A kecskeméti paradicsomnemesítés

Ala p í t á s i év: 2007 Bt. Kia d j a: H-Mé d i a Sz e r k e s z t i: a szerkesztõbizottság Fe le lõs szerkesztõ: Varga Géza Szer keszt õ s é g: 6000 Kecskemét, Tó p a r t u. 8/c. E-m a i l: i n f o@h i r o s n a p t a r.h u Tel./Fa x: 76/476-115 Tördelés, n y o m d a i elõ kés z í tés: d r. Po t ó Is t v á n Bt. Ny o m d a : Má t y u s Felelõs v e z e t õ: Má t y u s Gy u l a A hónap művésze: Tóth Menyhért Kedves Barátom! / Szeretném Néked átadni / Édes meséknek megmaradó ízét. / Az életed az én életem, / Az örömöm a Te örömöd legyen. / Ládd a kövek nyugalmát, / Fák csendje öntözi a lélek talaját. / A test jaját számolják valahol, / Lakod már épül a valóság kertjében. (Gyergyádesz László: Fényima) 30 éve halt meg Tóth Menyhért, a 20. századi magyar képzômûvészet talán leg egye teme sebb érvé nyû élet mû vének alkotója. Egy valódi zseni: egy hallgatag, összetört testû és arcú társunk, akiben látomások fénylettek, akinek csendjében olyan dolgok alakultak, amelyek megborzongattak minket, fiatalokat és felidézték bennünk Gulácsyt, Csontváryt, a nagy megszállottakat. (László Gyula) Különleges életút volt az övé, melynek során ugyan soha nem tagadta meg a paraszti, falusi élethez való kötôdését, azonban a mûvészet mégis egyfajta szabadulás volt számára. Kiállítás-megnyitó a Mûcsarnokban, 1976 (Fotó: Váli Dezsô) Folytatás a 6. oldalon Hírös Naptár www.hirosnaptar.hu Értékőrző havilap 2010. január-február A kecskeméti paradicsomnemesítés megteremtője 100 Nem kedvelem a tudós szót. Növénynemesítô a hivatásom, s arra törekszem, hogy segítsek megvalósítani a gyakorlatban mindazt, amire a tudomány eredményei és a mi gazdálkodásunk körülményei módot adnak vallotta dr. Mészöly Gyula. A kiváló biológus, növényne me sítô, Bács-Kiskun megye elsô Kossuth-díjasa 1910. január 6-án, Suhopoljén (ma Horvátország) született. Küzdelmes gyer mekkora volt. Uradalmi kertész édesapját az elsô világháborúban elvesztette, a világégés a család megtakarított pénzét is 50 Piarista szerzetes, pap, tanár, nevelô és író. Jelenits István sokoldalú ember, akinek munkásságát és személyét nagyra becsülik egykori és mai tanítványai, rendtársai és civil kollégái, beszédeinek hallgatói és olvasói, azaz mindazok, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek vele. Pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából február 7-én elvitte. Súlyos beteg édesanyjával és testvérével Kaposszekcsôre, szülei szôlôhegyi birtokára költöztek. Az elemi iskolát Dombóváron végezte, míg a gimnáziumot édesanyja halála után már az ikervári hadiárvák intézetében fejezte be, majd az azonnal szakmát is adó Bajai Középfokú Kertészeti Tanintézetben folytatta tanulmányait. Felsôfokú diplomáját a fôvárosban, a Kertészeti Tanintézetben szerezte. Pályakezdôként a derekegyházi Mauthner-gazdaságban gyakornokoskodott, késôbb egy érdi gyümölcsösben helyezkedett el. Innen kapott meghívást szakta A TI MUNKÁTOK NEM HIÁBAVALÓ AZ ÚRBAN A 70 esztendős Szabó Gábor köszöntése 70 Mi indította el esperes urat a papi pályára? Anyai nagyapám lelkipásztor, késôbb a püspöki hivatal vezetôje, édesapám szintén lelkipásztor volt. Édesanyám tanítónô, hárman voltunk testvérek. Mint lelkészgyermek elôtt, minden ajtót elzártak 1954-ben, Érdemes fölkelni! végül a jó Isten ajtót nyitott a csurgói volt református gimnáziumba. Így jött el 1958, amikor a János 17:3 igéje elindított: Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, az Úr Jézus Krisztust. Ez adott egy olyan lelki döntésre segítô hajlandóságot, amelynek alapján jó szívvel a Piarista templomban aranymisét tartott. Ekkor köszöntötték ôt a kecskeméti hívek. Tanári pályám elején, 1960-tól öt iskolaéven át Kecskeméten tanítottam. Pappá szentelésem után ez volt az elsô igazi «bevetésem». Nagy érdeklôdéssel jöttem, hiszen családi emlékek is fûztek a hírös városhoz. Édesapám piarista diák volt itt, édesanyámat 3. évfolyam 1. szám Bodri Ferenc: dr. Mészöly Gyula (a Kecskeméti Fôiskola Kertészeti Fôiskolai Kara tulajdona) nári munkakör betöltésére elôbb egykori alma materébe, Bajára, majd 1940-ben Kecskemétre, a Gazdasági Szaktanítóképzô Intézetbe. Ekkor kezdett el foglalkozni zöldségtermesztési, elsôsorban fajta-összehasonlító kísérletekkel. Szabó Gábor Folytatás a 2. oldalon mentem el Budapestre, a Teológiai Akadémiára. Folytatás az 5. oldalon is Kecskeméten ismerte meg. Folytatás a 4. oldalon Jelenits István (Fotó: Nagy Attila SchP) Források: A Duna-Tisza közi Mezôgazdasági Kísérleti Intézet Évkönyve, 1960 Heltai Nándor: A nyomtatott betû útja Kecskeméten Hodossi Sándor: Mészöly Gyula Joó Sándor igehirdetései Katona József Könyvtár Kecskeméti Életrajzi Lexikon Kecskeméti Közlöny, 1924 Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára Kerekes Magda: Kabátba varrva mentette a magokat Magyar Életrajzi Lexikon Pasaréti Református Gyülekezet Petôfi Népe, 1990 Sós Antikvárium

2 Pálfy Gusztáv: dr. Mészöly Gyula bronz mellszobor Kecskemét, Zöldségtermesztési Kutató Intézet. (Fotó: Szórád Péter) NAPRÓL NAPRA január 4. 50 éve Kecskeméten hunyt el Mátis Kálmán festô, grafikus, rajztanár. Mátis Kálmán: Kék fejkendôs menyecske A kecskeméti paradicsom-nemesítés megteremtője Tehetséges és vállalkozó szellemû lakatosmester fia volt, szüleivel fiatalon kivándorolt az Egyesült Államokba. Onnét Bécsbe, majd Nagyvázsonyba költöztek haza. Középiskolába Sopronban és Veszprémben járt. A Magyar Képzô mûvészeti Fôis ko lán Burghardt Rezsô, késôbb a Kecskeméti Mûvész telepen Ré vész Imre fes tô mû vész irányítá sa mellett képezte magát. 1946-tól a kecskemé ti iparitanuló iskolában tanított. 1950-tôl kép zô mûvé szeti szabadiskolát vezetett a hírös vá ros ban. Tanítvá Mészöly Gyula igazgató beszámolója az intézet 10 éves jubileuma alkalmából nya volt többek között Goór Imre és Gáti Gábor. Kutató, kísér letezô egyéniség volt, foglalkozott fotózással, rajzfilmkészítéssel, forgatókönyvírással, emellett köny veket illusztrált, folyóiratokban karikatúrái jelentek meg. február 23. 150 éve Kecskeméten született Mayerfi Zoltán szappangyáros. Apja 1857-ben telepedett le a hírös városban. Fia már 14 éves korában, apja halála után átvette és rövid idô alatt országszerte ismertté tette a családi vállalkozást. 1902-tôl az Ipartestület elnöke lett. Tevékenyen közremûködött az Iparos Otthon megvalósításában. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és több egyesületnek. A kisegítô iskolának 5 évig ingyen adott he Folytatás az 1. oldalról Itt Kecskeméten jegyeztem el magam, azt hiszem, örökre a paradicsommal, de akkor még nem tudtam errôl, és nem is sejtettem. Azt hittem, csak állomás lesz az életemben írta késôbb dr. Mészöly Gyula. Kutatómunkája és szakirodalmi tevékenysége alapján 1943 ôszén megbízást kapott a Kertészeti Kísérleti Telep megszervezésére, amely magvát képezte a késôbbi Duna-Tisza közi Mezôgazdasági Kísérleti Intézetnek. A munka egy kisfái tanyán szerény keretek között indult. Ráadásul az újabb világháború alatt elsô kísérleti anyagaik jelentôs része a teleppel együtt elpusztult. A legértékesebb magokat a felesége kabátjába varrva mentették meg. A háború megpróbáltatásai után egy kis létszámú kollektívával folytatták a kísérleteket. Tájfajta gyûjteményükben a zöldségfajok száma hamarosan megközelítette az ezret. Az intézeti beruházások is elkezdôdtek, új épületek, növényházak épültek, s mindezt szervezeti átalakulások is kísérték. Kollégája, Kerekes Magda így emlékezett meg errôl az idôszakról: A paradicsom-nemesítés volt életének igazi szenvedélye. Vallotta: csak kollektív munkával lehet eredményt felmutatni; genetikus, agrotechnikus, növényvédô és vegyész szakemberek közös munkasikereként születtek paradicsomfajtái. Mészöly Gyulának sikerült Európában elsôként életképes paradicsom-fajhibridet elôállítani és óriási lépést tudott munkatársaival együtt megtenni a rezisztenciára nemesítés terén is. Eredményeiért 1956. március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazták. A Mészöly Gyula által szervezett és vezetett intézet 1971 óta Zöldségtermesztési Kutató Intézet néven mûködik. Az alapító igazgató azonban csak rövid ideig irányította az intézményt. Egészségi állapota ugyanis a következô évtôl rohamosan romlani kezdett, és 1974. május 17- én, Kecskeméten elhunyt. Egykori kollegája, Hodossi Sándor így méltatta: Precíz, pontos munkát követelt, de ebben elsôsorban ô maga mutatott példát. Nem volt személytelen munkahelyi vezetô. Tudományszervezô és intézményépítô tevékenységét is áthatotta mély humanizmusa. Szerette és megbecsülte munkatársait. Odafigyelt gondjaikra, családi problémáikra, alakította pályájukat, és segítette ôket. lyet házában. Ipari ügyekkel, a szôlôbetegségek elleni védekezéssel és mûtrágyázással foglalkozó cikkei jelentek meg a Kecskemét, a Borászati Lap és a Kecskeméti Lapok hasábjain. 1900-tól szerkesztette és kiadta a Homok címû folyóiratot. február 26. 175 éve hunyt el Hofrichter József építômester, a klasszicizmus jelentôs képviselôje. Bécsben tanult, majd Pesten dolgozott. Pollack Mihály és Hild János mellett a fôváros legkedveltebb, legismertebb építésze volt. Számos lakóházat és középületet tervezett, egyik fô mûve a Kálvin téri református templom. A kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépületét, az Ókollégiumot is Hofrichter József tervezte.

Mesterhegedű volt, melyen Isten játszott emlékezetesen Egyszer mindnyájunkra elkövetkezik az, hogy «a mi külsô emberünk megromol». Bizony nem könnyû elviselni, hogy valami, ami szép volt, jó és kedves volt, elromlik. Hanyatlik az életerô, elfárad a test, meggyengül a látás, zörgôvé válik a szív, meglassúdik a mozgás, kopik a szervezet, csökken az aktivitás. [ ] Fájdalmas, de mégse tragikus, mert ha sok minden elmúlik is, van, ami megmarad. Helyesebben: Aki megmarad! Aki tegnap, ma, és örökké ugyanaz: Jézus Krisztus írta gyülekezete idôs, beteg tagjainak 1970 júniusában. Néhány hét múlva váratlanul hazahívta az, akirôl bizonyságot tett. 100 Joó Sándor református lelkipásztor 1910. február 17-én jómódú, tekintélyes kecskeméti családban született. Édesapja, Joó Gyula a Református Jogakadémián tanított, s emellett a gyülekezet presbitereként, majd fôgondnokaként is szolgált. Szülei eredetileg jogászi pályára szánták, de ô, akire erôsen hatott szülôvárosa pezsgô egyházi élete, kitartott a lelkészi hivatás mellett, így az otthoni gimnáziumban szerzett jeles érettségi után elvégezte a Budapesti Református Teológiai Akadémiát. 1932-ben Amszterdamban folytatta tanulmányait. Hollandiából hazatérve elôbb Budapesten, majd Kecskeméten, azután újból a fôvárosban volt segédlelkész. 1938-ban házasságot kötött Máthé Imola zenetanárnôvel. Hat gyermekük egy lány és öt fiú született, valamennyien zenét tanultak. 1938-tól 1970- ben bekövetkezett haláláig Pasarét lelkipásztora volt. Szolgálata alatt szervezôdött önálló egyházközséggé a gyülekezet, épült fel a templom, majd a gyülekezeti ház és a parókia. Érdeklôdése és munkája túlmutatott a templomon és annak helyiségein. A háborús években és a késôbbiekben is mindig a bajbajutottak mellé állt. Sohasem feledkezett meg a rászorultakról. Egész szemléletét és gyülekezeti munkáját áthatotta a diakónia: az elesettek, üldözöttek, gyengék iránti segítô szeretet. Még ma, halála után 40 évvel is hallunk történeteket arról, menynyi áldozatra volt kész másokért, hogy segítsen. Ô hitte, és élte is, amit hirdetett. (Cseri Kálmán lelkipásztor) Végtelen türelmes és segítôkész volt, nem mehetett hozzá senki úgy, hogy ne fogadta volna szívesen. És nemcsak a hivatalban. Ha vidéki vendég jött, azonnal szállást ajánlott neki, asztalához ültette. Szeretet sugárzott a szemébôl. (Kenéz Ferenc lelkész) Hitetleneket hitre vezetett, kicsinyhitûek hitét megerôsítette, veszendô lelkek kárhozatos éjszakáján szövétneket gyújtott. Vérzô lelkeket kötözött be, és elrontott Joó Sándor életeket gyógyítgatott. Mindenkor azzal a meggyôzôdéssel: nem ô, hanem mindezt az Úr Jézus munkálja általa. Ô csupán tolmácsa, eszköze Urának. (Borbély László gondnok) Gyökössy Endre és Farkas József lelkipásztorokkal együtt fontos szerepet töltött be az 1956-os Megújulási Mozgalomban. Barátságunk még a harmincas évek elején kezdôdött a teológián. [ ] Életem egy mélypontján ült le mellém. Igen, leült és nem leereszkedett. Pontosabban mellém ült és megkérdezte: Mi bánt? Vajon honnan érezhette meg, hogy majd szétfeszít az indulat, a megszégyenítettség, a keserûség? Talán észrevette, hogy könnyes a szemem? Pontosan nem tudom már megmondani. Azt sem, ki és mivel bántott meg annyira, hogy olyan állapotba kerültem. Ma már csak arra emlékszem, ahogyan átölelte a vállam, és a meleg, szelíd baritonjára. (Gyökössy Endre lelkipásztor) Mûködését a hivatalos egyház nem méltányolta, jelen tôsebb közegyházi tisztséget nem kapott, azonban a gyülekezet és a pasaréti vasárnapi istentiszteletre máshonnan járók annál inkább szerették prédikációit. Milyenek voltak Joó Sándor igehirdetései? Pátosz nélküliek, hitet és szeretetet sugárzók, személyesek. (Bolyki János teológiai professzor) Mindenekelôtt jó igehirdetô volt. Egyik gondolata következett a másikból. Nem volt «üres járat» bennük. Mindig figyelnünk kellett, de lehetett is. Sok-sok igehirdetése még ma is bennünk él, akik annak idején hallgattuk ôt. (Mikesi Károly, Kecskeméten élô nyugdíjas lelkész) Mesterhegedû volt Sándor. Nem magától szólt, de mivel Isten játszott rajta, emlékezetesen gyönyörû volt a szava. (Regéczy-Nagy László honvédtiszt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke) Jézus személye és váltságmûve volt Joó Sándor hitének és prédi kációjának középpontjában. Vég rendeletét is evvel fejezte be: Jézusban való hitemben boldog vol tam. Ezt szeretném örökül hagyni. A pasaréti református templom elôtt A kecskeméti református templomban a 100 éve született Dr. Joó Sándor lelkipásztor életérôl kiállítás nyílt, amely március 15-ig tekinthetô meg az istentisz teletek után. (Fotó: Kiss Ákos) Édesanyjával, Révész Máriával 3

ÉRDEMES FÖLKELNI! 4 Folytatás az 1. oldalról Újszerû feladat várt rám. Osztályfônök lettem, hittant és magyart tanítottam és emellett a diákotthon vezetését is rám bízták. A tanulók egy része ugyanis távolabbi helységekbôl érkezett ide. Velük, a konviktus lakóival rendkívül szoros kapcsolatba kerültem. Petróleumlámpák fényénél hosszú estéket beszélgettünk, de együtt mentünk moziba, színházba, kiállításokra is. Bekapcsolódtam a gazdag múlttal bíró iskolai diák szín játszókör munkájába is. Különösen érdekesnek bizonyult és a gyerekeknek is sokat jelentett a Csongor és Tünde válogatott jeleneteibôl összeállított elôadás. Csupa kacagás kísérte egy Molière-darab színrevitelét, játék és mûvészet fonódott össze benne. Zenés mûfajokban is kipróbáltuk magunkat, így például elôadtuk tanárelôdöm, Forrai István kisoperáját, sôt, egy betlehemes játékot magam is írtam a kör számára. Abban az idôben pezsgô élet jellemezte a várost, s mi is részesei voltunk ennek. A mûvésztelepiek eljártak a misékre, hamar megbarátkoztunk velük. Az egyik alkotó, Bartha Dénes Budapest egyik játszótéren elhelyezett lovas szobrát látva gyakran eszembe jutnak ezek az esztendôk. Iskolánkban a cserkészetnek is nagy hagyománya volt. Mi is sokat kerékpároztunk, csónakáztunk, a tiszai vízi élet egy-egy hétvégén valósággal megelevenedett. De messzebb helyekre, a Felvidékre és Lengyelországba is eljutottunk. A gyerekek némelyike akkor látott elôször magas hegyet. Akkor még az iskola a világot is megmutatta. A Kecskeméten eltöltött évek során egy osztályt vittem végig. Velük azóta is minden évben találkozom. Gyakran kirándulunk együtt, és közösen veszünk részt zarándoklatokon. Eskettem már ôket, gyermekeiket kereszteltem; sajnos, már temettem is közülük. 1965 után Budapesten folytattam a tanítást, de Kecskeméttôl nem szakadtam el, az itteni piaristákkal rendszeresen találkozom. Tartományfônökként is sokat jöttem a városba, hiszen a rendszerváltozás után óriási feladatot jelentett a visszakapott általános iskola megszervezése. A diktatúra idején a gimnáziumban kizárólag piaristák tanítottak, a megváltozott helyzetben a rendtagok szétszóródtak, az ország különbözô helyein megnyílt iskolákba távoztak és a civil tanárok beilleszkedése nem volt könnyû. Azzal, hogy a világ változik, az iskola funkciója is változik. Nem szabad keseregni, hanem meg kell keresni, hogy ma milyen szerepet töltsön be a gyerek életében. Szüntelen leleményt és nyitottságot igényel mindez. S bár számomra is sokat jelentett a Kecskeméten eltöltött öt év alatt a diákotthoni élet, tudomásul kell venni, hogy a bentlakás minôsége más lett, a kollégium jelentôsége csökkent. Most meg kell tanulni visszaadni a szülôknek a gyereket. Meg kell szerettetni ôket egymással! A családok megroppanását érezzük, s erre reagálnunk kell: nekünk kell segíteni, hogy ismét összetartozzanak! A konviktusban annak idején a reggeli ébresztô sosem ment könnyen. A megoldást egy rövid, de frappáns ígéretben találtam meg. Érdemes fölkelni! szóltam be a szobákba harsány hangon, s a diákok valami csoda folytán hittek nekem, és öltözni kezdtek. Bárcsak ma is sokan komolyan vennék ezt a két szót és ennek reményében indulnának feladataik elvégzésére minden nap! Lejegyezte: Varga Géza Jelenits István a kecskeméti aranymiséjén (Fotó: Nagy Attila SchP) Czeglédi Zsolt házfônökkel és Fórián-Szabó Zoltán plébánossal (Fotó: Nagy Attila SchP) Jelenits István 1932-ben Berettyóújfaluban született. A fôváros piarista gimnáziumában érettségizett, majd elôbb az ELTE BTK magyar szakán, azt követôen pedig a Hittudományi Akadémián szerzett diplomát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe. 1959-ben tett örökfogadalmat, s még ugyanebben az évben Egerben pappá szentelték. 1960-tól a kecskeméti, 1965 után a budapesti piarista gimnáziumban, valamint a rendi hittudományi fôiskolán, illetve a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fôiskolán tanított. 1985 és 1995 között a piarista rend magyarországi tartományfônöke volt.

A TI MUNKÁTOK NEM HIÁBAVALÓ AZ ÚRBAN A 70 esztendős Szabó Gábor köszöntése Folytatás az 1. oldalról 1958-at írtunk akkor; ott egy nagy létszámú évfolyam indult. Felsôbb tényezôk egy évvel késôbb az évfolyam 40 százalékának az elküldésére utasították a teológiát. A következô lépés, ami engem tovább erôsített elhívásomban, az az, hogy én maradtam. Így lettem aztán lelkipásztor. Balatonfüreden szenteltek fel. A pályámon mindvégig fontos volt a gyülekezetépítés és -irányítás, de mindenekelôtt az a közösségi munka, amely késôbb elfogadtatta velem a megyei vezetésre való hívást, hogy esperes lettem. Veszprém, Csôsz (Mezôföldi Református Egyházmegye), Kiskunhalas, Kecskemét; így haladt az én életutam. Most a kecskeméti egyházközségben vagyok nyugdíjasként még egy rövid idôre hivatalos szolgálatban. Jelenleg az igazgató tanács elnökeként a kollégium és a kollégiumi intézmények ügyeit kell gondoznom. 2005-ben lemondtam az esperesi szolgálatról, súlyos szívmûtétem után. Egyházmegyém és elöljáróim elfogadták lemondásomat, de a tiszteletbeli esperes címet felajánlották. Örömmel elfogadtam. 25 éve Kecskeméten. Fajsúlyos alkotó idôszak. Amikor a kecskemétiek 1985 novemberében meghívtak és megválasztottak lelkipásztorul a Kecskemét Keleti-Egyházrészbe, akkor én már esperes voltam. Az év utolsó napján ideköltöztünk, négy gyermekkel. Nagy szeretettel fogadtak. A Kecskeméti Református Egyházközség Isten igéjét szeretô, lelkipásztorát tisztelô közösség. Nagytiszteletû Varga Lászlóval (Kecskemét Nyugati-Egyházrész lelkipásztora) dolgoztam együtt. A szolgálatot meggyôzôdésem sze rint korrektül megfeleztük. Jómagam a megyei ügyekkel foglalkoztam, és igyekeztem a lelkipásztori feladatoknak maximálisan megfelelni. Pár év és változtak az idôk. A semmibôl kellett indítani az iskolát 1990. szeptember 1-jén. A következô évben már az Ókollégiumért folytak a tárgyalások. Majd visszakaptuk az Újkollégiumot. Felépítettük az internátust, a konviktust, késôbb a Sion házakat lépésrôl-lépésre, befejeztük az Emmaus házat, elindítottuk az óvodát. Mindezzel igyekeztük a város ilyen irányú igényeit kielégíteni a mi sajátos, ôsi hagyományainknak megfelelô biblikus és szerény konzervatív módján, mégis szigorúan, és modern rendszerben. Az a bibliai ige járt elôttünk, amelyik ezt mondja: Az Úr Isten nagy tetteivel járunk. Mi a legfôbb értéke az elmúlt hét évtizednek? A lelkipásztori pálya egy odaszánt élet. Ezen belül voltak korszakok; például, amikor az egyház teljesen be volt zárva a templom négy fala közé. Egy nagyon fontos misszió volt az országos református kántorképzô Debrecenben, aminek a szervezésében és mûködésében közel két évtizedig benne voltam. Az ifjúsági munka is egy korszak az életemben. Aztán volt egy másik: az egyházvezetés három évtizedig, abból húsz év esperesi szolgálat, de ott volt a komoly zsinati törvényalkotói munka, és a zsinati tanácsban a jegyzôség. A családi háttérrôl pedig: ma 20 fô a közvetlen család, és természetesen van nekem egy nagy családom is: a gyülekezet, a Magyarországi Református Egyház. A hitvallásban lehet-e mérleget vonni? Mennyei Atyám mindig adta a hit ajándékát. Akkor is, ha lelkileg, vagy fizikailag rossz állapotban voltam. Isten, könyörülô szeretetével akkor is adta az üzenetet, ott lebegett elôttem az ige: A ti munkátok nem hiábavaló az Varga Nándor elnöklelkésszel és Szenes Márton gondnokkal a január 31-i istentiszteleten, amelyen születésnapja alkalmából köszöntötték a kecskeméti hívek Gábor bácsi és szerettei az ünnepi istentiszteleten Konfirmandusok egy csoportjával Úrban. A szolgálatomat igyekeztem a három H betû köré csoportosítani: hittel, hûséggel és humorral ellátni a szolgálatomat. Azt éreztem, hogy a savanyú uborka keresztyénség nem vonzó. Akinek nincs a Krisztusban öröme, hogyan is éli meg azt a csodát, hogy Isten szeretete lehajol hozzánk, megbocsát és felemel, és azt mondja: Eredj el, és többé ne vétkezzél! Egész életem útján Isten hûsége, ajándékozó szeretete és ôrizô jósága kísért. Kálvin jelmondatával mondom én is: Soli Deo Gloria Egyedül Istené a dicsôség! Varga Mónika 5

Tóth Menyhért: Lovas A HÓNAP MŰVÉSZE: Tóth Menyhért Folytatás az 1. oldalról Éppen ezért, amikor 1924-ben a foktôi templom kifestése során a nagy hideg következtében a lábát amputálni kellett, örömmel fogadta, hogy így alkalmatlanná vált a legtöbb fizikai munkához: Nagyon furcsán hangzik, de nagy öröm vett rajtam erôt, hogy most már a kedvem szerint való Tóth Menyhért: Vízenjárók rajzolásért és festésért nem köthet belém senki. [...] A mûtét után szüleim is megengedték, hogy teljesen a rajzolásnak adjam a fejemet. Nem kellett már a ház körül, meg a mezôn anynyit dolgozni. A fôiskolai évek után visszatért Miskére, s évtizedeken át alkotta remekmûveit távol minden mûvészeti fórumtól. Ô volt a harmonikás piktor, aki rendkívül szegény, mégis képeket fest. [...] Kicsit azért csodabogárnak tartottam, elsôsorban azért, mert nappal úgy élt, mint mi falubeliek, paprikát, majorannát termelt, harmonikázni járt, de neki volt egy másik élete is. A festés. A kortárs falusiak nemigen értették, amit csinált, bár korai idôszakában megpróbált közeledni ehhez az alapvetôen késô középkori eredetû vizuális nyelvezethez. A negyvenes évek második felében egy realisztikusabb irányba fordult, melynek sajátos dokumentumai azok az 1949 körül készült nagyméretû egyéni és csoport portrék, melyek az írás megjelenése idején kerültek elôször a nagyközönség elé a Kecskeméti Képtár kiállításán. Sztálin, Lenin, vagy éppen az Új értelmiségen megjelenô Rákosi (amely lehet, hogy nem is képmás, hanem csupán az ôt követôk hasonultak úgy hozzá, mint Krisztushoz a szentek?) egy tóth menyhérti szocreál kísérletként hatnak, s megvilágítják a következô sorokat, melyeket halála elôtt mondott: Ekkoriban festettem a «fejeket». Mind azt kifogásolták, hogy miért nem szépen, szépeket festek. Megpróbáltam... Rákosit is festettem, de hiába... Már az elsô vonásnál meghiúsult a szándék. Mindig olyan lett, mint annak elôtte. Kinevettek. Tóth Menyhért leginkább ismert korszaka életének utolsó két évtizede. A hatvanas években elôször színesben, majd a hetvenes években fehérben ért el mûvészete igazi magaslatokra, amelynek legfontosabb összetevôje a természettel való igen aktív, álmokban és mesékben gazdag együttélés volt. Egy kiveszôfélben lévô emberi világlátást képviselt, melyben az emberlény és a természetanya még együvé tartozott, és olyasfajtaképpen beszélgettek egymással, mint ahogy tette ezt Mikszáth Kálmán tûzhelyalapító tót atyánkfia, Lapaj, a híres dudás. A mestert, ki Lapajt a tökély fokára vitte a dudában, nem kellene messze keresnie Petrusnak, mindenütt jelenvaló az. Csak beszélni kell tudni vele és tudni hallgatni rá. Nem mindenre a természet, az anyaföld tanít-e minket? [...] A föld gondolkozik is. Gondolatai a virágok. [...] És ha gondolkozik, ha szíve van, érezni is kell tudnia, bánatának, örömének lennie. [...] a virágok, fák, füvek is mind éreznek, mind gondolkoznak, s mindnyáját öszszekapcsolva tartja a szeretet nagy eszméje. Ez a panteisztikus hit, a népmesékre jellemzô antropomorfizmus és az örökös metamorfózisok sora, a minden élôlény felé áradó szeretet jellemzi a teljes életmûvet is. Élete vége felé kezdték felfedezni, melynek csúcspontja a Mûcsarnokban megrendezett 1976-os nagy bemutató volt, de jelentôs két kecskeméti kiállítása is (1974-ben gyûjteményes, 1979-ben a korai korszakot feldolgozó). S ami különösen fontos volt, a Bács-Kiskun Megyei Tanács 1974-tôl kezdve nagy lépésekkel megkezdte az életmû összegyûjtését, elôször vásárlás, majd 1981 után hagyatéki szerzôdés útján. Ennek eredményeképpen több ezer alkotás, Tóth Menyhért életmûvének több mint kilencven százaléka a kecskeméti Katona József Múzeum (Kecskeméti Képtár) gyûjteményébe került. ifj. Gyergyádesz László mûvészettörténész 6 Tóth Menyhért, a nagyközönség és a szakma számára egyaránt ismeretlen vagy kevésbé ismert, kiállításon még be nem mutatott alkotásaiból tárlat nyílt a Cifrapalotában, amelyet március 21- ig, hétfô kivételével naponta 10 17 óráig tekinthetnek meg az érdeklôdôk.

OTT SZERETNÉK LENNI A SZOBRÁSZAT NAGY VONALÁBAN Lakatos Pál 50 éves születésnapjára 1991-ben települt át Romániából Kecskemétre nem a politikai változások, hanem a szerelem hozta Magyarországra az ígéretesen induló fiatal szobrászt. 19 év után is azt mondja az újságíró legnagyobb meglepetésére, hogy nem találta meg itt a helyét, de gyorsan kiigazítja magát: azért vannak, akik számon tartanak. S aztán, mint 50 Nagyon ínséges idôk voltak, amikor Kolozsváron jártam egyetemre, s nemcsak a közismert dolgok miatt. Én kifogtam egy olyan periódust, amikor négyévente négy embert vettek fel szobrász szakra, hiába értem el nagyon jó eredményt az elsô felvételin, csak késôbb jutottam be. Évfolyamelsôként végeztem, ami nagy szó volt. Nagyon jól indultak a dolgok, több országos díjat is nyertem, köztéri munkáim voltak, tanítottam az egyetemen. Aztán megismerkedtem Kingával, a késôbbi feleségemmel, aki akkor már magyar-történelem szakos tanárként tanított Kecskeméten, és úgy döntöttünk, hogy itt telepszünk le. Itt Magyarországon gyakorlatilag újra kellett indítani a pályádat. Máig úgy élem meg, hogy ez nagy visszaesés volt a pályámban, hiszen Romániában már ismertek, Erdély legjobb mûvészeivel voltam kapcsolatban. Én készítettem az elsô magyar vonatkozású portrészobrot Kölcseyrôl, aminek az avatásán 91-ben hétezer ember volt Szatmárnémetiben. Csodálatos élmény volt. Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben komoly mûvészeti élet volt, s ehhez képest Kecskemét kicsinek tûnt. Nem esett jól, hogy lerománoztak, és nem számítottam arra, hogy milyen mérhetetlen tudatlanság van a határon túli magyarsággal kapcsolatban. Valaki egyszer azt írta, hogy egybôl berobbantam itt a mûvészeti életbe, hát robbant a nyavalya. Elôbb volt kiállításom Párizsban, mint Kecskeméten, ahol most lesz az elsô önálló tárlatom. Persze sok munkám szerepelt különbözô kiállításokon. Nem érzem magam mellôzöttnek, hiszen van 20 köztéri alkotásom a fele külföldön, megfordultam mûvészként Dániában, Svájcban, Angliában, Franciaországban, most Brazíliába hívnak, kaptam több díjat, és az idén Munkácsy-díjra is felterjesztettek. Mennyire szabad ember mûvészileg egy szobrász, hiszen egy-egy nagyobb munka szinte elképzelhetetlen megrendelô nélkül? Én nem tudom, hogy a többiek hogy vannak ezzel, én nagyon szabadnak érzem magam, mert úgy rendeztem az életem, hogy szabad tudjak lenni. Nem köteleztem el magam semmilyen irányba, soha nem mentem sehova munkát keresni. Az a meggyôzôdésem, hogy egy városban akkor lesznek jó szobrok, ha rábízzák a szobrászra. Ehhez Kecskemét, de még a Kárpát-medence sem érett meg. 17 évvel ezelôtt egy három hónapos ösztöndíj révén elkészíthettem egy köztéri szobrot Poitiers-ben, ahol még a teret is én választhattam ki. Van, ahol már eljutottak oda, hogy büszkék arra, ha ettôl vagy attól a mûvésztôl van köztéri alkotásuk, és még az idôsebb korosztályok is modernet, újat és kvalitást akarnak látni. Alapítója vagy a Kandó Kálmán Szakközépiskola mûvészeti tagozatának, ami 1994-ben indult, a közelmúltban azonban lemondtál a tagozatvezetôi posztról. Miért hoztad meg ezt a döntést? Én nagyon sokat dolgoztam ezért az iskoláért, de tagozatvezetôként most már nem tudom a nevemet adni hozzá. 34 fôs létszámmal nem lehet differenciált oktatást megvalósítani, pedig a mûvészeti akibôl már régen kikívánkozik, lelkesen és nyíltan beszél a kolozsvári évekrôl, a magyarországi újrakezdésrôl, a mûvész szabadságáról, a tanítás szenvedélyérôl Egy újságcikkben csak csonka töredékét lehet mindennek visszaadni. S bármit is mond, érez Lakatos Pál, igenis a helyén van: nem földrajzi, hanem emberi és mûvészi értelemben. képzésnek ez a lényege. Amikor ebben a formában hozták létre a tagozatot, akkor azt remélték, hogy a 100 mûvészetis hat majd a többi 1500 gyerekre, csakhogy ez nem így van. Én szenvedélyesen szeretek tanítani, és úgy gondolom, hogy sikerült arculatot adnom a tagozatnak, de most úgy érzem, hogy sokkal Lakatos Pál: Naprendszer bronz makettek, Kecskemét (Fotó: Szórád Péter) Ilyen is lehet egy bronzszobor (Fotó: Kállai Erzsébet) több idôt kell töltenem a saját dolgaimmal. Múlik az idô. Valaki azt mondta, hogy a szobrász negyven fölött kezdôdik, de csak akkor, ha addig is dolgozott, mint egy rabszolga. Eredetit sokan tudnak alkotni, én ott szeretnék lenni a szobrászat nagy vonalában. Kállai Erzsébet 7

Az alsó ausztriai síterepek és szállások rendkívül népszerûek. A kastélyfelújítástól a TUI Központig A nyolcvanas évek végén, egy téli estén, a síeléstôl megfáradt barátok a jövôrôl beszélgettek. Egyikük saját vállalkozás indítását tervezte. A majdani cég nevét keresve tekintete a bolgár kulcsosház falának támasztott, kölcsönkapott sífelszerelésre tévedt. A léc márkáját látva az ötlet úgy jött, mint a szél: legyen MISTRAL a neve! 20 Építész és gépészmér nökként, a DUTÉP felbomlása után, kastélyfelújítással szerettem volna foglalkozni emlékezik viszsza a kezdetekre Dudás Ferenc, az 1990 februárjában alapított Mistral Utazási Iroda ügyvezetôje. A bizonytalan gazdasági viszonyok azonban nem kedveztek ennek az ágazatnak, elsô jelentôsebb munkánk, a taszári Festetics kastély olasz befektetôje is emiatt már a tervezési fázisban visszalépett. Épp ezért váltani kellett, és a korábban hobbiként végzett diákutaztatás mellett döntöttem. Az új cégprofil váratlanul nagy érdeklôdést vonzott. Az iskolai csoportok kezdetben nyári, majd a síelés hazai népszerûsödése után már téli kirándulásokra is jelentkeztek. Az igény folyamatosan növekedett, egyre több egyéni megbízást is kaptunk. Hamarosan 34 szlovákiai szálláshellyel tartottunk aktív kapcsolatot, hetente 4 buszt indítottunk. Néhány évvel késôbb sífelszerelések kölcsönzésével és szervizelésével bôvítettük tevékenységünket. Emellett új célországot választottunk, s ma már elsôsorban az alsó ausztriai Lackenhof síterepeire visszük ki partnereinket. A nyári diákutaztatások száma az új évezred elsô éveiben mérséklôdött. Szlovákia helyett a varázslatos szépségû Montenegrót céloztuk meg és viszonylag gyors idô alatt a Jugoszláviából kiszakadt új köztársaság hazai második legnagyobb utaztatójává váltunk. Három éve, az orosz turisták és befektetôk inváziója ezt a relációt tönkretette, az árakat fölverte, a természet szépségét a rohamos szállodaépítés elcsúfította, ezért a hozzánk fordulók számára Montenegrót jelenleg nem javaslom. Más ajánlatból azonban nincs hiány. Néhány éve Székesfehérvárott fiókirodát nyitottunk, amely egyben a TUI Fejér megyei központja. Így 160 utazási iroda kínálatát tudjuk közvetíteni partnereinknek. A következô hetekben, így a húsvéti ünnepek idején is folytatjuk a síutak szervezését, a kiváló hóviszonyok miatt a szezont csak májusban zárjuk majd. Ugyanakkor a nyári elôfoglalások is elindultak. Kiváló ár érték arányuk miatt fôleg a török és a tunéziai utakat ajánlom. Biztos vagyok abban, hogy régi és új utasainknak egyaránt megtaláljuk a legkedvezôbb úticélt! MISTRAL UTAZÁSI IRODA 6000 Kecskemét, Zimay L. u. 16. Tel.: 76/481-614 Fax: 76/506-123 E-mail: mistral@mistraltravel.hu Honlap: www.mistraltravel.hu 8 Szoftverfejlesztés biztonságra építve 20 GLÓRIA-SOFT Számítástechnikai Kft. 6000 Kecskemét, Kada Elek u. 12. Tel.: 76/478-453 Fax: 76/509-306, E-mail: gloria@t-online.hu A rendszerváltás idején történt: egy bútoripari társaság szoftverfejlesztési kérését az állami cég elutasította. A vállalat két munkatársa ellenben úgy döntött, a feladatot megoldják. A megbízó nevére is utalva GLÓRIA SOFT néven 1990 februárjában saját vállalkozást alapítottak. Kezdetben kizárólag a bútorgyártó cégnek dolgoztak, székhelyüket is a részvénytársaság irodaházában alakították ki. Néhány év múlva azonban megbízójuk ellen felszámolás indult és egyik napról a másikra munka nélkül maradtak. A GLÓRIA-SOFT Kft. igazi önállósodása ekkor kezdôdött. A Kada Elek utcában nyitottak irodát. Továbbra is szoftverfejlesztést vállaltak, elsôsorban ügyviteli és logisztikai programokat gyártottak. Késôbb hardverek kereskedelmével és szervizelésével bôvítették szolgáltatásaikat, de hálózatépítési feladatokat is sikeresen végeztek. Hamarosan stabil és széleskörû vállalkozói ügyfélkört alakítottak ki, akiknek többsége, így például a Bács Zöldért Zrt., az Agrolog Vegetables Kft. vagy a Máté Ker Kft., illetve jónéhány önkormányzati cég (Termostar Kft., Filantrop Kht.) még ma is a kft. partnere. Speciális munkákra is kaptak felkéréseket, többek között a Unilever, a Globus és a Swietelsky logisztikai problémáira is sikeres megoldást dolgoztak ki. A biztonságot mindig fontosabbnak tartottam, mint a kockázatos lépéseket vallja Rozgonyi Gábor, a GLÓRIA-SOFT Kft. ügyvezetôje. Hitelekkel, emberek fölvételével valószínûleg gyorsabban is növekedhettünk volna, de sosem akartam nagy lenni, magamat túlnôni. Talán ennek is köszönhetô, hogy cégünk a mostani, nehéz gazdasági helyzetben is stabilan mûködik, megbízásainknak mindig maradéktalanul eleget tudunk tenni.