SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 6

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN Tanulói munkatankönyv Fejlesztő k Maul Borbála Pethőné Nagy Csilla

TARTALOM ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN 5 A ROMANTIKA KÖLTÉSZETE A VILÁGIRODALOMBAN 5 A ROMANTIKA VILÁGKÉPI, POÉTIKAI JELLEMZŐ I 19 EGY ROMANTIKUS TERMÉSZET- ÉS SZABADSÁGÉLMÉNY P. B. SHELEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ 31 TÖRTÉNELEM- ÉS LÉTBÖLCSELET A MAGYAR ROMANTIKUS KÖLTÉSZETBEN 31 RENDÜLETLEN(ÜL) 74 EMBER VAGYUNK, A FÖLD S AZ ÉG FIA 114 MI VAGYOK S MIÉRT VAGYOK? 12 2 A ROMANTIKUS EMBERISÉGKÖLTEMÉNY 12 2 EGY JELLEGZETESEN KEVERT MŰ FAJ ELŐ - ÉS UTÓÉLETE 12 3 A MORALITÁSDRÁMÁTÓL GOETHE FAUSTJÁIG 143 EGY FILOZÓFIAI MESEDRÁMA VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE 16 1 MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA 217 A ROMANTIKUS EMBERISÉG-SZÍNJÁTÉK ÉS A 20. SZÁZADI MODERN DRÁMA

1. A ROMANTIKA KÖLTÉSZETE A VILÁGIRODALOMBAN A modul az európai romantika lírájába enged bepillantást, középpontjában P. B. Shelley Óda a nyugati szélhez című költeményének részletes elemzésével. A nemzeti irodalmak határain túllépve a szövegek, szövegrészletek a romantika költészetfelfogásának értelmezésében segítenek benneteket. Megismerjük azokat az esztétikai-poétikai jellemzőket, melyek együttesen eredményezték azt a változást a költői nyelvben, amelyet a modernség teljesít majd ki. A ROMANTIKA VILÁGKÉPI, POÉTIKAI JELLEMZŐ I 1. Keressünk ellentétpárokat! Olvassátok el figyelmesen a szöveget, s a szövegből vett oppozíciók felállításával mutassátok be, hogyan változott a 18. század végére az ember és a költő világban elfoglalt helye, én- és világértelmezése! Hova menekül a romantikus hős? A képmutató világ elől az álomba, a természet földi kincsekkel nem szennyezett gazdagságába, a társadalom-kívüliségbe, a halálba. ( ) A költőnek az emberi lélek olyan mélyrétegeibe is bepillantása van, melyek az álom és az őrület során tárulnak fel, de jövőbelátó képességgel is rendelkezik. ( ) A személyiség romantikus túlméretezettsége, a lélek új és új területeinek művészi átvilágítása azonban korántsem jelentette azt, hogy valamiféle egyoldalúan emberközpontú világkép jött volna létre. Arányosan nőttek ugyanis az emberrel szemben álló erők is. A világ színterén s a romantikus művész mindig ilyen méretekben gondolkodott, ahonnan Isten kiűzetett, a végtelen természet vallása uralkodik: a Szabadság. Ez a szabadság azonban nemcsak az ember szabadsága, hanem az emberellenes erőké is. (Bojtár Endre: Az ember feljő ) ELLENTÉTPÁROK 2. Idézetkártyák Húzz egy idézetkártyát, olvasd fel hangosan, és azonnal értelmezd is az idézetet a többiek számára!

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M 3. Költői programok prózában és versben A) Összegezzétek négy pontban azokat a célokat, amelyeket a szerző, William Wordsworth új kötete verseivel szeretett volna megvalósítani! A táblázat bal oszlopában soroljátok fel a célokat, a jobb oszlopban társítsatok hozzájuk részleteket Táncoló tűzliliomok című költeménye szövegéből! A fő cél ugyanis, amit e költeményekben kitűztem, az volt, hogy a mindennapi életből válasszam ki az eseményeket és a helyzeteket, és hogy mindvégig amennyire lehetséges oly nyelven adjam elő vagy írjam le őket, melyet valóban használnak az emberek; egyúttal pedig az, hogy a képzelettel kissé kiszínezzem azokat, miáltal az elme szokatlan megvilágításban látja a köznapi dolgokat; továbbá és mindenekelőtt pedig az, hogy ezeket az eseményeket és helyzeteket érdekessé tegyem oly módon, hogy felkutatom bennük híven, bár nem hivalkodón természetünk ősi törvényeit: főképpen ami azt a módot illeti, ahogyan felindult állapotban társítjuk a képzeteket. (W. Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz részlet) W. WORDSWORTH: TÁNCOLÓ TŰZLILIOMOK Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tűnt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, költő ily társaság előtt csak boldog s vidám lehetett! Néztem, néztem, nem tudva még, hogy mily gazdaggá tett a kép; mert ha merengő éjeken lelkem most önmagába néz, gyakran kigyúl belső szemem, mely a magány áldása, és megint veletek lobogok, táncoló tűzliliomok. (Szabó Lőrinc fordítása)

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 7 CÉLOK SZÖVEGRÉSZLETEK 1. 2. 3. 4. B) Az idézett szövegrészletek S. T. Coleridge Kubla kán című költeményéből valók, és jól mutatják a szerző költészetének sajátosságait. Egészítsétek ki a táblázatot, fogalmazzatok lehetséges alkotói célokat a versrészletekhez! CÉLOK SZÖVEGRÉSZLETEK s itt tömjénfa nyilt, illat volt a lomb, tündöklő kertek és kanyar patak; ott sötét erdők, vének, mint a domb, öleltek napos pázsitfoltokat. Öt mérföldet átkanyarogva szállt a szent Alph a völgybe, nagy erdők alatt, aztán elérte a barlangokat s leviharzott a halott óceánba: s e messzi zajból Kubla ősatyák szavát hallotta, hadak jóslatát! A kéjpalota nézte sok száz lenge tornyát a vizen és egy zene volt a forrás és a barlang, egy ütem. Zendülne csak szivemben még egyszer a dala, oly vad gyönyör gyúlna ki bennem, hogy felépítném csupa muzsikából azt a szép fénydómot! a jégtermeket! (Szabó Lőrinc fordítása)

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M C) Byron Kain című művéből idézzük Lucifernek a romantikus világkép lényegét összegző szavait. Értelmezzétek részletesen az idézetet! A ROMANTIKUS VILÁGKÉP JELLEMZŐ JE SZÖVEGRÉSZLET Tűrj és gondolkozzál, s alkoss tenszívedben Külön világot, hol mi sem zavar. Így jutsz közelebb a szellemekhez, és így Harcolhatsz győzelmesen tenmagaddal. D) Húzzátok alá és értelmezzétek H. Heine német költő egyik költőtársáról, Novalisról írt sorainak két legfontosabb megállapítását! Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat, kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt. 1. állítás értelmezése: 2. állítás értelmezése: 4. Házi feladat Foglald össze a magad számára rövid esszében a megidézett romantikus költők világlátását, esztétikai-poétikai törekvéseit! Adj címet írásodnak! Segíthetnek a megoldásban a következő szempontok: a költői én és a valóság viszonya; a lírai alkotások témája, tárgya; a nyelvi megalkotottság jellemzői.

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 9 5. Belső képalkotás Képzeld el azt a számodra legcsodálatosabb-legfantasztikusabb tájat, ahol szívesen eltöltenél egy napot! Képzeld el azt a zord, vadromantikus tájat is, ahol ezer veszélynek vagy kitéve! Írd le, mondd el padtársadnak minél részletesebben a megidézett helyszíneket! Hallgassátok meg egymást, és hasonlítsátok össze a belső képeket! 6. Látvány és látomás a természetélmény megjelenítése a romantikus költészetben A) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tünt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak, álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, költő ily társaság előtt csak boldog s vídám lehetett! (W. Wordsworth: Táncoló tűzliliomok)

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M A/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS A/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! A/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk: B) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! De óh, amott a cédrusfödte bércen a mélybe milyen hasadék szakadt! Micsoda vad hely! démon-kedvesét sem siratja szentebb, iszonyúbb vidéken elhagyott nő a sápadt hold alatt! S e szakadékból, forrva, zakatolva,

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 11 mintha a föld gyors lélegzete volna, hatalmas forrás lüktetett elő: torkából, mint felugró jégeső vagy mint a pelyvás mag a csép alatt, ívben repült a sok nagy szirtdarab: s táncos sziklákkal együtt így okádta a folyót a kút örök robbanása. (S. T. Coleridge: Kubla kán) B/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS B/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! B/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk:

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M C) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Másfelé fordulok, a szent, kimondhatatlan és titokzatos éjszakához. Lent hever a világ mély szakadékba merülve, helye magányos és kopár. Mélységes honvágy sajdul a lélek húrjain. Harmatcsöppekben hullanék alá s vegyülnék el a hamuval. Emlékezés távolai, ifjúság vágyai, gyermekkor könnyei, az egész hosszú élet kurta örömei, meddő reményei: úgy lengnek elő mind, szürke ruhában, mint esti köd naplemente után. Más tereken ütötte föl víg sátrait a fény. Hát sosem tér vissza gyermekeihez, akik ártatlan hittel várják? C/1. páros (Novalis: Himnuszok az éjszakához; Rónay György fordítása) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a szövegben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS C/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a szövegrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! C/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk:

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 13 D) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! D/1. páros Ah tó! zord rengeteg! Barlang, száz néma kőszirt, mit az idő kimél vagy új élettel áld, őrizd meg ezt az éjt, óh szép természet, őrizd emlékét legalább! Hogy mindig itt legyen, nyugtodban, viharodban, szép tó, itt, a derűs dombok képeiben, a föléd meredő vad fenyőkben s a roppant sziklákban: itt legyen! A zefírben, amely zokog és tovaszárnyal, morajodban, melyet két partod visszazeng, az ezüsthomlokú holdban, mely sugarával szép tükrödön mereng! Hadd mondja majd a nád susogó szeleidben, hadd mondja lebegő balzsamlehelleted, hadd mondja, hang, szin és lélek, hadd mondja minden, hogy: Szivük szeretett! (A. de Lamartine: A tó; Szabó Lőrinc fordítása) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M D/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! D/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk: E) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! E/1. páros a Gangesz-parton a legszebb ligetbe röpülsz velem. Ott szelíd holdsugárban virágzó kert susog. Rád, nővérükre várnak a lenge lótuszok. Ibolyák enyelegnek halkan, fenn csillag gyúl magosan. Mese csordul a rózsák ajkán, rejtelmesen, illatosan. A gazellák rád függesztve szemüket, néznek komolyan, és hallod, amint messze morajlik a szent folyam. (H. Heine: A dal szárnyára veszlek; Lator László fordítása) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki!

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 15 LÁTVÁNY LÁTOMÁS E/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! E/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk: F) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Üdv, üdv! hazámnak partja már víz kékjén szürke folt, az éji szél sír, zúg az ár, a vad sirály sikolt. Ott túl a nap most ült el épp, s míg űzzük őt, nyomon, zeng búcsúszóm felé s feléd: jó éjt, szülőhonom! (Byron: Childe Harold búcsúja; Tóth Árpád fordítása)

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M F/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS F/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! F/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt az alábbi festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A kép: Indoklásunk:

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 17 Képek a 3. párosok feladatához (2) Friedrich, C. D. (1774 1840) (1) Cézanne, P. (1839 1906) (3) Turner, J. M. W. (1775 1851) (5) Delacroix, E. (1798 1863) (4) Friedrich, C. D. (1774 1840) (6) Friedrich, C. D. (1774 1840)

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M (7) Constable, J. (1776 1837) (9) Gauguin, P. (1848 1903) (8) Monet, C. (1840 1926) 7. Olvasd el a következő összefoglalást, és készíts hozzá széljegyzetet az ismert jelöléstechnikával! Ha csoportmunkátok eredményes volt, csak ( ) jelek kerülnek a margóra. A romantikus költők olyan költészet megteremtésére törekedtek, amely NEM ÁBRÁZOLJA a világot, hanem a művészi szellem belső tartalmaiból MAGA TEREMT VILÁGOKAT. Számukra a természet a személyiség belső világának, hangulatainak, vágyainak, álmainak a tárgyiasulása, szélsőséges érzelmi állapotainak kivetülése. A romantika életérzésének egyik legjellemzőbb sajátossága az emberi és természeti világ együttes átélése, a világ minden dolgával való egyetemes együttérzés. A LÁTOMÁS olyan alkotott kép, amely a megszokott valóságon túllépve, azon felülemelkedve szabad és váratlan kapcsolódásokat teremt egymással össze nem függő jelenségek között. Sajátos logikája az áloméhoz hasonló, mégis abban különböznek, hogy a látomás a művészetben megformált, egységes egésszé válik. Egységét rendkívül erős, felfokozott érzelmi, indulati töltése adja.

EGY ROMANTIKUS TERMÉSZET- ÉS SZABADSÁGÉLMÉNY P. B. SHELLEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ 8. Állóképek 7-8 fős csoportokban alkossatok egy-egy szimbolikus állóképet (szoborcsoportot), amely a szabadságot mint fogalmat jeleníti meg! A csoport minden tagja legyen része az alakzatnak! 9. Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, majd a verset! Nyugati (nyugatias szelek) A troposzféra felső régiójában (10 12 km-es magasságban) igen nagy sebességű (300 500 km/ óra) nyugatias áramlatok haladnak. Legnagyobb sebességüket a közepes szélességeken, tehát a 30. és 60. szélességi körök között érik el. Hazánk időjárását is ezen áramlatok által szállított ciklonok alakítják. Kialakulásukat a sarkok és az egyenlítő közti nyomáskülönbségnek köszönhetik. (Nemerkényi Antal Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó) P. B. SHELLEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ Nyugati nyers Szél, Ősz sóhajja, vad! Te láthatatlan! jössz, és mintha mord varázsló űzne szellemrajt, szalad a sárga s éjszín s lázpiros csoport: a pestises lombok holt népe Te, kinek szekere téli sutba hord sok szárnyas magvat, hűs sötétbe le, aludni, mint a test, mely sírba dőlt, míg azur húgod, a Tavasz szele megint kürtjébe fú, s riad a föld, s édes bimbónyáj legel a napon s völgyet-hegyet szín s illat lelke tölt; Vad Szellem! szálló, élő mozgalom! ki rontasz és óvsz! halld, óh, halld dalom! I Te, kinek míg az ég reng áramán omló felhő, mint hullt lomb, andalog, hullatja busa ága: Menny s Óceán s zápor zuhan, s villám, bús angyalok, s kibomlik már kék útad tág legén mint vad menád-haj s szikrázik s lobog az ég aljától, hol kihúnyt a fény az ég ormáig a közelgető vihar sörénye! Óh, Te, a szegény év gyászdala, ki zengsz, míg rest tető gyanánt az Éj, e roppant sírhalom borúl körül s bús boltját reszkető páráid terhelik, s a hűs falon vak víz s tűz s jég tör át! óh, halld dalom. II

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M III Ki felvered nyár-álmából a kék Földközi-tengert, mely lustán pihen kristályos habverés közt fekve rég habkő fokoknál, Baiae öbliben, s álmában agg kastélyok tornya ring a hab sürűbb napfényén égve lenn, s azúr moszat s virág lepi be mind, oly szép, hogy festve sem szebb óh, te Szél, ki jössz, s Atlant vad vízrónája ing s fenékig nyílik s látszik lent a mély tenger-virág s mit az iszap bevon: a vízi vak lomb, mely zöldelni fél, mert hangod csupa sápadt borzalom, melytől remeg s széthull óh, halld dalom! IV Ha lomb lehetnék, s vinnél, bús avart, vagy felhő, szárnyaid közt lengeni, vagy hullám, mely, bár zúgasd és kavard, szabad, majdnem miként Te s adsz neki erőt, erős úr! vagy ha csak kora kamaszidőmnek térne gyermeki víg lelke vissza, óh, ég vándora! Midőn társad valék s hivém: elér a lélek s túlröpül óh, tán soha nem zengne jajszóm, mely most esdve kér: ragadj el hab, felhő, vagy lomb gyanánt, mert tövisekre buktam, s hull a vér, s zord órák súlya húz s lánccal fon át, lelked szabad, vad, büszke rokonát! V Legyek hárfád, mint hárfád a vadon, hulló lomb vagyok én is, ne kimélj! Ha vad zenéd felzúdul szabadon, lomb s lélek hadd kisérje őszi, mély dallal, mely édes, bár fáj óh, te zord lélek, légy lelkem, én s te: egy személy! Holt szellemem a Tér ölén sodord, tört lombként, melytől sarjad újra más! S dalom égő zenéjét messzi hordd, mint oltatlan tűzhelyről a parázs röpül, óh, szórd szét, hol csak ember él! Ajkam szavából prófétás varázs kürtöljön az alvóknak! Óh, te Szél! késhet a Tavasz, ha már itt a Tél? (Tóth Árpád fordítása)

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 21 10. Olvasd el csöndben, magadban az alábbi idézetet! Keress benne olyan megállapításokat, melyek számodra meglepőek, melyek megértéséhez a költemény szövegének részletes vizsgálata szükséges! Húzd alá ezeket az állításokat! Ő is [Shelley, P. B.], mint annyian, a természetben találta meg e megváltó erőt. Nem egyes jelenségeiben vagy reális megfigyelésében. Hanem arkangyali távlatokban, minden jelenség kapcsán átzengve az egész mindenséget. Mint a nyugati szél, amelyhez legbámulatosabb költeményét írta. Nem is a jelenség érdekli, hanem vonatkozásai a mindenséghez és a lélekhez, mintegy zenéje a nagy hangversenyben. Legjobb példa erre épp az Óda a nyugati szélhez. Ez a vers úgy áll előttem, mint egy csoda: erő és remegés egyszerre, zene és épület, de ha épület, legalábbis bábeli torony, és ha zene, akkor világzengés. Bizonnyal a legszebb versek egyike a világon; hármat-négyet mernék melléje állítani, de inkább egy kicsit mögébe (Babits Mihály: Az európai irodalom története) 11. Versértelmezés A) A költői én így jellemzi az első szakasz végén a nyugati szelet: Ki rontasz és óvsz!. Mutassátok be a nyugati szél ambivalens jellegét a földön! Grafikai szervezőnek használjatok T-táblázatot! RONTASZ ÓVSZ B) A második egységben a tér kinyílik, és a nyugati szél megmutatja félelmetes erejét a levegőben. Mutassátok be a szél fenti és lenti működését! Keressetek láttató, érzékletes képeket! Grafikai szervezőnek használjatok T-táblázatot! FENT LENT

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M C) A harmadik egységben a nyugati szél egyetemes ereje a vízben mutatkozik meg, ahogy feltárja a tenger nyugalmát, szépségeit és veszélyeit. Keressetek példákat (+) és ( ) hatású képekre! Értelmezzetek kettőt-kettőt a képek közül! (+) HATÁSÚ KÉPEK ( ) HATÁSÚ KÉPEK ÉRTELMEZÉS: ÉRTELMEZÉS: D) A negyedik egységben a szél helyett a lírai én kerül a középpontba léthelyzetének ambivalenciájával. Töltsétek ki a táblázatot, és jellemezzétek a vers beszélőjét! GYERMEKI ÉN FELNŐ TT ÉN SZENVEDŐ SZABAD E) A költeményben a lírai én a nyugati szél erejét, szerepét nemcsak működése közben mutatja meg, hanem metaforákkal is megnevezi. A kettéosztott napló bal oldali oszlopába gyűjtsétek ki a szél metaforáit, a jobb oszlopba pedig néhány metaforához megjegyzéseiteket, reflexióitokat írjátok! Ezután szóban, összefüggő szövegben jellemezzétek a szelet! METAFORÁK REFLEXIÓK

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 23 F) A versben megjelenített nyugati szél egyetemes volta abban is megmutatkozik, hogy nemcsak az élő, működő természeti világban van jelen, hanem állandóan kapcsolatba kerül a halállal. Keressétek ki a vers szövegéből és értelmezzétek a halálra utaló képeket, motívumokat! HALÁLRA UTALÓ KÉPEK ÉRTELMEZÉSEK

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M G) A költeményben a lírai én többféle beszédhelyzetben szól a nyugati szélhez. a) Keressetek idézeteket az egyes beszédhelyzetekhez! BESZÉDHELYZETEK IDÉZETEK MEGSZÓLÍTÁS KÉRÉS MAGASZTALÁS KÖNYÖRGÉS b) Értelmezzétek összefüggő szövegben a beszélő könyörgésének tárgyát, és igazoljátok, hogy profán imaként (himnuszként) is olvasható a vers!

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 25 H) A szél mint természeti erő minden évszakban jelen van, így része az örök körforgásnak, az elmúlásnak és újjászületésnek. a) Keressétek ki a vers szövegéből és értelmezzétek az évszakokra utaló képeket, motívumokat! ÉVSZAK-MOTÍVUMOK ÉRTELMEZÉS b) Ezek függvényében értelmezzétek a költeményt záró kérdést! I) A költő öt egységre az egyes szakaszokkal egy új szonettformát hozott létre Shelley osztotta a verset. A verszenén, a képek áradásán, az egységes hangnemen túl egyes motívumok is összekötik a szakaszokat. Keressetek ilyen visszatérő, ismétlődő motívumokat a költeményből, és értelmezzétek őket! ISMÉTLŐ D Ő, ÖSSZEKÖTŐ MOTÍVUMOK ÉRTELMEZÉS

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M J) Shelley Ódájában a versforma és a verszene is a végtelen szabadság érzetét erősíti. Bizonyítsátok! Megadjuk a szempontokat, keressetek hozzájuk idézeteket, és értelmezzétek a jelenségek szerepét! SZEMPONT IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS RÍMKÉPLET IDÉZET SZEREPÉNEK ÉRTELMEZÉSE ÁTHAJLÁSOK KÉSLELTETÉSRE ÉPÜLŐ VERSMONDATOK KÉSLELTETÉSRE ÉPÜLŐ VERSSZERKESZTÉS HANGUTÁNZÓ, HAN- GULATFESTŐ SZAVAK ALLITERÁCIÓK A DAL, A ZENE NYOMA- TÉKOS JELENLÉTE AZ 5. SZAKASZBAN

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 27 12. Kisesszé Fogalmazz két tételmondatot a megismert vershez! Az egyiket értelmezd rövid, érvelő esszében! Tételmondat: Tételmondat: Kisesszé:

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M 13. Olvassátok el az alábbi, a költő szerepét megfogalmazó szövegrészletet! A költők nem csupán a nyelv művészei, hanem törvények alkotói, a civilizált társadalom alapítói és az életbölcselet feltalálói. ( ) A költőket törvényhozóknak, illetve prófétáknak nevezték: a költő lényegileg foglalja magában és egyesíti e két jelleget. ( ) A költő a jelenben a jövőt is meglátja 14. Olvassátok el John Keats Óda egy görög vázához című versét! (Shelley, P. B.: A költészet védelme) J. KEATS: ÓDA EGY GÖRÖG VÁZÁHOZ Oh, tűnt derűk arája, íme még itt állsz, s dajkál a vén idő s a csend s mesélsz: füzérid közt rajzos regék lágy dalnál édesebb lejtése leng: oh, lombdiszed közt mily legenda él? mily istenségek, vagy mily emberek? Árkádia, vagy Tempe-völgy e táj? vagy más ég s föld? kik e vad némberek? őrültet űznek? vagy harc sodra kél? síp andalog? dob döng? kéj láza fáj? Édes a hallott dal, de mit a fül meg sem hall, még szebb: halk sipocska, zengd! Ne testi fülnek! gyöngyözd remekül lelkembe ritmusát, mely csupa csend! Szép ifju! nótád tündér lomb alatt örökre szól s örök a lomb a fán! S te, vad szerelmes, kinek ajakad bár oly közel, édes célt mégsem ér, ne bánd, bár vágyad kéjt hiába kér, örök, szép vágy lesz s nem hervad a lány! Oh, boldog lombsor, el nem száradó, melynek a tavasz búcsút sohsem int, oh, boldog pásztor, sohsem fáradó, fújván örök sipod szived szerint, s oh, százszorosan boldog szerelem, örökre hév s örök örömre kész, zsibongó, zsenge vágy: még! egyre még! Mily más a bús, halandó gyötrelem, melytől a szív megundorúl s nehéz s a nyelv kiszárad és a homlok ég. Mily áldozatra gyűl emitt a nép? A zöld oltár elé szent pap vonat szelíd üszőt, amely bődülve lép s borítja lágy szőrét virágfonat. Mily apró város az, mely halk habok partján, vagy békés várövü hegyen tárt utcákkal e jámborokra vár? Oh, kicsi város, néped elhagyott s közűlük hírt regélni nem megyen csöndedbe vissza soha senki már. Oh, antik karcsuság, szelíd ivek, márványfiúk s lányok kecses köre, oh, sűrü ágak, eltiport füvek, oh, formák csöndje, anda gyönyöre az öröklétnek: hűs pásztormese! Ha rajtunk múlás űli már torát, te megmaradsz s míg új jajokkal ég az új kor, nékik is zengsz, hű barát: A Szép: igaz s az Igaz: szép! sohse áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség! (Tóth Árpád fordítása)

A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 29 15. Költőszerep és költészetfelfogás A megismert művek alapján töltsétek ki a halmazábrát a fenti két szempontot szem előtt tartva! Shelley Hasonló Keats Ismertetés a tárgyalt szerzőkről és műveikről BYRON, LORD GEORGE GORDON NOËL (1788 1824): angol költő, a második romantikus nemzedék tagja. Korának legismertebb és legnagyobb hatású költője volt, amit művei mellett részben botrányos életvitelének és világlátásának is köszönhetett. 1816-ban végleg elhagyta Angliát, 1823-ban bekapcsolódott a görög felszabadító mozgalomba. Legjelentősebb művei: Childe Harold zarándokútja, A gyaur (elbeszélő költemények), Manfred, Káin (drámai költemények), Don Juan (verses regény). COLERIDGE, SAMUEL TAYLOR (1772 1834): az angol kora romantika egyik legjelentősebb költője. 1798-ban Wordsworth-szel közösen jelentették meg verseskötetüket Lírai balladák címmel. Ez a kötet az angol romantika korszaknyitó műve. Költői életműve viszonylag kis terjedelmű és töredékes, a hallucináció és az álom adja műveinek különös varázsát. Legjelentősebb művei: Rege a vén tengerészről, Kubla kán. HEINE, HEINRICH (1797 1856): a kései német romantika egyik legjelentősebb költője. Versei a népdalok formai egyszerűségét idézik, máig legnépszerűbb kötete a Dalok könyve (1827). Ennek központi témája a romantikus elvágyódás, melyet a költői én kétellyel, iróniával ábrázol. KEATS, JOHN (1795 1821): angol költő, a második romantikus nemzedék tagja. Témaválasztására a görögségélményen kívül jellemző a természet és művészet élményének megfogalmazása. Legjelentősebb művei öt Ódája (egy csalogányhoz, egy vázához, az őszhöz, a melankóliához, Psychéhez). LAMARTINE, ALPHONSE-MARIE-LOUIS PRAT DE (1790 1859): francia költő. Első verseskötete, a Költői elmélkedések (1820) megjelenésétől számítjuk a francia romantika kezdetét. Költészetét a fájdalom, a szenvedés őszinte kifejezése, a természet ábrázolása, filozófiai emelkedettség jellemzi (A tó, A völgy).

30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M NOVALIS (írói név), FRIEDRICH VON HARDENBERG (1772 1801): német író, költő. Életművét mindössze hat év alatt alkotta meg. Legjelentősebb szépirodalmi művei a Himnuszok az éjszakához (1800) című költeménye, amelyben a halott kedves és a túlvilág utáni vágyat szólaltatja meg, valamint a Heinrich von Ofterdingen című, befejezetlenül maradt regénye. A műben szereplő kék virág a végtelen utáni vágy szimbóluma a romantika jelképévé vált. SHELLEY, PERCY BYSSHE (1792 1822): angol költő, Byron barátja, a második romantikus nemzedék tagja. 1818-ban végleg elhagyta Angliát, Itáliában telepedett le. Költészetét végletes érzelmek kifejezése, látomásos képalkotás, zeneiség jellemzi. Legjelentősebb művei: A megszabadított Prométheusz (drámai költemény), A költészet védelme (esszé) és az ódák (pl. Óda a nyugati szélhez). WORDSWORTH, WILLIAM (1770 1850): az angol kora romantika költője. 1798-ban Coleridgezsal együtt jelentették meg a Lírai balladákat, leghíresebb versei ebben a kötetben szerepelnek: Táncoló tűzliliomok, Sorok a tinterni apátság fölött. Témaválasztásában a tájleírás és a paraszti élet jelenségeinek bemutatása a meghatározó.

2. TÖRTÉNELEM- ÉS LÉTBÖLCSELET A MAGYAR ROMANTIKUS KÖLTÉSZETBEN Ebben a modulban KÖLCSEY FERENC, VÖRÖSMARTY MIHÁLY és PETŐFI SÁNDOR néhány lírai művét olvassuk és értelmezzük. Ezek a költemények a magyar romantikus líra BÖLCSELETI indíttatású művei: az emberiség és a magyarság történelmének célszerűségével, valamint az egyes ember létének értelmével kapcsolatos kérdéseket firtatnak. A bölcseleti jellegű költészet persze akkor sem filozófiai tételek ritmusos megfogalmazása, ha maguk a költők olvasóként járatosak is különféle filozófiai irányzatokban vagy egyes, a korszakra hatással bíró filozófiai irányok megfigyelhetők gondolkodásmódjukban. A hatás az irodalomban áttételes. Alapja a személyes (szerzői-alkotói) megértés, értelmezés és szándék, amely irodalmi módon szerveződik meg a szövegekben. Az ilyen kérdésfelvetésű lírai műveket az INTELLEKTUÁLIS költészet tematikus csoportjába is sorolja az irodalmi hagyomány. A témával összefüggésben műfaji kérdéseket is megkísérlünk kibontani, és meggondoljuk, hogy milyen beszédhelyzetek, szerkezetek, konvenciók szerint szerveződnek az olvasott költemények. RENDÜLETLEN(ÜL) 1. Gondolkodás a történelemről és az emberi létről Alakítsatok hatfős csoportotokból három párt, és osszátok fel a képsorozatokat! a) Minden páros beszélgessen saját képsorozatáról a képeket metonímiaként vagy metaforaként olvasva a következő szempontok szerint: Mire asszociáltok a képek alapján az emberi életről, az ember önmegvalósításának lehetőségeiről? Mi jut eszetekbe a történelemről, az emberiség történetéről? A) párosok

32 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M B) párosok

T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T... 33 C) párosok b) Osszátok meg csoportotokkal a legfontosabbnak tartott gondolatokat! c) Vajon mit jelent az emberiség történelmének és az emberi létezésnek a nagy kérdéseiről gondolkodni? Szerintetek mik ezek a kérdések? Írjátok be a kettős pókhálóábrába! A történelem nagy kérdései Az emberi lét nagy kérdései

34 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M d) Olvassátok el a tájékoztató szöveget, és hasonlítsátok össze a kettős pókhálóábrába írt kérdéseitekkel! Húzzátok alá a szövegben azokat a szempontokat, amelyekre az általatok írtak nem kérdeznek rá! A történettudomány és a történelemfilozófia, e két tudomány, amelyek segítségével a történelemben tájékozódunk, körülbelül kétszázötven éve vált el egymástól. Míg a TÖRTÉNETTUDO- MÁNY módszertanilag szabályozott módon, a mindenkori jelen szemszögéből azt igyekszik kideríteni, hogy mi történt a múltban, és hogy a múltbeli események miként mentek végbe, addig a TÖRTÉNETFILOZÓFIA a történelem természetének kérdéseire keres választ, és az ember történelmi létét vizsgálja. Van-e olyan rendezőelv, amelynek segítségével bármiféle egyetemes értelem felmutatható a történelemben? Van-e célja, tesz-e látható, értelmes lépéseket vagy ki van szolgáltatva a mindenkori jelen erőinek? A romantika a modern értelemben vett nemzetek és nemzettudatok kialakulásának időszaka is, amelyben megélénkült az érdeklődés a nemzeti történelem iránt. Ezért a romantika történelemszemléletének középpontjába a nemzet történetisége került, gyakran erre vonatkozóan tett fel történelembölcseleti kérdéseket, sőt a kulturális és művészeti jellegű kérdéseket is nemzeti környezetbe ágyazott történelmi-társadalmi látószögből közelítette meg. A LÉTBÖLCSELET az egyént, az egyes embert állítja vizsgálódása középpontjába. Azt firtatja, hogyan, miben ragadható meg az emberi lény lényegisége, milyen az individuum és a világ, élet és halál viszonya. Van-e az embernek, s ha igen, miben áll szabad választási lehetősége sorsa irányításában, illetve milyen magatartásforma követésével élhet a legharmonikusabban a világban. A görögök nem tettek fel a történelem értelmére vonatkozó kérdéseket. Lenyűgözte őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, és a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelem-megértésük mintája is. (Karl Löwith) A végre és az értelemre irányuló történelem- és létbölcseleti elképzelések gyökereit a Biblia könyveiben találjuk meg. Például az Újszövetség beteljesültnek tekintette az Isten által kormányzott történelmet. Az üdvtörténet szempontjából kevés jelentőséget tulajdonított a világi eseményeknek, és az emberi élet is a lélek halhatatlanságában nyert transzcendentális távlatot. A célelvűség (teleológia) azonban nem csak vallási meghatározottságú lehet. A felvilágosodás korától kezdtek a történelemre úgy gondolni, hogy nem hivatkoztak az isteni gondviselésre. A gondviseléshit megrendülésével a keresztény üdvtörténeti gondolat helyett az emberi észbe és haladásba vetett hit került előtérbe. A romantika korára viszont megkérdőjeleződött a történelem célelvűsége, a felvilágosodás kori fejlődéseszmét ciklikus történelemszemlélet váltotta fel. Herder a nemzetek életét az egyes ember életszakaszai szerint gondolta el: ifjúkorra, férfikorra és aggkorra osztotta a nemzet történelmi létét. Ez a felosztás a keletkezés virágzás hanyatlás ciklikusságában gondolkodott. (Ugyanakkor Herder az egyetemes történelem szintjén hitt a célelvűségben.) A 19. században, a romantika korára az egyes ember is kezdte ingatagnak érezni létének transzcendens távlatát, és szembesült saját végességének tudatával. Ugyanakkor (különösen Közép- és Kelet-Európában) a nemzeti és modernizációs programok következtében az egyes ember létének a hazáért való cselekvés etikája képes volt távlatot és értelmet adni.

T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T... 35 2. Amit már tudunk, illetve tanultunk Az alábbi táblázat segítségével idézzétek fel, mi mindent tudtok már Kölcsey Ferenc történelem- és nemzetfogalmáról, illetve ezek tartalmának változásáról! A NEMZETI TÖRTÉNELEM ALAKULÁSÁNAK IRÁNYÍTHATÓSÁGA, A NEMZETI TÖRTÉNELEM ÉS A NEMZETI IRODALOM VISZONYA ÉRTEKEZŐ PRÓZÁJÁBAN KÖLTÉSZETÉBEN ESZTÉTIKAI VÁLASZA TÖRTÉNETI VÁLASZA FILOZÓFIAI- ERKÖLCSI VÁLASZA HIMNUSZ (1823) HUSZT (1831) NEMZETI HAGYOMÁNYOK (1826) MOHÁCS (1826) PARAINESIS (1837) 3. Történelemértelmezések, szerepek és magatartásformák Kölcsey Himnusza és Vanitatum vanitas című költeménye nagyjából azonos időben keletkezett, mégis eltérő szempontból és eredménnyel értelmezi a történelmet és az ember magatartás-lehetőségeit. Olvasd el újra a Himnuszt, és olvasd el figyelmesen a Vanitatum vanitast!

36 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M KÖLCSEY FERENC: HIMNUSZ A magyar nép zivataros századaiból. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak 1 vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád 2 Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús 3 hadát Bécsnek büszke vára. KÖLCSEY FERENC: VANITATUM VANITAS 4 Itt az írás 5, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék. Sándor 6 csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele 7 dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. 1 Bendegúz a középkori krónikáink szerint Etele (Attila), Buda és Keve apja. E hagyomány nyomán Kölcsey a hunok leszármazottainak tartja a magyarokat. 2... 3... 4 Hiúságok hiúsága vagy hiábavalóságok hiábavalósága vagy hívságok hívsága (latin) így kezdődik az ószövetségi Prédikátor könyve. 5 Salamon (i. e. 961 922): Izrael harmadik királya, legendás a bölcsessége, neki tulajdonítják a Prédikátor könyvét. 6 Nagy Sándor (i. e. 356 323): makedón király, világhódító 7 Etele: Attila (432 453) hun nagyfejedelem

T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T... 37 Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! A virtus 8 nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz 9 lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúlás kínjele; A vég, melyet Sokrat 10 ére, Catonak 11 kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora. És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles? Mámor bírta koponyátok, Plato 12 s Aristoteles. 13 Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány. Demosthén 14 dörgő nyelvével Szitkozódó halkufár; Xenofon 15 mézbeszédével Rokka közt mesére vár; Pindár 16 égi szárnyalása Forró hideg dadogása; S Phidias 17 amit farag, Berovátkolt kődarab. Mi az élet tűzfolyása? Hulló szikra melege. A szenvedelmek zúgása? Lepkeszárny fergetege. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri, Hit s remény a szűk pályán, Tarka párák s szivárvány. 8 virtus: erény (latin) 9... 10 Szókratész: ókori görög filozófus (i. e. 469 399), az athéni demokrácia bírósága halálra ítélte, a börtönben kiitta a méregpoharat. 11... 12 Platón (i. e. 427 347): ókori görög filozófus, Szókratész tanítványa, Arisztotelész mestere 13 Arisztotelész (i. e. 384 324): ókori görög bölcselő 14 Démoszthenész: (i. e. 384 322): ókori görög szónok, államférfi 15... 16... 17 Pheidiasz (i. e. 431?): ókori görög szobrász

38 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! 1823. január 22. Holdvilág csak boldogságunk; Füst a balsors, mely elszáll; Gyertyaláng egész világunk; Egy fúvallat a halál. Vársz hírt s halhatatlanságot? Illat az, mely tölt virágot, És a rózsát, ha elhúll, Még egy perccel éli túl. Hát ne gondolj e világgal, Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló! 1823. február április a) Fogalmazz meg néhány, egymással ellentétpárba állítható különbséget, amit már az első, öszszevető olvasáskor észrevettél! Írd be ezeket a táblázatba! b) Beszéljétek meg együttműködő csoportjaitokban észrevételeiteket, és egészítsétek ki értelemszerűen a táblázataitokat! HIMNUSZ VANITATUM VANITAS Saját észrevételeim:

T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T... 39 A csoportom észrevételei: c) A két vershez írt lábjegyzetekből néhány lemaradt. Készítsétek el a hiányzó magyarázatokat, és írjátok be a megfelelő helyekre! d) Fogalmazzatok meg olyan kérdéseket, amelyekre szerintetek válaszol a Himnusz, illetve a Vanitatum vanitas! HIMNUSZ VANITATUM VANITAS e) Hogyan illik a Kölcseyről (életéről, költészetéről, gondolkodásáról) eddig megismert képetekbe a Vanitatum vanitas? Mi minden tűnik ellentmondásosnak? f) Hasonlítsátok össze a Himnuszt és a Vanitatum vanitas című verset a csoportotok szempontja szerint! (Más csoportok közzétételének jegyzetelésére használjátok a szemponttáblázatot.)

40 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M HIMNUSZ KÉRDÉSEK VANITATUM VANITAS A) Milyen műfajt jelöl, milyen kommunikációs szerepű előszöveg(ek)re utal a cím? Hogyan jelennek meg a várt konvenciók a költeményben? Mi a Himnusz alcímének a szerepe? B) Milyen korábbi irodalmi hagyományokhoz, értelmezési szemléletekhez kapcsolható a vers? Mi a kapcsolódás szerepe? C) Hányféleképpen lehet értelmezni a vers beszédhelyzetét? (Ki beszél, kihez, kinek a nevében, milyen szándékkal?)

T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T... 41 HIMNUSZ KÉRDÉSEK VANITATUM VANITAS D) Mi az emberi közösség köre, tartalma, tere és ideje, amire a beszélő figyelme kiterjed? (Kinek, illetve minek a történeteként van szó a történelemről?) E) Hogyan épül fel a vers szerkezete? Hogyan tagolható szerkezeti egységekre? F) Milyen a beszélő történelemszemlélete? Milyen hatalom irányítja szerinte a történelmet? Milyen magatartás-lehetőségei vannak a nemzetnek, illetve az embernek? Hogyan jelenik meg ez a hangnemben?

42 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M 4. A Vanitatum vanitas képalkotása Gyűjtsetek a Vanitatum vanitasból motívumokat, költői képeket a táblázat szempontjai szerint, majd értelmezzétek szerepüket, jelentéstartalmukat! (LE)MINŐ SÍTÉSEK FÉNYJELENSÉGEK BIZONYTALAN LÉGMOZGÁSOK ÁLLATOK BETEGSÉGEK HOGYAN, MILYEN ELJÁRÁSSAL JÖN LÉTRE A JELENTÉKTELENÍTÉS? HOGYAN VISZONYUL A JELENTÉKTELENÍTÉS A KOMMENTÁTORI SZEREP- HEZ ÉS A KOMMENTÁTOR ÁLTAL JAVASOLT MAGATARTÁSFORMÁHOZ? A szerephez: A javasolt magatartásformához: 5. Kapcsolatok, alternatívák Hogyan hozhatók kapcsolatba az értekező Kölcsey alábbi gondolatai a Himnusz, illetve a Vanitatum vanitas kérdéseivel? a) ( ) minden ember saját szemüvegével nézi a világot, s ki tudná meghatározni, ki tart jobb üveget? A vizsgáló-e, vagy az ábrándozó? (Mohács)

T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T... 43 b) Bölcseink mondják: az ember nem hal meg egészen, nem hal meg örökre. Az eltemetett magból kalász virul fel; az álomra szenderedett hernyó mint lepke száll elő. Gyönyörű hasonlatosságok, melyek óhajtásainkat melegebbekké tehetik ugyan, de bizonyosságot adni nem tudnak. A halhatatlanságról szóló tudomány a filozófiának poézise. Ragyogva biztat mint a szivárvány; de hasonlólag ehhez, testetlen színekből áll elő. Szívet csalhat; értelmet nem hódít. (Vilma) c) Szerencsés történetek felvirágoztathatják, dicsőségre emelhetik a nemzetet; de a balsors csapásaiból is eredhetnek magas érzelmek. Szerencse hiúvá is teszen; szerencsétlenség, ha nem közlelket ért, magábaszállást, önismerést, erőkifejtést hoz magával. (Mohács) d) Meg kell vallani: e választott nép semmivel sem jobb, mint ama másik, melyet Isten hosszú türelem után végre széjjelszórt. Azonban csakugyan nyilvánvalók rajtunk az isteni pártfogás jelei; mert anélkül, saját bűneink következésében, már régen el kellett vala süllyednünk. (Országgyűlési napló) e) Azonban jól megértsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekének egyforma testvérök s a föld minden tartományának egyforma polgáruk legyünk. (Parainesis) f) Hidd el nekem, eljön az idő, midőn az ember, ha nem szerencsés is, felölemelkedik a sorson; s önérzési nyugalomban, fellengezve áll, mint ki tiszta égben a sziklatetőről nézi a lábai alatt tolongó felleget. (Levél Szalay Lászlóhoz) g) Ember a történet urává magát nem teheti. (Parainesis)

44 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M 6. Szöveghagyomány, szövegköztiség, toposz A) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek, valamint a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! Az én napjaim hasonlatosok az elhanyatlott árnyékhoz: és én, mint a fű, megszáradtam. Te pedig Uram, mindörökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre megmarad! (Zsoltárok, 102. 12 13.) És hogy a halandó embernek napjai hasonlatosok a fűhöz, és hogy mint a mezőnek virága, úgy virágzik. És mikor a szél általmegyen rajta; nem lészen többé, és nem esméri többé azt az ő helye. ( ) De az Úrnak jóvolta mindörökkön örökké vagyon az őtet félőkön. (Zsoltárok, 103. 15 17.) Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből? B) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek és a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! Mint vízi búborék ezek el-múltanak; Mint mezei viráh mind el-hervadtanak; Mint kéményből jött füst mind el-oszlottanak; Mert nincsen állandó marhája Világnak Hol vagyon Salamon Király okossága? Dalila Sámsonnak kedvelt bolondsága? ( ) Hol vagyon Attila Istennek ostora? S Chabának megdühött végetlen tábora? ( ) (Nyéki Vörös Mátyás [1575 1654]: A Földi Részeg Szerencsének és Dicsőségnek Állhatatlan Lakodalmában Tobzódók Jóra Intő Csengettyűje, 63. vsz., 55. és 60. versszakból)

T Ö R T É N E L E M - É S L É T B Ö L C S E L E T... 45 Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből? C) Keressetek szövegszerű és jelentésbeli kapcsolatokat az alábbi részletek és a Vanitatum vanitas költői képei, szöveghelyei közt! A hiú pompázás, a színielőadások, a gulyák és a nyájak, a lándzsatörések: kutyáknak vetett csont, halastóba dobott morzsa, hangyák tehercipelő erőlködése, riadt egerek futkosása, dróton rángatott bábfigurák. Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok rendületlenül csapkodnak; az pedig rendületlenül áll. (Marcus Aurelius: Elmélkedések) Marcus Aurelius (121 180) római császár és sztoikus filozófus. A sztoikusok az egyes ember boldogulására kerestek választ etikájukban. A nyugodt, zavarmentes lelkiállapotnak az elérését az erények tiszteletében, a mértékletességben, illetve a közügyektől (politikától) való eltávolodásban látták. Úgy vélték, hogy a világmindenségben meghatározott rend érvényesül. Ezt olyan szükségszerűségek (sors) szabják meg, melyek elől nem lehet kitérni. Mivel az emberi lét végzetszerű, az egyetlen bölcs dolog a természeti törvényszerűség és a sorsszerűség elfogadása, vagyis a szenvedélymentes élet (görög: apatheia) gyakorlása. Milyen kérdés, feltételezés vagy következtetés adódhat vizsgálódásotok eredményéből? D) A Vanitatum vanitas az úgynevezett középkori vanitas-irodalom hagyományához is kapcsolódik, amely az e világi hívságok mulandóságát a túlvilági boldogsággal mint igaz és örök értékkel állította szembe. Ezek a szövegek jellemző formula (Ubi sunt formula latin) szerint építkeztek, de első és utolsó elemük a közös értés miatt akár el is maradhatott: (1) Megszólítás (Mondd meg ) elmaradhatott (2) Kérdés (Hova lett )

46 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M (3) Felsorolás (személyek, értékek, kincsek katalógusa) (4) Válasz (meghalt, elpusztult, odalett) elmaradhatott Vizsgáljátok meg, hogyan jelenik meg ez a formula az alábbi részletekben! a) Mondjátok hol van, hova lett Flóra a szép nő, Róma fénye? Archipidia hol lehet S Thaïs, vele egy anya vére? Hol a tapsra, szóra, zenére Tó fölött ébredő Echó Emberfölötti tünde lénye? No de hol a tavalyi hó? (Villon: Ballada tűnt idők asszonyairól, Szabó Lőrinc fordítása) b) Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére, Mely nevével hév szerelmet gyújt; S messze képét bújdosó magzatja, Még Kalypso keblén is siratja, S kart feléje búsan vágyva nyújt? Itt van a hon, ah nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki, Többé nem győzelmek honja már; Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szívet zár. (Kölcsey Ferenc: Zrínyi éneke, Szobránc) c) Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott. (Berzsenyi Dániel: A Magyarokhoz)