Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Hasonló dokumentumok
Földtani alapismeretek III.

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

Törökbálinti Homokkő: millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

Földtani alapismeretek II.

Nyugat magyarországi peremvidék

Geológia (kidolgozott) vizsgakérdések

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földtan kérdéssorozat

Mérnökgeológia. 2. Előadás. Geológiai folyamatok. Szepesházi Róbert

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

Periglaciális területek geomorfológiája

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, április

A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus

A Föld folyamatai. Atmoszféra

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA

Az Északi-középhegység HEFOP

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Geológiai technikus Bányaipari technikus 2/63

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam

TANMENERTJAVASLAT. a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára

HELYI TANTERV. Földrajz

MAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

Természeti viszonyok

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

1. feladatsor megoldása

Budai-hegys. hegység

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI Tájegységek szerint Megjelent Rendelési sorszám. Aggteleki-hegység

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

TUBES 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány MELLÉKLETEK. ÉPTI Kft. Budapest

8. IPARI HULLADÉKOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA. Készítette: Prof. Dr.Csőke Barnabás

Műemléki kőanyagok archeometriája

Szivárgási vizsgálatok oszlopmodell kísérletekkel. Szakdolgozat

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok Településhálózat, népességföldrajz Területhasználat Gazdaságföldrajz...

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt

Földmővek, földmunkák II.

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

Budapest felszíni és felszín alatti vízkészletei

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Kerámia. A tégla története. A tégla története. Vályog. Természetes kövektől a mesterségesekig. Természetes kövektől a mesterségesekig

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze

Dunántúli-középhegység

7. TK. Felszín alatti vizek. megcsapolódása, vízkivétel a felszín

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

SZŰRÉS Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Földtani alapismeretek

Kerámiák archeometriai vizsgálata

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Ásványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan

Alépítményként az építési szabályzatoknak megfelelõ hordozóréteget kell készíteni, mert ez adja át a közlekedés okozta terhelést az altalajnak.

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem

Cél. ] állékonyság növelése

Domborzati és talajviszonyok

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Réteghatár dőlésiránya Szelvények

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; NB

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

ALAGUTAK (LGM-SE008-1) 4. ELŐADÁS IDEIGLENES FALAZAT MÉRETEZÉSE TALAJVÍZ SZIGETELÉS WOLF ÁKOS április 16.

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

FÖLDRAJZ 8. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA. ÉRETTSÉGI VIZSGA október 28. JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA január 1.

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Átírás:

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m)

Az endogén erők felszínformáló hatásai - lemez és lemezszegély típusok

Az endogén erők felszínformáló hatásai - lemezszegélyek relatív mozgása

divergens élek A lemeztektonika és a vulkáni tevékenység összefüggései alábukási zóna

A lemeztektonika és a vulkáni tevékenység összefüggései

A lemeztektonika és a táblaperemek deformációi

A földrengésekről Helye: hipocentrum epicentrum Mélysége: sekély közepes mély (60 200 km) Hullámok: P S L Sebessége: 3 6 km/s kőzetsűrűségtől függően Következmények: épületomlás földmozgások cunami Erősségi skálák: MSC (XII fok. sebesség, gyorsulás és hatás szerint) Richter (felfelé nyitott eddigi max. 9-es energia) Mérés: szeizmográf

A lemeztektonika földrengésekkel és a vulkanizmussal való összefüggése

Vetődéses és gyűrődéses felszínformák sasbérc árok normál vető

A kőzettestek tagoltságának leírása A főbb kőzettömeg szerkezetének és tömbalakok leírására szolgáló kifejezések Megnevezés Ábra Leírás a) Poliéderes tömbök Szabálytalan tagoló felületek szabályozott rajokba rendeződés nélkül és csekély folytonossággal b) Táblás tömbök c) Hasábalakú tömbök d) Egyenméretű tömbök e) Ferdeszögű tömbök f) Oszlopos tömbök Párhuzamos tagoló felületek egy uralkodó raja (1), például réteglapok, egyéb nem folytonos elválásokkal; a tömbök vastagsága sokkal kisebb, mint a hosszuk és szélességük Két uralkodó, egymásra közel merőleges tagoló felületek raja (1 és 2), és egy harmadik, szabálytalan raj, a tömbök vastagsága sokkal kisebb, mint a hosszúságuk és szélességük Három uralkodó, közelítőleg egymásra merőleges tagoló felületek raja (1, 2 és 3), esetenként szabálytalan elválásokkal egydimenziós tömböket eredményezve Három (vagy több) uralkodó, következetesen ferdeszögű tagoló felületek raja (1, 2 és 3), ferde alakú egydimenziós tömböket alkotva Több, általában háromnál több párhuzamos tagoltsági raj (1, 2, 3, 4, 5), általában szabálytalan elválásokkal keresztezve; a hossz nagyobb, mint az egyéb méretek. dőlés, dőlésirány, tagoltságköz, kőzettömb alakja, mérete, tagolófelületek folytonossága, érdessége, tagoltsági rés tágassága, kitöltöttsége, vízbeszivárgás a tagoltsági résbe.

Vulkáni felszínformák

Plató bazalt: hosszanti törések mentén, szárazföldi körülmények között kerül felszínre. Párna bazalt: tenger alatti vulkanizmus esetén jön létre, a vízzel való érintkezés és a hirtelen lehűlés eredményeként. Pajzsvulkán: alacsony viszkozitású bazalt láva hozza létre, szárazföldi viszonyok közt (Hawaii). Vulkáni törmelék kúpok: andezit- és riolit tufailletve lapilli jellegű, 25-30 fok lejtésszögű kúpok. Rétegvulkán: andezites össze-tételű láva és piroklasztikum rétegek váltakozásából áll, melyek nagyméretű, szimmetrikus szerkezetű kúpokat hoznak létre. Riolit kúpok: a riolit láva a nagy viszkozitás miatt nem tud szétterülni. Kráter: a kitörési centrumban keletkezett üreg. Kaldera: a kráter körüli terület beszakadásával keletkezik, amit a magmakamra részleges vagy teljes kiürülése idéz elő. Vulkáni formák Batolit: 100 km-nél nagyobb átmérőjű, szabálytalan alakú testek. A felfelé nyomulás közben xenolitokat kebeleznek be. Tömzs: 100 km-nél kisebb átmérőjű magmás test. Lakkolit: az üledékes rétegzéssel párhuzamos, felfelé domborodó test. Szil: tál alakú forma Dájk: üledékes rétegeket átszelő kőzettelér robbanásmentes (bazalt) robbanásos (andezit, riolit)

Az endogén erő hatásai összefoglalva törések/vetődések endogén erők tektonikus mozgások gyűrődések vulkanizmus szeizmicitás

Az exogén erők hatásai fizikai mállasztás kémiai koptatás szállítás osztályozás lerakódás (ülepedés) diagenesis

Fizikai mállási jelenségek és a fizikai mállás okai Fizikai mállás Repedezés tehermentesülés nyomán Fagyhatás Kristálynövekedés Inszoláció Növényi gyökerek Denudáció (lepusztulás, tehermentesülés) Felszíni erózió (csepperózió, lefolyás) Folyóvízi erózió Abrázió (állóvizek) Defláció (szél) Exaráció (gleccser) Gravitációs mozgások

Példák kémiai mállási folyamatokra Oldódás: CaCO 3 + H 2 CO 3 --> Ca 2+ + 2(HCO3) 1- kalcit + szénsav --> kalciumion + bikarbonátion Oxidáció: 4FeO + 2H 2 O + O 2 --> 4FeO(OH) vasoxid + víz + oxigén --> goethit Hidratáció: CaSO 4 + 2H 2 O --> CaSO 4 2H 2 O anhidrit + víz --> gipsz Dehidratáció: 2FeO(OH) --> Fe 2 O 3 + H 2 O goethit --> hematit + víz Sziallitos mállás (agyagásványosodás) hidrolízis után: 4KAlSi 3 O 8 + 4H 1+ + 2H 2 O --> 4K 1+ + Al 4 Si 4 O 10 (OH) 8 + 8SiO 2 káliföldpát + hidrogénion + víz --> káliumion + kaolinit + kova Allitos mállás (bauxitododás): Al 4 Si 4 O 10 (OH) 8 + 2H 2 O --> 2Al(OH) 3 + 2SiO 2 H 2 O kaolinit + víz --> gibbsit + víztartalmú kova Szupergén dúsulás: szulfidos érctelepek felső zónájában a fémek oldódva koncentrálódnak

Megnevezés Leírás Fokozat Üde Kissé mállott Közepesen mállott Nagyon mállott Teljesen mállott Reziduális talaj A kőzettömeg mállásának nincs látható jele; legföljebb csekély elszíneződés van a nagyobb tagoló felületeken. Elszíneződés jelzi a kőzetanyag és a tagoló felületek mállását. A kőzettömegnek felénél kisebb része bomlott el vagy esett szét. Üde vagy elszíneződött kőzetek összefüggő vázat vagy magköveket alkotnak. A kőzettömegnek felénél nagyobb része bomlott elvagy esett szét. Üde vagy elszíneződött kőzetek össze-függéstelen vázat vagy magköveket alkotnak. A teljes kőzetanyag talajjá bomlott el és/vagy esett szét. Az eredeti szerkezet még jobbára megmaradt. Az egész kőzetanyag talajjá változott. A szerkezet és a kőzetszövet elpusztult. A térfogata nagyon megváltozott, de a talaj helyzete kevéssé változott. 0 1 2 3 4 5

Mállott bazalt

A vízöv munkája: mállasztás Fizikai Kémiai

A vízöv munkája: folyók nagy esés gyors folyás keskeny v-alakú meder nagy szemcséjű hordalék kevés hordalék kisebb esés lassabb folyás szélesebb u-alakú meder kisebb szemcséjű hordalék több hordalék nagyon kis esés lassú folyás széles sekély meder kisebb szemcséjű hordalék a legtöbb szállított hordalék

Üledékfajták, keresztirányú osztályozódás Folyóvízi üledékek Mederüledék (homok, kavics) Parti üledék (iszap, homokos iszap) Ártéri üledék (szerves iszap, agyag) Delta fácies (meder-, ártéri- és mocsári üledék) Osztályozódás gömbölyödés

A vízöv munkája: tengerpartok előrenyomuló tenger visszahúzódó tenger

A vízöv munkája:gleccserek, karsztok

A szél munkája abrázió defláció szállítás

Lösztípusok pleisztocén jégkori eolikus üledékek 0,02-0,05 mm

Egyéb hatások gravitáció (szállítás) növényzet (mállasztás) a gyökerek repesztő hatása kibocsátott nedvek kémiai mállasztó hatása a talaj vízháztartását befolyásoló szerepe elsősorban a párologtatáson keresztül növények maradványai szerves üledékben antropogén hatások egyre nagyobb mértékű és kihatású súlyos környezeti veszélyek közvetlen és másodlagos hatások bányászat, építés növényzetalakítás, vízkivétel, öntözés

Vízföldtani ismeretek

Hidrológiai ciklus

Vízföldtani ismeretek Felszíni vizek óceánok tengerek tavak belvizek jég felszínen lefolyó vizek folyók források Felszín alatti vizek szerkezeti víz (a kristályokba beépülve) kötött (kapilláris víz, vízpára) talajvíz (összefüggően kitöltve a hézagokat) karsztvíz (a mészkő repedéseiben) rétegvíz (vízzáró rétegek között)

Felszín alatti vizek fajtái

A nyomás alatti vizek fajtái

Speciális talajvízviszonyok általajvíz lebegő talajvíz a rétegzettség hatása

Talajvízszintet befolyásoló hidrológiai hatások A talajvíz jellegzetességei a mélységtől függően mélység befolyásoló hatások vízjárás 1 m-ig csapadékból közvetlenül táplálkozik erősen ingadozó, szabálytalan 1-5 m beszivárgás-párolgás-áramlás egyensúlya szabályos menetgörbe 5-7 m a párolgásnak már nincs szerepe csekély ingadozás 7 m-től a beszivárgás is jelentéktelen állandó vízszint

Forrástípusok A. talajvízforrás B. rétegforrás C. karsztforrás D. gátolt forrás E. átbukó forrás F. felszálló forrás G. felszálló forrás gyűrt rétegben H. időszakos karsztforrás 1. laza vízvezető réteg 2. vízzáró réteg 3. karsztos kőzet 4. vízvezető karsztos járatok 5. időszakos feltöltődő karszt 6. forrás 7. talajvízszint 8. a víz mozgásiránya

Magyarország felszíni vizei

Vízgazdálkodási feladatok Magyarországon

Magyarország földtana

ókor 235 millió évnél régebben lepusztult hegységrészei az alaphegység felét képezik kambrium nincs hazai előfordulás szilur palák (Balaton, Mecsek) devon mészkő és dolomit (Polgárdi, Észak- Borsod) karbon gránit, márvány (Velencei hg) palák (Soproni és Kőszegi hg) perm vörös homokkő (Balaton-felvidék, Mecsek, Bükk)

középkor 235 és 67 millió évvel ezelőtti időközben a hazánk területét fedő Thetisz-tenger teljes rétegsora az alaphegység felét adja részben a felszínen megjelenve triász mészkő, dolomit és márga (Bakony, Bükk, Mecsek, Aggtelek) jura mészkő, kőszén (Bakony, Gerecse, Mecsek) kréta mészkő, agyag, márga, bauxit (Dunántúli-középhegység, Mecsek)

harmadkor 2 és 67 millió évvel ezelőtti időközben A sekély tengerekből a hegységek szigetként emelkedtek ki, s partjaikon vastag üledékek képződtek, aktív vulkánosság is volt eocén agyag, breccsa, márga, mészkő (Vértes, Nógrád, Buda), barnaszén (Tatabánya) oligocén mint előbb hárshegyi homokkő és kiscelli agyag (Budapest) miocén agyag, mészkő, kőszén (Nógrád, Fertőrákos,Bp.) andezit (Mátra, Zempléni hg.) pliocén pannon homokos agyag és lignit (hegyperemeken) bazalt vulkánok (Balaton-felvidék, Nógrád)

Magyarország az oligocénban

negyedkor 2 millió éve tartó időszak szárazföldi viszonyok közt szélhordta és folyami üledékképződés pleisztocén jégkorszaki lösz (Dunántúli medence, Alföld) futó homok (Alföld) durva folyami hordalékok (Kisalföld) holocén futó homokok (Alföld) folyami hordalékok (nagy folyók mentén) öntéstalajok, tőzegek (kisebb folyók mentén)

Magyarország a pleisztocénban

A Kárpát-medence szeizmikus aktivitása és törésvonal hálózata

Kapcsolódó tételek 1. A Föld szerkezete, a földkéreg sajátosságai és anyagai. 2. Ásvány, kristály, kőzet fogalmak értelmezése, példákkal, a magmás kőzettéválás ásványtani vonatkozásai 3. A Földet alkotó kőzetek rendszere, a kőzetciklus, kitekintéssel a karbonciklussal való kapcsolatára 4. Reziduális és szediment talajok keletkezése jellemzőik. 5. A földkérget alakító endogén hatások. 6. A földkérget alakító exogén hatások. 7. A hidrológiai ciklus. A felszíni és a felszín alatti vizek jellemzése. 8. A földtörténeti korok és Mo földtani adottságainak áttekintése