TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének helyi szabályozásáról szóló 7/1994. (XI. 28.) KT. számú önkormányzati rendeletével módosított 4/1994. (IX. 05.) KT. számú önkormányzati rendelete (egységes szerkezetben) Taksony Nagyközség Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályozásokról szóló 1993. évi CXIII. törvény és az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 54. és 58. -ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya Taksony Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő, hatósági kiutalás alapján - határozatlan időre bérbe adott - lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére terjed ki. (2) E rendeletet kell alkalmazni akkor is, ha a Képviselő-testület olyan lakást vagy helyiséget jelöl ki értékesítésre, melyet 1993. december 31. előtt hatósági eljárás keretében határozott időre utaltak ki és a bérlőnek elővásárlási joga van. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban Ltv.) rendelkezései az irányadók. 2. (1) A rendelet 1-es számú melléklete tartalmazza azoknak a lakásoknak a jegyzékét, amelyeket az önkormányzat az Ltv. 46. -a alapján önkormányzati tulajdonban kíván fenntartani, illetve nem áll fenn a bérlők vételi joga. II. Fejezet Lakások elidegenítése 3. A lakások vételára (1) Ha a lakást a bentlakó jogosult, vagy annak egyeneságbeli rokona vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett helyi forgalmi érték meghatározott százalék a következők szerint: 1
a) 40 %-a, ha az ingatlan 15 éven belül teljes felújításban nem részesült, b) 50 %-a, ha az ingatlan 15 éven belül épült, vagy ezen időn belül teljesen felújított (2) A helyi forgalmi értéket hivatalos értékbecsléssel kell meghatározni, az Ltv. 52. - ában rögzített szempontok figyelembételével. (3) Ha a lakás beköltözhető, az csak nyilvánosan meghirdetett pályázat és versenytárgyalás útján értékesíthető. A kikiáltási ár ilyen esetben azonos a lakás forgalmi értékével. (4) Ha a lakás lakottan kerül nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján értékesítésre a kikiáltási ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékének 80 %-ával. (5) Ha a bérlő, vagy a bérlőtárs(ak) készpénzért vásárolja meg a lakást, a vételárba be kell számítani a szerződés tárgyát képező lakásra a bérlő által az önkormányzat, vagy jogelődje részére ténylegesen befizetett, vagy a kiutaló határozatban jóváírt lakás használatbavételi díj összegét. Ez a kedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha saját részére szerez tulajdonjogot. 4. A lakás vételárának megfizetése és a kedvezmények (1) Ha a lakást a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, kérelmezheti, hogy a vételárat 25 évi részletfizetési kedvezménnyel fizethesse meg. E kedvezményt az önkormányzatnak meg kell adnia. (2) Ha a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező személy egy összegű teljesítést vállalja és a teljesítés vételárát a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, készpénzfizetés esetén a 3. (1)-(2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján kiszámlázott vételár 10 %-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani. A saját jogon szerzett kárpótlási jeggyel történő teljesítés esetén szintén a vételár 10 %-a. (3) Ha a vételi joggal, vagy elővásárlási joggal rendelkező a vételárat részletfizetéssel kívánja megfizetni, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-át egy összegben köteles megfizetni. (4) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, amelynek mértéke a vételárhátralék után évi 3 %. (5) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-ának megfizetése után fennmaradó összeg legalább 5 év alatti, havi egyenlő részletben történő megfizetését vállalja, a részletfizetés teljes időtartama alatt kamatmentességet élvez. (6) Ha a vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, készpénzfizetés esetén kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a többletteljesítés 10 %-ával. III. Fejezet Nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladása 5. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára 2
(1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén ha azt az elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg a vételár egyenlő a helyi forgalmi értékkel. Ha a helyiséget volt tulajdonosa, vagy örököse vásárolja meg, abban az esetben a vételár a forgalmi érték 60 %-a. Ebben az esetben a vevő a vételár kiegyenlítéséhez a saját jogán szerzett kárpótlási jegyét felhasználhatja, kibocsátáskori értéken. 1 Külön méltánylást érdemlő esetekben a Képviselő-testület a helyiség vételárát eltérő mértékben legfeljebb a forgalmi érték 40 %-ában is megállapíthatja. (2) A helyi forgalmi értéket hivatalosan értékbecsléssel kell meghatározni. (3) Az üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár azonos a helyiség forgalmi értékével. (4) Ha a helyiség lakottan kerül értékesítésre, az csak nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján történhet. A kikiáltási ár azonos a helyi beköltözető forgalmi értékkel. 6. A vételár megfizetése és a kedvezmények (1) Ha a helyiséget az elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a vételárat egy öszegben, vagy legfeljebb 5 év alatt havi egyenlő részletben, készpénzben kell kifizetni. (2) Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a vételár 50 %-ának megfelelő összeget kell megfizetni és a teljes vételár után számított teljes ÁFÁt. (3) Egy összegű teljesítés esetén a vevőt a vételár 10 %-ának megfelelő kedvezmény illeti meg. (4) Ha a vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a többletteljesítés 10 %-ával. (5) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke a vételárhátralék után számított évi 3 %. IV. Fejezet A kedvezményesen vásárol lakások, illetve helyiségek továbbadásának és cseréjének feltételei 7. (1) A vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező személy által kedvezményesen vásárolt lakásra, illetve helyiségre egy összegű teljesítés esetén a szerződéskötéstől számított 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni és azt az ingatlan-nyilvántartásba a Földhivatalnál a Taksony Nagyközség Önkormányzat javára be kell jegyeztetni. (2) Részletfizetés esetén az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalmat a részletfizetés időtartamára kell kikötni. 8. 1 7/1994. (XI. 28.) sz. rend. 1..alapján 1994. november 28-tól 3
(1) Ha a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező az általa kedvezménnyel vásárolt lakás, illetve helyiség tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, akkor a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha lakás esetében a 4. -ban foglalt kedvezményeket az önkormányzat javára visszatéríti, illetve a fennálló vételárhátralékot kedvezmények nélkül egy összegben megfizeti. (2) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra akkor köthető tartási, vagy életjáradéki szerződés, ha a lakás tulajdonosa a 65. évét betöltötte, egyedülálló, eltartásra szorul és tartásra köteles hozzátartozója nincs. Egyéb esetben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. V. Fejezet Az értékesítéssel kapcsolatos eljárás szabályai 9. (1) A vételi jog gyakorlására vonatkozó igényt az Ltv. 45. -ában erre feljogosított személyek 1995. március 31-ig írásban a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez jelenthetik be. (2) A Jegyző megvizsgálja a vételi jog fennállását és a felülvizsgálat eredményének megfelelően elterjesztést tesz a Képviselő-testületnek a vételi jog alapján elidegenítésre kerülő ingatlanról. (3) Ha a Jegyző azt állapítja meg, hogy a vételi jog nem áll fenn, de az igénylőnek elővásárlási joga van, a Képviselő-testületi előterjesztést ennek alapján készíti el. (4) Ha a Jegyző azt állapítja meg, hogy a bejelentőnek sem vételi, sem elővásárlási joga nincs, erről az ügyfelet 30 napon belül írásban értesíti. (5) Az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos nyilatkozatokat is a Jegyző teszi meg. 10. Az értékesítés előkészítése, a szerződés megkötése (1) A Képviselő-testület határozata alapján a Polgármesteri Hivatal készíti elő az ingatlan értékesítését és készíti el az adás-vételi szerződést a Jegyző közreműködésével. (2) Az értékesítés lebonyolításával megbízott Polgármesteri Hivatal és a Jegyző feladatai: a) Az ingatlan értékesítésre alkalmas állapotban való előkészítése (egyeztetés az Igazgatási és az Építési csoporttal, értékbecslés elkészíttetése, amennyiben szükséges az épület társasházzá alakítása stb.) b) Tájékoztatják a jogosultat a vételárról és a fizetési feltételekről, a vételi szándék bejelentésétől számított 1 éven belül (eladási ajánlat). c) Az adás-vételi szerződés elkészítése, a vételár befizettetése az Önkormányzat megjelölt számlájára, a részletfizetés és a kamatok előírása, nyilvántartása és folyamatos figyelemmel kísérése d) Ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog változás és az elidegenítési, terhelési tilalom bejegyeztetése e) Vételi szándék esetén az adás-vételi szerződést 90 napon belül meg kell kötni. 11. 4
Versenytárgyalás útján történő értékesítés (1) Ha a lakás, vagy a helyiség üresen áll, illetve a vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező lemondott a jogának gyakorlásáról, az ingatlant nyilvános pályázat és versenytárgyalás útján kell értékesíteni. (2) Az Ltv. 50. (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosultaktól a pályáztatás előtt a hozzájárulásokat be kell szerezni. (3) A pályázatot a helyi újságban és a Szuperinfóban közzé kell tenni és 15 napra az önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni. (4) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell az ingatlan: a) címét b) műszaki jellemzőit, felszereltségét (komfortfokozatot, szobák száma, alapterület, műszaki állapot), c) kikiáltási árat d) a pályázat benyújtásának helyét, módját, jogvesztő határidejét e) a pályázati tárgyalás időpontját, helyét f) a pályázat elbírálásának egyes szempontjait (helyiség esetén az abban folytatható tevékenység), g) az ingatlan megtekinthetőségének módját (5) A versenytárgyalást a Pénzügyi-, Gazdasági- és Ellenőrző Bizottság folytatja le jegyzőkönyv felvétele mellett. A tárgyalás befejeztével kihirdetésre kerül a pályázat eredménye. (6) A pályázatot az nyeri el, aki a legmagasabb vételi összegre tesz ajánlatot. (7) Amennyiben a pályázat nyertese az adás-ételi szerződés megkötése előtt a vételi szándékától visszalép, a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő részére kerül az ingatlan értékesítésre, amennyiben ajánlata legfeljebb 10 %-al alacsonyabb. Amennyiben a két ajánlat közötti különbség a 10 %-ot meghaladja, úgy a pályázatot ismételten ki kell írni. (8) Ha a (7) bekezdésben említett körülmény, a pályázat nyertesének felróható okból következett be, az általa a pályázati tárgyaláson ajánlott vételár 20 %-ának megfelelő eljárási illetéket köteles fizetni. (9) Versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén csak készpénzzel lehet a vételárat kiegyenlíteni. (10) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy részt vehet. 12. Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása (1) A vételárként átvett kárpótlási jegyekről a Polgármesteri Hivatal az alábbi nyilvántartást köteles vezetni: a) a kárpótlási jeggyel fizető vevő adatait, az így vásárolt ingatlan megnevezését b) a kárpótlási határozat számát, keltét és kiállítójának megnevezését c) a kárpótlási jegyek sorszámát, címletét (2) A befolyt vételárral és a kamatokkal szemben az Ltv. 62. (5) bekezdésében meghatározott költségek számolhatók el. 5
13. Átmeneti rendelkezések (1) A határozott időre bérbe adott lakások bérlői közül nem élhetnek elővásárlási jogukkal azok a személyek, akik pénzbeni térítés ellenében mondtak le bérleti jogviszonyukról és ezt követően kapták meg határozott időtartamra a lakás bérleti jogát. (2) Az értékesítésre kijelölt, illetve vételi jog bejelentése alapján értékesítésre előkészített ingatlanon a Polgármesteri Hivatal csak az azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhetik el. (3) A lakást és a hozzátartozó épületrészt, ingatlanrészt terhelő köztartozások és a fenntartással kapcsolatos költségek kiegyenlítéséről az adás-vételi szerződés megkötését követő hónap első napjáig gondoskodik az önkormányzat. (4) Vételi jog, vagy elővásárlási jog alapján csak akkor köthető meg az adás-vételi szerződés, ha a tárgybani lakásra, helyiségre semmiféle köztartozás, üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn. Helyiség esetében ez a megkötés kiegészül az Ltv. 89.. (4) bekezdésében foglaltakkal. 14. Záró rendelkezés (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyző gondoskodik. Taksony, 1994. november 28. Nyeste István sk. Polgármester Vargáné dr. Pető Terézia sk. jegyző Záradék: a rendelet egységesítése és kihirdetése 2004. február 23-án megtörtént. /:Széll Attila:/ jegyző 6