A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Összehasonlító irodalom: Figyelemcélpontok LLM3010 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Fogarasi György 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Borbély András 2.4 Tanulmányi év II. MB+ MM 2.5 Félév 1. 2.6. Az értékelés módja vizsga 2.7 A tantárgy típusa Kötelező, alaptantárgy 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 A tantervben szereplő összóraszám 70 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor 14 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 8 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 8 Szemináriumok / házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 8 Konzultáció 2 Vizsgák 2 Más tevékenységek: 0 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi A II. év 1. félévében tartott Összehasonlító irodalom (LLY3010) előadás előzetes felvétele a tanulmányi szerződésbe 4.2 Kompetenciabeli
5. Feltételek 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei előadóterem, alkalmilag vetítő, laptop, hangszórók szemináriumi terem, alkalmilag vetítő, laptop, hangszórók 6. Elsajátítandó kompetenciák C1.1 Szakmai kompetenciák C1.2 C1.3 C1.5 Általános kompetenciák CT1 CT2 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az előadás célja a problémacentrikus komparatív vizsgálat demonstrálása. A figyelem kérdéskörének (elméleteinek, idiómájának és etimológiájának) körüljárása a vonatkozó elméleti hagyományok és a figyelem működését előtérbe állító műalkotások együttes értelmezésével valósul meg. Figyelemzavar, figyelemdeficit, figyelemmenedzsment néhány kifejezés a figyelemmel foglalkozó népszerű segédkönyvek szótárából. Úgy tűnik, mintha a jelenkor egyik szorongásának forrása a figyelem fölötti kontroll elvesztése volna. Az igény e (talán sosem volt) kontroll helyreállítására keresletet szül olyan gyorstalpalók iránt, melyek ahogy egy frissen megjelent könyv alcíme fogalmaz a figyelem tudatos irányításának köznapi praktikáit kínálják az addikciós kalandozással vagy szétszóródással szemben. Az előadás nem próbál versenybe szállni ezen a piacon.
Célkitűzése alapvetően kritikai. Ugyanakkor nem nélkülözi a nagyon is gyakorlati szempontokat és konzekvenciákat. A kutatás viszonyítási pontjául a klasszikus pszichológiai irodalom figyelem-meghatározása, a figyelemnek felfokozott érzékelésként, fókuszálásként vagy összpontosításként, vagyis egyfajta célzásként való elgondolása szolgál. Saját vizsgálódásunk kiindulópontja ezzel szemben inkább diszkurzív vagy tropologikus: a figyelem fogalmát mint idiómát vesszük szemügyre, a figyelem fogalmához annak nyelvi beágyazottsága felől közelítünk. A félév első felében a figyelem három idiomatikus vetületét elemezzük: a feszülés, a fizetés és a fordulás mozzanatát. A félév második felében immár a szoros nyelvi összefüggéseken túl három további kritikai aspektust járunk körül: a figyelemnek a technikával, a teatralitással és a terrorizmussal való kapcsolatát. Az elemzések során külön figyelmet fordítunk arra, hogy a célzó figyelem egyúttal megcélzott figyelem is (mely csakis annyiban lehet képes odafordulni bármihez, amennyiben odafordítják, azaz terelésül mozgásának útjába helyeznek ezt vagy azt). Megpróbálunk számot vetni a figyelemcélpontok ilyetén ambivalenciájával. Az olvasmányok túlnyomó többségét a vonatkozó elméleti diskurzus klasszikusai adják (William James, Jonathan Crary, Adam Smith, Edmund Burke, Oswald Spengler, Martin Heidegger, Walter Benjamin, Alex P. Schmid, Carl Schmitt, Arisztotelész, Immanuel Kant, Edmund Burke, Samuel Weber), de elemzünk költészetet (Thomas Gray, William Wordsworth), regényrészletet (Daniel Defoe, Karl May) és filmet (Alfred Hitchcock, James Cameron) is. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzés ek 1. Bevezetés: a figyelem elméletei és idiómája (James, előadás Crary) 2. Figyelemfeszülések (Smith, Burke) előadás és 3. Figyelemfizetések (Gray, Wordsworth) előadás és 4. Figyelemfordulások (Wordsworth) előadás és 5. Figyelem és technika 1. (Spengler, Heidegger) előadás és szövegelemzés 6. Figyelem és technika 2. (Heidegger) előadás és 7. Figyelem és teatralitás 1. (Benjamin) előadás és
8. Figyelem és teatralitás 2. (Hitchcock) előadás és filmelemzés 9. Figyelem és terrorizmus 1. (Schmid, Schmitt) előadás és 10. Figyelem és terrorizmus 2. (Arisztotelész, Kant) előadás és 11. Figyelem és terrorizmus 3. (Burke, Weber) előadás és 12. A figyelem nyoma (Defoe, May) előadás és 13. A figyelem nyoma (Cameron) előadás és filmelemezés 14. Összefoglalás előadás Könyvészet William James, Attention, in The Principles of Psychology (1890). Jonathan Crary, Modernity and the Problem of Attention, in Suspension of Perception (Cambridge, MA: MIT Press, 2001). Adam Smith, Az erkölcsi érzelmek elmélete, 1759 (1. rész, 1. szakasz, 1. fej.: A szimpátiáról), in Brit moralisták a XVIII. sz. ban (Budapest: Gondolat, 1977). Edmund Burke, Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően, 1757/59 (4. rész, 2 5. fej.) (Budapest: Magvető, 2008). Thomas Gray, Elégia egy falusi temetőben, 1751, in Klasszikus angol költők I. (Budapest: Európa, 1986). William Wordsworth, Sorok a tinterni apátság fölött, 1798, in Wordsworth és Coleridge versei (Budapest: Európa, 1982). William Wordsworth, Esszék sírfeliratokról, 1810, Pompeji 1997/2 3. William Wordsworth, Residence in London, 1805/50 (kézirat) Oswald Spengler, Ember és gép, 1931 ( A technika mint az élet taktikája, Növényevők és ragadozók ) (). Martin Heidegger, A világkép kora, 1938, in MH, Rejtekutak (Budapest: Osiris, 2006). Martin Heidegger, Kérdés a technika nyomán, 1953, in A későújkor józansága II., szerk. Tillmann J. A. (Budapest. Göncöl, 2004). Martin Heidegger, Az állvány, 1949 (kézirat). Walter Benjamin, A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, 1938, in WB: Kommentár és prófécia (Budapest: Gondolat, ); szerk. Zoltai Dénes (Budapest: Gondolat, 1969), 301 334.; vagy A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában, ford. Kurucz Andrea, <http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html>. Alfred Hitchcock, Hátsó ablak (Rear Window), 1954 (film). Fogarasi György, A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál, Apertúra 2010/ősz <http://apertura.hu/2010/osz/fogarasi2> Alex P. Schmid és Jenny de Graaf, Az erőszak mint kommunikáció (A terroristák sajtómédia használata), in A posztmodern (Budapest: Gondolat, 1992). Alex P. Schmid, The Definition of Terrorism, in The Routledge Handbook of Terrorism Research (London: Routledge, 2011). Carl Schmitt, A partizán elmélete, in CS: A politikai fogalma (Budapest: Osiris, Pallas, Attraktor, 2002). Arisztotelész, Retorika (Budapest: Telosz, 1999), 2. könyv, 4 5. fej. Immanuel Kant, A fenséges analitikája, in Az ítélőerő kritikája, ford. Papp Zoltán (Szeged: Ictus, 1997; Budapest: Osiris, 2003). Immanuel Kant, Az örök békéről, in Történelemfilozófiai írások (Szeged: Ictus, 1997).
Edmund Burke, Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően, ford. Fogarasi György (Budapest: Magvető, 2008). Samuel Weber, Theatricality as Medium (New York: Fordham, 2004). Daniel Defoe, Robinson Crusoe, 1719 (Budapest: Európa, 1996). Karl May, Winnetou I IV, 1878 1910 (5., 13. fej.), A medveölő fia, 1887 (9. fej.) James Cameron, Két tűz között (True Lies), 1994 (film). 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzés ek 1. Bevezetés: a pszichoanalízis és az irodalomtudomány viszonyának kritikai tisztázása 2. A mítosz mint elfojtás. A felvilágosodás és a mítosz, a mítosz és a modernitás kapcsolata. Homérosz: Odüszeia 3. Az értelem álma szörnyeket szül. Francisco Goya: Szaturnusz felfalja gyermekeit 4. A fantasztikum és a kísérteties. E. T. A. Hoffmann: A homokember 5. Polifónia vagy apakomplexus? I. F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek 6. Polifónia vagy apakomplexus? II. F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek 7. A művészet és a tömeg. Charles Baudelaire: A modern élet festője Kötelező szépirodalmi olvasmányok: Homérosz: Odüszeia, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1986. (Vagy bármely más kiadás) E. T. A. Hoffmann: A Homokember, in: Uő., Az arany virágcserép, Budapest, Európa Kiadó, 1982. F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1991. (Vagy bármely más kiadás) Charles Baudelaire: A modern élet festője, in: Uő., Válogatott művészeti írásai, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964, 129-163. (Vagy bármely más kiadás) Kötelező szakirodalmi olvasmányok: Terry Eagleton: Pszichoanalízis, in: Uő., A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Budapest, Helikon Kiadó, 2000, 133-167. Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás?, in: Uő., A vallás a puszta ész határain belül és más írások, Budapest, Gondolat Kiadó, 1974, 80-89. (http://mek.niif.hu/06600/06616/html/#14) Theodor W. Adorno: Odüszeusz, avagy mítosz és felvilágosodás, in: Uő., A felvilágosodás dialektikája, Budapest, Atlantisz Kiadó, 2011, 65-106. Földényi F. László: A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza, in: Uő., A festészet éjszakai oldala, Budapest/Pozsony, Kalligram Kiadó, 2004, 167-344. Sigmund Freud, A kísérteties, in: Erõs Ferenc Argejó Éva (szerk.), Sigmund Freud Mûvei, IX, Mûvészeti írások, Budapest, Filum, 2001, 245 281. Sigmund Freud: Dosztojevszkij és az apagyilkosság, in: Bókay Antal, Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Budapest, Filum, 1998. Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái, in: Uő., A szó esztétikája, Budapest, Gondolat Kiadó, 1976, 29-147. Karl Marx: Az áru fétisjellege és ennek titka, in: Uő., A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1973, I, 74-85. Ajánlott olvasmányok: Sigmund Freud: Esszék, Budapest, Gondolat, 1982. Interpretációk: E. T. A. Hoffmann: Regények és elbeszélések Olvasatok, szerk. Günter Sasse, Budapest,
Láva Kiadó, 2006. Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe, szerk. Kroó Katalin, Budapest, Bölcsész Konzorcium kiadása, 2006. Jacques Derrida: Marx kísértetei: Az adósállam, a gyász munkája és az új Internacionálé, Pécs, Jelenkor, 1995. Jacques Derrida: Az idő adománya. A hamis pénz, Budapest, Gond-Cura Alapítvány/Palatinus Kiadó, 2003. 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Jártasság a témában és a szakirodalomban A megadott vizsgafeladatra koncentrálás Az írásbeli vizsgadolgozat szövegszervezése 10.5 Szeminárium Órai aktivitás, vitakészség Kiselőadások minősége Szemináriumi dolgozat 10.2 Értékelési módszerek Írásbeli vizsga 50% órai aktivitás pontozása 25% Szemináriumi dolgozat 25% 10.3 Ennek aránya a végső jegyben 10.6 Minimális követelmények Szépirodalmi szövegek elolvasása óráról órára A kötelező szakirodalom elolvasása Jelenlét a szemináriumon (1 hiányzás megengedett) A félév során egyszer szemináriumi vitaindítót tartani 7-8 oldalas dolgozat megírása Vizsgatétel az előadás anyagából