gazdaság hiányosságával, a turisztikai hiányokkal vannak összefüggésben. Mindezek a helyi természeti-, táji-, örökségi-, és a jó emberi értékek tükrében vizsgálandók, hiszen ezek Hajdúdorog helyi erőforrásai. Az erőforrások hasznosításának, a lehetőségek kihasználásának vizsgálata választ ad a mai legfontosabb kérdés megoldására, hiszen mindezek a város legfontosabb kérdésével az elvándorlással állnak összefüggésben. Az elvándorlás a lakosság önfenntartó képességének csökkenésével magyarázható. Probléma térkép 2015 (Saját ábra) 361

A problématérkép jelöli azokat a területeket, ahol rendezési tervi eszközökkel elősegíthető az önfenntartó képesség erősítésére szolgáló házkörüli, és háztáji gazdálkodás erősítése. A rendezési terven a az Lke övezeteket Lf falusias övezetre érdemes változtatni annak érdekében, hogy az önfenntartó életvitelhez szükséges gazdasági épületek megépülhessenek. A rendezési terven ki kell jelölni a mezőgazdasághoz kötődő feldolgozóipar megtelepedéséhez szolgáló területet is. Ez a terület a Hajdúnánásra vezető út mellett van a legjobb helyen 3.5. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.5.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 362

3.5.2. Városrészi adatok értelmezése A V-1 városközpont a város más térségeihez képest a legjobb mutatókkal rendelkezik. Itt helyezkednek el a legjobb komfortfokozatú lakások, itt a legmagasabb az iskolai végzettség, és itt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány, és a foglalkoztatási presztizs mutatók is jók. A többi városrész esetében a városrészi elkülönülés a házak és a porták állapotában is lemérhető. A V-2 városrész a városközpontot övező lakógyűrű része. Ebben a második gyűrűben különleges adottsága, hogy a mélyebben fekvő területek, csak feltöltéssel építhetők be. A sajátosan kialakult beépítés egyéni jellemzője mellett, a városrész statisztikai adatai jobb helyzetet tükröznek, és kiemelik ezt a városrészt a gyűrűből, gyakorlatilag kevés, de mérhető az eltérés a lakosság mérsékeltebb deprivációját tekintve, a gyűrű többi részhez képest. A V-3 városrész a leginkább kiterjedt egybefüggő terület, a hol a lakosság több, mint fele él. A V-4 városi terület egy szegénységi perem, amelyben roma etnikumú szegregátumok is találhatók. Az alábbi táblázatban nyomon követhető, hogy az egyes városrészek között elsősorban az ott élők életkörülményeiben adódnak különbségek. 363

3.5.3. V-1 Városrész 3.5.4. V-2 Városrész 364

3.5.5. V-3 Városrész 3.5.6. V-4 Városrész 365

3.6. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A KSH Hajdúdorog városrészeinek adatait és szegregációs elemzését a 2011. évi népszámlálás alapján 2016. március 16-án küldte meg. A 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégezte a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történt. A szegregációs mutató a 2011-es népszámlálási adatokból állítható elő. A 314/2012-es Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. A KSH két áttekintő kartogramot küldött, amely jelzi, hogy a településen belül mely területek felelnek meg a szegregátum és a szegregációval veszélyeztetett terület kritériumának. Az egyik áttekintő kartogramon a szegregációs mutató 35%, illetve afeletti értéket vesz fel. Ez a térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 30 34%, az ilyen területek szegregáció szempontjából veszélyeztetett területnek számítanak. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0 29% = szürke, 30 34% = világoszöld, 35 100% = sötétzöld) A másik áttekintő kartogram a szegregációs mutató 30%-os határértéke mellett együttesen mutatja a szegregátumokat és a szegregációval veszélyeztetett területeket. (Jelmagyarázat: a 366

szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0 29% = szürke, 30 100% = lila) A térképek a település belterületén található szegregátumokat jelenítik meg. A külterületen található szegregátumokat térképen nem tudjuk ábrázolni. A térképek olyan területeket is megjelenítenek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők (pl.: kollégium, idősek otthona, hajléktalanszálló) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A megküldött térképeken bekarikáztuk azokat a területeket, amelyeken a magánháztartásokban élők száma meghaladja az 50 főt. Ezen területekről szegregátumonként kartogramot készítettünk. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Településünkön, tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. A nemzeti-, etnikai hovatartozás pontos adatainak meghatározásakor csak a népszámlálás adataira hagyatkozhatnánk, de az nem tekinthető pontosnak, mivel a népszámlálás egyéni 367

bevalláson alapuló adatokat rögzít. Személyes tapasztalatunk alapján a lakosság mintegy 20%-a roma nemzetiségű. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. 368

3.6.1. Szegregátum-1 Problémaként jelentkezik az alacsony iskolai végzettség és a munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. A jövedelemhiány több problémát is okozhat (depresszió, önpusztító magatartásformák, agresszió, bűnözés), közülük talán legkomolyabb a gyerekszegénység és ezáltal a szegénység újratermelődése. A rendszerváltás utáni évtized társadalmi változásainak negatív hatásai az oktatási intézmények nevelő munkáját is meghatározzák, jelentősen befolyásolják. Vitathatatlan tény a leszakadó, hátrányos körülmények között élő társadalmi rétegekhez tartozó tanulók számának növekedése. A roma gyermekek iskolai kudarcainak egyik oka kulturális természetű. Alacsony tanulási motivációjuk a 7. 8. osztály elérésekor az iskolától való elforduláshoz és kilépéshez vezet. Ez az életszakasz az amikor a roma családok a gyermekeiket már kis felnőttekként kezelik, amihez képest az iskola infantilizáló hatást gyakorol. A városban élő roma lakosságnak a családi életre vonatkozó szokásaikon túl nincsenek néphagyományaik, nem beszélik a cigány nyelvet. Érdekeiket a rendszerváltozás óta a Roma Nemzetiségi Önkormányzat segíti. Társadalmi életükre a lassú asszimilálódás jellemző. A roma szülők egyáltalán nem akarják külön, homogén osztályba járatni gyermeküket. A szegregáció minden formáját elutasítják. 369

3.6.2. Szegregátum-2 A szegregált és szegregálódó városrészben nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik fejlődéséhez elengedhetetlen anyagi feltételek a legtöbb családban nem állnak rendelkezésre. Ezért a kiskorúak esetében komoly lépéseket kell tenni az egészséges fizikai fejlődéshez szükséges alapvető feltételek (élelmiszer, fűtés, egészségügyi ellátás és gyógyszerek) biztosítása érdekében. A rossz szociokulturális háttér a későbbiekben komoly lemaradást és szocializációs problémákat okozhat a gyerekek közoktatási rendszerbe való beilleszkedése során, alapvetően befolyásolhatja későbbi teljesítményüket, ezért elengedhetetlen a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló korai fejlesztés és a jó minőségű, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai és általános iskolai ellátás biztosítása. A közoktatás rendszerében nyújtott jó teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutást, ezáltal a várható munkaerő piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát egyrészt az oktatáson keresztül vezet az út, márészt a közerkölcsök általános színvonalának emelésére szolgáló komlpex programokon keresztül. A városban élő roma lakosságnak a családi életre vonatkozó szokásaikon túl nincsenek néphagyományaik, nem beszélik a cigány nyelvet. Érdekeiket a rendszerváltozás óta a Roma Nemzetiségi Önkormányzat segíti. 370

3.6.3. Szegregátum-3 Veszélyeket rejt az életfeltételek, a megélhetési lehetőségek szűkülése. A tartós munkanélküliség felerősítheti az underclass viselkedési formák elterjedését. A lassan zsugorodó, sőt kisebbséggé váló korábbi többség köreiben könnyen népszerűvé válhat az etnocentricizmus. A társadalomban, országos viszonylatban, a közerkölcs romlása, a fehérgalléros bűnözés, a korrupció, a gazdasági és szociális közviszonyok robbanásszerű megváltozásából eredő szociális problémák agresszivitást fokozó tendenciákká válhatnak. Ez ellen az országos tendencia ellen csak a tisztességen és emberségen alapuló helyi társadalom jó példái hathatnak, amely Hajdúdorogon a folyamatosan megvalósított Helyi Esélyegyenlőségi program végrehajtásában realizálódik 371

3.3.3. egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 372

4. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.1. JÖVŐKÉP A jövőkép szempontjából a magyar vidék, és a magyar vidéki kisvárosok megmaradásának egyetlen lehetősége, ha nem a külső gazdasági függőségre épít, hanem megszervezi saját önfenntartó rendszerét, amelynek alapjait helyi közösségek adják. Hajdúdorog népességmegtartó erejének erősítése akkor lehetséges, ha a város olyan jövőképpel rendelkezik, amely a helyi történelmi hagyományokon alapul, így a jelen kontinuitív fejlesztései biztosítják a város jövőjét. A helyi történelmi hagyományok, a szerves kultúrán alapuló műveltség, amely a népi hagyományokban, a vallási jellegzetességekben, a tájhasználatban képezi azokat a sajátos jellegzetességeket, amelyek megalapozzák, meghatározzák, és kirajzolják a város jövőjének arculatát. Ha a tisztesség és az emberség helyi hagyományára alapozva az erős, lokálpatrióta szellemiségű közösségek közerkölcsöt építenek, akkor ez nem csak a helyi gazdasági tevékenység sebezhetőségét csökkenti, hanem a társadalmi gondoskodás szempontjából is megfelel a kihívásoknak. A közös jövőkép alakításához elsősorban olyan erős, lokálpatrióta szellemű helyi közösségek szükségesek, akik meg tudják valósítani a helyi erőforrások intelligens használatát, és a növekedés által létrehozott vagyon hatékony, és méltányos elosztását is. A jövőben a vállalkozásoknak szembe kell nézniük az alapvető nyersanyagok, az energia és az ásványi anyagok emelkedő költségeivel, miközben ezen anyagok ellátásbiztonságának hiánya és áringadozásai károsan hatnak majd gazdaságra. Ezért a helyi erőforrások különösen a termőföld helyi tulajdonlására, és a humuszvagyon értékére megőrzésére vigyázni kell. Az Európa 2020 az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról mérlege szerint az EU kihívások előtt áll. Folyamatos és egyre növekvő nyomás nehezedik a különböző ásványi anyag-, fém- és energiaforrásokra, a halállományra, a faanyagokra, a vízkészletekre, a termőföldekre, a biomasszára és a biológiai sokféleségre, mert e tekintetben jelentős értéknövekedés várható. Az élelmiszer, a takarmány és a rostanyag iránti kereslet 2050-ig 70 %-kal is emelkedhet, a világ ezen erőforrásokat előteremtő legfontosabb ökoszisztémáinak 60 %-a károsodott vagy használatuk nem fenntartható! 373

Számolni kell azzal is, hogy az EU-ban a gazdasági függőség a nem foglalkoztatott és a dolgozó emberek számának aránya a várakozások szerint a 2010-es évtől 2030-ra 10%-kal fog emelkedni, és az időskori függőség minden eddiginél komolyabb kihívások elé fogja állítani a jóléti rendszerek szociális megfelelőségét és pénzügyi fenntarthatóságát. A város népességmegtartó képessége függ attól, hogy a termelő eszközöket kik birtokolják, és milyen jövedelemelosztási rendszerek fognak működni a helyi erőforrások hasznán? Ettől függ a magyar vidék, és Hajdúdorog fennmaradása. Fel kell tennünk ma azt a kérdést, hogy a helyi eszközrendszer birtokában mit lehet tenni? Önmagában képes-e változtatni Hajdúdorog helyi közössége azokon a tendenciákon, amelyek ma általánosan sújtják a magyar vidéki térségeket? Képesek-e összefogva együttműködni a közös jövőért munkálkodni az egyes, sok esetben elkülönülten működő közösségek? Megtalálhatók-e azok a közös nevezők amelyek mentén kortól, nemtől, vagyoni helyzettől, vallási vagy felekezeti hovatartozástól, elkülönült etnikumtól, kulturális háttértől, bőrszíntől..stb stb függetlenül közös elvek mentén közös célokat lehet megfogalmazni, és elérni? Hogyan és milyen elvek mentén valósítsuk meg: - a helyi gazdaság fejlesztését? - a képzettségi szint emelését? - a lakosság jövedelmi színvonalának emelését? - a közerkölcsök további romlásának megakadályozását? - a szociális biztonságot? 4.1.1. A jövőképet meghatározó általános alapelvek A jövőkép általános és legfontosabb átfogó alapelve a tisztesség és emberség, hiszen kivétel nélkül minden ember ezt várja el a másiktól. A tisztesség és emberség nem függ kortól, nemtől, vagyoni helyzettől, nemzeti-, vallási-, vagy felekezeti hovatartozástól, elkülönült etnikumtól, kulturális háttértől, bőrszíntől..stb stb.. csak magától az embertől. Ezt várjuk el mindenkitől, és nincs mentség az elvesztésére!!!! A tisztesség és emberség elismerését ki kell érdemelni, az érdem megszerzése egy egész élet. Elveszíteni azonban egy szempillantás alatt is lehet. Éppen ezért a tisztesség és emberség alapértéke az a legfontosabb érték, amelyre minden közösségnek épülnie kell, a legkisebbtől a legnagyobbig. A tisztesség és emberség alapértékének védelme érdekében szükség van a helyi védművek ápolására és fejlesztésére. A helyi társadalmi védművek lekisebb egysége a család. Ezt 374

egészítik ki a személyes kapcsolatok, amelyben elsőbbséget élveznek a rokoni szálak, a komasági, és baráti viszonyok. Társadalmi oldalról közelítve a családi, baráti, munkahelyi közösségeken túl a vallási-lelki közösségek, és az érdekközösségek szövevényes rendszere alkotja a helyi közösségi szerveződések rendszerét. Az érdekközösségek lehetnek gazdasági érdekközösségek, vállalkozások, munkahelyi közösségek, tanulói közösségek, kulturális közösségek, civil szerveződések, pártok. Külön figyelmet érdemelnek a sportközösségek, amelyek az egyéni teljesítmény és a közösségi teljesítmény alapvetően érdemi alapú szervezetei. Ezek a közösségi jellegű természetek átfedik egymást, de mindegyik közösségben alapértékként kell megfogalmazni a tisztesség és emberség igényét, amelyet a közösség tagságának feltételeként érdemes megfogalmazni. Tehát az elv a legfontosabb védmű, ennek beépítéséhez nem szükségesek anyagi források. A tisztesség és emberség védművének fejlesztése csakis a helyi közösségeken keresztül lehetséges. Az alapelvek a közösségek legfontosabb védművei, amelyek sorában a legfontosabb a tisztesség és emberség. Gyakorlatilag minden ebből az elvből származtatható. Az ITS-ben a teljesség igénye nélkül az elkövetkező évek, és a hosszú-, közép-, és rövidtávú célok megvalósításához a következő elvek rendezik a fejlődés felé mutató erővonalakat. Hajdúdorog lélekszámának csökkenése, elöregedő és zsugorodó munkaképes népessége még sürgetőbbé teszi a változások elindítását. Ma még kevesek számára érthető, hogy a növekedés forrását nem a termelékenységnövekedés jelenti, hanem a tisztességen és 375

emberségen alapuló kultúra, és közösségi rendszerek létrehozása. A gazdasági mutatók élénkülésének ez a legalapvetőbb eszköze. Természetesen a különböző újabb és újabb technológiákkal elérhető termelékenység növekedés is fontos tényező elsősorban a profit szempontjából, de egy településnek látnia kell azt is, hogy a megtermelt profitokból csak egyes személyek részesülnek, a többiek rendszerint olyan csekély jövedelemhez jutnak, hogy a családok, helyi közösségek, akik a társadalom alapját, megtartó erejét, szövetét adják, veszélybe kerülnek, egyszerűen összeomlanak. Azt is látni kell, hogy a profitérdekeltség egyenes következménye a munkaerő túlkínálat fenntartása, hiszen így olcsóbban jut emberi erőforráshoz. A modern elektronikus kommunikáció és az online szolgáltatások köztük az e-kormányzat - létjogosultsággal bíró, fontos gazdasági ágazatok, és egyúttal a növekedés és a termelékenység nélkülözhetetlen mozgatórugói a gazdaság egészére nézve, azonban a helyi működő közösségek, és helyi elosztórendszerek méltányos működtetése nélkül fabatkát sem ér. A helyi kultúra és erkölcs alapvetően meghatározója a humántőke minőségének. Alapvetően egyrészről az oktatási és képzési rendszerek teljesítményén múlik az innováció serkentésére vonatkozó képességük, másrészt a személyes leleményességen. A kutatás is kulcsfontosságú a termelékenység fellendítése szempontjából, de megfelelő közösségek szükségesek ezek végrehajtásához is. Ha helyben akarunk eredményt elérni, akkor a helyi lokálpatrióta szemléletű, a tisztesség és az emberség erkölcsi alapjain nyugvó közösségek nélkül nem juthatunk eredményre. A város hosszútávú jövőképének kedvező alakulását tehát nem a termelékenységnek, a gépesítettségnek, vagy a munkaerő hatékonyságának növekedésétől, a nemzetközi innovációtól, vagy a makrogazdasági mutatók növekedésétől várjuk. A helyi gazdaság növekedését a jövőben a helyi közösségektől, a helyi közösségek egymás munkájára megbízhatóan épülő együttműködésétől várjuk, amelyhez vagy kapunk segítséget, vagy nem kapunk, de meg kell értenünk, hogy a saját problémáinkat csakis magunk oldhatjuk meg, amelyben a helyi közösségek együttműködése létfontosságú. Hajdúdorog hosszútávú jövőképét a helyi kultúrán alapuló helyi gazdaságfejlesztés alapozza meg. A hosszú távú vízió egy olyan fejlett kisváros, amely nem elsősorban a növekedést célozza, hanem az itt élők biztonságát és emberhez méltó életkörülményeit valósítja meg a tisztesség és emberség helyi hagyományának megfelelő eszközrendszerrel. 4.1.1.1. Országos szintű változások Remélhetően az országos szintű gazdasági környezetben a termőföldek idegen tulajdonba adásával szemben lesznek majd olyan változások is amelyek kedvezőek és a helyben élők életlehetőségeit szolgálják. Az EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, Magyarország 2015. évi nemzeti 376

reformprogramjáról és 2015. évi konvergencia programjáról adott véleményéből, illetve ajánlásából következtethetünk (COM(2015) 266 final) a várható változásokra. Mérsékelje a vállalatokat terhelő, torzító hatású ágazati különadókat; szüntesse meg a piacra lépés indokolatlan akadályait a szolgáltatási ágazatban, ideértve a kiskereskedelmi ágazatot is; csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalókat terhelő adóéket, többek között az adóterheknek a növekedésre nézve kevésbé torzító területekre történő átterelése révén; folytassa az adókijátszás elleni küzdelmet; csökkentse a megfelelési költségeket és javítsa az adóbeszedés hatékonyságát. Erősítse meg a közbeszerzési rendszer versenyt ösztönző és az átláthatóságot előmozdító struktúráit, és fejlessze tovább a korrupció elleni küzdelem keretét..csoportosítsa át a közmunkaprogramra szánt költségvetési forrásokat az elsődleges munkaerőpiacra történő integrációt előmozdító aktív munkaerő-piaci intézkedésekre, továbbá javítsa a szociális segélyek és a munkanélküli-ellátások megfelelőségét és vizsgálja felül a támogatottak körét Növelje a hátrányos helyzetű csoportok, és különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban, valamint célirányos tanárképzésen keresztül javítsa az ezen csoportok részére nyújtott támogatás színvonalát; erősítse meg az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába való átmenetet elősegítő intézkedéseket, valamint fejlessze az alapvető kompetenciák tanítását.. 4.1.1.2. Városi és várostérségi szintű változások Ma a vidéki településeken rendkívül magas a pénzügyi szegénységben élők száma annak ellenére, hogy a vidék képes lenne önfenntartásra. Az Európa 2020 az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról szóló mérleg felismerte a szociális rendszerek összeomlásában rejlő veszélyt, és nem kimondottan, de a sorok között olvashatóan fellelhető már a vészjósló gondolat: Ha az állam leválik erkölcsi talapzatáról, ha megszűnik az emberi értékek, erkölcsi normák tisztelete, akkor a rendszer törvényszerűen önmagába roskad, hiszen olyan mértékben eltávolodik a jog, az intézményrendszer, a törvényhozás az erkölcsi normáktól, hogy elkerülhetetlenné válik a bukás. (prof.dr.ángyán József) A közös spekuláns tőkeérdekeltségű hálózat egymás közt üzletel, egymás közt osztja fel a profitot, a térséget, az országot, és az EU-t. Néha vannak ugyan köztük konfliktusok, de egymás vizeit csak ritkán zavarják. Jellemzően például a debreceni ipari parkokba, vagy a Polgár Ipari Parkba települt cégek sem helyi anyagokkal, helyi beszállítókkal dolgoznak, lokális haszonérdekeltségük a kedvező közlekedési hálózaton, és a megszerezhető olcsó munkaerőn alapul, valamint azokon az állami támogatásokon, pályázati pénzek elérhetőségén, amelyek a 377

beruházásaikat rendkívül olcsóvá teszik. Az M3 Outletben sem találunk helyi termékeket annak ellenére, hogy a kereskedelmi központ Polgáron található. Azonban ez a rendszer sem tartható fenn sokáig, hiszen a helyben lakók csak kevés hasznát élvezik, eladhatják olcsó munkaerejüket, és vásárolhatják a divatcikkeket, fogyasztóivá válhatnak a máshol előállított termékeknek. Az állami támogatások fenntartása pedig rendkívül drága, hiszen bármelyik, nem a helyi erőforrásokhoz kötődő szegmens változása előidézheti a betelepült cégek profitérdekeinek elmúlását. Például a bérek emelkedése a bérköltségek növekedése is elindíthatja az ipar elvándorlását. Tartós eredmény csakis akkor várható, ha az ipar a helyi természeti erőforrásokhoz és nem a tartósan alacsony bérekhez kötődik. Azonban még ez sem elegendő, hiszen a természeti erőforrások tulajdonviszonyaiban óriási szerepe van annak, ha a tulajdonos helyben lakó, és lokálpatrióta szemléletű. Nem a jobb- és baloldal között húzódik az igazi politikai törésvonal, hanem a spekuláns tőkeérdekek és a helyi közösségek értékei és érdekei között. A jelenlegi deprivált helyzetből, csak a helyi vállalkozók helyi erőforrás hasznosítása mozdíthatja el a várostérséget. A meglévő lehetőségeket vizsgálva a fejlődést előmozdító változások elérésében komplex várostérséget fejlesztő kis és középvállalkozásokat elindító mezőgazdasági inkubációra van szükség. Emellett a lokálpatrióta szellem erősítésére, a helyi közösségépítésre, az családi védművek rendszerének kiépítésére is szükség van. 4.1.1.3. Járási jövőképi viszonyok Hajdúböszörmény járási székhelyként közigazgatási szerepkörrel bír a járásban. Árnyalja e funkciójának erősségét, hogy a járásban mindösszesen kettő település van, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog. Hajdúdorog városi jogállású, azonban kisvárosi funkcióhiányokkal küszködik. Hajdúböszörmény helyzetét és fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedő Debrecen, és a nagyváros egyre bővülő agglomerációs zónájába, bolygóvárosi körgyűrűjébe esik a járási székhely. Ez a körülmény olyan sajátos perifériális helyzetet eredményez, amely Hajdúdorognak nem kedvez, hiszen a megyeszékhely, Debrecen közelsége Hajdúböszörmény térszervező funkcióját gyengíti meg. Hajdúböszörmény Debrecen felé gravitál. Hajdúdorog jövőképe szempontjából tehát alapvető, hogy prifériális helyzete ne romoljon, és pótolja kisvárosi funkcióhiányait. A helyi gazdaságát fejlessze, és változtasson az alacsony gazdasági teljesítménymutatókon. Tekintettel arra, hogy a korábbi húzóágazat, a mezőgazdaság helyét nem tudta betölteni más gazdasági ágazat, erre a helyi erőforrásra építve erősítse térszervező erejét. A munkanélküliség fokozza a szociális feszültséget, és a város vándorlási egyenlege negatív, népességmegtartó ereje kedvezőtlen, különösen az aktív képzett lakosság körében, ugyanakkor több területen szakemberhiány is tapasztalható, amely 378

a munkák jövedelmezőségére vonatkozóan intő jel. A turisztikai iparág gyermekcipőben jár a, a szolgáltatások nincsenek kiépítve, vagy nem megfelelőek, városi marketing munka nem támogatja a turizmust. Ipari park címmel rendelkező, fejlesztett területtel, vállalkozásokat támogató pl. inkubátor házzal nem rendelkezik a város. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje alacsony, az iparág fejlesztése a jó nyersanyagminőséget tekintve kitörési pont lehet, ehhez azonban támogatások igénybevétele szükséges. 4.1.2. A településfejlesztés középtávra szóló önkormányzati horizontális elvei 4.1.2.1. HE-1. A helyi közösségek támogatása A helyi közösségek támogatása, a közösségek megtartó erejének, és lokálpatrióta szellemiségének erősítése 4.1.2.2. HE-2. A növekedés által létrehozott vagyon hatékony és méltányos elosztása A helyi mezőgazdasági termelésen és termékfeldolgozáson, mint hagyományon alapuló életvitel lehetőségének biztosítása, a növekedés által létrehozott vagyon hatékony és méltányos elosztásával. (HE-2) 4.1.2.3. HE-3. Az emigrációs szándékok csökkentése Az elvándorlás csökkentése a helyi gazdaság fejlesztésével, és jövedelmező munkahelyek létrehozásával, egyre több ember bevezetése a munka világába. (HE-3) 4.1.2.4. HE-4. A mobilitás környezetkímélő eszközrendszereinek fejlesztése A tömegközlekedés, és a lehetséges legolcsóbb, és környezetkímélő eszközök fejlesztése, a helyben élők mobilitásának, a közösségi közlekedés, és a kerékpáros közlekedés lehetőségének kiépítése a szomszédos városokba, településekbe, és a településen belül. 379

4.1.2.5. HE-5. A depriváció csökkentése Az emigrációs szándékok komplex gerjesztő tényezőinek csökkentése, a helyi gazdaság fejlesztésével, kulturális programokkal, valamint a városi szolgáltatások fenntartásával, és lehetőség szerinti bővítésével, hatékony védelmi rendszerek kiépítésével (hivatali szolgáltató ügyintézés, egészségügyi ellátás, bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, szakképzések, közművelődés, közerkölcs-művelés, vallásgyakorlás, szociális hálózat, időskori függőséggel kapcsolatos városi szolgáltatások) 4.1.2.6. HE-6. Információs és kommunikációs technikák (IKT) fejlesztése. Az e-kormányzat lehetőségeinek kiépítését a korszerűség külső kényszere hozza létre, azonban az emberi élethez méltó használatához az információs és kommunikációs technikák elsajátításához számos ismeret szükséges. A jellemzően alacsonyan képzett lakosság önképzési lehetőségeinek fejlesztése olyan komplex feladat, amely alapvetően befolyásolhatja az állampolgári jogok gyakorlásának minőségét. Az internet hálózathoz való kapcsolódás minősége, és a felelősségtudat a jövőben olyan sajátos állampolgári kultúrát feltételez, amely kontraszelektálhatja magát a joggyakorlás lehetőségét. (HE-6) 4.1.2.7. HE-7. A szerves kulturális hagyományok környezettudatos alkalmazása Zöld infrastruktúrák kiépítése, és a fenntartható földhasználat helyi kultúrájának megteremtése, a biológiai környezet és a humusz védelme. (HE-7) 4.1.2. A jövőképhez rendelt átfogó cél 380

A hajdúdorogi táj, az itt élők tisztessége és embersége, hite, munkája és szorgalma a záloga Hajdúdorog jövőjének. A hajdúdorogi táj, amely képes volt nagyobb létszámú népesség eltartására is, ma is otthont és jövőt ad az itt élőknek. Hajdúdorog város átfogó fejlesztését szolgáló célja, hogy az életfeltételek folyamatos javításával, az intelligens gazdálkodás megvalósításával, a növekedés által létrehozott vagyon hatékony és méltányos elosztásával, a polgárok személyes gyarapodásával tegye nyilvánvalóvá a helyben maradás előnyeit, a helyi közösségek megtartó erejének segítségével. 4.1.3. Az átfogó cél megvalósításának gyakorlati alapjai: I. A rendelkezésre álló természeti erőforrások: Táji adottságok Termőföld (humuszvagyon) Vízkészlet (felszíni, felszín alatti, és termálvíz) Emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz A helyben előállítható zöld energiák II. A helyben lakó emberek Tenni akarása Tudása Közösségei III. Infrastrukturális adottságok (gazdasági-, közlekedési-, energia stb hálózatok) IV. Külső, befektetői-haszon jellegű területi ráfordítások Hazai befektetői (állami és magán, vagy e kettő kombinációja) Külföldi befektetői (EU és magán, vagy e kettő kombinációja) V. Helyi befektetői-haszon jellegű területi ráfordítások A fenti 5 pontban összefoglalt alapelemekkel való gazdálkodás határozza meg az átfogó cél teljesítését. A teljesíthetőségét azonban törvények szabályozzák, engedik, vagy korlátozzák. A 381

törvények mellett további engedő vagy korlátozó erővel működik az állami befektető jellegű pénzügyi források elérhetőségének területi politikai eszközrendszere. Az elosztás pályázatos rendszerű, és a források csak akkor, és arra állnak korlátozottan rendelkezésre, amire egy-egy pályázatot kiírnak, és csak a rendelkezésre bocsátott keret nagyságrendjében. 4.2. A horizontális célok kitűzésének alapjai. A település természeti erőforrásait, az itt élő emberek tenni akarását, és a település autópálya lehajtó melletti elhelyezkedését, mint adottságot figyelembe véve, a település vitalitásának erősítése érdekében, az Európa stratégia 2020 szerinti inkluzív növekedést kell megvalósítani. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az EU2020 stratégia értékelése (Brüsszel, 2014.3.5. COM(2014) 130 final) során a válsághatások okának vizsgálatakor 2014-ben előtérbe került a növekedés által létrehozott és elosztott vagyon hatékonyságának és méltányosságának régóta vitatott kérdésköre is. A válság tovább növelte az egyenlőtlenségeket, és még szűkebb korlátok közé szorította az újraelosztási rendszereket. Makrogazdasági szinten súlyos korrupciós jövedelemeloszlási egyenlőtlenségek tapasztalhatók, és a sok-sok egyéb teherrel sújtott kisvállalkozásokat ez olyan különös kihívások elé állítja, amelyet cseppet sem nevezhetünk konformnak. Versenyképességünk gyökereit itthon kell keresni. A negatív tendenciák megváltoztatása általánosságban a város vitalitásának erősödéséhez szükséges tényezők támogatásával lehetséges. A városi vitalitás leglátványosabban valóban gazdasági eredményekben mérhető, azonban a vitalitás ennél sokkal összetettebb fogalom. Erőforrások kellenek, és az erőforrásokat jól használó közösségek, és a közösségek szervezett együttműködése. A lokálpatrióta szellemiségű közösségek megőrzik az erőforrások használhatóságát, azaz a táj adottságait, a következő generációk számára. A térségben olyan elsősorban kulturális, és csak másodsorban ipari-, gazdasági-, mezőgazdasági és ehhez kapcsolódó logisztikai rendszerek kialakítása szükséges, amely több szempontból is fenntartható intelligens gazdálkodást valósít meg. A város vitalitását veszélyeztetheti, a mezőgazdaság termelés helyi tulajdonviszonyainak további, a gazdasági folyamatok elindítását gátló tényezőinek fejlődése: a birtokkoncentráció és az ezzel összefüggő külföldi érdekeltségű termőföld tulajdonosság. 382

4.2. Horizontális célok 4.2.1. HC-1. Helyi gazdaságfejlesztési intézkedéseken keresztül megvalósuló munkahelyteremtés A fenntartható, intelligens és befogadó növekedést célzó, a belső erőforrásokra épülő, gazdaságélénkítő és foglalkoztatás-ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés a támogatott projektek egymásra épülő fejlesztési elemeke rendszerében valósul meg. A gazdaságfejlesztési intézkedéseken keresztül megvalósuló munkahelyteremtés elsősorban az egész járási térség helyi természeti erőforrásainak fenntartható használatára épül. A megvalósítás Hajdúböszörmény Járási Jogú Várossal partnerségben erősíti az egész járási térséget. A megvalósítás alapja a lakosság, és a települési önkormányzatok, valamint az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások kisléptékű termék-előállításhoz, rövid ellátási láncokhoz kötődő logisztikai fejlesztése, melyek eredményeként a helyi mezőgazdasági termékek helyi és országos piacokra való hatékony eljuttatását, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatását szolgálja. A fejlesztések a termelést követő műveletekhez, kezeléshez kapcsolódnak (ún. post harvest manipuláció jellegű tevékenységek, pl. tárolás, hűtés, válogatás, osztályozás, mosás, csomagolás, mérés). A lakossági élelmiszertermelésre, a feldolgozásra építő családi vállalkozások, kkv-k inkubációjával, olyan helyi tulajdonosi érdekeltségű agrárlogisztikai beruházások valósulhatnak meg, amelyek fellendítik a térségi erőforrások hatékonyabb használatát. 4.2.2. HC-2. Mezőgazdasági feldolgozópari park létesítése A vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében szükség van új iparterület kijelölésére. A Hajdúnánás felé vezető Szabolcs Utcai Ipari Park olyan önkormányzati többségi tulajdonú iparterület lesz, amely alapvetően a HC-1 horizontális célra épül, elsősorban a helyi élelmiszer feldolgozó kkv-k inkubációja mellett. Ehhez kapcsolódhatnak a térségi agrárintegrátorok (Tedej Cégcsoport, Agrárgazdaság Kft.) valamint olyan külföldi befektetők, akiknek élelmiszer nyersanyagigényét, a helyben előállított, termelt élelmiszerek adják. Sajátos kapcsolat alakulhat ki a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumával, tudományos és technológiai park fejlesztésében is. Az iparterület kialakításához, területvásárlás, alapinfrastruktúra kiépítése, bővítése szükséges. Az iparterület elérhetőségét és feltárását szolgálja a vasúti rakodó közelsége, és a kiváló közúti logisztikai pozíció. 383

A HC-1 horizontális célhoz hasonlóan a konstrukcióval szemben támasztott alapvető elvárás, hogy új munkalehetőségek teremtsen Hajdúdorog Hajdúböszörmény és Hajdúnánás kevésbé versenyképes várostérségében már működő, és az alakuló új vállalkozások számára. A támogatás hosszú távú céljának teljesítéséhez a betelepülő vállalkozások helyi mezőgazdasági termeléshez való kötődése lehet a garancia arra, hogy a munkaerő árának emelkedéséből adódóan a vállalkozások nem hagyják el a térséget. Az élelmiszer árak világpiaci tendenciózus emelkedése biztosítja a vállalkozások sikerét. Az új telephelyek kialakítása, a Mezőgazdasági Feldolgozóipari Park és további fejlesztése, Hajdúdorog elérhetősége az M3 autópályáról, logisztikai helyzete vállalatközi együttműködéseket eredményezhet, és a Hajdúdorogi Mezőgazdasági Feldolgozóipari Park alkalmassá válhat regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás kifejtésére. Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás. Az ipari parkban nő a vállalkozások versenyképessége a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által. 4.2.3. HC-3. Helyi foglalkoztatási együttműködések, megállapodások, paktumok megvalósítása A megyei szinten átfogó, országos paktum-rendszerbe illeszkedve ki kell dolgozni Hajdúdorogon a helyi megállapodások rendszerét, amely a közmunkaprogramokhoz kapcsolt egyéni kompetencia fejlesztésen túl, felébreszti a munkavállaló önművelés igényét, és erre lehetőséget biztosít. A HC-3 horizontális cél szorosan kapcsolódik HC-1, és HC-2 horizontális célokhoz, valamint társadalmi közerkölcs fejlesztésének igényéhez. A helyi munkaerő-piaci viszonyokra szabott stratégia és programok kialakításakor különös hangsúlyt kell fektetni a már meglévő egyéni kompetenciák tovább fejlesztésére, és alacsony iskolázottsági szint esetén a település-mezőgazdasági program megvalósításával a háztáji, és a házkörüli kertészkedés ismereteinek elsajátítására, az önellátás, jövedelem kiegészítés lehetőségeire. Az egyéni kompetencia fejlesztő programokba be kell vonni a népfőiskolai módszereket. El kell érni, hogy a térségben a programok kereteiből részesülhessen az aalapítandó Hajdúdorogi Népfőiskola, illetve a képzésekben vehessen részt a Görög Demeter Művelődési Ház is. 384

A közmunkaprogramokhoz kapcsolt népművelés, és egyéni kompetencia fejlesztés egységes rendszere és vállalkozói kapcsolatai a népfőiskolai módszerek alkalmazásával (Saját ábra) A helyi szintű foglalkoztatási együttműködés a paktum földrajzi területének egészére kiterjedő célokkal és tevékenységekkel működik járási szinten. Hajdúdorog aktív partnerségben kíván részt venni a térségi együttműködésben, a gazdaság és foglalkoztatás-fejlesztési helyzetelemzés készítésében és a stratégia megalkotásában, a paktum-programot készítésében és megvalósításában 4.2.4. HC-4. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Az érvényben lévő és működő Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) mellett, az infrastrukturális beavatkozásokat, a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, antidiszkriminációs és közbiztonsági programok egészítik ki. Ezekkel a programokkal együtt kell működnie olyan közösségfejlesztő programoknak, amelyek lehetővé teszik a városrehabilitációval érintett területen élő lakosság bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, továbbá erősítik a helyi közösség kohézióját. 385

A foglalkoztatásra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra, a közösségfejlesztésre irányuló komplex tevékenységek javítják a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit, ezáltal segítve a társadalmi kohéziót is. 4.2.5. HC-5. Leromlott városi területek rehabilitációja A telepszerű körülmények között élők életkörülményeinek javítása, a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségeinek erősítése, foglalkoztathatóságuk későbbi lehetővé tétele és majdan munkaerőpiaci részvételük segítése, az önszerveződésre, stratégiai jövőformálásra képes helyi és térségi közösségek kialakítása alapvető városi cél. A beavatkozások alapját az érintett városrészek lakófunkciójának erősítése, meglévő funkcióinak bővítése, fejlesztése, új gazdasági, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítása képezi. Integrált szociális jellegű rehabilitációt azokban a városrészekben kell megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz és az erősen leromlott környezet ezt indokolja. A cél megvalósítása javítja a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit, ezáltal segítve a társadalmi kohéziót az épített környezet minőségi megújításával és a foglalkoztatásra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra, a közösségfejlesztésre, a közbiztonságra és az elkülönítés megszüntetésére irányuló komplex tevékenységek által. 4.2.6. HC-6. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A cél a helyi szinten elérhető, megfizethető, fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások biztosítása, kiemelten az egészségügyi és a szociális alapellátás területén, megteremtve a szolgáltatásnyújtás megfelelő infrastrukturális feltételeit. A Szociális törvényben és Gyermekvédelmi törvényben nevesített szolgáltatások egyes szolgáltatáshiányok felszámolása, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtése, új férőhelyek kialakítása és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztése. A nappali szociális ellátások (idősek, fogyatékos, hajléktalan, szenvedélybeteg és pszichiátriai beteg személyek nappali ellátása), gyermekjóléti szolgálat fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett cél a férőhelyek bővítése új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével. 386

A támogatandó szociális alapszolgáltatások a Szociális törvény 57 (1) c-j pontjában definiált szolgáltatások közül: étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátások 4.2.7. HC-7. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A cél az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítése, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklése, különös tekintettel az alábbi célcsoportokra: várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogászati alapellátás, a területi védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) fejlesztésének fontosságát az adja, hogy ez a szint képes leginkább elvégezni az alapvető szűrővizsgálatokat és egészségügyi állapotfelméréseket, ezáltal kiemelt szerepe van a prevencióban, a lakosság közvetlen környezetében (lakóhelyén). Az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növekedését, a megelőzést, a korai felismerést, a korai fejlesztést, az egészséges fejlődést, az életminőség javítását és a munkaképesség mielőbbi visszaállítását, valamint az erőforrások koncentrálásával az egészségügyi alapellátásokkal kapcsolatban álló, többi ágazathoz tartozó közszolgáltatásokkal való hatékonyabb együttműködést, a szolgáltatások költséghatékonyságának és minőségének javítását segítik elő. 4.2.8. HC-8. Helyi közcélú energiaellátás megvalósítása megújuló energiaforrások felhasználásával Mind a klímaváltozás hatásainak mérséklése, mind a városi térségek energiafüggősége szempontjából kiemelt jelentőségűek azok a kisebb léptékű komplex térségi energetikai programok, amelyek a térségi energiapotenciál, különösen a megújuló energia-források belülről fakadó kiaknázására, az autonóm energiaellátás egyéni és közösségi szintű megvalósítására irányulnak. Mindezen rendszerek a helyi nyersanyagokat, mint megújuló energiaforrásokat hasznosítják, így környezetkímélő, független és hosszú távon is fenntartható (elsősorban hő, de akár villamos) energia ellátást biztosítanak. Cél Hajdúdorog városi jelentőségű, de kisebb léptékű, települési és településközi koordinációt igénylő, a saját (közcélú) energiaigény kielégítésére szolgáló megújuló energiaforrásokból nyert energia termelése és helyi felhasználását célzó komplex projektek megvalósítása. Ezzel 387

az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények saját (közcélú) energiaigényének kielégítése lehetséges, megújuló energiaforrásokból nyert energiával, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó ÜHG (üvegházhatású gázok) kibocsátás csökkentését szolgálják. A fejlesztések eredményeképpen helyi termelési folyamatok indulhatnak be és így közvetetten új munkahelyek jönnek létre. 4.2.9. HC-9. Energiahatékonyság és megújuló-energiaforrás használat fokozása Cél az intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energia gazdálkodásának elősegítése, ahol az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények, épületek, illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése szükséges. Fontos tényező, hogy a beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják. Ennek során megvalósul a hazai megújuló energiaforrások fokozottabb használata, mivel az elmarad az EU átlagtól, ugyanakkor Magyarország ilyen jellegű potenciálja több területen is kimagasló. Ezért további cél a projektek keretein belül ezen megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, használatának az elérhetőbbé tétele, népszerűsítése. 4.2.10. HC-10. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A Hajdúdorog és Hajdúnánás között megépítendő kerékpárút olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedés, amely a településen és települések között, hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Stratégia fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez. A turizmus és ezen belül is a vallási turizmus fejlesztésének lehetősége a Hajdúdorogot Máriapóccsal összekötő mintegy 30 km hosszúságú zarándokút megépítése. A zarándokút gyakorlatilag egy olyan kerékpárút, amelyet gyalogos közlekedésre is használnának. A 30 km megtétele gyalogosan egy egész napos út, kerékpárral lassú tempóban 2-3 óra. A zarándokúton állomáshelyek készítik fel, illetve látják el a zarándokokat. A kerékpárút a települések közötti napi közlekedést, és a helyi munkaerő mobilitását is szolgálja 388

4.2.11. HC-11. Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztésének megvalósítása települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés Cél a belterületre hullott csapadékvizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól. A fejlesztések tervezése során fontos a vizek helyben tartásának szem előtt tartása olyan tározók építésével, amelyek alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat is támogatva. 4.2.12. HC-12. Hajdúdorog városi területeinek környezettudatos megújítása Zöld város kialakítása A gazdasági szereplőket célzó, a vonzó üzleti környezetet biztosító, a városok térségi gazdasági központi szerepét erősítő, a helyi gazdaságot ösztönző beruházások vonatkozásában cél a kijelölt akcióterületen található zöldfelületek és a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő, sokszor használaton kívüli, de akár jövedelemtermelésre alkalmas infrastruktúraelemek megújítása. Olyan infrastruktúra-fejlesztésekről van szó, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, valamint hozzájárulnak a térség gazdaságfejlesztési céljaihoz, ezzel pedig a települések lakosságának megtartásához. (lásd: Település-mezőgazdasági komplex programot, valamint HC-1., HC-2., HC-4. horizontális célokat. A cél megvalósításával az önkormányzati tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató terek megújítása, átalakítása, helyi termékek számára piaci terület (városi, helyi piac, vásárcsarnok) kialakítása, a kapcsolódó területek revitalizálása. A kulturális tevékenységet magában foglaló, üzemelő, önkormányzati tulajdonban lévő épület megújítása is ehhez a horizontális célhoz kapcsolódik. Ha a használaton kívüli önkormányzati tulajdonban lévő épületek megújítása, hasznosítása gazdaságélénkítési vagy közösségi céllal történik meg, akkor illeszkedik a Zöld város programba. 389

4.2.13. HC-13. Gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésének megvalósítása Hajdúdorogon Cél, a kisgyermekek számára napközbeni ellátást nyújtó intézmények kapacitásait és az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése és a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése érdekében. A 3 éves kor alatti gyermekek nappali ellátásban elhelyezését és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését továbbra is célunk biztosítani, azonban ezek az ellátási formák kiegészülhetnek egyéb alternatív gyermekmegőrzési formákkal is (pl.: családi napközik vagy óvodával integráltan működő bölcsődék) annak érdekében, hogy a helyi igényeken alapuló leghatékonyabb megoldást lehessen kialakítani Hajdúdorogon. 4.2.14. HC-14. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Cél, hogy a turizmus területi adottságaiban rejlő potenciál kibontakozatása révén a térségi és helyi gazdaságfejlesztés valósuljon meg, a témától függően az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak együttműködésével. Ennek eredményeképpen hosszabb időt tudnak eltölteni a turisták Hajdúdorogon, igényeik kiszolgálására pedig vállalkozások bevonásával szükséges turisztikai szolgáltatásokat nyújtani, amelyek munkahely-teremtéssel járulnak hozzáhajdúdorog, és a várostérség fejlődéséhez. 4.2.15. HC-15. Épített örökség megóvása és helyi értékek védelme Az épített örökség megóvása és helyi értékek védelme alapvető érdek, amelynek forrásait aa rekonstrukcióval létrejött rendeltetéstől függően kell megválasztani 4.2.16. HC-16 Helyi, iparterületek fejlesztése Az önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati tulajdonú non-profit gazdasági társaságok számára a vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzésére, illetve a helyi gazdaság működését segítő helyi/térségi feltételek biztosítása érdekében, a betelepült vállalkozások működési helyszínének infrastruktúra fejlesztésén, a működési feltételeik kedvezőbbé tételén, illetve meglévő kapacitásaihoz kapcsolódó szolgáltatások körének bővítésén keresztül több munkahely képződhet. 390

Ehhez a betelepülő vállalkozások meglévő, illetve új telephelyeik kialakításával és fejlesztésével, elérhetőségük javításával, a vállalatközi együttműködések infrastrukturális hátterének biztosításával járulnak hozzá. Az ipari parkok és iparterületek az infrastruktúrafejlesztést célzó beruházásokon keresztül alkalmassá válhatnak regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás kifejtésére egyaránt. Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás, illetve nő a versenyképességük a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által. 4.1.2 A jövőkép formálásának eszközei a programok A településfejlesztési koncepció és az ITS az önkormányzati feladatrendszerből kiindulva, a társadalmi, gazdasági folyamatok helyi eszközökkel, helyi és külső forrásokból megvalósítható irányadó programjait vázolja fel. A közös városi érdekek mellett kiállva, - a lokálpatrióta szemlélet és a településen belüli együttműködés erősítésével - a lehetőségekhez képest, a település valamennyi erőforrását mozgósítva készíti elő a programok végrehajtását. A stratégia a horizontális célokat összehangolt programokká szervezi. Hajdúdorg négy programcsomagot alkotott. Ezek a programcsomagok illeszkednek ez EU, az országos, és a megyei térségi programokhoz. A társadalmi és gazdasági rendszerváltás óta eltelt több mint 25 esztendőben Hajdúdorog Város Önkormányzata, az előző öt ciklusban, úgy határozta meg a település fejlődésének irányát, hogy a mindenkori minimumszolgáltatásokkal, maximális színvonalon tudja a lakosság igényeit kielégíteni. Az elkövetkező négy évben egy olyan program mellett kell hitet tennünk, mely a város fejlődését, felemelkedését és az itt élők mindennapjait jobbá és szebbé teszi. Szolgáltatás bővülés valósulhat meg annak érdekében, hogy a felnövekvő generáció számára is vonzó legyen településünk. A 2014-2020- ciklusban tervezett fejlesztések kiválasztásánál az alábbi szempontok játszottak szerepet: -az Önkormányzat várható teherbíró képessége (saját bevételeink nagysága); -az Uniós tervezési időszakban meghirdetésre kerülő pályázati lehetőségek; -a lakosság, valamint a helyi vállalkozók, vállalkozások kezdeményezései; -nemzetközi, hazai gazdasági és társadalmi folyamatok -növekvő szociális kihívások. 391

Minden bizonnyal, mint minden ezt megelőző ciklusban lehetnek olyan tervek, elképzelések és célok, amelyek nem fognak megvalósulni, áthúzódnak a következő ciklusokba. Nagyon fontos az átgondolt tervezés, mert tudjuk, hogy érdemi változásokat csak e mentén tudunk elérni. Az Új Magyarország Fejlesztési Program és az Új Széchenyi Terv adta lehetőségekkel éltünk, elképzeléseink, álmaink megvalósulásához ezúttal is jó alapot nyújthatnak ebben a ciklusban is az uniós források, amelyeket a Széchenyi 2020 keretében lehet elérni. 392

5. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 5.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A településfejlesztési koncepcióban vállalt horizontális célok teljesítéséhez a rendelkezésre álló helyi és központi források szolgálnak. A központi források országos és megyei szintű proramokhoz rendelt eszközök. A koncepció 4.2. pontjában rögzített horizontális célok helyi szinten, az országos tervezési rendszerbe illeszkedő helyi programcsomagokban realizálódnak. 5.2. Tematikus célok és területi összefüggések Az EU 2014-2020 közötti időszak 11 tematikus célterületéhez kapcsolódnak a hajdúdorogi programok, az alábbiak szerint: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása (ERFA) Mindezek irányában a kutatóbázisokkal igyekszik a város felvenni a kapcsolatot, akik kutatási területeikhez, alkalmazási helyszíneket keresnek. Ez hatással lehet a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás 393

közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakítására, és a hajdúdorogi a termékek és szolgáltatások fejlődésére. A helyi vállalkozások számára létrejöhet a technológiaátadás, a szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által (ERFA) A kutatási intézményekkel kialakuló jó kapcsolatok lehetőséget adnak a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának, és az első gyártás támogatására, az általános célú technológiák terjesztésére. (ERFA) A kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén a helyi gazdaság élénkíthető (ESzA - csak másodlagosan) Mindezek szerves részét kell, hogy alkossák az infokommunikációs technikákkakal lépéstartás. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a szélessáv kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében (ERFA) Az IKT termékek és szolgáltatások, az e kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet igénye a városnak, ezek megléte, teljesítményének fokozása alapvető érdek. (ERFA) Az elektronikus kormányzás, és ügyintézés lehetősége a jövő útja. Mindehhez az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése, csak megfelelő lépzéssel valósítható meg. Ez egy szervezett rendszerként kell, hogy működjön. Ehhez azonban a lakosság önképzési igényének feléresztése és kihasználása szükséges, amelyhez szervezett segítséget kell nyújtani. A közművelődés szervezésének óriási kihívása ez, amelhez igénybe kell venni a Görög Demeter Művelődési ház programjait, és óriási szerepet kell hogy vállaljon a feladat végrehajtásában a létesítendő Hajdúdorogi Népfőiskola is. (ERFA) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos ismerekek átadására szervezetileg kell felkészülni. Hajdúdorog a népfőiskola alapításával, és a közművelődési intézmények szolgáltatási struktúrájának bővítésével készül a feladatra. (ESzA -csak másodlagosan) Alapvető helyi érdek, a helyi kis és középvállalkozások fejlesztése, amelyek elsősorban a helyi cégtulajdonosságot részesítik előnyben. A KKV-k versenyképességének fokozása a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, 394

valamint új cégek alapításának ösztönzésével szükséges. Ehhez létre kell hozni a helyi üzleti inkubációt (ERFA) A már működő és prosperáló vállalkozásokat segíteni kell, és támogatni céljaik elérésében. Előfordulhat, hogy a helyi kkv-k számára új vállalati modellek kidolgozása és megvalósítása szükséges, elsősorban a nemzetközivé válás céljával (ERFA) várhatóan a biotermékek területén. Helyi érdekeket szolgál a termék és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása (ERFA) A kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében (ERFA) alapvető érdeke a városnak. A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke beruházások növelése révén lehetséges (ESzA-csak másodlagosan) Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttéréshez a támogatások minden lehetőségét igénybe kell venni. Az összes ágazatban a megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása elsőrendű feladat (ERFA, KA) Természetesen az önkormányzati tulajdonú épületállomány állapotának, és fenntartásának van közcélú elsőbbsége, azonban alehetőségekhez mérten támogatni kell a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítését. (ERFA, KA) Az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban is, az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása egyre zöldebb várost eredményez. (ERFA, KA) Az alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása olyan korszerű követelmény amelynek megvalósítása nem csak az intelligens környezet, hanem a városüzemeltetés szempontjából is eredményes. (ERFA, KA) A lakossági depriváció folyamatos felszámolásával csökkenhet az alternatív tüzelőanyagok szeméthulladékok fűtési célú jelentős légszennyezéssel járó használata, amely sok esetben nem csak jelentős mennyiségű széndioxidot, de rengeteg mérgező anyagot is a légkörbe juttat. Ez rendkívül veszélyes. Minden típusú területi egységben, így a város egészére, és különösen egyes városrészekre koncentrálva alacsony széndioxid kibocsátású fejlesztési stratégia készítése szükséges. Ebbe bele kell érteni a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését (ERFA, KA) A mezőgazdasági, ipari, és szolgáltató tevékenységek alacsony széndioxid termelésű technológiák alkalmazásának, meglévők innovációjának és új technológiák átvételének előmozdítása ameglévő ipari célú felhasználási területeken szükséges, az új iparterületen pedig alapvető követelmény (ERFA) 395

A magas hatékonyságú hő és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hőkeresleten alapulva a napelemek alkalmazásával, és a termálvízzel kapcsolatos turisztikai fejlesztések másodlagos eredményével állnak majd Hajdúdorogon összefüggésben az erre a célra elérhető források tükrében. (ERFA) A kis széndioxid kibocsátású eszközök kellő mennyiségű használata inkább az anyagi-pénzügyi lehetőségek, függvénye mintsem kulturális kérdés, ezért szükség van az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforráshatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatására. Mindezt ki kell, hogy egészítse az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkerőpiaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, hogy a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés is megvalósulhasson. (ESzA -csak másodlagosan) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása különösen a mezőgazdasági termékszerkezetre lehet hatással. (ERFA, KA) Mindezekre a válaszokat a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatás, és a Hajdúdorogi Népfőiskola oktatásán, és a meggfelelő gyakorlati tanácsadó tevékenységén keresztül fogalmazhatja meg, és ültetheti be a mindennapok életébe, elősegítve a helyben élők alkalmazkodását. A Népfőiskolai képzések felkészíthetik a lakosságot az egyedi kockázatok kezelésére is, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására. A védelmi technika kiépítésének oldaláról a katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházásokat (pl. vízelvezető rendszerek) kell eszközölni (ERFA, KA) Annak ellenére, hogy a kérdés megoldott, fenntartási oldalról a környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében is indokolt. (ERFA, KA) Hasonlóan a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése is egyrészt az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében történik, másrészt alapvető helyi igény. (ERFA, KA) A kulturális és természeti örökség védelme, megőrzésének elősegítése és fejlesztése egyrész a helyi indentitás, lokálpatriotizmus, érdekében szükséges, másrészt hozzájárul a településképhez, és adott esetekben turisztikai attrakcók is lehetnek. (ERFA, KA) A biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és helyreállítás, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is Hajdúdorogon településmezőgazdasági program programalkotó részei. (ERFA, KA) A városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek (rekultivált ipari célú felhasználási terület) helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is részei a helyi programoknak. (ERFA, KA) 396

Az innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság fokozása érdekében a hulladék és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében az országos és térségi programokhoz kapcsolódni kell, és a szükséges pályázatok benyújtásával, azok előkészítésére tervekkel kell készülni. (ERFA) Az erőforrás hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében történik (ERFA) A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás által, Debrecen és Nyíregyháza elővárosi közlekedési rendszerének megvalósításaival együtt történik. (ERFA, KA) A regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával (ERFA) előtérbe kerülnek a környezetbarát és alacsony széndioxid kibocsátású közlekedési rendszerek. Hajdúdorog kiemelt célkitűzése a fenntartható városi mobilitás elősegítése (ERFA, KA) ás érdekelt az átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja terén is, hiszen térsége fejlődését mozdítja elő minden egyes beavatkozás. (ERFA, KA) Az intelligens gáz és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek (ERFA) kiépítésében a város a tőle elvárható segítséget megadja a vonalas szolgáltatók részére. A helyi gazdaság fejlesztése afoglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása a helyi gazdaságfejlesztési program része (ERFA) A helyi gazdaságfejlesztés része a foglalkoztatásbarát növekedés támogatása az ITS az endogén potenciálok fejlesztésére alapoz, ezáltal elsősorban a lakossági önfenntartó élelemelőállítás speciális területén, a hanyatló ipari régió sajátos szerkezetváltását hozza létre. A méltányosság elvével az ITS elősegíti a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését. (ERFA) A helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák (Hajdúnánás, Nyíregyháza) támogatása is szükséges az új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek (ERFA) Nem kerülhető el a beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába sem. (ERFA) A munkaerőpiaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén kerül sor. (ESzA) A fiatalok, különös tekintettel a munkanélküliekre és oktatáson kívüliekre különös figyelmet, és segítséget kapnak a fenntartható munkaerő piaci integrációja szempontjából. (ESzA) A helyi gazdaságfejlesztési programban és a településmezőgazdasági programbanaz 397

önfoglalkoztatás, és a vállalkozói készség és vállalkozásalapítás tecnikáját többek között a Hajdúdorogi Népfőiskolától lehet eltanulni. (ESzA) A helyi szociális program többek között a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetésében is segítséget nyújt. (ESzA) A munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez is szükséges. (ESzA) A szociális program az aktív és egészséges idősödés lehetőségeit célkitűzésként tartja szem előtt. (ESzA) A munkaerőpiaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket, többek között az idegen nyelvek elsajátításával is segíthet. (ESzA) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem, egyrészről a szociális programon, másrészről a helyi gazdaságfejlestési programon keresztül nyilvánul meg. A közösségek védműveinek erősítése beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába. Az egészégügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra szintén része a szociális programnak. (ERFA) A rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása a tisztesség és az emberség szükséglete. (ERFA) A szociális vállalatok támogatása az időskorúak othhona, ellátása, demens ellátás stb. folyamatosan fejlesztett tevékenység. (ERFA) A tisztesség és emberség alapelve szerinti aktív befogadás, a foglalkoztathatóság javítására történő törekvések során is érvényesül (ESzA). A társadalom peremére szorult közösségek például romák integrációja érdekében atiszegregációs program készült az ITS-ben (ESzA) A város az alapelvek lefektetésével a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemét hangsúlyozza (ESzA) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat az antideprivációs programban realizálódhat, amennyiben a kormányzat felismeri ennek országos szükségszerűségét. (ESzA) A társadalmi depriváció felszmolása a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése alapvető össztársadalmi érdek. (ESzA) A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák adják az ITS alapvető programrendszerét (ESzA) A helyi népfőiskola létrehozás beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba, és az oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével hozzájárul a depriváció lassú felszámolásához. (ERFA) A korai iskolaelhagyásnak társadalmi okai vannak. Megelőzése a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap és középfokú oktatásban egyrészt szegénységi, másrészt kulturális kérdés (ESzA). A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás 398

minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében országos szinten kellene kidolgozni az öszöndíjak hatékony rendszerét, és a tandíjak csökkentésének lehetőségeit. (ESzA) Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő piaci igényekhez való jobb igazítása, közpoti forrásokból támogatható, az önkormányzatokna napjainkban erre kevés lehetősége adódik. A képzésekbe bele kell érteni a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl a duális képzési rendszerek, leginkább a központi forrásokhoz való hozzáférés javításával lehet. (ESzA) Hasonlóan központi forrásokat igényel az intézményi kapacitások, és a közigazgatás hatékonyságának fokozása, az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése. Az ESzA által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása (ERFA), az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése is központi forrású. (KA) A közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások célja, a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása. (ESzA) A foglalkoztatás, oktatás, és a szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére közös, együttműködő platformok létrehozása szükséges 399

5.3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 400

5.3.1. SZOCIÁLIS PROGRAM A városlakók megváltozott igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét. Szakmai igényesség, meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének növelésével, az intézményben szervezeti-irányítási rendszerének átalakításával. A szolgáltatások kínálatával biztosítani szükséges a választhatóságot, az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti működését. 5.3.1.1. Általános cél Hajdúdorog Város Önkormányzata a hosszú távú fejlesztési koncepciójában általános célként fogalmazta meg a szociális biztonság megteremtését a város közigazgatási területén belül élők részére. 401

5.3.1.1. A szociális biztonság megteremtésének célterületei 3.1.1.1. A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása. 3.1.1.2. A különböző hátrányos helyzetű csoportok (nők, munkanélküliek, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, a cigányság) foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése, a bővítés elősegítése. 3.1.1.3. A család és gyermekvédelem elősegítése 3.1.1.4. A család- és gyermekvédelmi tevékenység javítása, ésszerűsítése. 3.1.1.5. A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése 3.1.1.6. Kialakítani, bővíteni a szociális bérlakások számát azoknak a rászorulóknak a részére, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani. 3.1.1.7. Szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése 3.1.1.8. Az egyes intézményi ellátások kialakítása, a létező intézmények modernizálása és fejlesztése. 3.1.1.9. Hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése 3.1.1.10. A hátrányos helyzetű csoportok felé irányuló tolerancia erősítése. 5.3.1.2.Hajdúdorog Város Esélyegyenlőségi terve Hajdúdorog Város Esélyegyenlőségi terve korrekt módon megfogalmazta a jövő feladatait az alábbiak szerint: 3.1.2.1. olyan településen kívánunk élni, ahol a romák a társadalmi elvárásoknak megfelelően beilleszkednek. 3.1.2.2. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életkörülményein javítani tudjunk. 3.1.2.3. Kiemelt területnek tartjuk a gyermekek tehetséggondozását, és képességfejlesztését. 3.1.2.4. Folyamatosan odafigyelünk az idősek és egyedülállók biztonságára, mentális állapotára. 3.1.3.5. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében az atipikus (részmunkaidős) foglalkoztatási formák bevezetését. 402

3.1.4.6. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők társadalmi elfogadtatására. 5.3.2. Stratégiai célok Közép és hosszú távú célja az Önkormányzatunknak, hogy kiteljesítse a személyes gondoskodást nyújtó ellátást egy komplex szociális ellátó rendszerré. E szociális integrált ellátó intézmény "horizontális" formában fog működni, vagyis egy intézményen belül különböző típusú ellátási formákat alkalmazunk meghatározott szempontok alapján kialakított gondozási egységekben. Felmérések, elemzések és az igények alapján az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat kívánjuk létrehozni: Az alap és a szakosított ellátási formák megvalósításával nemcsak Hajdúdorog Város személyes gondoskodást nyújtó ellátását kívánjuk biztosítani, hanem régió szinten (Hajdú- Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Megoldottá válik a mozgáskorlátozottak teljes körű ellátása. A jelző rendszeres házi segítségnyújtás kialakítást igényel. A szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátó rendszert pályázatok adta lehetőségekből és önerőből hajtjuk végre. 5.3.3. Tervezett intézkedések 403

5.3.3.1. Emelt szintű, idősek és mozgáskorlátozottak bentlakásos otthona Kiemelt fontosságú feladat az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, emelt szintű idősek bentlakásos otthonának építése. Az idősek otthonába elsősorban azoknak a nyugdíjas kort betöltött személyeknek az ápolását, gondozását tudjuk majd végezni, akiknek az egészségügyi állapota a rendszeres kórházi kezelést nem igényli, de felvehető önmagáról gondoskodni nem tudó mozgáskorlátozott személy, aki nem szenved pszichiátriai és szenvedélybetegségben. A szolgáltatás szükségességét indokolja az a jogszabályi rendelkezés, elsősorban az 1988. évi XXVI. tv. a fogyatékosok személyi jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, másrészt az a tény, hogy városunkban nincs olyan szolgáltatás, ami a mozgáskorlátozottak életvitelét megkönnyíti. Ahhoz, hogy a fogyatékos (mozgáskorlátozott) ember ismételten beilleszkedhessen a társadalmi életbe, szükség van a hozzátartozók együttműködésére, közösségre, emberi kapcsolatokra. Így egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a fogyatékos személyek részére történő szolgáltatás megvalósításának is. A szolgáltatás végzése oly módon fog történni, hogy az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalanul és teljes körűen tiszteletben legyenek tartva. Megoldott legyen az adatvédelem, titokvédelem. A pályázati segítséggel építendő emeltszintű idősek otthonát a meglévő nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja mellett, azzal egy telephelyen fogjuk működtetni a Hajdúdorog, Böszörményi út 24-26.; 28. szám alatt Az építendő épület, akadálymentes, közlekedési eszközzel jól megközelíthető lesz.. A korszerűen kialakított épület, berendezése, felszerelése, bútorzata az életvitelhez szükséges körülményeknek megfelelő lesz. A felszereltség meg fog felelni az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának. Az épület lifttel ellátott lesz. A beruházás során az épületben 50 ellátott részére fogunk helyet biztosítani, melyen belül kialakításra kerül 7 db egyágyas és 21 db kétágyas szoba, külön-külön fürdőszobával + egy 250 adagos főzőkonyha. Az épület földszint + 1 emelet, tetőtér beépítéses lesz, melyben a megfelelő rendeltetésű helyiségeket biztosítjuk (foglalkoztató, orvosi szoba, teakonyha, nővérszoba, stb.). Biztosítani fogjuk a szobánkénti nővérhívót, telefonvonalat, televíziózáshoz alkalmas kábelhálózatot, stb. Az épületkomplexumon belül a meglévő, megmaradó és átalakításra kerülő épületegységben nyer elhelyezést a főépülethez tartozó mellékrendeltetésű helyiségek (raktárak, gépkocsi tároló, mosoda stb.). Az épület egy nyaktaggal kerül összeköttetésbe a jelenleg működő Idősek Klubjával. Így biztosítva lesz az Idősek Klubjában lévő ellátottak részére is a helyi főzőkonyhás ellátás. 404

A bentlakásos otthonban az ellátás teljes körű lesz. Az ellátottakról személyre szóló gondozási terv készül, ápolás esetén ápolási terv. Mentálhigiénés életvezetési tevékenység. Biztosításra kerül a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő ellátás. Ruházat, textília: az ellátást igénybevevő az intézetben elsődlegesen a saját ruházatát, textíliáját használják. A mentálhigiénés ellátást: az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességének és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges megszervezni. Foglalkoztatás: a bentlakásos intézmény megszervezi a munkavégzésre képes ellátottak foglalkoztatását, képesség - fejlesztését, szinten tartását, életkori és egészségügyi állapotuknak megfelelően pl. rendszeres programokat, a helyi gyógyfürdőhöz, valamint a székesegyházunkhoz kapcsolódó programokat. Egészségügyi ellátás keretében egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítás, rendszeres orvosi felügyelet, szükség szerinti ápolás, szakorvosi - kórházi kezeléshez való hozzájutás. Intézményi alapgyógyszer biztosítása, egyéni gyógyszerszükséglet térítéses beszerzése. Biztosítva lesz az Idősek Otthona kapcsolattartása az egészségügyi ellátás rendszerével, egyéb szociális intézményekkel, idősek önsegítő csoportjaival, az idősek családtagjaival, ismerőseivel, a társadalom egyéb érintett szereplőivel. Az ellátottak részére a jogi képviselő elérhetősége is biztosított lesz. Az intézmény belső életének rendjét házirend fogja tartalmazni. Az 1/2000. (I.7.) SzCsMn ("Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről" szóló) rendelet meghatározza az intézményben dolgozók várható létszámát. 50 elhelyezett esetén a kötelezően előírt létszám várhatóan heti 4 órában orvos, diétás nővér, mozgásterapeuta, 8 órában 14-16 fő szakirányú képesítéssel rendelkező, valamint konyhai és kisegítő személyzet fog dolgozni. A 2003. évi III. tv. és az érvényben lévő 21/2003.(X.14.) KT rendelettel módosított 3/1998. (II.24.) KT. rendelet 23. 1-4. bekezdés értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni, valamint megállapítható személyi térítési díj pótlék is. Az emelt szintű ellátást biztosító Idősek Otthonában a kötelezett, a szolgáltatokért a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulást köteles fizetni. Az egyszeri hozzájárulás összege, egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás hétszeresét, a személyi térítési díj pótlék, a havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg. Ha a gondozás 5 éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó időarányos részét vissza kell fizetni. 405

Egyszeri hozzájárulás összegének legalább 10 %-át a fenntartó elkülönítetten kezeli, meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesíthetősége érdekében. A személyi térítési díj, személyi térítési díj pótlék, valamint az egyszeri hozzájárulás mértékét a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg. A bentlakásos idősek otthonába történő elhelyezés kérelem alapján történik, aminek az elbírálásáról az intézmény működtetési szabályzatáról a helyi Képviselő-testület fog külön rendeletben intézkedni. Az Idősek Otthonához tartozó területen lesz megoldva a gazdasági udvarrész, valamint a pihenést szolgáló parkosított udvarrész is. Az intézmény létrehozásával a foglalkoztatást is bővíteni kívánjuk. Kapcsolódó foglalkoztatási program, helyi piaci igényekhez igazodó képzési programra is lehetőség nyílik. Javul a népességmegtartó erő. 5.3.3.2. Jelzőrendszeres házigondozás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a biztonságérzet növelése. Olyan ellátási forma, amely a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A gondozónők a nap 24 órájában állnak a segélykérők rendelkezésére. A szolgáltatás keretében biztosítani kell: - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A szolgáltatás működéséhez biztosítani fogjuk: - az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket - a jelzést továbbító berendezést - a jelzés fogadására alkalmas vevő berendezést 406

- a diszpécser központban a személyi számítógépet a hozzá tartozó eszközökkel - a gondozónőknek mobiltelefont készenléti táskát felszerelve. 5.3.3.3. Gyermekjóléti szolgálat és családsegítés: 5.3.3.1.1. Rövid távú célkitűzések: 5.3.3.1.1.1. A szociális ellátórendszer meglévő technikai, személyi és pénzügyi feltételeiket szinten tartása, javítása, szakmai felkészültségének növelése. 5.3.3.1.1.2. A településen a szolgáltatások bővítése az egyenlő hozzáférés esélyének növelésével. 5.3.3.1.1.3. A Közfoglalkoztatási Terv hatékony megvalósulásának monitorozása. 5.3.3.1.1.4. A Hajdúdorogi Drogstratégia elkészítése, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bevonásával. 5.3.3.1.5. A szociális területen működő önkormányzati intézmények, vállalkozások és a civil szféra együttműködésének, erősítése fórumok, műhelymunkák, szakmai érdekképviselet formájában. 5.3.3.1.6. Hajdúdorogon családterapeuta és iskolai pszichológusok alkalmazása, számuk növelése. 5.3.3.1.7. Alacsony ingerküszöbű ügyfelek hatékony ellátását, együttműködési képességének megőrzését célzó általános ügyfél-protokoll kidolgozása (USZSE) 5.3.3.1.8. Az ellátás színvonalának növelése az intézmények eszközellátásának javításával, a szociális szakemberek folyamatos képzésével. 5.3.3.1.2. Középtávú célkitűzések: 5.3.3.1.2.1. Feltételek megteremtése a gyermekvédelmi felelősök anyagi és munkaidő kedvezményének kialakítására az iskolában és az óvodákban. 5.3.3.1.2.2. Az ellátásból kivezető rendszerek tovább működtetése, fejlesztése, lakhatási programok támogatása a szociális un. bérlakások rendelkezésre bocsátásával. 3.3.1.2.3. Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő- piaci képzése és f oglalkoztatása. 407

5.3.3.1.2.4. Az esélyegyenlőség javítása érdekében prevenciós programok számának növelése a roma/cigány lakosság körében. 5.3.3.1.3. Hosszú távú célkitűzések: 3.3.1.3. 1. A fogorvosi praxisok felülvizsgálata, különös tekintettel a gyermek fogorvosi ellátásra, preventív jellegű szűrések elősegítése. 3.3.1.3. 2. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében a szolgáltatások tárgyi feltételeinek javítása (akadálymentesítések, a közintézményekbe való bejutás, közvilágítás, gyógyászati segédeszközök), személyi segítők, jeltolmács biztosításával. 3.3.1.3. 3. Veszélyeztetett gyermekeket, fiatalokat segítő új típusú szolgálta tások fejlesztése és bevezetése (helyettes szülői hálózat). 3.3.1.3. 4. A marginalizálódott csoportok leszakadásának megakadályozása, a munka világába való visszasegítés javítása, álláshelyek feltárása, foglalkoztatási programok, pályázati források bevonásával. 5.3.4. Akcióterület kijelölése A program akcióterülete a város egésze 408

5.4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 5.4.1. Az esélyegyenlőségi célcsoportoknak nyújtható támogatások, segélyek 2016-ban. 4.1.1. Aktív korúak ellátása Átmeneti segély 4.1.2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 4.1.3. Temetési segély 4.1.4. Adósságkezelési szolgáltatás 4.1.5. Lakásfenntartási támogatás 4.1.6. Közgyógyellátás 4.1.7. Óvodáztatási támogatás 4.1.8. Első lakáshoz jutók önkormányzati támogatása 4.1.9. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 5.4.2. A Hátrányos helyzet (HH), halmozottan hátrányos helyzet (HHH) meghatározása A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. 9. és 10 pontja alapján a halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a 409

tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. Hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező az, aki a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt. 5.4.3. Járási Hivatalban esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás 5.4.3.1. Időskorúak járadéka 5.4.3.2. Közgyógyellátás 5.4.3.3. Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: - az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, - a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy - a pénzellátásban részesülő hadi-gondozott és a nemzeti gondozott, - központi szociális segélyben részesülő, - a rokkantsági járadékos, - az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban - az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. 5.4.4. Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélytv. 63/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján a programalkotás során gondoskodni kell Hajdúdorog Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja, valamint Hajdúdorog Város Önkormányzat fejlesztési terveinek, koncepcióinak összhangjáról. Az alábbi két dokumentum egységet alkotva részét képezi Hajdúdorog Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programjának: Hajdúdorog Város Önkormányzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. -ában foglaltaknak megfelelően rendelkezik közoktatási esélyegyenlőségi szakértő által ellenjegyzett Közoktatási Esélyegyenlőségi Programmal. Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete 232/2010. (XI. 23.) KT. határozatával 410

fogadta el Hajdúdorog Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, melynek részét képezi az Antiszegregációs Program. Hajdúdorog Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) Hajdúdorog Város Településfejlesztési Koncepció Hajdúdorog Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Hajdúdorog Város Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Hajdúdorog Város Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programja Hajdúdorog Város Önkormányzat Sportkoncepciója Hajdúdorog Város Önkormányzat Ifjúságpolitikai Koncepciója Hajdúdorog Város Önkormányzat Kulturális Koncepciója Hajdúdorog Város Önkormányzat Civil Koncepciója Hajdúdorog Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepciója 411

5.5. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 5.5.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok városi jogállású helyi önkormányzatok részére, a szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megállítása, valamint a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek megteremtése érdekében jönnek létre. A programot a helyi önkormányzat a civil szervezetek, egyházak együttműködésével partnerségben valósíthatja meg. A program a foglalkoztatásra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra, a közösségfejlesztésre irányuló komplex tevékenységek által javítja a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit, ezáltal segítve a társadalmi kohéziót is. A tevékenységek eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javulnak, elérhetővé válnak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást, iskolai felzárkózást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok. Az infrastrukturális beavatkozásokat a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, antidiszkriminációs és közbiztonsági programok egészítik ki. A szociális városrehabilitációs projekteket végig kell, hogy kísérjék a közösségfejlesztő programok, amelyek lehetővé teszik a városrehabilitációval érintett területen élő lakosság bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, továbbá erősítik a helyi közösség kohézióját. Amennyiben a leszakadás mértéke indokolja, a projektnek része kell, hogy legyen a jelenléten alapuló szociális munka, a nagyarányú hátrányos helyzetű népességgel rendelkező területek esetében kötelező jelleggel. 412

5.5.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések a település egészét érintően. Területi célok a társadalmi befogadás, szociális biztonság erősítése, melynek része a szegregációval érintett területek leszakadásának megállítása, lakhatási, társadalmi és gazdasági szempontokból a felzárkózás elősegítése is. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során fokozott figyelmet kell fordítani a szegénységre, és ennek keretében szegregációra, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, társadalmi bevonására. Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben területén az elérhető legfrissebb adatszolgáltatás alapján a fejlesztés középpontjában álló szegregátum illetve veszélyeztetett terület található és annak teljes területét magában foglalja az akcióterület. Először a szegregált területek rehabilitációját szükséges biztosítani. Ezt követően valósulhat meg a szegregációval veszélyeztetett területek rehabilitációja. A szoft típusú tevékenységek megvalósítási helyszínére az akcióterületi korlátozás nem vonatkozik, azonban a tevékenységeknek minden esetben az akcióterületen élő célcsoport számára, azok bevonásával kell megvalósulnia. Tehát lehetséges olyan program lebonyolítása, amely fizikailag nem az akcióterületen valósul meg amellett, hogy a programon résztvevők továbbra is az akcióterületen élő célcsoport tagjai. 5.5.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések 5.5.3.1. Oktatási kultúrával a szegregácó ellen A szegregágálódó társadalmi rétegek között az oktató nevelői munka során különös figyelmet kell fordítani azokra a közösségekre, ahol a sajátos körülmények a családokban a gyermekek fejlődése során sajátos másságjegyekkel is párosul. 5.5.3.1.1. Másságjegyek az oktatásban: A roma családok követelményrendszere eltér a többségi társadalom elfogadott normáitól (viselkedés, illem, beszédkultúra). A tudást, a tanulást jelentős mértékben nem tartják értéknek. A tanulók így motiválatlanok, szabálytudatuk alacsony, alapvető szocializációs ismereteik hiányoznak. A szülők iskolához való viszony réteg-specifikus ( a szociális háttértől függ). A korai felnőtté válás. 5.5.3.1.2. Az elmaradás területei az oktatásban: Csökkent fizikai teherbírás, fáradékonyság. 413

Gyenge, ingerlékeny idegrendszer. A gátlási folyamatok kialakulatlansága. A figyelem fáradékonysága, elterelhetősége. Az iskolára előkészítetlenség. A kommunikációs készség fejletlensége, szókincshiány. Az akarati irányításra való képesség fejletlensége. A feladattudat, az alkalmazkodási képesség kialakulatlansága. Az önértékelés hiánya. Ingerszegény környezet, tapasztalatok hiánya. 5.5.3.2. Megoldási víziók életfeltételek, a megélhetési lehetőségek biztosításának stabilitása a tartós munkanélküliség felszámolása az underclass viselkedési formák negatív megítélésének hatékony erősítése a tisztesség és az emberség alapértékének hangsúlyozása az etnocentricizmussal szemben a kommunikációban, a városi programokban, cselekedetekben az etnocentricizmus terjedésének megakadályozását szolgáló közösségi színterek fejlesztése helyi vegyes etnikumú közösségek létrehozása, színterek biztosítása, programjaik támogatása (oktatási-,kulturális-, gazdasági-, vállalkozói szféra) városi nagyközösségi színterek építése (sportcsarnok) városrészekhez kapcsolódó középszintű közösségi terek építése (edzőterem, kismamaklub-játszóház-játszótér, a szülők bevonására és aktivitására támaszkodó iskolaközösségi programok támogatása az anyaság-nőiesség, férfiasság, a férfias viselkedés sajátos családcentrikus értékeinek hangsúlyozása mentális és fizikai egészség, az egészséges életmód, egészséges táplálkozás értékeinek társadalmasítása, bűnmegelőző stratégia készítése (civil-szféra, polgárőrségi, és rendőrségi együttműködéssel és partnerséggel) 5.5.3.3. Együttműködés megteremtése: 5.5.3.3.1.közösségfejlesztést célzó programok 5.5.3.3.2. az érintett lakosság bevonását, a beilleszkedést segítő programok, akciók 5.5.3.3.3. az akcióterület lakosságának társadalmi integrációját segítő programok 5.5.3.3.4. a tervezett fejlesztéseket elfogadtató programok 5.5.3.3.5. mediációs és antidiszkriminációs programok 5.5.3.4. Folyamatos szociális munka megteremtése: 5.5.3.4.1. pénzügyi, családszervezési és életvezetési tanácsadások 414

5.5.3.4.2. problémák feltérképezése, egyéni fejlesztési tervek készítése, megvalósítása és folyamatos felülvizsgálata 5.5.3.4.3. szociális munkások a Felhívás céljaihoz illeszkedő segítő tevékenysége 5.5.3.5. Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére: 5.5.3.5.1. munkaerő piaci beilleszkedést segítő programok (kivéve képzési, oktatási programok) 5.5.3.6. Törekvés a kora-gyermekkori, gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés és oktatás fejlesztésére: 5.5.3.6.1. családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése, bővítése a helyszínen, valamint a kötelező önkormányzati feladatellátáson túli szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása 5.5.3.6.2. a gyerekek iskolai felzárkózását segítő kiegészítő oktatási és készségfejlesztési programok 5.5.3.7. Törekvés az egészség fejlesztésére: 5.5.3.7.1. egészségügyi programok (beleértve a prevenciós, mentálhigiénés programokat) 5.5.3.7.2. hozzáférés biztosítása a preventív jellegű szolgáltatásokhoz 5.5.3.8. Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 3.3.8.1. hatósági szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, ügyintézés elősegítése (iratok beszerzésének segítése, tulajdonviszonyok tisztázása stb.) 3.3.8.2. jogi tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, önkormányzatokkal bérlőkijelölési jogról történő megállapodások elősegítése, abban történő segítségnyújtás 3.3.8.3. közszolgáltatásokhoz való hozzájutás logisztikai és kommunikációs segítése (szervezés, a telepen élők odajutásának, szolgáltatás helybejutásának segítése, koordináció, stb.) 5.5.4. Projektkészítési szempontok A projektfejlesztés során az igényfelmérés és kihasználtsági tervre alapozva a helyi partnerek és az érintett, akcióterületen élő lakosság együtt alakítják ki, pontosítják az adott helyszínre vonatkozó tevékenységeket, Közösségi Beavatkozási Tervet dolgoznak ki. A helyi 415

önkormányzattal a tervben együttműködő partnerek: a szociális, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, az érintett oktatási és kulturális intézmények, a védőnő és a háziorvosi szolgálat munkatársai, a területileg illetékes kormányhivatal feladatellátásában résztvevő munkaügyi központ, a helyi civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzat. 5.5.4.1. Közösségi Beavatkozási Terv elkészítése keretében szükséges: a helyi viszonyok áttekintése, a lehetséges partnerek és partnerszervezetek megkeresése, bevonása, a közösségfejlesztést és a projekt megvalósítását megalapozó helyi szaktudás feltárása, a diagnózis alapú komplex fejlesztés programtervének elkészítése, az akcióterület-specifikus megoldások kidolgozása. A projektfejlesztés során Megvalósíthatósági Tanulmányt (MT) készítése szükséges, amelyet a Közösségi Beavatkozási Terv megállapításaira kell alapozni. A projektgazdának a program kidolgozása során a projektfejlesztési szakaszban kötelező a tartalmi útmutatásoknak megfelelő Megvalósíthatósági Tanulmányt (MT) készíteni. A projektet támogató, a megvalósítást elősegítő (nem feltétlenül konzorciumi partnerként számon tartott) szereplők (pl. helyi civilek, intézmények) részvételével úgynevezett támogatói csoportot kell létrehozni, amelynek tagjai szervesen részt vesznek az előkészítésben, és tevékenységükkel támogatják, kiegészítik a megvalósítást. A támogatói csoport létrehozását, tevékenységi körét és működési rendjét megfelelően kell dokumentálni. (Jegyzőkönyvek, megállapodások, támogatói nyilatkozatok az MT iránymutatásai alapján.) 5.5.4.2. Settlement típusú programelem A settlement típusú programelem szakmai megvalósítói részére kötelező az EFOP keretében megvalósuló központi módszertani képzésen való részvétel. A settlement típusú szociális munkát ellátó személyeknek legalább felsőfokú szakirányú végzettséggel szükséges rendelkezniük (szociális munka, szociálpolitika, szociológia vagy egyéb ezzel egyenértékű társadalomtudományi területen), valamint, egy szociális munkás maximum 30 fő célcsoport tagot láthat el. Szegregált területek esetén kötelező a programban részt vevő személyekre az alábbiak szerint kötelező egyéni fejlesztési tervet készíteni és a megvalósítás során az abban foglalt tevékenységeket megvalósítani és folyamatosan, legalább háromhavonta felülvizsgálni. 300 fő alatti akcióterület esetén a 15-64 éves korú lakónépesség legalább 80%-ra. A célcsoport tekintetében célként rögzíteni kell a hiányzó általános iskolai végzettség megszerzését 416

és/vagy a helyi lehetőségeknek megfelelő, az OKJ-s és magasabb szintű (10-12. osztály) végzettség megszerzését. Az egyéni fejlesztési tervet családonként szükséges elkészíteni, amelyben szükséges kitérni a család minden ugyanazon háztartásban élő 3-64 éves tagjára. A programban közreműködők a terepmunkára, a szakszerű szociális támogatás és a kölcsönös bizalom kialakítására építve, az érintett, szegregált területen élő lakosság bevonásával, meggyőzésével, lakhatási mobilizáció esetén a potenciális beavatkozási területen működő civilekkel, önkormányzatokkal együtt dolgozzák ki az adott helyszínre vonatkozó tevékenységeket. A helyi érdekek és helyi partnerek meggyőzése, bevonása, az esetleges társadalmi feszültségek kezelése nélkül a program nem működhet. Lakhatási mobilizáció esetén fontos, hogy a befogadó közösséget/közösségeket (ahová a szegregált területről a családokat költöztetik) felkészítsék a programra. A bevont közösségek esetében el kell érni, hogy az akcióterületen belüli esetleges feszültségek, csoportközi konfliktusok enyhüljenek, valamint azt, hogy az adott település egésze és a szegregált településrész közötti esetleges konfliktus, társadalmi feszültség oldódjon, megszűnjön. A konfliktusok oldása érdekében, amennyiben szükséges mediációs tevékenységet kell alkalmazni. A vonatkozó tevékenységek célozzák meg, hogy a csoportok, közösségek identitása erősödjön, pozitív értékek mentén. Lényeges, hogy a személyes, családi és közösségi felelősségérzet és szolidaritás fejlődjön, minél teljesebb mértékben alakuljon ki kapacitás a részvételre, az érdekképviseletre. Szegregált területek esetén a fizikai beavatkozások megkezdése előtt az aktív, folyamatos (settlement típusú) szociális munka feltételeit kötelező megteremteni, és azt fenntartani a program végrehajtása során. A lakosság felzárkóztatásának előkészítése, a változásokra való felkészülés időtávja és a partnerségi tervezés lebonyolítása minimum 12 hónap. A folyamatos szociális munka biztosítja a szegregált területen élő célcsoport felkészítését a projektre, illetve bevonását a megvalósításba. A projektben a projektmegvalósítás teljes időtartama alatt biztosítani kell a folyamatos szociális munkát. A segítő szociális munka meg kell, hogy előzze a beruházások megkezdését, annak érdekében, hogy a célcsoport tagjai valóban felkészüljenek a mobilizációra, illetve a beruházások megvalósításában való részvételre. Szegregációval veszélyeztetett terület esetében a folyamatos szociális munka biztosítása nem kötelező. A projekt keretében a tevékenységeket legalább az infrastrukturális tevékenységek befejezését követő 6 hónapig kötelező folyamatosan biztosítani. A program megvalósításának időtávja minimum 36 hónap, maximum 60 hónap. 5.5.5. Bűnmegelőzési programelem 417

A programelem az iskolai oktatásban lévő gyermekek, és fiatalok, illetve az iskola világából kikerült fiatalokra épül. A szakmai koncepció része az ismeretterjesztő, bűnmegelőzési célú tájékoztató programok szervezése az iskolában a tanítási időben és azon kívül. A programok felépítésében vannak kötelező elemek, és vannak szabadon választhatók. Kötelező az olyan interaktív tájékoztató programok szervezése az iskolában, bűnmegelőzési, jóvátételre érzékenyítő foglalkozások szervezése, valamint az áldozattá válás megelőzését szolgáló ismeretek közvetítősére irányuló programok. Az iskolából kimaradt, tanköteles korúak számára integrált képzési, átképzési, speciális nevelési, foglalkoztatási programok szervezése. A súlyos vagy ismételten bűncselekményt elkövető 12-14 éves gyermekkorúak bűnismétlésének megakadályozása érdekében a bűnelkövető gyermekek számára a bűncselekményt és annak következményeit feldolgozó, a jóvátétel lehetőségét biztosító, a beilleszkedést célzó programok szervezése. Mediáció és lelkiismeret néven. Aztán a rendőrség, ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési osztályaival közös programok szervezése: Egy iskola - egy rendőr program továbbfejlesztése, megvalósítása a helyi adottságok függvényében, a rendőrök aktív részvételének biztosítása az iskolai bűnmegelőzési programokban, közös nyílt napok szervezése iskola-szervezése. Szintén Az iskola rendőre program folytatása érdekében rendőri részvételt tervezünk a szülői értekezleteken. A szegregált övezetben élő gyermekek és fiatalkorúak számára családi napot szervezünk vetélkedős programok keretében. Az iskola rendőre program folytatása érdekében rendőri részvételt tervezünk az iskolai intézményi rendezvényeken. Település tisztasági akciók, rászoruló idős emberek támogatása, illetve kapcsolódó délutáni programok szervezését nagyon fontos célnak tartjuk. A gyermek és fiatalkorúak számára szervezett ismeretterjesztő programelemeket, (konfliktuskezelési tréning, osztályfőnöki óra rendőrrel, és kortárssegítővel, Rossz fát a tűzre foglalkozások) minden esetben egy online teszt kitöltési lehetőség követei, az ismeretek elmélyítése érdekében. Továbbá vetélkedőket szervezünk a célcsoport tagok számára, a központi elemét minden esetben egy minta család adná, amely szerepnek a résztvevőknek meg kell felelni. A szakmai koncepció részeként a civil kurázsi erősítésére olyan Civil Fesztivált szerveztünk, mely bemutatja, hogy egy közösség részeként nagyobb az esély az érvényesülésre, minta az egyéni utak esetében. A fiatalok számára a szabadidő hasznos eltöltésére 9 tevékenységnek megfelelően egész napos Sport Napot szervezünk. Terveink között szerepel még bűnmegelőzési kisfilmek vetítése iskolánként, majd azok kiértékelése kötetlen beszélgetés formájában. Egy alkalommal tervezünk büntetés végrehajtási intézet látogatását. 30 gyerek részére 6 alkalommal 5 napos turnusban szervezünk bűnmegelőzési tábort napközbeni ellátással. 418

A szakembereknek a közös képzésekbe kötelező bevonódni. Hosszú távú célunk, hogy a projekt során létrejövő kapacitások, és kapcsolatok működtethetőek legyenek, a projekt keretein belül elkészüljön egy olyan komplex összefoglaló tanulmány, amely lehetőséget teremt a fenti célok, kapacitások hosszú távú működéséhez. A projekt folyamatos nyomon követésére, támogatására a facebookon kampányt szervezünk. 5.5.6. A Családsegítő Szolgálat különböző programjai Családsegítő Szolgálata kidolgozta azon programjait, amelyekkel megvalósítható a szegregációs problémával érintett, illetve halmozottan hátrányos helyzetű egyének integrációja a szolgáltatási spektrum bővítése. A projektben a lokális problémákra tervezett megoldási módszereket mutatjuk be, a konkrét intézkedések pedig megoldásokat jelentenek a településen jelenlévő szociális problémák orvoslására. A programok bemutatása során egyértelműen kitűnik, hogy a jogszabályokban kötelezően előírtakon felül bevezetett plusz szolgáltatások működtetése elősegíti a krízishelyzetben lévő halmozottan hátrányos helyzetű kliensek életében felborult egyensúly visszaállítását, a romák és a hátrányos helyzetű egyének integrációját. A pályázat elkészítésénél többes célt tartunk szem előtt. Egyrészt a pályázat teljes mértékben klienseink érdekeit kell, hogy szolgálják, másrészt a szakmai dokumentáció elkészítésénél odafigyelünk, hogy mind a kiírásokhoz, mind a települési, régiós, illetve országos fejlesztési és előrehaladási célokhoz illeszkedjen pályázatunk. Ennek megfelelően dolgoztuk ki jelenlegi programjainkat. A programok kidolgozásában alapul vettük az Alkotmányt, a hatályos jogszabályokat, a szociális munka módszertanát, a helyi sajátosságokkal összhangban, a szociális munka etikai kódexét, valamint azokat az eljárásrendi szabályokat, amelyek elengedhetetlenek az eredményeken alapuló szociális esetmunka elvégzésében. 5.5.6.1. A családsegítő programok célja Programok célja, a hátrányokkal küzdő gyermekek, családjaik valamint a fiatalok integrációs esélyeinek növelése, oktatási rendszeren kívüli preventív célú programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a devianciáikat, segítik az iskolai megfelelésüket, és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását a munka világára való felkészülésüket, és erősítik a társadalmi részvételüket. 419

A sikeres iskolai karriernek meghatározó hatása van a későbbi munkaerő-piaci életpályára, ezért minden gyerek számára biztosítani kell a jól hasznosítható tudás megszerzését. Emellett gondoskodni szeretnénk arról, hogy szabadidejüket lehetőleg képességeik, készségeik fejlesztésére fordítsák. Ezek a programok gyerekek és szüleiknek egyaránt, ezért minden gyermek számára biztosítani kell a jól hasznosítható tudást lehetőség családi konfliktusaik rendezésére, szocializációs hiányuk pótlására, az iskolai kudarcok, a csavargás és a lemorzsolódás megelőzésére. A szolgáltatásokba bevont gyermekek száma? fő, 10-14 éves korosztály. A programokba bevont családok száma?. Az alapellátásba került gyermekek számára 2 programot terveztünk, heti rendszerességgel. Családi életre, egészséges életmódra, és a fiatal anyaságra való felkészítést. Ezért a roma közösséget képviselő Roma Nemzetiségi Önkormányzatot is bevontuk az egészségfejlesztő tervek kidolgozásába. Fontosnak tartjuk az egészségügyi szűrővizsgálatokat, ezen belül is tüdőszűrést, a prosztata szűrést a férfiak számára. Továbbá a szegregált övezetben élő nők számára pedig fontosnak tartjuk a méh nyakrák, és az emlőrák szűrést. Az utóbbi évben kiemelkedően megszaporodott a gyermekkorú szabálysértést, illetve bűncselekményt elkövetők száma. Ezért nagyon fontosnak tartottuk, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozó gyermekek számára komplex segítő programot valósítsunk meg, amely elősegíti a családok életvitelének normalizálását, miközben a gyermekek számára speciális segítő programokat is tartalmaz, prevenciós céllal. Azon ellátottak számára, akik tüneti problémájuk szerint szabálysértést elkövető kiskorú gyerekek önsegítő tematikus csoportfoglalkozásokat szervezzünk heti rendszerességgel. Az általános iskolák kérésére került be a programba, az agressziót kezelő tréning, mivel egyre nagyobb probléma a gyerekek egymáson elkövetett agresszivitása. A családterápia és családkonzultáció segíthet az alapellátásban gondozott veszélyeztetett és a szakellátásba került gyermekek szülei számára, hogy a családjuk működésében egy egészségesebb egyensúly teremtődjön meg, és csökkenjen a gyermekeik veszélyeztetettsége. Fontosnak tartottuk még az iskolarendszeren kívüli felzárkóztató programot, elérhető korrepetálást, az átmeneti az alapellátott gyermekek számára, szakképzett fejlesztőpedagógusok vezetésével. Terveztünk még együttes közös foglalkozásokat szülőknek és gyermekeiknek havonta családi délutánok keretében 40 fő bevonásával. A program során a gyermekek együtt főznek, játszanak, sportolnak, szüleikkel zenés előadásokkal kiegészítve. Ezektől a programoktól a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását és életminőségük javulását várjuk. Ha egyetlen gyermeket is meg tudunk menteni a szakellátásba való helyezéstől, vagy vissza tudjuk helyezni a saját családjába, az már azt jelzi számunkra, hogy hasznosak voltak a programok ezen emberek hátrányainak a leküzdésében. 5.5.6.2. Prevenciós törekvések 420

A legfontosabb célkitűzések, a romák társadalmi helyzetének javítása érdekében különösen négy prioritás területén: az oktatás, a lakhatás, a foglalkozatás, és az egészség ügy területén. További cél az egyes prioritási területeken, az integrált oktatás kiterjesztése, a deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése, a munkaerő-piaci integrációjuknak elősegítése, illetve a foglalkoztatottsági szintjük emelése. Mindemellett az egyik legfontosabb feladat a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, az esélyegyenlőség elősegítése a jogérvényesítés során. Az identitástudat fejlesztése, a roma kultúra megőrzése, ápolása, fejlesztése azonban a háttérben maradt vagy csak másodlagos szerepet kapott. Továbbá az átlagot tekintve a roma közösségeknek elfogadhatatlanul nagymértékű munkanélküliséggel kell szembenéznünk, amelyhez speciális intézkedésekre van szükséges a munkához jutás megkönnyítése érdekében. Felmérések azt igazolják, hogy a megkülönböztetések ellenére is magyarnak tartják magukat. 5.5.6.2.1. Fiatalkorúak segítése A városban a fiatalkorúak aránya 19,37%. Egy részük a kisebbségi csoportok egyikéből kerül ki, ahol családon belül is fajlagosan magas a gyermekek száma. A meglévő családmodell a családok általános szegénysége és a túlzott gyerekvállalás gátat szab a fiatalok egyéni kibontakozásának, tanulási képzési lehetőségeiknek. A térség alulképzett lakosságának és az alacsony gazdasági aktivitásnak következtében a fiatalok neveltetése, taníttatás hátrányosabb helyzetből indul. A pénzhiány az alacsony motiváció következtében hatványozottan fenn áll a veszély a fiatalkorú bűnözés és az iskolát korán abbahagyók, a szociális segélyből élők új generációjának létrejötte. A kitörési lehetőségként a tanulás és az erre való ösztönző, motiváló tevékenységek jelölhetők meg. Hajdúdorogon bár van egy középfokú oktatási intézmény, de a középiskolások nagy része valamint a felsőoktatásban tanulók rendszeresen ingáznak Debrecen és más nagytelepülések között. Illetve sokan a fővárosban tanulnak tovább. 5.5.6.2.2. A Családsegítő Szolgálat intézményi céljai: Járuljon hozzá a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez. A családi problémák komplex módon történő kezelése, mely magában foglalja a megelőzést, a problémák felderítését, a problémás családok gondozását és az utógondozást. Az intézmény szociális és mentálhigiénés alapellátást biztosít Hajdúdorog város lakosságának, illetve a hozzáforduló rászorulóknak. 421

Az intézmény az általános segítő szolgáltatásokon túl speciális segítő szolgáltatást is nyújt. Ennek keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatás biztosít, a gyermeket nevelő családok számára speciális programokat szervez. A családsegítő szolgálat speciális szolgáltatásokat biztosít különösen: a tartós munkanélküliek, az aktívkorú nem foglalkoztatottak, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők és családtagjaik számára speciális szolgáltatásként információs szolgáltatást biztosít, a szolgáltatások megszervezése során különös figyelemmel van a roma népesség speciális helyzetéből adódó problémák kezelésére. Az intézmény alapelvei: prevenció, humánum, empátia, nyitottság, előítélet mentesség, önkéntesség, együttműködés, komplexitás, személyi-, emberi- és gyermeki jogok védelme és tiszteletben tartása. Emelet az intézmény minden dolgozója, mindent megtesz azért, hogy a szociális munka etikai kódexét tiszteletbe tartsa, magára nézve kötelezőnek érezze, azért, hogy az emberi méltóságot meg ne sértse, mások értékeit tisztelje, és ezen értékek alapján végezze a mindennapi munkáját. 5.5.6.2.3. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatási célja, feladata, alapelvei A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrált szervezeti keretben, összehangolt szakmai tartalommal család- és gyermekjóléti szolgálatként működik. A család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többszörösen módosított 1997. évi XXXI. törvény, valamint a fentiek végrehajtási rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló, többször módosított 1/2000. (1.7.) SZCSM rendelet és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet határozza meg. 5.5.6.3. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat 5.5.6.3.1. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat célja 3.6.3.1.1. Hajdúdorog város ellátási területén élő gyermekek részére a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, valamint a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő gondozás-nevelés figyelemmel kísérése, gyermekek családban történő nevelkedésének 422

elősegítése, veszélyeztető körülmények megelőzése, a kialakult veszélyeztető körülmények megszüntetésében való közreműködés 3.6.3.1.2. a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben lévő személyek, családok életvezetési képességének megtartása, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése 3.6.3.1.2. figyelemmel kíséri a lakosság életvezetését, az egyén és család között felmerülő konfliktusokat, kutatja a konfliktusok megoldási módját 5.5.6.3.2. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata 5.5.6.3.2.1. A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében 5.5.6.3.2.1.1. Tájékoztatja a szülőt, a gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével. 5.5.6.3.2.1.2. A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés, a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. 5.5.6.3.2.1.3. A válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és a gyermekjóléti alapellátáshoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése 5.5.6.3.2.1.4. Szabadidős programok szervezése 5.5.6.3.2.1.5. Hivatalos ügyek intézésének segítése. 5.5.6.3.2.2. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében 5.5.6.3.2.2.1. A családgondozással a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, 5.5.6.3.2.2.2. A családi konfliktusok megoldásának elősegítése. 5.5.6.3.2.2.3. Egyéb gyermekjóléti alapellátások, szociális alapszolgáltatások, egészségügyi ellátások, a pedagógiai szakszolgálatok igénybevételének kezdeményezése. 423

5.5.6.3.2.3. A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések alatt álló gyermekek védelme érdekében 5.5.6.3.2.3.1. A családsegítő a járási család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere által bevont feladatokban segítőként végzi munkáját, 5.5.6.3.2.3.2. Esetmegbeszéléseket szervez. 5.5.6.3.2.3.1. Szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatok körében végzett egyéb tevékenységek 5.5.6.3.2.3.1.1. Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló problémákat, a gyermek veszélyeztetettségét és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szervek felé, 5.5.6.3.2.3.1.2. Fogadja és meghallgatja a Szolgálathoz érkezőket, meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, 5.5.5.6.3.2.3.1.3. Segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatának ellátását, 5.5.6.3.2.3.1.4. Felkérésre környezettanulmány készítése, 5.5.6.3.2.3.1.5. Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátás bevezetését, 5.5.6.3.2.3.1.6. Biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiséget. 5.5.7 Az antiszegregációs program akcióterülete 424

5.6. ANTIDEPRIVÁCIÓS PROGRAM (társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex szociális programelemek) 5.6.1. Társadalmi integráció körében tervezett tevékenységek (költségeire pályázati források kereshetők TOP-5.2.1-15) 5.6.1.1. Terembérlet 5.6.1.2. Újságcikk megjelenések költségei 5.6.1.3. Családi délután, szabadtéri főzéssel egybekötve 5.6.1.4. Gyereknap 5.6.1.5. Jeles események (foglalkozásra kis enni-innivaló, arcfestő készlet, kézimunka készlet) 425

5.6.1.6. Ifjúsági Közösségi Ház programjai (délután fiataloknak foglalkozások klub szerűen: gitáróra, nyelvóra, táncház, filmklub, kézműves foglalkozás, sakk klub, pingpong...; délelőtt pedig mama-baba klubnak adhatna helyet a közösségi ház) 5.6.1.7. Fiatal önkéntesek bevonása a klubtevékenységekbe (IKSZ-esek) 5.6.1.8. Ruhagyűjtési akciók (adományokból heti egy előre rögzített napon, pl.: 5 választott ruha/fő) a ruhagyűjtést koordináló munkatársak tiszteletdíja 5.6.1.9. Élelmiszert áruló cégekkel, pékségekkel kötött szerződés, melynek keretében egy nap a héten az aznap lejáró élelmiszereket nem küldik vissza, hanem nekünk átadják, amit még aznap a munkatársak elvisznek az arra leginkább rászorulóknak) az élelmiszert munkaidőn kívül eljuttató munkatársak tiszteletdíja 5.6.10. Tematikus klubok szervezése délutánonként elsősorban munkanélkülieknek (a leszűkült kapcsolati hálók bővítése, a megritkult rítusok gyakoribbá tétele, az alternatív örömforrások megtalálása céljából): kertész, gyalogló, sakk, tánc, amire igény mutatkozik 5.6.11. Önsegítő csoportok szervezése (munkanélkülieknek, alkoholistáknak, más szenvedélybetegeknek (drog, gyógyszerek), szenvedélybetegek gyermekei, túlevők, dohányosok, gyermeket nevelőknek, párkapcsolati, kamaszok önismereti csoportja...) 5.6.2. A folyamatos szociális munka feltételeinek biztosítása (költségeire pályázati források kereshetők TOP-5.2.1-15) 5.6.2.1. irodai eszközök (papír, nyomtatópatron...) 5.6.2.2. számítástechnikai eszközök (laptopok, projektorok, kamaerák, fényképezőgépek, pendrive...) 5.5.7.2.3. családi délután 5.6.2.4. egyedülálló szülők önsegítő csoportja 5.6.2.5. szociális munka eszközei (védőruha,...) 5.6.2.6. pénzügyi tanácsadó tiszteletdíja (pl.: CSOK-os tájékoztató előadás) 5.6.2.5. családszervezési szakember tiszteletdíja 426

5.6.2.6. életvezetési tanbácsadó tiszteletdíja 5.6.2.7. adósságkezelési szakember tiszteletdíja 5.6.2.8. szociális munkások tiszteledíja 5.6.3. Foglalkoztatás bővítése(költségeire pályázati források kereshetők TOP-5.2.1-15) munkanélküliek munkaerőpiaci felkészítése csoportfoglalkozás keretében munkanélküliek önsegítő csoportja alkoholbetegek önsegítő csoportja kábítószerfüggők önsegítő csoportja gyógyszerfüggők önsegítő csoportja OKJ-s képzések (asztalos, zöldség- és gyümölcs termesztő, ács) fóliasártak, kertészeti eszközök (kapa, ásó...) 5.6.4. Oktatás fejlesztése 5.6.4.1. eszközbeszerzés az óvodá(k)ba: vizuális játékok, figyelemfelkeltő játékok, emlékezetfejlesztő játékok, beszédfejlesztő játékok 5.6.4.2. sporteszközök az óvodá(k)ba táblajátékok az óüvodá(k)ba tanulásban akadályozott gyerekeknek fejlesztő eszközök fejlesztőpedagógus alkalmazása pszichopedagógus alkalmazása pszichológus alkalmazása állatsimogató az óvodá(k)ba lovaglás, lovasterápia gyerekeknek drogprevenciós előadások és hozzá bemutató eszközök (szonda, sterilitás) zenés foglalkozáshoz hangtechnikai eszközök (lejátszó, hangfalak...), hangszerek (tradícionális roma) gyereknap (ugrálóvár, arcfestés,...) 5.6.4.3. Egészségfejlesztés drogprevenciós előadások 427

egészséges életmódra nevelés foglalkozásokon, előadásokon egészséges táplálkozásról szóló előadások és az egészséges ételek elkészítése fiatal anbyaságra felkészítés a terhesség alatt baba-mama klub délelőttönként tájékoztató napok családi délután gyereknap mobil szűrésekhez a felszerelések 5.6.4.4. Hozzáférés javítása tájékoztató napok, előadások szakembverek tiszteletdíja 5.6.4.5. Bűnmegelőzés drogprevenciós előadások agresszió kezelő tréning fiatalkorú bűnelkövetőknek prevenciós és korrekciós jelleggel tanulmányutak (Tiszalök, Debrecen) tájékoztató napok 5.4. TELEPÜLÉS-MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSI PROGRAM 428

A jelenlegi mintegy 7 milliárddal szemben 2050-re a Föld népessége csaknem 9 milliárd fő lesz. A népességnövekedés és a fogyasztási szokások alakulása következtében a globális élelmiszerszükséglet esetében jelentős növekedés várható. A biztonságos élelmiszerellátás világszerte stratégiai, és nemzetstratégiai kérdés. A város jövője szempontjából mérlegelni kell, hogy a nemzetközi piacokra dolgozó és ott értékesítő, vegyszerező, a környezetét kizsákmányoló profitorientált nagyüzemi mezőgazdaságot, vagy inkább a hazai élelmiszerellátást is biztosító, a helyi piacokra dolgozó családi gazdaságokat támogatja. A növekvő élelmiszerszükségletből komoly piaci lehetőségek adódnak a magyar agrár- és élelmiszergazdasági kivitel előtt, akár a nagyipari mezőgazdasági termékek, akár a manufakturális termékek eltérő piaci szegmenseit tekinthetjük. Globálisan tehát létezik az a piac, amelyiken egy dinamikusan fejlődő magyar agrárium termékei vevőre találhatnak, és ebben a kontextusban már ma is előfordul, hogy a gyenge vásárlóerejű magyar családok nem jutnak megfelelő minőségű magyar élelmiszerhez. A WTO kívánalmaknak megfelelő kereskedelmi liberalizáció eredményeképpen olyan harmadik országokból áramló, olcsó import élelmiszerek áraszthatják, és árasztják el a hazai piacokat, amelyek nem felelnek meg sem az uniós és főleg nem a hazai előírásoknak, ráadásul ezeket a mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket sajátos körülmények között állítják elő, nem ritkán genetikai manipuláció, gyermekmunka, illetve méltánytalanul alacsony munkabérek alkalmazásával. 429

A helyi indentitást nagy mértékben erősítheti a helyi manufaktúrák kialakulása, termékeinek értékesítése, híressé tétele az én termékem, mi termékünk egyfajta tulajdonosi szemlélet kialakulásának erősödésén keresztül. Ez a szemlélet a résztvevők egészséges rivalizálását is jelentheti, amely a térségben egyrészt a települések közötti versenyt szolgálja, másrészt hozadéka lehet a nagyüzemi mezőgazdasági termelés hasonló irányú fejlődése is. A város népességmegtartó erejének növekedését, a megélhetés, a kedvező életfeltételek és a jó életminőség biztosításának esélyét, a foglalkoztatás növekedését, a mezőgazdasági termelés élőmunka igényű fejlődésében látja. A gazdasági szervezetekre ugyanis kizárólag a fizetett (bér)munka, míg az egyéni gazdaságokra a nem fizetett önfoglalkoztatás a jellemző, melyet kiegészít a fizetett (bér)munka. Az önfoglalkoztatás fizetsége az eredményként létrejött termék, amely egyrészt saját igényeket elégít ki, másrészt eladható. Ezzel emelnénk ki a helyi piac jelentőségét, amely a termékek sokféleségének szervezett felvásárlását jelenti. A helyi termelők, ha termékeiket nem tudják értékesíteni, tönkremennek, fölhagynak a termeléssel. A helyi termelés, feldolgozás és értékesítés, a helyi termékek szervezett bejuttatása a kiskereskedelem rendszerébe helyi és nemzetgazdasági szinten is számottevő piaci szegmenst jelenthet. A helyi piac fejlesztése nem tévesztendő össze a helyi piaci kofák asztalainak méretének vagy darabszámának növelésével, bár kétségkívül ez utóbbi hatása sem elhanyagolható. Az elmúlt években a helyi piacok szempontjából jelentős előrelépést jelentett, hogy a közétkeztetés vidéken jellemzően az egészségileg is jobban ellenőrizhető, a termelés szempontjából is jobban tervezhető, gazdaságosabban előállítható helyi termékekre épül. Hajdúdorogon egy olyan minőségi mezőgazdaság jövőképe sejlik fel, amit csodálatos környezeti feltételei és a magyarság ezeréves itt felhalmozott tudása, a földhöz kötődő kultúrája kínál. Ezt a jövőképet azonban veszélyezteti az eredeti tőkefelhalmozás megkésett folyamatának egybeesése azzal a globalizációs világfolyamattal, melyet a tőkeérdekeltségek gazdasági erejének és ezzel politikai befolyásoló képességének minden korábbit meghaladó növekedése kísér. Az információs társadalom olyan új társadalom- és gazdaságszerkezetet hoz létre, amely világméretű hálózatba szervezi az egymástól akár jelentős földrajzi távolságban található szereplőket, megteremti a közvetlen információs kapcsolatot a nagyvárosi központok és a vidéki térségek között. Ha Hajdúdorog rendelkezhetne az M3 autópálya önálló közlekedési csomópontjával. akkor használhatná az ebből adódó logisztikai helyzetét, amelyet kiegészíthet a termékei értékesítési kapcsolatrendszerének informatikai támogatása. Mindez kiváló lehetőséget teremt a helyben termelt szermaradvány mentes minőségű élelmiszerek, és helyi nyersanyagokból előállított, magas helyi hozzáadott értékekkel rendelkező termelési ágak helyi tőkével megvalósuló rendszereinek működtetéséhez, a vállalkozások prosperálásához. A városi mezőgazdaság elindításának célja, hogy kialakuljon egy olyan helyi tudástársadalom, amely figyelembe veszi a helyi hagyományokat, nem a hagyományos életforma 430

megváltoztatására törekszik, kihasználja a modern infrastruktúra, a tudás azon előnyeit, melyek a vidéki élet, a vidéki munka könnyítését szolgálják, azonban megfordítja a közelmúlt negatív születési, és elvándorlási tendenciáit. Mindez együtt jár a kis- és középvállalkozások fejlődésével, az innováció folyamatosságával, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedésével, és előre vetíti egy önfenntartásra képes város vízióját. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha növeljük az alapvetően önfoglalkoztató egyéni, családi gazdaságok arányát, növelve ezzel a föld eltartóképességét, hiszen a családi gazdálkodási formában történő mezőgazdasági munkaerő felhasználás átlagosan négyszerese a bérmunkára alapozott, társasági formában működő üzemformáénak. 5.4.1. A település-mezőgazdasági program szükségessége Hajdúdorog a város népességmegtartó erejének növekedését, a megélhetés, a kedvező életfeltételek és a jó életminőség biztosításának esélyét, a foglalkoztatás növekedését, a mezőgazdasági termelés élőmunka igényű fejlődésében látja. Ezért sajátos eszközeivel támogatja az olyan életképes mezőgazdaság az egyéni, családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepének erősödésére irányuló egyéni, illetve csoportos törekvéseket, amely a minőségi élelmiszertermelés és a fenntartható környezet szempontjainak érvényesítésével foglalkoztatás növekedést eredményez. Ezzel egy olyan minőségi mezőgazdaság jövőképe sejlik fel, amit a Hajdúdorog csodálatos környezeti feltételei és a magyarság ezeréves itt felhalmozott tudása, a földhöz kötődő kultúrája kínál. Ezt a jövőképet azonban veszélyezteti az eredeti tőkefelhalmozás megkésett folyamatának egybeesése azzal a globalizációs világfolyamattal, melyet a tőkeérdekeltségek gazdasági erejének és ezzel politikai befolyásoló képességének minden korábbit meghaladó növekedése kísér napjainkban. A jelenlegi mennyiségi növekedésre alapozott gazdasági és társadalmi berendezkedés, a természet biokapacitását, regenerálódó képességét meghaladó erőforrás-használat kedvezőtlen környezeti hatásai nyilvánvalóak. Hajdúdorog környezetében is tanúi lehetünk annak az általánosságban jellemző folyamatnak, hogy a nagyüzemi technológiák elterjedésével kizárólagossá vált a hatékonyság és versenyképesség szerinti megítélés, melyben kiemelt szerepet kapott a minél olcsóbban előállítható késztermék. Ezzel a hatékonysági és versenyképességi fejlődéssel szemben azonban azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdaság egyre kevesebb embert tud eltartani. A tőkehatékonysággal mért versenyképesség, ennek érdekében az olcsó alapanyag fölhasználása miatt a technológiai fejlesztések nem a minőségjavulást eredményezik, és ebből következően az eredetihez való hasonlatosságot csak pótanyagokkal, adalékanyagokkal lehet elérni, mely már kimerítheti sok esetben a hamisítás, csalás, megtévesztés fogalmakat is. Ennek alátámasztására csak be kell mennünk egy mai multinacionális érdekeltségű élelmiszer áruházba, és leemelni a polcról néhány terméket, és ha a hátoldalán elolvassuk az összetevőket, akkor már alá is támasztottuk megállapításunkat. Milyen fejlődést értünk el, ha 431

közben romlott az élelmünk és az életszínvonalunk minősége, a táplálkozásunk, anyagipénzügyi helyzetünk stb? Az iparszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés koncentrációra és centralizációra törekszik, igyekszik minél nagyobb homogén területeket kialakítani. Célja a profit termelési folyamat növelése. A profitnövekedést általában a megtermelt áru mennyiségének növelésével éri el, ennek érdekében egyre több mesterséges anyagot használ, a génmanipulált termékektől, a vegyszer műtrágyázáson és gyomirtáson keresztül, a késztermékek vegyszerezéséig, adalékanyagozásáig. A nagyipari mezőgazdaság mesterséges erőforrásokkal, egyre magasabb fokúan automatizált gépi munkával próbálja fokozni profitnövekedésének hatékonyságát. Hatalmas latifundiumok kerültek egy-egy család birtokába, és megfigyelhető, hogy ahol ezek a nagybirtokok körbeveszik a településeket növekszik a munkanélküliség, a szegénység általánossá válik, a helyi lakosság elvándorol, a település vagy kihal, vagy az elhagyott házakba mélyszegény népesség települ. Hibás gondolkodás a növekedést attól remélni, hogy az iparosodásra és a mesterséges energiaráfordítás növelésére alapozó, a terméktömeg növelését célzó iparszerű gazdálkodással megfelelő minőségű, és magas hozzáadott értékű, és ezáltal a legjobb áron értékesíthető mezőgazdasági termék állítható elő. Bár a hazai és a nemzetközi piacokon is, növekedett az olcsó tömegtermékek iránti kereslet, ez és a világkereskedelem fejlődéséből következően az iparszerű, energia-intenzív, nagy mennyiségű, mesterséges, ipari eredetű anyag- és energiafelhasználású mezőgazdálkodási ipar logikája jelent meg. Az iparszerű nagyüzemi mezőgazdaság a tér biológiai és társadalmi szerepeinek rovására kizárólag csak a termelési feladatokra irányítja a figyelmét. A megoldásokat, technológiai folyamatokat kizárólag azok termelékenysége, gazdaságossága alapján választja ki, vegyszereivel szennyezi biológiai környezetét, és érzéketlenül független a társadalmi-szociális környezetétől. (NVS 2011 Dr.Ángyán J.) 5.4.2. A termékminőség helyi biztosításának szükségessége A modern bioélelmiszer termelési és feldolgozási technológiák világszínvonalú megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele a minőségtanúsítás a vetőmagtól a termelés ellenőrzésén keresztül a felvásárlásig, és azt követően a korszerű csomagolásig, a termék átmeneti tárolásáig, elszállításáig. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelően akkreditált élelmiszer vizsgálati laboratórium, és a termeléshez szükséges tudásbázis helyi jelenléte. A megfelelő akkreditáció a fogyasztói igényekhez igazodik, ahol a cél a magas minőség és a minőséghez szervesen kapcsolódó árcélok megvalósítása. Természetesen először a helyi élelmiszerlánc gazdaságban kell megtalálni azok a piacokat, ahol nem gond a kiváló minőség értékesítése. A kiváló és akkreditáltan minőségtanúsított élelmiszerekre világviszonylatban is igény van, és lehetőség nyílhat a nagy világkereskedelmi 432

hálózatokhoz való kapcsolódásra is, nem csak Európában gondolkozva. A legkiválóbb minőség magas áron adható el. Az Agrártudományi Centrum spin-off jellegű kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozások aktív részvételével, piacorientált kutatás- fejlesztési-innovációs projekteket hozhat létre, ahol egyidejűleg valósulhat meg az ipari (alkalmazott) kutatás és a kísérleti fejlesztés. Természetesen nem csak a tudományos élet fejlesztései, hanem főleg és talán még ennél is lényegesebben magának a helyi lakosságnak a spontán innovációs készségére is kell számítani. Ez egy-egy helyi jelentőségű termék, népi tradícióból táplálkozó ötlet Mindehhez kapcsolódhat a fiatal gazdák támogatása. Zöldség-gyümölcs őstermelői szervezet alakulhat amelyek hatékonyan integrálhatják az önkormányzat által is támogatott lakossági termelő rendszert a nagyobb gazdák, és nagygazdálkodók mellett, és megszervezhetik a közös feldolgozást, a piacra jutást. A cél a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások egyéb jövedelemtermelő, termelő és szolgáltató tevékenységeinek támogatása, továbbá a helyben előállított termékek piacra vitele. 5.4.3. Az informális gazdaság megengedése enyhíti a szociális problémákat, csökkenti a társadalmi szegregációt. Ma már belátható az is, hogy az úgynevezett fekete gazdaság felszámolásáért vívott küzdelemben átestünk a ló túlsó oldalára. Azoktól az emberektől vettük el főleg vidéken a megélhetés, háztáji gazdálkodás többletjövedelem teremtő lehetőségét, akinek vidéken nincs rendszeres bevételük, nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz, és nem rendelkeznek megfelelő képzettségű munkaerővel sem. Fel kellene ismernünk és alkalmaznunk kellene az informális gazdaság lehetőségeit és kényszerítő erejét annak érdekében, hogy a falvaink, perifériális járási szintű kisvárosaink ne néptelenedjenek el. A számla nélküli kisléptékű munkavégzések, szolgáltatások előnyöket jelentenek egy település gazdasági és szociális szektorai számára, mind a formális, mind az informális gazdaságban, mind a hátrányos helyzetűek és a kirekesztettek számára. A gazdasági növekedés számos országban nemcsak a formális gazdaság (az a gazdasági szektor, mely hivatalosan nyilvántartott és adót fizet), hanem az informális gazdaság (legálisan nem bejegyzett vállalkozások) függvénye is. Bizonyos esetekben, például Görögországban, Olaszországban az illegális gazdaság mértéke meghaladja a formális gazdaságét, és együttműködik vele, oly módon, hogy bizonyos javakat és szolgáltatásokat szállít neki. Amikor kidolgozzuk a helyi gazdaságfejlesztés stratégiáját meg kellene értenünk és figyelembe kellene vennünk a két gazdasági szektor közötti kapcsolatokat. A települések és a vállalkozások egyre inkább felismerik, hogy a helyi gazdaságok sikeréhez meg kell újítani a szociális, a lakó- és a munkahelyi környezetet. Számos európai nagyvárosban az alacsony 433

jövedelmű családok tömegei dolgoznak a fekete gazdaságban. Ezek a be nem jegyzett vállalkozások azonban nem is hoznak akkora hasznot az államnak, hogy megérje ezzel központilag foglalkozni, hatalmas büntetéses adósságokkal terhelni azokat az embereket, akik önmaguk deprivált, vagy munkanélküli helyzetén kívánnak segíteni csupán. Az informális gazdaság elleni küzdelem felszámolása, feltehetőleg jelentősen csökkentené a lakossági deprivációt, segítené az egyéni kompetenciák kibontakozását, hatással lehetne a munkanélküliségre, és a közmunkákra jelentkezők számát is csökkentené. Várhatóan nagyobb haszna származna belőle az államnak, mint a jelenlegi rendszer fenntartási költségeinek csökkenéséből, különös tekintettel arra, hogy a mai közmunkaprogramok és segélyezések költségesek és nem fenntarthatók. Ami az informális gazdaságot illeti a fekete gazdaságot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bizonyos területeken a helyi gazdaság jelentékeny részét tenné ki, ha hagynák. Az informális gazdaság szorosan összefonódna a legális tevékenységekkel, és megélhetést biztosítana a szegény lakosság nagy része számára. A helyi gazdaságfejlesztés sikeréhez a kormányzati szándék, köz- és, a magánvállalkozások, valamint a nem-kormányzati szektor (NGO szervezetek, szakszervezetek, szociális-, civil- és vallási szervezetek) közös szándéka szükséges. 4.3.1. A lakossági termelés bekapcsolása az élelmiszerláncba A településmezőgazdasági program lényege, hogy a feldogozóipari beszállítói láncba (Supply Chains) a lakosság legszélesebb körét kell bevonni, és ennek során meg kell szervezni a háztáji és házkörüli gazdálkodás helyileg szervezett rendszerét, és a helyi kis és közepes nagyságú őstermelőkkel való együttműködést. Általánosságban 5 és 20 alkalmazott között inkább kis-, 20 és 200 alkalmazott között inkább középvállalkozásról beszélünk. Az 5 vagy annál kevesebb főt alkalmazó cégeket általában mikro-vállalkozásoknak hívjuk. Ez azonban csak egy iránymutató, hiszen a megítélés alapja viszonylagos, sőt helyi viszonylatban és főleg a mezőgazdaságban a 100 főt foglalkoztató üzem, már jelentős nagyüzemnek számít. Az élelmiszeripari termékek és feldolgozói folyamatok településszintű együttese, tehát a nyersanyagtermelés és feldolgozás együttes helyi jelenléte elengedhetetlenül szükséges a hajdúdorogi áru létrehozásához. A településmezőgazdasági program az országos programokhoz képest abban számít újnak, hogy Hajdúdorogon a helyi élelmiszerlánc az élelmiszeripari nyersanyagelőállításban nem csak a mezőgazdasági kisvállalkozások nyersanyag előállítására, hanem a lakossági házkörüli és háztáji termelés működtetésére is támaszkodik. A feldolgozás rendszere a helyi nyersanyagelőállításban érdekelt családi gazdaságok szövetkezésére támaszkodik, és ez lehetőséget ad a közös érdekérvényesítésre, és arra is, hogy nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket telepítsenek az adott terület lehetőségein belül. 434

Az élelmiszerpiaci globalizáció negatív következményeinek ellensúlyozására, kivédésére leginkább a helyi élelmiszerellátó rendszerek az alkalmasak, melyek a termelő és a fogyasztó minél közvetlenebb és rövidebb értékesítési-fogyasztási kapcsolatára épülnek. Azonban nem csupán a saját igények kielégítésére kell törekedni, hanem minőségi élelmiszeripari termékek előállításával piaci értékesítési lehetőséget is kell teremteni a gazdálkodás számára. Ha a terméket nem lehet helyben eladni, akkor a helyi mezőgazdaság háztáji termelése érdektelenségbe fullad. Magyarországon egyre több helyen, alulról szerveződő helyi piacok, illetve a helyi élelmiszerellátást célzó kezdeményezések azt mutatják, hogy megfelelő szervezéssel biztonságossá tehető az áruk értékesítése, kiszámíthatóvá téve a termelést, az élelmiszerellátást és az e tevékenységekből élő családok megélhetését. 5.4.3.2. A városi mezőgazdaság nemzetközi példáinak alkalmazása Hajdúdorogon A városi (és városkörnyéki) mezőgazdaság (agriculture urbaine és periurbaine) mind fontosabb jóléti és társadalmi szerepet tölt be azzal, hogy hozzájárul egy szűkebb vagy tágabb közösség élelmezéséhez. A városi mezőgazdaság a fejlődő és fejlett országokban egyre nagyobb fontossággal bír, a fejlődőkben inkább az élelmezésben, míg a fejlett országokban a társadalmi kohézió erősítésében és a szociális fölzárkóztatásban betöltött szerepe miatt. Bár elsősorban a rohamosan terjeszkedő nagyvárosok ellátására találták ki a városi mezőgazdaságot, amellyel - a FAO adatai szerint - világszerte már 800 millió ember foglalkozik, mégis egy másik szemszögből vizsgálva az ötlet lényegét, elveit tekintve a magyar vidék feltámasztásának eszköze lehet. Ebben a feltámasztásban kulcsszerepe lehet a térségek járási szintű kisvárosainak, és a városi mezőgazdaság megvalósítása Magyarország számára egy reálisan és könnyen megvalósítható kitörési pont lehet. Érdekes ellentmondás rejlik a mai magyar valóságban, hiszen sokszor nyomorgó vidéki lakosságról beszélünk akkor, amikor a város határain belül vagy a város környékén, és főleg a kistelepüléseken lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság kerteket műveljen, gabonát vessen, vagy esetleg aprójószágot, haszonállatokat tartson. A városi mezőgazdaság nem csak munkát ad a lakóknak, hanem lehetőséget teremt az egészséges élelmiszer ellátásra, és a termelt felesleg eladására is abban az esetben, ha létezik felvásárló piac. A vidéki, fenntartható életvitel értékmegőrző és értékteremtő. Ha például a tizenhét milliós Mumbai-ban, tehát a világ egyik legsűrűbben lakott, nyomornegyeddel övezett metropoliszában egyes gazdák mégis megtalálják a helyet, ahol élelmet termelhetnek, akkor a magyar településekben, illetve a kistelepülések figyelmének központjában álló járási szintű magyar kisvárosokban ahol minden lehetőség adott, miért ne lehetne a magyar háztáji és kiskerti gazdálkodás helyi hagyományait támogatni, feleleveníteni. Hajdúdorog nem olyan milliós nagyváros, ahol a szokatlan megoldásokra szorulók tetőkön, teraszokon alakítanak ki kerteket, sőt még a falakra is felfuttatják az erre 435

alkalmas haszonnövényeket. Hajdúdorogon, és a környező kistelepüléseken a belterületeken is van hely bőven a városi mezőgazdaság műveléséhez. A megfelelő jó példák keresésére érdemes a világra kitekinteni. Havannában például, Kuba fővárosában a város körül 140 négyzetkilométernyi területen mintegy 3,4 millió tonna élelmet termeltek 2002-ben. A város friss élelmiszer-ellátásának kilencven százalékát helyi gazdák termékei teszik ki. A városi mezőgazdaság egyre inkább terjeszkedik Kubában, 2003- ban 200 ezer kubai dolgozott ebben a szektorban. A gyakran vízhiánnyal küzdő Pekingben a város körüli szabad földterületeket bérelik a városban élő gazdák, és ott termesztenek növényeket kertekben, melegházakban. 5.4.3.3. A saját kertben növényeket termeszteni nem tilos! A saját kertben növényeket termeszteni nem tilos, de nem is kell bejelenteni, kivéve azt a néhány fajtát, amelyet fajtajellegénél fogva általánosan tiltanak a hazai jogszabályok, és nemzetközi egyezmények. A városi mezőgazdaság megteremtésével egy olyan új létstratégiai ágat lehet megalapozni, amely hosszú távon biztosíthatja Hajdúdorg jövőjének egyik fontos fejlesztési pillérét. A városi mezőgazdasággal foglalkozók egyszerre több fontos társadalmi küldetést is betöltenek. Hajdúdorogon az ökológiai, ökonómiai, egészségügyi és nevelési célok (valamint ezek tetszőleges kombinációi) mellett talán a legfontosabb lehet az a társadalmi küldetés, ami jelentős mértékben az egyes kisebbségek integrálását, beilleszkedését jelentheti, többek között azzal, hogy a mezőgazdaságon keresztül érdemi tevékenységet lehet számukra biztosítani. A népesség világméretű növekedése nehézségeket vetít előre az élelmiszer- és ivóvízellátásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és a természeti erőforrások használatában. Míg azonban valamennyi földrész lakossága növekszik, Európa lakossága csökken, és ez különösen igaz Magyarországra, ahol demográfiai válságról beszélhetünk. A jelenlegi tendenciák szerint hazánk lakossága 10 millió főről 2050-re 7-8 millió főre csökkenhet. E mellé a lélekszám csökkenés mellé hozzá kell tennünk az etnikai arányok dinamikus változását, amely elsősorban a vidéki lakosság etnikai átalakulásában jelentkezik. A vidéki térségek szempontjából ez több ponton is kritikus. Egyrészről a lakosság elöregszik, és a jelenlegi kiöregedő társadalomnak nem lesz megfelelő utánpótlása, másrészt a szegregálódó inaktív népesség aránya olyan rendkívüli terheket ró az aktív népességre, amely felgyorsítja az aktív népesség elvándorlását. Ez a probléma ma a vidék legnagyobb problémája, amelyre önmagában megfelelő választ nyújthat a lokális manufakturális mezőgazdaság helyi megvalósítása, azonban az aktivitás növeléséhez műveltebb, széles látókörű polgárokra, állampolgári nevelésre lenne szükség. Hajdúdorog számára is kulcskérdés, hogy legyenek olyan fiatalok, akik a helyben való megélhetést választják, és gyermekeket vállalnak, a helyben boldogulásra ösztönözve őket. 436

A ház körüli-, háztáji-, a városi területeken, valamint a családok, őstermelők, családi gazdaságok termelői területein, önfoglalkoztató egyéni, vagy kkv formában megtermelt élelmiszereket nem csak nyersen lehet értékesíteni, hálózatokra szervezett felvásárlásukkal, egyéni-, vagy szervezett feldolgozásuk támogatásával további valós munkahelyeket is lehet teremteni! A szermaradvány mentes termelés és élelmiszer feldolgozás feltételeinek biztosítása kifejezetten kulturális feltételű innovatív szemléletet is igényel, hiszen a szermaradvány mentes termeléshez a termelési feltételek maradéktalan fenntartása szükséges, amely csak megfelelő minőségbiztosítási rendszer párhuzamos működtetésével érhető el. Ehhez a termelők folyamatos oktatása szükséges, amely feltétele a minőségi termelésnek. Ezzel egy sajátos kulturális felzárkózatási stratégia is körvonalazódik, amelynek pilot programja Hajdúdorogon megvalósítható. A városi mezőgazdaság kialakításának első lépései során az egyik legfontosabb feladat, hogy Hajdúdorog olyan következetes birtokpolitikát folytasson, ahol prioritást élvez a beépítetlen területek hosszú távú megtartása, az esetlegesen később beépítendő vagy éppen elhagyottan álló ipari vagy más ugarok átmeneti, mezőgazdasági célú hasznosításának lehetővé tétele. Célszerű számba venni, hogy hány hektárnyi olyan terület van, amit rövidebb-hosszabb időre művelésbe lehetne vonni. Ezeken a területeken a közmunkaprogramok keretében folytatni lehet a már megkezdett munkát, illetve a fennmaradó területeken a lakosság aktív helyzetbe hozásával el kell kezdeni a művelést. A művelésbe vonandó terület akár fiatal gazdák pályakezdését is szolgálhatja, vagy a meglévő őstermelők, családi gazdaságok termelési felületei méretének növelését. Várhatóan az átlagosnál nagyobb arányt fog képviselni a zöldségtermelés és a baromfitenyésztés, valamint a szermaradvány mentes gazdálkodás és a közvetlen értékesítés. 5.4.3.4. A kertészetek jelentősége A kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb (kis területen nagy értéket előállító), legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazata. A kertészeti ágazatok zöldség-gyümölcs, szőlőbor, dísznövény, gyógynövény, faiskola és kertépítés jelentős szerepet vállalnak a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában. Az ökológiai gazdálkodás még napjainkban is csak nagyon szűk szeletét jelenti a mezőgazdaságnak. Ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztés mindössze 3300 hektáron, az összes gyümölcs és konyhakert terület kevesebb, mint 2%-án folyik. Ezen gazdálkodási mód termékeinek 90%-a exportra jut, miközben a hazai igények jelentős részét importált árukból elégítik ki. Állattenyésztéssel az ökológiai rendszerben termelők alig tizede foglalkozik. Az elmúlt évek agrár- és támogatáspolitikája következtében Magyarország volt az egyetlen olyan EU tagállam, ahol az ökológiai gazdálkodás területi aránya stagnált illetve csökkent. A kertművelési, és szermaradvány mentes kertészeti ismeretek elsajátításához jelentős módon hozzájárulhat a hazánkban sikerrel működő népfőiskolai rendszer, illetve a városi kertészeti civil mozgalom, és kezdeményezés. Néhány magyar városban már működnek 437

hasonló törekvések, és e civil szervezetek rendelkeznek olyan átadható-átvehető tapasztalatokkal, amelyeket a hajdúdorogiak hasznosíthatnak. A mozgalomhoz Hajdúdorog város is csatlakozhat, sőt pilot programjainak, és megszerzett tapasztalatának átadásával maga is képezhet szakmai-tapasztalati bázist. 4.3.5. A városi kert fogalmának bevezetése A városi mezőgazdaság újrahonosításában, a közelmúlt vidéki hagyományainak újraélesztése mellett jelentős szerepet játszhat a városi kert fogalmának ismertté tétele, és erre a célra önkormányzati tulajdonú terület biztosítása. A városi kert lényege egyrészt az önellátásra való termelés, másrészt a közösségi élet újratanulása (közösségfejlesztés), harmadrészt a városi területek zöldítése, az ökotudatos szemlélet gyakorlati működtetése, terjesztése. Példaként ajánlom a Városi Kertek Közhasznú Egyesület munkáját, az egyesület teljes tanulmánya elérhető a avarositanya.hu oldalon. Ajánlott szakirodalom: Rosta Gábor: A városi tanya, Rosta Gábor: Városi kertek Javaslat a városi mezőgazdaság céljaira igénybe vehető területek területhasználati kijelölésére (HÉSZ-ben lehet ilyen szabályozás, haszonnövényt termeszteni néhány fajtától eltekintve- nem tilos): - Városi kertmozgalom céljára kijelölt önkormányzati tulajdonú pilot-területek - Lakóházak, üdülők, hétvégi házak, zártkertek magánterületei - Intézmények területei - Önkormányzatok területei (ideiglenesen közcélú kertművelésre átadott terület, önkormányzattól kertművelésre bérelhető terület, el nem keríthető de művelésre átadott közterület) - egyéni gazdálkodói terület - családi gazdálkodási terület 5.4.4. A népfőiskolai rendszer helyi megalapozása oktatási és tanácsadó rendszer működtetése Ha az önkormányzati közmunkaprogramok és a szociális szövetkezet a tevékenységét népfőiskolai jelleggel bővíti, akkor megnyílik az út, egy rendkívül differenciált felnőttnevelési intézményhálózat és egy városi társadalmi mozgalom létrehozására, amelyben az oktatás rendjét a hosszú (több hónapos, -éves) és rövid (néhány napos, hetes), de rendkívül sokirányú tanfolyamok alkotják. A népfőiskola kialakítása összeköthető gazdaképzéssel, amelyre a későbbiekben több rétegű szövetkezeti mozgalom is épülhet. Nevelési eszményének sarkalatos pontja a helyi identitástudat, a népi-nemzeti kultúra ápolása, kiteljesítése, amely azonban nem a kirekesztést, hanem az összekapcsolás jelentését 438

hordozza magában a kultúra által: a tisztességet és emberséget, a tiszteletet, a megbecsülést önmagunk és mások értékei iránt. A fejlett városi mezőgazdaság megvalósításához műveltebb, széles látókörű polgárokra, állampolgári nevelésre van szükség. A jelentős társadalmi gondok orvoslására első ütemben a szociális szövetkezet intézményfejlesztése látszik a legmegfelelőbbnek. Az intézményfejlesztés első ütemében a városi kertészkedés társadalmi mozgalmának kiépítése érdekében a kertészkedés technikai tudásának átadására kerül sor. A közmunkaprogramokon általában a város szegényebb rétegei vesznek részt, és szinte magától értetődik, hogy a munka világába való visszavezetés során a képzésre és az oktatásra legalább annyira szükség van, mint a munkába járás rendszerességének, társadalmi igénnyé tételére. Fontos megemlíteni, hogy a népfőiskolai mozgalom Dániából indult, és elsősorban a skandináv országokban bevált, és kitűnő gyakorlat. A népfőiskolai gondolat megteremtője Nicolaj Frederik Severin Grundtvig (1783-1872) dán költő, történész, ev. püspök, akinek sugallatára tanulni vágyó fiatal gazdák egy csoportja 1844-ben az észak-slesvigi Röddingben, Dániában megalakította az első népfőiskolát. A felnőttoktatásban betöltött szerepüket tekintve a legjelentősebb központok, intézmények működnek Európában: Hollandiában, Németországban, Ausztriában, Belgium flandriai részében, Franciaországban, Svájcban, Írországban és Angliában. Magyarországon az első népfőiskolai tanfolyamok az 1910-es években szerveződtek, és a 30-as évek közepére a szórványos kezdeményezések a parasztifjúság művelésének, az iskolán kívüli népművelésnek széles körű mozgalmává fejlődtek. Céljuk az önművelésre ösztönzés, látókörbővítés, a gyakorlati képzés, olyan jól 439

felkészült, önállóan gondolkodó fiatalok képzése, akik felelősségtudó tagjai lesznek a községnek. Annak idején tevékenységükre nagy befolyással volt a népi írók mozgalma, élükön Móricz Zsigmonddal, Németh Lászlóval, akik írásaikkal, a népfőiskolákon tartott előadásaikkal, az ügy érdekében történt fellépéseikkel tevékenyen részt vettek a népfőiskolák társadalmi rangjának emelésében. Napjainkban a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) országos hatókörű, non-profit, kiemelten közhasznú felnőttképzési szervezet, amely 1988-ban alakult meg. Képviselője tagja a felnőttképzési törvény alapján létrehozott Országos Felnőttképzési Tanácsnak, s a 101/2001- es törvény alapján nyilvántartásba vett szervezet. Nyilvántartási száma: 07044802. Az MNT képviselteti továbbá magát a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiumában és Tempus Közalapítvány Grundtvig tanácsadó bizottságában, valamint a Leonardo program szakértői munkacsoportjában. Az MNT 1992 óta rendes tagja az Európai Felnőttképzési Társaságnak, amely 1953-ban alakult meg Hollandiában. Jelenlegi székhelye Brüsszelben van és több kapcsolati irodát, működtet így Helsinkiben, Barcelonában és 2002-től Budapesten. Az MNT képviselőjét 1998-ban az EAEA elnökség tagjává választották a helsinki közgyűlésen és 2001 óta az EAEA egyik alelnöke. A társadalmi célokkal egyeztetett gazdaságfejlesztő program megvalósítására a helyi őstermelők, családi vállalkozások, kisgazdaságok bevonásával a közös érdekek mentén mozgatható a civil szféra is. 440

5.4.5. Település-mezőgazdasági program elsődleges akcióterülete a V3 és a V4 lakóterület Akcióterület a város egésze, amelyből kiemelt és elsődleges proritással kell kezelni a V4 Városrészt mint legszegényebb területet 441

5.5. HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM 5.5.1. Őstermelők szövetkezései a helyi termékek szervezett bejuttatására a kis-, és nagykereskedelem rendszerébe Ha a saját termékeiket önállóan értékesítő termelők teljesen kiszolgáltatottak a nagyobb integrátor- és felvásárló szervezeteknek, akkor nem jön létre megfelelően színvonalas, és jövedelmező városi agrárgazdálkodás. Az önálló kistermelőknek, családi gazdaságoknak nincs alkupozíciójuk, nem tudnak maguknak kedvezőbb felvásárlási feltételeket kialakítani. A termelők a felvásárlókkal, a feldolgozókkal és a kereskedelmi láncokkal szemben alárendelt szerepet töltenek be, miután az előbbi okok miatt is, a termelők árérvényesítő képessége gyenge, ebből szövetkezés hiányában következően termékeiket gyakran nyomott áron értékesítik. Mindeközben a nagyobb nyereséget a kisebb kockázatot vállaló felvásárlók és feldolgozók fölözik le. Az oktatást is magában foglaló közmunkaprogramokkal párhuzamosan a Görög Demeter Művelődési Központ és Könyvtár városi programjain, rendezvényein kulcsszereplő lehet a városi kertészkedés. Társadalmi mozgalmának kiépítése érdekében a legtöbbet a művelődési ház, és az új népfőiskola együttműködése tehet. A városi kertészkedési mozgalom kiszélesítése egyben megteremti a helyi mezőgazdaságnak azt a mennyiségi és minőségi tömegbázisát, amelyre helyi szövetkezeti módon szervezett kereskedelem épülhet. Erre kezdeti stádiumban a legalkalmasabb a Szociális Szövetkezet, amely agrárszolgáltatásainak körét bővítheti kereskedelemmel, és feldolgozással. A Szociális Szövetkezet a környéken élő sok alacsony iskolai végzettségű, szociálisan rászorult embernek nyújt már ma is szezonális megélhetési lehetőséget azzal, hogy Hajdúdorogon le tudja adni például a begyűjtött gyógynövényeket, mezőgazdasági terméket. 442

A zöld terület karbantartásra kötött szándéknyilatkozat, amit a GAMESZ és a Start Szociális Szövetkezet közötti szerződés ma is lehetőséget ad az önkormányzati tulajdonban levő parkerdő, erdősávok, gondozásra. Ezzel a településen élőknek is szebb élhetőbb környezetet biztosít. Hasonlóan a városi termőterületek, bevonásával olyan sajátos kertészeti aktivitás érhető el, amellyel termékfelesleg képződik. 5.5.2. Termelői cluster létrehozása a megfelelő szövetkezeti törvény hiányában Megfelelő szövetkezeti törvény hiányában első lépésben clusterek (klaszterek) szervezése javasolt, ahol az önkormányzat képviseli a lakossági termelői érdekeket. A Hajdúdorogi Cluster kapcsolódó iparágak és intézményeik csoportosulásából állhat. Az iparágak (nyersanyagtermelés-feldolgozás-értékesítés-közösségi érdekek képviselet önkormányzati részvétellel) között szoros összefonódás jön létre és a legkülönbözőbb kapcsolatok alakulhatnak ki. Egyes vállalkozások a clusteren belül másoknak a szállítói vagy éppen a vevői, megint mások megosztoznak a munkaerőn vagy egyéb forrásokon. Az a fontos, hogy a clusteren belül a vállalkozások gazdaságilag kapcsolatban álljanak egymással, így esélye van a mezőgazdasági diverzifikációnak, a munkaerők átcsoportosításának, a mezőgazdasági munkák idényjellegének kompenzálására. Addicionalitás (Additionality) elv érvényesül akkor, ha a pályázatu forrásból való finanszírozás csak kiegészítője az országos vagy az önkormányzati szervek által nyújtottaknak. Az addicionalitás elve megköveteli, egy adott projekthez elnyert pályázati összegeket ne pusztán a meglevő finanszírozás helyettesítésére/pótlására használjanak, hanem további projektekhez és tevékenységekhez. A magyar adórendszer a fekete gazdaság elleni túlzott mértékű fellépése megszüntette a hivatalos és a legális szektoron kívül létező, nem nyilvántartott informális gazdasági szektort. A 90-es években sokan váltak úgynevezett kényszervállalkozókká, mert megszűnt a munkahelyük, de volt szakmájuk és tenni akarásuk. A legtöbbjük azonban tönkrement azoknak a túlzott mértékű állami adó- és járulékterheknek a következtében, amelyeket bevételek hiányában is fizetni kellett volna. A sok esetben körbetartozásos, rosszul működő gazdaságban rendszerint a sor végén állók húzzák a legrövidebbet annak ellenére, hogy tisztességes munkát végeznek. A befizetések elmaradása következtében az azonnali inkasszók, és a kivetetett büntetések túlzó mértéke éppen ott idézi elő a likviditási problémákat, ahol hiányoznak a tartalékok, vagy elmaradnak a bevételek. A munka eredményének teljes elkobzása, sok esetben nem csak a vállalkozó kedvét veszi el, hanem egy-egy család teljes vagyonát. Ha a vidéken élők deprivált helyzetén szeretnénk változtatni, akkor meg kell nem szabad Budapesttel összetéveszteni a vidéket. 443

Ma ugyanazok az adórendeletek vannak érvényben Budapest V.kerületében, mint Észak- Borsodban. Ezzel együtt meg kell teremteni az informális gazdaság helyi szerveződésének feltételeit elsősorban azzal, hogy egyszerűen hagyni kell azokat a spontán szerveződéseket amiből később kis és közepes vállalkozások nőhetnek ki. A tőkehiány és a negatív tőkeerő miatti sopánkodás helyett, egyszerűen hagyni kell, hogy a házkörüli termelő és szolgáltató kisléptékű, helyi igényszintek kiszolgálásba besegítő jövedelemtermelő lehetőségek létrejöhessenek. 5.5.3. Informális adópolitika szükséges a helyi gazdaság fejlődéséhez A NAV-inkasszók ma ott, és abban a néprétegben eredményeznek leginkább negatív tőkeerőt, ahová alapvető nemzeti érdek lenne befektetni legalább annyival, hogy tisztességessé és emberségessé kellene tenni azt az adórendszert, amely az 1-5 főt foglalkoztató tőkehiányos, önhibáján kívül adósságba került mikrovállalkozásokat érinti. A szociális jellegű segélyezés, a munkanélküliség, a közmunkaprogramok több pénzbe kerülnek, mint ami a mai népnyúzó adópolitkából befolyik. Nem lehet célja egy országnak a vállalkozó szellemű, szakmájában jól képzett, tudással és tapasztalattal, azonban kevés vállalkozói ismerettel, és főleg vállalkozói tőkével nem rendelkező szakemberek szélnek eresztése, átképzése, a mikro-vállalkozásoknak, mint aranytojást tojó tyúkocskáknak a lemészárolása. A helyi gazdaságfejlesztést értékteremtő és értéknövelő megközelítéssel (High Road Techniques) kell végezni azzal az igénnyel, hogy a forrásokat még hatékonyabban hasznosítsuk és fektessünk be a gyártási technológiába, a műszaki újításokba és a munkaerő továbbképzésébe. Ma úgy tekintünk a munkára, mint fontos árucikkre, a munkaerő továbbképzésére pedig mint alapvető és célzott befektetésre. Azonban ezen túl kell lépnünk, és a munkát a helyi közösségek szervezett működtetésének alapjaként kell felfognunk. Ez a helyi források mobilizálását és fellendülését hozza magával, valamint a helyi előnyök maximális kihasználását, illetve a viszonylag magasabb bérszínvonal kiegyensúlyozását. 444

A szervezésben az önkormányzat tulajdonosi eszközökkel hozhatja létre a koordináló mechanizmust, mely azért jön létre, hogy biztosítsa a helyi gazdasági szolgáltatások fejlesztését és korszerűsítését. A helyi önkormányzat üzleti inkubátorokat (Business Incubators) hozhat létre, ami egy olyan gazdasági fejlődést elősegítő eszköz, melyet elsősorban arra dolgoztak ki, hogy előremozdítsa egy településen az új vállalkozások létrejöttét egy bizonyos épületen vagy területen belül. 5.5.4. A mezőgazdasági - élmiszeripari inkubáció a térségi gazdasági multiplikátora Várhatóan a megyében újból felélénkül a mezőgazdasági ágazat. Erre alapozva állattartási programok indulnak, vágóhidakkal, húsfeldolgozó üzemekkel, konzervgyárakkal, hűtőházakkal. Támogatják a fiatal vállalkozók indulását, segítik a generációváltást az ágazatban. Hajdúdorog kettős irányból közelíti a mezőgazdasági termelés lendületbe hozását. Egyik irány a meglévő kkv-k piaci lehetőségeinek bővítése, a másik irány pedig a közelmúltban a mezőgazdaság művelésétől elszokott lakosság önellátó és piacorientált gazdasági beindítása a térségben. 445

A meőzgazdasági inkubáció sikerességéhez várhatóan szükséges lesz a gazdák közötti együttműködésre, közös fellépésre és megfelelő pályázati lehetőségekre, azaz központi támogatásra is. Az értékesítési lánc újragondolása is időszerű: a helyi piacokon túl további szociális szövetkezetek, új logisztikai központok kellenek. Ebben a megújított mezőgazdaságban a megszokott nagykereskedelmi és feldolgozó rendszerekhez képest meglepő újdonság lehet egy olyan rugalmas akkreditációjú minőségellenőrzési rendszer, amely a termelés ellenőrzésétől a felvásárláson, feldolgozáson, értékesítésen, szállításon keresztül követi, és monitorizálja a teljes láncot. Lényegi eleme, hogy a felvásárlás, feldolgozás és értékesítés olyan komplex integrált rendszerben történjen, amely a minőségellenőrzés mellé franhcaise rendszerű termelési technikákkal, pénzügyi elszámolási rendszerekkel, hitelekkel, és biztos piaccal szolgál a helyi lakosok és a gazdák számára. 446

5.5.5. Üzleti inkubátorok szükségesek a helyi gazdaság fejlődéséhez Az üzleti inkubátorok különböző támogató szolgáltatásokkal segítik elő az üzleti élet előmozdítását, mint pl. a fejlődő vállalkozások adminisztratív segítésével, marketing tervek kidolgozásával, menedzsment képességek fejlesztésével, tőkeszerzéssel, és egyéb specializált szolgáltatások biztosításával. Továbbá rugalmasan bérelhető területeket kínálnak, ahol meg lehet osztani a felszerelést és az adminisztratív szolgáltatásokat a központilag fenntartott munkahelyeken. Vállalkozás beindító támogatás (Business Start-up Support): Azon szolgáltatások teljes körét foglalja magában, amelyekre azoknak van szükségük, akik először kezdenek valamilyen üzleti vállalkozásba. Ezek közé tartozik a képzés, az üzleti tanácsadó szolgáltatás, a vállalkozói a hálózatok kiépítése, a mentor-programok, anyagi támogatás (ezen belül a segélyek, a hitelek, a kamattámogatás a hagyományos módszerek közé tartoznak; a gazdasági támogatásnak ennél sokkal innovatívabb formája az, amikor megpróbálunk bevonni egy vállalkozásba a közpénzeken kívül minél több magántőkét.) 5.5.6. Élelmiszeripari inkubátorház kialakítása Az élelmiszeripari inkubátorház az iparfejlesztésben általánosan megszokott inkubátor modellt követi, csak a mezőgazdasági inkubátorház az élelmiszeripari feldolgozásban valósítja meg a telepszerűen létesített ipari, szolgáltató-, és kereskedelmi létesítmények komplex együttesét a termeltetéstől a felvásároláson át a nagykereskedelmi és kiskereskedési értékesítési láncok eléréséig, esetleg magáig az értékesítésig. A térségben lehetőséget teremt egyrészt az induló friss mezőgazdasági gazdálkodás elindítására, a fiatal gazdák támogatására, másrészt új piacokat teremt a meglévő és kialakult termelés megújításához, élénkítéséhez. A vállalkozói központ legfőbb előnye, hogy lerövidíti a piacra jutás folyamatát. A szolgáltatások lehetővé teszik, a vállalkozók ágazati munkamegosztását, a termelés a feldolgozás és értékesítés elkülönülését egy komplexumon belül, így a vállalkozók figyelmüket cégük fő tevékenységére fókuszálhatják, és nem kell a számukra olyan kevésbé produktív dolgokra időt fordítaniuk, amihez igazán nem is értenek. Az inkubáció a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a jövő színvonalán biztosítja a helyben termelt élelmiszeráruk átvételét, válogatását, tisztítását, korszerű csomagolását, és rövid távú tárolását, minőségének ellenőrzését. 447

Hajdúdorog Önkormányzat helyi gazdaságfejlesztése a közfoglalkoztatás és a mezőgazdasági munkaprogramok és a mezőgazdasági inkubáció segítségével (Saját ábra) Az inkubáció hozzájárul egy strukturált üzleti környezet kialakulásához, minimalizálja az új üzleti vállalkozások körüli kezdeti akadályokat, csökkenti a kockázatot, és megalapozhatja a már működő vállalkozások továbbfejlődésének lehetőségeit, irányait, valamint előmozdíthatja a vállalkozások közötti együttműködés kialakulását is. A modern szermaradvány mentes élelmiszer termelési és feldolgozási technológiák világszínvonalú megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele a minőségtanúsítás a vetőmagtól a termelés ellenőrzésén keresztül a felvásárlásig, és azt követően a korszerű csomagolásig, a termék átmeneti tárolásáig, elszállításáig. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelően akkreditált élelmiszer vizsgálati laboratórium, és a termeléshez szükséges tudásbázis helyi jelenléte. A megfelelő akkreditáció a fogyasztói igényekhez igazodik, ahol a cél a magas minőség és a minőséghez szervesen kapcsolódó árcélok megvalósítása. A mezőgazdasági inkubátorház egyszerre több célt is megvalósít. Egyrészt a lakosság aktív részvételével, a városi mezőgazdálkodás és népfőiskolai rendszer hasznosításával általános szociális, társadalmi szegregációs kérdéseket old meg, másrészt biztosítja a termelés fejlesztését, a családi kertműveléstől a vállalkozóvá válás folyamatát, vállalkozások indulását, működtetését, kiépíti a fejlett élelmiszeripart, és a kereskedelmet. A lakossági kertészeti mozgalom a helyi élelmiszerellátás biztonságát nyújtja, az inkubátorház pedig a termékfelesleg jövedelemtermelő esélyeit javítja. 448

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma spin-off cégei kaphatnak itt lehetőséget kutatási tevékenységük termelésbe állítására, franchaise rendszerű beszállító hálózatok kiépítésére. Természetesen először a helyi élelmiszerlánc gazdaságban kell megtalálni azok a piacokat, ahol nem gond a kiváló minőség értékesítése. A kiváló és akkreditáltan minőségtanúsított élelmiszerekre világviszonylatban is igény van, és lehetőség nyílhat a nagy világkereskedelmi hálózatokhoz való kapcsolódásra is, nem csak Európában gondolkozva. A legkiválóbb minőség magas áron adható el. A szállítási idő lerövidítése a frisség, és a garantált biominőség biztosítása nagyobb tömegű, magas értékű árucikkek esetében a légi szállítás lehetőségét is felvetheti a debreceni repülőtérről. Itt az élelmiszer világkereskedelemhez szükséges versenyképes biominőség, és a vásárló által megkövetelt megfelelően akkreditált hiteles minőségtanúsítás lényeges Japántól-, Telaviv-on át, Abudabi-ig. Szó szerint a fejünk fölött van a lehetőség, hiszen Debrecen, Szolnok, Taszár rendelkezik olyan repülőtéri kifutópályával, ami a nagy teherhordó képességű teherszállító repülőgépek leszállására alkalmas, és építhető egy-egy repülőgép feltöltési mennyiségének tárolására megfelelő méretű hűtőház is, azonban ezekre a lehetőségekre még valamilyen okból csak kevesen gondoltak. A légi közlekedés megnyitja az utat a világnak olyan tájai felé is, ahol a friss magyar élelmiszer luxus kuriózumnak számíthat, és drágán eladható. Mindennek alapja a minőség, és a megfelelő minőségi garancia, a szermaradvány mentes élelmiszerek megfelelően akkreditált tanúsítása a termelési, értékesítési és szállítási folyamatokban. Ennek biztosítéka az inkubátor projekt, a helyi beszállítói klaszter, és a tudásbázis franchise jellegű hasznosítása a termelésben. Az élelmiszerpiaci globalizáció negatív következményeinek ellensúlyozására, kivédésére leginkább a helyi élelmiszerellátó rendszerek az alkalmasak, melyek a termelő és a fogyasztó minél közvetlenebb és rövidebb értékesítési-fogyasztási kapcsolatára épülnek. Azonban nem csupán a saját igények kielégítésére kell törekedni, hanem minőségi élelmiszeripari termékek előállításával piaci értékesítési lehetőséget is kell teremteni a gazdálkodás számára. Ha a terméket nem lehet helyben eladni, akkor a helyi mezőgazdaság háztáji termelése érdektelenségbe fullad. Magyarországon egyre több helyen, alulról szerveződő helyi piacok, illetve a helyi élelmiszerellátást célzó kezdeményezések azt mutatják, hogy megfelelő szervezéssel biztonságossá tehető az áruk értékesítése, kiszámíthatóvá téve a termelést, az élelmiszerellátást és az e tevékenységekből élő családok megélhetését. A fejlesztés során lehetségessé válik a Debreceni Egyetem, mint tudásbázis erőforrás hasznosítása a mezőgazdaságban, azaz a helyi élelmiszertermelésben és feldolgozásban. 449

Az Agrártudományi Centrum spin-off jellegű kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozások aktív részvételével, piacorientált kutatás- fejlesztési-innovációs projekteket hozhat létre, ahol egyidejűleg valósulhat meg az ipari (alkalmazott) kutatás és a kísérleti fejlesztés. Mindehhez kapcsolódhat a fiatal gazdák támogatása. Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek alakulhatnak az agglomerácóban, amelyek hatékonyan integrálhatják az őstermelőket is a nagyobb gazdák, és nagygazdálkodók mellett, és megszervezhetik piacra jutásukat az inkubátor házon keresztül. A cél a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások egyéb jövedelemtermelő, termelői és szolgáltató tevékenységeinek támogatása, továbbá a helyben előállított termékek piacra vitele. A településen működő vállalkozások száma nem számottevően de csökkent az utóbbi évek során, számuk jelenleg kb. 550 körül határozható meg. Az összetétel sem változott alapvetően, még mindig túlnyomó többségben vannak az egyéni vállalkozások. A mezőgazdasági termelés erősödése sajátos termékszerkezet váltást eredményezhet. A településen működő vállalkozások esetében elsősorban a meglévő gazdasági hálózatokhoz való beszállítói kapcsolódás lehet domináns, míg a mezőgazdaságban egy új dinamikus üzleti hálózati rendszer meghatározó csomópontjává válhat Hajdúdorog 5.5.7. Ipari park létesítése Hajdúdorogon (TOP-1.1.1-15) Elsősorban a helyben termelt élelmiszeripari alapanyagok feldolgozására kijelölt terület kis és középvállakozások számára ad lehetőséget üzemeik megvalósítására. Általánosságban 5 és 20 alkalmazott között inkább kis-, 20 és 200 alkalmazott között inkább középvállalkozásról beszélünk. Az 5 vagy annál kevesebb főt alkalmazó cégeket általában mikro-vállalkozásoknak hívjuk. Speciális előny lehet az a logisztikai helyzet, amely az M3 autópálya közelségébő adódik. A Mezőgazdasági Feldolgozó Élelmiszeripari Park kialakításában Hajdúdorog partnerséget kínál a térségi integrátoroknak, az Agrárgazdaság Kft-nek, a Tedej Cégcsoportnak stb., sőt a külföldi befektetőknek is. A térség gazdasági fejlődésében a jó termőképességű földek, és a helyiek tenni akarása, szorgalma, mint erőforrás minden bizonnyal meghozza a kellő eredményt, ha van erre befektetői forrás, és pályázati lehetőség az önkormányzat és a vállalkozások számára. A beszállítói programok ösztönzése, kutatási és innovációs együttműködések támogatása, középvállalati exportösztönzés a Debreceni Exportösztönzési Programmal összhangban és együttműködve, valamint kapcsolódó vállalati finanszírozási és innovációs tanácsadás, élénkítheti és fellendítheti térség gazdaságát. 450

A modern élelmiszer termelési és feldolgozási technológiák világszínvonalú megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele a minőségtanúsítás a vetőmagtól a termelés ellenőrzésén keresztül a felvásárlásig, és azt követően a korszerű csomagolásig, a termék átmeneti tárolásáig, elszállításáig. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelően akkreditált élelmiszer vizsgálati laboratórium, és a termeléshez szükséges tudásbázis helyi jelenléte. A megfelelő akkreditáció a fogyasztói igényekhez igazodik, ahol a cél a magas minőség és a minőséghez szervesen kapcsolódó árcélok megvalósítása. Várhatóan a megyében újból felélénkül a mezőgazdasági ágazat. Erre alapozva állattartási programok indulnak, vágóhidakkal, húsfeldolgozó üzemekkel, konzervgyárakkal, hűtőházakkal. Támogatják a fiatal vállalkozók indulását, segítik a generációváltást az ágazatban. Alapvetően szükséges az együttműködés a térségi integrált mezőgazdasággal, és a külföldi tőkével is, azonban a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából a helyi indentitású vállalkozások elsőbbségét preferálja az önkormányzat. Fontos, hogy a helyi kkv-k is részesei lehessenek nem csak a nyersanyagokat beszállítók körének, hanem a közös helyi érdekeltségű feldolgozóipar létesítésében is ők képezzék a tulajdonosi szerkezet magját. Elsősorban a járási mezőgazdasági nyersanyagtermelésre épülő feldolgozóipar koncentrált telepítésére van szükség. Ennek sikerességéhez várhatóan szükséges lesz a gazdák közötti együttműködésre, közös fellépésre és pályázatra is. Az értékesítési lánc újragondolása is időszerű. A helyi piacokon túl szociális szövetkezetek, új logisztikai központok kellenek. Ebben a megújított mezőgazdaságban a megszokott nagykereskedelmi és feldolgozó rendszerekhez képest meglepő újdonság lehet egy olyan rugalmas akkreditációjú minőségellenőrzési rendszer, amely a termelés ellenőrzésétől a felvásárláson, feldolgozáson, értékesítésen, szállításon keresztül követi, és monitorizálja a teljes láncot. Lényegi eleme lehet, hogy a felvásárlás, feldolgozás és értékesítés olyan komplex integrált rendszerben történjen, amely a minőség ellenőrzés mellé franhcaise rendszerű termelési technikákkal, pénzügyi elszámolási rendszerekkel, hitelekkel, és biztos piaccal szolgál a gazdák számára. A vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében szükség van új iparterület kijelölésére. A város déli részén a vasúton túli rekultivált területen mevalósítani tervezett Ipari Park olyan önkormányzati többségi tulajdonú iparterület lesz, amely alapvetően a HC-1 horizontális célra épül, elsősorban a helyi élelmiszer feldolgozó kkv-k inkubációja mellett. Ehhez kapcsolódhatnak a térségi agrárintegrátorok, valamint olyan külföldi befektetők is, akiknek élelmiszer nyersanyagigényét, a helyben előállított, termelt élelmiszerek adják. Sajátos kapcsolat alakulhat ki a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumával, 451

tudományos és technológiai park fejlesztésében is. Az iparterület elérhetőségét és feltárását szolgálja a vasúti rakodó közelsége, és a kiváló közúti logisztikai pozíció. A HC-1 horizontális cél, a konstrukcióval szemben támasztott alapvető elvárás, hogy új munkalehetőségek teremtsen Hajdúdorog kevésbé versenyképes várostérségében már működő, és az alakuló új vállalkozások számára. A támogatás hosszú távú céljának teljesítéséhez a betelepülő vállalkozások helyi mezőgazdasági termeléshez való kötődése lehet a garancia arra, hogy a munkaerő árának emelkedéséből adódóan a vállalkozások nem hagyják el a térséget. Az élelmiszer árak világpiaci tendenciózus emelkedése biztosítja a vállalkozások sikerét. Az új telephelyek kialakítása, a Mezőgazdasági Feldolgozóipari Park és további fejlesztése vállalatközi együttműködéseket eredményezhet, és a Hajdúdorogi Mezőgazdasági Feldolgozóipari Park alkalmassá válhat regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás kifejtésére. Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás. Az ipari parkban nő a vállalkozások versenyképessége a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által. 452

5.6. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI PROGRAM 5.6.1. A görögkatolikus egyházmegyével való együttműködés turisztikai kihívása A Magyar Görögkatolikus Egyház híveinek létszámát valójában nem ismerjük. Sajátos potenciális létszámot becsülhetünk 1910-es Trianon előtti adatokból, amikor 2.025.508 görög katolikus vallású ember élt az országban. A trianoni békekötés után a görög katolikus hívek 92,2%-a az utódállamokhoz került. Azonban a mai adatok csalókák, hiszen a hitüket aktívan gyakorló mindösszesen görög katolikus 270 ezer hívő mellett a családokban élő hithagyomány ennek többszörösét akár 3-4 szeresét is generálja. A könnyező Istenszülő Ikonnak otthont adó templom bekerült a világ tíz legjobban ismert kegyhelye közé. Máriapócs Nemzeti Kegyhely minden magyar ember zarándokhelyévé vált, hiszen Szent Koronánk és az Istenszülő kapcsolata a magyar nép legősibb hagyománya. Az elmúlt években Máriapócs Nemzeti Kegyhely folyamatosan épül-szépül, és most is folyamatban van két komoly turisztikai beruházás, ezáltal hamarosan olyan arculata lesz a kegyhelynek, amelyet mindannyian szeretnénk. A következő komoly kihívás, ami előttünk áll, hogy az ismertséget és a turisztikai jellegű kínálatot még inkább elősegítsük. A nagykárolyi görögkatolikus templom köré csoportosuló fejlesztési terveket és turisztikai elképzeléseket Vadas Krisztián atya prezentálta, míg a Máriapócsot érintő nagyszabású beruházásokat és jövőbeni terveket Mosolygó Tibor atya szavain keresztül ismerhettük meg. Borboly Csaba elnök úr, a Hargita megyét és Szabolcs-Szatmár Bereg megyét összekötő közös lehetőségek, feladatok körét foglalta össze immár a testvérmegyei kapcsolat lassan 20 éves távlatából, illetve hangsúlyozta a két régió szoros együttműködésének fontosságát a Mária Út mentén, hiszen Máriapócs és Csíksomlyó szakrális közelsége is összeköti a két megyét. Elmondta, hogy a Mária Út mentén közös projektet is készek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével indítani, egyben beszámolt az ilyen jellegű Recultivatur nevű tervezet tapasztalatairól. Ehhez a desztinációhoz Hajdúdorog város is kapcsolódni szándékozik fejlesztéseivel. A Görög Katolikus Püspökséget Ferenc pápa 2015. március 20-án Debrecen székhellyel metropólia, azaz főegyházmegye rangjára emelte, amelyhez az apostoli exarchátusból egyházmegyévé emelt Miskolci egyházmegye, valamint az újonnan alapított Nyíregyházi egyházmegye lett beosztva. A hajdúdorogi egyházmegye ettől kezdve kivált az Esztergom- Budapesti főegyházmegye joghatósága alól, és önálló, azaz sui iuris egyházként közvetlenül a pápa irányítása alá tartozik. Magától értetődik, és adódik az igény arra, hogy a Hargita megyét és Szabolcs-Szatmár Bereg megyét összekötő közös lehetőségek, feladatok köréből Hajdú-Bihar megy is kivegye a részét. 453

5.6.2. Gyalogos és kerékpáros zarándokút építése Máriapócsra Hajdúdorog-Máriapócs javasolt zarándokút megépítésével különleges kapocs jönne létre a megyés püspöki székhely, és a kegykép számára valamint a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor között. A közel 30 km hosszú útszakasz nyomvonal vezetése akkor a legjobb, ha nem a forgalmas közutak mellett, hanem a lehetőségek szerint minél több helyen a szántóföldek közötti dűlőutakon vezet, és burkolt útfelülete a gyalogos és kerékpáros közlekedésre egyaránt alkalmas. Hajdúdorog-Újfehértó-Nagykálló-Kállósemjén-Máriapócs útvonalon 4-5 km-enként árnyas megálló-pihenőhelyek segíthetik a zarándokokat, szolgálhatják a lelki felkészülést az Istenszülővel való találkozáshoz. A kerékpárút természetesen nem csak a zarándokok, hanem a helyben élők számára is jelentené a helyi települések között közlekedés legolcsóbb, és biztonságos választható megoldását. Máriapócs a történelmi Magyarországnak 300 éve egyik leghíresebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: júliusban Szent Illés napján (július 20.), Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8.) Természetesen nem csak ezeken a jeles napokon, hanem egész évben van lehetőség a zarándoklatra, hiszen a kegyhely gondozói a Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazul Bazilita Kolostor egész évben fogad zarándok csoportokat. A zarándokút gyalogosan 8-10 óra, kerékpárral kb 1,5 óra hosszú, amely azt jelenti, hogy a Hajdúdorogról érkező gyalogos zarándokok Máriapócson tölthetik az éjszakát. A zarándokok szervezett látogatása esetén különleges alkalmat is kaphatnának lelki gyakorlatok elvégzésére akár út közben a felkészülés során, akár a szent helyen, illetve a hazafelé vezető úton. 2003-ban Máripócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózat-ba, mint az a hely, ahol az Istenszülő Mária könnyei bűnbánatot ébresztenek, könnyeket fakasztanak, és megtérést eredményeznek. 5.6.2.1. Az El Camino példája Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el zarándokútra, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Példának említhetjük a világ talán leghíresebb zarándokútját, a Szent 454

Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Caminót, vagy annak egy részét végigjárják. 1993-ban július 25-e, Szent Jakab ünnepe vasárnapra esett, ezért ún. Szent év volt. Ebben az esztendőben Galícia tartomány különös figyelmet fordított az útra, elindította a Xacobeo 93 nevű kampányt, melynek keretében számos zarándokszállást, útjelzőt felújítottak. A zarándokok száma az ezredforduló után 50000 felett van. A 2004-es szent évben pedig minden addigi rekordot megdöntött. Ebben az esztendőben a zarándokok száma megközelítette a 180 000-et. A magyar Szent Jakab-út, 2009 óta létező zarándokút Budapesttől Lébényig, majd Lébénytől az ausztriai Wolfsthalig, ahonnan kapcsolódik az európai Szent-Jakab-úthoz. 5.6.2.2. Mária-zarádokút keresztül Közép-Európán A Mária-út létesítéséhez, az El Camino zarándokút adta a gondolatot a hazai kezdeményezéshez amely egy Közép-Európában haladó zarándokút (és turista út) lesz. Több hazai és külországi egyesület és alapítvány összefogásával jön létre. A kezdeményező egyesületek és alapítványok célja az, hogy megismertessék Közép-Európa vallási és kulturális értékeit, a zarándoklatra vállalkozók számára pedig biztonságos zarándokhálózatot építsenek ki. A Mária-út a modern vallásos szemléletnek megfelelően ökumenikus. Az első zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig tart. Ez az útvonal mintegy 1400 kilométer hosszúságú. Ezt a távot gyalogosan mintegy 60 nap alatt lehet megtenni. A kelet-nyugati szakasz két részre bontható. A Mariazell Budapest szakasz 500 kilométerét mintegy 20 nap, a Budapest Csíksomlyó szakasz 900 kilométerét pedig mintegy 40 nap gyalogtúrával lehet megtenni. Később kibővült a zarándoklat útvonala a Częstochowatól Medzsugorjéig tervezett szakasszal is. A Közép-európai zarándokútnak néhány szakasza már elkészült. Az első útszakasz még 2009 márciusában elkészült Makkosmáriától a Normafán át a Gereben utcáig. Később az északbudai szakasz Nagykovácsi felé bővült. Ma már ez a szakasz Máriaremetén keresztül haladva leér a Városmajorhoz. 5.6.2.3. A Mária-zarádokút egyik állomása lehet Hajdúdorog A magyar görögkatolikus egyház pápai elismerésében nagy szerepe volt az 1900-as római zarándoklatnak, amelyen összesen 42 hajdúdorogi hívő vett részt. Ez jelentheti a történelmi hagyományát azarándokúthoz való kapcsolódásnak. A Mária-út zarándoklatok három fővédnöke Kocsis Péter Fülöp, a Debreceni Metropólia érseke, Dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye megyés püspöke és Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári főegyházmegye érseke. A zarándokút létesítése komoly kihívás, hiszen nem csak ismertséget és a turisztikai jellegű kínálat erősítését kell elvégezni, hanem az egyházak 455

közötti együttműködésben a terület szereplők koordinációjában is felkészültséget kell elsajátítani. Hajdúdorog Város Önkormányzata aktív részesként, és a zarándokút létesítésének társ-kezdeményezőjeként kíván részt venni a helyi vallási turizmus fellendítésében, a helyi közösségek együttműködésében. Hajdúdorog-Máriapócs javasolt zarándokút építése 5.6.3. A turisztikai fejlesztési program akcióterülete 456

5.7. HAJDÚDOROG BIZÁNCI FÜRDŐ kucsprojekt 457

5.7.1. Bibliai fürdőhagyomány Az archaikus vallásokat éltető, testi és lelki tisztulást egyaránt ígérő feltörő forrásokat, a folyamatosságot jelképesen is hordozó folyóvizeket már az ókorban is mítikus tisztelet övezte. A kultikus beavatások közül kiemelkedik az ember lényét harmonizáló, gyógyító fürdőkúra. Ezek empirikus megismerése ösztönözte az életet adó gyógyító víz tudományát. A fürdők nem csupán tisztálkodási, egészségügyi célokat szolgáltak, hanem kedvelt társasági helyek is voltak. A Siloám tavának lépcsősorát, az ezredforduló utáni években tárták fel Jeruzsálemben. Jézus csodatévő cselekedeteinek helyszínei, az öt oszlopcsarnokkal körülvett Bethesda-medence (János evangéliuma 5. fejezet) vagy a Siloám-tó (János evangéliuma 9. fejezet), valóságos helyszínek. Az evangélium a csodatétel igéje mellet leírja az őt körülvevő környezetet is. János evangéliuma 5.fejezet 1.-től a 9. versig : 1. Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe. 2. Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van. 3. Ezekben feküvék a betegek, vakok,sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. 4. Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először 458

lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt. 5. Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségben. 6. Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van, monda néki : Akarsz-é meggyógyulni? 7. Felele néki a beteg : Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba, és mire én oda érek, más lép be előttem. 8. Monda néki Jézus : Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! 9. És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé a nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala. Bét Esdatajin-medencék a jeruzsálemi Templom északi falától alig száz méterre feküdtek. A Templom területére pedig csak megtisztulás után léphetett be akárki, az előírások szerint élő vízben kellett teljes testével alámerítkeznie. És hogy miért volt szükség ekkora medencére, és mindjárt kettőre? Jeruzsálem lakossága is elérhette akár a 150 000 főt, de az évi három zarándokünnep idején akár 1 millió látogató is érkezhetett a városba. Ezek rituális igényeit volt hivatva kielégíteni a Templom környékén található számtalan hatalmas méretű mikve. Az első századi Jeruzsálemben nem hűsölésre vagy dísznek használták a medencéket, hanem tipikus zsidó rituális fürdőről van szó. A Bethesda kifejezés jelentése: Kegyelem háza, vagyis a történet Jézus irgalmának szimbolizálására szolgál. A béna meggyógyításának története arra utal, hogy amit az Ószövetség nem tudott közvetíteni vagyis a test gyógyulását is magában foglaló isteni könyörületességet, azt Jézus megtette. A Bethezda fürdő romjai a szent Anna templom szomszédságában találhatók. 1866-ban, a templom restaurálása kapcsán találtak rá. Addig, annak ellenére, hogy szent János evangélista említi, kétségbe vonták a fürdő létezését. Zarándokleírásokból tudjuk, hogy ez a kettős medence a templomtér északi oldalán volt, nem messze attól a kaputól, amelyik a Kidron völgyére nyílt. Ez a mai Szent István-kapu. A béna meggyógyításának emlékére már az 5. század első felében templomot építettek ide. Ez volt az ötödik nagy bazilika, amely a bizánci korban Jeruzsálemet ékesítette. Az első felfedezést a Szent Anna-templom restaurálásakor tették (1866). A középkori boltozat töltőanyagából előkerült egy fehér márványból faragott láb töredéke görög felirattal. Egy fogadalmi tárgy töredékéről van szó, amelyet Kr.u. a második században egy római nő (Pompeia Lukilia) hozott ide, valószínűleg a görög gyógyító istenségnek, Aszklepiosznak. A felszínre került freskó- és mozaikmaradványok, a sokfajta fogadalmi ajándék és a feliratok azt mutatták, hogy sűrűn látogatott és nagy szentélye volt ez a rómaiaknak. Másik példa János evangéliumának 9. fejezetében szereplő csoda: a vakon született ember meggyógyítása. 10. Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid? 11. Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom. Jézus a vakon születettnek előbb szellemi szemeit nyitotta meg, és a fizikai látást a vízben való megtisztulás adta. János evangéliuma azt is megmagyarázza, hogy a Siloám (héberül Siloah) jelentése: küldött. A Siloám-tó a sátorok ünnepén (szukkót) is nagy jelentőséggel bírt. A többnapos ünnep legvidámabb eseménye a vízmerítés ünnepe volt, amikor a főpap a reggeli 459

áldozatbemutatás előtt lement a Templomból a Siloám-tóhoz, és korsójával vizet merített, majd az emberek üdvrivalgása és ünneplése közepette vitte fel és öntötte ki a nagy oltár mellett álló ezüst oltárra. Jézus ezen a napon tette azt a fontos kijelentését: János 7. 37. Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, 38. aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak. 39. Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus. Siloám, vagyis a Küldött, maga Jézus volt. Ebből a teológiai értelmezésből azonban nem következik az, hogy a vízmedence ne létezhetett volna a fizikai valóságban. Éppen ellenkezőleg. 5.7.2. A görög ókori kelet fürdőhagyománya Az i e 6. században a poliszokban már gyakoriak a közfürdők és a lakásokon belüli fürdőszobák. A fürdőhöz kenőszoba csatlakozott, ahol a vendéget olajjal és illatszerekkel dörzsölték. Spártában kedvelték az izzasztófürdőt és a különféle hőmérséletű zuhanyokat. A közfürdők a Gymnasiumok központi részei voltak. Vázaképek őrzik a zuhanyzók elrendezését. A testgyakorlatokat fürdőzés követte. A görög istenek között Hügieia volt az egészség istennője. Neve a higiénia fogalmával azonosult, és évezredek óta sem merült feledésbe. Apja a kígyós jogart viselő Aszklépiosz a monda szerint Apollón sarja. A legendák szerint császármetszéssel jött a világra. A rómaiak Eszkuláp néven tisztelték az orvoslás isteneként. Szentéjei gyógyforrások környékén épültek. Eredetileg ezeket nevezték Thermáknak. Aszklépioszt rendszerint két kísérőjével ábrázolták, egyikük a csúf törpe Teleszforosz, a haláldémon, a másik leánya Hügieia az egészség istennője. A görög világban a testi higiénia és az egészség közel kerültek egymáshoz. Az ókori szentélyek közelében gyógyforrások voltak látogathatóak. A görög orvoslás gyakran alkalmazta a megmártózást a szent forrás vízében és csak ezek után kezdődött meg a szentélyben a gyógyítás. A leghíresebb görög orvos Hippokratész volt, aki írásba foglalta orvosi ismereteit. Ezt a később Alexandriában szerkesztett gyűjteményt az antik világ alapvető munkájának tekinthetjük. A gyógyforrások és a melegvizes források Heraklész védnöksége alatt álltak. (Wirth István) 5.7.3. Római fürdőhagyomány Magyarországon 460

A római thermák sorában Pannonia Provincia területén a két Pannóniát egyesítő afrikai Septimius Severus császár a fürdőiről is nevezetes Caracalla édesapja építtetett először nyilvános fürdőket, valamikor a Krisztus születése utáni 200. esztendő körül. Fürdői többségét termál víz táplálta, s közülük az egyik még az 1700-as évek derekán is látható volt. A rómaiak magas szintű fürdőkultúrájának emlékei máig megtekinthetők Aquincumban. A vízvezetékeken szállított víztömeg nagyobb része is a nyilvános fürdőket táplálta, melyeket a provincia összes városában fényűző módon építettek meg. A boltozatos, oszlopcsarnokos nagy fürdőkben úszómedencék, izzasztó kamrák, tornázó és labdázó helyiségek, könyvtártermek várták a birodalom polgárait. A régészeti ásatások tizennégy fürdő romjait tárták fel. A mai Flórián tér helyén volt valaha a valetudinárium, a katonai fürdőkórház is. Ezeken kívül legalább három magánfürdő létezéséről tanúskodnak a régészeti ásatások. A római urbanizáció jellegzetessége volt az egész római birodalomban, - így Pannóniában is - a therma építkezés. Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürdőt tártak fel. A bizánci fürdők működése is részben ezen az elven alapul. Az épületek szigorú műszaki előírások alapján készültek. Különböző funkciókat láttak el, s ennek érdekében tagozódtak. forrás: dr. Soós Péter Új Magyar Építőművészet 2000/4. - hidegfürdő (frigidarium), - langyosfürdő (tepidarium), - melegfürdő (caldarium), - öltöző (spodyterium), - izzasztó (sudatio), - pihenőhelyek, - tornatermek, - masszírozó - szentély 5.7.4. Török fürdőhagyomány Magyarországon Fürdéstörténetünk második, nagy korszaka a törökök által megült területek forrásaiból virágzott ki. Abban a felfogásban általában megegyeznek a kutatók, hogy a török fürdők korábban volt források mellé, vagy fürdők helyére épültek általában. A török fürdőhelyiségek belső elrendezése szerint a régészek öt típusba sorolják a török kori fürdőket: - Kisebb fürdők, az egyenértékű helyiségek sorrendje tetszés szerinti - Egy nagyobb helyiséget (nem az elő-(vetkőző) csarnokot kiemelő fürdőépület 461

- Egy kiemelt, centrális helyiség, az izzasztó köré szerveződnek a kisebb helyiségek - Az elrendezés középpontja egy csillag alakú centrális helyiség - A centrális-medencés helyiség a tulajdonképpeni fürdő, ez a típus már bizánci hatásra alakult ki, elsősorban a gyógyvizes thermális fürdőknél alkalmazták 5.7.5. Magyar fürdőhagyomány Őseink tisztálkodására vonatkozóan csak szórványosan maradtak fenn írott források. Bíborbanszületett Constantinus bizánci császár 950 körül írott ceremóniáskönyve szerint a tábor rendezője a császár számára köteles volt a magyar, azaz szkíta fürdőt, a csergét a bőrkáddal együtt, magával vinni. Némely kutatók úgy vélik, hogy a fürdő céljára használt sátrak hasonlóak lehettek a finn szaunákhoz. A sátorba lépők előbb forró kövekre öntött víz gőzében izzadtak, s dörgölték, csapkodták testüket, majd jeges vízben mártózkodva fejezték be a tisztálkodás ceremóniáját. Constantinus császár udvari szokásokról szóló könyve megemlíti azt is, hogy a rangosak nemezsátraiban mosdásra használt, csappal ellátott bőrtömlők is voltak, melyek előtt állva lemoshatták magukról az út porát. A tusfürdő eme korai változatát a magyarok csorgónak mondták. Atilla hun királyról sokan tudni vélik, hogy pompás fürdőkkel vette magát körül, melyek nemcsak a naponkénti fürdés helyszínei, hanem egyben áldozóhelyek is voltak, mivel a temetéseket követően (vagy tisztátalan, beteg, rontással megvert emberrel történt érintkezés után) őseinknek meg kellett mosdaniuk. III. Béla jegyzője, Anonymus XII. század végi Gesta Hungarorumá-ban többször is említést tesz a magyarországi hévizekről: Attila király, ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált, megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják. Másutt így folytatja P. mester, a Névtelen jegyző: Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkeltést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán mellett a felhévizekig A későbbi, egyes írások emléke már alhévízről, Buda déli forrásairól is említést tettek. Fürdő szavunk egyébként 1256-ban bukkan fel először az írott forrásokban ( Prima meta incipit a feredeuzyg ) a feredőzik, fürdőzik szó. II. Endre leányának, Erzsébetnek tiszteletére alhévízen építtetett fürdő-ispotályt. Zsigmond király idején a budai fürdők már erőteljesebb virágzásnak indultak. A város fejlődése felpezsdítette a kor fürdőkultúráját is. Az ez időben kiadott 'Budai Törvény-könyv' külön fejezetben említi a fürdőket, megállapítva, hogy a nyilvános fürdőhelyek a társadalmi érintkezés jelentős színhelyei. 462

1440-ben orosz küldöttség látogatott el Magyarországra. A küldöttség vezetői Iszidor metropolita és Avramij szuzdali püspök sem hagyják említetlenül a budai melegvizű fürdőket: Buda, Magyarország fővárosa, hosszan elnyúló hegyen épült A falakon kívül, az innenső oldalon igen szép fürdők vannak Mátyás király fürdőiről sokan tudósítottak. Tudjuk, hogy a fürdő a király egyik kedvenc mulatóhelye volt. Palotájának kertjei egész a fürdőig nyúltak, melyet a királyi lakhellyel boltozatos folyosó kötött össze. A palota hideg és meleg vizes fürdőiről több krónika is említést tesz. A régi forrásokból olyan részletekre is fény derül, hogy a régi időkben egy különleges szerkezet segítségével facsöveken később ólom, majd vascsöveken hajtották fel a Duna vizét királyi palotába. Evlia Cselebi, a török utazó később még látta, le is írta a magyar gótikus és reneszánsz királyi palota nagy dunai szivattyújának bonyolult faszerkezetét. A magyar uralkodók télidőn sem mondtak le a forróvizes fürdőről, s nem is mindig kutyagoltak le a palotából, hanem inkább felvitették a felhévizi meleg fürdővizet a budai várpalotába Mátyás-király korában, a fürdős, vagy feredős mesterekről s a 'fürdős szakmáról', mint elismert foglalkozásról a 15. századból kapunk már írásos emléket. 'A jó fürdősök hol fürdővel, hol meg egyébbel gyógyítgatták betegeiket. Azután úgy mellékesen a hajnyírással, a körömvágással és a tűzoltással is foglalkoztak.' Városainkban már a 16. században voltak nyilvános fürdőházak, melyekben mind a hévizeket, mind a különféle savanyúvizeket is használták. A fürdőszivacs, a spongya régóta ismert nálunk is. Rimay János, a magyar későreneszánsz líra egyik legnagyobb alakja, Balassi Bálint pajtása az 1600-as évek első negyedében többször megjárta követségben Konstantinápolyt, ahol egyebek közt spongyát is vásárolt. A szappan is előkerül az írott forrásokban. Johannes Amos Comenius Orbis Pictusában, avagy a Látható világ című, 1675-ben megjelent művében így ír a fürdőházakról: Balneum A Fűrdő. A ki meg-akar fűrődni (mosodni) Hideg (ris) vizben, a folyo-vizbe mégyen. A főrdő-házban le-mossuk a szennyeket, avagy vesztég-űlve a fűrdő-kádban; avagy fel-ülvén (hágván) az verítékeztető- (gőzőlő-izzaszto-) padra, és meg-vakarjuk (dőrgőllyük) tajték-kővel, (magunkat) avagy szőrruhával. (tőrlővel, daróczal, szőr-gubával). A le-vetkező-szobában le-vettyük ruhánkat és elől fel-kőttyük az elő-kőtőt (fűrdő-pendelt) fejünkbe fel-teszszük a fűrdő-sapkát, és lábainkat belé-teszszők a láb-mosdó edénybe. A fűrdőben szolgálóleány szoláltattya (hordozza) a vizet sajtárral; mellyet merít a víz-tartó vállóból, (kádbúl) mellybe folly a csatornákon (csévéken). A fűrdős kőppőlyőz a kőppőlyőző-vassal, és fel-vetvén (rakván) a kőppőlyőzőket, ki-szijja a vért, melly a bőr és hús-kőzőtt vagyon mellyet le-tőről spongyával. A török hódoltság korában Kőrös város adólajstroma szerint a lakosok egy része szappannal is adózott. Az írásos emlékek szerint, mint minden mesterséget, a fürdős mesterséget is tanulni kellett. Eszerint voltak fürdőslegények és fürdős inasok is. Az inasok annyi esztendeig inaskodtak, mint a többi mesterinasok. Ha elérkezett a felszabadulás ideje, "remeket kellett készíteniük". Ez a remek valamelyes orvosság, vagy jóféle flastrom volt e, - nem tudhatjuk. Az inasnak 463

vizsgát is kellett tennie, hogy ünnepélyesen fürdőslegénnyé avassák. Ha a vizsga sikerült, a jelöltet ünnepélyesen fürdőslegénnyé avatták. "Az új legény a bevett szokás szerinti négyfogásos mesterasztalt adott, elegendő itallal, s a céhládába betette a kétforintnyi taksát. A víganlakás után azután kezébe vette a vándorbotot, s négy éven át járta-kelte az ismeretlen világot." A pozsonyi XVI. századi "Artiklbrief" közösen szól a "Bader, Chirurgi, Wundarzt, Barbierer" céhlevélről. Regulái pontosan előírták, hogy az új fürdőmestereknek minő szerszámokkal kellett ellátnia magát. Ezek között találhatjuk az ollót, az érvágót, a fogót, a metélőkést, a fogzúzó-vasat, a flastromokat, a kenőcsöket, az olajokat, a porokat, purgálókat, 3 font viaszt stb. (Csiffáry Gabriella: Régi magyar fürdővilág) 5.7.6. Hajdúdorogi fürdőhagyomány Hajdúdorog fürdővárosi külterületen állt a város első fürdője, az úgynevezett kádas fürdő. A 19. században megnyílt fürdő a helyben feltörő gyógyvízre épült. A város tulajdonában álló fürdőt hosszú ideig Hajdúdorog zsidó közössége bérelte rituális fürdőnek. 1900-ban a város nem hosszabbította meg a bérletet, és Szent István Fürdő néven nyitotta meg a város első közfürdőjét. A fürdő ma már nem működik, és csak a Kölesföldre vezető Fürdő utca és a Fürdő major őrzi emlékét. Különleges természeti adottságunk, hogy Magyarország a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik 147 minősített gyógyvízzel, 39 gyógyfürdővel, 13 gyógyhellyel, 47 gyógyszállóval, 40 wellness-szállodával, öt gyógybarlanggal. Összesen 1300 hévíz kutat tartanak nyilván, amelyeknek azonban nagy részét nem használjuk ki. A Kárpát-medence különleges geológiai adottsága, hogy a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. A geotermikus grádiens - vagyis az a mutató, amely azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként növekszik a hőmérséklet egy Celsius fokkal - Európában átlagosan 33 méter, míg Magyarországon átlagosan 20, sőt vannak helyek, ahol csak 15 méter. Ebből adódóan sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain. További szerencsés adottság, hogy az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik. A XXI. század elején újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon, a turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett. Számos fürdőt kibővítettek felújítottak korszerűsítettek, néhány helyen új fürdőkomplexumok épültek-épülnek, és megkezdődött a műemlékfürdők felújítása is. Ezt a trendet az is erősíti, hogy egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzése, illetve természetes úton történő visszaszerzése, amelyben kulcsszerepet játszhatnak a fürdők. Frissességet, egészséget kölcsönző csodák lehetnek az elmúlt évezredeink, évszázadaink becses hagyatékai, az új évezred hajnalán. 464

5.7.7. A vallási- és a termálvízre épülő gyógy-turizmus összekapcsolása. A környező híres fürdővárosokhoz Hajdúszoboszlóhoz és Debrecenhez hasonlóan Hajdúdorogon is kiváló minőségű gyógy- és termálvíz tör a felszínre. Hajdú-Bihar megye turizmusának egyik legfőbb kitörési pontja az egészségturizmus, ezen belül a gyógyturizmus. Hajdúdorog számára ebben különleges lehetőség, ha a vallási turizmust amáriapócsi zarándok turizmust Az elmúlt évtized jelentős fejlesztései mellett a jövőben is várható az ágazat növekedése. Ebben a rendszerben önálló sajátos arculatttal rendelkezik a Hajdúdorogi Bizánci Fürdő, amely országos viszonylatban attól várható kiemelkedő turisztikai attrakciónak, hogy egyesíti magában a gyógy-, egészség-, öko-, vallási-, természeti-, kulturális és aktív turizmusra jellemző fejlesztési célok megvalósításának lehetőségét. A fürdés vélhetően egyidős az emberiséggel. Történetében a társadalmak életében a vallási kultuszoktól a gyógyászaton át a sporthoz, a turizmushoz, vagyis a tágabban vett emberi kultúra mindennapjaihoz és ünnepeihez kapcsolódik. A különféle őskori kultuszokban a források, fürdőhelyek, mindenütt jelen vannak. A fürdőkultúra kialakulásában természetesen nagy jelentősége van a rítusoknak, amelyek a szakrális értelemben vett tisztaság érdekében történtek. A fürdő alapvetően testi értelemben alapvetően a tisztaság és a tisztálkodás igényét hordozza, azonban a megtisztulás élménye alapján egyszerre lehet rituális helyszín, közösségi tér, a beszélgetések, eszmecserék, a szórakozás helyszíne is abban az esetben, ha a fürdő olyan publikus hellyé válik, amelyet egyszerre többen látogathatnak. Mára a fürdők elsősorban a szórakozás (pl: strand), vagy a gyógyturizmus célterületei, és a tisztálkodási jelentőség háttérbe szorult. A mai magyar fürdőkultúra palettájáról hiányzik az ősi élménykultúrát idéző, azonban korszerű felszerelésekkel, és látványelemekkel rendelkező, attraktív megjelenésű komplex szolgáltatás, amely egyszerre kínálja a testi-lelki-szellemi megtisztulás élményét. A fürdés lehet közösségformáló, élményeket teremtő, attól függően, hogy, milyen intézmények csatlakoztak hozzá. Hajdúdorogon a fürdés élményéhez sajátos módon és egyszerre kapcsolódhat a testi egészségügyi szolgáltatás, és a görögkeleti egyházi kultúra, mint helyi jellegzetességű lelki szolgáltatás, illetve a látványelemek formáin keresztül sajátosan és egyedileg jellegzetes szellemi élmény. 5.8. MÁRIAPÓCS ÉS HAJDÚDOROG KÖZÖS TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAG (a zarándok turizmus és a gyógyturizmus összekapcsolása) A bizánci fürdők fürdőkultúrájának felelevenítése Hajdúdorogon, országos és nemzetközi hírű turisztikai attrakció lehet. Az attrakció kiaknázza a hajdúdorogi kiváló minőségű termál gyógyvizét, és fürdőhagyományát, valamint szervesen kapcsolódik a görögkeleti keresztény 465

vallási turisztikai elemekhez, a magyar történelmi múlton alapuló sajátos szimbólum rendszerhez, és az egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokhoz. A fürdő éttermi szolgáltatáson keresztül sajátos, hazai hagyományú egészséges táplálkozási kultúrát is közvetít. A fürdő által kínált programok többek között összehangolódnak a máriapócsi zarándoklattal, felkészítik a zarándokokat az Istenszülővel való találkozásra, testi-lelkiszellemi tisztulással segítik a találkozás élményét. A Hajdúdorogi Bizánci Fürdő szolgáltatási szerkezete a római fürdők, és török fürdők hagyományait ötvözi, ezek kiegészülnek a magyar középkori fürdőmesterség hagyományaival, gyógynövények alkalmazásával, módszerek, gyógykenőcsök és egyéb természetes egészségmegőrző készítmények alkalmazásával, tornaszolgáltatásokkal. A jelenben élő múlt, és görög-bizánci spiritualitás teheti sajátos arculatúvá Hajdú-Bihar megye hagyományos fürdőkultúrájában a tervezett létesítményt. Ha a bizánci fürdő sajátos, mítikus világával lesz elvarázsoló, akkor a termál- és egészségturizmus húzóerejét jelenthetné nem csak Hajdú-Bihar megyében, hanem országos viszonylatban is. A hajdúdorogi fürdő tervezett funkciói A római urbanizáció jellegzetessége volt az egész római birodalomban, - így Pannóniában is - a therma építkezés. Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból származó fürdőt tártak fel. 466

A török fürdőkben, az egyenértékű helyiségek sorrendje tetszés szerinti. Tartalmaz egy nagyobb helyiséget fürdőcsarnokot, egy kiemelt, centrális helyiséget, az izzasztókat, és e köré köré szerveződnek a kisebb helyiségek. Az elrendezés középpontja egy csillag alakú centrális helyiség. A centrális-medencés helyiség a tulajdonképpeni fürdő, ez a típus már bizánci hatásra alakult ki, elsősorban a gyógyvizes thermális fürdőknél alkalmazták. A bizánci térkialakítás és stílus szempontjaiban nagy egyetértés mutatkozik, nem is lehet kérdéses például egy templom liturgiának megfelelő téregységeinek rendszere és funkciója. Azonban egy olyan turisztikai attrakció tervezése, amely a korunkban elvárt szórakoztató élményeken és gyógyászati lehetőségeken túlmenően jellegzetesen görög katolikus élményekkel szolgálja a lelki egészséget, rendkívüli kihívás egy tervezőnek. Tervezés metódusában induljunk ki abból, hogy a bizánci hagyományok később a törökfürdőinkben éltek tovább. Hazai fürdéstörténetünk második, nagy korszaka is a törökök által megült területek forrásaiból virágzott ki. Abban a felfogásban általában megegyeznek a kutatók, hogy a török fürdők korábban volt források mellé, vagy fürdők helyére épültek általában. A termálkút a víz forrása, és jelentése összekapcsolódik a Föld a víz és a fény mitológiai erejével, a magyar ősvallásban Babbamária, a görögkatolikus értelmezésben Istenszülő, ökumenikus értelemben a Földanya, vagy Gaiai hipotézis szellemi gondolati logikai azonosságával. Tekintettel arra, hogy a bizánci fürdők működése is részben ezen a forrás elven alapult, joggal tekinthetjük a fürdő okumenikus alapjának a Föld, az Anyatermészet védelmét, és tiszteletét. A bizánci fürdőépületek szigorú műszaki előírások alapján készültek, különböző funkciókat láttak el, s ennek érdekében tagozódtak hidegfürdőre (frigidarium), langyosfürdőre (tepidarium), melegfürdőre (caldarium), öltözőre (spodyterium), izzasztóra (sudatio), pihenőhelyekre, tornatermekre, masszírozóra, és szentélyre. Hajdúdorog fürdőszentélye görögkatolikus lesz, maga a fürdő pedig ökomenikus, amely a szerves magyar műveltség fürdőhagyományait ápolja kialakításával, és szolgátatásaival, azonban a kor legújabb követelményei és stílusa szerint. A fürdő tervezése során mind a megrendelő közösségnek, mind az általuk megbízott tervezőnek törekednie kell arra, hogy a bizánci teológiának és művészetnek a vonatkozó tanítását és hagyományát megismerje, és a leginkább megfelelő keretet nyújtó formát, a lehetőségekhez mérten alkalmazza. 467

5.9. ZÖLD VÁROS FEJLESZTÉSI PROGRAM A "zöld város" koncepció alapja, hogy a zöldfelületek létrehozása olyan befektetés, mely gazdasági, társadalmi és környezeti hasznot hoz, országos/területi szinten éppúgy, mint az egyén szintjén. Az ún. zöld megtérülés az élet számos területén mérhető. A zöld területek és a fizikai és lelki egészség között számos jól kimutatható kapcsolat van. Vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy minél zöldebb a lakókörnyezet, annál kevesebb a regisztrált fizikai vagy mentális betegség a lakók között, a zöld környezetre néző ablakok pszichikai hatása vitathatatlan. Az ingatlanárakra is hatással van a növényzet, az az ingatlan, amelyik zöld területre, esztétikusan rendezett környezetre néz jobb áron adható el mint abban az esetben ha ezek a környezeti feltételek hiányoznak. A víz közelsége is ingatlanérték növeléshez vezet. További értéknövekedés érhető el, ha ingatlanunk hőháztartását növényekkel optimalizáljuk: 10-40 %-os energia-megtakarítás érhető el csupán növényi megoldások (szigetelés, árnyékolás stb) alkalmazásával. Zöld környezetben az emberek fizikai egészsége javul, koncentrálóképesség nő. Mindez egyrészt azért van így, mert a növényzet nagy szerepet játszik az emberi és társadalmi jólétben. A szennyezőanyagok káros hatásai jól ismertek: a korom és más finompor-szennyeződések szív-és érrendszeri problémákhoz, tüdőbetegségekhez, korai halálesethez vezetnek. A szennyezőanyagok szűrésében a fáknak kiemelkedő szerepe van: számos lomb-és tűlevelű faj kitűnően köti meg szállóport (pm10), nitrogén-oxidokat, ózont, illékony szerves vegyületeket és egyéb szennyeződéseket. Európa szerte bizonyított tény, hogy a fasor nélküli utcák finompor szennyezettsége akár a négyszerese a fásított utcákénak. A fák a szennyezőanyagok szűrésén és megkötésén túl több módon javítják a levegőminőséget és városklímát: a levelek párologtatnak, ezzel levegőt hűtenek és helyi tisztító légáramlatokat generálnak, oxigént termelnek és szén-dioxidot kötnek meg, tehát az üvegházhatás ellen dolgoznak 468

5.9.1. Green city A GREEN CITY mozgalmat a Plant Publicity Holland nevű szervezet hívta életre 2002-ben a Hollandiában megrendezett Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállítás alkalmával. A következő években különböző európai országokban hasonló mozgalmak alakultak és csatlakoztak a Green City mozgalomhoz különböző nevek alatt: De Groene Stad név alatt Hollandiában, Die Grüne Stadt-ként Németországban és Cité Verte név alatt Franciaországban. Az európai kezdeményezéshez Magyarország 2010 júniusában, Milánóban hatodik tagként, a Milánói Charta aláírásával csatlakozott. A tagországok ambiciózus célja a paradigmaváltás, azaz hogy a növények és zöldterületek jelenlegi hibás költséges dekoráció percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az értékes gazdasági és szociális alapigény szintjére emeljék vissza. A települési stratégiáknak, hosszú távot átfogó településfejlesztési koncepcióknak egyre nagyobb szerepük lesz a településeinket halmozottan érintő, folyamatosan változó környezeti és gazdasági körülményekhez való igazodásban. A Zöld Város városfejlesztési folyamatok stratégiai megalapozásával: ökológiai adottságok, emberi és szociális valamint gazdasági potenciálok felmérésével, és az elképzelések, igényeik harmonizálásával, a települési zöld koncepciók és stratégiák megalkotásával hatékony eredmények születhetnek. A "Zöld Város" az a város, mely a természet ingyenes szolgáltatásait használja, és ezekből gazdasági és társadalmi nyereségekre tesz szert. Hajdúdorog a ránehezedő gazdasági és szociális terheket a területei ökonómiai fejlesztésével és ökológiai folyamatainak, természeti rendszereinek visszaállításával enyhíti. 5.9.2. Hajdúdorog Zöld Várossá válásának alappillérei 5.9.2.1. Ökoszisztémák helyreállítása Hajdúdorog minél több területét vissza kell kapcsolni a körülötte működő ökoszisztémába. Ez egy élhetőbb és fenntarthatóbb város létrehozását jelenti a települési zöldfelületek integrált és interdiszciplináris fejlesztésével. A mechanizmus maga, a helyes szemléletmód kialakításán keresztül működik, és összetetten több elemből áll. A lehulló zápormennyiség, a keletkező áradások kezelése tárolása, visszatartó hasznosítása, egészséges felszíni és felszín alatti vízhálózat létrehozása, helyes vízgazdálkodással a termőföld tisztítása, a tápanyag utánpótlás segítése, humuszvagyonunk megőrzése, gyarapítása alapvetően segíti az ökoszisztéma megőrzését, a környezet rehabilitációját. A megfelelő növényzet telepítése, a csapadékvizek visszatartása természetes és művi technikákkal (növényzet, lombos fák telepítése, záportározók, szikkasztók építése, stb.), a vizek bejuttatása a talajba és a növények számára a víz elérhetőségének biztosítása (kevés burkolt felület, vízáteresztő burkolatok használata). A 469

rendszerben célszerű olyan épületeket és építményeket emelni, mely a zöld és kék infrastruktúrával együtt él. Az ökoszisztémák helyreállításának alapvető része a növényi rendszerek fejlesztése is. 5.9.2.2. A talajminőség folyamatos javítása Kitűzött célunk, olyan szintre fejleszteni a talajminőséget, mely szinten a talaj fenntarthatóan ellátja az ökologikus szempontok alapján ültetett növényzetet, valamint megtartja és a lehetőségek szerint növeli a megkötött karbonmennyiséget a megfelelő szerkezeti, tápanyagbeli és biológiai feltételeknek köszönhetően. A szemléletmódhoz hozzá tartozik, hogy például az építkezés közben kitermelt al- és feltalajt lehetőleg tartsuk és hasznosítsuk helyben, minimális talajbolygatásra törekedjünk, természetes talajjavító adalékokat használjunk, és lehetőleg kerüljük a víz számára áthatolhatatlan térburkolatokat. 5.9.2.3. Energiahasználat csökkentése, természetes Zöld energiák használata A környezeti és gazdasági fenntarthatóság egyik alapvető célja, hogy olyan építményeket, épületeket, és egybefüggő területeket hozzunk létre, melynek alacsony az energiaigénye. Az alacsony energiaigényű területek létrehozása a természet ingyenes szolgáltatásainak, és ingyenes energiáinak használatával kézenfekvő. Mindezek mellett gondolni kell az előállított energiák veszteségeinek csökkentésére, amely alapvetően hőszigetelési kérdés. Az üzemeltetéshez felhasznált energiacsökkentésnek számos módozata lehetséges. (zöldtetők, zöldfalak, növényi árnyékolók szigetelő és széltörő hatásának kihasználása stb.), megújuló energiaforrások használata és esztétikai-vizuális integrálása, alacsony gondozási igényre való tervezés, energiatudatos működtetés (mozgásérzékelő világítás, időzített elektromos berendezések használata, stb.). 5.9.2.4. Humán és társadalmi környezeti feltételek javítása A természetes víz- és tápanyagkörforgáshoz való visszakapcsolódással, természetes talajjavítással, és tudatos növénytelepítéssel a város fűtési-hűtési energia igénye jelentősen csökken, a város épületekkel beépített területei, mint hőszigetek eltűnnek. A természetesen tiszta levegő és víz nem, vagy csak kevéssé igényel speciális mesterséges tisztítást. A természetes záporvíz-kezelési technikáknak köszönhetően áradások nincsenek, a város versenyképessége, vonzereje és ingatlanainak értéke-forgalomképessége emelkedik a fenntarthatóan kialakított szabadtereknek, zöldfelületeknek köszönhetően. Kiűzött célként jelenik meg, hogy a gyermekek természeti körülmények óvó karjaiban játszhassanak, 470

miközben ismerkednek a természet folyamataival. A témával kapcsolatos kutatások tanulságai szerint a munkahelyi és iskolai hiányzás jelentősen csökkenhet, alig ismert jelenség lehet, mert ha a lakosság mentálisan és fizikailag is egészséges annak ez temészetes kísérő jelensége. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbb városi környezetben megvalósuló tájépítészeti beavatkozást, zöld beruházást - a természeti rendszerek tiszteletben tartásával - az emberek számára valósítjuk meg. Ezért célunk olyan területeket létrehozni, melyek a természet erejével az egyéni és társadalmi jólétet szolgálják. Az egyéni és társadalmi jólétet szolgáló beavatkozások alapelemei: a zöld területek fizikai és vizuális elérhetőségének biztosítása, a tervezés során a természeti és szociális környezet jellemzőinek figyelembe vétele, társadalmi igények feltérképezése és valós igényekre való tervezés, társadalmi bevonás, fizikai és mentális egészségmegőrzés, munkahelyteremtés mint tervezési szempont használata. 5.9.3. A zöld város program elsődleges akciótereülete a városközpont 471

5.10. VÁROSMARKETING PROGRAM Annak érdekében, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak, a turizmus fejlesztésére Városmarketingtevékenységet kell végezni. 5.10..1. A városmarketing kötelező elemei: 1. Piaci szegmentálás, 2. Piackutatás, piacelemzés, 3. Célpiac kiválasztása, 4. Pozicionálás, 5. Versenystratégia megválasztása. 5.10..2. A marketing stratégia készítésének szempontrendszere A városmarketing stratégiának az ITS városi szintű helyzetértékelésében foglaltakon kell alapulni, az ITS-ben meghatározott célokkal összhangban kell lennie. 472

5.10.2.1. Kiskereskedelmi egységek szervezése Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempont, hogy milyen lakossági csoportok számára, milyen helyzetű turista célcsoport számára, milyen típusú kiskereskedelmi szolgáltatásokat kívánatos megtelepíteni. Ez annak érdekében célszerű, hogy a megfelelő KKV-kat tudja a város odavonzani, és találkozzon a kereslet-kínálati igény 5.10.2.2. Pilot-projektek megvalósítása Pilot-projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel. Ez segítheti adott esetben a célcsoportok meggyőzését az adott fejlesztés szükségességéről, és elérheti együttműködési készségüket. 5.10.2.3. Épületek hatékony kihasználása A város ösztönözheti a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítését, ily módon a már meglevő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik. 5.10.2.4. Kormányhivatallal és szakhatóságokkal való együttműködés Együttműködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságokkal annak érdekében, hogy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel. 5.10.2.5. Barnamezős fejlesztés Barnamezős fejlesztés: vegyes tulajdonviszony esetén önkormányzat felvásárolhat szennyezett területet, mely elősegíti a tulajdonviszonyok rendezését, és a barnamezős terület revitalizációja ily módon lehetővé válik. Az Akcióterületi Tervben feltétlenül szükséges bemutatni a barnamezős terület településrendezési tervekben meghatározott területhasználati tagozódását, valamint a területnek a fejlesztés eredményeként illetve hatására történő hasznosítását részletes hasznosítási terv formájában (időbeli ütemezés, megvalósításra kerülő funkciók, befektetők köre, stb.). 473

5.10.2.6. Széles körű partnerség A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése, a tervezés és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll testületek létrehozása véleménynyilvánítási joggal. Ez a típusú partnerségi eljárás hatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a projektet, ezért a projekthez kapcsolódóan, annak kialakítása és megvalósítása érdekében a településen valamennyi érdekelt és érintett köréből kialakított támogatói csoport létrehozása célszerű. 5.10.3. Egységes arculati stratégia készítése Egységes arculati stratégia készítése: az akcióterületi fejlesztés tartalmának meghatározásakor fontos szempontként merül fel, hogy a rehabilitációs tevékenység hozzájáruljon az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez, a történeti városközpont egykori képét visszaállító, egységes megjelenés kialakítását eredményező fejlesztés megvalósulása érdekében. Ennek érdekében az utcabútorok beszerzését egy előre elfogadott, egységes arculati stratégia mentén szükséges elvégezni, és amely dokumentumot várhatóan a szükséges pályázathoz csatolni szükséges. 5.10.4. Helyi informális gazdasági tevékenység és adókedvezmény Helyi adókedvezmények, bizonyos esetekben a magántőke mobilizálása, ill. KKV-k vonzása érdekében. Az informális gazdaság (feketegazdaság) bizonyos elemeinek megengedése (háztáji, házkörüli gazdálkodás, albérleti szoba kiadása, házi szálláshely szolgáltatás, háztól való terményvásárlás) a lakosság deprivált helyzetének pozitív elmozdítása, a szegregációs körülmények szegregátumi munkamegosztáson alapuló csökkentése. 474

6. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 6.1. Külső összefüggések A magyar Kormány a 2014-2020 között az önkormányzatok fejlesztéseire a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében különített el forrást az Európai Unió Strukturális Alapjai terhére, melynek kereteit a Partnerségi Megállapodás jelenti. Az OP forráselosztása a Partnerségi Megállapodással, az uniós jogszabályok adta kötöttségekkel (1301/2013/EU és 1304/2013/EU rendelete tematikus koncentrációs elvárásai), valamint a hazai és nemzetközi stratégiákkal összhangban történt. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye és település esetében erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók. A TOP a Kormány kiemelt gazdaságfejlesztési, növekedési és foglalkoztatási céljaira tekintettel, valamint az Európa 2020 stratégiához való illeszkedés, az ágazati fejlesztésekkel való lehatárolás és szinergia biztosítása érdekében, az Európai Bizottsági 11 tematikus célhoz való kapcsolódás, a költségvetési és tematikus determinációkhoz való igazodás alapján, a Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal összhangban az alábbi kiemelt fejlesztési célokat határozta meg: I. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása II. Vállalkozásbarát város/településfejlesztés; az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges feltételek biztosítása Fontos kiemelni, hogy a térségi fejlesztési problémák és lehetőségek kezelése nem egyedül a TOP keretében tud megvalósulni. E feladatok egyéb forrásokat, pl. ágazati forrásokat és koordinációt igényelnek, ezért egyes ágazati operatív programok is hozzájárulnak e problémák kezeléséhez. A korábbi fejlesztéspolitikai tapasztalatok szerint szükség van egy olyan területi beavatkozási logikára, amely lehetővé teszi, hogy a különféle területi szintekhez a térségi sajátosságoknak megfelelő, eltérő beavatkozási irányokat rendeljünk. A TOP képviseli ezt a törekvést: képes hatékonyan reagálni az eltérő területi igényekre, és valóban a térségi igényekre szabott beavatkozásokat valósít meg. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, azaz elsősorban az önkor-mányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfejlesztési akcióit támogatja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében és így a Hajdú-Bihar megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat tartalmazza. A fenti összefüggések tükrében készült el Hajdú-Bihar megye Integrált Területi Programja 475

Hajdú-Bihar megye Integrált Területi Programjának tervezési logikája 6.2. A HBM ITP-ből Hajdúdorog szempontjából az alábbiak relevánsak: 6.2..1. A gazdaságfejlesztési projektcsomagok közül 6.2.1.1. Hajdúsági önfenntartó települési projektcsomag A foglalkoztatás növelése a legfontosabb horizontális célkitűzés, mely a helyi vállalkozások fejlesztésével és vállalkozások betelepülésével teljesíthető. A helyi gazdaságfejlesztés és a vidékfejlesztés vonatkozásában a gazdasági bázis erősítése szükséges, valamint szükség van a helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztésére a beruházások és befektetések növelése, valamint a munkahelyek elérhetőségének javítása érdekében. Az infrastruktúra és a gazdasági környezet fejlesztése is megköveteli a humán kapacitások bővítését, fejlesztését és kiaknázását. Az oktatás, szakoktatás és felsőoktatás minőségi fejlesztése során elsősorban a gazdasági szempontokat kell figyelembe venni, támogatni kell a vállalkozások bevonását a képzésekbe, hatékonyan működő pályaorientációs rendszert kell kiépíteni. A helyi léptékű gazdaságfejlesztési programok megvalósítását segítik a projektcsomagokban tervezett fejlesztések, melyek a gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítását támogatják. A szükségletekre alapozva a 476

projektcsomagok az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése mellett támogatják a minőségi vállalkozás- és innováció-támogatási szolgáltatások fejlesztését is. A Debrecenben tervezett gazdaságfejlesztési programok hatása nem korlátozódik Debrecenre, hanem a várost övező városokra és településekre is pozitív hatást gyakorol, részben a munkaerő, részben a megyei vállalkozásainál tervezett és a debreceni gazdaságfejlesztéshez (pl. élelmiszeriparhoz) kapcsolódó beruházások vonatkozásában. Ez a hatás azonban kölcsönös, hiszen a megyében tervezett gazdaságfejlesztési projektek is hozzájárulnak a Debrecenben tervezett fejlesztések fenntarthatóságához, például a piacoknak beszállítóivá tudnak válni a megyei fejlesztések során létrejött új élelmiszeripari és agrár kapacitások. Egyértelműen közös fejlesztési terület a befektetés és beruházás ösztönzés területe, amely mind a megyei, mind a megyei jogú városi projektek között kiemelt helyen szerepel. 6.2.1.2. Hajdú-Bihar megyei vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönzési projektcsomag Hajdú-Bihar megyét országos átlagtól tartósan elmaradó vállalkozási aktivitás, és a külföldi tőkebefektetések aránylag szerény jelenléte jellemzi. Hajdú-Bihar megye országos és (főként) vidéki átlagtól elmaradó iparosodottsága részben örökölt adottságokra, részben pedig arra a körülményre vezethető vissza, hogy a rendszerváltás után megszűnt ipari munkahelyeket kevésbé pótolták az új ipari beruházások. Ez szorosan összefügg a külföldi működő tőke szerényebb jelenlétével: a megye iparának exportorientáltsága ma is elmarad az országos átlagtól. A projektcsomag a fejlesztési igényeket befektetés-ösztönzési szervezet kialakításával, a helyi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó KKV fejlesztéseinek indirekt támogatásával, foglalkoztatási paktumok létrehozásával, valamint vállalkozásokkal és képző intézményekkel együttműködve alternatív gazdaságfejlesztési akciók pilot jellegű támogatásával segíti. 6.2.1.3. Versenyképes turisztika Hajdú-Bihar megye turizmusfejlesztési projektcsomag Az összes vendégéjszaka vonatkozásában Hajdúszoboszló a 3. Debrecen a 13. helyen szerepel a 2012. évi statisztikákban. A vendégéjszakák 65%-a Hajdúszoboszlón realizálódott, ami jelzi az egészségturizmus, azon belül is a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét. A megyében több nemzetközi és helyi jelentőségű gyógyfürdő, hozzájuk kapcsolódó gyógyszálloda üzemel. Említést érdemel a megyében a vallási turizmus erős szerepe a református és a görög katolikus vallásra alapozva és a történelmi hagyományokon alapuló kulturális és örökségturizmus. A megye területét is érinti az UNESCO világörökség listáján szereplő Hortobágyi Nemzeti Park területe, amely nem csak országosan, de nemzetközileg is jelentős természetvédelmi terület, kultúrtáj. A megyéhez kapcsolódik a Tisza-tó, melynek kapcsán eddig kihasználatlan potenciálok vannak a megye turizmusának és a Tisza-tó közös fejlesztésére vonatkozóan. Bár a korábbi időszakban a megye nemzetközi turisztikai attrakciói kapcsán számos beruházás valósult meg, szükséges a nemzetközi és térségi turisztikai potenciállal bíró területek és települések további, össze-hangolt fejlesztése, az épített és természeti környezet megőrzésével, a modern marketing eszközök tudatos és a megyét lefedő rendszer kiépítésével és használatával. A turisztikai fejlesztésekhez kedvező alapot ad a megye a határmenti fekvése is. 477

A projektcsomag két oldalról járul hozzá a megye turizmusfejlesztését érintő szükségletek kielégítéséhez. Egyrészről a projektcsomag keretében tervezett a megyei turizmusfejlesztési koordinációs szervezet létrehozása, mely a megyében megvalósuló turisztikai projektek koordinálást célozza. Ezen túlmenően a projektcsomag keretében tervezett egy turisztikai célú foglalkoztatási program kialakítása és a vonatkozó képzések lebonyolítása is. 6.2.2. A településfejlesztési projektcsomagok közül: 6.2.2.1.Hajdúböszörményi járás településfejlesztési projektcsomag 6.2.2.1.1. Energiahatékonysági korszerűsítések Mind a magán, mind a köztulajdonú ingatlanok vonatkozásában hiányosság van az energiahatékonyság területén. A projektcsomag támogatja a szükséges energiahatékonysági korszerűsítések megvalósítását, lehetőség szerint megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával önkormányzati ingatlanok vonatkozásában, oktatási és nevelési intézmények esetében egyaránt. Az oktatás (alap- közép- és felsőoktatás, felnőttképzés) minőségi fejlesztéséhez szükséges az intézményekben működő vagy azokat kiszolgáló intézmények fejlesztése. 6.2.2.1.2. Csapadékvíz kezelése A megyében problémát jelent a települések bel- és külterületén a csapadékvíz kezelése, a termőterületek belvízmentesítése és öntöző rendszerek kiépítése. A fejlesztések fókuszában központi helyen állnak a belterületi vízrendezést, belvízrendezést célzó projektek. 6.2.2.1.3. A közösségi közlekedésfejlesztése A kis települések közötti összeköttetés rossz, a közösségi közlekedésfejlesztésre szorul mind a kistelepülések és a kisvárosok, mind a Debrecent érintő elővárosi forgalom vonatkozásában, valamint a határmenti együttműködést is gyengíti a hiányos közúti kapcsolat a határ két oldalán lévő települések között. A megyei úthálózat egyes elemei még hiányoznak vagy fejlesztésre szorulnak. A projektcsomagok keretében a még hiányzó települési és alsóbb-rendű utak fejlesztése tervezett, melyhez közbiztonságot segítő fejlesztések és a közlekedési létesítmények rekonstrukcióját támogató projektek is tartoznak. 6.2.2.1.4. Kerékpárút-hálózat A megyében valódi kerékpárút-hálózat nem alakult ki, tekintettel a már megépült rövid, de egymással nem hálózatszerűen összekapcsolt szakaszokra. Számos helyen jelent komoly baleseti kockázatot a közös pályán való közlekedés. Ezen túl hiányosságok tapasztalhatóak még a belterületi kerékpárút hálózatok vonatkozásában is. A településfejlesztési projektcsomagok részeként a bel és külterületi kerékpárút hálózat fejlesztése tervezett. 478

6.2.2.1.5. Könyvtár, közművelődési intézmény és múzeum vagy kiállítóhely Az alapvető kulturális szolgáltatások közül Hajdú-Bihar megyében számos nyilvános könyvtár, közművelődési intézmény és múzeum vagy kiállítóhely, valamint mozi terem létezik, melyek minőségi fejlesztésére van szükség. A projektcsomagok keretében kulturális és közösség terek megújítása, zöldfelületek rekonstrukciója, közösségépítés tervezett. 6.2.2.1.6. Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének A közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének alacsony szintje, az ebben fennálló területi különbségek, valamint a Hajdú-Bihar megyére is jellemző számos leromlott, szegregálódó és elnéptelenedő településrész jellemző a megyére. Ennek megfelelően a járási központokban biztosítani kell a járás települései számára a minőségi, elérhető és egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatásokhoz és közigazgatáshoz, különös tekintettel az egészségügyi, népegészségügyi és szociális szolgáltatások vonatkozásában. A projektcsomagok keretében tervezett az egészségügyi és szociális ellátórendszer, a helyi szinten elérhető szolgáltatások fejlesztése és bővítése (pl. közétkeztetés feltételeinek javítása). Ezen fejlesztések az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozzák. A szociális és egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások és intézmények fejlesztése, valamint a közintézmények fejlesztése kiegészül az intézmények akadálymentesítésével is. 6.2.2.1.7. Leromlott vagy leszakadással veszélyeztetett városi területek A megye településein található leromlott vagy leszakadással veszélyeztetett városi területek fizikai és társadalmi megújításra szorulnak, hiszen itt hiányoznak vagy hiányosak a gazdasági, kulturális, szociális és közösségi funkciók. A megyében szükséges a foglalkoztatottsági és jövedelmi mutatók szerinti alacsony státuszú családok, illetve a szegregációs folyamatoknak kitett városrészekben élők további elszigetelődésének megakadályozása. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztésére vonatkozóan számos projekt tervezett a megyében, melyek hozzájárulnak a szegregációt megakadályozó szükséglet kielégítéséhez is. A városi és települési környezet komplex megújítása segíti e szükséglet megvalósulását, melynek keretében a leromlott városrészek fejlesztése, szegregált területek megújítása és közösségépítés tervezett. 6.2.2.1.8. Turisztika A turisztikát érintő fejlesztési szükségletek a Versenyképes Turisztika projektcsomag keretében vannak bemutatva. A turisztikai fejlesztések jelentős hányadában a települések által üzemeltetett fürdők szerepelnek. A turisztikai fejlesztések közül számos projekt fókuszál a történelmi és kulturális örökség turisztikai hasznosítására, a vallási tematikus utak és kapcsolódó szolgáltatások kialakítására, valamint a Tisza-tóra, elsősorban attrakció fejlesztés vonatkozásában. 479

6.2.3. Az ágazati projektcsomagok közül - Hajdú-Bihar megye horizontális GINOP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye területi elvű GINOP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye horizontális EFOP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye területi elvű EFOP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye IKOP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye horizontális KEHOP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye horizontális VP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye területi elvű VP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye KÖZOP projektcsomag - Hajdú-Bihar megye MAHOP projektcsomag 6.3. Hajdúböszörményi járás településfejlesztési projektcsomag Projektcsomag sorszáma (azonosítója): HB JÁRÁS 5 Projektcsomag megnevezése: Hajdúböszörményi járás településfejlesztési projektcsomag Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények 6.3.1. B1: Hozzájárulás az ITP céljaihoz és megvalósításához A projektcsomag keretében megvalósítani kívánt projektek céljai: 1. vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés megvalósítása; 2. a kulturális örökség, vonzerők fejlesztése a turisztikai potenciál kihasználására; 3. fenntartható városi közlekedésfejlesztés és a zöldfelületek fejlesztése a környezeti minőség javítására; 480

4. az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében; 5. a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében; 6. leromlott városrészek fejlesztése az alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítására; 7. helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére. A projektcsomag keretében tervezett projektek mind a megyei területfejlesztési koncepcióban megfo-galmazott stratégiai ágazati, mind a területi célokhoz hozzájárulnak. Ennek részletes bemutatása a 2.2. fejezetben található. 6.3.2. B2: Indikátorvállalások a TOP célkitűzéseihez kapcsolódóan Az egyes projektekhez tartozó indikátorok az 1.5. mellékletben találhatóak. Kapcsolat a TOP eredményindikátorokkal: - Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, családi napközi) - Elégedettség a települési környezet minőségével - Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi) - Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közle-kedési módot választók részaránya - Primer energia felhasználás - A megújuló energia-forrásból előállított energiamennyiség teljes bruttó energiafogyasztáson belül - A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma - Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma - A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma - Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma 481

6.3.3. B3: Tervezett beavatkozások - önkormányzati ingatlanok és intézmények rekonstrukciója, energetikai szempontú felújítása - közintézmények akadálymentesítése - belterületi vízrendezés, belvízrendezés - megújuló energiák használata önkormányzati ingatlanon - közlekedésfejlesztés, közlekedési létesítmények rekonstrukciója - közterületek és közösségi terek megújítása, zöldfelületek rekonstrukciója - leromlott városrészek fejlesztése, szeggregált területek megújítása - közösségépítő rendezvények, programok - ösztöndíj létrehozása - kerékpárút hálózat fejlesztése - szociális és egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások és intézmények fejlesztése - közétkeztetés feltételeinek javítása - óvodai és bölcsődei kapacitásbővítés - turisztikai fejlesztések, rendezvények, új attrakciók kiépítése 6.3.4. B4: A fejlesztések megalapozottsága A projektcsomag keretében tervezett fejlesztések egy több mint 1 évig tartó, folyamatos tervezési fo-lyamatban körvonalazódtak. A projektgazda önkormányzatok saját településeik szükségletei alapján és a TOP kereteinek megfelelően állították össze projektlistáikat. A tervezett fejlesztések egyértelműen kapcsolódnak a megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározott térségi fejlesztési igényekkel. E kapcsolódást jelent dokumentum 2.3. fejezete mutatja be részletesen. A projektcsomag megalapozottságát, illeszkedését a Hajdú-Bihar megyei stratégiai célokhoz és prioritásokhoz jelen dokumentum 2.2.1. fejezetének 2. sz. táblázata mutatja be. 482

6.3.5. B5: Kulcsprojektek azonosítása A projektcsomagban nem került azonosításra kulcsprojekt. 6.3.6. B6: A projektcsomag belső összefüggései és térbeli kapcsolódása A fejlesztéssel érintett települések Hajdúböszörmény és Hajdúdorog. 6.3.7. B7: A projektcsomag felépítése A projektcsomag keretében tervezett projektek időben párhuzamosan tervezettek, kiegészítő jellegűek, hatásaikban egymást erősítik. A fejlesztések egyaránt tartalmaznak beruházási és nem beruházási elemeket. 6.3.8. B8: A projektcsomag ütemezése A projektek 2014-2020 közötti ütemezéssel tervezettek, mindamellett, hogy a projektek nagyobb részének az indulása a fejlesztési időszak első felében tervezett. Az egyes projektek ütemezését melléklet tartalmazza. 6.3.9. B9: A projektcsomag projektjeinek előkészítettsége A tervezett projektek döntően projektötlet szintjén vannak, néhány esetben rendelkeznek mindössze a projektgazda önkormányzatok engedélyes tervekkel. 6.4. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Az egyes projektekhez tartozó indikátorok mellékletben találhatóak. A projektcsomaghoz tartozó, TOP-ban rögzített kimeneti mutatók az alábbiak: - Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása - Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek - Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területen élő lakosság - Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza 483

- A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszí-neken tett látogatások várható számának növekedése - Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma (OP kondíciós lista alap-ján) - Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma - Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma - A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkentése - További kapacitás megújuló energia előállítására - Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése - Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság - A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma - Akadálymentesített épületek száma - Helyreállított lakóegységek városi területeken - Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek - Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek - Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság - Programokba bevont személyek száma - Támogatott civil szervezetek száma 6.5. Belső összefüggések A célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra adnak megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása az egyes programok összefüggései az alábbi rendszerben állnak. Az egyes programok egymással szinergiában vannak, egymásra hatásuk nyilvávalóságát színes táblázatba foglalni értelmetlen, hioszen a proramok áttanulmányozása során a sziergiákkal kapcsolatos kérdésekre választ nyerünk. Hajdúdorog rendezési terve a közelmúltban 2015- novemberében került elfogadásra és gyakorlatilag együtt készült jelen ITS-sel. Ezért különösen vigyáztunk arra, hogy a rendezési terv sajátos tükörként tartalmazza a jelen dokumentumban feltárt igényekre adott 484

válaszokat. Az egyes programok végrehajtásának így területi akadálya nincs, és a rendezési terv nem akadályozza az egyes projektek megvalósítását. 485