A MUNKAVÉDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Tisztelettel üdvözlök minden jelenlévőt! Mint az a programban is szerepel az EU-Synchronic Környezetbiztonsági Kft ügyvezetője vagyok. A cégünk éppen 16 éves, úgy hogy volt időnk viszonylag reális képet kapni a munka világáról. Képesekké váltunk olyan módszerek, szakmai rendszerek kidolgozására, amelyekkel a lehető legracionálisabban és legmegbízhatóbban lehet teljesíteni a jogszabályi követelményeket. Fő tevékenységünk gazdálkodó szervezeteknél a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szaktevékenység és ügyvitel teljeskörű és folyamatos ellátása outsourcing formában, és eseti megbízásként minden, ami a három szakma fogalomkörbe tartozik. A központunk Budapesten van, és Hatvanban egy irodánk, de hála a jó közlekedési lehetőségeknek tulajdonképpen az ország egész területén tudunk dolgozni. Mint azt az 1 számú dián látjuk, előadásomban három egymástól jól elkülönülő, de teljesen egy irányba ható szakmai kérdésről lesz szó. Mindhárom a munkakörülmények biztonságosabbá, egészségesebbé tétele vagyis a munka humanizálása irányába hat. Elsőként az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításával foglalkozom. 2 sz. dia Először is alapvető dolgokat kellet tisztázni. 1. A megelőzési stratégiai terv nem a jelenleg munkavédelmi szabályba ütköző gyakorlat kiváltására szolgál. Ezekre behatáridőzött intézkedési program készül, a végrehajtás feltételeinek biztosítása mellet. 2. A megelőzési stratégiai terv tehát olyan koncepciózus kérdések megoldásával foglalkozik, amelyek az egész szakmai rendszer elemeinek szisztematikus fejlődését segítik elő közép és hosszú távon egyaránt. Második lépésként meg kell határozni, hogy mely stratégiai célok megvalósulását tartjuk szükségesnek! 1
3 sz. dia 5-6 stratégiai cél szokott összejönni a munkabiztonsági helyzet és az anyagi lehetőségek áttekintése után Például: - munkabalesetek csökkentése - műszaki biztonság növelése - kézi anyagmozgatás kiváltása - munkabiztonsági érdekeltségi rendszer kialakítása, és működtetése - korszerű, számítógépes oktatóprogram kidolgozása, és rendszerbeállítása, stb. Én most ezzel az utóbbival foglalkozom, mert az előírások tudatosítása minden gazdálkodó szervezetnél aktuális lehet: 4 sz. dia 1. Stratégiai cél: A munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi oktatóprogram kidolgozása, és rendszerbe állítása (E-learning) Részfeladatok 1.1 Szakmai anyag elkészítése Várható költség Végrehajtásért felelős szervezet, személy Végrehatás határideje 1.2 Számítógépes program kidolgozása 1.3 A program rendszerbe állítása 1.4 Az ismeretek visszakérdezése alapján a tapasztalatok megfogalmazása Harmadik fontos teendő ez ügyben a stratégiai cél megvalósulásának időszakos ellenőrzése Meggyőződésünk, hogy a határidők letelte után a megvalósulás ellenőrzésre, értékelésre kell, hogy kerüljön. Nincs szánalmasabb, és pazarlóbb annál a magatartásnál,m mikor elkészül egy szakmai anyag meghatározott céllal, hatékonyságnövelő igénnyel, és az íróasztalfiókba fejezi be pályafutását. Egyszerűen ennek nincs értelme. Szakmailag úgy ítéljük meg, hogy az átfogó megelőzési stratégia amellett, hogy törvényi előírás- biztonsági rendszere, elősegítheti annak fejlődését, biztonságát, korszerűsítését, ettől azután a munkabiztonság valós gazdasági tényezővé válhat. Erről a kérdésről ennyit szerettem volna mondani. 2
A következőkben a MvT. 45 -a által előírt Mentési Terv kidolgozásával kapcsolatos tapasztalatainkról számolok be. 5 sz. dia A Mentési Terv célja, hogy a rendellenes körülmény kialakulásának esetére amikor a szabályos üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be összehangolja az érdekeltek, illetve a felelősként kijelölt személyek tevékenységét a kritikus helyzet felszámolásában, az érintett munkavállalók mentése során. Miután a terv szakmai tartalmára vonatkozóan irányelv ez esetben sem jelent meg, többféle megközelítésében gondolkodtunk. Áttanulmányoztuk a Katasztrófavédelmi Terv irányelveit, próbáltuk az ott kezelendő veszélyhelyzeteket a munkavállalókra vonatkoztatni. Ez a módszer nem volt kapcsolható a munkabiztonsági állapotokhoz. A kockázatértékelés, a benchmarking felmérés, az időszakos szakmai ellenőrzések és nem utolsósorban a megtörtént a munkahelyi balesetek elemzéseinek tapasztalatai látszottak a Mentési Tervhez megfelelő alapnak. 6 sz. dia Kiválasztottunk mintegy 10 olyan előállható szituációt, amelyek a munkahelyeken magukban hordozzák a folyamat ellenőrizhetetlenné válását, és azonnali beavatkozást igényelnek, Így például: - munkahelyi tűzeset, - veszélyes anyagok elszabadulása - épületomlás - gázömlés, stb. Majd kialakítottuk ezen munkahelyi rendellenességek kezelésének szempontrendszerét. 3
A rendellenessé válható körülményekkel külön-külön táblázatos formában foglalkozunk a következő szempont szerint: 7. sz. dia 1. 1.1 Lehetséges okok, következmények 1.2 Előre tervezhető megelőzési feladatok 1.3 Értesítési lánc felelős vezetők megnevezésével 1.4 Veszélyelhárítás folyamata 1.5 Teendők személyi sérülés esetén 1.6 Felhasználandó szakmai dokumentumok helyszínrajzok, technikai eszközök A Mentési Terv kidolgozása után a legfontosabb feladat az abban foglaltak érdekeltekkel történő megismertetése, tudatosítása és a gyakorlati alkalmazás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése. Még fontosnak tartjunk, hogy a tervet felsővezető -vezérigazgató, igazgató, cégvezető- adja ki, mert annak szükség esetén történő alkalmazása minden munkavállalóra nézve kötelező érvényű kell, hogy legyen. Egyenlőre a Mentési Tervvel kapcsolatos kérdésekről ennyit. Szünetben a munkatársaim készséggel megmutatnak ilyen kész anyagot. Végül, de nem utolsó sorban áttérek a harmadik témára. A továbbiakban, a szakmai színvonal alakulásának egy újfajta mérésével, értékelésével foglalkozom. Egyenlőre ez nem jogszabályi előírás, hanem feladatként EU irányelvekben szerepel, de nagyon izgalmas téma. Még az irányelv megjelenése előtt meggyőződésünkké vált, hogy az általunk képviselt területeken sem kerülhető el a szakmai teljesítmény mérhetővé tétele, az összehasonlíthatóság lehetőségének megoldása. (Mottónkat R. Goetzeltől vettük: Ha nem tudod mérni, nem tudod irányítani. ) A benchmarking elven alapuló rendszerek tanulmányozása közben találtuk meg a számunkra járható utat. Benchmarking folyamatnak, vagy tevékenységnek sokféle definíciója van, melyből kiválasztottuk azt az általános definíciót, melynek értelmében az é s s z e r ű teljesítménycélok alapjaként a hatályos szakmai törvényeket, jogszabályokat kezeljük, és ehhez 4
hasonlítjuk az adott állapotokat. Ideális esetben az eredmény 100%-os. A nem megfelelőségek mulasztás súlyával egyenértékű % levonással járnak, és akciótervbe kerülnek beépítésre. Hibajavítást követően a fejlődést a következő alkalommal végzett felmérés, illetve értékelés során regisztráljuk. A rendszer ezen az elven működik. A három szakterület komplex módon kezelve alapvető irányítástechnikai eszközül szolgál a felelős vezető kezében. Az gyakorlatban történő alkalmazás eredménye felülmúlta az elképzelésünket. Világossá vált, hogy az így elvégzett helyszíni felmérésből és %-os értékelésből szakmailag nagyon jól lehet profitálni: 8-as számú dia A benchmarking értékelés anyaga reális képet ad a munkabiztonsági, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak történő megfelelőségről, a felméréskor fennálló hiányosságokról; szabálytalanságokról prioritást figyelembe véve tartalmazza a hiányosságok megszüntetésére irányuló szakmai javaslatokat; javaslatok alapján a gazdasági vezetők szembekerülhetnek a felelősségükkel, és meg tudják hozni a jogszabályi hiányosságok megszüntetésére irányuló optimális döntéseiket; a rendszer által egyrészt nyomon lehet követni adott egységen belüli szakmai fejlődést; másrészt: megvalósul az egységek közötti összemérhetőség, összehasonlíthatóság lehetősége; átjárhatóságot teremt a gazdasági szervezetek között, vagyis utat enged a jó szakmai megoldások számára; a munkahelyi kockázatértékeléssel együtt megbízható alapot képez a Munkavédelmi Törvényben előírt egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításához; végül hatékony segítség lehet a három szakterület vállalati irányítási rendszerbe történő integrálásához és a témák irányítási szinten történő kézbentartásához. Ez az új szakmai értékelő módszer nem csak a cégvezetők részére ad hasznos információt, de számunkra, mint szakmai szolgáltatók számára komoly segítség. profitálnak. Gyakorlati tapasztalatok a 9 szállodában végzett felmérés, értékelés és összehasonlítás alapján A 9-es számú dia a 2005 augusztusi állapotokat tükrözi. Amint látjuk messze még a 100 %. A 10. és 11. számú diagram a 2005 augusztus és a 2006 április közötti 5
időszak szakmai teljesítményét mutatja, az egy évvel ezelőtti, és a jelenlegi állapotoknak megfelelően. Az egy évvel ezelőtt végzett benchmarking felmérés alapján készült akcióterv teljesülésének arányában, most átlagosan 10%-os színvonal-emelkedést regisztrálhattunk. /A %-ok emelkedése többnyire nem a szakmán, hanem a megbízóink pénztárcáján múlik/ Címszavakban ismertetjük a vizsgálati szempontokat: Munkavédelem fejezetben a következő témákkal foglalkoztunk: 12-es számú dia Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Időszakos biztonsági felülvizsgálat Szakmai közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében Mentési Terv Egységes és átfogó megelőzési stratégia Munkahelyi kockázatértékelés Belső szabályozások Munkabalesetek vizsgálata Foglalkozás-egészségügyi ellátás Munkavédelmi oktatások Üzemeltetési feltételek Emelőgépek Munkakörnyezeti mérések Minimális munkahelyi követelmények Tűzvédelem fejezetben a következő kérdéseket vizsgáltuk: 13-as számú dia Tűzvédelmi szabályzat Tűzriadó Terv Tűzveszélyes technológiák Tűzvédelmi oktatás Technikai eszközök Ellenőrzések, felülvizsgálatok Előírások érvényre jutásának ellenőrzése 6
Környezetvédelem vonatkozásában az alábbi témákat ellenőriztük: 14-es számú dia Környezetvédelmi szabályozás Környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyek, bejelentések Hulladékgazdálkodás Levegőtisztaság-védelem Veszélyes anyagok és készítmények Vízhasználat, szennyvízkibocsátás Felszín alatti víz és földtani közeg védelme Zajvédelem Környezetterhelési díj Termékdíj A rendszerben a szakmai követelmények súlyozása amely alapja a reális értékelésnek- igényelte a legtöbb munkát. A súlyozás több tíz éves gyakorlat alatt kialakult szakmai érzék, tapasztalat alapján, felügyeleti észrevételek figyelembevételével történt sok-sok érv és ellenérv egyeztetése mellett. Néhány szó a fogadtatásról: Szállodák esetében a gazdasági vezetők részéről tulajdonképpen számítottunk a kedvező hozzáállásra, mert úgy látjuk, hogy a vezetőik a munkavédelmet, tűzvédelmet és a környezetvédelmet egyre inkább gazdasági tényezőként illetve, presztízs szempontként kezelik. Közel ugyanez a helyzet más elsősorban külföldi érdekeltségű gazdálkodó szervezeteknél, nagyvállalatoknál is (pld. Siemens Erőműtechnika Kft., LKH Leoni Hungária Kft., Decathlon Tízpróba Magyarország Kft., HERZ Szalámigyár Rt., stb.) Megjegyezni kívánjuk, hogy az általunk bemutatott szakmai rendszer továbbfejleszthető, finomítható, sőt a teljes jogharmonizáció megvalósulása után alkalmassá tehető egyes régiók, országok gazdálkodó szervezetei között a munkabiztonsági és környezetvédelmi színvonal összemérésére is. Cégünk jelenleg a rendszer szakmaspecifikus továbbfejlesztésével foglalkozik, ami azt jelenti, hogy az alapvető törvények, jogszabályok betartásán túlmenően a szakmai szabványok érvényre jutását is vizsgálja. 7
Erről a témáról ennyit. A szünetben munkatársaimnál meglehet tekinteni egy ilyen benchmarking értékelést, és lehet tőlük is kérdezni a témával kapcsolatban, mert igen sok ilyen anyagot készítettek. A gyakorlatban jobban otthon vannak, mint én. Ö s s z e f o g l a l v a : Remélem, hogy a tárgyalt szakmai kérdésekben a megelőzési stratégia kialakítása, Mentési Terv készítése, valamint a szakmai teljesítmény mérésével kapcsolatban tudtam használható dolgokat mondani, mivel ezek úgy a magyar törvényi előírások, mint az EU-s irányelvek szempontjából aktuális szakmai témák, és elkerülhetetlen, hogy belátható időn belül minden gazdálkodó szervezet, illetve a szakma foglalkozzon vele, ha még ezidáig nem tett meg. 15 sz. dia Szerettük volna cégünk gyakorlati tapasztalatait megosztani Önökkel, és persze egyben felajánlani a segítségünket is! Köszönöm a türelmüket! Budapest, 2006. október 8