KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december
Az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről szóló KvVM miniszteri rendelet közigazgatási egyeztetése I. A döntési javaslat főbb tartalmi elemei A tervezet célja, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 24. (1) bekezdés a) pontja alapján védetté nyilvánítsa az érintett területet. A tervezet a Tvt. 36. -ának (1) és (3) bekezdése értelmében megállapítja a terület természetvédelmi kezelési tervét. II. A kormányprogramhoz való viszony A tervezetnek a kormányprogramhoz nincs közvetlen kapcsolódása. III. A kezdeményezés indokai A védetté nyilvánítás célja a területen található védett növény- és állatfajok, illetve élőhelyük megóvása. IV. Várható gazdasági, szakmai, társadalmi hatások A Tvt. 25. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamennyi érintett bevonásával egyeztetett védetté nyilvánítás hozzájárul a terület különleges jelentőségének megerősítéséhez. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben előírtak szerint előkészített, ennek keretében az érintettekkel köztük a védett természeti területtel érintett önkormányzatokkal területi szinten egyeztetett természetvédelmi kezelési terv kihirdetésével áttekinthetőbbé és szakszerűbbé válik a terület természetvédelmi kezelése. A tervezet véglegesítésére a területi szintű egyeztetés során véleményt nyilvánító önkormányzatok észrevételeinek a hivatkozott jogszabályokban előírtak szerint történő figyelembe vételével került sor. A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály tervezete felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi partnerek észrevételeiket eljuttathatják a szaktárca részére. A közigazgatási egyeztetés keretében a kormányzati körbe tartozó szervek mellett közvetlenül felhívjuk az érintett társadalmi érdekszövetségek, így a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, a Magyar Természetbarát Szövetség, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére. Az előző bekezdésben foglaltakon túl felhívjuk az érintett önkormányzati szövetségeket - így például a Magyar Önkormányzatok Szövetsége illetve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter.../2008. (......) KvVM rendelete az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában a 24. (1) bekezdésében foglaltak szabályozására kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az erdőkre vonatkozóan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. (1) Védetté nyilvánítom Ebergőci-láprét természetvédelmi terület elnevezéssel a Győr- Moson-Sopron megyében, Ebergőc közigazgatási területén lévő, 016/1-17, 016/19-22, 018/1, 018/2, 020, 022/1, 022/3-5, 023/1-3 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 48,9 hektár kiterjedésű területet. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek. 2. A védetté nyilvánítás célja az Ikva-sík kistáj egyetlen üde lápréti jellegű élőhelyének megőrzése, különös tekintettel a területen található védett növény- és állatfajokra. 3. A terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a /2008 ( ) KvVM rendelethez Az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve 1. TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK Biztosítsa - a terület természetes élővilágának (védett és veszélyeztetett lápi növényzet és a hozzá kapcsolódó állatfajok) fennmaradását, - a területen jelenleg élő özönnövények visszaszorítását és további terjedésük megakadályozását, - a szántó és erdő művelési ágú területek extenzív gyepé alakítását. Tegye lehetővé - az élőhelyek állapotának és védett fajok elterjedésének rendszeres vizsgálatát. 2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK Élőhelyek kezelése, fenntartása - A magassásos állományokban szükség szerint (3-5 évente) kell kaszálást végezni, illetve a betelepülő cserjést eltávolítani. - A természetes és természetközeli láprétek és nádasodó-magaskórósodó származékaik esetében biztosítani kell az évi egyszeri, mozaikos vagy sávos kaszálást. Amennyiben a terület állapota indokolja, akkor a kaszálások elhagyhatók egy-egy évre. - A rétek esetében biztosítani kell a vízelvezetés megszüntetését és a területek ökológiai vízigényének kielégítését. - A becserjésedett vagy erdősödő gyeprészek esetében a fásszárú idegenhonos fafajok megjelenésekor meg kell kezdeni a cserjéktől történő részleges megtisztítást. - A területen élő özönnövények (Robinia pseudo-acacia, Solidago gigantea) állományait a lehető leghamarabb el kell távolítani. - Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kell a nem őshonos vagy tájidegen fajokból álló faállományok és szántók extenzív gyeppé alakítását. Fajok védelme - A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a kosbor fajok (Orchidaceae) termőhelyeiken biztosítani kell a mozaikos vagy sávos kaszálást. A kornistárnics és buglyos szegfű (Dianthus superbus) élőhelyeken kaszálás június közepe és augusztus közepe között nem végezhető. - A lápréti hangyaboglárka (Maculinea) fajok esetében biztosítani kell a táplálkozás és peterakás feltételeit természetkímélő módon kivitelezett kaszálással. Látogatás, bemutatás és oktatás - A terület egésze szabadon látogatható. - A területen nagy látogatottságot (20 főt meghaladó) előidéző tömegrendezvények nem szervezhetők. - A tervezési területen technikai sportok nem folytathatók.
- A tervezési területen, csak a természetvédelmi fenntartás céljából lehet járművel közlekedni. Kutatás, vizsgálatok - A védett természeti területeken a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon, a természetvédelmi szabályok betartásával szabadon végezhető kutatás. Terület- és földhasználat - Gyepterületek esetében csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kiszorító kaszálás, táblaszegély meghagyása, vadriasztó lánc használata) reprodukciós időszakon kívül. - Gépi kaszálás csak száraz talajviszonyok esetén engedélyezett. - A lekaszált szénát a területről 1 hónapon belül le kell hordani. - A gyepek esetében kívánatos a mozaikos vagy sávos kaszálás megvalósítása. - A területen fakitermelést végezni, ill. a faanyagot közelíteni csak fagyott talajon lehet. - A tisztások és gyepek nem erdősíthetők be. - A tervezési területen zárttéri vadtartás nem engedélyezhető. - A gyep- és erdőterületen a vadállomány sűrűségét növelő berendezés (pl. szóró) csak a természetvédelmi kezelés részeként létesíthető. - A jelenleg nem beépített, illetve a településrendezési tervekben be nem építhető területként jelölt területek a jövőben nem minősíthetők beépítésre szánt területté, kivéve ha az a természetvédelmi érdekeket szolgálja. - Bármilyen építményt csak a természetvédelmi hatósággal egyeztetve, a terület védett természeti értékekkel nem rendelkező részén szabad létesíteni. - A tervezési területen a gépjárművel való közlekedést korlátozni kell a természetvédelmi célú fenntartó beavatkozások kivételével. - Az élőhelyek ökológiai vízigényének biztosítása a területre jutó csapadék és talajvíz területen tartásával. - A területről a vízelvezetést teljes mértékben meg kell szüntetni. Természetvédelmi infrastruktúra - A természetvédelmi kezelőnek biztosítani kell az információs táblák, természetvédelmi státust jelző táblák kihelyezését. 3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Élőhelyek kezelése, fenntartása Üde és nádasodó láprétek-rétlápok és kiszáradó kékperjés rétek, domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek, természetközeli gyepek felhagyott szántókon - A gyepeket évente egyszer le kell kaszálni, a kaszálás időpontját a természetvédelmi kezelővel egyeztetni kell. Amennyiben a terület állapota indokolja, akkor a természetvédelmi kezelővel egyeztetve, a kaszálások egy-egy évre elhagyhatók. - A kaszálások időpontját évente változtatni kell. Ennek időpontja május vége és június közepe, vagy pedig augusztus végétől jelölhető ki. A kaszálások során a terület 10%-át, változó helyszínnel érintetlenül kell hagyni.
- A gyepterületeket mozaikosan, illetve sávosan kell kaszálni. Az egyes sávok vagy foltok kaszálása között legalább egy hónapnak el kell telnie (figyelembe véve az előző pont korlátozásait is). - A kaszálások során a vadriasztó lánc használata kötelező. - A kaszálásokat száraz időszakban kell végezni, mély, nedves talajon a gépek behajtása nem engedélyezhető. - A becserjésedett vagy erdősödő gyepfoltokon a cserjéket 5 éven belül el kell távolítani. - A teljes területen a cserjésedő-erdősödő területek aránya nem haladhatja meg a 10%-ot. A fennhagyható területek helyszínét a természetvédelmi kezelővel egyeztetni kell. - A cserjeirtást a téli időszakban kell elvégezni. Az ismételt cserjésedést rendszeres kaszálással meg kell akadályozni. Nem zsombékoló magassásrétek - Biztosítani kell a betelepülő cserjék eltávolítását. - A magaskórós fajok térhódításának megakadályozása érdekében 3-4 évenként le kell kaszálni a magassásréteket. Spontán cserjésedő-erdősödő területek - A spontán cserjésedő-erdősödő területeken 5 éven belül - a szegélyek kivételével - el kell távolítani a cserjéket és egyéb fás szárú növényeket - A teljes területen a cserjésedő-erdősödő területek aránya nem haladhatja meg a 10%-ot. A fennhagyható területek helyszínét a természetvédelmi kezelővel egyeztetni kell. - A cserjeirtást követően kaszálással kell biztosítani a cserjék visszatelepedésének megakadályozását. Agresszív fajok állományszabályozása - A selyemkóró (Asclepias syriaca) és a parlagfű (Ambrosia elatior) esetleges megtelepedése az inváziós növényfaj irtását haladéktalanul meg kell kezdeni. - A tulajdonos, a földhasználó és a termelő köteles védekezni mechanikai védekezéssel a következő fajok ellen: magas aranyvessző (Solidago gigantea), akác (Robinia pseudoacacia). - A fent meghatározott özönfajok elleni védekezés elmulasztásakor a tulajdonost, a földhasználót, illetve a termelőt az elsőfokú természetvédelmi hatóság határozattal kötelezheti védekezésre. Vadgazdálkodás - Vadgazdálkodási építmény és létesítmény (pl. vadföld, szóró, etetők, stb.) létesítését előzetesen a természetvédelmi kezelővel egyeztetni kell. - A gyep- és erdőterületen a vadállomány sűrűségét növelő berendezés (pl. szóró) csak a természetvédelmi kezelés részeként létesíthető. - Amennyiben a vaddisznó állomány a védett természeti értékek egyes állományait különösen veszélyezteti, a vadgazdálkodó köteles a területen a folyamatos riasztásról gondoskodni. Fajok védelme - A lápréti hangyaboglárka fajok (Maculinea sp.) esetében biztosítani kell a táplálkozás és peterakás feltételeit. Ennek érdekében június 30-ig el kell végezni az ismert élőhelyeken a kaszálást és a bálák lehordását, vagy amennyiben más védett fajok (pl. orchideák) védelme
érdekében nem lehetséges a kaszálás elvégzése, akkor az ismert élőhelyein mozaikos, esetleg sávos kaszálással kell biztosítani a tápnövény jelenlétét. - A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a szibériai nőszirom (Iris sibirica) és a kosbor fajok (Orchidaceae) termőhelyeiken biztosítani kell a mozaikos vagy sávos kaszálást. A kornistárnics és buglyos szegfű élőhelyeken kaszálás június közepe és augusztus közepe között nem végezhető. - A lappföldi ujjaskosbor (Dactylorhiza lapponica) lelőhelyén csak kézzel történő kaszálás engedélyezett (mintegy 0,1 ha-on), július közepe utáni időpontban. Oktatás, bemutatás - A területen 20 főt meghaladó látogatottságot előidéző tömegrendezvények nem szervezhetők. - A területre gépjárművel behajtani, illetve a területen lóval és lovas fogattal közlekedni tilos (kivéve a természetvédelmi kezelést végrehajtó gépeket). Terület- és földhasználat - A külterületen a tervezési terület körül kijelölt 100 méteres védőterületen belül beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Belterületen a tervezési területtel érintkező belterületi sávban 50 méteres be nem építhető sávot kell kijelölni. - Gyep és erdő művelési ágú területek művelési ága csak a természetvédelmi kezelés részeként, természetvédelmi célból változtatható meg. - Biztosítani kell az élőhelyek ökológiai vízigényét a területre jutó csapadék és talajvíz területen tartásával. - Mindenféle bányászati és ipari tevékenység tilos a tervezési területen. - Bármilyen építményt csak a természetvédelmi hatósággal egyeztetve, a terület védett természeti értékekkel nem rendelkező részén szabad létesíteni. - A területen csak tájba illő, természetes anyagokból (kő, fa, nád) készült, a terület természetvédelmi és táji értékeinek bemutatását szolgáló építmények és objektumok helyezhetők el, melyek együttes alapterülete nem haladhatja meg a 40 m 2 -t. - A területen új építésű infrastruktúra hálózat (elektromos távvezetékek és állomások, kőolaj-, földgáz- és kőolajtermék-távvezetékek) nem építhető ki. - A területen szilárd burkolatú út vagy földút nem építhető, a meglévő földutak nyomvonala nem módosítható. 3.2 Művelési ághoz, illetve földhasználati módokhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Szántó művelési ágú területek kezelése - Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövények, méhlegelő vagy zöldtrágya céljából vetett növényeket. - A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni: - cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt 4 évente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; - napraforgó 5 évente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; - legalább 5 évente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is; - kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet; - két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum 2 év szünetet kell tartani; - A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.
- Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása megengedett. - A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően. - Tápanyag utánpótlás csak szerves-, levél-, ill. biotrágyával történhet. - Csak könnyen lebomló, szelektív (sárga és zöldkategóriás) vegyszerek használhatók. - A direkt úton fel nem használható növényi részek saját szántóterületen történő komposztálása és visszaforgatására törekedni kell. - Szántó művelési ágú területeken a művelés hiányában a jövőben kialakuló gyepeket fenn kell tartani és kezdeményezni kell az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetést.. - Törekedni kell arra, hogy a tervezési terület 15%-án a tavaszi belvizek megmaradjanak. - A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a szántókon hozható létre. - A területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal (faoszlopok) történhet. Gyep (rét, legelő) művelési ágú területek kezelése - Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett. - Ideiglenes vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes természetvédelmi hatóság jóváhagyásával lehetséges. - A terület gyepjei csak kaszálással hasznosíthatók, legeltetésük nem engedélyezett. - Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (pl. kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni). - A kaszálást és aprítást a lehető legmagasabb (legalább 15 cm) tarlót meghagyva kell végezni - A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. - A bálázást és a széna lehordását egy hónapon belül el kell végezni. - Kaszálásra csak a víz visszahúzódása után kerülhet sor, megfelelően száraz talajviszonyok között - Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni. - A területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett - A gyepek tápanyag-utánpótlása nem megengedett. - A becserjésedett vagy erdősödő gyepfoltokon cserjeirtást kell végezni a talaj fagyott állapotában, és az ismételt cserjésedést rendszeres kaszálással meg kell akadályozni. - Növényvédelemi beavatkozás csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. - A gyepek esetében kizárólag a természetvédelmi kezelés részeként (pl. invázív fajok eltávolítása) engedélyezhető vegyszer használata. - A növényvédelmi beavatkozások során szántóföldek esetében legalább 10 méter széles vegyszerezetlen táblaszegélyt kell hagyni. 3.3 Erdőgazdálkodás - Pótlást, felújítást végezni csak őshonos fafajjal (a terület termőhelyein fehér fűz, fekete nyár, magas kőris) szabad. - A területen tuskózás és talajelőkészítés nem végezhető. - Vegyszerhasználat kizárólag az invázív növényfajok (Solidago gigantea, Robinia pseudoacacia) eltávolítása érdekében, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. - A területen fakitermelést végezni, ill. a faanyagot közelíteni csak fagyott talajon lehet. - A tisztások és gyepek erdősítése nem engedélyezhető. Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.