Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Faipari gépek és berendezések biztonsága célvizsgálat 2003. május 15. - július 15. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2003. május 15. és július 15. közöt egységes szempontrendszer alapján vizsgálta a faipari gépek és berendezések biztonságtechnikai helyzetét. Az országos vizsgálatot az indokolta, hogy a területen elavult a géppark és kirívóan sok a csonkulásos munkabaleset. A vizsgálat a területi felügyelőségeken nyilvántartásba vet faipari munkáltatók összességét célozta meg. A Magyar Asztalos- és Faipar című újság 2003. évi 5. számában megjelent egy cikk, mely jelezte, hogy cégelenőrzések várhatók, és segítő szándékkal hívta fel a figyelmet a fokozot munkavédelmi elenőrzésre, a munkáltatóknál a hiányosságok megszüntetésére. A vizsgálat általános megállapításai A faipari munkabalesetek többségét a biztonsági berendezések hiánya, az előírástól eltérő munkavégzés és az egyéni védőeszközök melőzése okozza. A veszélyeztetés kevéssé függ az üzem nagyságtól. Az elenőrzés szélsőséges üzemeltetési körülményeket tárt fel. A munkaeszközök többségét 20-30 éve gyártották, illetőleg egy részüket a munkáltató saját maga készítete. Ezek sokszor a minimális biztonsági követelményeket sem elégítik ki, ugyanakkor a tapasztalatok szerint nőt a megbízható védőberendezésekkel működő, modern gépek száma. Anyilvántartásban szereplő faipari tevékenységet végző munkáltatók (1609) 86%-át elenőriztük. A munkabiztonsági hiányosságok felszámolása mellett a vizsgálat hozadéka volt a faipari üzemek nyilvántartásának felfrissítése is. A felügyelők a munkaválalói érdekképviseleteket is, amennyiben mód volt rá, bevonták az eljárásukba, azonban az elenőrzöt munkáltatók mindössze 0,04%-nál volt munkavállalói érdekképviselet. A vizsgálatot 211 munkabiztonsági felügyelő végezte, összesen 17852 munkaeszközt elenőriztek, ebből 13097 faipari gépet. A biztonságos munkavégzés alapvető feltétele a végzet műveletek speciális előírásait tartalmazó, a géphez tartozó üzemeltetési dokumentációmegléte és előírásainak ismerete. A több évtizede, adot esetben 30 éve gyártot gépeknél jelemző a dokumentáció hiánya, ami összefügghet a többszöri tulajdonosváltással. Esetenként munkabiztonsági szakemberrel elkészítették a gépkönyvet, azonban ezek sok esetben szakszerűtlen megfogalmazásokat tartalmaznak, és kimerülnek a tiltásokban. A külföldi gyártású munkaeszközök dokumentációjának többségét nem fordították le magyar nyelvre. Üzemeltetési dokumentációt átlagosan csak az elenőrzöt gépek 16%-nál találtunk, ugyanakkor pl. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gépek 8%-a, Fejér megyében a munkaeszközök 53%-a rendelkezett dokumentációval. A faipari gépek egy része az előírások szerint veszélyes munkaeszköznek minősül, melynek munkavédelmi üzembe helyezése az üzemeltető munkáltató feladta. Az üzembe helyezési eljárás magában foglalja a munkaeszköz munkabiztonsági vizsgálatát, mely feltárja a hatályos munkavédelmi előírások érvényesülését. Az üzembe helyezés az erre kötelezett munkaeszközöknek csak 25%-nál történt meg. Az üzemeltetés során a munkaeszköznek olyan állapotban kell lennie, hogy a munkavállalók egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Az előírásban meghatározot veszélyes munkaeszközt
2 ezért, (ha a felülvizsgálatra nincs egyéb előírás) 5 évenként időszakos biztonsági felülvizsgálatalá kell vonni. A felülvizsgálat célja, hogy az elhasználódásból adódó veszélyeket feltárja és megszüntesse.a felülvizsgálatot az üzemeltető munkáltatók több mint 24%-a nem végeztette el. Az elenőrzés tapasztalatai szerint a munkáltatók jelentős része nem ismeri a kötelezetségét, a felülvizsgálatot végző szakértők pedig a vizsgálat során figyelmen kívül hagyták az üzemeltetési dokumentációk hiányát. A kockázatértékelés során a munkáltató feladata a balesetet vagy megbetegedést okozó hatások felismerése és a megelőző intézkedések megtétele. Az elenőrzöt munkáltatók 49%-a nem tett eleget ennek a törvényi kötelezettségének,melynek kikényszerítése a jövőben is fontos feladat. Az elkészült kockázatértékelések nagy része hiányos volt, nem tartalmazta a tényleges veszélyeket, kockázatokat. Különösen vonatkozot ez a külső válalkozókkal végeztetet kockázatértékelésekre. A faipari válalkozások egy része nem is ismerte a kockázatértékelés kötelezettségét, néhány esetben letudta a gépekről kitöltöt felmérőlappal, mely értékelést nem tartalmazott. A biztonságos munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközökpontos meghatározása a munkáltató fontos feladata. Ezt a munkáltatók 31%-a nem teljesítette. A vállalkozók nagy része nem ismerte az előírást. A hiányosságot különösen a Bt-nél és a kisválalkozásoknál észlelték a felügyelők. Ha a munkáltató biztosítja a szükséges egyéni védőeszközt, annak használatát meg is kel követelnie. Ahol a munkáltató meghatározta a szükséges egyéni védőeszközt, ot országos átlagban 99%-ban biztosította is. A munkavállalók 98%-a használta is a számára kiadot egyéni védőeszközöket, kivéve az ormerevítős védőlábbelit. Gyakran előfordult, hogy míg a gépeken dolgozók megfelelő halásvédő eszközöket használtak, az ugyanabban a munkakörnyezetben tartózkodó vezetők ezt melőzték. A gyorsan forgó orsók, szerszámok nagy erővel munkálják meg az anyagokat. A biztonságot fokozza a forgásirány jelölése a faipari gyalu-, maró- vagy körfűrészgépeken. A munkaeszközök több mint 20%-án nem volt feltüntetve a forgásirány. Ez a mulasztás többnyire a gép felújítása, festése, javítása során történt, de előfordult, hogy gyárilag hiányzot a jelölés, amit a gépvizsgálat elvégzője nem kifogásolt. A balesetek megelőzése érdekében fontos a munkadarab biztonságos vezetése, előtolása a vágószerszámhoz, hogy elkerülhető legyen a visszacsapódás, kivágódás. Ennek hiányát az elenőrzöt munkaeszközök 2%-nál észlelték a felügyelők. Az előírás teljesülését elsősorban a működő gépeken lehet jól elenőrizni. A tapasztalatok szerint a hiányosságok főleg a marógépeknél jelentkeztek, ahol a dolgozók teljesítménykényszer hatására vagy hanyagságból, mivel a munkáltató nem követelte meg nem használták a szükséges segédeszközöket. Amozgó részeket, munkadarabokat, amelyek sérülést okozhatnak, megfelelő védőberendezéssel kel ellátni. A vizsgált munkaeszközök 13%-a nem felelt meg az előírásnak. Rögzítetlen, hiányos, nem kelő védelmet nyújtó burkolatokat észleltünk, a karbantartás során néha leszerelt védőburkolatokkal üzemeltették a gépeket. A véletlen indítást akadályozza meg a kikapcsolt álapotban zárható vilamos főkapcsoló, indítókapcsoló. Az indításgátlást munkaeszközönként kel megoldani. Az elenőrzöt munkaeszközök 30%-a (különösen a 20-30 éve működő gépek) nem felelt meg ennek a követelménynek. A munkáltatók egy része nem ismerte az előírást, iletőleg kétségbe vonta a jelentőségét. Az új, korszerű gépek már el vannak látva megfelelő kapcsolóval. Részletes megállapítások Asztalos szalagfűrészgépek A munkateret kivéve védőberendezéssel kel elátni minden mozgó részt, amely a munkaválaló sérülését okozhatja. Az elenőrzöt munkaeszközök 15%-a nem felelt meg ennek a követelménynek. Aszalagvezető tárcsák védőburkolata elsősorban a szalagkivágódás elen védi a munkaválalókat. Ez a veszély több munkáltatónál jelentkezet. A szalagcserék miat levet burkolatokat gyakran nem kelő körültekintéssel szerelik vissza.
3 A szalag munkát végzőágán a burkolatot sokszor állandó szintre állítják be, nem követik vele a mindenkori vágásmagasságot, és ez kézsérüléshez vezethet. A szalagfűrészek szalagvezető tárcsáinak burkolatát a gép működéséhez reteszelni kel. A vizsgált munkaeszközök 37%-ánál ez nem történt meg. A fafeldolgozás során keletkező por káros az egészségre, a keményfapor rákkeltő hatású, ezért fontos, hogy a szalagfűrészhez megfelelő elszívást biztosítsanak. A vizsgált szalagfűrészek 14%-ánál ez nem történt meg. Az elszívócsonk szinte minden esetben hiányzot a házilagos készítésű gépekről, továbbá a szabadban üzemelő gépekről, ahol csak a széljárásban lehetet bízni. Gyakran előfordult, hogy bár a műszaki lehetőség fennált, a gépet nem kötöték be az elszívó-hálózatba. A terjedelmes munkadarabokkal üzemelő, veszélyes rönkvágó szalagfűrészek többsége elavult, átalakítot vagy házilagos készítésű. A biztonságosan kialakítot kezelőálásról történő működtetés csökkenti a balesetveszélyt, azonban az elenőrzöt gépek mintegy 5%-ánál nem volt kialakítva előírásos kezelőálás. Faipari körfűrészgépek A körfűrészt esetenként rönk hosszanti darabolására is használják. Veszélyforást jelent, ha a különböző átmérőjű és formájú, nagy tömegű munkadarab a fűrészelés során nincs megfelelőenrögzítve. Az elenőrzöt körfűrészek 15%-a nem így üzemelt. A felhasznált anyag biztonságos megmunkálását segíti elő a körfűrészgép hátsó élére felszerelt ütközőléc, mely a munkadarab vágás közbeni elmozdulását akadályozza meg. A gyorsabb munka érdekében, a feldolgozot anyagok különbözősége miat, vagy csak egyszerűen hanyagságból az ütközőlécet gyakran leszerelik, ami veszélyforást jelent. Az elenőrzöt gépek 2,4%-nál észleltük ezt a hiányosságot. A fűrészlap burkolatát úgy kel kialakítani, hogy elszíváshoz legyen csatlakoztatható, elenkező esetben a por, forgács akadályozhatja a biztonságos munkavégzést, iletőleg károsíthatja a dolgozók egészségét. A házilagos, iletve kisipari kivitelezésű gépeknél a burkolatok többsége nem volt elszíváshoz csatlakoztatható. Esetenként a védőburkolat hiányzot, vagy a munkaasztal alat, a géptesten belül alakították ki az elszívócsonkot, ami a munkavégzés biztonságát veszélyeztette. A hiányosságot az elenőrzöt gépek 12%-nál észleltük. A kézi előtolású keresztvágó körfűrész akkor működik biztonságosan, ha a munkadarab leszabása után visszaál az alaphelyzetébe. Gyakran észleltük a visszahúzó szerkezet hiányát, működésképtelenségét, illetőleg találkoztunk házilag készítet, nem megfelelően kialakítot visszahúzó elensúlyokkal. Az elenőrzöt munkaeszközök 12%-a nem elégítete ki a vonatkozó előírást. A körfűrészgép egyik leglényegesebb védőberendezése a fűrészlap asztal feleti részének önzáródó védőburkolata, mely a munka során védi a veszélyes teret. A kényelmesebb munkavégzés érdekében a burkolatot gyakran eltávolítoták vagy a rögzítő csavarjait meghúzták. Ezzel a burkolat önbeáló védőfunkcióját elveszti, csak látszatvédelmet nyújt. A körfűrészgépek közel 21%-nál észleltük ezt a hiányosságot. Ilyenkor az elenőrzést végző felügyelő azonnal intézkedik, hogy megszüntesse a súlyos baleseti kockázatot. Gyalugépek Az egyengető és élgyalugép késtengelyét olyan védőburkolatal kel elátni, mely biztosítja a késtengely érintés elleni védelmét. Ennek hiánya számos csonkulásos munkabalesetet okozott. Ezt a hiányosságot főleg az 1990-es évek elejéig gyártot gépeknél észleltük, összesen az elenőrzöt ilyen típusú munkaeszközök 16%-ánál. Az egyengető gyalugép szerszámának vezetővonalzó mögöti részét rögzítet, de a végzet művelethez álítható védőburkolatal kel elátni. Ennek hiányát az esetek 11%-ában észleltük.
4 A vastagsági gyalugép egyik legfontosabb védőberendezése az adagoló oldalon levő visszavágásgátló szerkezet. Megbízható működését szükség szerint elenőrizni kel, biztonságos álapotát folyamatosan fenn kell tartani. A vizsgált gépek 5%-ánál észleltünk ezzel kapcsolatos hiányosságot. A gyalugépen a megmunkálást többnyire két munkavállaló végzi. Üzemelési hiba esetén fontos, hogy az etető és a leszedő oldalon is azonnal meg lehessen szüntetni a gépműködést. A szabvány reteszelt vészleállító gomb felszerelését írja elő mindkét oldalon. Ennek hiányát az elenőrzöt gépek közel 27%-ánál észleltük. Marógépek A felsőmarógép marószerszámát speciális védőburkolatal kel elátni, mely biztonságosan fedi a szerszámot és a befogó fejet. A nagy sebességgel forgó szerszám veszélyforás, érinthetősége már számos csonkulásos munkabalesethez vezetett. Összesen 44 esetben észleltük ezt a hiányosságot. Az asztalmarógép szerszámjának és maróorsójának érinthetőségét meg kel akadályozni. A vizsgálat során észlelt gyakran észleltük, hogy műveletváltás után nem végzik el a beálítást, iletőleg a munkafolyamat meggyorsítása érdekében eltávolítják a védőburkolatot. 1250 esetben kifogásoltuk az átalakítot, saját gyártású gépek védőburkolatainak hiányát. Az asztalos marógép biztonságos működtetéséhez visszavágás-gátló berendezéssel kell megakadályozni a megmunkálandó anyag visszavágódását. Különösen a szakaszos (fríz-, betét-, hüvely- stb.) marásnál észleltük, összesen 45 esetben, hogy nem biztosították a visszavágásgátlást. Csiszológépek A csiszológépet a megmunkálást végző rész kivételével el kell látnivédőburkolatal. A feszítő és meghajtó hengerek burkolatlanságát, esetenként, nagyobb munkadarab csiszolásakor, a védőburkolat eltávolítását észleltük az elenőrzöt gépek 10%-ánál. A csiszológépnél nagy mennyiségű egészségkárosító por keletkezik, ezért a reteszelő szerkezetét úgy kel kialakítani, hogy kikapcsolt elszívásnál ne lehessen bekapcsolni a gépet. Az elenőrzöt gépek 25%-a nem elégítette ki ezt a követelményt. A korongos csiszológép korongja és az asztal közötti távolságnak 3-5 mm alatt kell lennie annak érdekében, hogy a dolgozó keze ne szorulhasson vagy csípődhessen be. A vizsgált gépek ennek a követelménynek szinte maradéktalanul megfeleltek. Egyéb jelemző hiányosságok A felügyelők a vizsgálatal közvetlenül össze nem függő hiányosságok megszüntetése érdekében is intézkedtek. Ezek jelemzően a következők voltak. Villamos biztonság területén: - a csatlakozó vezetékek szabálytalan vezetése, - a vilamos csatlakozások nem megfelelő tömítetsége, - sérült villamos kapcsolók, - feliratozás hiánya a villamos kapcsolókon, - szigetelőszalaggal javítot vezetékek, - feszültség-kimaradás utáni váratlan újraindulás gátlásának hiánya, - vilamos kismegszakítókon a hovatartozást jelző feliratok hiánya. Anyagmozgatás területén: - szűk munkatér, a közlekedő utak eltorlaszolása, - rönkmozgatás előírás-ellenes állapota, - súlynormák figyelmen kívül hagyása. Anyagtárolás területén: - az alapanyagok és késztermékek előírás-ellenes tárolása, - rendezetlen (balesetveszélyes) zsúfolt tárolóhelyek.
5 Faipari kéziszerszámok területén - az időszakos felülvizsgálat, szerelői elenőrzés elmaradása, - biztonsági reteszelések kiiktatása, - sérült, repedt, törött eszközök használata. A célvizsgálat során összesen: - 1354 határozatban 9874 hiányosság megszüntetése érdekében intézkedtünk, - 1947 gép használatát tiltottuk meg, - 406 esetben összesen 4 613000 Ft összegű szabálysértési bírságot szabtunk ki, - 105 munkáltatóval szemben a munkavédelmi szabályok súlyos megszegése miatt összesen 18 855 000 Ft munkavédelmi bírságot szabtunk ki. Néhány tipikus példa a munkavédelmi szabályok megsértésére: - Egy 2003-ban létesült bt. faipari üzemében szinte valamennyi faipari gép (szalagfűrész, gyalugép, marógép, szalagos csiszológép, körfűrészgép) használatát fel kelet függeszteni a védőburkolatok hiánya és a reteszelő kapcsolók kiktatása miat. - Egy kft-nél 7 szalagfűrészgépet üzemeltetek úgy, hogy az alsó szalagvezető tárcsáról a gyári burkolatokat eltávolították, és a könnyebb tisztíthatóság érdekében a helyükre rácsos fa deszkaburkolatokat helyeztek el, melyeket nem rögzítettek a géptesthez. - Egy üzemben a gépek villamosenergia-elátását áramfejlesztővel biztosítoták. A műhelyben nem volt mesterséges megvilágítás. Az elenőrzéskor használt 9 faipari gép (körfűrészgépek, csiszológép, gyalugép, marógép, szalagfűrészek stb.) szerszámainak és meghajtásának nagy része részben vagy teljesen burkolatlan volt, emelet az épületnek nem voltak oldalfalai. It a munkaválalók (8 fő) testi épsége súlyos veszélyeztetésnek volt kitéve. - A faüzemben egy házilagosan készített marógépet speciális célgépként használtak. A munkadarab vezetését biztosító készülék hibás konstrukciója miat a művelet indításakor és befejezésekor a marószerszámot nem takarta a védőburkolat. - Egy lapszabászati üzemben súlyos csonkulásos baleset történt a vízszintes lapszabász géppel, amelyen bútorlap szabását és keresztvágásos darabolását végezték kézi előtolással, de a fűrésztárcsák burkolatát rögzítetten állították be. - Egy 4 munkavállalót foglalkoztató, 5 gépet üzemeltető bt-nél 4 gép működését kelet felfüggeszteni (700-as szalagfűrész, egyengető gyalugép, leszabó körfűrész, szalagcsiszoló), mivel sem az ékszíjhajtások, sem a szerszámok nem voltak elátva az előírt védőberendezésekkel. - A keresztvágó körfűrész fűrésztárcsája üzem közben érinthető volt, mivel nem volt elátva az alaphelyzetbe önműködően visszaáló védőberendezéssel. A típusjelzés nélküli szabász-körfűrész fűrésztárcsája előt nem szereltek fel hasító éket, és a fűrészlapot nem láták el önzáró védőburkolatal. A védelem hiánya közvetlenül és súlyosan veszélyeztete a gépkezelőket.