Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. ( II. 27.) önkormányzati rendelete Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól /egységes szerkezetben a 14/2015. (III.30.) rendelettel, a 22/2015. (IV.28.), a 61/2015. (XII.18.), a 8/2016. (I.25.) és a 9/2016. (II.29.) rendelettel/ Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint törvény végrehajtására a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében e rendelet 5. - 6. -a tekintetében, a 26. -ában e rendelet 9. -a, 17. és 19. -a tekintetében, a 32. (1) bekezdés b) pontjában e rendelet 5., a 45. (1) bekezdésében és 134/E. -ban e rendelet 24. - 46. -a tekintetében, 48. (4) bekezdésében, az e rendelet 51. -a tekintetében, az 58/B. (2) bekezdésében, az e rendelet 75. -a tekintetében, a 62. (2) bekezdésében, e rendelet 58. -a tekintetében, a 92. (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a), b) és d-f) pontban kapott felhatalmazása alapján, e rendelet 55., 59. - 60. -ai, 61. - 65. -ai tekintetében a 4/A. (1) bekezdés a) pontjában, a 86. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében e rendelet 47. -a, 20/C. (9) bekezdésében e rendelet 77. -a, 29. (9) bekezdésében e rendelet 56. -a, a 61., 68. - 70. -ai tekintetében és a 131. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, e rendelet 5. - 6. -ai, 69. - 70. -ai, a 16. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. (2) bekezdésében és a 74. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések 1. Alapelvek 1. Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak alapelvei: a) a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, b) a szociális szempontokból rászoruló, mélyszegénységben élő személyek és családok életminőségének javítása, valamint c) az aktívkorú, munkaképes rászorult személyek ösztönzése arra, hogy maguk is tegyenek meg tőlük elvárható módon mindent annak érdekében, hogy életük fenntartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. 1
2. Rendelet hatálya 2. (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében e rendelet hatálya Budapest főváros XIV. kerület közigazgatási területére terjed ki. (2) E rendelet személyi hatálya a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. -ába a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. -ában meghatározott személyekre terjed ki. (3) A rendelet hatálya szociális szolgáltatások tekintetében a) Szolgáltatást végző intézmény ellátási területén - kivéve a b) pont bejelentett lakcímmel rendelkező személyre. b) a fogyatékosok nappali ellátása tekintetében a főváros és Pest megye közigazgatási területére terjed ki. (4) E rendeletben szabályozott születési támogatás, nagykorúvá váló személyek köszöntése, szépkorú személyek elismerése, tűzifa juttatás ellátások személyi hatálya Budapest Főváros XIV. kerülete közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre terjed ki. 3. Értelmező rendelkezések 3. (1) E rendelet alkalmazásában - a köztemetés, tűzifajuttatás, születési támogatás, nagykorúvá váló személyek köszöntése, szépkorú személyek elismerése, agyhártya-gyulladás elleni védőoltás és a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés ellátás kivételével - az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások tekintetében: a) a juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelmet kell figyelembe venni, a jövedelemcsökkenő tényezők alkalmazásával; b) a juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának az arányszáma 0,7, az első kiskorú tagjának az arányszáma 0,7, a háztartás minden további nagykorú és kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,5; c) a juttatásra való jogosultság megállapításának kiszámításánál jövedelemcsökkentő tényezők: a jövedelemszámításnál le kell vonni a többletkiadást kompenzáló juttatásokat, költségtérítéseket e rendelet 1. mellékletében szereplő táblázat szerint; d)*2 együttműködés: a havonta nyújtott rendszeres pénzellátás esetén a háztartásban élő valamennyi nagykorú és aktívkorú munkanélküli személy (18. életévtől - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig) köteles együttműködni az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtal; e) vagyon: a Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom, azzal, hogy annak külön-külön számított vagy együttes forgalmi értéke a 3 millió forintot meghaladja, kivéve a munkavégzéshez használt gépjármű, f) rendszeres pénzellátás: az e rendeletben szabályozott minimumjövedelem juttatás, rendszeres lakásfenntartási támogatás, továbbá adósságkezelési szolgáltatás. g)*1 a lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadások: villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítási díj, a lakbér vagy az albérleti díj, a közös költség. h)*1 munkába állás költségei: *1 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 1. (1) bekezdése *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 1. (2) bekezdése 2
ha) bérlet, ha munkáltató nem téríti, hb) munkavégzéshez szükséges munkaruházat beszerzése, vagy hc) munkavégzéshez szokásos megfelelő ruházat beszerzése, amennyiben a hb)-hc) pontban leírtak adományokból nem biztosítható. (2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező személy vagy család egy adott ingatlanban életvitelszerűen lakik a) abban a lakóingatlanban, amely ténylegesen, életvitelszerűen a háztartása életének helyszínéül szolgál, b) ott, ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi és c) ott, ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet (főzés, étkezés, mosás stb.) folytatja, és ahonnan életét szervezi (ahonnan munkába indul, ahová onnan visszaérkezik). (3) *1 Az e rendeletben meg nem határozott fogalmak tartalmára a szociális és a gyermekekre tekintettel megállapított ellátások vonatkozásában a magasabb szintű szociális, illetve gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 4. Hatásköri szabályok 4. (1) Az e rendeletben foglalt szociális feladat és hatásköröket az Szt. 4/A. (1) bekezdése és a Gyvt. 18. (2) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások kivételével a képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a Polgármester és a Szociális Bizottság gyakorolja e rendeletben meghatározottak szerint. (2)*2 A Képviselő-testület, a Szociális Bizottság és a Polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások esetén a hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskört a Jegyzőre ruházza át, aki jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményben történő eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) meghatározottak szerint. (3) Az intézményvezető e rendeletben meghatározott feltételek szerint: a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről és írásban értesíti az ellátást kérő személyt vagy törvényes képviselőjét és b) vizsgálja az Szt. 59/A. -a szerint az igénybevevő szociális rászorultságát. 5. Eljárási rendelkezések 5. (1)*3 Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatás iránti támogatások megállapítása a) kérelemre, vagy b) a Szt-ben meghatározott esetekben, és eseti szociális segély megállapítása és szépkorú személyek elismerése esetén hivatalból történik. (1b)*4 A kérelmeket folyamatosan, Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatalnál vagy adósságkezelési szolgáltatás és tűzifajuttatás esetében a Családsegítő Központban az e célra rendszeresített e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani. *1 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 1. -a. *2 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 2. -a. *3 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 2. (1) bekezdése *4 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 2. (2) bekezdése 3
(2) E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni. (3) A kérelemhez csatolni kell a támogatások megállapításához a család vagy a háztartás a) jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat az Szt. 10. -ában, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, b) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint c) az egyes támogatási formákhoz szükséges hitelt érdemlő igazolásokat. (4) A települési támogatás iránti kérelmek esetén, ha a támogatást igénylő, vagy nagykorú hozzátartozója, nem folytat kereső tevékenységet, úgy a kérelem benyújtásakor a kérelemhez mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező vagy az érintett személy az álláskeresők nyilvántartásában szerepel. El lehet tekinteni nyilvántartásba történő bejegyzéstől, ha a támogatást igénylő vagy családtagja személyes körülménye, élethelyzete, egészségügyi állapota azt indokolttá teszi. (5) Az egyedülálló szülői minőség igazolására a kérelem benyújtásakor csatolni kell az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, a) a gyermek elhelyezésére vonatkozó vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, amely a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkezik, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy egyezség másolatát és a rendszeresen folyósított, átutalt, készpénzben kapott tartásdíj összegéről szóló igazolást, vagy az ezirányú bírósági eljárás megindításáról szóló okiratot, b) a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát abban az esetben, ha a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról, vagy a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen intézményes lehetőséggel élt, vagy határidő megjelölésével, amely határidő elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani szándékozik élni annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek tartásához, vagy c) gyámszülők esetében a gyámkirendelés tárgyában hozott gyámhatósági, vagy bírósági döntést. (6)*1 Az eljáró hatóság az eseti segély, minimumjövedelem-juttatás, rendszeres lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelmek esetében tájékoztatást nyújt az eljárás során rendelkezésre álló jövedelmi és vagyoni adatok alapján az ellátást igénylő által kérhető eseti segély, minimumjövedelem-juttatás, rendszeres lakásfenntartási támogatás feltételeiről. 6. Rendszeres pénzellátás iránti kérelem esetén az eljáró hatóságnak vizsgálnia kell a határozat meghozatala előtt, hogy az ellátást kérő vagy családtagja jogosult-e az Szt.-ben írt és a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozó szociális ellátásra. 7. E rendeletben szabályozott támogatásokat kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása, megismerése érdekében helyszíni szemlét (környezettanulmányt) lehet végezni akkor, ha a kérelmezőre vonatkozóan az eljáró hatóságnak a rendelkezésére álló környezettanulmánya három hónapnál régebbi. Nem kell környezettanulmány a 47. - 49. - okban foglalt ellátások esetén. A környezettanulmányt kizárólag az életvitelszerű tartózkodás tényére vonatkozóan kell elkészíteni. *1 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 2. (3) bekezdése 4
8. (1) A megállapított ellátások folyósítása: a) postai úton, b) közüzemi szolgáltatókhoz történő folyósítással, c) pénztári kifizetéssel, d) bankszámlára történő utalással vagy e) előrefizetős órákhoz tartozó kártyára befizetéssel történik. (2) A támogatások kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. (3) A megállapított rendkívüli települési támogatás a jogosult kérelemre abban az esetben teljesíthető pénztári kifizetéssel a jogosult vagy a meghatalmazottja részére, ha az azonnali készpénzkifizetés a jogosult létfenntartásához nélkülözhetetlen. (4) A Képviselő-testület a jogosultsági feltételeket évente az évi infláció mértékének megfelelően felülvizsgálja, és azokat e felülvizsgálat eredményének megfelelően módosítja. 6. Az együttműködési kötelezettségek és elmulasztásuk jogkövetkezményei 9. *1 (1) Az eljáró hatóság a minimumjövedelem-juttatásban és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek vagy személyeknek az ellátásról hozott döntésében az e rendeletben meghatározott kivételekkel - a Családsegítő Központtal való együttműködési kötelezettséget (a továbbiakban: együttműködési kötelezettség) ír elő. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeiről az e (6) bekezdésében és a 11. -ában meghatározott jogkövetkezményekre utalva a támogatást az ellátásról hozott döntésben a jogosultat tájékoztatni kell. (2) A minimumjövedelem-juttatásban részesülő kérelmező, valamint a háztartásukban élő valamennyi aktívkorú és munkaképes személy, aki munkaviszonnyal vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik - kivéve, az Szt. 4. (1) bekezdés i) pont szerint rendszeres pénzellátásban részesülőt - köteles a) az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Központtal együttműködési megállapodást megkötni és b) a Családsegítő Központtal az együttműködési kötelezettség és az együttműködési megállapodás alapján együttműködni. (3) Az együttműködési megállapodás tartalmazza, a) az (1) bekezdésben foglalt személy vagy személyek aa) együttműködés keretében a Családsegítő Központban történő személyes megjelenésének gyakoriságát, ab) foglalkoztatásuk elősegítésével kapcsolatos teendőit, különösen a munkaügyi központban történő regisztrációt, b) a munkavállalás elősegítéséhez azon további együttműködési lehetőségeket, amelyek kizárólag a munkavállalás elősegítéséhez kapcsolódnak. (4) A Családsegítő Központ az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása, vagy a megjelenési kötelezettség nem teljesítése esetén minden esetben értesíti az ellátásra jogosultat, és a háztartás tagjai közül érintett személyt. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 3. -a 5
(5) A Családsegítő Központ a (4) bekezdésben nevesített kötelezettségét teljesítve minden hónap 15-éig tájékoztatja az eljáró hatóságot azon személyekről, akik a tárgyhónapot megelőző hónapban az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek valamelyikét nem teljesítették. Az eljáró hatóság az értesítés alapján az együtt nem működő jogosulttal szemben az együttműködési megállapodásban foglaltak nem teljesítése miatt a juttatást a (6) bekezdés szerint csökkenti. (6)*3 Ha a (2) bekezdésben szabályozott ellátásban részesülő személy vagy háztartásában élő valamely aktívkorú és munkaképes személy a) az együttműködési kötelezettséget első alkalommal szegi meg, az eljáró hatóság hivatalból a rendszeres havi juttatás összegét a Családsegítő Központ jelzését követő hónap első napjától 30%-kal csökkenti, és az így csökkentett összeget az eljárás lefolytatásának időtartamáig, de legfeljebb a harmadik hónap végig folyósítja, b) az együttműködési kötelezettséget második alkalommal szegi meg, az eljáró hatóság hivatalból a rendszeres havi juttatás összegét a Családsegítő Központ jelzését követő hónap első napjától 50 %-kal csökkenti, és az így csökkentett összeget az eljárás lefolytatásának időtartamáig, de legfeljebb a harmadik hónap végig folyósítsa, c) az együttműködési kötelezettséget harmadik alkalommal szegi meg, az eljáró hatóság hivatalból a rendszeres havi juttatás a folyósítását a Családsegítő Központ jelzését követő harmadik hónap végével megszünteti, d) az a) és b) pontban foglaltak esetén a minimumjövedelem-juttatásban és adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a Családsegítő Központ értesítését követő 30 napon belül köteles együttműködési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a 30 nap eredménytelenül telik el, az eljáró hatóság Családsegítő Központ jelzés hónapjának utolsó napjával megszünteti az ellátást. A megszüntetés érdekében hivatalból a Családsegítő Központ jelzése alapján eljárást kell indítani, és a megszüntetés érdemi határozattal történhet. (7) *1 Amennyiben az ellátásban részesülő személy a (2) bekezdés a) pontja szerint kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, úgy az eljáró hatóság a rendszeres havi juttatást a Családsegítő Központ jelzése hónapjának az utolsó napjával megszünteti. 10. *2 Akinek a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultsága a 9. (2) bekezdés a) pontja, vagy a 9. (6) bekezdése alapján szűnik meg, új kérelmet az ellátás ismételt megállapítása iránt a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltét követően nyújthat be. 7. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítése 11. Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell: a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére, b) a természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenértékének megfizetésére. *1 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 3. -a. *2 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 4. -a. 6
*3 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 4. -a 12. (1) Ha a pénzbeli ellátás 11. -ban meghatározott ok miatt szűnt meg, a támogatás megszűnésének időpontjától számított egy évig nem állapítható meg az újabb rendszeres pénzbeli ellátásra való jogosultság. (2)*1 Az e rendelet 11. -ban szabályozott kötelezés elrendelése esetén, a Szt. szerinti visszafizetés összegét amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a Szociális Bizottság méltányosságból a) elengedheti b) csökkentheti vagy c) részletfizetéssel engedheti teljesíteni. (3) Az elengedésről, a csökkentésről, valamint a részletfizetéssel való megfizetésről szóló döntés során a hatáskör gyakorlója különösen a következőket veszi figyelembe: a) a háztartás jövedelmét és az abban bekövetkezett változást, b) háztartás tagjainak egészségi állapotában bekövetkezett változást, c) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül keletkezett előre nem látható kiadásokat. 13. *3 II. fejezet Pénzbeli ellátások 8. A települési támogatás formái 14. Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatás biztosít az e rendeletben meghatározottak szerint. 15. *2 (1) A szociális rászorultság esetén a jogosult számára e rendeletben meghatározott feltételek szerint a) települési támogatásként minimumjövedelem-juttatást, b) lakhatási támogatásként ba) rendszeres lakásfenntartási támogatás bb) adósságkezelési szolgáltatás, c) gyógyszertámogatás, d) táboroztatási támogatás állapítható meg. (2) Rendkívüli települési támogatásként a) eseti szociális segély és b) a gyermek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként az a) pontban meghatározottakon túl tanévkezdési támogatás állapítható meg. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 5. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 6. -a *3 Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (II.29.) rendelet 53. (7) a) 7
9. Minimumjövedelem-juttatás 16. A Polgármester minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek a)*2 a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 28 500 forintot, és b) a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik a 3. e) pontja szerinti vagyonnal, továbbá c) a háztartásban az aktívkorú és munkaviszonnyal vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonnyal nem rendelkező nagykorú személy/ek együttműködnek a Családsegítő Központtal, amennyiben a minimumjövedelem-juttatás havi összege meghaladja a 13 000 Ft-ot. 17. A minimumjövedelem-juttatást egy háztartásból csak egy személy részére lehet megállapítani. 18. A minimumjövedelem-juttatást egy lakásban legfeljebb két háztartás részére lehet megállapítani. A juttatás mértéke havonta 2000 Ft-nál nem lehet kevesebb. 19. *3 A minimumjövedelem juttatás havi összegének kiszámítása az alábbi módon történik: a 28 500 forintból ki kell vonni a háztartás egyenlő értékű jövedelmét. Ezt az összeget kell megszorozni a háztartás teljes egyenlő értékű (ekvivalens) létszámával, és az így kiszámított összeg a támogatás havi összege, amelynek mértéke nem haladhatja meg a fogyasztási egységenkénti 28 500 Ft-ra történő kiegészítést. Az ellátás összege havonta nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 20. (1) *1 A minimumjövedelem-juttatást határozatlan időre kell megállapítani, a) a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, ha a kérelem tárgyhó 10-éig kerül benyújtásra, b) a kérelem benyújtásának napjától, ha a kérelem tárgyhó 10-ét követően kerül benyújtásra. (2) A kérelmező köteles bejelenteni, ha bármely a kérelemben szereplő adatában (különösen a jogosultságot keletkeztető adatában) változás következik be. 21. Ha a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot azért kellene megszüntetni, mert a háztartás bármelyik tagjának munkába állása miatt a jövedelemhatárt túllépi, akkor a juttatás felét az eljáró hatóság a keresőtevékenység megkezdését követő hónap első napjától 6 hónapig hivatalból továbbfolyósítja, feltéve, hogy a munkaviszonnyal nem rendelkező a háztartás aktívkorú munkanélküli személyei továbbra is teljesítik az együttműködési megállapodásban foglaltakat a Családsegítő Központ felé. *1 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 5. -a és a 9/2016. (II.29.) rendelet 9. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 7. -a *3 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 8. -a 8
22. *1 A minimumjövedelem-juttatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalban. 23. (1) A minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot a Polgármester évente felülvizsgálja. A felülvizsgálatot a megállapító határozatban foglalt támogatás nyújtására vonatkozó kezdő időponttól számított egy évet megelőző 15 napon belül kell megindítani. (2) A minimumjövedelem-juttatásra jogosult bejelentésére, vagy hivatalból a jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott. (3) Ha a minimumjövedelem-juttatás összege a (1) és (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a) emelkedett, akkor az új összeget a nyújtott támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától, b) csökkent, akkor az új összeget a nyújtott támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani. (4) Ha a (1) (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a nyújtott támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor a nyújtott támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (5) Az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása vagy az abban foglaltak nem teljesítése esetén a 9-10. -okban foglaltakat kell alkalmazni. (6)*2 A polgármester az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a minimumjövedelem juttatásra való jogosultságot felülvizsgálja, abban az esetben is, ha a jogosultság alapjául szolgáló egy fogyasztási egységre jutó jövedelemhatár megváltozik. (7)*2 Meg kell szüntetni a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot annak a személynek, aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza. (8)*2 Az eljárás akadályozásának minősül különösen, ha a) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat nem szolgáltat, vagy b)jövedelemi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozóan téves adatot szolgáltat, vagy az eljáró szervet jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan megtéveszti vagy c) a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé. 10. Rendszeres lakásfenntartási támogatás 24. (1) A rendszeres lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy lakásként használt nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez és a közös költséghez rendszeres lakásfenntartási támogatást állapít meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 10. -a *2 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 11. -a 9
(3)*1 A rendszeres lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában és elsősorban a lakásfenntartással azon összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Az önkormányzati bérlakásban élők esetén a rendszeres lakásfenntartási támogatást elsősorban lakbér támogatásához kell nyújtani. (4)*1 A rendszeres lakásfenntartási támogatás a szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg. Azon személy részére, akinél előrefizetős készülék működik, a lakásfenntartási támogatás a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában is nyújtható. (5) A rendszeres lakásfenntartási támogatás megállapítása során vizsgálni kell a) a háztartás fogyasztási egységét, b) a háztartás összjövedelmét (a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemcsökkentő tényezők figyelembevételével), c) a 25. (3) bekezdésben elismert egyenlő értékű (ekvivalens) lakásnagyságot d) a háztartás tagjainak vagyoni helyzetét, és e) azt, hogy a lakásban élő személy oda bejelentett lakcímmel rendelkezik e, és életvitelszerűen ott lakik. 25. (1)*2 A rendszeres lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege (a továbbiakban: T) az elismert lakásfenntartási költség és a háztartás jövedelmének meghatározott (a háztartás egyenlő értékű jövedelmétől függő) hányadának a különbözete, de nem lehet kevesebb, mint 2500 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni (2) *3 A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450 Ft. (3) A rendszeres lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban több személy lakik, fogyasztási egységenként további 20 nm a háztartás ekvivalens méretével arányosan, c) az elismert lakásnagyság kiszámítása a következő módon történik: ca) egyszemélyes háztartás esetén az a) pontban jelzett lakásnagyság cb) a b) pont esetén a) pont plusz (3. (b) pont szerint számított (fogyasztási egység-1) x 20 nm. (4) Az (1) bekezdés szerinti T kiszámítása a következő módon történik: T = K J h ahol a K az elismert lakásfenntartás költsége, ami az elismert lakásnagyság négyzetméterben kifejezett értéke és az egy négyzetméterre jutó elismert lakásköltség szorzata. J a háztartás havi összjövedelme, a h a lakás fenntartásra fizetendő jövedelemhányad, ami 0,15 és 0,25 között változik a háztartás egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelmétől (j) függően. Képletben: h=0.25+0.1*(j-72000)/72000. 26. (1) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (2) A rendszeres lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 12. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 13. -a *3 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 14. -a 10
(3) *1 Nem áll fenn az együttműködési kötelezettsége annak a kérelmezőnek, akinek a megállapított rendszeres lakásfenntartási támogatás összege havonta a 13 000 Ft összeghatárt nem haladja meg. 27. (1) A rendszeres lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal használatában megosztott lakás lakrészeit. 28. *3 (1) Ha a rendszeres lakásfenntartási támogatás a) a háztartás bármelyik tagjának munkába állása miatt szűnik meg, akkor a kérelmező részére a keresőtevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított hat hónapig 50%-os összegben kell továbbfolyósítani, vagy b) összege a háztartás bármely tagjának munkába állása miatt csökken, a támogatást a kereső tevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított három hónapig 25. (1) bekezdése alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani, c) Az a)-b) pontban szabályozott továbbfolyósítás esetén a rendszeres lakásfenntartási támogatás időtartam meghaladhatja az egy évet. (2)*5 28/A *4 A rendszeres lakásfenntartási támogatás jövedelemváltozás miatt történő felülvizsgálatát a 23. (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak alapján kell lefolytatni. 29. (1) Rendszeres lakásfenntartási támogatásra nem jogosult az a háztartás, a) *2 ahol a háztartás havi összjövedelme (J) és a lakásfenntartásra fizetendő meghatározott hányad (JxH) szorzata meghaladja a lakásfenntartás elismert költségének (K) mértékét, b) amely a 3. e) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik. (2) A rendszeres lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni, ha a juttatásban részesülő e rendelet 9. (2) bekezdésében foglalt együttműködési megállapodást nem köti meg, vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve az abban foglaltakat nem teljesíti. Valamennyi e bekezdésben felsorolt esetben a jelzést a Családsegítő Központ továbbítja az eljáró hatóság felé. A hatóság hivatalból indít eljárást az ellátás megszüntetésére. 30. A rendszeres lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 11. Adósságkezelési szolgáltatás 31. Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást megőrzését segítő ellátás. *1 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 6. (1) bekezdése *2 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 6. (2) bekezdése *3 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 15. -a *4 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 16. -a *5 Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (II.29.) rendelet 53. (7) b) 11
32. Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságkezelési tanácsadásban, és b) adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. 33. (1) A Polgármester a határozatában megjelölt időponttól adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt a) amelynek aa) a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyike esetében fennálló tartozása legalább kéthavi, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, vagy értesítést kapott a szolgáltatótól a kikapcsolásról, b)*1 aki a kerületben elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik ba) 1-2 személy esetén 60 nm bb) 3 személy esetén 70 nm bc) 4 személy esetén 80 nm bd) minden további személy esetén + 5 nm, c) a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik e rendelet 3. e) pont szerinti vagyonnal, d) vállalja az adósságból fakadó fizetési kötelezettség és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (önrész) megfizetését, e) az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, f) együttműködik a Családsegítő Központtal, g) az általa lakott ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője, hatályos albérleti szerződéssel rendelkező albérlője, a lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, illetve életvitelszerűen ott lakik, h) aki jogcímnélküli lakó, de bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg vagy szűnne meg, i) a háztartásában az egyenlő értékű (az ekvivalens) jövedelem nem haladja meg 85 500 Ft-ot. (2) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék 12 havi elmaradásnak minősül. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában adósságkezelési szolgáltatásba a lakhatási költségek körébe tartozó alábbi adósságtípus vonható be: a) a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhőszolgáltatás, víz- és csatornahasználati, valamint szemétszállítási díjtartozás, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél a központi fűtési díjtartozás) b) a közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátraléka, az ingatlan tulajdonosa és haszonélvezője vonatkozásában, c) a lakbérhátralék. (4) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal használatában megosztott lakás lakrészeit. (6) Adósságcsökkentési támogatás a (1)-(2) bekezdésben felsorolt feltételek együttes megléte esetén lehetséges. (7) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Központ végzi. A Családsegítő Központ feladatának ellátása során együttműködik az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő adóssal, a Polgármesteri Hivatallal és a szolgáltatókkal. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 17. -a 12
(8) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó: a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra, c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt, d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását f)*1 a tanácsadó az adósságkezelési megállapodás megkötése előtt az adós lakásán szociális helyzetfelmérést készít. (9) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. (10) Az együttműködés során az adós köteles: a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában, c) havonta legalább egy alkalommal, a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, d) köteles a havi lakásfenntartási kiadások kifizetett számláit bemutatni, e) köteles a vállalt havi önrész befizetését igazolni. (11) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke amennyiben a a) háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 42 750 Ft-ot és vállalja a 20% önrész befizetését, az adósságcsökkentési támogatás maximális mértéke 80%, legfeljebb 400 000 Ft, b) háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem 42 751 Ft és 71 250 Ft közé esik és vállalja a 25% önrész befizetését, az adósságcsökkentési támogatás maximális mértéke 75%, legfeljebb 375 000 Ft, vagy c) háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem 71 250 Ft és 85 500 Ft közé esik és vállalja a 30% önrész befizetését az adósságcsökkentési támogatás maximális mértéke 70%, legfeljebb 350 000 Ft. (12) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. (13) Ha az adós egyidejűleg többféle adósságtípus kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. 34. Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül. 35. Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama 500 000 Ft alatti tartozás esetén legfeljebb 18 hónap, 500 000 Ft feletti tartozás esetén 18 hónap. A szolgáltatás időtartama különösen indokolt esetben (haláleset, súlyos betegség) egy alkalommal, az egyéni szociális helyzethez illeszkedő részletfizetési megoldást kialakítása érdekében 6 hónappal meghosszabbítható. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 18. -a 13
36. *1 (1) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását az eljáró hatóság hivatalból legfeljebb 6 hónap időtartamra felfüggeszti, ha a jogosult a) a második figyelmeztetés ellenére sem veszi igénye az adósságkezelési tanácsadást, b) az általa vállalt adósságtörlesztéssel 2 havi részletet elérő késedelembe esik, vagy c) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 2 hónapon keresztül nem tesz eleget. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt időtartam alatt a jogosult a részletfizetési kötelezettségét nem rendezi és folyó havi kiadásokat sem fizeti meg, a hatóság az ellátást megszünteti. (3) Ha az (1) bekezdésben foglalt időtartam alatt a jogosult teljesíti a támogatás folyósításához szükséges feltételeket, a támogatás folyósítása hivatalból újra indul. 37. (1) Az adósságcsökkentési támogatás a 36. (2) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 12 hónapon belül nem állapítható ismételten meg. (2)*2 Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési támogatás lezárásától ide nem értve az (l) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 12 hónapon belül nem részesülhet ismételten adósságkezelési szolgáltatásban.. (3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták. (4)*3 A (2) bekezdéstől az alábbi esetekben lehet eltérni: a) valamely háztartástag halála, b) háztartás valamelyik tagjának három hónapot meghaladó keresőképtelensége, c) háztartás valamelyik tagjának három hónapot meghaladó munkanélkülisége miatt a háztartás jövedelme a lakásfenntartási támogatás szabályai szerint a háztartásra megállapított elismert lakásköltség felét meghaladó mértékben csökken. (5)*4 A (2) bekezdéstől eltérően, ha az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel során a háztartás összes adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságának csak egy részre került bevonásra, és a háztartás az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétele óta fizeti a folyó havi rendszeres lakásfenntartási kiadásokat, azaz új hátraléka az adósságkezelési szolgáltatásban való előző részvétele óta nem keletkezett. (6)*5 A (2) bekezdéstől eltérően a sikeres adósságkezelés lezárását követő 3 hónap elteltével abban az esetben, ha az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétele során a háztartás számára folyósított adósságcsökkentési támogatás összege nem haladja meg a legfeljebb adható összeget, a megítélt támogatás és a legfeljebb adható támogatás közötti különbség erejéig. 38. A Családsegítő Központ a 9. (5) bekezdésben foglaltak szerint minden hónap 15-éig tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt azon adósságkezelt személyekről, akik a tárgyhónapot megelőző hónapban az adósságkezelési megállapodásban vállalt kötelezettségek valamelyikét nem teljesítették 39. Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Családsegítő Központnál (1144 Budapest, Füredi park 6.) benyújtani. A kérelmet a szükséges mellékletekkel és a javaslattal együtt a Családsegítő Központ 15 napon belül továbbítja a Polgármester felé döntésre. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 19. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 20. (1) bekezdése *3 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 20. (2) bekezdése *4 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 20. (3) bekezdése *5 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 20. (4) bekezdése 14
40. *1 A Polgármester a lakásvesztés elkerülése érdekében a 33. (11) bekezdés meghatározott önrésznél alacsonyabb összeget, valamint az ott meghatározott támogatási összegénél magasabb támogatást is megállapíthat, továbbá a 33. (1) bekezdés b) pontban szabályozott lakásnagyságot meghaladó lakásban lakók esetében is dönthet a támogatásról, feltéve, hogy a) a háztartás egyenlő értékű jövedelme kisebb, mint a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-a, a háztartás legalább egyik tagja várandós nő, tartósan beteg, kiskorú, fogyatékkal élő személy, egyedülálló 60 év feletti kérelmező, vagy b) a háztartás esetében, amelynek minden tagja 60 év feletti, illetve c) a háztartás kiskorú tagja(i), anyagi vagy lakhatási problémák miatt veszélyeztetett(ek). 12. Eseti szociális segély 41. (1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe (a továbbiakban: krízishelyzet) került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, szociálisan rászorult háztartások részére rendkívüli települési támogatást nyújt. (2) A rendkívüli települési támogatás eseti szociális segélyként a) a váratlanul jelentkező többletkiadások támogatása, b) az egészségi állapot megőrzésének költségeire, c) elhunyt személy eltemettetési költségeire, d) gyermek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként, vagy e) a gyermek hátrányos helyzete miatti támogatásként állapítható meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki létfenntartásához, annak kapcsán jelentkező rendkívüli többletkiadásaihoz önálló életvitele megőrzése érdekében kér támogatást. (4) A (2) bekezdésben felsorolt többletkiadások támogatására az eseti szociális segély akkor állapítható meg, ha a)*2 a kérelmező háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű havi jövedelem nem haladja meg az 57 000 Ft-ot és b) a család tagjainak egyike sem rendelkezik a 3. e) pontja szerinti vagyonnal. (5) Eseti szociális segély a (2) bekezdés c) pontja alapján nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. 42. (1) Eseti szociális segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező krízishelyzetbe került. Krízishelyzetnek kell tekinteni különösen, ha kérelmező vagy háztartásában élő családtagja a)*3 az Szt. 49. -ában szabályozott közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és esetenként nem tudja a betegségével kapcsolatos gyógyszereit kiváltani és a háziorvos vagy kezelőorvos által felírt gyógyszerek költségének az összegét igazolja, amely költség meghaladja a saját jövedelme 15%-át. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 21. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 22. -a *3 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 23. (1) bekezdése 15
b) igazolja, hogy kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával), c) *1 a számla bemutatásával igazolja, hogy a közüzemi szolgáltató által kiállított számlát ideértve az éves elszámoló számlát is, évente egy alkalommal nem tudja önerőből megfizetni, d) munkanélkülivé vált és álláskeresési támogatásra való jogosultságát, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködést okirattal igazolja, e) a kiskorú vagy a nagykorúvá vált gyermek családban történő ellátása során jelentkező többletkiadásnak, így különösen a betegség, gyermek ruházattal történő ellátása, valamint közoktatási intézmény igazolása alapján a kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének (tanszer, tankönyv, táborozás költsége) nem tud eleget tenni, f) váratlan, előre nem látott rendszeres fizetés kötelezettségeken felüli nagyobb összegű kiadást havonta önerőből nem tud teljesíteni, vagy g) *2 a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik, ga) szerződésben ellenszolgáltatás fejében nem vállalt az eltemettetésre kötelezettséget, gb) a temetési számla összege nem haladja meg a 350 000 Ft-ot, vagy gc) a számla kiállításának időpontjától a kérelem benyújtásának napjáig 6 hónap nem telt el. h) *3 munkába állása és azzal járó költségek fedezetét. (2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a támogatást a szolgáltató felé kell utalni. (3) Az eseti szociális segély háztartásonként - egy naptári éven belül - az alkalmanként jelentkező többletkiadás általában 90%-áig állapítható meg, de évente összesen a 80 000 Ft-ot nem haladhatja meg. (3a)*4 A 41. (2) bekezdés c) pontja esetén az a háztartás részére megállapítható temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb köztemetés összegének 30%-a, amennyiben, a háztartás egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelme 57 001 Ft és 85 500 Ft közé esik és a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik a 3. (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonnal. (4) Az eseti szociális segély egy háztartásból egy személy részére állapítható meg. (5) Az eseti szociális segély iránti kérelmet e rendelet 6. melléklet szerinti formanyomtatványom kell benyújtani. (6)*5 Kérelmező vagyonában bekövetkezett elemi kár esetén, az azt igazoló okirat alapján az eseti segély összege a háztartás jövedelmére tekintet nélkül - legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-a, amely a (3) bekezdésében foglalt támogatás éves keretösszege által adható támogatás összegébe nem számítható be. (7)*5 A (6) bekezdésben meghatározott keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatást kell megállapítani, amennyiben az (5) bekezdés szerinti elemi kár a keretösszeghez képest alacsonyabb összegű támogatás megállapításával elhárítható. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 23. (2) bekezdése *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 23. (3) bekezdése *3 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 23. (4) bekezdése *4 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 23. (5) bekezdése *5 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 23. (6) bekezdése 16
43. (1) A Polgármester - a Szociális Bizottság javaslatára - az eseti szociális segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente egy alkalommal szociális kölcsön formájában nyújthatja. A szociális kölcsön abban az esetben állapítható meg, ha a) a háztartás a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik és b) *1 az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem a 57 001 Ft és 114 000 Ft között van. (2) A kölcsön összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény ismeretében. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (súlyos betegség, elemi kár, bűncselekmény áldozata, haláleset stb.) kell mérlegelni. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke lehet a kiadás 100%-a is, de legfeljebb 200 000 Ft. A döntés előkészítése során minden esetben környezettanulmányt kell készíteni. (3) A szociális kölcsön kamatmentes, és azt legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, a jogosultság megállapítását követő második hónap 1. napjától. (4) A szociális kölcsön egy háztartáson belül egy személynek állapítható meg. (5)*2 A Szociális Bizottság, amennyiben a háztartásban élők egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelme 114 001 Ft és 142 500 Ft közé esik, akkor rendkívüli kivételes méltányosságból szociális kölcsönben részesítheti azt a háztartást, amely az előre nem látható vis maior esemény folytán (különösen: elemi kár, bűncselekményből származó kár, vagy egészsége érintő esemény) került nehéz helyzetbe. A kölcsön mértéke a 200 000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítés során minden esetben környezettanulmányt kell készíteni. 44. (1) A 43. (5) bekezdésben szabályozott szociális kölcsönről szóló döntésben meg kell határozni a kölcsön visszafizetési ütemezését, futamidejét és a havi visszafizetendő összeget. A kölcsön kamatmentes. (2) Valamennyi szociális kölcsönt megállapító határozatban ki kell kötni a támogatás a) még vissza nem térített összegének azonnali, egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített személy a kölcsön részleteinek megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti; b) azonnali egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített személy a támogatást a kérelemben megjelöltektől eltérő célra használja fel. 45. (1) Aki a szociális kölcsön formájában nyújtott eseti szociális segély visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, annak legfeljebb hat hónap időtartamra engedélyezhető a törlesztés szüneteltetése, vagy a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése. (2) A kölcsön formájában nyújtott eseti szociális segély törlesztésének szüneteltetéséről, a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése iránti kérelemről a Szociális Bizottság dönt. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 24. (1) bekezdése *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 24. (2) bekezdése 17
46. A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 12a. Gyógyszertámogatás*1 46/A. (1) Az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében három hónapot meghaladó krónikus betegség esetén - települési támogatásként gyógyszertámogatás állapítható meg, annak a szociálisan rászorult háztartásnak a) ahol a háztartás egyik tagja sem rendelkezik az Ör. 3. (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonnal és az Szt. 49. -ában szabályozott közgyógyellátásra való jogosultsággal b) háztartás egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelme nem haladja meg a 85 500 Ft-ot, és c) az elismert gyógyszerköltség havi összege eléri a 2 000 Ft-ot. (2) A gyógyszertámogatás havi összege az elismert gyógyszerköltség legfeljebb 50%-a, azonban a támogatás összege éves szinten nem haladhatja meg a 60 000 Ft-ot. (3) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a 11/a. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált betegséghez közvetlenül kapcsolódó rendszeresen szedett gyógyszereket tartalmazó háziorvosi/szakorvosi igazolást, amely képezi az (1) bekezdés c) pontjában elismert gyógyszerköltséget. (4) Az ellátásban részesülő amennyiben az Szt. 49. -a szerinti közgyógyellátásra válik jogosulttá, úgy köteles erről a Polgármesteri Hivatalt 8 napon belül tájékoztatni. (5) A támogatásra való jogosultság kezdő napja a kérelem benyújtását követő hónap első napja, a jogosultság megszűnése esetén a hónap utolsó napja. (6) A gyógyszertámogatás havi összegét 100 Ft-ra felfelé kerekítve kell megállapítani, a kérelem benyújtásától számított 1 évre, és a támogatás összegét negyedévet követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. (7) A gyógyszertámogatás iránti kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik. 13. Tanévkezdési támogatás 47. (1) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében tanévkezdési támogatás annak a gyermeket gondozó családnak, egyedülálló szülőnek, vagy a gyermek más törvényes képviselőjének akkor állapítható meg, ha a)*2 a gyermeket gondozó családban, az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 85 500 Ft-ot, és *1 Beiktatta a 9/2016. (II.29.) rendelet 25. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 26. -a 18
b) a család tagjainak egyike sem rendelkezik 3. e) pontja szerinti vagyonnal, valamint c)*1 ahol a gyermeket gondozó szülők vagy a gyermeket gondozó más törvényes képviselőjének valamelyike Budapest XIV. kerületi bejelentett lakcímmel rendelkezik, továbbá d) a gyermeke da) nappali tagozaton tanulmányokat folytat, db) 19 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és a nappali oktatás munkarendje szerint középiskolai tanulmányokat folytat, vagy dc) óvodába jár. (2) *2 A tanévkezdési támogatás gyermekenkénti összege a) 10 000 Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 28 500 Ft-ot, b) 5000 Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az a) pontban meghatározott mértéket meghaladja, de nem haladja meg a 85 500 Ft-ot. (3) Amennyiben a gyermeket gondozó szülő vagy a gyermeket gondozó más törvényes képviselő hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű és igazolja, hogy gyermeke legfeljebb háromszor hiányzott igazolás nélkül az őszi félév során január hónapban is meg kell állapítani és folyósítani a tanévkezdési támogatást. (4) A minimumjövedelem-juttatásra vagy lakhatási támogatásra jogosult szülők gyermeke(ei) részére tanévkezdési támogatást hivatalból kell megállapítani és a (2) bekezdés figyelembevételével folyósítani (5) A tanévkezdési támogatás megállapítása iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik. (6) A tanévkezdési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője e rendelet 8. melléklete szerinti nyomtatványon tárgyév június 15-e és július 30. napja között nyújthatja be. 14. Születési támogatás 48. *3 (1) Születési támogatásra jogosult azon gyermek törvényes képviselője, akinek gyermeke e rendelet hatálybalépését követően született, és a szülő a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is életvitelszerűen Budapest XIV. kerület közigazgatási területén él, továbbá a gyermek születését megelőzően közvetlenül a szülők valamelyikének legalább 1 éve megszakítás nélkül Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhelye volt. (2) A születési támogatás gyermekenkénti összege 30 000 Ft. (3) A születési támogatás megállapításánál a jövedelmet nem kell vizsgálni. (4) A születési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát, és a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli. (5) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője e rendelet a 9. melléklete szerinti nyomtatványon a gyermek születését követően számított 6 hónapon belül nyújthatja be. (6) A születési támogatás iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik. *1 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 27. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 28. -a *3 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 29. -a 19
15. Az agyhártya-gyulladás elleni védőoltás támogatása 49. (1) A 18. hónapot be nem töltött gyermek fertőző agyhártya-gyulladás elleni megelőző három védőoltás beadása költségeinek támogatására jogosult azon gyermek törvényes képviselője, ha a) a kérelmező a gyermekorvos által kiállított okirattal igazolja az oltóanyag beadását, b) a gyermek bejelentett lakóhelye Budapest XIV. kerület közigazgatási területén van, c) a kérelmező csatolja a kérelemhez a gyógyszertári nyugtát az oltóanyag ellenértékének megfizetéséről, és d) a támogatás megállapítását a három oltás beadatását követő 30 napon belül kérelmezték. (2) Azon családoknál, akik minimumjövedelem-juttatásban, vagy rendszeres lakásfenntartási támogatásban részesülnek a kifizetésre oltásonként is sor kerülhet. Az oltás kifizetést az annak beadását követő 30 napon belül lehet kérelmezni és a jogosult részére az oltóanyag ellenértékét haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül házipénztári úton történő kifizetéséről kell rendelkezni. (3) A támogatás mértéke az oltóanyag térítési díja, a gyógyszertári nyugta alapján kifizetett összeg. (4) *1 Az agyhártya-gyulladás elleni védőoltás támogatás megállapításánál a jövedelmet nem kell vizsgálni. (5) Az agyhártya-gyulladás elleni támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője e rendelet 10. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (6) Az agyhártya-gyulladás elleni védőoltás támogatás iránti ügy benyújtott kérelem elbírálásáról a polgármester dönt. 16. A szépkorú személyek elismerése 50. *2 (1) Az önkormányzat nevében a Polgármester köszönti a tárgyévben a 80., 85., 90., 95., 100., életévet betöltött, és a 100. életév betöltését követően évenként a Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt. (2) A szépkorú személy a) 80. életévének betöltésekor 8 000 Ft, b) 85. életévének betöltésekor 8 500 Ft, c) 90. életévének betöltésekor 9 000 Ft, d) 95. életévének betöltésékor 9 500 Ft, e) 100. életévének betöltésékor 10 000 Ft és a f) 100. életévének betöltése után pedig a c) pontban meghatározott összeg évenként 1000 Ft-tal emelkedik. (3) A Polgármester hivatalból határozattal dönt a szépkorú személy részére megállapított támogatás összegéről, amely postai úton kerül kifizetésre, valamint az Idősügyi Kerekasztal elnökének közreműködésével gondoskodik az emléklap átadásáról. *1 Módosította a 14/2015. (III.30.) rendelet 7. -a *2 Módosította a 9/2016. (II.29.) rendelet 30. -a 20