Címzett: Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT-TUKEB) Budapest, 2010. jún. 30.

Címzett: Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT-TUKEB) Budapest, 2010. jún. 30. SZAKMAI-ETIKAI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM A komplex öröklődésű jellegek és népbetegségek című, beavatkozással nem járó humángenetikai kutatáshoz A KUTATÁS MEGNEVEZÉSE: A kutatás témája a komplex öröklődésű jellegek (pl. gondolkodási folyamatok) és népbetegségek (pl. diabetesz, depresszió, nikotin addikció) öröklött tényezőinek vizsgálata, mely szorosan kapcsolódik az alább felsorolt kutatási támogatásokhoz. A KUTATÁS TÁMOGATÓI: (1) OTKA K 81466 (2010-2013): A kognitív teljesítmény kor-függő csökkenésének genetikai faktorai, 2010-2014, témavezető: Dr. Sasvári Mária, D.Sc., egyetemi tanár (2) ETT 254/09 (2009-2011): A mikrorns kötőhelyek polimorfizmusai mint egyes népbetegségek genetikai rizikófaktorai, 2010-2013, témavezető: Dr. Sasvári Mária, D.Sc., egyetemi tanár (3) ETT 258/09 (2009-2011): 1-es és 2-es típusú cukorbetegségre és szövődményeire hajlamosító kandidáns gének azonosítása és funkcionális vizsgálata, 2010-2013, témavezető: Dr. Somogyi Anikó, M.D., Ph.D., egyetemi tanár; a genetikai munka vezetője Dr. Sasvári Mária (4) ETT 117/09 (2009-2011): A SNAP25 gén molekuláris és klinikai vizsgálata, 2010-2013, témavezető: Dr. Rónai Zsolt, M.D., Ph.D., egyetemi adjunktus, a Dr. Sasvári Mária által vezetett Molekuláris Genetikai Laboratórium munkatársa Benyújtás alatt álló projektek: (4) OTKA K (tervezett időtartam: 2011-2014): A diabetesz mellitus központi idegrendszeri vonatkozásainak genomikai megközelítése, témavezető: Dr. Rónai Zsolt, M.D., Ph.D., egyetemi adjunktus, a Dr. Sasvári Mária által vezetett Molekuláris Genetikai Laboratórium munkatársa (5) OTKA K (tervezett időtartam: 2011-2014): A motiváció hatása a kognitív feladatok reakcióidő teljesítményére, témavezető: Dr. Székely Anna, Ph.D., egyetemi adjunktus, a fent megnevezett projektek pszichológus kollaboránsa. 1

A jelen kutatás szerves folytatása a következő, az ETT-TUKEB által engedélyezett - lejárt kutatási projekteknek: (1) OTKA T 04857 (2005-2009) A dopamin és a szerotonin rendszer promoter polimorfizmusainak molekuláris biológiája és pszichogenetikai vonatkozása, témavezető: Dr. Sasvári Mária. A kétközpontú kutatás helyszínei: Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézete. A kutatás vezetője: Dr. Sasvári Mária, D.Sc., egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet. A kutatás vezetője: Dr. Székely Anna, Ph.D., egyetemi adjunktus ETT-TUKEB engedély: ad.329/ KO/2005, ad.323-87/2005-1018eku, Budapest, 2006. május 19. (2) GVOP- 3.1.1 2004-05-0324/3.0 (2005-2007) A depresszióra való hajlam és a klinikai depresszió pszichológia és genetikai rizikófaktorai. Témavezető: Dr. Sasvári Mária, A többközpontú kutatás helyszínei: Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet. A kutatás vezetője: Dr. Sasvári Mária, D.Sc., egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoport. A kutatás vezetője: Dr. Faludi Gábor, D.Sc., egyetemi tanár ELTE Pszichológiai Intézet. A kutatás vezetője: Dr. Székely Anna, Ph.D., egyetemi adjunktus ETT-TUKEB engedély: ad.328/ko/2005, ad. 323-86/2005-1018EKU, Budapest, 2006. május 19. (3) ETT 488/2006 (2006-2008) Gén-környezet interakció vizsgálata 2-es típusú cukorbetegekben. Témavezető: Dr. Somogyi Anikó A többközpontú kutatás helyszínei: - Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika. A kutatás vezetője: Dr. Somogyi Anikó, M.D., Ph.D., egyetemi tanár - Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet. A kutatás vezetője: Dr. Sasvári Mária, D.Sc., egyetemi tanár ETT-TUKEB engedély: ad 623/KO/2004, ad.12236-84/2004-1018eku, 2005. március 17. 2

- ebben az évben lejáró kutatási projektnek: (4) NIH-FIRCA 1R03TW007656-01A1 (2007-2010) The Serotonergic System and Selfor Other-Damaging Behaviors. Témavezető: Dr. Sasvári Mária A többközpontú kutatás helyszínei: - Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet. A kutatás vezetője: Dr. Sasvári Mária, D.Sc., egyetemi tanár, témavezető - Vadaskert Alapítvány (Budapest) A kutatás vezetője: Dr. Gádoros Júlia, M.D., Ph.D., - ELTE PPK Pszichológiai Intézet A kutatás vezetője: Dr. Székely Anna, Ph.D. - Harvard Medical School, Department of Psychiatry (Cambridge, MA, USA). A kutatás vezetője: Dr. Karlen Lyons-Ruth, Ph.D. ETT-TUKEB engedély: ad.95/pi/2008, ad84-52/2008-1018. Budapest, 2008. okt. 6. A lezárt, illetve lezárás alatt álló kutatási projektek során begyűjtött genetikai mintákat és adatokat a XXI. sz. törvény (a humángenetikai adatok védelméről) alapján anonimizált, archivált gyűjteményben kívánjuk elhelyezni, és a jelen kérelemben tervezett, kizárólag humángenetikai kutatáshoz kívánjuk felhasználni. A beleegyező nyilatkozatok beszerzése érdekében az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján, az ELTE Pszichológiai Intézet honpapján, valamint a Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet honlapján felhívást tettünk közre, mely tartalmazta az érintettek megfelelő tájékoztatásához szükséges információkat. A KUTATÁS CÉLJA: A kutatás célja komplex öröklődésű (poligénes + környezet hatás) jellegek (kognitív folyamatok reakciósebessége; hangulati és motivációs jellemzők; dohányzási szokások, nikotin addikció) és betegségek (1-es és 2-es típusú diabetesz; uni- és bipoláris depresszió) genetikai faktorainak vizsgálata, mely hozzásegít az adott humán-biológiai folyamat molekuláris mechanizmusának megértéséhez. Ez a humángenetikai kutatás a komplex jellegű öröklődő faktorok miatt jelenleg nem alkalmazható egyedi genetikai tanácsadás céljára. A tervezett kutatásba két klinikai csoport (diabetesz és uni/bipoláris depresszió) és egy széles kortartományú kontroll csoport bevonását tervezzük. A klasszikus eset-kontrol vizsgálatok mellett a tervezett kutatásban nagy hangsúlyt kap a komplex jellegek kvantitatív jellemzése (endofenotípus) a teljes vizsgálati populáción, mely lehetővé teszi az alábbi, a szakirodalom szempontjából új megközelítési módokat: 3

(1) az öregedés variábilis kognitív lassulásának genetikai vizsgálata (2) a diabetesz agyi hatásainak (depresszió, kognitív problémák) genomikai megközelítése (3) a depresszió és a dohányzás közös molekuláris hátterének (neurotranszmitter egyensúlyzavar öngyógyítási elmélete ) genomikai megközelítése A tervezett munka sem a mintavétel szempontjából (szájnyálkahártya minta), sem az adatfelvétel szempontjából (kérdőívek vagy komputeres feladatok) nem invazív, azaz beavatkozás mentes. A KUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK TERVEZETT CSOPORTJAI: (1) kontroll (klinikai kezelés alatt nem álló) csoport széles kormegoszlásban (800 fő) (2) 1-es vagy 2-es típusú diabetesszel kezelt betegek csoportja (600 fő) (3) unipoláris vagy bipoláris depresszióval kezeltek csoportja (300 fő) A vizsgálat kódolt vagy anonim, a résztvevő választása szerint. A vizsgálat során használt azonosító csupán a fent felsorolt 3 csoportba való besorolásra utal, ezen kívül semmilyen módon nem teszi lehetővé a személy azonosítását. A személyekről készült adatlapok csupán a személy életkorát és nemét tartalmazzák, valamint azt, hogy a vizsgált egészségügyi problémák valamelyikével kezelték-e valaha a személyt, illetve jelenleg kezelés alatt áll-e. A TÖBB KÖZPONTBAN VÉGZETT KUTATÁS HELYSZÍNEI: 1. Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézete A kutatás vezetője: Dr. Sasvári Mária, egyetemi tanár A kutatásban résztvevők: Dr. Barta Csaba, Dr. Keszler Gergely, Dr. Nagy Réka, Dr. Nemoda Zsófia, Dr. Rónai Zsolt, Kolmann Gabriella és Virga Sándorné asszisztensek 2. Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika A kutatás vezetője: Dr. Somogyi Anikó, egyetemi tanár A kutatásban résztvevők: Dr. Sasvári Mária, Dr. Németh János, Dr. Nagy Réka, Dr. Nagy Géza, Németh Nóra, Herold Magdolna 3. Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, A kutatás vezetője: Dr. Faludi Gábor, egyetemi tanár A kutatásban résztvevők: Dr. Sasvári Mária, Dr. Gonda Xenia, Dr. Lazáry Judit 4

4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet A kutatás vezetője: Dr. Székely Anna, egyetemi adjunktus A kutatásban résztvevők: Varga Gábor, Halmai Zsuzsa, Kótyuk Eszter, Katonai Enikő Rózsa 5. Kihelyezett helyszínek: a fent felsorolt kutatásvezetők irányításával adatfelvétel történhet csatlakozó helyszíneken is (pl. főiskolák, egyetemek a fiatal korcsoport, illetve nyugdíjas klubok az idős korcsoport beszervezése céljából; diabetesz központok, stb.) Mivel a projekt során létrehozandó, fenotípusosan és genetikai polimorfizmusok szempontjából részletesen jellemzett személyek adatbankja és DNS mintái jelentős elméleti értéket képviselnek a jövő hazai és nemzetközi kutatásaiban, kérni szeretnénk a résztvevők hozzájárulását az anonimizált genetikai minták és adatok biobankosításához további, elméleti kutatások céljára. A Tájékoztató és a Beleegyezési Nyilatkozat megfogalmazásánál messzemenőleg igyekeztünk figyelembe venni a 2008. júliusában hozott XXI. sz. törvényt a humángenetikai adatok védelméről. A biobankosításhoz szükséges engedélyek beszerzését az etikai kérelem jóváhagyása után kezdjük meg. A genetikai minták és genetikai adatok védelméért, a genetikai minták és adatok nyilvántartásáért, a nyilvántartás megőrzéséért felelős személy: Dr. Rónai Zsolt, adatvédelmi felelős, a Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének adjunktusa. KÉRELMEZŐ Dr. Sasvári Mária, témavezető. Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézete (1094 Bp., Tűzoltó utca 37-47. sz.., Tel: 459 1500 mellék: 60138) 5

A KUTATÁS SZAKIRODALMI MEGALAPOZOTTSÁGA: A komplex öröklődésű jellegek és betegségek genetikai és környezeti rizikófaktorainak kutatása napjaink egyik központi témája, melynek kutatása alapvetően kétféle módszerrel történik: eset-kontroll vizsgálattal és endofenotípusok feltárásával. Jelen kutatásunkban az endofenotípusok vizsgálatát preferáljuk, azaz kvantitatív jellemzőket kívánunk genetikai paraméterekkel összekötni, de nem zárjuk ki a lányegesen egyszerűbb eset-kontroll vizsgálat lehetőségét sem. A javasolt kutatás fő célja a kognitív funkciók és hangulati állapot kvantitatív jellemzése egy széles korcsoportú, klinikai kezelés alatt nem álló ( kontroll ) populációban, és két, klinikai kezelés alatt álló populációban: (1) 1-es vagy 2-es típusú diabetesz, és (2) major vagy bipoláris depresszió. Ezt kiegészíti a dohányzás és a nikotin addikció kérdőíves vizsgálata mindhárom populációban. Ugyanezen személyek genetikai elemzésével a mért kvantitatív paraméterek közül keressük azokat, amelyek genetikai tényezőkhöz kapcsolhatók. Ez a megközelítési mód hozzájárul a vizsgált jellegek és betegségek molekuláris alapjainak megértéséhez. 1.A kognitív funkciók, a hangulat és dohányzás endofenotípusai 1.1. A kognitív funkciók korfüggő változása nem-klinikai populációban A jelen kutatási terv OTKA T 04857 által támogatott részének alap koncepciója azon a közismert, és szakirodalmi adatokkal alátámasztott tényen alapul, hogy a kognitív funkciók az öregedés során romlanak, melynek egyik mérőeszköze az egyszerű feladatokban mért reakcióidő (1,2). Korábbi, nemzetközi vizsgálataink alapján a képmegnevezési reakcióidő jól standardizálható (3,4), így ez a módszer alkalmasnak tűnik a reakcióidő változással kapcsolatos kognitív endofenotípusok kísérleti meghatározására. Az OTKA T 04857 kutatás során végzett előzetes vizsgálatainkban, melyet az ETT-TUKEB engedélyezett, kimutattuk a különböző, egyszerű kognitív feladatokban mért reakcióidő genetikai meghatározottságát fiatal (24-28 év) populációban (5). Ugyanakkor ismert, hogy mind a képmegnevezési reakcióidő, mind pedig ennek variabilitása a korral nő (6). Hipotézisünk alapján a reakcióidő korfüggő változásának variabilitása jó lehetőséget ad a biológiaigenetikai háttér részletes felderítésére, ezért a jelen projektben a képmegnevezési reakcióidő genetikai meghatározottságának vizsgálatát egy széles korcsoportú populációra szeretnénk kiterjeszteni. A képmegnevezési reakcióidő mérésén felül olyan, egyszerű, a szakirodalomban széles körben elfogadott teszteket is alkalmazni kívánunk, mint például a Stroop teszt, mely a kognitív kontroll mérésének nemzetközileg elfogadott eljárása (7). Az is ismert, hogy idősebb korban rosszabb a mérhető teljesítmény ebben a feladatban (8), de ennek genetikai vonatkozásai még kevéssé ismertek. A Wisconsin kártya-válogatási teszt (WCST) egy másik, közismert 6

neuropszichológiai eszköz, mely a kognitív flexibilitást méri. Ennél a tesztnél is jól ismert, hogy jelentős a teljesítmény csökkenése a kor előrehaladtával (9). Mind a Stroop tesztet, mind pedig a Wisconsin kártya válogatási tesztet felhasználják különböző pszichiátriai betegcsoportok (pl. ADHD, depresszió, skizofrenia) neurokognitív jellemzésére, azonban az egészséges öregedés vonatkozásában genetikai irányú vizsgálatokkal nem találkoztunk a szakirodalomban. 1.2.Kognitív funkciók és diabetesz A beadás alatt álló OTKA kutatási terv ( A diabetesz mellitus központi idegrendszeri vonatkozásainak genomikai megközelítése ) szakirodalmi hátterének központi koncepciója egy olyan elképzelés, miszerint a diabeteszes agy gyorsabban öregszik. Az elmúlt évek kutatásai eredményei ugyanis valószínűsítették, hogy az inzulin fontos szerepet játszik az agyműködés szabályzásában. Kimutatták, hogy az inzulin receptor-mediált endocitózis segítségével átjut a vér-agy-gáton, sőt egyes agyterületek a hormon in situ szintézisére is képesek (10). Sikerült igazolni az inzulin receptor jelenlétét a hypothalamus vegetatív magjaiban, az érzelmi-hangulati életet, illetve a rövidtávú memóriát meghatározó amygdala és a hippocampus területén és az agykéregben is. Mindez alátámasztja azt, hogy a központi idegrendszerben az inzulin-jelpálya fő szerepe a táplálékfelvétel és a kognitív funkciók szabályozása lehet (11). Elképzelhető, hogy az elhízás okozta hyperinsulinismus a vér-agy-gát inzulinreceptorainak deszenzitizálódásához vezet, és ennek hatására egyfajta centrális inzulinrezisztencia alakul ki (12). Az inzulin kognitív funkciók szabályzásában betöltött szerepét elsősorban közvetett eredmények bizonyítják. Memóriazavarban szenvedőket intranazális inzulinnal kezelve a kognitív funkciók számottevő javulását észlelték (13). Lényegesnek tűnik az inzulinadás módja, hiszen az orrnyálkahártya vénás plexusaiból felszívódó inzulin nagyobb valószínűséggel jut át a liquor térbe (14). Post mortem vizsgálatokkal azt is kimutatták, hogy Alzheimer-betegségben szenvedők hippocampusában az inzulin, az inzulin receptor és az inzulinfüggő növekedési faktor-1 (IGF-1) expressziója csökkent. (15) Az orvosi-biokémiai szakirodalomban kevés adatot találunk az inzulin konkrét agyi hatásaira vonatkozólag. Az inzulin-dependens Glut4 és Glut8 glukóztranszportereket sikerült astrocytákban kimutatni, így valószínűsíthető, hogy az inzulin szükséges ezen sejtek megfelelő glukózellátásához (16). Ezen túlmenően feltételezhető, hogy az inzulin, mint a protein-kináz B közvetítette túlélési jelpálya egyik legfontosabb aktivátora és a tau fehérjét foszforiláló glikogénszintáz-kináz-3 gátló faktora, képes az Alzheimer-kórban fellépő apoptotikus sejtpusztulás ütemét lassítani (17). Az inzulin ugyanakkor a foszfolipáz Cγ jelpálya aktiválásával közvetlenül előidézheti a citoplazma kalciumkoncentrációjának emelkedését, mely fontos szerepet játszhat a memória funkcióhoz kapcsolható fehérje foszforilációs és génexpressziós változásokban(18). A molekuláris kép azonban még korántsem tisztázott, ezért úgy gondoljuk, hogy a cukorbetegek kognitív jellemzőinek genetikai vizsgálata hozzásegíthet az inzulin központi idegrendszeri hatásainak jobb megértéséhez. 7

2. A dohányzás és a depresszió, valamint a depresszió és a diabetesz lehetséges összefüggései 2.1.A nikotin addikció genetikája A nikotin addikció valójában krónikus betegségnek is tekinthető (19), melyet többek közt az is bizonyít, hogy a legtöbb dohányos megpróbált leszokni, azonban alig 5%-uknak sikerül. Igen sokféle módszert dolgoznak ki a dohányzás abbahagyásának támogatására, melyek közül feltehetően a pszichológiai és gyógyszeres kezelés kombinációja a leghasznosabb, mégis szerények az eredmények (20). Bár a dohányzási szokások kialakulásában egyértelműen fontos szerepe van a környezeti tényezőknek, egyértelműen kimutatható a nikotin addikció jelentős genetikai meghatározottsággal bír. Ikervizsgálatok alapján a nikotin addikció örökölhetősége legalább 50% (21), arról azonban még keveset tudunk, hogy pontosan mely gén variánsok a fontosabb rizikófaktorok. A dopamin rendszer, a nikotinos acetilkolin receptor génjei (CHRNA4 és CHRNB2) és más receptorok (pl. a μ-opioid receptor) variánsai valószínűleg fontos szerepet játszanak a genetikai háttér kialakításában. Ugyanakkor a közelmúltban több mint 20 teljes genom vizsgálat készült a nikotin addikció genetikai hátterének feltérképezése céljából (22, 23), mely számos újabb kandidáns gént vet fel. 2.2. Dohányzás és depresszió Az ETT 254/09 (2009-2011) által támogatott projekt alap koncepciója a dohányzás és a depresszió kapcsolatának genetikai megközelítése. Az öngyógyítási elmélet alapján a nikotin függőség kialakulása kapcsolatban áll a neurotranszmitter rendszerek (dopamin, szerotonin) depresszióval is összefüggő egyensúlyzavarával (24). A nikotin az esetleges neurokémiai egyensúly-hiányt időlegesen normalizálhatja, vagyis a nikotin a depresszív tüneteket gyógyító hatása révén tartja fenn a függőséget. Ezt a hipotézist támasztja alá a dohányzás abbahagyását követő negatív érzelmi állapot, mely újabb adatok alapján jobb előrejelzője a későbbi visszaesésnek, mint a nikotin addikció klasszikus mutatói. Az is lehetséges azonban, hogy maga a dohányzás idézi elő azt a neurokémiai egyensúly zavart, melynek eredménye a depresszióra való hajlam, és a nikotin a depressziós periódusok kezelésére szolgál. Bármelyik megközelítés is igaz, közismert, hogy a pszichiátriai betegek jelentős része igen erős dohányos. 2.3. Diabetesz és depresszió A diabetesz és a depresszió komorbiditása, vizsgálhatósága, következményei és lehetséges megelőzése ma a diabetológiai kutatások egyik központi témája. Igazolták például, hogy a depressziós diabeteszes betegek glikémiás kontrollja rosszabb mint azoké, akik nem szenvednek hangulatbetegségekben (25). Egy nemrég elvégzett, kiterjedt vizsgálatban azt is kimutatták, hogy a depresszív tünetekkel rendelkező 2-es típusú diabeteszes betegek sokkal kevésbé tartják be az orális hipoglikémiás szerek szedési előírásait, mint a nem depressziós csoport, így a depresszió szűrése és kezelése nagyban fokozná a diabetesz hatásos kezelését (26). A depresszió és a diabetesz témakörében megjelenő számos közlemény eredményeinek metananalízise szignifikáns kapcsolatot mutatott ki a szorongás és a rossz glikémiás kontrol (27), valamint a depresszió és a 8

diabetesz szövődmények (28) előfordulása között. A cukorbetegek depresszió-szűrésére többféle pszichológiai mérőmódszert javasolnak. Ezekben az eljárásokban közös, hogy az egyszerű, gyors és hatékony felmérés valamilyen önbecslő kérdőív segítségével történik. A depresszió vizsgálatában általánosan elterjedt a Beck depressziós kérdőív. A HADS kérdőív a depresszió mellett a szorongást is méri. Újabban jó eredményekről számoltak be diabetesz-specifikus hangulati kérdőívekkel kapott eredményekről is (29). Ezek a vizsgálatok azt is igazolják, hogy a 2-es típusú diabeteszben, - ahol igen fontos a beteg együttműködése az új étrend, új életmód kialakításában, és a kezelés végrehajtásában -, a gyenge, szubklinikus depresszió is jelentősen negatív hatású a gyógyulás szempontjából. Különböző etnikai csoportban végzett vizsgálatok igazolták, hogy a 2-es típusú diabeteszes betegek több mint 25%-a éri el a kezelésre szoruló depresszió szintjét az alkalmazott önbecslő kérdőívek alapján. Ezek a betegek pozitívan állnak hozzá a pszichológiai/pszichiátriai kezeléshez (30). A szakirodalmi adatok tehát azt mutatják, hogy a diabeteszesek körében a depressziós tünetek felmérésének igen jelentős orvosi-gyakorlati jelentősége van a sikeres kezelés és a betegek életminőségének javítása szempontjából. Azonban kevéssé ismertek olyan vizsgálatok, melyek a depresszióra való hajlam genetikai tényezőit vizsgálták volna cukorbetegek körében. Saját, előzetes eredményeink (31) igazolták, hogy a rossz szénhidrát anyagcseréjű betegekben gyakrabban manifesztálódik a depresszív és szorongásos tünetegyüttes és/vagy a depressziós betegek kevésbé tudják rendezni szénhidrát anyagcseréjüket. Mindezek alapján a cukorbetegek hangulati állapotának vizsgálata nemcsak elméleti, de gyakorlati szempontból is fontos. 3. Klinikai eset-kontroll vizsgálatok 3.1. Diabetesz mellitus: Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetesz (vonatkozásában számos genetikai és környezeti faktort mutattak ki az elmúlt évek során, azonban a kép még korántsem teljes. 2000-ben a peroxiszóma proliferációt aktiváló receptor génje (PPARG) volt az első diabétesz kandidáns gén melynek egy variánsáról igazolódott diabetesre hajlamosító hatása, amikor egy a témában mérföldkőnek számító meta analízis igazolta (32), hogy a gyakoribb prolin allélt kódoló variánst homozigóta formában hordozóknak körbeül 20%-al nagyobb esélyük van a 2-es típusú diabetesz kialakulására. Az első diabetesre hajlamosító génvariáns felfedezése óta folyamatosan bővül azon gének és variánsaiknak köre melyről sikerült bizonyítani, hogy szerepük van a cukorbetegségre való hajlam kialakulásában. Ilyen gének például a KCNJ11 gén mely a szulfanilurea receptor egy funkcionális partnerét kódolja, vagy a TCF7L2 gén melynek pontos hatásáról még ma is keveset ismerünk hatásáról (33). Annak ellenére, hogy korábban az 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget két merőben eltérő kóroktanú betegségnek tartotta az orvostudomány, a közelmúlt tudományos vizsgálatai felvetették annak lehetőségét, hogy a két betegségnek közös pathogenetikai és így genetikai tényezői is lehetnek. Ezen elképzelést erősíti több családvizsgálat (34-36) és kandidáns gén asszociáció analízise is (37-38), melyet saját vizsgálataink is alátámasztottak (39). Mindezek alapján fontosnak tűnik ez a klasszikus irányvonal is, melyben a 9

genetikai analízis a cukorbetegek és a kontroll csoport között fennálló, statisztikai szempontból szignifikáns allélváltozatok keresését célozza meg. 3.2. Major és bipoláris depresszió: A major depresszió (MDD) és bipoláris formája (BPD) az életvitelt jelentősen rontó, potenciálisan halált okozó hangulati betegség, mely bármilyen korban előfordulhat. Ikervizsgálatok alapján az MDD genetikai komponense kb. 40 % (40), a BDP genetikai meghatározottsága még ennél is nagyobb (80-90%, (41)). Nem véletlen tehát, hogy a depresszió genetikai tényezőinek kutatása igen nagy hangsúlyt kap a szakirodalomban. A kandidáns génvizsgálatok elsődleges célpontjai a dopaminerg és a szerotonerg rendszer génjei (42), melyet az NIH-FIRCA project támogatásával és az ETT-TUKEB engedélyével végzett saját vizsgálataink is megerősítettek (43). Ugyanakkor a teljes genom analízisek érdekes, új kandidáns géneket eredményezek, ilyen például a P2RX7 ioncsatorna (44-46), mellyel kapcsolatban az GVOP- 3.1.1 2004-05-0324/3.0 (2005-2007) projekt által támogatott, és az ETT-TUKEB által jóváhagyott előzetes vizsgálatainkban mi is érdekes eredményeket kaptunk (47). A kép azonban korántsem teljes, és további vizsgálatok szükségesek a depresszió genetikai-biológiai hátterének feltérképezéséhez. HIVATKOZÁSOK 1. Park DC: The basic mechanisms accounting for age-related decline in cognitive function. In: Cognitive aging : a primer. Edited by Park DC, Schwarz N. Philadelphia, PA: Psychology Press; 2000:XIII, 292. 2. Salthouse TA: The processing-speed theory of adult age differences in cognition. Psychol Rev 1996, 103(3):403-428. 3. Bates, E., D'Amico, S., Jacobsen, T., Szekely, A., Andonova, E., Devescovi, A., Herron, D., Lu, C. C., Pechmann, T., Pleh, C., Wicha, N., Federmeier, K., Gerdjikova, I., Gutierrez, G., Hung, D., Hsu, J., Iyer, G., Kohnert, K., Mehotcheva, T., Orozco-Figueroa, A., Tzeng, A., & Tzeng, O. (2003). Timed picture naming in seven languages. Psychonomic Bulletin & Review, 10(2), 344-380.anna picture naming 4. Szekely, A., D'Amico, S., Devescovi, A., Federmeier, K., Herron, D., Iyer, G., Jacobsen, T., & Bates, E. (2003). Timed picture naming: Extended norms and validation against previous studies. Behavior Research Methods Instruments & Computers, 35(4), 621-633 5. Szekely A, Balota, DA, Duchek JM, Ronai Z, Nemoda Z, Sasvari-Szekely M. Genetic factors of cognitive performance: Slower reaction time in multiple sustained attention tasks in the presence of the DRD4 7-repeat allele (kézirat) 6. Hasher L, Stoltzfus ER, Zacks RT, Rypma B: Age and inhibition. J Exp Psychol Learn Mem Cogn 1991, 17(1):163-169. 7. Strauss E, Sherman EMS, Spreen O, Spreen O: A compendium of neuropsychological tests : administration, norms, and commentary, 3rd edn. Oxford ; New York: Oxford University Press; 2006. 10

8. Spieler DH, Balota DA, Faust ME: Stroop performance in healthy younger and older adults and in individuals with dementia of the Alzheimer's type. J Exp Psychol Hum Percept Perform 1996, 22(2):461-479. 9. Rhodes MG: Age-related differences in performance on the Wisconsin card sorting test: a meta-analytic review. Psychol Aging 2004, 19(3):482-494. 10. Baura GD, Foster DM, Kaiyala K, Porte D Jr, Kahn SE, Schwartz MW: Insulin transport from plasma into the central nervous system is inhibited by dexamethasone in dogs. Diabetes 1996;45:86-90. 11. Wada A, Yokoo H, Yanagita T, Kobayashi H: New twist on neuronal insulin receptor signaling in health, disease, and therapeutics. J Pharmacol Sci 2005;99:128-43. 12. Kern W, Benedict C, Schultes B, Plohr F, Moser A, Born J, Fehm HL, Hallschmid M: Low cerebrospinal fluid insulin levels in obese humans. Diabetologia. 2006;49:2790-2. 13. Messier C, Teutenberg K: The role of insulin, insulin growth factor, and insulin-degrading enzyme in brain aging and Alzheimer's disease. Neural Plast 2005;12:311-28. 14. Benedict C, Kern W, Schultes B, Born J, Hallschmid M: Differential sensitivity of men and women to anorexigenic and memory-improving effects of intranasal insulin. J Clin Endocrinol Metab. 2008;93:1339-44. 15. De la Monte SM, Wands JR: Alzheimer's disease is type 3 diabetes-evidence reviewed. J Diabetes Sci Technol 2008;2:1101-13. 16. Bingham EM, Hopkins D, Smith D, Pernet A, Hallett W, Reed L, Marsden PK, Amiel SA: The role of insulin in human brain glucose metabolism: an 18fluoro-deoxyglucose positron emission tomography study. Diabetes 2002;51:3384-90. 17. Li ZG, Zhang W, Sima AA: Alzheimer-like changes in rat models of spontaneous diabetes. Diabetes. 2007;56:1817-24. 18. Zhou QL, Park JG, Jiang ZY, Holik JJ, Mitra P, Semiz S, Guilherme A, Powelka AM, Tang X, Virbasius J, Czech MP: Analysis of insulin signalling by RNAi-based gene silencing. Biochem Soc Trans. 2004;32:817-21. 19. Hatsukami DK, Stead LF, Gupta PC. Tobacco addiction. Lancet, 2008; 14/371(9629): 2027-38. 20. Mitrouska I, Bouloukaki I, Siafakas NM. Pharmacological approaches to smoking cessation. Pulm Pharmacol Ther, 2007; 20(3):220-32. 21. Li, M. D. The genetics of nicotine dependence. Curr Psychiatry Rep, 2006; 8(2), 158-164. 22. Li MD. Identifying susceptibility loci for nicotine dependence: 2008 update based on recent genome-wide linkage analyses. Hum Genet 2008; Mar;123(2):119-31. 23. Caporaso N, Gu F, Chatterjee N, Sheng-Chih J, Yu K, Yeager M, Chen C, Jacobs K, Wheeler W, Landi MT, Ziegler RG, Hunter DJ, Chanock S, Hankinson S, Kraft P, Bergen AW. Genome-wide and candidate gene association study of cigarette smoking behaviors. PLoS ONE 2009; 4(2):e4653. 24. Markou, A., Kosten, T. R., és Koob, G. F. Neurobiological similarities in depression and drug dependence: a self-medication hypothesis. Neuropsychopharmacology, 1998; 18(3), 135-174. 25. Lustman PJ, Anderson RJ, Freedland KE, de Groot M, Carney RM, Clouse RE. Depression and poor glycemic control: a meta-analytic review of the literature. Diabetes Care. 2000 Jul;23(7):934-42. 11

26. Kalsekar ID, Madhavan SS, Amonkar MM, Makela EH, Scott VG, Douglas SM, Elswick BL. Depression in Patients with Type 2 Diabetes: Impact on Adherence to Oral Hypoglycemic Agents (April). Ann Pharmacother. 2006 Mar 21 27. Anderson RJ, Grigsby AB, Freedland KE, de Groot M, McGill JB, Clouse RE, Lustman PJ. Anxiety and poor glycemic control: a meta-analytic review of the literature. Int J Psychiatry Med. 2002;32(3):235-47. Review. 28. de Groot M, Anderson R, Freedland KE, Clouse RE, Lustman PJ. Association of depression and diabetes complications: a meta-analysis. Psychosom Med. 2001 Jul-Aug;63(4):619-30. 29. Hermanns N, Kulzer B, Krichbaum M, Kubiak T, Haak T. How to screen for depression and emotional problems in patients with diabetes: comparison of screening characteristics of depression questionnaires, measurement of diabetes-specific emotional problems and standard clinical assessment. Diabetologia. 2006 Mar;49(3):469-77. 30. De Groot M, Pinkerman B, Wagner J, Hockman E. Depression treatment and satisfaction in a multicultural sample of type 1 and type 2 diabetic patients.diabetes Care. 2006 Mar;29(3):549-53. 31. Nagy G, Ronai Z, Somogyi A, Sasvari-Szekely M, Rahman OA, Mate A, Varga T, Nemoda Z. P2RX7 Gln460Arg polymorphism is associated with depression among diabetic patients. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry. 2008 Dec 12;32(8):1884-8. 32. Altshuler D, Hirschhorn JN, Klannemark M, Lindgren CM, Vohl MC, Nemesh J, Lane CR, Schaffner SF, Bolk S, Brewer C, Tuomi T, Gaudet D, Hudson TJ, Daly M, Groop L, Lander ES. The common PPARgamma Pro12Ala polymorphism is associated with decreased risk of type 2 diabetes. Nat Genet, 2000. 26(1): p. 76-80. 33. Florez, J.C., Clinical review: the genetics of type 2 diabetes: a realistic appraisal in 2008. J Clin Endocrinol Metab, 2008. 93(12): p. 4633-42. 34. Dahlquist G, Blom L, Tuvemo T, Nyström L, Sandström A, Wall S. The Swedish childhood diabetes study--results from a nine year case register and a one year casereferent study indicating that type 1 (insulin-dependent) diabetes mellitus is associated with both type 2 (non-insulin-dependent) diabetes mellitus and autoimmune disorders. Diabetologia, 1989. 32(1): p. 2-6. 35. Atkinson, M.A. and G.S. Eisenbarth, Type 1 diabetes: new perspectives on disease pathogenesis and treatment. Lancet, 2001. 358(9277): p. 221-9. 36. Li H, Lindholm E, Almgren P, Gustafsson A, Forsblom C, Groop L, Tuomi T. Possible human leukocyte antigen-mediated genetic interaction between type 1 and type 2 Diabetes. J Clin Endocrinol Metab, 2001. 86(2): p. 574-82. 37. Johansen A, Jensen DP, Bergholdt R, Mortensen HB, Pociot F, Nerup J, Hansen T, Pedersen O; Danish Society of Childhood Diabetes. IRS1, KCNJ11, PPARgamma2 and HNF-1alpha: do amino acid polymorphisms in these candidate genes support a shared aetiology between type 1 and type 2 diabetes? Diabetes Obes Metab, 2006. 8(1): p. 75-82. 38. Galanakis E, Kofteridis D, Stratigi K, Petraki E, Vazgiourakis V, Fragouli E, Mamoulakis D, Boumpas DT, Goulielmos GN. Intron 4 a/b polymorphism of the endothelial nitric oxide synthase gene is associated with both type 1 and type 2 diabetes in a genetically homogeneous population. Hum Immunol, 2008. 69(4-5): p. 279-83. 39. Nagy G, Kovacs-Nagy R, Kereszturi E, Somogyi A, Szekely A, Nemeth N, Hosszufalusi N, Panczel P, Ronai Z, Sasvari-Szekely M. Association of hypoxia inducible factor-1 alpha gene polymorphism with both type 1 and type 2 diabetes in a Caucasian (Hungarian) sample. BMC Med Genet. 2009 Aug 19;10:79. 40. Sullivan PF, Neale MC, Kendler KS. 2000. Genetic epidemiology of major depression: Review and meta-analysis. Am J Psychiatry 157:1552 1562. 12

41. Kelsoe JR. 2003. Arguments for the genetic basis of the bipolar spectrum. J Affect Disord 73:183 197. 42. Aan het Rot M, Mathew SJ, Charney DS. Neurobiological mechanisms in major depressive disorder. CMAJ. 2009 Feb 3;180(3):305-13. Review. 43. Nemoda Z, Lyons-Ruth K, Szekely A, Bertha E, Faludi G, Sasvari-Szekely M. Association between dopaminergic polymorphisms and borderline personality traits among at-risk young adults and psychiatric inpatients. Behav Brain Funct. 2010 Jan 12;6:4. 44. Morissette J, Villeneuve A, Bordeleau L, Rochette D, Laberge C, Gagne B, Laprise C, Bouchard G, Plante M, Gobeil L, Shink E, Weissenbach J, Barden N. 1999. Genome-wide search for linkage of bipolar affective disorders in a very large pedigree derived from a homogeneous population in Quebec points to a locus of major effect on chromosome 12q23 q24. Am J Med Genet 88:567 587. 45. Curtis D, Kalsi G, Brynjolfsson J, McInnis M,O Neill J, Smyth C, Moloney E, Murphy P, McQuillin A, Petursson H, Gurling H. 2003. Genome scan of pedigrees multiply affected with bipolar disorder provides further support for the presence of a susceptibility locus on chromosome 12q23 q24, and suggests the presence of additional loci on 1p and1q. Psychiatr Genet 13:77 84. 46. Abkevich V, Camp NJ, Hensel CH, Neff CD, Russell DL, Hughes DC, Plenk AM, Lowry MR, Richards RL, Carter C, Frech GC, Stone S, Rowe K, Chau CA, Cortado K, Hunt A, Luce K,O Neil G, Poarch J, Potter J, PoulsenGH, Saxton H, Bernat-Sestak M, Thompson V, Gutin A, Skolnick MH, Shattuck D, Cannon-Albright L. 2003. Predisposition locus for major depression at chromosome 12q22 12q23.2. Am J Hum Genet 73:1271 1281. 47. Hejjas K, Szekely A, Domotor E, Halmai Z, Balogh G, Schilling B, Sarosi A, Faludi G, Sasvari-Szekely M, Nemoda Z. Association between depression and the Gln460Arg polymorphism of P2RX7 gene: a dimensional approach. Am J Med Genet B Neuropsychiatr Genet. 2009 Mar 5;150B(2):295-9. 13

A KUTATÁS TERVE: Jelen vizsgálatainkban pszichiátriai kezelés alatt nem álló (kontroll csoport), illetve cukorbetegséggel vagy depresszióval kezelt betegek körében kívánunk felmérni kognitív és hangulati állapot jellemzőket, dohányzási szokásokat, és ezek genomikai vonatkozásait. A kvantitatív paraméterek (kérdőívek skálái, tesztek pontszámai) és a genetikai faktorok összefüggésének vizsgálatával kívánunk új endofenotípusokat létrehozni a fenti pszichológiai/pszichiátriai/klinikai jellemzők vonatkozásában. Emellett a klasszikus eset-kontroll vizsgálatokat is alkalmazni kívánjuk. (1) Genetikai vizsgálatok: A maximális találati arány elérése céljából a kandidáns gének széles skáláját kívánjuk megvizsgálni új genomikai technológiák (pl. SNP-chipek) felhasználásával. A kapott eredmények alapján választjuk ki azokat a polimorfizmusokat, melyek molekuláris-funkcionális jellemzésével részletesen kívánunk foglalkozni. A kezdetben vizsgálandó genetikai polimorfizmusokat a kurrens szakirodalom alapján választjuk ki. Ezen felül in silico kutatások és saját, előzetes eredményeink alapján új kandidáns gének vizsgálatát indítjuk el. Különös hangsúlyt fektetünk az allélvariánsok funkcionális értelmezhetőségére, köztük a mikrorns kötőhelyek polimorfizmusaira. A genetikai eredmények a többi adattól elkülönítve, anonim genetikai adatbázisokban lesznek feltüntetve. (2) Pszichológiai jellemzés: A résztvevők számára összeállított battéria kérdőíves és komputer vezérelt feladatokból áll. Kérdőíves vizsgálatok: Dohányzási szokásokat, hangulati jellemzőket, és más pszichológiai jellemzőket felmérő kérdőívek (részletesen lásd: A kutatás protokollja címszó alatt); Komputer vezényelt feladatok (képmegnevezés, Stroop teszt, Wisconsin kártyaválogató teszt). A pszichológiai eredmények a többi adattól elkülönített pszichológiai adatbázisokban lesznek feltüntetve. (3) Klinikai jellemzők: A beteg beleegyezése esetében (lásd Hozzájárulási Nyilatkozat) adatai kódoltak, a kódkulccsal a vizsgálatvezető orvos rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgálatvezető orvos további adatokat szolgáltathat a betegekről, melyeket az anonim, pszichológiai adatbázisokba kerülnek (lásd még: A kutatás protokollja c. fejezetet. A részletes klinikai jellemzés hozzásegíthet a betegség és a mért genetikai-pszichológiai paraméterek összefüggésének pontosabb megértéséhez. (4) Statisztikai-bioinformatikai kiértékelés: Az értékelés fázisában a genetikai és a pszichológiai adatbázisok a személyazonosságra nem utaló azonosítók alapján egyesítésre, és statisztikai- 14

bionimformatikai kiértékelésre kerülnek. A klasszikus eset-kontroll vizsgálatok mellett különböző, paraméteres eljárásokat alkalmazunk az endofenotípusok azonosítására, továbbá megkíséreljük a többváltozós összefüggések hálózat-elemzését különféle bioinformatikai módszerrel. AZ ADATGYŰJTÉS MENETE: Beválasztási és kizárási kritériumok: Az egészséges (klinikai kezelés alatt nem álló) résztvevők kognitív folyamatok és hangulatimotivációs állapot jellemzésére használt kérdőíves és komputeres vizsgálatánál az egyik fontos szempont a széles korcsoport (18-85 év), mivel az OTKA K 81466 projekt fő célja személyek időskori kognitív lassulás biológiai hátterének kutatása. Kizárási kritérium az adatfeldolgozás egyes aspektusai során felmerülhet (pl. az átlagos reakcióidőtől való túl nagy eltérés; az önkitöltő kérdőívek validitási mutatójának elégtelensége; vagy pl. cukorbetegség önbevalláson alapuló megléte, ha a cél a diabetesz genetikai rizikófaktorainak tanulmányozásánál egy kontroll csoport kialakítása), de ez csupán az adott kiértékelésből, nem pedig a teljes projektből való kizárást jelenti. A kognitív folyamatok és hangulati-motivációs állapot vizsgálata klinikai kezelés alatt álló személyeknél két fő csoporton belül valósul meg: (1) 1-es vagy 2-es típusú diabetesz, és (2) unipoláris vagy bipoláris depresszióval diagnosztizált betegeknél, széles korcsoportban (18-85 év) Komorbid betegségek fennállása esetén ezt regisztráljuk, de ez csupán az egyes kiértékelési modellekből való kizárást jelentheti. Valamennyi vizsgálatba mindkét nemet bevonjuk. Az adatfelvétel menete 1. Széleskörű tájékoztatás és hozzájárulási nyilatkozat A résztvevők tájékoztatása és a vizsgálatba való beleegyezésének igazolása a XXI. sz. törvény (a humángenetikai adatok védelméről) előírásai szerint fog történni, amennyiben: A humángenetikai vizsgálat céljából történő, nem invazív DNS mintavétel és adatfelvétel előtti, szóbeli és írásbeli tájékoztatás (lásd még: 3. sz. melléklet: Tájékoztató) magába foglalja: - a mintavétel célját - a teljesen önkéntes részvétel tényét, mely magában foglalja azt is, hogy a vizsgálat bármikor megszakítható, illetve (kódolt minták esetén) visszavonható - a kódolt vagy anonim részvételi forma pontos jelentését, és a résztvevő szabad választási lehetőségét - a vizsgálat kockázatmentességét 15

- a lehetséges eredménynek alapkutatás jellegét, és azt, hogy a genetikai eredmények az egyes személyek életminőségét egyedi szinten nem befolyásolják - a tárolt genetikai minták és a pszichológiai tesztek anonim kezelését, mely a személyi azonosítást semmilyen módon nem teszi lehetővé - a tárolt genetikai minták biobankosításához való hozzájárulás lehetőségét, mely magába foglalja az anonimizált adatok más hazai vagy nemzetközi adatbankokba történő esetleges továbbítását A tájékoztatást követően a résztvevők írásbeli hozzájárulását kérjük (lásd még: 4. sz. melléklet: Hozzájárulási nyilatkozat) ahhoz, hogy: - kódolt vagy anonim módon genetikai mintát (önmagától levett szájnyálkahártya mintát) szolgáltat, illetve a kapcsolódó vizsgálatokat (kérdőívek, tesztek) elvégzi - klinikai populációk esetében: a betegek belegyezését kérjük ahhoz, hogy a kezelő orvos a klinikai vizsgálat során kapott adatokat kódolt vagy anonim formában a jelen vizsgálat rendelkezésére bocsáthassa - a genetikai mintát, illetve az abból származó genetikai adatot biobankban helyezhessük el, és ezt anonimizálás után módon más biobankba továbbíthassuk - a genetikai mintát, illetve az abból származó genetikai adatot archivált gyűjteményben helyezhessük el Továbbá kérjük az érintett nyilatkozatát arra nézve, hogy - járuljon hozzá a genetikai minta és a felvett adatok kódolt vagy anonim formában történő tárolásához - járuljon hozzá a genetikai minta és a felvett adatok többirányú, de kizárólag kutatási célra való felhasználáshoz - nyilatkozzon arról, hogy a tájékoztatást megkapta, és azt tudomásul vette. 2. A kódolt/anonim vizsgálat kivitelezése A vizsgálatba önként beleegyező résztvevők személyazonosságra nem utaló, 2 betűből és 3 számból álló azonosítót kapnak. A résztvevők szabad választása alapján az azonosítóhoz tartozhat egy személyazonosításra alkalmas kódkulcs, mely lehetővé teszi a vizsgálatok folytatását, illetve a klinikai kezelés alatt állók után-követését, vagy lehet teljesen anonim. A kódolt genetikai mintát, adatot, illetve a kódkulcsokat mind fizikailag, mind elektronikusan elkülönítve tároljuk, biztosítva, hogy az arra jogosult személyen kívül ahhoz más ne férhessen hozzá. Az azonosító a vizsgálat következő elemein szerepel: (1) kitöltendő adatlap ez kizárólag a résztvevő nemét, korát, az adatfelvétel helyszínét, és arra irányuló kérdéseket tartalmaz, hogy a vizsgálandó népbetegségek (cukorbetegség, 16

pszichiátriai rendellenességek) valamelyikével a résztvevő kórházi kezelés alatt áll-e jelenleg, vagy állt korábban. (2) genetikai minták (vattapálcákkal nyert, és zárható műanyagcsőben elhelyezett szájnyálkahátya minták) (3) kitöltendő, nyomtatott (vagy kompjuterizált) kérdőívek azonosítója (4) egyszerű kognitív feladatok (klasszikus vagy digitalizált formában) eredményeinek azonosítója (5) klinikai kezelés alatt álló személyek esetében a kezelő orvos ezzel az azonosítóval szolgáltat adatokat a vizsgálat számára (diagnózis és komorbid rendellenességek/betegségek pontosítása, és egyéb, az adott betegség súlyosságával, szövődményeivel kapcsolatos jellemzők) A betűkód tartalmazni fogja azt az információt, hogy a résztvevő a kontroll a kezelés alatt álló cukorbeteg vagy a pszichiátriai kezelés alatt álló személy csoportjába tartozik-e. 3. Visszajelzés: A vizsgálat jellege nem tesz lehetővé genetikai tanácsadás jellegű visszajelzését. A KUTATÁS TERVEZETT KEZDETE: 2010. ÁPRILIS 30. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Dr. Sasvári Mária, egyetemi tanár Kérelmező Semmelweis Egyetem,Elméleti Orvostudományi Központ Orvosi Vegyt. Mol. Biol. és Pathobiok. Int., 1094 Bp., Tűzoltó utca 37-47. sz. H-1444 Budapest, Pf 260, Tel: 459 1500 mellék: 60138, SOTE mobil: 06 20 663 2305 Mellékletek: 1. sz. melléklet: Nyilatkozat 2. sz. melléklet: A témavezető szakmai önéletrajza és a résztvevők alkalmassága 3. sz. melléklet: Írásos tájékoztató tervezet 4. sz. melléklet: Beleegyező nyilatkozat tervezet 5. sz. melléklet: A kutatás támogatási forrása 6. sz. melléklet: Tárgyi feltételek 7. sz. melléklet: Egyedi adatlap tervezet 8. sz. melléklet: Nyilatkozat a kutatás vezetőjének és a kutatásban közreműködőknek díjazásáról 9. sz. melléklet: A kutatás protokollja 10. sz. melléklet: Kártérítés, kompenzáció, incidental findings 17

1. SZ. MELLÉKLET: NYILATKOZAT NYILATKOZAT Alulírott, Dr. Sasvári Mária, a Komplex öröklődésű jellegek és népbetegségek című, beavatkozással nem járó humángenetikai kutatás vezetője kijelentem, hogy a jelen kérelem vizsgálati tervének összeállítása a hatályos jogszabályokban és az Orvosok Világszövetsége Helsinki Deklarációjában foglaltaknak megfelelően történt. Budapest, 2010-03-15 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Dr. Sasvári Mária Egyetemi tanár a kutatás vezetője 18

2. SZ. MELLÉKLET: A KUTATÁS VEZETŐJÉNEK SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Név: Dr. Sasvári Mária Születési hely, idő: Budapest, 1948 jun.2. Munkahely: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet, 1094 Bp., Tűzoltó utca 37-47. sz. Levélcím: 1444 Budapest, Pf 260, Tel: 459 1500 mellék: 60138, SOTE mobil: 06 20 663 2305, email: maria.sasvari@eok.sote.hu Iskolai végzettség: 1972, biológus (ELTE, Budapest), Ph.D. (doktori disszertáció, biológia): 1976 Tudományos fokozatok: 1986: A biológiai tudományok kandidátusa (Ph.D.) 2002: Habilitáció a természettudomány tudományterületen, az orvostudományok tudományágában, az orvosi kémia és biokémia szakterületén 2005: Az MTA Doktora (Orvostudomány, D.Sc.) Társasági tagságok: Society of Purin and Pyrimidine Metabolism in Man, International Society of Psychiatric Genetics, Magyar Biokémia Társaság, Magyar Humángenetikai Társaság, Magyar Biológiai Társaság A vezetett laboratórium tagjai jelenleg: Tudományos munkatárs: Dr. Szpaszokukockaja Tatjana, Egyetemi adjunktusok: Dr. Barta Csaba M.D., Ph.D.; Dr. Keszler Gergely, M.D., Ph.D. ; Dr. Nemoda Zsófia M.D., Ph.D.; Dr. Rónai Zsolt M.D., Ph.D.; Egyetemi tanársegédek: Dr. Nagy Réka, M.D.; Dr. Szántai Eszter, Ph.D.; Doktorandusz hallgatók: Pócza Timea, Vereczkei Andrea; asszisztensek: Virga Sándorné, Kolmann Gabriella. Hosszabb tanulmányutak: 1983-85 (2 év): Lab. of H. Paulus and N. Sarkar, Boston Biomed. Res. Inst., and Dept. Mol. Biol., Harvard Medical Univ., Cambridge, MA 02114, USA 1987 (1 év): Lab. of Neurobehav. Genetics (Cs. Vadasz), Nathan Kline Inst., Orangeburg, NY10962,USA Kitűntetések: 2001: Huzella emlékérem; 2002: Kiváló TDK oktató (SE); 2004: Kiváló Ph.D. oktató (SE); 2005: Mestertanár (MTA) Oktatási munka: Alapképzés: Semmelweis Egyetem, ÁOK: orvosi kémia és biokémia (rendszeres tantermi előadások, gyakorlatvezetés, vizsgáztatás angol és magyar nyelven); Eötvös Lóránd Tudományegyetem, szakbiológus képzés ( Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban ) Posztgraduális képzés: Semmelweis Egyetem posztgraduális képzés- kötelezően választható kurzusok (1 szemeszter): Molekuláris Biológiai Alapismeretek (2003-tól), Rendszerbiológia (2005-től 2007-ig). Közvetlen irányításom mellett végzett, illetve jelenleg dolgozó Ph.D. hallgatók: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola: Szőke Melinda biológus (1996-2000, védés: 2000), Csapó Zsolt biológus (1997-2001, védés: 2001), Barta Csaba orvos (1998-2002, védés: 2002), Rónai Zsolt orvos (1999-2002, védés: 2002), Nemoda Zsófia orvos (2001-2003, védés: 2003). ELTE Biológia Doktori Iskola: Szántai Eszter biológus (2002-2004, védés 2005), Vereczkei Andrea (2009- ). Akadémiai ifjúsági díjat nyert tanítványok: Rónai Zsolt és Nemoda Zsófia (2002). Aktuális tudományos támogatások: OTKA K 81466 (2010-2013): A kognitív teljesítmény kor-függő csökkenésének genetikai faktorai ETT 254/09 (2009-2011): A mikrorns kötőhelyek polimorfizmusai mint egyes népbetegségek genetikai rizikófaktorai NIH-FIRCA 1R03TW007656-01A1 (2007-2010) The Serotonergic System and Self- or Other-Damaging Behaviors. Publikációk 149 db eredeti közlemény (ebből 122 db angol nyelvű, 27 db magyar nyelvű közlemény), 4 könyvfejezet (3 angol nyelvű, 1 magyar nyelvű). Összesített impakt faktor: 319.783. Független citációk száma: 668. Budapest, 2010. március 30. 19

A VIZSGÁLATOT VÉGZŐ KISEGÍTŐ SZEMÉLYZET ALKALMASSÁGA A Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetében működő Molekuláris Genetikai Laboratórium (vezetője: Dr. Sasvári Mária) munkatársai: Dr. Barta Csaba, M.D., Ph.D; Dr. Keszler Gergely, M.D., Ph.D; Dr. Nagy Réka, M.D.; Dr. Nemoda Zsófia, M.D., Ph.D; Dr. Rónai Zsolt, M.D., Ph.D; Kolmann Gabriella és Virga Sándorné asszisztensek - több éve foglalkoznak DNS minták elemzésével. A laboratórium humán-genetikai jellegű eredményeit több mint 40 nemzetközi publikáció foglalja össze. Kollman Gabriella, a laboratórium asszisztense, a szájnyálkahátya mintákból történő DNS izolálás módszerét több éve használja sikeresen. A Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikán Dr. Somogyi Anikó egyetemi tanár, diabetológus, a Diabétesz és Anyagcsere munkacsoport vezetője, melynek tagja: Dr. Nagy Géza, M.D. doktorandusz hallgató több éve foglalkozik a diabetológiai betegek ellátásával kapcsolatos komplex teendőkkel (ambuláns és fekvőbeteg ellátás, betegoktatás, tudományos vizsgálatok). Szémán Barbara és Szöllősi Adrienn a Semmelweis Egyetem ÁOK hallgatói, akik tudományos diákköri munkájukat (illetve később a Ph.D. fokozat megszerzésével kapcsolatos kutatásokat) végzik a témakörben Dr. Somogyi Anikó és Dr. Nagy Géza vezetésével. Dr. Somogyi Anikó és csoportja, valamint Dr. Sasvári Mária és csoportja több éve folytatnak eredményes kollaborációs kutatást a diabetesz genetikájának vonatkozásában (1,2). A Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály vezetője Dr. Faludi Gábor, egyetemi tanár, pszichiáter, a kutatásban résztvevők: Dr. Gonda Xenia, Ph.D. és Dr. Lazáry Judit, Ph.D. többéves gyakorlattal rendelkeznek a pszichogenetikai kutatások területén. Dr. Faludi Gábor és Dr. Sasvári Mária munkacsoportja több éve folytatnak eredményes kollaboratív kutatást a depresszió genetikájának témakörében (3-5) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében Dr. Székely Anna, Ph.D., egyetemi adjunktus közel 10 éve dolgozik együtt a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetikai Laboratóriumával pszichogenetikai kutatások témakörében, az eredményes kollaborációt számos közös publikáció jelzi (2-7). A jelen kutatásban résztvevők: Varga Gábor, doktorandusz hallgató, Halmai Zsuzsa, Kótyuk Eszter és Katonai Enikő Rózsa pszichológus hallgatók (leendő doktorandusz hallgatók) az NIH-FIRCA 1R03TW007656-01A1 (2007-2010) pszichogenetikai kutatás során az önkéntesek toborzásában és a pszichológiai adatfelvételében szereztek jelentős tapasztalatot. 20

A kollaboráló laboratóriumok előzetes projektekből származó közös közleményei 1. Nagy G, Ronai Z, Somogyi A, Sasvari-Szekely M, Rahman OA, Mate A, Varga T, Nemoda Z. P2RX7 Gln460Arg polymorphism is associated with depression among diabetic patients.progress in Neuro-Psychopharmacology & Biological Psychiatry. 2008 Dec 12;32(8):1884-8. 2. Nagy G, Kovacs-Nagy R, Kereszturi E, Somogyi A, Szekely A, Nemeth N, Hosszufalusi N, Panczel P, Ronai Z, Sasvari-Szekely M. Association of hypoxia inducible factor-1 alpha gene polymorphism with both type 1 and type 2 diabetes in a Caucasian (Hungarian) sample.bmc Med Genet. 2009 Aug 19;10(1):79. 3. Sarosi A, Gonda X, Balogh G, Domotor E, Szekely A, Hejjas K, Sasvari-Szekely M, Faludi G. Association of the STin2 polymorphism of the serotonin transporter gene with a neurocognitive endophenotype in major depressive disorder. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry. 2008 Oct 1;32(7):1667-72 4. Hejjas K, Szekely A, Domotor E, Halmai Z, Balogh G, Schilling B, Sarosi A, Faludi G, Sasvari-Szekely M, Nemoda Z. Association between depression and the Gln460Arg polymorphism of P2RX7 Gene: A dimensional approach. Am J Med Genet B Neuropsychiatr Genet. 2009 150B 295-299 5. Nemoda Z, Lyons-Ruth K, Szekely A, Bertha E, Faludi G, Sasvari-Szekely M. Association between dopaminergic polymorphisms and borderline personality traits among at-risk young adults and psychiatric inpatients. Behav Brain Funct. 2010 Jan 12;6:4. 6. Ronai Z, Szekely A, Nemoda Z, Lakatos K, Gervai J, Staub M, Sasvari-Szekely M. Association between Novelty Seeking and the -521 C/T polymorphism in the promoter region of the DRD4 gene. Mol Psychiatry. 2001 Jan;6(1):35-8. 7. Szekely A, Ronai Z, Nemoda Z, Kolmann G, Gervai J, Sasvari-Szekely M. Human personality dimensions of persistence and harm avoidance associated with DRD4 and 5- HTTLPR polymorphisms. Am J Med Genet B Neuropsychiatr Genet. 2004 Apr 1;126(1):106-10. 21