Nyomorból nyomorba? Kitörés a Jobbik fõvárosából 2011. January 18. 13-15 ezres kisváros a Nyírség peremén, egy depressziós régió legrosszabb mutatójú kistérségének központja, kétezret meghaladó cigány népességgel: Tiszavasvári. A "Jobbik fõvárosa", egy romatelepekkel szegélyezett település, ahol egy alapítványi iskolában új módszerekkel próbálnak küzdeni a kisebbség integrációjáért. Felzárkóztatás, személyiségfejlesztés, közös foci, fõzés, együttolvasás. A városvezetés partnernek mutatkozik. Tiszavasvári 1997-ben még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy külön ballagtatták a nyolcadikos cigány gyerekeket, 2006-ban aztán Olaszliszkán bekövetkezett a város életét felbolygató tragédia: megölték Szögi Lajost, tiszavasvári tanárt. 2010-ben megint teljesen új színben tûnt fel a település: több évtizedes szocialista irányítás után, négyéves fideszes átvezetéssel, a Jobbik nyerte meg a választásokat, és most Fülöp Erik polgármester irányítja. Oláh cigányok, romungrók, magyarok - évszázados együttélésrõl van szó, a szakadék mégis óriási. Tiszavasvári becslések szerint kétezer roma lakója szinte teljes elszigeteltségben él a város szélén, három különbözõ helyen (Józsefháza, Széles út, az egykori tiszabûdi részek). Zárt közösséget alkotnak, ahova nem engednek be másokat, így a város mindennapjaiba is kevéssé folynak bele. Az oláh cigányok a szabolcsi városban a magyar nyelvet nem beszélik egymás közt, egyesek szerint ehelyett a lovárinak, mások szerint a gurvárinak egy speciális változatát használják. "Magam is meglepõdtem, hogy egymás között a mindennapi életükben a roma nyelvet használják, annak is egy nehezen beazonosítható változatát, egészen speciális szavakkal" - mesélte a Hírszerzõnek Kerekesné Lévai
Erika, a Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, és Középiskola igazgatónõje, aki ezt megelõzõen a város nyugati felében lévõ, Vasvári Pál Általános Iskolában dolgozott többek között a romungrók integrációján két évtizeden át. Sokan nem ismerik a magyar nyelvet Az igazgatónõ tapasztalatai szerint az oláh cigányok között van olyan gyerek, aki négyévesen még egyáltalán nem tud magyarul, s épp ez a hiány az egyik dolog, amit az iskolába kerülve le kell küzdeniük. Mivel azonban többségük telepi környezetben él a Széles úton, mély nyomorban, vezetékes víz és villany nélkül, olyan akadályok is felmerülhetnek tanulás közben, hogy a tankönyvben elõkerülõ mosógépet vagy gáztûzhelyet fel sem ismerik. "Sokan el sem tudják képzelni, milyen érzés lehet lefeküdni egy putriban, ahol 5-6 ember alszik egy nagy ágyon, és utána onnan jönni iskolába" - mondta lapunknak Kerekesné, majd hozzátette: persze az oláh cigányok között is élnek gazdagok, valódi palotákban. A Magiszterbe szinte kizárólag cigány gyerekek járnak - szegregációs vádakkal emiatt egy civil szervezet eljárást is kezdeményezett Tiszavasvári ellen az Egyenlõ Bánásmód hatóságnál. Kerekesné azt mondja, iskolájuk bárkit tárt karokkal vár, de mivel ebbe az épületbe (a Pethe Ferenc Általános Iskola volt itt korábban) évtizedek óta roma gyerekek járnak, nagyon nehéz és idõigényes változtatni az állóvízszerû helyzeten. "Láttam én már boldogtalan professzort"
Mivel a magyar nyelv hiánya mellett az írásbeliség is igen alacsony az érintett családokban (van olyan gyerek, aki negyedikre éri utol magát az írás-olvasás terén), az iskola tanterve az egyéni különbségekre épít, és egy lassított alapozással (fõleg elsõben és másodikban) kezdik az iskolás éveket - de általános tantervvel haladnak. A tanulás fontosságáról is szó esett - Tiszavasvári egy depressziós régió központja a Nyírség peremén, kétezres roma lakossággal, jobbikos polgármesterrel. A Magiszter alapítványi iskola új módszerekkel segítené a cigányok felzárkóztatását és integrációját. "Boldog, kiegyensúlyozott, önmagukat és családjukat eltartó embereket szeretnénk nevelni" - fejtette ki hitvallását a Hírszerzõnek Kerekesné, aki azt szokta mondani a gyerekeknek: "Láttam én már boldogtalan professzort, és boldog kétkezi munkást is". Az iskolában a komplex személyiségfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetnek (önismereti és szociális készségek csiszolása), a romákat is érintõ országos ügyeket, mint például a romagyilkosságok, vagy Szögi Lajos halála, az órákon is megbeszélik. "Szögi Lajos halálát nehezen élte meg a roma és a nem roma közösség is, rányomta a bélyegét a nem mindig harmonikus viszonyra" - mondta Kerekesné. Ezért is fontos, hogy az erõszakmentes életre készítsék fel a gyerekeket konfliktuskezelõ technikák tanításával. LL Junior: "Megérintett a dolog"
"Gondolkozzunk el a tolerancia jegyében, de ne gyûlöljünk az értelmetlen indulat hevében" Mindemellett olyan közösségi tereket próbálnak kialakítani, ahol egyrészt a pedagógusok találkozhatnak az oláh cigány szülõkkel, másrészt a roma és nem roma gyerekek is tölthetnek együtt idõt, ami egyébként egyáltalán nem jellemzõ. Ezért szerveznek apa-fiú focimeccseket, csapatvetélkedõket és közös fõzéseket, illetve ebbe a törekvésbe illeszkedik az Olvassunk együtt! kampány pénteki programja is, ahol LL. Junior, roma rapper olvasott, énekelt és táncolt együtt a Magiszter, és a Kabay János Általános Iskola diákjaival (utóbbiba vegyesen járnak gyerekek a városból). A két iskola diákjainak összehozása azért is volt nagyon fontos, mert, ahogy László Flóra, az Olvassunk együtt! kampány koordinátora mondta a Hírszerzõnek, Tiszavasvári nagyon kettéosztott; a kocsmától a közértig minden le van osztva romák és nem romák közt, és a gyerekek is gyakran elfordulnak egymástól a buszmegállóban. A kampány vezetõje azt reméli, hogy az ehhez hasonló közös élmények változtatnak majd ezen a mentalitáson. LL Junior negyedik albuma 2005 szeptemberében jelent meg Falak címmel, amely utalás arra, hogy ne ítéljünk el senkit a bõre színe miatt, és végre bontsuk le az egymás közé épített falakat, melyek nyitottságunk akadályai. LL Juniort ovációval fogadták az iskolások, a beszélgetést pedig késõbb roma nyelvvel megfûszerezve próbálta oldani - azt mondja, a gyerekek így könnyebben a bizalmukba fogadták. Korábban a rapper így nyilatkozott az oláh cigány nyelvrõl a romaweb.hu-nak adott interjújában: "Édesanyámék sokat beszéltek otthon cigányul, így sok minden ragadt rám. Varázsa volt, elragadott az íze. Olyan tüzes családi légkör volt, hogy ezt a mai napig sem adja vissza semmi". A rapper a Hírszerzõnek azt mondta, fantasztikus délelõtt volt: "Csodálatosak voltak a gyerekek, megérintett a dolog. Elmondtam nekik,
mennyire fontos a roma és a magyar nyelvtan, a tanulás, mert általa rengeteg mindenük meglesz: normális állás, egzisztencia, család. Kutya kötelességemnek éreztem, hogy eljöjjek ide, hiszen én is születhettem volna ide, mint ahogy édesanyám is Szabolcsban született, háznál, bábával. Nekem viszont meg kell mutatnom nekik, hogy igenis ki lehet törni". A város és a Magiszter Alapítvány között korrekt a kapcsolat A Jobbik országos programját követve a tiszavasvári városvezetés is a romák számára kialakított bentlakásos iskolákban látná a kitörés egyik lehetõséget, ahogy azt korábban Fülöp Erik polgármester a hvg.hu-nak is lenyilatkozta. Vona Gábor pártelnök szerint "a bentlakásos iskolák egyértelmû elõnye lenne, hogy kiszakítanák a cigány gyerekeket a felnõtté válásuk szempontjából káros családi környezetükbõl", illetve "ezzel a rendszerrel egy 'fordított szocializáció' is elindulhat, ami alapján a bentlakásos iskolákból hazatérõ gyerekek olyan alapvetõ dolgokra is felhívhatják családjuk figyelmét, mint például, hogy meg kell fésülködni, meg kell mosakodni, tisztán kell tartani a házat". Kerekesné ugyanakkor azt mondta lapunknak, hogy õk nem zárkóznak el semmilyen felvetés elõl, de a Jobbik országos programjának megvalósításához nincs közük. A választásoktól függetlenül dolgoznak Tiszavasváriban. Szeretnének ugyanakkor együttmûködni a mindenkori helyi önkormányzattal, és úgy tûnik, hogy a jobbikos polgármester a probléma jó ismerõjeként érdeklõdik terveik, munkájuk iránt. Bár kevés idõ telt el a Jobbik hatalomra kerülése óta, már folytattak tárgyalásokat a városvezetéssel, s idáig mindenben támogatják õket. "Korrekt, gyakorlatias megbeszélések voltak, nyitottak voltak, és õk is egyetértenek abban, hogy a cigány gyerekeket tanítani kell és szakmát kell adni a kezükbe."
Ezen kívül uniós tapasztalatokat is szeretnének beépíteni az iskola programjába, és õk is bemutatnák saját tapasztalataikat az EU többi országában, hogy a gyerekek a nyomorból majd ne a nyomorba kerüljenek vissza. C-PRESS - Hírszerzõ