MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE

A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE SZERKESZTI SZILÁGYI SÁNDOR KIADJA A KASSÁK KIADÓ BUDAPEST

Az ország három részre oszlása. 1541-1547. /. fejezet. A küzdelem Buda birtokáért. János király halálának következményei. A helyzet kulcsa a barát kezében. Tervei. Verbőczy Konstantinápolyban. Intézkedések a belső béke helyreállítására. Izabella Királyné. Árulók a budai udvarban. Frangepán és társai levele V. Károlyhoz. Balassa Menyhért. A polgárháború veszedelme. János király temetése. János Zsigmond királylyá választása. Szulejmán és az új helyzet. Ferdinánd hadi készülődései. Kettős politikája. Salm küldetése Izabellához. Ferdinánd ajánlatai. Zsigmond lengyel király közbelépése. Egyezség Izabella és Ferdinánd követei között. Ferdinánd és hívei ellenszenve Izabella és a barát irányában. Thurzó titkos terve Buda bevételére. Fels Lénárd hadi vállalata. A szultán beavatkozása. Laszky konstantinápolyi követségének kudarcza. Magyarország védelmének kérdése a regensburgi birodalmi gyűlésen. A törők had az országban. Pest ostroma. Rogendorf Budát vívja. Kudacza. Szulejmán Buda alatt. Hóditási tervei. A csecsemő és gyámjai a szultán sátorában. Buda várának elfoglalása. Szulejmán Nagy- Boldogasszony templomában. Franczia-török szövetség. Ferdinánd követei a szultánnál. Szulejmán hazatérése 5 //. fejezet. A török hódítás terjeszkedése. Buda elvesztenek hatása a nemzetre. Izabella bujdosása. Szulejmán intézkedéssei a magyar terület felosztása felől. A debreczeni országgyűlés. Izabella kapkodása. A barát lépései a rend helyreállítására. Ragaszkodás a váradi békéhez. Általános nyugtalanság. A felvidéki nemesség gyűlései. Egyesülési törekvések. A gyalai szerződés. Maylád lázadásának vége. A tordai országgyűlés. György barát királyi helytartó. A kormányzat újjászervezése. A német birodalom hadi vállalata Buda visszafoglalására. V. Károly mulasztásai. Az osztrák és cseh tartományok áldozatkészsége. A beszterczei országgyűlés. A speieri birodalmi gyűlés. Joachim brandenburgi őrgróf, a birodalmi sereg vezére. Az esztergomi tábor. A vezérek viszálya. Buda ostroma. Szulejmán jövetelének hire. A német vállalat kudarcza. Perényi Péter elfogatása. A bizalmatlanság politikája. Móricz szász herceg tanácsa. Országgyűlés Pozsonyban. Erdély és a hadjárat. Ferdinánd lépései a gyalai szerződés végrehajtására. Serédy Gáspár küldetése György baráthoz. A szerződés végrehajtásának akadályai. Erdély és a kapcsolt részek különválása és az önnálló fejedelemség megalapítása. Szulejmán megtorló intézkedései. 1543-iki török hadjárat. Erdély helyzete Ferdinánd és Szulejmán között. A szultán gyanúja György barát ellen. Szulejmán új hódításai. A barát törekvései az Erdélyt fenyegető veszély elhárítására. Ferdinánd nem ismeri fel a barát politikájának czélzatát. A délvidék török uralom alá jut. Esztergom, Székes-Fejérvár eleste. Ferdinánd elkésett hadmenete 20 III. fejezet. Az ország első felosztása. Országgyűlés Beszterczebányán. Új tervek az ország visszafoglalására. Károly császár készülődései. Szövetség Ferencz franczia királylyal. Váratlan fordulat a császári politikában. Fegyverszünet Ferdinánd és a szultán között. Országgyűlés Nagyszombatban. Weltwick császári követ Magyarországon. A fegyverszünet hire. Csalódás a Németországba vetett reményekben. A magyar nemzet magára hagyatva folytatja a védelmi harczot. A török lassú terjeszkedése. A schmalkaldeni háború és a huszárság. György barát helyzete a Habsburgok politikájának gyakori változásával szemközt. Izabella kielégítését sürgeti. Kettős politikája. Férfias nyíltsága Ferdinánd irányában. Ferdinánd érzéktelensége a barát politikája iránt. A barát törekvése Erdély megszilárdítására. Az 1544-iki tordai országgyűlés. A barát küzdelmei Izabella környezetével. Petrovics Péter. Béketárgyalások a törökkel. Weltwick Konstantinápolyban. Békés hangulat a portán. A francziák fondorlatai a béke meghiúsítására. Szulejmán megköti a békét Károly császárral és Ferdinánddal. Országgyűlés Nagyszombatban. A békeszerződés mint a három részre oszlás szentesítése. Az adófizetés kapcsa a szultán személyében összpontosítja az államegységet. A királyi terület állaga. Az anyaország 35 vármegyéje. Szlavónia. A horvát részek. Az idegen uralom alatt levő területek. János Zsigmond birodalma. Erdély. A magyarországi részek. A török uralom alatt álló terület. Az új alakulással járó rázkódtatások. A török befészkelésének dermesztő hatása a közéletre. Menekülés a hódítók elől. A hontalanok sorsa. A jobbágyság és a török. A behódolás kezdete. A hódoltság adóviszonyainak szabályozása. A hódoltság területe. Védelmi intézkedések. A végvárrendszer kifejlődése. A honvédelem költségei. A közmunka, a jobbágyság új terhe. Az örökös tartományok részesedése a védelmi terhekben. Ennek

végzetes befolyása a magyar honvédelem fejlődésére. A török véghelyek. Az erédélyi határ védelme. A tiszai vármegyék és a délvidék jelentősége a honvédelemben. A barát békepolitikájának áldásai. Pénzügyi és honvédelmi inzézkedései 42 IV. fejezet. A Habsburgok uralmának megszilárdulása. Ferdinánd királysága és a közfelfogás. A Habsburgok uralmának meggyökerezése. Ferdinánd érdeme az eredmény elérésében. Tevékenysége. Udvartartása. Magyarok a király környezetében. Ferdinánd és az oligarchia. A főúri rablók megfékezése. A királyi hatalom tekintélyének emelkedése. A nemesség és az urak. A birtokfoglalások ügye az országgyűléseken. A földbirtok megoszlási aránya. Munkáshiány. A főúri osztály kiválása. A felső és alsó tábla. Az adómentesség kiváltsága., Az armalista nemesek. A nemesi és polgári elem közeledése egymáshoz. A városok féltékenysége. A németség a királyi városokban. A németek és magyarok egyenjogúságának ügye. A városok megnyitása a nemesség előtt. A jobbágyság és a honvédelem. A török üzelmei a nép körében. Ferdinánd törekvései a nép sorsának enyhítésére. A jobbágyok szabad költözési joga. A robot szabályozása. A szabad költözés kimondása. A rendiség bűnei. A királyi hatalom tehetetlensége a jobbágy kérdésben. Az 1548-iki pozsonyi reform-országgyűlés. Az államkormányzat átalakulása. A kormányzat régi és új szervei. A bécsi hatóságok beavatkozása az ország kormányába. A hadügy. Ferdinánd központi kormányszervei. A titkos tanács. Az udvari kamara. A hadi tanács. Az önálló magyar királyság lassú átalakulása egyszerű tartománynyá 58 V. fejezet. A török uralom és szervezete. A török uralom alatt álló országrész katonai és közigazgatási szervezete. A budai vilajet. A szandsákok. A nem-mohamedánok helyzete az új szervezetben. A földbirtok felosztása. A defterek. A török hűbérrendszer. A Timár és ziamet. A hűbérbirtokosok katonai kötelezettségei. A katonai szervezet. A török hűbéres had előnyös helyzete a király zsoldosai felett. Török martalóczok. Egyéb katonaság. A janicsárok. Állandó hadakozás. Párbajok. A török iskolázási ügy. Törökök a városokban. A török uralom vezéreszméje. Mohamedán és rajah. A nem-mohamedánok örökös szolgasága. A törökök vallási türelmessége. Fanatismusuk a politikában. A szláv elem az új uralom alatt. Szláv renegátok. Törökök és magyarok. Az együttélés kölcsönös hatása. Törökös szokások a magyar urak között. A magyar nyelv szerepe a török-magyar érintkezésnél. Török pénz Erdélyben. A törökök befolyása a vallási kérdésekbe. A hitújítás. Keresztény hitviták török felügyelet alatt. A protestantismus terjedése. A katholikus templomok pusztulása. Adóügy. Kereskedelem. Ipar. Mezőgazdaság. Marhatenyésztés. A jobbágyok megterhelése. A rabszolgaság. Török és magyar rabok sorsa. Magyar rabszolgák az ozmán birodalomban. A héttorony. II. Szulejmán hadi ereje. Pénzügyei. A szultán kormányának alapjellege. Roxelana szultána. Szulejmán a keleti kényur typusa 73 Az ország végleges felosztása. 1548-1568. /. fejezet. Erdély megszerzése. A békekötés és Erdély megszerzésének ügye. Ferdinánd magatartása György barát irányában. Malvezzi a portán. Hamis jelentései a barát árulásáról. Joachim brandenburgi őrgróf igénye Erdélyre. György barát hűsége. Igyekezete a váradi szerződés végrehajtása érdekében. A pápa közbenjárása. Az erdélyi kérdés stagnálása. Viszálykodás Izabella és a barát közt. Szulejmán követelése a dél-magyarországi terület átadása iránt. A válságos helyzet. Károly és Ferndinánd rideg magatartása. Izabella távozni készül az országból. Az erdélyi rendek követsége Ferdinándhoz. A bátori egyesség. Izabella váratlan ellenkezése. A polgárháború. Ferdinánd habozása. A gyanakvó szultán. Ferdinánd a barátra hárítja a felelősséget. A barát halálos ítélete. Lángelméjének megnyilatkozása. A török támadás veszélye elvonul. Ferdinánd római király. A császári trónutódlás kérdése. Ferdinánd viszálya Károly császárral. Ferdinánd felszabadul a császár befolyása alól. Önálló politikája az erdélyi kérdésben. Az új háború veszélye. Az erdélyi tárgyalások megújítása. Ferdinánd biztosai Erdélyben. A barát zsoldosokat kér Ferdinándtól. Castaldo és Teufel. A török követelései. Castaldo Erdélyben. János Zsigmond házasságának terve. Petrovics Péter. Izabella lemond Erdély birtokáról. Távozása az országból. A barát búcsúja a királynétól. A szent korona átadása. A rendek jóváhagyják az egyességet. János Zsigmond eljegyzése Johanna föherczegnővel. Izabella búcsúja. Sic fata volunt. Erdély egyesítése a magyar királysággal. György barát intelmei Ferdinándhoz 95

III. fejezet. A barát halála. Erdély visszaszerzése hírének hatása. György barát kitüntetése. Kinevezése Erdély vajdájává. Castaldo és a barát. A titkos halál-ítélet. Nádasdy Tamás vélménye György barátról. A barát felhatalmazást kér Ferdinándtól a szinleges török-barát politika folytatására. Ferdinánd nem érti meg a barát politikáját. Az erdélyi kérdés a portán. Malvezzi fogsága. A török hadak Erdély ellen indulnak. A barát sakkhuzásai a török vezérekkel szemben. Castaldo bizalmatlansága. Általános félelem. Szokoli Mehemed hadjárata. A déli részek elfoglalása. Temesvár ostroma. Az erdélyi közfelkelés. A barát hadi terve. Lippa visszafoglalása. György barát bibornoki kinevezése. Az erdélyi országgyűlés egybehivása. A zsoldos hadak téli szállásának kérdése. Az alvinczi gyilkosság. A barát halálát általános felfordulás követi. A német zsoldosok féktelensége. Castaldo távozása Erdélyből 115 ///. fejezet. Az 1552-iki hadjárat. A császári korona kérdésének kihatása a magyar ügyekre. A török szakadatlan terjeszkedése. Ferdinánd tehetetlensége. A török hadjárat 1552 elején. Küzdelem Szeged birtokáért. Radul oláh vajda betörése Erdélybe. Verőcze elfoglalása. Háború a szlavón végvidékeken. Ali budai pasa hadjárata. Ahmed pasa a temesközi harcztéren. Temesvár a török kezére jut. Losonczy Antal halála. Lippa elfoglalása. Drégely ostroma. Szondy György. A palásti ütközet és Fülek eleste.a két török sereg egyesülése. Szolnok elfoglalása. Eger ostroma. Dobó István. Az egri nők. A német birodalmi sereg hadi vállalata. Móricz szász herczeg. A háború és a pestis következménye. Ferdinánd diadala Németországban 126 IV. fejezet. Erdély végleges különválása. Ferdinánd római császár. Nádor-választás. Nádasdy Tamás. Magyarország és a császári politika. Béke-tárgyalások a törökkel. Verancsics Antal és Zay Ferencz Konstantinápolyban. Erdély birtokának kérdése. Ferdinánd végnapjai. Dobó és Kendy vajdasága. Izabella Lengyelországban. Ferdinánd egy évi fegyver-szünetre lép a törökkel. Sziget 1566-iki ostroma. Ferdinánd föherczeg Magyarországon. Bebek Ferencz és György lázadása. Ferdinánd lemond Erdélyről. A szultán Sziget és Tata lebontását követeli. Az 1559-iki békeszerződés. A béke megújítása 1560-ban és 1562-ben. Nádasdy a török békéről. Az erdélyi ügy nyílt kérdés marad. Izabella és a franczia udvar. Izabella új kormánya Erdélyben. Viszály a királyné és a főurak között. Bebek Ferencz és a két Kendy meggyilkoltatása. Izabella halála. János Zsigmond. A bécsi udvar terve az új fejedelem megbuktatására. Balassa Menyhért és Heraklides Jakab. Balassa lázadása. Béketárgyalások a bécsi udvarral. Báthory István Bécsben. Két évi fegyverszünet 140 V. fejezet. A vallásügy. Ferdinánd törekvése a régi vallás helyreállítására. A protestantismus síkerei. A vallási kérdés és a török. Az új hit terjedése a török által elfoglalt területen. Összeütközések a régi és az új hit hívei között. Katholikus templomok pusztulása. A városok és a porestantismus. Cuius regio, illius religio. A katholikus papság. A papi nőtlenség kérdése. A trenti zsinat. A curia ridegsége. Oláh Miklós. 1561-iki tartományi zsinat. Az asszony szerepe a vallási kérdésekben. Az új felekezetek. Lutheránusok és sacramentáriusok. Unitáriusok és anabaptisták. A kátvinizmus terjedése. Harcz a kálvinisták és lutheránusok között. A vallásügy az országgyűlésen. Az 1548-iki törvények. A következő évek törvényhozása. Erdély vallási viszonyai. György barát toleráns politikája. A felekezet egyenjogúsítása az 1552-iki törvényekben. Az 1557-iki tordai országgyűlés kimondja a vallásszabadságot. A katholikus egyházi vagyon elkobzása. A lutheránizmus túlsúlya. A kálvinisták egyenjogúsítása 1564-ben 159 VI. fejezet. Ferdinánd halála. Miksa király. A zsoldos hadak gazdálkodása az országban. A katonaság kérdése az 1557-iki országgyűlésen. Az 1558-iki adókivetés. Az 1559-iki országgyűlés. Az új törvények szövegének meghamisítása. A trónutódlás ügye. A választás kérdése. Miksa és a koronázás egyházi szertartásai. A koronázó országgyűlés összehívása. Az ország részvétele az országgyűlésen, mint a Habsburg-uralom megszilárdításának jele. Miksa és neje megkoronázása. Az utolsó országgyűlés vége. Ferdinánd halála. Uralkodásának eredményei. Családi élete. Végrendelete. Az új király. Miksa és a vallási kérdés. A protestantismushoz mutatott hajlamainak titkos rugói. Egyénisége. Német érzelmei. Külömbség közte és atyja közt. Az idegenek döntő befolyása a magyar ügyekre 172 VII. fejezet. A szigeti hadjárat. Az első országgyűlés Miksa kormánya alatt. Miksa és János Zsigmond. Az 1564-iki hadjárat. Balassa Menyhért bünhödése. Schwendi Lázár. A török béke felbontása. Szulejmán utolsó hadjárata. Miksa védelmi készületei. A keresztény haderő

nagysága. A palota védelme. Veszprém és Pápa elfoglalás a törköktől. Miksa a győri táborban. Gyula megvívása. A szultán tábora átkel az eszéki hídon. A török haderő. Sziget. Zrínyi Miklós. Végrendelete. Szulejmán Sziget alatt. Az ostrom. Zrínyi Miklós kirohanása és hősi halála. II. Szulejmán halála. A hadjárat befejezése. Miksa király és Károly főherczeg tétlensége. A győri tábor fölbomlása. A német védelem jelentősége, valódi értékére leszállítva. A hadjárat következményei 182 VIII. fejezet. Az ország végleges felosztása. Háború János Zsigmond ellen. Schwendi elfoglalja Szádvárt és Munkácsot. János Zsigmond védekezése. Béke-tárgyalások Miksa és Szelim szultán között. Verancsics második portai követsége. A drinápolyi béke. A király és a szultán jogviszonya. A hosszú béke új korszaka. A lefegyverzett magyar nemzet szomorú sorsa. Az ország három részre oszlásának szerződéses szentesítése. A határok bizonytalansága. Feszült viszony Miksa és János Zsigmond között. Az 1571 -iki erdélyi szerződés. A királyi Magyaroszág területe a drinápolyi béke szerint. A hódoltság terjedése. A királyi terület 1570-ben és 1576-ban. János Zsigmond birodalma. Erdély viszonya a szultánhoz. A török terület feloszlása. A budai és temesvári vilajet. A központi kormányzat. A renegát Szulejmán divánjában. Szulejmán öregségének gyengéi. Magyarországi tartókodásának emlékei. Szelim szultán. Kedvenc nagyvezére Chiaba pasa. Az idők változása. A bécsi udvar hibás politikájának egyik fő oka a török uralom fenmaradása 205 A hosszú béke kora. 1569-1592. I. fejezet. Az új Magyarország. Új nemzedék a régi vezérek helyén. A király távollétének következményei. Magyar urak a király többi országaiban. Az osztrák tartományok féltékenysége. Bécsben lakó magyarok. Az idegenek beözönlése hazánkba. A honfiusitások. Az új állampolgárok helyzete az országban. Védekezés az indigenák ellen. A népcsere következményei. A főúri társadalom átalakulása. A practicusok és tudósok Erdélyben. Az oligarchák megszelidülése. A dynastikus érzés terjedése. Az utolsó rabló lovagok. Politikai üldözések. Dobó István fogsága és halála. A német birodalom és Magyarország. Miksa beolvasztási terve. A horvát-szlavón végek Károly főherczeg uralma alatt. Kísérlet a német lovag-rend betelepítésére. A nemzeti ellentétek a király és a magyarság között. A rendi politika vezéreszméje. A sérelmek. A régi magyar hatóságok mellőzése az ország kormányában. A király távolléte. Az idegen tanácsosok. Miksa ragaszkodása a fenálló szokásokhoz. ígéret a magyar tanácsosok alkalmazása tárgyában. Törvényczikk az ország had- és pénzügyeinek a bécsi kormány-közegek által leendő vezetéséről. Az 1572-iki országgyűlés sérelmei. A rendek panasza az idegen tisztviselők és katonák ellen. Rudolf koronázása. A székhely kérdése. Miksa terve a katonai élelmezés ügyében az 1576-iki országgyűlésen. A rendek kitörése az idegen uralom ellen. A kiály haragja a rendek ellen. A pénz- és hadügy közösségének kimondása. Általános lehangoltság. A közös ügyek kérdésének rendezetlen volta megmérgezi a viszonyt a király és a nemzet között 223 II. fejezet. János Zsigmond és Báthory István. János Zsigmond betegsége 1567-ben. Az erdélyi trónutódlás. János Zsigmond jelöltjei. Békés Gáspár. Befolyása János Zsigmondra. Házassági terv. Békés bécsi küldetése. A speieri egyesség. János Zsigmond lemond a királyi czimről. Az újabb házassági terv meghiúsulása. János Zsigmond halála. Jellemzése. Vallásos elvei. Az unitáriusok Erdélyben. Blandrata György. Dávid Ferencz. Küzdelem a kálvinisták és unitáriusok között. A váradi hitvita. A vallási türelmetlenség. A fejedelem halála válságba viszi az országot. A testamentumos urak. Báthory István fejedelemmé választása. Az új fejedelem hűséget esküszik Miksának. Báthory politikai iskolája. A bécsi udvar féltékenysége. Békés Gáspár titkos üzelmei. Menekülése Erdélyből. A kerellő-szentpáli ütközet. Báthory felszabadul Miksa fenhatósága alól. Poltikája a török irányában. A lengyel trónjelöltség. Báthory lengyel királylyá választása. Rövid uralkodásának nyomai Erdélyben. Toleráns vallási elvei. Műveltsége, tudományszeretete. Tudósok Báthory udvarában. Brutus János Mihály. Forgách Ferencz. Báthory lengyel királyi politikája és Erdély 235 III. fejezet. A török viszonyok. Rudolf király. Velencze háborúja a törökkel. Európai liga terve. Miksa békeszeretete. A drinápolyi béke meghosszabitása 1574-ben és 1575-ben. A török

betörései. III. Murád. Jellemzése. A török birodalom hanyatlásának jelei. Az állandó háború. Az 1575. év hadi krónikája. A király könnyei. Pénztelensége. Ennek következményei. A nép sorsa. Karácson György lázadása. A szlavóniai pórlázadás. A jobbágyság ügye az országgyűlésen. Miksa reformkísérletei. A szepesi kamara. A katonai reformok kudarcza. A vallási ügy. A katholikus ügy hanyatlása. A censura és az eretnekek üldözése. Verancsics Antal. Telegdy Miklós. A vallásviszály elmérgesedése. Katholikus főiskola terve. Miksa müérzéke. Halála. Rudolf trónralépte. Egyéniségének lappangó hibái. Betegségének csirái. A király testvérei. Miksa főherczeg szerencsétlen vállalkozásai. Ernő és Mátyás főherczegek. Rudolf házassági tervei. A spanyol etikett, mint az országra nehezedő uralom jelképe 250 IV. fejezet. Rudolf és a szultán. Végbeli élet. Ernő főherczeg magyar királyi helytartó. Rudolf Prágában. Betegségének növekvése. Miksa király nehéz öröksége. A pénzügyi helyzet. A deficit növekedése. A helyzet okai. Kényszerű békepolitika. A török beütések. A végvárak védelme. A magyar nemzet hősei. A véghelyek lassú pusztulása. Károly főherczeg háborús tervei. A béke megújítása. Ujabb kísérlet az európai liga létrehozására. Báthory István és a liga terve. A végbeliek turai kalandja. Rudolf követei a portán. A magyar csatatér 1587-ben. Pálffy Miklós és Nádasdy Ferencz. Az 1588-iki harczok. A béke ismételt megújítása. A háborús párt Konstantinápolyban. III. Murád divánja. Szinán pasa. A janicsárok lázadásai. A magyarországi török haderő fegyelemhiánya. A boszniai pasa 1592- iki hadjárata. Bihács török kézre jut. A magyar harcztér. Rudolf készületei a hadjáratra. Utolsó kísérlet a béke fentartására 263 V. fejezet. A király és a nemzet elidegenedése. Az ország pusztulása a fegyveres béke alatt. A politikai sérelmek. A magyarok kizárása az ország kormányából. A szent korona Prágában. Rudolf bizalmatlansága a magyarok irányában. Féltékenysége Báthory Istvánnal szemben. Rueber János. Főurak üldözése. A gyanúsított urak védekezése. Báthory és a magyar korona. Az 1578-iki és 1580-iki országgyűlések. Az országos rendek sérelmei. Ernő főherczeg az 1580-iki országgyűlésen. Forradalmi hangulat. Az országgyűlés eredmény nélkül oszlik fel. Rádeczy István besugásai. Az 1582-iki országgyűlés. Rudolf személyes részvétele. Engesztelékeny fellépése. Új országgyűlés 1583-ban. A király engedményei. Kísérlete a közös ügyek kérdésének rendezésére. A rendek nem ismerik fel az ajánlat értékét. Javaslatuk az ország önállóságának visszaállítása tárgyában. Rudolf örökre távozik Magyarországból. Az ideiglenes országgyűlés terve. Az 1587-iki országgyűlés. Új javaslat a kormány újjászervezésére. A tárgyalások eredménytelensége. Ernő főherczeg neheztelése. Az új törvények közjogi vívmányai. A magyar királyi tanács visszaállítása. Országos vizsgálat a pénz és hadügy állapotának kiderítésére. E törvény holt betű marad. A régi gazdálkodás tovább folyik. Az elégületlenség terjedése. Az 1593-iki országgyűlés. Mátyás főherczeg. A török háború kérdése. Mezei hadak kiállításának terve. Az udvar idegenkedése a külön magyar hadseregtől. A hadi adó megszavazása. A horvát-szlavón rendek panasza az országgyűlésen. Az elkeseredés kitörését csak a háború közelsége tartóztatja fel 278 VI. fejezet. Erdély és a Báthoryak. A vallásügy. Erdély és Magyarország végleges különválása. A Báthoryak Erdély trónján. Báthory István a trónalapitó. Báthory Kristóf és Zsigmond. A porta és a Báthoryak. A török politika álnoksága. Markházy Pál. A magyarországi pasák betörései az erdélyi területekre. A moldva és oláh vajdák viszonya a fejedelemséghez. Péter oláh vajda betörése. A Habsburgok és a Báthoryak. Báthory István lengyel nemzeti politikája. Orosz háborúi. Állandó feszültség Báthory és Rudolf között. Erdély belső bajai. A székely kérdés. A felekezeti súrlódások. Küzdelem az unitáriusok ellen. Dávid Ferencz. Báthory István és a curia. A jezsuiták betelepítése Erdélybe. Hatásuk Báthory Zsigmondra. Kiűzetésük, mint Zsigmond nagykorusitásának feltétele. Titkos visszatérésük. A vallási viszonyok a királyi Magyarország területén. A főpapság ereje. Az erőszakos visszatérítések kezdete. Az új naptár. VIII. Kelemen kísérletei a katholicizmus megerősítésére. A vallásos béke hiányának bomlasztó hatása a nemzet összetartási érzetére. Kísérlet a két protestáns felekezet kibékitésére. A csepregi hitvita. A türelmetlenség a halálban sem szűnik meg. A külön temetők. Bizonytalan jövő 291 VII. fejezet. Anyagi és szellemi élet. Bizalom az Istenben, mint a nemzet öntudatának egyedüli forrása. Törekvés Isten haragjának eltávolitására. A benső vallásosság felbuzdulása. Az

életviszonyok a fegyveres béke idején. Elemi csapások. A régi dicsőség emlékeinek teljes pusztulása. Mátyás könyvtárának sorsa. A székesfejérvári királysírok. A magyar műkincsek széthordása. Ferdinánd főherczeg ambrasi gyűjteménye. Tury György kardja. Mátyás és Beatrix domborművű képei. A váradi szobrok. A Hunyadiak kincstárának maradványai. Az építészet hanyatlása a reformáczió idején. Az ötvös müipar. Más iparágak. A kereskedelem a városokban. A városok és a honvédelem. A vidéki élet. A védtelen lakosság sorsa. A hódoltság terjedése. A földművelés hanyatlása. Az állattenyésztés mint egyedüli kereseti ág. A szegénység növekedése. A hajdúk. A bujdosók. Az utonállás, mint egyetlen eszközük az élet fentartására. A nemzeti irodalom fellendülése. A magyar nyelvért folytatott küzdelem gyümölcsei. A hivatalos nyelv. Az iskolázás itthon és a külföldön. A nagyszombati iskola. A lőcsei protestáns akadémia terve. Az írók számának gyarapodása. A históriás énekek. Tinódi Sebestyén. Krónikájának történelmi kútfői értéke. A népies költészet művelői. Sylvester János bibliai fordítása. Heltai Gáspár krónikája. Károlyi Gáspár bibliája. Balassa Bálint a század nagy lantosa. A magyar sajtó termékeinek növekedése. A század olvasóközönsége 302