Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005. október 5-6.
Európai Parlament és Tanács 2002/91 EC direktívája Épületek energiafelhasználása Hatályba lépés: 2003. január 4. Bevezetési határidő: 3 év, 2006. január 4. Megtakarítási lehetőség: 22% Elérhető 2010-ig Megtérülési idő < 8 év Épületszerkezet, fűtési és klímarendszerek, HMV, világítás
Energiafelhasználás 28% 31% 41% 41 % Lakó- és közösségi épületek energiafelhasználása 31 % Közlekedés 28 % Ipar
CEN CR 1752 szabvány (1998) MSZ CR 1752:2000 Épületek belső környezetének tervezési alapjai A belső környezet kategóriái A magas fokú elvárás B közepes szint C elfogadható, szerény szint
Célkitűzés Jobb belső környezet kevesebb energiával
Európai Parlament és Tanács 2002/91 EC direktívája 1. Épületek energiafelhasználásának szabályozása - új épületeknél - lényeges felújításnál 2. Épületek energiafelhasználásának tanúsítása - valamennyi épületre 3. 20 kw-nál nagyobb teljesítményű kazánok rendszeres felülvizsgálata 15 évesnél régebbi kazánnal működő fűtési rendszerek ellenőrzése 4. 12 kw-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszerek felülvizsgálata
Európai Parlament és Tanács 2002/91 EC direktívája A Direktíva a szabályozás elvét, hatályát tartalmazza, az energiatakarékosság szükségességét fogalmazza meg, de nem ír elő konkrét követelményeket. A tagországoknak maguknak kell az alapelvekkel összhangban lévő, saját adottságaiknak, éghajlatuknak megfelelő szabályozási irataikat, konkrét követelményeiket megfogalmazniuk. Természetes elvárás persze az, hogy az egyes tagállamok szabályozásai köszönő viszonyban legyenek, azaz algoritmusaik, a követelmények megfogalmazásának formája hasonlóak legyenek, közös elemeket tartalmazzanak.
Jelenlegi helyzet az EU országaiban tagállamok 25 %-ban már elfogadták a törvényt (a szabályozás általában a parlament szintjén történt/történik) 2006. január 4-én minden EU országban valamilyen szinten bevezetésre kerül a direktíva 2006. január 4-re a tagállamok 10 % -a felel meg a direktíva összes követelményének 2006. január 4-re a tagállamok 40 % -a néhány területen később vezeti be az irányelvet 2006. január 4-re a tagállamok 50 % -a direktíva jelentős részét később vezeti be
Jelenlegi helyzet az EU országaiban minőségtanúsítás alapja 65 % számítás és mérés alapján végzi 35 % csak számítás alapján végzi 40 % egyszerűsített módszert alkalmaz lakás vagy épület minőségtanúsítása 33 % lakásonként 33 % csak az egész épületre 33 % egész épületre, de az átlagtól eltérő lakások auditját önállóan is el lehet végezni
Jelenlegi helyzet az EU országaiban középületek minőségtanúsításának alapja 70 % CEN szabvány és az egyszerűsített módszer 30 % csak az egyszerűsített módszer új épületek minőségtanúsításának alapja 55 % tervezési és megvalósult állapot 25 % megvalósult állapot 20 % tervezési állapot
Struktúra 1. Kormányrendelet 2. Miniszteri rendelet(ek) (TNM, GKM) 3. A TNM miniszteri rendelet mellékletei a szabályozást illetően Számítási módszer Tervezési alapadatok Követelmények
Kormányrendelet (tervezet) 1. Követelményértékek - új épületeknél és -meglévő épületek lényeges felújításnál, ha az építési engedély érelmet 2006. jan. 1. után adták be 2. Épületek energiafelhasználásának tanúsítása - ha a használatbavételi engedélyt 2006. júl. 1. után kérik - ha a bérleti vagy tulajdonjog megváltozik (2007.01.01.) - közhasznú épületeknél (1000 m2-nél nagyobb), (2008.01.01.)
Kormányrendelet (tervezet) 3. Kazánok időszakos felülvizsgálata (2008.01.01) - 20 és 100 kw közötti gázkazánokat 5 évenként - 20 és 100 kw közötti kazánokat 3 évenként - 100 kw feletti gázkazánokat 4 évenként - 100 kw feletti kazánokat 2 évenként - 20 kw-nál nagyobb, 15 évesnél idősebb fűtési rendszert 3 éven belül felül kell vizsgálni 4. Légkondicionáló rendszerek felülvizsgálata - 12 kw-nál nagyobb rendszereket 3 évente
Az integrált energiamérleg a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztás a nyereségáramok hasznosított hányada a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztása a használati melegvíztermelés energiafogyasztása a világítás energiafogyasztása (lakóépületek esetében nem) az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekből származó nyereség a kapcsolt energiatermelésből származó nyereség valamennyi tételt primer energiahordozóra átszámítva
Az integrált energiamérleg Összesített energetikai jellemző kwh/m 2 év Ilyen a végeredmény Felület/Térfogat arány
Az integrált energiamérleg Összesített energetikai jellemző kwh/m 2 év Rendeltetésfüggő szabvány fogyasztási adatok hozzáadása a követelmény a tervezési input adatok mellett racionális gépészettel teljesíthető Fajlagos hőveszteségtényező maximális értéke, rendeltetéstől független Felület/Térfogat arány
Összesített energetikai jellemző lakóépületekre 250 Összesített energetikai jellemző (kwh/m 2 a) 200 150 100 50 0 0 0,5 1 1,5 Felület/térfogat arány
Többszintű követelményrendszer az összesített primer energiafogyasztás ne legyen nagyobb, mint X kwh/m 2 év, ezen belül az épület fajlagos hőveszteség tényezője ne legyen nagyobb, mint Y W/m 3 (de ez önmagában még nem garancia az első követelmény teljesülésére) az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az adott szerkezetre előírt határértéket (de ez önmagában még nem garancia a második követelmény teljesülésére).
Követelményértékek Épülethatároló szerkezet Külső fal Lapostető Padlásfödém Fűtött tetőtér határolása Alsó zárófödém fűtetlen pince felett Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősíkablak (fa és PVC) Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium) Homlokzati üvegezetlen nyílászáró (ajtó, kapu) Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Szomszédos fűtött épületek közötti fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező 1) (W/m 2 K)követelményérték 0,45 0,25 0,30 0,25 0,55 1,60 2,00 1,80 0,60 1,50
Kötelező energetikai felülvizsgálat Európa országaiban Portugália Dánia Görögország Írország 1980-tól az 1000 m 2 feletti középületeknél 6 évente kell elvégezni 1996 óta kötelező 1500 m 2 felett évente, alatta 3 évenként 1500 m 2 felett intézkedési tervet kell készíteni 2004-től új épületeknél kötelező meglévőknél javasolt EU direktíva hatására, EU pénzből
Németország, Svédország Minőségtanúsítás helyzete Németországban: - középületek energetikai minősítése a 2005. áprilisban elfogadott számítási módszer szerint - szabványos módszer: kulcsszámokhoz hasonlítják a vizsgált épületet - egyedi módszer: auditálás, amely függ az épület típusától, felhasználásának módjától, energetikai megtakarítás jellegétől Minőségtanúsítás helyzete Svédországban: - 2006-tól 2008-ig átmeneti időszak, önkéntes alapon, ösztönzéssel, folyamatos oktatások szervezése mellett fokozatosan vezetik be - 2009-től kötelező alkalmazás
Franciaország Minőségtanúsítás helyzete Franciaországban: - a tanúsítást az épület építésnek idején a tervezési állapotban rögzítetett paraméterek mellett kell kiszámolni, és az energetikai számlákhoz mellékelni (eladásnál 2006. júliustól, bérlésnél 2007. júliustól) - az állam az energiahatékonysági beruházásokat adókedvezménnyel ösztönzi
Összegzés Európai Parlament és Tanács 2002/91 EC direktívája A belső környezet tervezési kritériuma Kötelező energetikai felülvizsgálat bevezetésének jelenlegi helyzete Az épületek energetikai felülvizsgálatát csak minősített és független személy végezheti
Köszönöm figyelmüket! Dr. MAGYAR ZOLTÁN Pécsi Tudományegyetem PMMK Építéstudományi Egyesület, alelnök