SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 2015. június 2. STRATÉGIA 2014 KONZORCIUM 1

A munka keretei A munka outputjai Stratégia 2014-2023 Program 2014-2017 A munka főbb lépései Felülvizsgálat: helyzetfeltárás és megalapozó vizsgálatok 2014. november Stratégia és Program egyeztetési változat készítése 2015. április SKV, társadalmi egyeztetés 2015. június Stratégia és Program véglegesítése 2015. július 2

A stratégia tárgya és időtávja A stratégia megalapozása a magyarországi iszapgazdálkodás részletes helyzetelemezése és helyzetértékelése A stratégia célrendszere az iszapgazdálkodás fejlesztése során megvalósítandó mérhető célok rögzítése A stratégia eszközrendszere a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározása Az output-, eredmény- és hatásindikátorok nyomon követése a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei, a Stratégia megvalósítása, monitoring rendszere Az értékelés alapelvei 3

A stratégia tárgya és időtávja A stratégia kiterjed a 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben szereplő 602 db 2 000 LE feletti biológiai tisztítókapacitású szennyvíztisztító telepre, a rendeletben nem szereplő, 2 000 LE alatti biológiai tisztítókapacitású, 236 db szennyvíztisztító telepre és az ország összes településére. A stratégiaalkotás alapjai az EU programkészítési módszerei (LFA), az EU hatásvizsgálati módszerei, a projektek előkészítésével kapcsolatos követelményrendszer, elsősorban a költség-haszon elemzési módszerek. A Stratégia időtávja középtávú szakpolitikai stratégia (38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet), időtávja 10 év (2014-2023), magában foglalja a 4 éves (2014-2017), rövid távú Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Program 2014-2017 (a továbbiakban: Program) eszközrendszerét. 4

A stratégia fogalmi keretei sűrítés stabilizálás iszapkezelés víztelenítés iszapszállítás szárítás komposztálás iszapgazdálkodás iszap mezőgazdasági hasznosítása komposzt mezőgazdasági hasznosítása iszaphasznosítás- és ártalmatlanítás rekultivációs hasznosítás outputok szállítása energetikai hasznosítás lerakás 5

A stratégia készítés módszere Beavatkozási logika: probléma-cél-eszköz 6

PROBLÉMA CÉL ESZKÖZ Az iszapkezelés kismértékben elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése Az iszapkezelés hatékonyságának növelése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony. A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják. A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre. Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak. A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot. Az energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, fokozatos kiépítése Menedzsment eszközök 7

Megalapozás 8

A keletkező iszap jelenlegi mennyisége Az összes szennyvíztisztító telep 2013. év végi terhelése 8 750 148 LE üzemeltetői adatgyűjtés és az OSAP és TESZIR adatok összevetése alapján Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: 179 378 t sza/év. A lakosegyenértékre vetített fajlagos szárazanyag tartalom: 20,5 kg/le év. Egy probléma: 100 000 Szennyvíziszap szárazanyag (t/év) adatok szóródása bevallott adat / LE terhelésből számított adat (%) Sorozatok1 OSAP_2012_2000 LE fölöttiek 10 000 Sorozatok2 OSAP_2013_2000 LE fölöttiek Üzemeltetők_2014_2000 LE Sorozatok3 fölöttiek 1 000 100 10 1 1 000 10 000 100 000 1 000 000 Szvt. telep kapacitás (LE) 0 9

Egyik következmény: Forrás: TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Időszak: 2011. január 01. 2012. december 31. Kiadva: 2014. június hó (továbbiakban Országjelentés) Megjegyzés: A 2012 év előtti adatok nem, a 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek voltak! 10

Megoldás: Javítani kell az üzemeltetői adatszolgáltatás minőségét Ennek eszközei: 1. beavatkozási fokozat kérdőívek színvonalának javítása átgondoltabban szerkesztett kérdőívek, az adatszolgáltatási igény minimálisan szükségesre csökkentése, a különböző célra készült adatigények összehangolása, a többszörös ismétlődések megszüntetése, a nyilvánvalóan hibás adatok automatikus szűrése. 2. beavatkozási fokozat eszközök biztosítása az üzemeltetők számára oktatás intézményesítése, hiányzó tárgyi eszközök biztosítása (pályázati lehetőség). 3. beavatkozási fokozat hibás adatszolgáltatás szankcionálása adatszolgáltatás elmaradása esetén, javításra való felhívás ellenére hibás adat esetén. 11

A keletkező mennyiség előrejelzése A várható távlati terhelés összesen: 12 214 124 LE A jogszabályban előírt 599 db agglomeráció távlati szv. terhelése: 12 041 042 LE. A 2000 LE alatti telepek távlati terhelése 173 082 LE. A keletkező iszapmennyiségek trendje Év Terhelés (LE) Keletkező iszap (t sza./ év) 2013 8 750 148 179 378 2016 10 992 712 225 351 2023 11 603 418 237 870 2027 12 214 124 250 390 12

Az iszapkeletkezés térségi jellemzése, 2013 13

Az iszapkeletkezés változása 2027-re 14

Szennyvíztisztító telepek kiterheltségének megoszlása (2013 évi/2027 évi terhelés) 15

Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítása, ártalmatlanítása Magyarországon 2013-ban, megyénkénti összesítésben 16

Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítási lehetőségei Magyarországon 2013-ban 17

Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 1. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei nem szigorodnak jelentősen (t/év) 18

Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 2. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei jelentősen szigorodnak (t/év) 19

Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete Iszapkezelési létesítmények várható elhelyezkedése 2027-ben 20

Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete Iszaphasznosítási létesítmények várható elhelyezkedése 2027-ben 21

A Stratégia alapvetései I. A nemzetközi áttekintés alapján meghatározott trendeket figyelembe kell venni, de szelektálni kell azokat, a következő szempontok szerint: Magyarország anyagi teherbíró képessége, a rendelkezésre álló hazai ipari potenciál, a fenntartható üzemeltetés. Az iszapgazdálkodás magyarországi helyzete 2013-ban nem tekinthető rossznak: Ezért nem lehet általános célkitűzésünk egy átfogó, teljesen új iszapgazdálkodási szisztéma kialakítása. Szó sem lehet arról, hogy az iszapkezelés korszerűbbnek ítélt technológiai megoldásai miatt nagyarányú átépítés kezdődjön meg. Javaslataink csak azokra az esetekre vonatkozhatnak, amikor egyéb okok is indokolják a létesítmények fejlesztését. Mindezek miatt számos elvi megoldási javaslatot, fejlesztési irányt határozzunk meg és csak korlátozott mértékben kreáljunk projekteket. Figyelemmel kell lenni az átalakulóban lévő üzemeltetői rendszer jövőbeni sajátosságaira. Az üzemeltetői hálózat koncentrálódása kedvező lehetőséget biztosít a térségi megoldások számára. 22

A Stratégia alapvetései II. A jól megválasztott iszapgazdálkodási Stratégia, kedvező lehetőséget teremthet a hazai ipar innovációjának támogatására is. A hasznosítási megoldás az iszapgazdálkodás meghatározó tényezője. Olyan kezelési módszereket kell alkalmazni, amelyek optimálisan szolgálják ki az iszap hasznosítási technológiát. A javasolt hasznosítási megoldásoknak figyelembe kell vennie az Ország specifikus helyzetét: viszonylag fejlett, nagy területekre kiterjedő mezőgazdaság, fejlődő ipar. Meg kell tartani a 2006-os Stratégia egyik alapvetését. Nem elég egy műszaki megoldással 100% kapacitást biztosítani. A hasznosítás módszereit diverzifikálni kell és összesen mintegy 120%-150%. kapacitást célszerű biztosítani. A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a következő évtizedekben meghatározó eleme marad a magyarországi iszapgazdálkodásnak. Sok szó esik az iszap megengedett szennyezőanyag (káros anyag) koncentrációjának esetleges szigorításáról. JELENLEG NEM SZÓLNAK ÉSZÉRVEK A HASZNOSÍTÁSI HATÁRÉRTÉKEK SZIGORÍTÁSA MELLETT! Megjegyzés: Idő-szűke miatt erről csak ennyit, ha igény van rá, a vitában részletesen kitérhetünk a probléma tárgyalására. 23

A Stratégia alapvetései III. Előtérbe kell helyezni a szakszerű komposztálást (minősített komposzt készítését). Megfontolásra javasolt a homok és/vagy alacsony szervesanyag tartalmú talajok szennyvíziszap komposztokkal való javítása. A rekultiváció, tájsebek gyógyítása, revitalizáció gyűjtőneveken folytatott tevékenység is lényeges eleme kell, maradjon az iszapgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Fontos szempont azonban, hogy mely időpintig vehető számításba ilyen területek megléte. Nem vitatható, hogy az égetés távlatban kényszerűen - fontos eleme lesz az iszaphasznosításnak (főként Budapesten, továbbá a meglévő kapacitások kihasználásával). A települési szennyvíziszapok deponálásának részaránya ma Magyarországon 2%. A probléma megoldottnak tekinthető, nem része a Stratégiának. 24

Iszapgazdálkodási technológiák vizsgálata A Felülvizsgálat munkarész keretében 2014-ben 49 mintatechnológiát vizsgáltunk meg társadalmi hasznosság szempontjából, prioritási sorrendet állítottunk fel a technológia megoldások alkalmazására: A fajlagos nettó haszon jellemzően nő a kapacitás növekedésével (térségi iszapkezelő rendszerek!). Az azonos kapacitású változatok között a komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása kedvezőbb, mint az energetikai hasznosítás. A mg. hasznosításnál alig alacsonyabb a fajlagos nettó haszon rekultivációs hasznosítás esetén, A szennyvíziszap RDF-el való együttégetése kedvezőbb a monoégetésnél. A szállítási megoldások társadalmi hasznosság vizsgálata alapján egyértelműen a közúti szállítás optimális. 25

Iszapkezelési térségek vizsgálata Kijelölésük a spontán módon létrejött iszapkezelési együttműködéseket figyelembe véve költség-hatékonysági és megvalósíthatósági szempontok alapján történt. Javaslat az iszapkezelési térségekre (45 db): 26

Cél- és eszközrendszer 27

PROBLÉMA CÉL ESZKÖZ Az iszapkezelés kismértékben elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése Az iszapkezelés hatékonyságának növelése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony. A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják. A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot. A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre. Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak. Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése Az energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, fokozatos kiépítése Menedzsment eszközök 28

Fejlesztési eszközök I. Iszapkezelés (a cél és eszközrendszerben felsoroltaknak megfelelően) Mintaprojektek Célja: Hazai tapasztalatot szerezni az iszapkezelési technológia legújabb trendjeiről Anaerob stabilizálás alkalmazása egyre kisebb kapacitású telepeken rothasztó fejlesztés10 telepen (RV projektek) A fentiek lehetőségét alapvetően a kisebb kapacitású gépegységek kifejlesztése és a biogáz hasznosítás javuló hatásfoka biztosítja mikroturbinák, üzemanyagcellák alkalmazásuk célszerűen a fenti telepeken. Az iszap víztelenítésre nem szükséges mintaprojekt a kisebb telepek problémája a területi szerveződés keretében megoldható. A komposztálásra nem szükséges mintaprojekt a minősített komposzt előállítására való áttérés a Stratégia külön eleme (lásd később). A szárítás nem indokol mintaprojektet. Területi szerveződés elősegítése Célja: Az iszapkezelés gazdaságosabbá tétele Növekvő kapacitások javuló hatékonyság. A kis telepek hiányzó, vagy elavult kapacitásainak pótlása a központi telepen gazdaságosabban oldható meg (illetve egyáltalán megoldható!). Az iszaphasznosító felé nagyobb kapacitások lekötése egyenletesebb, ill. az igényekhez igazodó ütemű iszapszállítás. Az iszapkezelési térségek körülhatárolása csak javaslat, megvalósítása az üzemeltetőkön múlik. Teljes megvalósulása a Stratégiai időtávot meghaladó célkitűzés. 29

Fejlesztési eszközök II. Iszap hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése Célja: A mezőgazdasági hasznosítás növelése, de legalább szinten tartása A biztonságos minőség érdekében további elmozdulás a szakszerű komposztálás irányába termék minősítésű komposzt előállítása minden szennyvíztisztító telepi komposztálóban. Szemléletformálás menedzsment eszközöknél. Energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása Célja: Az iszaphasznosítás biztonságának növelése hasznosítási módok diverzifikálása, ehhez hasznosítási kapacitások biztosítása. Rekultivációs felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése Célja: A fogyó kapacitások ésszerűbb kihasználása Az iszaphasznosítás fejlesztési céljainak megvalósítása alapvetően a Budapesti energetikai hasznosítási projekt megvalósítása. 30

Fejlesztési eszközök III. Néhány gyakori téves hiedelem az iszapkezelési technológiai lehetőségeit illetően A szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg csökkentési lehetőségei: Erre a célra egyetlen ipari méretekben alkalmazható technológia létezik a rothasztás. Ez az eljárás számottevően csökkenti az iszap szerves hányadának tömegét, azonban csak korlátozottan alkalmazható (kapacitáshatárok miatt), továbbá az iszap kezelés céljára felhasznált szerves anyag hiányozni fog a hasznosításnál (mg. szerves agyag igénye, energetikai hasznosításnál fűtőérték csökkenés) a reális lehetőségeket a Stratégia keretében kihasználjuk. Más számításba vehető technológia nem létezik hibás az az elképzelés, hogy az iszapkezelési technológia fejlődésével a szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg a jövőben csökkenni fog. Az iszap káros anyag koncentrációjának csökkentési lehetőségei: Erre a célra ipari méretekben alkalmazható technológia nem létezik. A probléma kizárólag cső-elei beavatkozással, az ipari kibocsátás csökkentésével kezelhető! Hibás az az elképzelés, hogy a mezőgazdasági elhelyezés határértékeinek szigorítása alacsonyabb szennyezettséget (főként nehézfém tartalom csökkenést) biztosító technológiák alkalmazására kényszeríti az üzemeltetőket! A határértékek szigorításának egyetlen következménye lehet visszaszorul a mezőgazdasági hasznosítás és előtérbe kerül az energetikai hasznosítás ezzel elpazaroljuk az iszapokban lévő szerves anyagok és tápanyagok jelentős részét, csökkentjük a fenntarthatóságot. Az iszapban feldúsult mikro-szennyezők (főként gyógyszermaradványok) kockázata: A gyógyszermaradványok alapvetően vízoldhatóak, az iszapban nem dúsulnak fel. A probléma nem az iszaphasznosításnál, hanem a tisztított szennyvizek befogadóra való hatásánál jelentkezik. 31

Mintaprojektek Az iszapkezelési technológia legintenzívebben fejlődő eleme a gázhasznosítás (akár 30-50%-os villamos energia termelési hatásfok növekedés is elérhető). Azok közül a szennyvíztisztító telepek közül választottunk, amelyek új rothasztót kapnak. Mikroturbinák (kompakt gázturbinák) alkalmazása (Kisújszállás, Balatonlelle, Esztergom). 29. ábra: Az üzemanyag cellák működési elve 32

Biogáz hasznosítása üzemanyagcellás rendszerrel (Esztergom). Az üzemanyag cellák működési elve 33

A térségi fejlesztési lehetőségek meghatározása Kapacitások Mire alkalmas a kiválasztott 54 központi telep mai kiépítettsége mellett, a kapcsolódó szennyvíztisztító telepek és a térség jelenleg még nem csatornázott települései távlati igényeinek kielégítése terén? rothasztás (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: elő- és utósűrítés, gázhasznosítás, stb. anaerob stabilizálás nem, RV-k 10 rothasztó igen), víztelenítés (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: vegyszer előkészítés és kondicionálás, stb.), szárítás, komposztálás tekintetében. Igények Tételesen megvizsgáltuk a térségi iszapkezelő rendszerekbe bevont további 596 db szennyvíz-tisztító telepet (amelyek nem központi telepek) abból a szempontból, hogy célszerű-e iszapkezelésük valamely lépését az iszapkezelési térségi központban, közösen végezni? Milyen esetekben indokolt a térségi iszapkezelő kapacitás igénybevétele? ha elavult technológia található a helyi telepen, pl.: iszap stabilizációra: kétszintes ülepítő, vagy felületi levegőztetés (pl. oxidációs árok), iszap víztelenítésre: iszapágy, stb. régebben jóval 2000. előtt - helyezték a telepet üzembe (a stratégiai időtáv végén ezek már 20-30 éves telepek lesznek), hiányzik egy, vagy több technológiai lépcső (pl. víztelenítés). 34

Példa a közös technológiai elemekre vonatkozó igények meghatározására Település Van szvt. telep? Település lakosszáma (fő) Telep biológiai kapacitása (LE) Térségi iszapkezelő rendszer neve Közonti telep? Térségi iszapkezelsi technológia Közős rothasztás (idegen LE) Közős víztelenítés (idegen LE) Közős komposztálás (idegen LE) Közős szárítás (idegen LE) Csatornázatlan településekről távlatban megjelenő töbletterhelés (LE) Szv. agglomeráció neve Acsa 0 1407 Aszódi 0 Püspökhatvan Aszód 1 6 163 22 916 Aszódi 1 vízt. komp. - - - - Aszód Bag 0 3710 Aszódi 0 Aszód Csővár 0 633 Aszódi 0 Püspökhatvan Dány 1 4 424 1 359 Aszódi 0-1 359 1 359 - Dány Domony 0 2159 Aszódi 0 Aszód Erdőkürt 0 486 Aszódi 0 486 Nincs szv.tisztítás! Galgagyörk 0 1087 Aszódi 0 Püspökhatvan Galgahévíz 0 2489 Aszódi 0 Tura Galgamácsa 0 1854 Aszódi 0 Aszód Hévízgyörk 0 2997 Aszódi 0 Aszód Iklad 0 2031 Aszódi 0 Aszód Isaszeg 1 11 210 7 228 Aszódi 0-0 0 - Isaszeg Kálló 0 1458 Aszódi 0 1 458 Nincs szv.tisztítás! Kisnémedi 0 640 Aszódi 0 Aszód Püspökhatvan 1 1 453 4 160 Aszódi 0-0 4 160 - Püspökhatvan Püspökszilágy 0 756 Aszódi 0 Aszód Tura 1 7 721 10 559 Aszódi 0-0 10 559 - Tura Vácegres 0 849 Aszódi 0 Aszód Váckisújfalu 0 409 Aszódi 0 Aszód Vácszentlászló 1 2 040 (prü) 0 Aszódi 0-0 2 040 - Vácszentlászló Valkó 0 2427 Aszódi 0 Vácszentlászló Zsámbok 0 2352 Aszódi 0 Vácszentlászló Térség összesen: 1 359 18 118 1 944 35

Az igények országos áttekintése: Ezt követően kerülhetett sor a központi telepek egyes technológiai elemeire előirányzott, külső forrásból származó többletterhelések központi telepenkénti, majd országos összesítésére. Országos szinten: mintegy 0,5 millió LE igényt merült fel közös rothasztásra (megoldható), közel 1 millió LE igényt merült fel a közös víztelenítésre (ezek részben mobil víztelenítőket jelentenek!), Igen nagy igény merült fel a közös komposztálásra (ezek részben elégíthetők ki a szennyvíztisztító telepeken, részben az önálló, vagy más célú komposztálókon!). Megjegyzés: Az alacsony kapacitású telepek komposztálóit, különösen, ha a telep 2000 előtt épültek, általában célszerű lesz felszámolni, és a komposztálást az iszapkezelési térségi központban, vagy valamely önálló komposztálóban végezni. 0,2 millió LE megalapozott igény van a közös szárításra (megoldható). 36

Térségi fejlesztési javaslatok Középtávon 18 iszapkezelési térségben, 20 db telepnél azonosítható olyan mértékű iszapkezelési kapacitáshiány, ami miatt fejlesztésük a Stratégia keretében (2023-ig) indokolt lehet. ISZAPKEZELÉSI AGGLOMERÁCIÓK AGGLOMERÁCIÓS KÖZPONTOK KAPACITÁSNÖVELÉSI IGÉNYEK SZVT. TELEP FEJLESZTÉS Iszapkezelési agglomeráció neve Iszapkezelési agglomeráció terhelése (LE) Iszapkezelési agglomerációs központ neve (szvt. telep) Szvt. telep jelen kapacitása (LE) Rothasztó kapacitásnövelési igény (LE) Víztelenítő kapacitásnövelési igény (LE) Szárító kapacitásnövelési igény (LE) Komposztáló kapacitásnövelési igény (LE) JAVASLATOK A szárító és a komposztáló kapacitást a jelenlegi duplázásával javasolt Bakonyi 238 679 Veszprém 122 373 - - 141 658 141 658 fejleszteni. Balassagyarmati 67 103 Balassagyarmat 22 500-30 726 - A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. Bólyi 61 248 Bóly 14 167-19 900 - A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. Dombóvári 42 021 Dombóvár 33 000-38 969 - A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. Kecskeméti 534 363 Cegléd 40 625 16 625 16 625 - A rothasztó és víztelenítő kapacitást 50% -kal érdemes növelni. A komposztáló kapacitást 50% -kal érdemes növelni. Célszerű Kéthelyi 35 744 Kéthely 40 833 - - 18 797 minősített komposzálóvá fejleszteni. Kincsesbányai 10 961 Kincsesbánya 4 117-1 381 - A rothasztó és víztelenítő kapacitást 50% -kal érdemes növelni. Kiskunhalas-Kalocsai 166 637 Kalocsa 56 667 - - A komposztáló kapacitást érdemes megduplázni. Célszerű minősített 86 372 komposzálóvá fejleszteni. " Kiskunhalas 25 000-22 861 - A víztelenítő kapacitást duplájára célszerű növelni. A telep kicsi. Az újonnan építendő rothasztót érdemes dupla Kisújszállási 150 791 Kisújszállás 8 515 50 555 50 555 - kapacitásúra kialakítani, hasonlóképen a víztelenítést is. Egyéb rothasztási igények nem elégíthetők ki a térségben, a további víztelenítési igény pedig mobil berendezéssel elégíthető ki. A rothasztó víztelenítő és komposztáló kapacitást 50% -kal érdemes Körmendi 28 412 Körmend 20 000 5 311 5 311 5 311 növelni. Utóbbit célszerű minősített komposzálóvá fejleszteni. Mosoni 153 389 Mosonmagyaróvár 53 888 50 852 50 852 - A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes duplára növelni. Nyíregyházi 452 192 Nyíregyháza 133 333 61 547 65 047 - A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes 50%-kal növelni. A víztelenítő kapacitást 50%-kal érdemes növelni. A minősített Orosházi 155 091 Orosháza 52 470-26 171 146 572 komposztáló kapacitást reálisan duplájára lehet növelni. A többi komposztálási igény más komposztálókban kerülhet kielégítésre. Sátoraljaújhelyi 70 331 Sátoraljaújhely 27 870-32 502 A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes duplára növelni. További 44 007 víztelenítési igények mobil berendezéssel, komposztálási igények a térség egy másik komposztálóján elégíthetők ki. Siófoki 72 790 Siófok 95 000 37 490 37 490 - A rothasztási és víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. Szentesi 338 432 Szentes 100 000-44 742 - A víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. Tapolca-Keszthelyi 139 019 Tapolca 30 000 9 476 9 476 - Az új rothasztót érdemes 30-50%-kal nagyobbra méretezni. A víztelenítési kapacitást célszerű 30-50%-kal növelni. Tatabányai 296 012 Esztergom 30 000 10 479 - - Az új rothasztót érdemes 30-50%-kal nagyobbra méretezni és ennek megfelelő kapacitásúra fejleszteni a víztelenítést. " Tatabánya 118 258 34 176 54 176 - A rothasztási és víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. 37 Új rothasztót is kap

A Stratégiába integrált 10 új rothasztó (RV-projektek) Balatonlelle 46 600 LE Dunakeszi 82 500 LE Esztergom 30 000 LE Jászberény 70 416 LE Kisújszállás 8 515 LE Ózd 57 000 LE Salgótarján 75 000 LE Tapolca 30 000 LE Tiszaújváros 29 400 LE Vác 116 643 LE 38

Komposztáló fejlesztési projektek Minden olyan szennyvíztisztító telepi komposztálónál, amelynél ez még nincs rendezve, javasoljuk a minősített komposzt előállításához szükséges fejlesztéseket. Komposztálók fejlesztése termékké nyilvánítási céljából Szennyvíztisztító Megjegyzés telepi komposztáló Balatonlelle Nagykanizsa Kéthely + 50%-os kapacitásnövelés Kalocsa Körmend + 50%-os kapacitásnövelés Sátoraljaújhely Szekszárd 39

Térségi iszapkezelő rendszerek egyedi vizsgálata 40

Az iszaphasznosítás fejlesztési igényei A mezőgazdasági hasznosítás a minősített komposztra való áttérést igényli (lásd: iszapkezelési fejlesztések), továbbá nem szerkezeti beavatkozásokat (szemléletformálást) A rekultivációs hasznosítás nem követel meg a Stratégiától fejlesztéseket, csak a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb felhasználását (lásd: Budapesti iszapok). 2040-re az energetikai hasznosításnak el kell érnie a 70 000 t/év, más szcenárió szerint a 95 000 t/év iszap szárazanyag nagyságrendet, kapacitás oldalról célszerűen 100-120 ezer tonnát. Erre az időpontra ütemezetten kell megvalósítani a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közös fejlesztéseket: a Budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt megvalósítása (középtávon 54 000 iszap t sza /év vegyes hulladékkal égetve), csatlakozás a meglévő erőművekhez (Mátrai erőmű, Vértesi Erőmű (középtávon egyenként 20 000-30 000 iszap t sza /év) csatlakozni az esetleges további RDF energetikai hasznosító mű beruházásokhoz (távlatban összesen akár 25 000-45 000 iszap t sza /év is lehet). 41

Stratégiai fejlesztési eszközök összegzése 42

Menedzsment eszközök: Szabályozás A szennyvíziszap kezelési térségek létrehozása történhet jogszabályi kijelöléssel (a szennyvízelvezetési agglomerációk mintájára), önkéntes társulások megalakításával, vagy az üzemeltetők önálló döntése alapján. A szennyvíziszapok, de különösen a szennyvíziszap komposztok hasznosításakor indokolt azok N-hasznosulásának figyelembe vétele, hogy a termőhelyi kategóriák szerint, a termesztett növénykultúra igényének megfelelően a szükséges N mennyiség pótlásra kerülhessen. A hazai gyakorlat szerint a fakitermelést szolgáló erdőkben nincsen trágyázás, mivel költségnövelő hatású, ezért egy támogatási és ösztönzői rendszer kialakításával lehet mód a termékkomposztok erdő területeken történő hasznosítására az elsődleges erdőtelepítések és a tarvágás utáni erdőfelújítások esetében. Magyarországon ma nincsenek jogszabályban rögzített vizsgálati, elhelyezési paraméterek a rekultivációs hasznosítás esetére (nem mezőgazdasági célú, hanem pl. tájsebek, hulladéklerakók rekultivációja esetére). A hatósági gyakorlat egységesítése érdekében szabályozásra lenne szükség. Hulladék vagy termék: Célszerű olyan egységes gyakorlat kialakítása, amely mind a hulladék birtokosa, mind a hatóság, mind az iszap hasznosításának végső felhasználói szempontjából megbízhatóan rögzítik a hulladék státusz végét, a hulladékból készült komposztok hulladékstátusza végének eléréséhez szükséges követelményeket. A szennyvizes, komposztra vonatkozó és a hulladékos szabályozás összhangjának biztosítása a teljes életciklusra vonatkozó koherens követelmények megfogalmazásával. Célszerű lenne, ha a hulladék minősítés helyett a hulladék vége státusz, illetve a melléktermék minősítés kaphatna központi szerepet. 43

Menedzsment eszközök: Finanszírozás A működés finanszírozása során a szennyvíziszap kezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási költségeket be kell építeni a szennyvízdíjba. A díjat csökkenteni kell a támogatásokkal és a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel. A közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítása érdekében szükségessé válhat a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezése. A fejlesztések finanszírozását a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2.2.2 és 2.2.3 és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2.1 intézkedéseinek keretében javasoljuk biztosítani. A mezőgazdasági támogatási rendszerbe is szükséges a megfelelő ösztönzőket beépíteni. 44

Menedzsment eszközök:intézményi kérdések A szennyvíziszap hasznosítás pontosabb nyomon követése az adatszolgáltatási kérdések megfelelő csoportosításával lenne biztosítható. Az OSAP adatszolgáltatás során a hibák halmozódása miatt nagy a szolgáltatott adatok szórása. Az adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges az adatszolgáltatási fegyelem növelése, további ellenőrző panelek beépítése az adatnyilvántartó szoftverekbe, a különféle adatnyilvántartások összehangolása egységes szoftverrendszer kialakítása révén, a szennyvíztisztító telepi üzemeltető személyzet szervezett oktatása, a színvonalas adatszolgáltatás érdekében szüksége eszközök biztosítása az üzemeltetők számára. Az iszapgazdálkodás tervezéséhez szükséges adatok előállítása nem oldható meg csupán a HIR keretein belül, mert ebből csak egyedi szinten nyerhetők ki adatok. Az egyedi szintű adatok megbízhatóságát szükséges lenne javítani, ennek érdekében javasolt a szennyvíziszap adatokra vonatkozó szakmai ellenőrzések erősítése, a nyilvánvalóan hibás adatok kiszűrése. Támogatási adatrendszerekkel való kapcsolat fejlesztése szükséges, hogy a korábbi és a jelenlegi támogatási periódus információi adatbázisszerűen, kifejezetten szennyvíziszap gazdálkodási szempontból is nyilvántartásra kerüljenek, részben a Stratégia felülvizsgálatához, részben a támogatások hatékonyabbá tétele érdekében. 45

Menedzsment eszközök:intézményi kérdések Az oktatás, szemléletformálás keretében helyre kell állítani a szennyvíztisztítással foglakozó középfokú szakemberképzést, intézményesíteni kell a szennyvíztisztító telepi kezelőszemélyzet továbbképzését, továbbá rendkívüli fontossággal bír a szemléletformálás (az iszap nem hulladék, hanem értékes alapanyag). A mezőgazdaságban a gazdálkodást egyre inkább hosszú távon tervezik, a családi birtok generációkról-generációkra száll. Egyre fontosabb lesz a termőföld minősége, annak megóvása, a fenntartható gazdálkodási formák kialakulása. Ennek keretei közé kell illeszteni a termékkomposztok felhasználásával kapcsolatos szemlélet alakítását is. Egy önkéntes, nem jogszabályi kötelezéssel kialakított komposztminőség biztosítási rendszer kiépítése és működtetése nagyobb bizalmat eredményezhetne a szennyvíziszap felhasználásával előállított komposztok iránt. Kutatás, fejlesztés: A több fontos K+F téma közül kiemelést érdemel a megfelelően kivitelezett tartamkísérletekkel a kommunális szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok talajra és növényre gyakorolt hosszú távú hatásának vizsgálata. Meghatározó jelentőséggel bírna a szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok hatásvizsgálata olyan, eltérő talajtulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági területeken, ahol évek óta igazoltan van ilyen irányú tevékenység, Ezeken a területeken szükséges egy talajt, felszín alatti vizet és növényt is monitorozó rendszer kiépítése. 46

A Stratégia megvalósítása 47

Indikátorok Az output indikátorok a fejlesztési eszközök alkalmazásának közvetlen hatásait méri. Sorszá m 1 2 3 4 5 6 Indikátor megnevezése A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap kezelési kapacitás Iszapkezelési térségben lévő települések A fejlesztés eredményeként létrejött hatékony szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási kapacitás A fejlesztés eredményeként létrejött hatékony szennyvíziszap rekultivációs hasznosítási kapacitás A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap energetikai hasznosítási kapacitás Bevezetett menedzsment eszközök száma Mértékegység Bázis érték, 2013 Célérték, 2017 Célérték, 2023 Célérték, 2027 tonna sza 0 0 101 275 116 275 LE 0 948 289 5 004 857 10 536 541 tonna sza 13 545 13 545 33 518 61 189 tonna sza 16 397 16 397 40 453 51 426 tonna sza 10 065 10 065 75 000 90 000 darab 0 9 18 18 48

Indikátorok Az eredmény indikátorok a célrendszerhez rendelhető mennyiségi teljesítéseket mutatják (kezelt, hasznosított mennyiségeket). Sorsz ám Indikátor megnevezése Mértékegység Bázis érték, 2013 Célérték, 2017 Célérték, 2023 Célérték, 2027 1 2 Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó mennyisége Hatékonyan kezelt iszap mennyisége tonna sza 159 773 198 414 209 436 220 460 tonna sza 31 955 39 683 104 718 198 414 3 A mezőgazdasági hasznosítás mennyisége 4 5 A rekultivációs hasznosítás mennyisége Az energetikai hasznosítás mennyisége tonna sza 67 725 67 725 67 036 67 988 tonna sza 81 983 81 983 80 905 57 140 tonna sza 10 065 48 705 61 495 95 332 49

Indikátorok A hatás indikátorok a cél-, és eszközrendszer által elért közvetett hatások mértékét mutatja Sorszám 1 2 3 4 5 Indikátor megnevezése Termikus hasznosítás során előállított energia Rekultiváció során az iszappal kiváltott egyéb anyag Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításakor az egyéb forrásból származó makro tápanyag megtakarított átlagos mennyisége Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításakor az egyéb forrásból származó makro tápanyag megtakarított átlagos mennyisége Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításakor az egyéb forrásból származó makro tápanyag megtakarított átlagos mennyisége Mértékegy ség TJ Bázis érték, 2013 t 81 983 N t 1 625 P t 1 829 K t Célérték, 2017 Célérték, 2023 Célérték, 2027 30 146 184 286 81 983 80 905 57 140 1 625 1 609 1 632 1 829 1 810 1 836 474 474 469 476 Forrás Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés 50

Költség- és finanszírozási terv: Fejlesztés A fejlesztések költségének ütemezése (millió Ft) Eszköz Fejlesztés előkészítésén ek költsége Fejlesztések megvalósítási költsége Program (2014-2017) Stratégia II. ütem (2018-2023) Távlati kitekintés (2024-2027) Összesen Iszapkezelés 1 710 22 199 1 393 20 412 2 104 23 909 Rothasztás 911 8 861 816 8 956 0 9 772 Víztelenítés 48 795 7 836 0 843 Szárítás 706 11 777 565 9 814 2 104 12 483 Komposztálás 45 766 5 806 0 811 Iszaphasznosítás 1 443 24 063 1 092 18 559 5 855 25 506 Energetikai hasznosítás 1 443 24 063 1 092 18 559 5 855 25 506 Mintaprojektek 120 2 000 120 2 000 0 2 120 Menedzsment eszközök 0 8 000 1 600 4 800 1 600 8 000 Stratégia összesen 3 273 56 262 4 205 45 771 9 559 59 535 Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség 5 289 88 160 4 385 73 994 15 070 93 449 A Stratégia időtávja alatt a fejlesztési költségek alapvetően a KEHOP és a TOP forrásaira támaszkodva finanszírozhatók 51

Költség- és finanszírozási terv: Működés A működési költségekre vonatkozó munkarészek bemutatják iszapkezelés és hasznosítás költségének nagyságrendjét és fejlesztésekkel elérhető költséghatékonyság növekedést azonos kezelési szint mellett. A működési költségek hasznosítási bevétellel csökkentve (millió Ft/év) Eszköz 2013 Program (2014-2017) Stratégia II. ütem (2018-2023) Távlati kitekintés (2024-2027) Iszapkezelés 6 102 9 656 11 913 12 571 Iszaphasznosítás 5 785 6 923 7 136 7 052 Stratégia összesen 11 887 16 579 19 049 19 623 Az iszapkezelés hosszú távú fenntartásához szükséges átlagos éves pótlási költség évi 2,5 milliárd Ft, amely a Stratégia időtávján belül ennek csak 10-20%-a, mivel a KEOP és KEHOP forrásokból fejlesztett kapacitások újak, így a hozzájuk rendelhető pótlási igények csak a távlati időszakban jelentkeznek. 52

A Program megvalósítása 53

A Program feladatai A Stratégia kijelölte az I. ütem, azaz Program (2014-2017) feladatait: iszapkezelési térségekhez kapcsolódó első helyre sorolt fejlesztéseinek előkészítése: rothasztó fejlesztés és a térségi iszapkezeléshez kapcsolódó fejlesztés: Kisújszállás, Tapolca, Esztergom, kapacitáshiányos szennyvíztisztító telepi komposztálók fejlesztése: Két-hely és Körmend, regionális üzemeltetők 10 új rothasztó-fejlesztésének előkészítése, mintaprojektek előkészítése, Hasznosítás a budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt előkészítése, legalább egy RDF hulladékhasznosító mű létesítésének előkészítése, amely alkalmas lehet legalább 10-30 ezer tonna szennyvíziszap energetikai hasznosítására is, az Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. által megindított fejlesztéshez való csatlakozás előkészítése (Vértesi Erőmű), mezőgazdasági hasznosításhoz kapcsolódó beruházások (pl. célgépek be-szerzése a szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatásához), menedzsment eszközök bevezetésének megkezdése: elsősorban az iszapkezelési térség kialakításához szükséges, a finanszírozási, információs rendszerhez kapcsolódó menedzsment eszközök. 54

A Program feladatai A Programban előkészítendő fejlesztési eszközöket az alábbi térkép mutatja: 55

A Program költségei és finanszírozása Beruházási költség Működtetése és finanszírozása a Stratégia leírtak szerint Operatív programok által biztosítandó forrás Központi költségvetés által biztosítandó forrás Iszapkezelés 1 461 1 461 Rothasztás 816 816 Víztelenítés 7 7 Szárítás 633 633 Komposztálás 5 5 Iszaphasznosítás 1 092 1 092 Mezőgazdasági hasznosítás 0 0 Rekultiváció 0 0 Energetikai hasznosítás 1 092 1 092 Végleges lerakás 0 0 Mintaprojektek 120 120 Menedzsment eszközök 1 600 1 600 Program összesen 4 273 2 673 1 600 Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség 4 385 4 385 56

A Program ütemterve Tevékenységek Fejlesztési eszközök előkészítése A projekt koncepciójának kidolgozása Projektkiválasztás Közbeszerzés az előkészítésre Fejlesztés tartalmának meghatározása Megvalósíthatóság elemzése Költség-haszon elemzés Intézményi kérdések elemzése EU pályázat elkészítése Engedélyezési terv, engedélyek megszerzése Szükség szerint EU döntés Területszerzés Régészet, terület-előkészítés Közbeszerzés a kivitelezésre Kiviteli terv Kivitelezési tevékenység Átadás-átvétel, használatbavételi engedély I. n.é. 2014 2015 2016 2017 2018-2023 II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. 2018 2019 2020 Többi 57

A Program ütemterve Tevékenységek KEHOP támogatás A vegyes hulladékkal történő együttes energetikai hasznosítás biztosítása a KEHOP 2.2.3 intézkedéséből (szükséges EU egyeztetésekkel) Szükség esetén az OP módosítása Útmutatók, eljárásrendek, követelmény rendszerek, pályázati kiírások kidolgozása Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások társadalmi, államigazgatási egyeztetése Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások megjelenése TOP támogatás Útmutatók, eljárásrendek, követelmény rendszerek, pályázati kiírások kidolgozása Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások társadalmi, államigazgatási egyeztetése Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások megjelenése I. n.é. 2014 2015 2016 2017 2018-2023 II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. 2018 2019 2020 Többi 58

A Program ütemterve Tevékenységek 2014 2015 2016 2017 2018-2023 A Programban bevezetendő többi menedzsment eszköz Részletes szabályozási, finanszírozási, intézményi helyzet feltárása I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. 2018 2019 2020 Többi Koncepció készítése, egyeztetése, véglegesítése Gazdasági megalapozó számítások elkészítése Jogszabály módosítási javaslatok kidolgozása, egyeztetése, bevezetése A Programban koncepcionálisan kidolgozandó menedzsment eszköz Részletes szabályozási, finanszírozási, intézményi helyzet feltárása Koncepció készítése, egyeztetése, véglegesítése 59

Stratégiai Környezeti Vizsgálat 60

Az SKV háttere, módszere SKV készítési kötelezettség és tartalmi követelmények: 2001/42/EK irányelv 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet Program időtávján technológiai fejlesztés nincs, csak előkészítés, menedzsment eszköz bevezetés a Program hatásai nem választhatók szét a Stratégia hatásaitól az SKV együtt vizsgálja a két dokumentumot. Az SKV nem KHV! Nem határértékrendszernek kell megfelelni! Környezetvédelmi célrendszer: fenntarthatósági értékrend, releváns környezetpolitikai célok, releváns környezeti problémák Alapkérdések: A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai szennyvíziszapok kezelése? A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai anyag- és energia-előállítás, illetve felhasználás? Csökkennek-e a környezeti problémák, illetve javul-e a környezetállapot a hatások együttese alapján az országban? 61

SKV lépései Releváns nemzetközi/eu/nemzeti környezeti célkitűzések körének meghatározása: 36 cél Jelenlegi, releváns környezetállapot felmérése főbb problémák, konfliktusok azonosítása Null változat vizsgálata Stratégia/Program beavatkozásainak értékelése: Összevetés a környezetvédelmi célokkal Összevetés a főbb környezeti konfliktusokkal Hatások vizsgálata környezeti elemenként Változatok vizsgálata Esetleges Natura 2000 hatások Esetleges országhatáron átterjedő hatások Fenntartható fejlődés szempontú vizsgálat Javaslatok megfogalmazása 62

Általános megállapítások A kezelés jelenlegi helyzetének értékelése és a kezelés és hasznosítás változásának előrejelzése megfelelő Iszap hasznosítás jelenlegi helyzete: kedvező statisztikai adatok mögött a gyakorlatban problémák (komposzt hasznosítás) A jogszabályi kötelezettségek, hasznosítási lehetőségek változásai, a műszaki jellegű fejlesztési igények megfelelő arányú figyelembe vétele a célok, intézkedések meghatározásánál Az SKV által összegyűjtött 36 db környezetvédelmi célokhoz kapcsolódik a Stratégia, döntő többségük esetében az intézkedések elősegítik a környezeti célok teljesülését. A 20 fenntartható fejlődési szempont felénél egyértelműen kedvező hatások várhatóak, kifejezetten kedvezőtlen elmozdulás: csak kettő szempontból A két szcenárió felállítása helyes Hiányzik: keletkezés megelőzése, decentralizált, kis kapacitású égetés, monoégetés (foszforvisszanyeréssel) Terjedelmi korlátok sokszor nem látszik, hogy egy-egy rövid, tényszerű állítás mögött milyen óriási mértékű munka áll Az operatív programok tervezése már - kivéve VP - lezárult Stratégia tervezés kissé elkésett Egyes átfogó stratégiák hiánya hasznosítás tervezése nehéz 63

Beavatkozások értékelése Beavatkozás Rothasztó fejlesztés (Balatonlelle, Cegléd, Dunakeszi, Esztergom, Kisújszállás, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Tapolca, Dunakeszi, Jászberény, Ózd, Salgótarján, Siófok, Tatabánya, Tiszaújváros, Vác, Körmend) Levegő, ÜHG Felszíni és felszín alatti víz Talaj Ökorendszerek Települési környezet. Táj Ember Természeti erőforrás Hatások többségében a működéshez köthetők Egyesek egy-egy környezeti elem tekintetében egyszerre pozitív és negatív hatásúak Legmeghatározóbb beavatkozások: mezőgazdasági hasznosításra való ösztönzéshez kapcsolódóak: pénzügyi támogatás, termékminőségű komposzt előállítás lehetősége, önkéntes minőségbiztosítás, tartamkísérletek, szemléletformálás, oktatás Országhatáron átterjedő jelentős hatás: csak nagykapacitású égetőművek esetleges határ közelében történő telepítése esetén jöhet szóba 64

A várható hatások vizsgálata környezeti elemenként I. Levegő: változó megítélés Szállítási igények változnak: irányuk nem mindig egyértelmű ÜHG kibocsátás csökkenés az anyagában és energetikai hasznosítás miatt Égetés: lokális emissziók Talaj Mezőgazdaság: a lehetséges kockázatok állnak szemben a tápanyag-utánpótlás szükségességével A rekultivációs kapacitásokat optimálisan kell kihasználni ez a legjobb a talajok szempontjából Felszíni- és felszín alatti víz Kockázatok u.a. mint a talajoknál Alföldön műtrágya helyett iszap komposzt felsz. vizek foszforterhelése csökkenne Ökorendszerek: terhelés nem kerülhető el, sok a bizonytalanság, az ismerethiány Települési környezet: termikus hasznosítás jár a legtöbb negatív hatással 65

A várható hatások vizsgálata környezeti elemenként II. Táj: helyben történő kiskapacitású termikus hasznosítás a legjobb Ember, egészségügyi hatások: sok a bizonytalanság, az ismerethiány Természeti erőforrások: egyértelműen kedvező: anyagában hasznosítás, fennmaradó mennyiség energetikai hasznosítása 66

A változatok vizsgálata A környezeti vonatkozások vizsgálata a költséghatékonyság helyett: a szóba jöhető hasznosítási lehetőségek értékelése (előnyök, hátrányok, akadályozó tényezők) a mintatechnológiák értékelése helyett Nincs olyan hasznosítási lehetőség, ami a környezet minden eleme számára egyformán kedvező volna. Mindig az adott térség sajátosságai, az ott jelentkező főbb környezeti problémák és a terhelhetőség alapján kell megválasztanunk a hasznosítás módját. 67

Iszapkezelési térségek vizsgálata Térségenként eltérő környezeti adottságok, eltérő iszapkezelési- és hasznosítási gyakorlatok térségenként történő értékelés alapvetően OK, néhány esetben javaslatok Gyöngyösi: rekultiváció, energetikai hasznosítás Jelentős a védett területek kiterjedése. A védett területekhez közeli/határos elhelyezés kerülendő, a mg-i hasznosításra kijelölt Natura 2000 madárvédelmi területek (Jászság SPA) felülvizsgálandók. Nagy rekultivációra jelölt terület, kismértékben védett területet is érint. Termékkomposzt égetése (amit 2020-ig az erőmű fogad) kerülendő. Javasolt a rekultiváció prioritásba sorolása. SKV javaslatait figyelembe vették. Egyes esetekben sorrend felülvizsgálata Rekultivációs és mezőgazdasági hasznosításra kijelölt területek: védett (pl. Natura 2000), ill. értékes (pl. ökológiai hálózat elemei) természeti területek is a jogszabályi előírásokon túl is óvni kell ezeket a területeket! (a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek szinte korlátlanul állnak rendelkezésre, kisebb területi korlátozások nem veszélyeztetik a hasznosítást) Energetikai hasznosítás szálló porral terhelt térségek (pl. Pécs) további terhelése kerülendő 68

SKV alapkérdéseinek megválaszolása A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai szennyvíziszapok kezelése? A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai anyag- és energiaelőállítás, illetve felhasználás? Csökkennek-e a környezeti problémák, illetve javul-e a környezetállapot a hatások együttese alapján az országban? Igen, a javasolt technológiai fejlesztések apróbb lépéseket tesznek ebbe az irányba. (mobil víztelenítő gépek beszerzése, rothasztás (biogáz-hasznosítással) fejlesztése, pilotprojektek a stabilizálás során képződő biogáz hasznosítására) Igen, jelentős előrelépés várható a szennyvíziszapok anyagában, jó minőségű komposztként való hasznosítása, hasznosíthatósága irányába. A stabilizálás energia-előállítással történő összekötése, valamint az anyagában különböző okokból nem hasznosítható hányad esetén a termikus hasznosítás lehetőségének biztosítása pedig a megújuló energiatermelés szempontjából kedvező. Igen, többségében feltételezhető a kedvező elmozdulás, ugyanakkor várhatók kedvezőtlen folyamatok is. 69

SKV fontosabb javaslatai Javaslatok a Stratégia közérthetőbbé tétele érdekében Javaslatok a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése, csökkentése, ellensúlyozása, illetve a kedvező hatások felerősítése érdekében Kezeléshez kapcsolódó javaslatok: Hulladékgazdálkodás szennyvízkezelés összekapcsolása: zöldhulladékkal történő komposztálás Mezőgazdasági hasznosítás vonatkozásában: Termékkomposztok gyakoribb utólagos ellenőrző vizsgálata (szerves szennyező komponensekre is) Gyógyszermaradványok környezeti akkumulációjára vonatkozó kutatások nagyobb hangsúlya Szemléletformálás: gazdák oktatása, társadalom szemléletformálása Termikus hasznosítás kapcsán: Országos stratégia termikus hulladékhasznosításra Termékkomposzt égetésének kerülése Monoégetés (foszforvisszanyeréssel!), ill. decentralizált, kiskapacitású égetési lehetőségek vizsgálata 70

SKV fontosabb javaslatai II. Természeti területek tekintetében: Természeti területeken, védett vagy Natura 2000 területeken, ex lege területeken, az ökológiai hálózat elemein, vagy magas természeti értékű területeken iszap/(termék)komposzt kihelyezés kerülése Programra vonatkozó javaslatok: Tartamkísérletek megkezdése, termékkomposzt önkéntes minőségbiztosításának megvalósítása, rekultivációs stratégia készítése, szemléletformálás megkezdése már a Program időszakában Monitoring javaslatok: Stratégia indikátorainak kiegészítése: a biogáz hasznosítás során termelt energia/megtakarított ÜHG kibocsátás Termikus hasznosítás: a levegő immissziós állapotának nyomonkövetése Szemléletformálással elért emberek száma, az ismeretek növekedésének mértéke, az égetés és az iszapkomposzt társadalmi elfogadottságának változása 71

Köszönjük a figyelmet! 72