2. program: Információs és kommunikációs technológiák A Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2002. évi pályázatán támogatást nyert projektek listája 2. program: Információs és kommunikációs technológiák szám: 2/0002 Kertész Attila AR Hungária Rt. A közlekedés-fejlesztést támogató intelligens adatgyűjtő és feldolgozó rendszer A pályázat célja olyan intelligens, a gépjármuvek egyedi azonosítására épülő forgalomstatisztikai rendszer kifejlesztése, amely alkalmas arra, hogy regionális úthálózat fejlesztések optimalizálását lehetővé tegye. A rendszer terveink szerint képes arra, hogy adatokat szolgáltasson a forgalom mennyiségéről, irányáról, eloszlásáról, dinamikájáról és kronológiájáról úgy, hogy a forgalomstatisztika jelenlegi szisztémáját forradalmasítja mind az új technológia mind pedig a hatékonyság és pontosság tekintetében. A gépjárművek egyedi azonosítását lehetové tevő, speciális szenzorokra épülő intelligens adatgyüjtő, tároló és elemző statisztikai rendszer a jelenkor csúcstechnológiáját képviseli. A rendszer képes az úthálózat fejlesztésének optimalizálására úgy, hogy pontos információkkal szolgál arról, hol milyen mértékű beavatkozásra van szükség, továbbá hatásvizsgálatok alapjául szolgál, - akár környezetvédelmi programok szerves részeként - modellezve a beavatkozás következményeit. Mind az Európai Unióban, mind pedig a világ más részein egyre jelentősebb probléma az úthálózat és a környezetvédelem fejlesztése. A probléma egy részére hatásos válasz és eszköz lehet az intelligens közlekedést segítő rendszer.a rendszer bevezetése és megismertetése külföldön is, nagyobb lehetőséget biztosít a konzorciumban Elnyert 100 000
résztvevő szervezetek számára. szám: 2/0007 Balogh Géza Digiton Műszaki Fejlesztő Kft. Globális konferenciahálózat (GCN) Az európai kisnemzetek és nemzetiségek politikai, gazdasági egymásra utaltsága, Európa nyelvi sokszínűségének megőrzése az elkövetkező nemzedékektől egyre gyorsabb és pontosabb kommunikációs technológiákat követel. Mivel mind a természetes, mind pedig a mesterséges globális nyelv megjelenése a jóslatokkal ellentétben késik, ill. nemzeti identitásokat sért, érezhető az igény egy olyan, a többnyelvűségi szakadékot áthidaló interperszonális kommunikációs technológia kifejlesztésére, amely áttörést hozhat. A pályázati témát képviselő GCN rendszer a világon először kísérli meg, hogy nyelvi hovatartozástól, aktuális tartózkodási helytől függetlenül teremtsen hang és képi kapcsolatot. A különböző anyanyelvű egyéni vagy csoportos résztvevők, a tolmácsok az Iternetre, az ISDN-re, szabvány IEEE 1394-es audio-video gyűrűre épülő interaktív GCN rendszer szolgáltatásait és berendezéseit igénybe véve kötetlen jellegű beszélgetést éppúgy lefolytathatnak, mint üzleti tárgyalást, nagytávolságú többnyelvű konferenciát, oktatást, beüzemelési szaktanácsadást vagy nyelvfüggetlen sürgős orvosi konzíliumot anélkül, hogy fárasztó utazásra, tolmácsszervezésre pénzt, energiát és időt pazarolnának. Elnyert 135 581
szám: 2/0013 Balogh Tibor Holografika 3D távjelenléti és szimulációs rendszer megvalósítása célja egy olyan, egyedülálló 3D projektor és 3D kamera rendszer kifejlesztése, amely lehetővé teszi az eddig csak sci-fi filmekben látott virtuális távjelenlét megvalósulását. A távjelenléti rendszerek fejlődése nemcsak egy régi álom megvalósulása, ahol a fal méretű képernyő előtt állva közvetlen kapcsolatot teremthetünk távoli helyszínekkel. A távjelenlét alkalmazása már ma is indokolt különleges ipari műveletek során. Használatával költségkímélő módon, az emberi életet megvédve végezhetők el olyan munkák, térbeli manipulációk, amelyek eddig közvetlen emberi közreműködéssel zajlottak. A 3D technológia fejlődésével olyan alkalmazások válnak lehetővé a mindennapokban is, amelyek az életminőség, biztonság és szórakozás terén alapvetően megváltoztathatják életünket (pl. távsebészet, távértekezlet, szimulátoros jármű távirányítás, robot vizuális rendszerek). A pályázat keretében megvalósul a konzorcium tagjai által már bizonyított elveken nyugvó 3D monitor prototípus továbbfejlesztett elvén működő 3D kivetítős rendszer, amely reflexiós úton is képes valós, nagyméretű 3D képek előállítására, és 3D kamera rendszer, amely nemcsak komputer generálta képek, hanem teljes 3D látvány rekonstruálását is lehetővé teszi. A 3D távjelenléti rendszer kifejlesztésén felül jelen projekt már konkrét alkalmazást is megvalósít, a repülésirányítás, légtérellenőrzés, szimuláció, valamint virtuális környezet teremtés területén, többek közt az építészeti tervezésben történő felhasználásra. Elnyert 250 000 szám: 2/0015
Kóczy László BMGE Villamosmérnöki és Informatikai Kar Üzemfelügyeleti rendszer mesterséges intelligenciával Pályázatunk keretében megvalósuló projekt lényegi eleme olyan távfelügyeleti ernyőrendszer kifejlesztése, amely közvetlenül alkalmas kis- és középkapacitású mikrohullámú távközlő berendezések hálózatának monitorozási és vezérlési feladatainak megkönnyítésére, nyomon követésére és áttekinthetővé tételére. Jellegzetes példa az alkalmazásra egy országos méretű mobil telefonhálózat teljes távfelügyelete. Az ilyen rendszer segítségével lényegesen megnövelhető az üzembiztonság, a téves riasztások elkerülhetők, és csökkenthetők a karbantartási költségek. A távjelenlét jelentősege az ilyen nagy hálózatoknál egyre nagyobb, és a rendszer elvi komponenseinek alkalmazhatósága sokkal szelesebb körű. Példaként megemlítjük, hogy közlekedési (pl. vasúti) biztosító rendszerekben, áramszolgáltató, ivóvíz szolgáltató hálózatokban és szennyvíztisztító rendszerekben is nagy jelentősége lehet. A tervezett rendszer nemcsak minden elérhető információt szolgáltat a diszpécserek számára, hanem az adatok folyamatos elemzésével, "beépített intelligenciával" aktívan hozzájárul a jobb döntések meghozatalához, illetve lehetővé teszi a felesleges karbantartói kiszállások kiszűrését is. Az alkalmazott kutatást fuzzy logikára épülő mesterséges intelligencia rendszer alapkutatásban való kimunkálása segíti. A kutatás eredménye a gazdaság szereplői számára az üzembiztonság növelését és a gyors beavatkozási lehetőséggel elérhető költségmegtakarítást jelenti. Elnyert 105 125 szám: 2/0016 Papp Ferenc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elnyert 154 040
(BME) e-design: acél, vasbeton és acél-vasbeton mérnöki szerkezetek komplex tervezését támogató Internet alapú tudásbázis Hazánkban építőmérnöki szerkezeteket (hidak, épületvázak, ipari szerkezetek) évente több százmilliárd forint értékben terveznek. Az e-design projekt célja az acél, vasbeton és acél-vasbeton mérnöki szerkezetek komplex tervezését támogató Internet alapú tudásbázis létrehozása. Komplex tervezésen az európai tervezési normarendszer és a tudományos igényű végeselemes analízis integrált eljárásait értjük. Az e-design egy tudásbázis, amely képes befogadni az új kutatási eredményeket, adatbázis alapú, és Internet alapon működik. A felhasználó számára lehetőséget ad a legfejlettebb szoftverek letöltésére, modell-kontrol, távanalízis, távkiértékelés illetve technológiai K+F támogatások igénybevételére. Az e- Design alapját két hazai sikeres előzményrendszer biztosítja: a ConSteel és a FEM Design. szakmapolitikai célja a hazai tervezés Eurokonformitásának megteremtése, orientálása a versenyképesség javítása érdekében, továbbá az "acél és/vagy vasbeton?" döntésmechanizmus műszakigazdasági alapokra helyezése. tervezéstechnológiai célja a legmodernebb tervezői alkalmazások elérhetővé tétele a tervező társadalom minden tagja számára. kutatás-fejlesztési (K+F) célja a mérnöki távjelenlét megvalósítása a tervezési technológiában. szám: 2/0017 Lukács András ELTE, Természettudományi Kar, Számítógéptudományi Tsz. Adatrosta - intelligens adatbányászati eszköztár A digitális gazdaság nagy ígérete, hogy az ügyfeleket jellemző fogyasztói magatartásokról információk gazdag Elnyert 150 000
tárháza áll rendelkezésre, amely alapjául szolgál a korábbi lehetőségekhez képest jóval alaposabb, pontosabb és hatékonyabb tervezésnek, ill. fejlesztésnek. A weben megjelenő cégek és szervezetek számára az ügyfélismeret lehetőségét az üzemeltetés során keletkező forgalmi naplóállományok elemzése adja meg. Az Internet szolgáltatók látogatottsági statisztikáiban például napszaki, heti, vagy évszakos sajátságokat fedezhetünk fel, illetve észlelhetjük a szokatlan eseményeket, a hirtelen forgalombővülést vagy -kiesést. Ennél azonban az elemzés jóval tovább is léphet: a személyiségi jogok védelmét, az anonimitását biztosító azonosítók használatával megismerhető az egyes felhasználó, számára így személyre szabott szolgáltatás biztosítható. Nem kell tehát fölösleges információdzsungelen áthaladnia, egy portál vagy e-kereskedő egyéni érdeklődési köre szerint automatikusan hozhat létre számára weboldalakat. A projekt számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egy országos méretet elérő Internet szolgáltatónál akkora napi elemzendő adatmennyiség keletkezik, amelyet a meglevő elemző szoftverek már képtelenek feldolgozni. Az elemzést olyan eljárásokra kell alapozni, amelyek az adatbázis mindössze egy-kétszeri végigolvasásával igen összetett kérdésekre tudnak válaszolni. szám: 2/0019 Magyar Gábor BME Informatikai Központ A szavak hálójában A pályázat célja a digitális hálózati kommunikáció széleskörű társadalmi terjedésének elősegítése a kommunikációs technikák humanizálása, döntően a nyelvtechnológiai eszközök és módszerek fejlesztése révén. A nyelvi technológiák alkalmazása az információt megtalálhatóbbá és feldolgozhatóbbá teszi, új szolgáltatások alapja a munkában, a pihenésben, a Elnyert 105 400
szórakozásban. A pályázat K+F tevékenységei (az információkeresés és a gépi fordítás témaköreiben) a kereső (böngésző) szolgáltatások új minőségét ígérik. A cél új keresési formák és lehetőségek kifejlesztése, illetve a régi keresési formák és lehetőségek továbbfejlesztése a szöveges állományokban, a strukturált szövegekben, adatbázisokban és az audiovizuális tartalmakban. kutatni kíván mind a klasszikus nyelvtechnológiák, mind a szemantikus webtechnológiák témáiban, s az eredményeket kísérleti rendszerbe integrálja. A K+F tevékenységünk kiterjedne az online szabadszavas keresés nyelvtechnológiai támogatására, természetes nyelvű keresésre, új vizuális interfész kifejlesztésére, keresőkifejezések relevanciavizsgálatára, a szemantikailag támogatott web-technológiák területére, metainformációk automatikus előállításának nyelvtechnológiai és felismeréselméleti kérdéseire illetve technikáira, web-alapú multimédia tartalmak szemantikai jellemzőinek meghatározására.