Az első magyar nyelvű liturgiafordítás Lupess István 1814-es kéziratában

Az első magyar nyelvű liturgiafordítás Lupess István 1814-es kéziratában nyiran_onallo_kotet.indd 1 2011/3/1 10:22:36

nyiran_onallo_kotet.indd 2 2011/3/1 10:22:36

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Görög Katolikus Örökség Kutatócsoport Nyirán János Az első magyar nyelvű liturgiafordítás Lupess István 1814-es kéziratában Nyíregyháza 2011 nyiran_onallo_kotet.indd 3 2011/3/1 10:22:36

Kiadja a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Felelős kiadó: Soltész János, rektor H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13 19. Tel. +36/42/597 600 www.atanaz.hu www.byzantinohungarica.hu e-mail: atanaz@atanaz.hu A kötet a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok 78739. sz. kutatási projektje keretében jelent meg. Nyirán János 2011 ISBN 978-615-5073-05-2 nyiran_onallo_kotet.indd 4 2011/3/1 10:22:36

Tartalom 1. A magyar nyelv oltárra emelésének rövid áttekintése 7 1.1. Bevezetés 7 1.2. Kiváltó okok 8 1.2.1. Árpád-kori emlékek 8 1.2.2. Valódi kiváltó okok 10 1.2.3. Összegzés 10 1.3. 19. század végi fellángolások és csalódások 11 1.3.1. Fellángolások és lehűtő csalódások 11 1.3.2. Eredmények 14 1.4. A Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása 15 1.5. Utórezgések 16 1.5.1. Az 1920-as Liturgikon 16 1.5.2. Róma utolsó próbálkozásai 17 1.6. A magyar nyelv hivatalosan is az oltárra kerül 18 2. A Krucsay Mihálynak tulajdonított liturgia-fordítás fennmaradt kézirata és más liturgia-fordítások 21 2.1. Történeti háttér 21 2.1.1. Bevezetés 21 2.1.2. Bacsinszky András püspök kora 21 2.1.3. Célkitűzés 22 2.2. A kézirat ismertetése 22 2.2.1. Kódextani leírás 23 2.2.1.1. Általános információk 23 2.2.1.2. Díszítés 24 2.2.1.3. Tartalom 25 2.2.2. Kézirattani leírás 26 2.2.2.1. Általános megfigyelések 26 2.2.2.2. Nyelvészeti megfigyelések 27 2.2.3. Tanúságok a kéziratról 28 2.2.4. Krucsay és Lupess, avagy a fordító és a másoló 28 2.2.4.1. Krucsay Mihály 28 2.2.4.2. Lupess István 29 2.2.5. A fordítás eredetije 30 2.2.6. A kézirat útja 31 2.2.6.1. Murányi Miklós 31 2.2.6.2. Timkó Imre 32 2.3. A liturgia-fordítások egymáshoz való viszonya 32 nyiran_onallo_kotet.indd 5 2011/3/1 10:22:36

2.3.1. Status quaestionis 32 2.3.1.1. Kritsfalusi, majd Krucsay 33 2.3.1.2. Krucsay, majd Kritsfalusi 35 2.3.1.3. Kritsfalusi, majd Krucsay 35 2.3.2. A liturgia-fordítások összehasonlítása 35 2.3.2.1. Az összehasonlítás szükségessége 35 2.3.2.2. Problémafelvetés 36 2.3.2.3. A három liturgiaszöveg összehasonlítása 37 2.3.2.4. Következtetések 38 3. Lupess István 1814-es kéziratában fennmaradt Szent Liturgia szövegének átírása 43 3.1. Előzetes megjegyzések 43 3.1.1. Bevezetés 43 3.1.2. Jelmagyarázatok 44 3.2. A Szent Liturgia szövegének átírása 45 4. Liturgikus kommentár Lupess István kézirata és az 1920-as Liturgikon összehasonlító elemzése alapján 97 4.1. Bevezetés 97 4.1.1. Általános megjegyzések 97 4.1.2. Fogalomtisztázás: a Szent Liturgia felosztása 97 4.2. Igeliturgia 98 4.2.1. A nagy ekténia 99 4.2.2. Az antifónák 100 4.2.3. Kisbemenet 101 4.2.4. Triszághion 102 4.2.5. Az olvasmányok 102 4.2.6. Ekténiák 103 4.3. Az Eucharisztikus Liturgia 104 4.3.1. Nagybemenet 104 4.3.1.1. Az oltár körüli teendők a Nagybemenetben 104 4.3.1.2. Az előkészületi asztalnál végzett teendők 105 4.3.1.3. Visszatérés az oltárhoz 105 4.3.2. Hitvallás és Anafora 106 4.3.3. Miatyánk előtt és után 107 4.3.4. A fractio (megtörés) és elegyítés 107 4.3.5. Áldozás 109 4.3.6. Konszumáció 110 4.3.7. Amboni ima és antidór 110 5. Konklúzió 110 6 nyiran_onallo_kotet.indd 6 2011/3/1 10:22:36

Első fejezet A magyar nyelv oltárra emelésének rövid áttekintése 1 1.1. Bevezetés A történelmi philosophia a nyugateurópai és keleteurópai népek egyházának társasági berendezésére nézve két egészen ellentétes fejlődési irányt állapít meg. A nyugoti keresztény-egyház a latin liturgikus nyelv által az egységesség elvén mintegy monarchikus egyetemességre törekszik; a görög szertartású keleti egyház ellenben, kezdettől fogva inkább lélektani motivumoknak engedve tért, a nemzetegyedek foederalis szövetségének alakját vette föl. Teljesen megfelel ez az alakulás a nyugoti és keleti nemzetek politikai és műveltségi életétől megszabott körűlményeknek és azok etnikai jellemének: ott románok, germánok és kelták laknak, emitt meg görögök és szlávok. A keleti szertartású egyházban emiatt a foederalisztikus hajlandóság miatt az egyes népegyedek, mihelyt kedvező körűlmények segítségével nemzetekké alakultak, mindenütt érvényesíteni tudták nemzeti egyéniségüket azáltal, hogy úgy egyházi életük, mint egész művelődésük nyelvéül a maguk nemzeti nyelvét fejlesztették ki. 2 Ezen szavakkal kezdi Sztripszky Hiador tájékoztatóját, amelynek megírására, sőt egy teljes kötet megszerkesztésére az Országos Bizottság elnöki tanácsának felkérésére tett eleget. A felkérés alapját az szolgáltatta, hogy a híres Emlékkönyvből 3 kimaradt okiratokat, elhallgatott igazságokat, fontos tényeket, mint igazi közkincseket a magyar olvasóközönség elé akarták tárni, persze már a dicsőséges fordulat után, mivel az egyik nagy kitűzött álom 1912-ben valósággá vált a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapításával. E nevezetes álom 1868-ban egy nemzetiszínű zászlóra is felkerült Magyar Püspökség felirattal, amelyet egy másik, nyugodtan mondhatjuk: álomzászlóval együtt, melynek felirata Magyar Liturgia volt, ajándékként kapott meg Hajdúdorog városa a magyar ajkú görög katolikus hívektől. Érdekes módon három évtizedig a 1 Kutatásaimat a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok által finanszírozott NNF-78739. A Kárpátok Eurorégió görög katolikus kulturális örökségének kutatása és megőrzése: a történelmi munkácsi egyházmegye bizánci szertartású katolikus közössége kialakulásának és fejlődésének kutatása (1646 1818) és magyarországi tárgyi emlékeinek feltérképezése című projekt keretében végeztem. A támogatóknak ezúton is köszönetet mondok. 2 Sz t r i p s z k y Hi a d o r: Tájékoztató, in Sz a b ó Je n ő: A Görög-Katholikus magyarság utolsó Kalvári-útja 1896 1912, Budapest 1913, III. (A következőkben e könyvben megjelenő cikkek szerzője és címe után csak Szabó nevét és a megfelelő oldalszámot adom meg.) 3 Emlékkönyv a görög szert. katholikus magyarok római zarándoklatáról, Budapest 1901. Következőkben Emlékkönyv (és a megfelelő oldalszám). nyiran_onallo_kotet.indd 7 2011/3/1 10:22:36

fő zászlóvivő mégsem görög katolikus volt, hanem egy református, név szerint György Endre, akit 1898-ban Szabó Jenő váltott le. 4 Sztripszky bevezető mondata a két álom közül nem egészen a Magyar Püspökségre, hanem inkább a Magyar Liturgiára, vagyis a magyar nyelv liturgikus nyelvként való elismer(tet)ésére irányul, még ha nagyon le is egyszerűsíti azt a bonyolult történelmi folyamatot, amely a latin rítusú egyházban a latin nyelv, a bizánci rítusúban pedig a különböző nemzeti nyelvek elfogadásához vezetett. Mégis kifejezőnek tartom ezt a mondatot (leszűkítő látásmódja ellenére is), mert számos szerző cikkek és könyvek sokaságát ontotta, melyek ihletője a történelmi események leírása mellett a magyar nyelv oltárra emelésének gondolata volt. Igen, ez az a vezéreszme, ami felfűzi az írásokat, legyen azok mögött nemzeti kérdés, vagy nemzetiségi: más népek (szláv, szerb, román, stb.) iránti irigység és féltékenység, vagy éppen a hívek igényeinek kielégítése. A Magyar Liturgia zászlaja bizony 1912-ben a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapításával sem került komoly és őszinte meglengetésre, mivel e probléma végső megoldása még több mint fél évszázadot váratott magára. Ebben a fejezetben éppen az a célom, hogy ezt a hosszú és nehézkes folyamatot szemléltessem, ha nem is teljes részletességében, de néhány fontosabb momentumot kiemelve. 1.2. Kiváltó okok 1.2.1. Árpád-kori emlékek A magyar nyelv liturgikus használatáról többféle elmélet létezett és létezik mind a mai napig. Egyesek szerint őseink a honfoglalástól kezdve magyar nyelven végezték szertartásaikat, amit igyekeztek is megtartani, mások viszont egyértelműen cáfolják ezt az álláspontot, különösen a folytonosság elvét, amely szerint elődeink több mint 1000 éven át megtartották magyarságukat és bizánci rítusukat. A honfoglalás-kori bizánci rítusú magyar emlékek összegyűjtésére és e kultúra folytonosságának fennmaradásáról a legelső és legösszeszedettebb kísérletet az 4 György Endre, a hajdúk országgyűlési képviselője kálvinista létére tiszteletbeli görög katolikusnak számított (Vö.: Pe t r o n i u s: Hajdudorog két zászlaja, in Sz a b ó: 31.). 1896-ban Farkas Lajos Egy nemzeti küzdelem története című könyvét sajtó alá rendezte és tájékoztatóval látta el, majd 1897-ben Petrus Jenő A magyarság önvédelme... című könyvéhez ő írta a bevezetőt. A későbbiekben azonban változott a helyzet, és sokan támadták a hajdúdorogiakat György Endre tevékenysége miatt (ld. Pe t r o n i u s: V. B. T. T., in Sz a b ó: 85.), sőt azt követelték tőlük, hogy helyette más, görög katolikus, tiszta magyar férfiút válasszanak (ld. Pe t r o n i u s: Hajdudorog két zászlaja, in Sz a b ó: 31.). A helyzet tovább súlyosbodott György Endre megítélésével kapcsolatban, mivel 1896-ban a magyar liturgikus nyelv használatának betiltására vonatkozó pápai intézkedést az ő illetéktelen beavatkozása eredményeként könyvelték el. Erre vonatkozóan ld. bővebben: Sz a b ó Je n ő: Nyilt levél György Endre volt o. gy. képviselő és miniszter úrhoz, in Sz a b ó: 245 247.; Id e m: A gör. kath. magyarság ügye, in Sz a b ó: 261 263.; Nyílt válasz György Endre úrnak a hozzá intézett levelemre adott válaszára, in Sz a b ó: 265 269. (György Endrét egyébként azért emelem ki a sok-sok elkötelezett személy közül, hogy az isteni gondviselést még jobban felfedezhessük történelmünkben. Tevékenysége pozitív vagy negatív voltának megítélése legyen a történészek dolga, azt azonban be kell látnunk, hogy Isten más vallás fiain keresztül is képes előrébb vinni egy ügyet, jelen esetben segíteni a görög katolikus egyházat.) 8 nyiran_onallo_kotet.indd 8 2011/3/1 10:22:36

Emlékkönyv a görög szert. katholikus magyarok római zarándoklatáról című könyvben találjuk. Ez a könyv, ahogy a címe is sugallja, egy római, egészen pontosan az 1900-as jubileumi zarándoklat eredménye, az említett történeti bizonyságok pedig azt a célt szolgálják, hogy a két püspök (Vályi János eperjesi és Firczák Gyula munkácsi) által is kísért zarándokút lelki haszna mellett a magyar görög katolikus hívek még nagyobb lelki épülésére a Szentszék egyházmegyét állítson fel, és engedélyezze a magyar liturgikus nyelv használatát. Az Emlékkönyvben fölsorakoztatott elméleteket és Petronius 1901-ben írt érveléseit 5 a magyar nyelv honfoglalás-kori emlékeiről és fennmaradásáról Rajner Lajos, későbbi esztergomi segédpüspök, szinte pontról-pontra megcáfolta egy, a Katholikus Szemlében megjelent cikkének második fejezetében. 6 Ugyanezen folyóiratban, ugyanezen év második füzetében, Melles Emil válaszol a Rajner által felvetett néhány kérdésre, különös tekintettel a bilingvizmus 7 és a missa solemnis 8 problémakörét illetően, de a magyar liturgikus nyelv eredetével kapcsolatosan nem száll vitába. Szabó Jenő is megfogalmaz egy ellencikket a Magyar Állam 1902. január 9-i számában, amelynek ingerült hangvétele miatt a következő számban exkuzálta is magát. 1907-ben Vitinius álnév alatt már elismeréssel szól a kérdéses cikkről. 9 Végül Sztripszky Hiador az, aki nem is annyira Rajner ellen, bár nevét többször is említi művében, hanem a tudományos alapokra helyezés igényével egy teljes könyvet ír Jegyzetek a görög kultura Árpádkori nyomairól címmel. 10 Sztripszky ebben az összeállításban nemcsak a görög kultúra Árpád-kori nyomait tárja elénk külön fejezetben a Halotti beszéd és könyörgés mint a görög szertartás emléke 11, hanem Kritsfalusi György liturgiafordítását is ismerteti, 12 melyet a következőkben még alkalmunk lesz behatóbban is szemügyre venni. 5 Pe t r o n i u s: Küzdelem a magyar liturgiáért, in Sz a b ó: 1 30. 6 Ra j n e r La j o s: A görög szertartású katholikus magyarok mozgalma a magyar liturgia ügyében, in Katholikus Szemle 16 (1902) 26 39. (Következőkben: Rajner). 7 Rajner felfogása szerint a bilingvizmus nyugati egyházban szokásos rendjét be lehetne vezetni a keleti egyházban is (ld.: Ra j n e r: 20 21.), de minthogy ez a módszer csak az extraliturgikus funkciókra vonatkozik, és a szorosan vett liturgiát nem is érinti, ezért Melles egyértelműen elveti e lehetőséget. (ld.: Me l l e s: 102 103.). Vö. még: Emlékkönyv, 6.; Grigássy Gyula: A magyar görög katholiusok legujabb története, Ungvár 1913 (Következőkben: Grigássy), 69.; Sz t r i p s z k y: Tájékoztató, in Sz a b ó: XIV; Pe t r o n i u s: Küzdelem a magyar liturgiáért, in Sz a b ó: 7., 28 30.; Vitinius: Bilingvizmus a görög ritusban, in Sz a b ó: 129 133.; Sz a b ó Je n ő: A görög katholikus magyarság és a nemzetiségi kérdés, in Sz a b ó: 171.; Sz a b ó Je n ő: Vagy magyar liturgia, vagy külön magyar egyházmegye, in Sz a b ó: 311. 8 Rajner a diakónusok hiányára hivatkozva levezeti, hogy missa solemnis nem is végezhető (ld.: Ra j n e r: 22 23.), amit Melles nem tud elfogadni, mivel a hívek jelenlétében a pap diakónus nélkül is teljes, az előírásnak megfelelő liturgiát végez (ld.: Me l l e s: 101.). 9 Vitinius: A latin szert. főpapság és a magyar liturgia, in Sz a b ó: 119 128. 10 Sz t r i p s z k y Hi a d o r: Jegyzetek a görög kultúra nyomairól az Árpádok korában, in Sz a b ó: 374 501. E művet egy kicsit más címmel szintén 1913-ban különállóan is megjelenteti: Id e m: Jegyzetek a görög kultura Árpádkori nyomairól, Budapest 1913. (Következőkben: Sz t r i p s z k y). 11 Sz a b ó: 403 419.; Sz t r i p s z k y: 49 71. A Halotti beszédről Sztripszky ez utóbbi könyv bevezetőjében is ír néhány szót, vö.: Id e m: Tájékoztató, in Sz a b ó: VIII. 12 Sz t r i p s z k y Hi a d o r: A görög liturgia legrégibb magyar fordítása, in Sz a b ó: 451 501. Sz t r i p s z k y: 111 175. 9 nyiran_onallo_kotet.indd 9 2011/3/1 10:22:36

10 1.2.2. Valódi kiváltó okok Az Árpád-kori görög kultúra nyomait nem adták fel történészeink, 13 a kontinuitás elvét azonban már nem tartják annyira meghatározónak, mint korábban. 14 Nagy valószínűség szerint nem ebben a tényezőben kell keresni tehát annak okát, hogy már a 18. században, de a 19. században még hatványozottabban jelenik meg egy tendenciózus igény a magyar nyelv oltárra emelését illetően, vagyis a magyar ajkú görög katolikusok egyre inkább ragaszkodtak saját nyelvük használatához. A magyar nyelv liturgikus használatának előretörését Grigássy Gyula három kiváltó okra vezeti vissza. 15 Először is önvédelmi mechanizmusról beszél, amit az ortodoxok visszatérítő politikája eredményezett, véleménye szerint ugyanis az ortodoxok a magyar nyelv terjesztésével és népszerűsítésével akarták visszacsábítani elvesztett híveiket. Ezen lépésre ellenreakcióként értelmezi a görög katolikus papok azon tevékenységét, miszerint ők is magyar nyelven kezdték végezni a szertartásokat, ami magyarázatot ad a fordító munkák megkezdésére is. Másodszor Grigássy nemzeti felbuzdulásról is beszél, amelyet az 1791-es pozsonyi országgyűlés váltott ki, mivel az törvénybe iktatja, hogy a magyar nyelvet ezután tanítani fogják az iskolákban. Grigássy itt is felfedezi a hatás-ellenhatás törvényét, arra hivatkozva, hogy mindezt II. József erőszakos politikája váltja ki, amely erős németesítést terjesztett a birodalom területén. Ennek következtében a magyar ajkúak oly annyira a saját nyelvüket részesítik előnyben, hogy Bacsinszky András püspök 1797-es körlevelében már azt kifogásolja, hogy lelkészeinek papi pályára készülő fiai nem tudnak ószlávul. 16 A harmadik ok Grigássy szerint, ami a magyar nyelv egyházi berkekben való terjedését előmozdította, nem más, mint a rituális féltékenység vagy irigység, mely szerint a magyar hívek irigylik a ruténokat és az oláhokat, hogy ők a saját, nemzeti nyelvükön dicsérhetik az Istent. Mindezt nagyon közelről is megtapasztalhatták a hívek, hiszen léteztek olyan városok, falvak, ahol a román és rutén közösségek egymás mellett éltek a magyarokkal. 1.2.3. Összegzés A magyar nyelv oltárra emelésének gondolata és mozgalma véleményem szerint sokkal inkább tehát ez utóbbi korszakhoz köthető, mégpedig leginkább a 18. 13 Ld. bővebben pl.: A magyarság és a kereszténység kapcsolatainak kezdetétől az Árpád-kori bizánci szertartású kolostori közösségek megszűnéséig. Pirigyi Is t v á n: A magyarországi görögkatolikusok története I, Nyíregyháza 1990, 7 60. (Következőkben: Pirigyi, I II). Hajdúdorog történetében vizsgálva ld.: B. Pa p p Já n o s: Hajdúdorog küzdelme a magyar görög katolikus egyházmegye felállításáért, Hajdúdorog 1996, 9 11. (Következőkben: B. Pa p p). 14 Nb.: valójában már Sztripszky is ír erről 1912-ben a következőképpen: Ne keresse senki sem azt, hogy ez a görög katholikus tisza-vidéki magyarság hogyan lett magyar. Árpád óta él-e folytonos magyarságában? A honfoglaló magyarság egyenes ivadéka-e ez, avagy csak elmagyarosodott másnyelvű nép-e, avagy mindakét félének keveréke? Máma, amikor a tudomány már megállapíthatja, hogy az u. n. tiszta fajiság elmélete egyszerű ábrándkép mert hiszen ezer év óta történő folytonos keverődés miatt ilyen faj a világon nincs is az ilyen keresgélés, avagy vetélkedés mind hiú dolog. (Sz t r i p s z k y: Tájékoztató, in Sz a b ó: XI.). 15 Grigássy: 35 43. 16 1997. március 14-én kelt 71. számú körlevél. Vö.: Emlékkönyv 79.; Ra j n e r: 7. nyiran_onallo_kotet.indd 10 2011/3/1 10:22:37

század végétől kezdődően. 17 A kiváltó okokat Grigássy Gyula találóan rendszerezi, bár az első elméletét, vagyis az ortodoxok elleni önvédelmi mechanizmusból fakadó magyarosítást, nem tartom annyira jelentős tényezőnek a kiváltó okok között, mint a nemzeti és a nemzetiségi kérdést. Igen, bátran merem a kiváltó okokat nemzeti és nemzetiségi kérdésnek nevezni, hiszen a második kiváltó ok valójában a magyar nyelv nemzeti használatát célozza meg, és a harmadik szintén a magyar nyelv szentesítésére irányul, de már nem állami, hanem egyházi vonalon, ahol viszont mindezt a különböző nemzetiségek között kellett megélni. Manapság 100 150 év távlatából persze könnyű egy-egy elmúlt, vagy megoldódott problémát nemzetinek vagy akár nemzetiséginek nevezni, de abban a korban, az akkori Magyarországon nem volt túl ildomos ilyen kérdéseket feszegetni. Nem véletlen, hogy egyházi hőseinknek nem egyszer nyilvánosan ki kellett jelenteni, hogy a magyar nyelvű liturgiáért folytatott küzdelmüket nem politikai vagy nemzetiségi érdekek fűtik, hanem csakis a magyar ajkú görög katolikus hívek lelki üdvösségét szolgálják. Igen, ez ebben a formában nagyon szép elv, de ahogy Rajner Lajos némi szkepticizmussal elemzi e gondolatot, 18 úgy mindenki más fejében megfordulhat ugyanez, hiszen az egyházmegye felállítása vagy a magyar nyelv engedélyezése érdekében írt folyamodványok egyike sem hagyja ki az érvelés során, hogy a magyar hívek számban is vannak annyian, mint pl. a románok. Ha pedig a többi nemzetiség is saját nemzeti nyelvén dicsérheti Istent, így ez a jog a magyar nyelvű görög katolikusokat is megilleti. Ez utóbbi gondolatmenet kapcsán mindenképpen szükséges kihangsúlyoznunk, hogy a magyar nyelv liturgikus nyelvként való bevezetésében igenis fontos kiváltó ok volt a hívek igénye, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy saját nyelvükön hallják és kapcsolódjanak be az istentiszteletekbe. 19 1.3. 19. század végi fellángolások és csalódások 1.3.1. Fellángolások és lehűtő csalódások A 19. század második felétől igen komoly mozgalom bontakozik ki Hajdúdorog központtal a magyar egyházmegye felállítása és a magyar liturgikus nyelv elfogadtatása érdekében. A 18. század végén is voltak már bizonyos próbálkozások e 17 Ennek bemutatására, különös tekintettel a liturgiafordításokra a következő fejezetben kerül sor. 18 Ra j n e r: 4. kk. 19 A magyar ajkúak valóban nem értették az ószláv nyelvet, ami jelentős probléma volt, de mindezt tetőzték azzal, hogy el is ferdítették az ószláv mondatokat. Ezzel kapcsolatban több anekdotát is lehet olvasni, amelyek közül itt csupán kettőt emelek ki: kimutattuk, hogy a keleti szertartás corresponsiones természete feltétlenül megköveteli a nép együtt müködését, s az ismét a szolgálat értését, nehogy, mint a Magyar Állam julius 5-i értékes czikkében olvassuk: a vesperálás alkalmával a «Prisedsu szolacu na zapad» (Nyugvóra szállván a nap...) helyett egész nyugodt lélekkel énekeljék: «Présed s a szent szén az apád», s a póni magyarok szláv éneklése a husvéti kilenczedik Irmosznál átalános legyen... (Pe t r u s Je n ő: A magyarság önvédelme a keleti ritusu egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen, Debrecen 1897, XII. Következőkben: Pe t r u s). Avagy egy másik helyen szintén Petrus Jenő jegyzi meg: Ilyen volt a többek közt a Viruju = hiszegy szóval kezdődő Apostoli hitvallás, melyet a nép Vi-riju = Kiturok értelmü szóval helyettesitett, továbbá: atcza ë szëna helyett ez a magyarossa: adsza-e szénát stb. (Pe t r u s: 21.). 11 nyiran_onallo_kotet.indd 11 2011/3/1 10:22:37

magasztos cél elérésére, de leginkább 1863-tól 20 datálható az az eseménysor, ami aztán, mintegy fél évszázad alatt a Hajdúdorogi Egyházmegye felállításához vezetett. Magát a folyamatot nem áll szándékomban részletesen ismertetni, mivel azzal több neves szerző is foglalkozott már, csupán a jelentősebb irányvonalakról és a magyar liturgikus nyelv bevezetése elé gördülő akadályokról számolok be. Az 1866-as dorogi közgyűlés 21 és az 1868-as országos kongresszus 22 következményeképpen megindul a hivatalos levelezés is a fentebbi eszmék realizálása végett. Az országos kongresszus kéréseire azonban csak 1873-ban érkezett válasz, oly módon, hogy a király létrehozott egy hajdúdorogi külhelynökséget. 23 A dorogiak, bár felterjesztéseikben a püspöki helynökség felállítását, ha nem is a legkedvezőbb, de járható útnak tartották, annak megvalósulásakor nem voltak túlságosan elégedettek, mivel ezáltal még távolabbinak tűnt az egyházmegye megalapításának lehetősége. Arról nem is beszélve, hogy helynöknek nem szeretett papjukat, Szabó Györgyöt nevezték ki 1875-ben, hanem Danilovics János kanonokot, akinek (személyétől elvonatkoztatva) nem is volt nagy joghatósága. A dorogiak tehát hamar rájöttek arra, hogy ez a helynökség nem egy jelentős előrelépés, a magyar nyelv terjesztésére pedig teljesen alkalmatlan, sőt a Szentszék felől sem fújtak kedvező szelek, 24 ezért 1881-ben elégedetlenségüknek hangot adva ismét megkezdték kérésekkel ostromolni a különböző fórumokat. Írtak a királynak, a kultuszminiszternek, a képviselőháznak. 25 Majd 1896-ban a millennium kapcsán újrakezdik a próbálkozásokat, és eljutnak egészen az Apostoli Székhez is, 20 1863-ban a dorogi hívek kéréseiket Popovics Bazil munkácsi püspök elé terjesztették, aki nemcsak szívesen fogadta azokat, hanem ígéretet is tett a nagy magyar kívánságok kedvező teljesítésére, közeli halála azonban megakadályozta törekvéseinek megvalósításában. Popovics Bazil munkácsi püspökhöz intézett felirat az 1863. évben. Megszólítás: Nagyméltóságu megyés püspök úr! Krisztusban szeretett lelki főpásztorunk! Incipit: A haza, melynek gyermekei vagyunk... Megtalálható: Fa r k a s La j o s: Egy nemzeti küzdelem története, Budapest 1896, 19 22. (Következőkben: Fa r k a s); Pe t r u s: 26 29.; Grigássy: 103 105.; B. Pa p p: 111 113. 21 A hajdudoroghi képviselőtestület 1866. évi felirata a királyhoz. Megszólítás: Császári királyi apostoli Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Incipit: Nem lehet egy nemzetiségét forrón szerető népre... Megtalálható: Fa r k a s: 24 26.; Pe t r u s: 32 35.; Grigássy: 106 108. A hercegprimáshoz intézett felirat az 1866. évből. Megszólítás: Főmagasságu és főtisztelendő Hercegprimás úr! Krisztusban szeretett legkegyelmesebb lelki főpásztorunk! Incipit: Az igazak kiáltanak és az Ur meghallgatja őket... Megtalálható: Fa r k a s: 27 30.; Grigássy: 109 112.; B. Pa p p: 113 114. 22 A magyarországi magyarajku görög katholikusok egyetemes országos ülésének jegyzőkönyve rövid kivonatban. Az 1868. év április hó 16-ikán Sz.-H-Dorog városában a magyarajku görög kath. hivek egyházközségi küldöttei és lelkészei a gyűlés tanácskozásának vezetésére Farkas Lajos főhadnagyot választják meg. Megtalálható: Fa r k a s: 46 56.; Grigássy: 112 116. 23 Pe t r u s: 77. A külhelynökség történetére vonatkozóan ld.: Ja n k a Gy ö r g y: A Hajdúdorogi Külhelynökség története, in Iva n c s ó Is t v á n (szerk.): Liturgikus örökségünk I. Az első magyar nyomtatott Liturgikon megjelenésének 120. évfordulójára 2002. április 18-án rendezett szimpozion anyaga, Nyíregyháza 2002, 7 16. 24 XIII. Leó pápa Pászthélyi János munkácsi püspöknek írt rendelkezésében betiltja a magyar nyelv liturigkus használatát, amit az 1883. március 5 10. között tartott egyházmegyei gyűlés el is fogadott és felvette a fegyelmi szabályai közé. Vö.: Pe t r u s: 82. 25 Pe t r u s: 84 108.; 12 nyiran_onallo_kotet.indd 12 2011/3/1 10:22:37

kérvén, hogy engedélyezzék a magyar nyelv liturgikus használatát. Sőt ugyanebben az évben Budapesten magyar nyelvű Szent Liturgiát is végeztek. 26 E két esemény olyannyira felkavarta a kedélyeket, hogy 1896. szeptember 2-án a Hitterjesztés Kongregációja megtiltotta a magyar nyelv liturgikus használatát. A Rómából érkező hír Petrus átiratában ekképpen szól: Kelt Rómában 1896. szept. 26. Congregatio de propaganda fide. Protokoll. 5893. Betiltatott a magyar Ritus, a további fordítások, és az eddig nyomtatásban megjelent ritualis könyvek megsemmisitése rendeltetett el. A püspök felelősségre vonatott a pápa rendeletére. Ledochowszky elnök. 27 Ugyanezen bíboros szeptember 26-i keltezéssel értesítette Vályi János eperjesi püspököt a dekrétumról, mely szerint Róma mind a magyar nyelv liturgikus használatát, mind a liturgikus könyvek magyar nyelvre történő átültetését megengedhetetlennek tartotta, és tudomására hozza, hogy az elutasító választ XIII. Leó pápa is jóváhagyta. 28 Majd a bíboros tovább folytatja a püspökhöz intézett intelmeit: a fennebbi rezolucziókat a legnagyobb gondossággal és pontossággal kösse papjai szivére, a tudomására jövő visszaéléseket irtsa ki, a könyvek leforditását tiltsa meg, a kinyomottakat semmisittesse meg; ha találkoznak megyéjében papok, kik ilyen könyveket használnak, vakmerőségüket fékezze meg, hogy csakis az egyháztól elismert szláv idiomban végezzék a liturgiát. Adja azt is tudtul papjainak, hogy ha ez intelemnek foganatja nem volna, a Congregatio további eljárást fog ellenökbe érvényesiteni. Egyúttal elvárja a püspök idevágó válaszát. Ezen leiratát a Propag. Fide Congregationak az eperjesi püspök az október 3-án tartott szentszéki ülésben tárgyaltatta s papjaival körlevélben tudatta. 29 Kemény szavak ezek. A rendelkezés hangneme olyan kíméletlen, hogy akár egy eretnekség megszüntetését is előírhatta volna. Nincs szó természetesen eretnekségről, de a Vatikán egyértelműen nem nézte jó szemmel a nemzeti nyelv bevezetését az istentiszteletekbe. A szigorú felszólítás mégsem ijesztette meg túlságosan az elkötelezett görög katolikusokat, és annak dacára már a következő évben ismét próbálkoztak Rómában, hogy elérjék rég óhajtott céljukat. Ezen alkalommal a román görög katolikusokat hozták fel példaként, akik nemzeti nyelvükön végzik szertartásaikat, de kérésüket 1897 februárjában negatívan bírálták el. Ugyanezen év szeptemberében is volt még egy hasonló kísérlet, amelyre ugyancsak elutasító választ kaptak. 30 Nagy volt az elkeseredés, különösen a háromszoros elutasítás miatt, ami viszont nem talált igazán komoly meghallgatásra, és nem egy egyházközségben továbbra is magyar nyelven végezték az istentiszteleteket. 31 26 A fő probléma az volt, hogy a magyar nyelvű Szent Liturgia hangja egészen Rómáig eljutott, amelyre reagált is Ledochowszky bíboros, vö.: Pe t r u s: 185 186. 27 Pe t r u s: 174. E rendelet a mily megdöbbentő, leverő volt, ép oly hihetetlen, megfoghatatlannak látszott. Azok a magyar liturgikus forditások, azok a könyvek, melyekre a magyar kormány annyi ezret áldozott, hogy hihetetlennek tünt fel többek előtt, megsemmisithetők?!! Hogy lehetne az istenházából kitiltani egy közel félszázad óta oltáron gyakorlott, hangoztatott nyelvet, még ha az nem a magyar nemzeté volna is, mely nemzet épen ez évben üli ezredéves fennállásának, dicsőségteljes multjának ünnepét?! Hogy lehet a püspököt felelőségre vonni azért, mert magyar, mert megtüri, megengedi, hogy a nemzettest, a vérbeli magyar, nyelvén imádja istenét... (Pe t r u s: 174 175.). 28 Vö.: Pe t r u s: 185. 29 Pe t r u s: 186 187. 30 Pirigyi: II, 98 99.; B. Pa p p: 64., 99.; Bo t l i k Jó z s e f: Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646 1997), 163 164. (Következőkben: Bo t l i k). 31 Nyíregyházán pl. már 1900-tól magyar nyelven végezték a liturgiát. Vö.: Bo t l i k: 166 167.; 13 nyiran_onallo_kotet.indd 13 2011/3/1 10:22:37

A nagy csalódás ellenére görög katolikus elődeink nem adták fel a küzdelmet az egyházmegye felállításáért sem, továbbfolytatták szervező tevékenységüket, és a Szent Évben (1900-ban) nagyszabású zarándoklatot szerveztek Rómába, amint már fentebb is említettem, melynek eseményei, okiratai szintén a már néven nevezett Emlékkönyvben kerültek megörökítésre. 1.3.2. Eredmények A magyar egyházmegyéért és liturgikus nyelvért folytatott küzdelemben a fellángolásokat lehűtő csalódások, a nagy esélyeket kudarcok követték, de egy kis remény mindig felcsillant, ami elég volt ahhoz, hogy őseink tovább vigyék a megvalósítás felé kitűzött céljaikat. Ha a 19. század végére, a 20. század elejére visszaugranánk, és csak az említett eseményeket néznénk, bizony lenne okunk a csüggedésre: sem egyházmegye, sem magyar liturgikus nyelv, helyette egy leszűkített joghatóságokkal rendelkező külhelynökség, és a magyar nyelv folyamatos betiltása Róma részéről. Mégis, van-e valami eredménye ennek az erőt próbáló küzdelemnek, vagy csupán szélmalomharc az egész? A feltett kérdésre a válasz mégis pozitív: igen, van eredmény, hiszen Danilovics külhelynök, akit a dorogiak kezdetben nem nagy bizalommal fogadtak, nagyon fontosnak tartja a liturgikus könyvek magyar nyelvre való lefordítását, s ennek, sőt kiadásuk érdekében meg is tesz minden tőle telhetőt. De szóljanak erről a források. A munkácsi és eperjesi egyházmegyék főhatóságai a mult század második felében b. e. Danilovics János hajdudorogi püspöki külhelynök elnöklete alatt egy kilenc tagból álló bizottságot alakítottak avégből, hogy szertartási könyveinket magyarra fordítsa. 32 A bizottság 1879-ben elkészítette, s 1882. április havában Debreczenben kinyomatta «Aranyszájú Szent János Liturgiája» fordítását. Később, 1890-ben Nagy Szent Vazul s az előszenteltek liturgiáinak magyar szövegét a többi nyilvános isteni tiszteletekkel kiegészítve rendezte sajtó alá. E könyvek segítettek fenntartani s fejleszteni több mint félszázadon át a kétszázezernyi görög katolikus magyarság hitéletét. 33 Ez utóbbi mondat igen nagy jelentőségű, mert abban a nehéz korszakban, amikor már valóban megfáradtak, s kicsit megtörtek a hívek, akkor olyan komoly liturgikus könyvek jelennek meg, amelyekből magyarul lehet végezni a szertartásokat (itt csak a legfontosabbakat említettük). Van tehát, ami fenntartsa a kétszázezernyi görög katolikus magyarság hitéletét, amire szükség is van, mivel 1910-ben még egy leirat érkezett a Hitterjesztés Kongregációjából, amelyben a budapesti Budapesten a mai Rózsák-terén alapítástól kezdve (1905.) szintén hasonló volt a helyzet. Vö.: Bo t l i k: 170. 32 A fordító bizottság tagjairól, eredményeiről és tevékenységéről ld. bővebben: Iva n c s ó Is t v á n: Az 1879-es hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság és tevékenysége, Nyíregyháza 1999, Athanasiana füzetek 1. 33 A görög szertartásu katholikus egyház Szent és Isteni Liturgiája. A legszentebb áldozat bemutatását megelőző imákkal s isteni tiszteletekkel kiegészítve, Nyíregyháza, 1920, 309. (Következőkben: Liturgikon). 14 nyiran_onallo_kotet.indd 14 2011/3/1 10:22:37

templomban betiltja a magyar liturgiavégzést. 34 Ez volt az a fordulópont, amikor belátták, hogy az egyházmegye és a magyar liturgikus nyelv bevezetése egyszerre nem megy, így előtérbe helyezték az egyházmegye ügyét. 35 A hitélet mellett meg kell említenünk a kulturális élet fellendülését is. 1898. június 20-án megalakul a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Szövetsége, vezetője Szabó Jenő nyugdíjas miniszteri tanácsos. Megindulnak a görög katolikus újságok is: 1900-tól ungvári kiadásban megjelenik a Kelet, amely mellett meg kell említenünk egy másik, kisebb nagyobb megszakításokkal és átalakulásokkal máig terjesztett lapot, a Görögkatolikus Szemlét. 1902. december 3-án Szabó Jenő vezetésével megalakul a Magyar Görögkatolikusok Egyesülete, amely 1903- ban magyar nyelvű folyóiratot indít Görögkatolikus Hírlap címmel. 36 Mindezek a kezdeményezések egyértelműen a mozgalom lelki és kulturális pozitív irányvonalát konstatálják. Ezek alapján már nyugodt szívvel ki lehet jelenteni az 1900-as évek elején, hogy a főcélok még távolinak tűnnek, de van fejlődés, és a megvalósítás felé jó úton haladnak. 1.4. A Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása A hosszú kálváriút ahogyan Szabó Jenő fogalmazott 1912-ben ért véget, amikor Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Ezzel az egyik zászló küldetése beteljesedett, ahogy azt már fentebb is említettem. A másik zászló küldetése még mindig homályba vesző, mivel a magyar liturgikus nyelv használatáról a Christifideles graeci kezdetű bulla ezt írja: Ad linguam liturgicam huius novae erectae dioecesis quod attinet, praecipimus ut sit graeca antiqua, vernacula vero in functionibus tantum extraliturgicis toleretur eodemque modo quo in ecclesiis latini ritus iuxta Sanctae Sedis decreta illa uti fas est. Quo vero memoratae novae dioecesis sacerdotibus tempus suppetat antiquae linguae graecae addiscendae, tribus tantum annis decretam huius dioecesis erectionem proxime sequentibus in singulis paroeciis ea lingua liturgica uti poterunt, quae hucusque usitata est, vetita prorsus hungarica lingua, quam, quum non sit liturgica, in sacra Liturgia nunquam adhibere licet. 37 A görög nyelv bevezetésének kötelező mivoltát Rafael laodiceai érsek, apostoli nuncius 1912. november 17-én a következőképpen hozta az újonnan megalapított Hajdúdorogi Egyházmegye papjainak tudomására: Nem kezdődik meg azonnal, hogy ugy mondjam, az uj irányzat, mert, mint jól tudjátok, három évig megengedtetik minden parochián ama liturgikus nyelv használata, melyet eddig használni szoktak, kizárva mindig a magyar nyelv használatát, melyet a liturgikus cselekményekben soha sem lesz szabad használni. Eme három 34 Pirigyi:II, 102 103. 35 Vö.: Pirigyi: II, 105.; Bo t l i k: 173., B. Papp János viszont a fordulatot Szabó Jenő 1911. június 30-i felsőházi beszédéhez köti, vö.: B. Pa p p: 72 73. 36 Pirigyi: II, 104 105.; Bo t l i k: 167 168. 37 AAS Annus IV, (1912) 12, 432 433.; Grigássy: 137.; Ti m k ó Im r e (szerk.): A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve 1912 1987, Nyíregyháza 1987, 242 243. 15 nyiran_onallo_kotet.indd 15 2011/3/1 10:22:37

év elteltével a liturgikus cselekményekben a klasszikus görög nyelv fog használtatni, mely, mint tudjátok, a ti tiszteletreméltó szertartástok első nyelve volt. Ezt a nyelvet, ha már nem ösmernétek, ez idő alatt Isten segitségével tanuljátok meg és nem kételkedünk, hogy gondotok lesz arra is, hogy a liturgikus ténykedésekben feleleteikkel résztvevő laikusok azt legalább olvasni megtanulják. A nép nyelve a liturgián kivüli ténykedésekben, mint azelőtt, ugy ezentul is megengedtetik és még inkább a privát könyörgésekben, a szentbeszédekben és a nép tanitásában, mely szentbeszéd és tanitás azon a nyelven végzendő, melyet mindnyájan használnak, sőt különböző nyelveken is, ha egyesek a többi közül nem értené. 38 A magyarországi görög katolikusok nem rendelkeztek azonban görög nyelvű liturgikus könyvekkel, amelyek beszerzése igen komoly gondot jelentett a magyar ajkú papság számára, nem is beszélve a görög nyelv fentebb előírt kötelező elsajátításáról. A három év sajnos nem sok mindenre volt elég, így 1915-ben Miklósy István püspöknek kénytelen-kelletlen nem volt más választása, mint a Szentatyához fordulni. 3141/1915. szám alatt kelt levelében arra kéri a pápát, hogy a görög nyelv bevezetésének kötelező dátumát 1920. január 1-jére helyezze át. A válasz a Bécsi Apostoli Nunciatúrán keresztül érkezik, igaz csak 1916. szeptember 30-án (5416/1916. szám alatt), amelyben viszont Róma egyértelműen elutasítja a kérést, és a görög nyelv bevezetésére szólítja fel az immár negyedik évét is betöltő egyházmegyét. 1.5. Utórezgések 1.5.1. Az 1920-as Liturgikon Az egyházmegye a római felszólításnak bizonyos mértékben eleget téve, csakis 1920-ban tud valami újat felmutatni, mégpedig az új Liturgikon kiadásával, amelyben az Aranyszájú Szent Jánosnak és a Nagy Szent Bazilnak tulajdonított Szent és Isteni Liturgiákban az anafora szövege (ha nem is egészében) görög nyelven jelenik meg. 39 Erre a kiadásra nemcsak a felszólítások foganatosítása miatt volt szükség, hanem amint a Liturgikon emlékeztetőjéből megtudjuk, a korábbi kiadások már el is fogytak. A sajtó alá rendezés munkáját a püspöki iroda vállalta magára. Az előbbi fordításokat az eredeti görög szöveg figyelembevételével, csakis a legszükségesebb javitásokra szoritkozva átdolgoztuk, a szent liturgiával kapcsolatos szertartásokkal, imákkal s énekekkel kibővítettük és az eddigi két külön kötetet egybefoglaltuk. Az egyházmegye főpásztora, Miklósy István püspök úr Őméltósága a ft. Káptalan közrevonásával a revízió munkáját személyesen vezette, 1235 1920. sz. jóváhagyó intézkedésével 40 a mű kinyomtatását engedélyezte s a technikai kivitelt 38 Grigássy: 141 142. 39 Aranyszájú Liturgiában: Liturgikon 134 144. (páros oldalak); Bazil Liturgiában: Liturgikon 240 260 (páros oldalak). 40 Az 1920-as Liturgikon jóváhagyása: Melles Géza püspöki irodaigazgató és Szemerszky János püspöki iktató aláírásával készült a következő levél (GKPL 1235/1920): Méltóságos és Főtisztelendő 16 nyiran_onallo_kotet.indd 16 2011/3/1 10:22:37

irányította. Ebbe az uj kiadásba a szent liturgiák kánoni részét görög szöveggel is befoglaltuk, hogy a lelkészkedő papságnak addig is, amig Rómából megfelelő számú liturgikont hozathatunk, módjában álljon a szt. liturgia leglényegesebb részét egyházunk őseredeti nyelvén végezni. 41 1.5.2. Róma utolsó próbálkozásai Róma belátta, hogy a görög liturgikus nyelv bevezetése szinte lehetetlen a magyarországi görög katolikus közösségekben, ezért politikát vált, és az ószláv nyelvet igyekszik előnyben részesíteni a göröggel szemben, amire 1922-ben, majd 1938-ban is sor kerül még. Először Miklósy István püspöknél, másodszor Luttor Ferencnél, a Vatikáni Nagykövetség kánonjogi tanácsosánál, ám a megkérdezettek mindketten a görög liturgikus nyelv mellett tették le voksukat. 42 Figyelemre méltó a fentebb említett két időpont közötti, egészen pontosan 1932-ből származó beszámoló, amelyet a keleti katolikusok statisztikai adatait és rövid történetét összefoglaló vatikáni kiadású kötetben találunk. A magyarok címszó alatti részből csupán a liturgikus nyelvről szóló, tömör, lényegre törő ismertetőt idézem: A Christifideles bulla elrendelte a liturgiában a görög nyelv használatát, a magyar nyelvét pedig csak úgy, mint a római ritus extraliturgikus funkcióinál, engedte meg. Három évi időtartamot adott a papságnak a nyelvváltozás keresztülvitelére. Az ujítás azonban nem valósulhatott meg, részben, mert a görög nyelv nem eléggé ismert, részben mert szükségképen el kellett volna fogadtatni a reuchlianus, azaz keleti kiejtést, az erasmianus, azaz ó-kiejtés helyett, mely egyedül ismeretes Magyarországon, részben mert a görögöknél használt éneklés, ámbár az is ugyanazon byzantin forrásból ered, mint amely a szláv, román és így a magyar egyházaknál is használatban van ma kissé eltérő és azonkívül középkori hangjegyrendszere van, mely különösen nehéz azoknak, kik ifjú korukban nem szereztek benne gyakorlatot. Ezenkívül helytelen lett volna megkísérelni, hogy megfosszák a népet a liturgikus imádságokra való karbani felelés szokásától, lehetetlen volt rászoktatni őket arra, hogy ezt egy előttük teljesen ismeretlen és a magyar nyelvtől nagyon elütő hangzásu nyelven tegyék. A hajdudorogi Ordinariusnak jóváhagyásával 1920-ban Nyiregyházán nyomatott egy Liturgikon (missale), amelyben Chrysostomus Szent János és Szent Vazul két Liturgiájának Anaforája és Canonja a magyar szöveggel átellenben görög nyelven is kinyomattatott, anélkül azonban, hogy ezért használatba került volna. A liturgikus könyveknek le nem fordított része helyett ma is az ószláv szöveget használják, melyet a kántorok úgy olvasnak, ahogy tudnak. 43 Püspök Úr, Kegyes Atyánk! Magas szóbeli intézkedése Méltóságodnak a szent liturgiai szöveg átjavításakor adott útbaigazításai szerint, a szentmisét megelőző összes szertartásokat is átjavítottuk s a szükséges pótlásokat megtettük. A nyomdamunka megkezdése érdekében mély tisztelettel kérjük Méltóságodat, kegyeskedjék a mű javított és bővített kiadását magánhasználatra jóváhagyni és ennek kinyomását engedélyezni. Szentelő jobbját csókolva vagyunk Nyíregyházán, 1920. augusztus hó 20-án Krisztusban engedelmes fiai... A püspöki válasz csupán indorzában olvasható: Jóváhagyatik s kinyomtatásra engedélyeztetik. aug. 22. 41 Nyiregyháza, 1920. Karácsony hava. Melles N. Géza kanonok, püspöki irodaigazgató. Vö.: Liturgikon 309 310. 42 Vö.: Pirigyi: II, 166 167. 43 Statistica con cenni storici della Gerarchia e dei Fedeli di rito Orientale, Vatikán 1932, 224 225. A fordítást Szántay-Szémán István készítette, ld.: Id e m: A görög ritus liturgikus könyvei s magyar nyelvre való 17 nyiran_onallo_kotet.indd 17 2011/3/1 10:22:37

A beszámoló alapján kijelenthetjük, hogy a Vatikán politikája megenyhült, az 1930-as években már nem annyira elutasító a magyar nyelvet illetően, mint a 19. század végén, vagy a 20. század elején. Az idézet utolsó előtti mondatának a zárlata anélkül azonban, hogy ezért használatba került volna, mármint a görög nyelv az anaforában pedig egyenesen arra enged következtetni, hogy feladták a magyarok elleni harcot, belátták, nincs értelme erőltetni a különféle idegen nyelveket, ezért hadd végezzék akár a saját nemzeti nyelvükön is a liturgiát. A fentebb említett 1938-as megkeresés (a görög helyett az ószláv nyelv bevezetésével) viszont nem egészen erre enged következtetni. Ennek az lehet az oka, hogy a beszámoló elkészítésére a magyar püspököt, Miklósy Istvánt kérhették fel (ahogyan az ma is szokott lenni), aki ezt a feladatot kiadta egy olaszul tudó történész papjának, aki túl buzgó módon tárta fel az igazságot. Ha ez a feltételezésem meg is állja a helyét, még akkor is rejtély marad számomra, hogy ez a szöveg miként mehetett át a vatikáni cenzúrán. Az elkövetkező három évtized egyébként nem arról tanúskodik, hogy minden rendben a Vatikán részéről, vagyis, hogy nyugodtan lehet végezni a liturgiát magyar nyelven, akár az anaforát is, hisz akkor nem lett volna szükség arra, hogy Dudás püspök 1954-es Szent Liturgiára vonatkozó általános rendelkezéseiben 44 az anaforában a görög szövegeket is feltüntesse, 45 helyesebben kötelezően előírja papjai számára. 1.6. A magyar nyelv hivatalosan is az oltárra kerül A Vatikáni Zsinat előtti, fentebb is említett három évtized nem volt egyszerű Magyarországon sem az egyház számára, bár általánosan elfogadott, hogy kisebb volt a politikai elnyomás, mint a környező országokban, de mégis... Persze, mindenütt vannak problémák, de Magyarországon még a nemzeti nyelv használata is gondot okoz, ami még mindig nem engedélyezett, holott az első magyar nyelvű liturgiafordítás lassan 200 éves is lesz nyugodtan gondolkozhattak így a görög katolikus magyarok, amikor végre valahára elérkezett a Vatikáni Zsinat. Igaz, még annak is meg kellett várni a végét, hogy a magyar nyelv hivatalosan is az oltárra kerülhessen, amikor is Dudás Miklós püspök 1965. november 19-én a Szent Péter-bazilikában teljesen magyar nyelven végezte a Szent Liturgiát, mégpedig a zsinaton jelenlévő egyházi vezetők jelenlétében. Magyarországra hazaérve e jelentős eseményről nagy örömmel számol be Nyíregyházán 1965. december 21-én, majd a rá következő napon Miskolcon, de élményét körlevélben is megosztotta papjaival, sőt ezáltal ránk is hagyományozta. A körlevélben külön kiemeli, hogy... véget ért a magyar liturgiáért századokon át folytatott munkánk és küzdelmünk kálváriaútja. Most teljesült be az, amire őseink századok óta vágyakoztak, most érlelődött be az ő és a mi átültetésük in Keleti Egyház V. évfolyam 2 3. sz. (1938) 43. 44 Du d á s Mi k l ó s: Szertartási utasítások Aranyszájú Szent János liturgiájának ünnepélyes bemutatásához, in Iva n c s ó Is t v á n: A magyar görögkatolikusság körlevélben közölt liturgikus rendelkezéseinek forrásgyűjteménye, Nyíregyháza 1998, 188 207. 45 Ibidem, 200 202. 18 nyiran_onallo_kotet.indd 18 2011/3/1 10:22:37

reményeink legszebb gyümölcse. 46 Az örvendetes szavakat követően a papság a Szent Liturgiát teljes mértékben magyar nyelven végzi. 47 46 1965/VII. számú körlevél, ld.: Iva n c s ó Is t v á n: A magyar görögkatolikusság körlevélben közölt liturgikus rendelkezéseinek forrásgyűjteménye, Nyíregyháza 1998, 239. 47 Valójában a II. Vatikáni Zsinat alkalmával sem kaptak a magyar görög katolikusok külön engedélyt a nemzeti nyelv használatára, mivel az Orientalium Ecclesiarum dekrétum 23. pontja kimondja ugyan, hogy egy-egy részegyház legfőbb vezetője a főpásztori tanácsával dönthet a nyelv használatáról a liturgia szent cselekményeiben, de jelentést kell küldenie az Apostoli Széknek, hogy az jóváhagyja a szövegek anyanyelvű fordításait. Ez nem történt meg 1965-ben, sőt, azóta sem, mégis e fenti eseménytől datáljuk a magyar nyelv hivatalos bevezetését a Szent Liturgiába. A zsinat hatástörténete beleértve a Sacrosanctum Concilium kezdetű liturgikus konstitúció idevágó pontjait is (36., 39., 54., 63., 76., 78., 101.) egy külön tanulmányt érdemel, melynek jelen tanulmányban már nem tudunk keretet biztosítani. 19 nyiran_onallo_kotet.indd 19 2011/3/1 10:22:37

A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Könyvtárában őrzött liturgia-fordítás címlapja 20 nyiran_onallo_kotet.indd 20 2011/3/1 10:22:38