1
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKKAL AZ AUTÓGYÁRTÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÜKRÉBEN Készítette: Wagner Laura Budapest, 2005. 2
A dolgozat megírásához nyújtott segítségéért köszönetemet fejezem ki dr. Majoros Pál tanszékvezető főiskolai tanárnak. 3
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 1.1 Az Egyesült Államok kapcsolat az Európai Unióval 4 1.2 Az autógyártás, mint témakör 7 2. A két gazdasági tömb jellemzése és kapcsolatuk bemutatása 10 2.1 Az Európai Unió, mint gazdasági tömb jellemzése 10 2.2 Az Egyesült Államok mint gazdasági tömb 12 2.3 EU EÁ kapcsolata általában, a kezdetektől 16 2.3.1 Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok 16 2.3.2 Politikai kapcsolatok 24 2.3.3 Transzatlanti Deklaráció 28 3. Az autógyártás elemzése 31 3.1 Visszatekintés a huszadik századi eseményekre 31 3.2 Az amerikai piac és a három legnagyobb cég 35 3.2.1 Történeti visszatekintés 43 3.3 Az európai piac és legnagyobb cégei 46 3.3.1 Történeti visszatekintés 47 3.4 Az amerikai és az európai piac összehasonlítása 49 4. A jövő problémái 56 4.1 A vezetés ára 56 4.2 Új lehetőségek az autógyártás területén 60 4.3 A környezetszennyezés forrásai és hatásai 64 4.4 A globális felmelegedés 65 5. A kapcsolat jövője, következtetések 66 4
Az EU-USA kapcsolatok elemzése, különös tekintettel az autóipar területén 1. Bevezetés Szakdolgozatom témája a transzatlanti kapcsolatok vizsgálata, ezen belül is különös tekintettel a transzatlanti deklaráció dokumentumára és az autógyártás területére. Az általam választott témakör hatalmas méretű, igyekeztem a legfontosabb eseményeket összegyűjteni és közelebbről megvizsgálni. Az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatának története nagyon hosszú múltra tekint vissza. A két gazdasági tömb egymásra utalt, kapcsolatuk több szinten összefonódott. Szeretném megvizsgálni kettejük együttműködésének főbb területeit. 1.1 Az Egyesült Államok kapcsolata az Európai Unióval A mai világban egyre nagyobb a jelentősége a nemzetközi összefogásnak és a jól összehangolt együttműködésnek. Olyan problémákkal állunk szemben, amelyeket nemzeti szinten nem lehet megoldani. A globális felmelegedés, a környezetszennyezés mindannyiunkat egyaránt érint, az ilyen jellegű kihívások közös megegyezést kívánnak, de miért megy olyan nehézkesen ez a folyamat a nemzetközi életben? Meddig halogatható egy olyan megállapodás aláírása, amelyet minden résztvevő el tud fogadni és megoldást is jelentene a jelen problémáira? Az Európai Unió és az Egyesült Államok fontos kereskedelemi partnerei egymásnak és a világgazdaság meghatározó tényezői. Az Európai Unió 25 állam szövetsége, míg az Egyesült Államok 50 tagállamból álló egyetlen ország. Kettejük együttműködése hatással van a világgazdaság egészére. Az európai kontinens és Észak-Amerika között hosszú múltra tekint vissza a kapcsolat, hisz az amerikai földrész első telepesei Európából indultak útnak, hogy az új világban szerencsét próbáljanak. Voltak, akiket a szegénység vagy az éhínség késztetett a hosszú útra, mások vallási meggyőződésük miatt keresték a helyüket a világban. Az európai és az észak-amerikai társadalmak azonban közös hagyományokra tekintenek vissza. A két kultúrának megegyeznek a gyökerei. Az évszázadok folyamán természetesen külön utakon jártak az Atlanti-óceán két partján élő népek, de 5
kapcsolatuk mindig megmaradt. Ez a kapcsolat nem nevezhető felhőtlennek, hiszen mindig akadtak olyan területek, ahol eltérő érdekek ütköztek egymással. Napjainkban különösen sok az olyan terület, ahol a két fél érdekei nem egyeznek meg. Vajon mi az oka annak, hogy a kétféle értékrend ennyire távol áll egymástól, annak ellenére, hogy általában véve mindkét tömb hasonló alapelveket tart fontosnak. Mi az Európai Unió szerepe ebben az új világrendben? Nehéz lesz ezekre a kérdésekre egyértelmű választ adni, de igyekezni fogok a szituáció árnyalt bemutatására. Szeretnék visszatekinteni e két gazdasági és politikai nagyhatalom kapcsolatának történetére. Röviden érdemes feleleveníteni a XX. század első felének legfontosabb eseményeit, majd a világháborúkat követő időszak jellemzőit. Hogyan rendeződött át a korábban megszokott politikai térkép a nagy világégés után? Érdekes lesz röviden áttekinteni azt az időszakot, amikor az Egyesült Államok a világ vezető nagyhatalmává vált. Komoly szerepet vállalt Európa újjáépítésében és segítséget nyújtott a gazdaság talpra állításában. Azóta azonban hosszú idő telt el, s a mai világban az EU nemcsak kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak, hanem versenytársa is. Dolgozatomban szeretném megemlíteni azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek fórumot biztosítanak a felek közötti párbeszéd számára. Az EU és az USA nemcsak gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápol egymással, hanem politikai kapcsolatokat is. Kettejük kapcsolatrendszere sokrétű. A teljesség igénye nélkül szeretném összegyűjteni azokat a fontos eseményeket, amelyek ezt az együttműködést alakították. Milyen területen ütközik a felek álláspontja egymással és melyek azok a pontok, ahol teljes az összhang? Egyáltalán létezik-e teljes összhang a két fél között? A transzatlanti kapcsolatok rendezésére több elképzelés is létezik, de átfogó megállapodás nem született még. A világgazdaságban elfoglalt szerepük talán azt sugallná, hogy a két gazdasági hatalom nagyon szoros kapcsolatban áll egymással, amely kapcsolatot átfogó megállapodás tart keretek közt. Hogyan tudnak mégis együttműködni, ha egy ilyen minden területet felölelő koncepció nem is létezik. Azt jó tudnunk, hogy az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, fordítva pedig az Egyesült Államok második legfontosabb kereskedelmi partnere az EU. Kapcsolatukat tehát mindenképp az egymásrautaltság jellemzi. 1990-ben jött létre a Transzatlanti Megállapodás, amely meghatározó a két partner 6
együttműködése szempontjából. Szeretnék kitérni arra, hogy ez a megállapodás milyen keretek között jött létre és milyen területeket foglal magába. Ma a globalizáció és az integrálódás határozza meg az egyes országok fejlődési irányát. A globalizáció minden szinten hatással van a gazdasági életre, a multinacionális és transznacionális vállalatok szerepe hatalmas a gazdasági vérkeringésben világszerte. Az egyes országok integrálódási törekvése pedig természetes, mert így tudnak hatékonyan bekapcsolódni a termelési, értékesítési, kereskedelmi folyamatokba. Az Európai Unió a világ három vezető gazdasági tényezőjének egyike, Japán és az Egyesült Államok mellett. Ők hárman alkotják a vezető triádot, a világtermelés (GDP) 70%-át állítják elő, világexportból a részesedésük 68%, FDI, azaz közvetlen külföldi tőkebefektetésből 80%. 1 Ezen adatok tükrében érthető, hogy e három gazdasági hatalom alapvetően meghatározza a világgazdasági folyamatokat. Hogy miért pont az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának elemzését választottam témául? Mint az EU legfontosabb partnere, az Egyesült Államok nagyon fontos szerepet játszik térségünk gazdasági, politikai és kulturális életének alakításában. Mi, magyarok is európaiak vagyunk, jó úton az integrálódás irányába. Az elmúlt évtized csatlakozási törekvései sikeresnek mondhatóak, 2004 májusa óta hazánk is teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ezzel a fontos dátummal megkezdődött egy új folyamat, amely hazánk számára a felzárkózást jelenti. Hosszú út áll még előttünk, amíg jelentős fejlődést sikerült majd produkálnunk, rengeteg a munka és az olyan terület, amely fejlesztésre szorul. Magyarország jelenlegi és jövőbeni gazdasági és politikai helyzete szervesen kapcsolódik az Európa fejlettebb régióit magában foglaló integrációhoz. A jövőt a térség államainak hatékony együttműködése és a szoros kapcsolatok jelentik. Egy ilyen kis, nyitott gazdaságú országnak, mint amilyen hazánk is, rendkívüli jelentőségű az integrálódási folyamatban való részvétel. 2 Nem közömbös tehát számunkra, hogy az EU milyen szerepet foglal el a világgazdaságban és kik a legfontosabb partnerei. Az európai és az észak-amerikai térség gazdasági és politikai 1 Halm Tamás: Európáról a Katedrán, Euro info service, Budapest, 1996. 163. oldal. 2 Dr Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzetik Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 16. oldal 7
élete elválaszthatatlanul összefonódott, s kettejük hatékony együttműködése mindannyiunk számára meghatározó lehet. A kapcsolatrendszer nagyon sok területet érint, így terjedelmi okokból egy nagyobb terület alapos vizsgálatát tűztem ki célomul. A világkereskedelem két legnagyobb résztvevőjeként több ágazatban is jelentős forgalmat bonyolítanak le egymással. Ilyen nagyon fontos területek például az agrárkereskedelem, az acélipar, a repülőgépgyártás, a kulturális és szellemi termékek forgalmazása, vagy az autógyártás. Én ez utóbbi ágazatot szeretném közelebbről megvizsgálni. Szeretnék foglalkozni a világ autópiacán zajló főbb folyamatokkal, a legfontosabb autógyártókkal és az általuk létrehozott csoportok gazdasági teljesítményével. Az utóbbi évek eseményei azt mutatták, hogy a kisebb autógyártók nem bírták a versenyt és nagyobb cégekkel olvadtak össze. Mikor kezdődött ez a folyamat, és mi lehet az oka? Elsősorban az európai és az amerikai érdekeltségű cégek kereskedelmi kapcsolatát szeretném figyelemmel kísérni, de azért érdemes röviden szót ejteni a japán autógyártás helyzetéről is. 1.2 Az autógyártás mint témakör Visszatérve dolgozatom témaválasztására. Miért is kötöttem össze az autógyártást a transzatlanti kapcsolatok alakulásával? Napjainkban egyre többször esik szó a fenntartható fejlődésről, a környezetvédelemről, Földünk jövőjéről. Úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy vajon sikerül-e az országoknak egy olyan megvalósítható programot kitalálniuk, amely megoldást jelentene a jelenlegi problémákra. A fejlett országok életmódja nagyban felelős a mára kialakult helyzetért. A globális felmelegedés mindannyiunkat érint. Nem új fogalom ez számunkra, már régóta figyelmeztetnek termézettudománnyal foglalkozó szakemberek arra, hogy életvitelünk nagyon nagy hatással van környezetünkre. A légkörben található széndioxid mennyisége növekszik, s ezzel az üvegházhatás egyre inkább érezhetővé válik. Az autógyártásnak hatalmas felelőssége van ezen a területen, hisz az emberi tevékenységből származó szén-dioxid legnagyobb mértékben a kipufogó gázoknak köszönhető. Emellett természetesen más összetevői is vannak a folyamatnak. Szeretném megnézni közelebbről, hogy milyen problémákkal áll szemben az autógyártás ágazata és hogy mit hozhat számunkra a jövő? 8
Az emberiség hatalmas vívmánya az automobil, amely alapjaiban változtatta meg a huszadik századi ember életmódját. Sok mindent köszönhetünk e remek találmánynak, amely lehetővé tette, hogy az emberek szabadon utazhassanak, gyorsan, kényelmesen és viszonylag olcsón jussanak el egyik helyről a másikra. Állandóan változó világunkban a mobilitás elengedhetetlen. Ugyanakkor nem dughatjuk a homokba a fejünket, hiszen ennek a mobilitásnak hatalmas ára is van. Visszatekintenék az autógyártás történetére, a legnagyobb technikai vívmányokra, fordulópontokra. A legnagyobb autógyártó cégek története valahogyan mindig összefonódott és vitathatatlanul vagy az észak-amerikai vagy az európai piachoz kötődött. Az ágazat 1996-ban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját és rengeteget változott ezidő alatt. Az autó a kezdeti hóbortból luxuscikké, majd munkaeszközzé vált. A gépjárművek száma ma már megközelíti az ötszáz milliót a Földön. Egy egyben hatalmas gondot is jelent, hiszen tisztán látszik, hogy a jelenlegi fejlődés üteme mellett jelentős problémák várnak ránk a közeljövőben. Mit tehet és mit tesz a nemzetközi közösség a probléma megoldásának érdekében? Milyen felelősség terheli a két vezető gazdasági tömböt, az Európai Uniót és az Egyesült Államokat? Illetve milyen feladat jut az ágazat szereplőinek, az autógyártóknak, a forgalmazóknak, beszerzőknek, kutatóknak? 1998-ban 37,4 millió járművet adtak el az egész világon, ebből 27,3 millió gépjármű Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban talált új gazdát. Ez a világpiac 73%-os részesedését jelenti, tehát látható, hogy a triád országai a legfontosabb piacot jelentik. 3 Ha tehát az ágazat jövőjét szeretnénk egy kicsit közelebbről megvizsgálni, először is érdemes a két legnagyobb tömb gazdasági résztvevőit megfigyelnünk, majd abból levonhatunk bizonyos következtetéseket. Az egyértelmű, hogy valamit tennie kell a nemzetközi közösségnek mindannyiunk érdekében. Az EU és az EÁ mára már olyan kapcsolatot alakítottak ki, amely az egész világ fejlődési irányát is befolyásolja. Ha a két tömbnek sikerül valamilyen megoldást találnia például az alternatív energiaforrások területén, mindenki jól járna vele. Az európai és az amerikai szemlélet persze teljesen más, mint sok más témakörben is. Sok érdekes gondolkodásmódbeli különbséget tapasztaltam az 3 Landmann, Ralf: The Future of the Automotive Industry (Az autóipar jövője) Arthur D. Little International Incorporation, 2001. 6. oldal 9
Egyesült Államokban élve. Toledo a Jeep autógyártás egyik központja, közel van Detroithoz, az ágazat fellegvárához. Detroitban egyébként évente találkoznak az autógyártók nagyjai és bemutatják legújabb modelljeiket a hagyományos autoshow alkalmából. Rengeteg ember dolgozott és ma is dolgozik az autógyártás területén. Az Egyesült Államokban az autó családtag, nagyon nagy mértékben függ tőle az ember. Más alternatíva nem igen létezik, hisz a tömegközlekedés meg sem közelíti az európai színvonalat. Az autó a mindennapok elengedhetetlen része, a munkába járás feltétele. Európában ezzel szemben más a helyzet. Az évek alatt kialakított tömegközlekedési rendszer jó szolgálatot tesz a társadalomnak. A nagyvárosok inkább kiszorítani igyekszenek a járműveket belvárosaikból, ezzel is tisztább, zajmentesebb környezetet szeretnének létrehozni. Az autó itt is nagyon fontos szerepet játszik, de nem elengedhetetlen a mindennapi élethez. Sorolhatnám a további különbségeket az amerikai és az európai piac között, de bevezetésnek ennyi elég is lesz. Más területeket is szeretnék majd megvizsgálni, például azt, hogy milyen tényezők befolyásolják az eladásokat, hogyan különböznek a vevői igények, összehasonlítom majd a benzinárakat, a különböző szabályozásokat, kormány által hozott rendeleteket. Milyen közös célok állnak, vagy állhatnak az Európai Unió és az Egyesült Államok előtt, és hogyan igyekeznek együttműködni? A két gazdasági tömb kapcsolata mindig is meghatározó volt és vitákkal teli. Abban mindkét fél egyetért, hogy a kapcsolattartás rendkívüli jelentőségű. A közös megegyezés mindenki érdekét szolgálná. Az, hogy milyen világ vár ránk és utódainkra, nagymértékben attól függ, hogy milyen új megoldásokat sikerült találniuk például az alternatív energiaforrásokat illetően. Az EU és az EÁ komoly erőfeszítéseket tesz a kölcsönös együttműködésre a kutatások területén. Viszont akadnak vitás területek, mint például a környezetvédelem. Annak ellenére, hogy az amerikai és az európai kultúra azonos gyökerekből fakad, a problémák megközelítése merőben más lehet az óceán két partján. Jó példa lehet erre a Kyotói Egyezmény, amelyről a felek más véleménnyel vannak. Sok esetben a cél ugyanaz, de az eléréséhez vezető út más és más a két nagyhatalom nézőpontja szerint. A megegyezés nehézkes, gyakran vitákkal teli, időnként ellehetetlenül. Azt viszont mindkét fél vallja, hogy kapcsolatuk közös értékeken alapszik és az egész világ fejlődése szempontjából fontos és meghatározó. Igyekeznek tehát a pozitív eredményekre koncentrálni és a lehető legtöbbet nyerni kettejük együttműködéséből. 10
Az elmúlt 15 év alatt rengeteg dolog változott a két fél gazdasági és politikai kapcsolatában. A transzatlanti deklaráció aláírása egy mérföldkövet jelentett az EU és az EÁ történetében. Szeretnék a dokumentum tartalmára is kitekinteni, a kapcsolattartás módjára, eszközeire, a legutóbbi fejleményekre és az azóta eltelt évek eredményeire. 11
2. A két gazdasági tömb jellemzése és kapcsolatuk bemutatása 2.1 Az Európai Unió mint gazdasági tömb jellemzése Az Európai Unió kialakulásának főbb lépései Mielőtt a két gazdasági tömb kapcsolatának elemzésébe belemerülnék, szeretném bemutatni mindkét felet röviden, jellemezném őket néhány adattal és említenék pár szót a világban elfoglat helyükről, gazdasági és politikai szerepükről. 1. számú táblázat Az EU kialakulásának főbb lépései 4 Mikor? Mi történt? 1951. Európai Szén- és Acélközösség, Montánunió megalakulása Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK 1957. Római Szerződés, EGK létrejötte, Euratom 1973. Nagy-Britannia csatlakozik, Dánia, Írország 1981. Görögország 1986. Spanyolország és Portugália 1987. Egységes Európai Okmány 1992. Maastrichti Szerződés aláírása 1995. Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozik 1997. Amszterdami Szerződés aláírása 1999. Életbe lép a szerződés 2003. 5 Az Athéni Egyezmény aláírása, egyszerre 10 új tag csatlakozott, a csatlakozás éve 2004 volt Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia 4 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 1999. 5 www.europa.eu.int/abc/history/2004/index_en.htm megtekintve: 2005.04.10. 12
Ezeken a tagállamokon kívül tagjelöltek is léteznek: Bulgária, Horvátország, Románia és Törökország. Románia és Bulgária 2007-ben csatlakoznak majd az Európai Unióhoz, mindkét ország lezárta a csatlakozási jegyzőkönyveket 2004 decemberére és ez év tavaszán áprilisban - aláírják a csatlakozási dokumentumot. Törökország már nagyon sok évvel ezelőtt jelezte szándékát a csatlakozásra, és egy hosszadalmas döntési folyamat végeredményeként 2005 novemberében kezdhetik meg a csatlakozási tárgyalásokat. Jelenleg tehát 25 ország alkotja az Uniót. Az EU a világ legjelentősebb kereskedelmi-gazdasági tömörülése. 6 Külső partnereivel folytatott kereskedelme a világkereskedelem egyötödét adja. Tagjai fejlett ipari országok. Európa hagyományosan kevés természeti erőforrással rendelkezett, s ezért gazdasága mindig nagymértékben függött a világkereskedelem szabadságától. Ennek megfelelően az EK, későbbiekban EU a liberális kereskedelmi politika legfőbb támogatója és alkalmazója volt. 7 Az EK a gazdaság vonatkozásában 11 pontban foglalta össze a szükséges és megvalósítandó intézkedéseket. Például vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetése, közös vám- és kereskedelempolitika a Közösséghez nem tartozó államokkal szemben, stb. Kapcsolata az Egyesült Államokkal mély gyökerekkel rendelkezik, nagy múltra tekint vissza. 1951-ben írták alá az Európai Szén- és Acélközösség, avagy Montánunió megalakulásának alapító okiratát; Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. 1952-ben lépett életbe az egyezmény, ami az első konkrét lépést jelentette egy egységesülni kívánó Európa megalakulásának érdekében. Az integrációs folyamat a gazdasági együttműködés irányából indult meg Robert Shuman akkori francia külügyminiszter kezdeményezésére. A cél az volt, hogy a szén- és acélipart közös ellenőrzés alá vonják, ezzel biztosítva a békét, s eközben gazdasági előnyökre is szert tehetnek a résztvevő országok. A következő lépés 1957, a Római Szerződés aláírása; amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, vagy EGK-t és az Európai Atomenergia Közösséget, Euratomot. 1958. január elsejével léptek életbe a szerződések. A közös piac a hatok időszakában dinamikus, gyors és kiegyensúlyozott fejlődésen ment keresztül, a GDP éves átlagos növekedése megközelítette az 5%-ot, gyors műszaki fejlődés, jelentős beruházási aktivitás, a magánfogyasztás növekedése, jelentős életszínvonal 6 Halm Tamás: Európáról a Katedrán, Euro info Service, 1996. 161. oldal 7 Maller Sándor: Az Európa eszme, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2000. 141. oldal 13
emelkedés volt jellemző. Új jelöltek fejezték ki szándékukat, hogy csatlakozni szeretnének. Franciaország kétszer megvétózta az Egyesült Királyság felvételét a Közösségbe, emiatt a csatlakozásra csak 1973. január elsején került sor. Miután az Egyesült Királyság tagországgá vált, megnyílt az északi országok előtt is az út. 1972 októberében került sor az első olyan csúcstalálkozóra, ahol 12 tagállam vett részt, újonnan csatlakozott Dánia és Írország. Az integráció nemcsak kibővült, hanem erősödött is, világgazdasági szerepe észrevehetően megnőtt, de ehhez mérten politikai szerepe kissé elmaradt. Igény merült fel a gazdasági és monetáris unió megvalósítására. Az újabb bővülés 1981-ben következett be, Görögország lett az új tag. 1986-ban Spanyolország és Portugália felvételéről döntöttek a tagállamok. Az európai egységesülési folyamat nagyon fontos időpontja 1990., amikor a szocialista berendezkedésű államok rendszerváltoztatását követően a két Németország egyesült. Ezzel az utolsó akadály is megszűnt, az integráció új irányt vett. Felmerült a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a közép-kelet európai rendszerváltó országoknak. Az Egységes Európai Okmány aláírásával 1987-ben megvalósult az egységes szabad piac. A jogalkotás célja az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának lehetővé tétele volt. Az EK egyre nagyobb integrációs tömbbé vált és reális alapot szolgáltatott a továbblépéshez, a gazdasági és politikai unió létrehozásához. Az Európai Uniós Szerződést, másik nevén Maastrichti Szerződést 1992 februárjában írták alá. Ezzel a gazdasági integráció mélyült, s az aláíró tagállamok arról is döntöttek, hogy gazdasági és pénzügyi unióra lépnek, közös valutát vezetnek be. A 90-es évek elején némi nehézséget jelentett a gazdasági recesszió, nehéznek bizonyult a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése. Újabb csatlakozók is jelentkeztek, Ausztria, Finnország és Svédország. Velük együtt 1995. január elsején 15-re emelkedett a tagok száma. Újabb lépcső az Amszterdami Szerződés, időpontja 1997. Életbe lépésének dátuma 1999. Az Európai Unió területe 3,24 millió négyzetkilométer, lakossága 370 millió fő. 8 2004 a keleti bővítés éve; 10 új tagállam csatlakozott egyszerre az Európai Unióhoz, eddig ilyenre még nem volt példa. 9 8 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 1999. 9 www.europa.eu.int/abc/12lessons/index13_en.htm megtekintve: 2005. 04.10. 14
2.2 Az Egyesült Államok mint gazdasági tömb jellemzése Az Egyesült Államok gazdasági és politikai nagyhatalommá válásának hátterében a folyamatos kontinentális terjeszkedés, a bevándorlás és az ezzel járó folyamatos belső piaci növekedés állt. A gazdaság fontos alkotóelemei a természeti erőforrások, a munkaerő, a hatékony termelési irányítás és szervezés. Az Egyesült Államok hagyományosan gazdag ásványi anyagokban, termékeny talajokban, kiterjedt partvidékkel és rendkívül kedvező vízrajzzal rendelkezik. Ez azért is fontos, mert a hajózással a szállítás nehézségei már régen is megoldottak voltak. Ezen kívül időjárása is viszonylag kellemes, a mezőgazdasági termelés kedvező körülmények között alakult és fejlődött. Ezek a tényezők mindig is kedvező termelési feltételeket eredményeztek, amihez a szorgalmas és olcsó munkaerő adott volt. A bevándorlók nemcsak Európából, hanem Ázsiából, Latin-Amerikából és a világ minden részéből folyamatosan érkeztek, egy sokszínű és mobil munkaerőt létrehozva. Összegezve: a kiapadhatatlan természeti erőforrások és az olcsó munkaerő jól működő gazdasági élet kialakulását tették lehetővé. Az Egyesült Államok fiatal demokrácia. Történelme nem olyan hosszadalmas, de fordulatokban azért bővelkedik. A kezdetekre az ültetvényes életmód, a telepek megalakulása, a kereskedelem és a hajózás fontossága volt jellemző. Az anyaországba irányult a fő gazdasági tevékenység, illetve a belső piac kialakítása volt az elsődleges. A függetlenné válással alakult meg az új nemzet, és egyszerre zajlott le a gazdasági és politikai forradalom. Ennek eredményeként született meg az amerikai alkotmány. Az egész nemzet egy nagy piacként működött, belső vámok és az adófizetés terhe nélkül. A kontinentális terjeszkedés vette kezdetét déli és nyugati irányban, majd beindult az iparosodás és a bevándorlók tömegei is megérkeztek. Az ipar és az infrastruktúra hihetetlen méretű fejlődésnek indult. Az üzleti szellem és a vállalkozói magatartás a kezdetektől máig kíséri az amerikai gazdaság történetét. 10 Kapitalista piacgazdaság működik az Egyesült Államokban, ahol a legfontosabb gazdasági döntések meghozatala egy relatíve kicsi, de nagyon befolyásos, szűk kör kezében van; ők az üzleti élet irányítói, a tőkések. A gazdag üzletemberek célja az, hogy minél nagyobb profitra tegyenek szert. Az amerikai 10 http://usinfo.state.gov/products/pubs/oecon/chap3.htm megtekintve: 2005. 04.11. 15
gazdaság ún. vegyes gazdaságnak is nevezhető, ahol a magántulajdon dominál egyértelműen, de azért az államnak is vannak bizonyos feladatai, olyan területeken, ahol beavatkozik a gazdasági folyamatok alakulásába. Abban megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékű állami beavatkozás egészséges, de valamilyen szinten azért mindig is létezett a jelenség, különösen a gazdasági világválság óta. Számos szociális program ma is a New Deal kezdeményezéseihez nyúl vissza. Az első nagyvállalatok a vasúti társaságok voltak, de fokozatosan más területeken is teret nyertek, hatalmas méretű fejlődés jellemezte őket. Azóta már a technokraták is megjelentek, akik a főbb vállalatok irányítói, a munka szervezői. A GDP növekedése folyamatosnak mondható az utóbbi időszakban, változó mértékkel ugyan, de jellemzően gyarapodásról beszélhetünk. A magán és az állami kézben lévő üzletek egyaránt fontosak, de ahogy azt korábban említettem, a magántulajdon fokozott hangsúlyt kap. Az amerikai társadalom legfőbb értéke az egyéni szabadság, amely nagyon sok szinten valósul meg. A javak legnagyobb részét a magánkézben lévő üzletek állítják elő és ezeknek kétharmada a magánszektorba vándorol vissza, vagyis ott talál gazdára. Olyan szabadpiac működik, ahol a kereslet és a kínálat határozza meg az árat. A kormány feladat a stabilizáció, amit több területen is biztosít, például a munkaerő piacon, illetve az árak alakulásában. A kormány befolyásolhatja a növekedés ütemét, attól függően, hogy lassulásra, avagy gyorsulásra van az adott helyzetben szükség. Az 1970-es években kezdett az a vélemény szélesebb körben megfogalmazódni, hogy az állami reguláció a vállaltokat jobban védi, mint a fogyasztókat és ez sokakban nemtetszést váltott ki. Az amerikai polgárok büszkék arra, hogy országuk esélyt biztosít állampolgáraiknak a boldogulásra, és általában véve hisznek is az amerikai gazdaság megrengethetetlen alapjaiban. A munka megbecsült dolog és nagyon fontos alapja ennek a társadalomnak. Abban is hisznek többnyire, hogy az esélyek egyenlőek, habár ez egyre inkább nem így van. Akármilyen hosszú múltra tekint is vissza a demokrácia, a valóság mást tükröz. Nem indul mindenki egyenlő eséllyel. A szegénység ugyan nem növekszik és a huszadik század korábbi évtizedeihez képest jelentős mértékben mérséklődött is, de meg nem szűnik. A meghatározott szegénységi küszöb alatt 1998-ban az Egyesült Államok polgárainak kb. 12%-a élt és ez az arány kiemelkedően magas a fekete és hispán lakosság körében. Az anyagi javak és keresetek egyenlőtlen megoszlására álljon itt egy példa: 1997-ben a társadalom leggazdagabb egyötöde az összjövedelem 47,2%-át tudhatta magáénak, 16
míg a legszegényebb alsó egyötöd az összjövedelem 4,2%-ával rendelkezett. A gazdagabbak mindenből jobban profitálnak, befektetnek a tőzsdén, adókedvezményeket kapnak. A szegények helyzete viszont nem javul, holott, ha valahol juthatna rá anyagi forrás, az pont az Egyesült Államok. Néhány adat az Egyesült Államokról: lakosainak száma 2003-ban 294 millió, területe 9 809 000 négyzetkilométer. A GDP termelése ugyanebben az évben 9728 milliárd euró volt, egy főre jutó GDP-je pedig 33 083 euró. A GDP növekedése 2000-től évente 3,7%, 0,8%, 1,9% majd 2003-ban 3,0% volt, emellett az infláció a következő mértékben alakult ugyanezekben az években: 3,4%, 2,8%, 1,6% és 2,3%. 11 Ezek azért figyelemre méltó adatok és mindenképpen azt jelzik, hogy a problémák ellenére az amerikai gazdaság erős, stabil és továbbra is növekszik. Amióta az Egyesült Államok létezik, sokszor és jelentős mértékben változott külpolitikája és a világ többi részéhez való viszonya. Eleinte csak a belső piac növekedésével volt elfoglalva az új nemzet, majd egyre nyitottabbá vált gazdasága a nemzetközi élet irányába és egyre inkább bekapcsolódott a globális gazdaságba. A szabadkereskedelemnek gazdasági és politikai gyökerei vannak az amerikai kultúrában. A második világháború utáni időszakban az Egyesült Államok uralta az export piacokat, a 70-es évektől kezdve azonban más országok is kezdtek felzárkózni a nemzetközi porondon. A versenyhelyzet éleződött és nem mindig az amerikai cégek kerültek ki győztesen. Az olajválság, a világgazdaság recessziója és a külföldi valuták dollárral szembeni erősödése mind azt eredményezték, hogy az amerikai kereskedelmi mérleg romlani kezdett, majd ellenkező előjelűvé vált. Az 1980-as évek eleje még nem hozott fordulatot, tovább tartott a visszaesés, majd 1983-ban az infláció csökkenni kezdett, a gazdaság újra növekedésnek indult. Ronald Reagan elnökségének ideje alatt az alapelv az volt, hogy a gazdagoknak nyújtott adókedvezmények pozitív hatással lesznek majd a gazdaságra, mert a plusz pénzt újra befektetik majd a tulajdonosok, ezzel új munkahelyeket termtenek és mindenki profitál. Emellett a védelmi költségeket növelte, a szociális kiadásokat csökkentette, a központi költségvetés hiánya növekedett, a kereskedelmi mérleg pedig tovább romlott, plusz az ázsiai fejlődő gazdaságok egyre nagyobb kihívást jelentettek az amerikai gazdaság számára. Az 1990-es években jött azután a fordulat Bill Clinton elnökségének ideje alatt, aki visszafogta a kormányzat költségeit. A világban 11 http://europa.eu.int/comm/external_relations/us megtekintve: 2005. 04. 11. 17
bekövetkezett változások is segítségére voltak az amerikai gazdaságnak, nevezetesen a rendszerváltó országok új piaci lehetőségeket jelentettek. Megindult a régóta várt növekedés, a technikai fejlődés és innováció új ágazatokat hozott létre. A telekommunikáció és a számítógépes hálózatok terjedésével újfajta üzleti szellemiség alakult ki. A munkanélküliség és az infláció alacsony volt, a profitok növekedtek. A központi költségvetés hiánya csökkenni kezdett a megnövekedett adóknak köszönhetően. 1998-ban, harminc év után először a költségvetés pozitív eredményt mutatott. Az amerikai gazdaság fokozottabb mértékben kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe és megkezdte a kereskedelmi korlátok lebontását. A gazdaság növekedett. Az Egyesült Államok érdekeltségi övezetével együttműködést írt alá, az egyezmény neve: NAFTA. Ez többoldalú kereskedelmi megállapodás, amely Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok részvételével alakult meg és célja a vámok megszüntetése, illetve az egyéb kereskedelmi korlátok felszámolása. A kereskedelem lehetőséget biztosít minden országnak arra, hogy olyan termékek, illetve szolgáltatások előállítására szakosodjon, amelyben komparatív előnye van. A versenyhelyzet így csökkenti az árakat, leszorítja az inflációt, tehát kölcsönösen kedvez a kereskedő feleknek és az összhatékonyságot növeli. 2.3 EU-USA kapcsolatok általában, a kezdetektől napjainkig 2.3.1. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok A Transzatlanti Közösség múltja, jelene és jövője, Harmati Gergely Napi Magyarországban megjelent cikke alapján. 12 Az Amerikai Egyesült Államok mindig Nyugat-Európa megbízható és elkötelezett partnerének bizonyult. 13 Az Egyesült Államok a kezdetektől fogva támogatta az európai integrációt két okból kifolyólag is. Az egyik az volt, hogy ezzel akadályozza meg a szovjet ideológia terjedését, a másik ok pedig az volt, hogy gazdaságilag nagyon is érdekelt volt egy 12 Harmati Gergely: A Transzatlanti Közösség múltja, jelene és jövője, Napi Magyarország, 1999. március 6. 13. oldal 13 Harmati Gergely: A Transzatlanti Közösség múltja, jelene és jövője, napi Magyarország, 1999. március 6. 13. oldal 18
stabil európai piac létrejöttében. A második világháborús szerepvállalása után továbbra is támogatást nyújtott a demokratikus állami berendezkedésű országoknak. A Marshall-segély keretén belül megvalósult program, majd a NATO megalapítása mind az európai stabilitás megteremtését és biztosítását szolgálták. De nemcsak a biztonságpolitikai együttműködés és a tőkeinjekció miatt vált az Egyesült Államok népszerűvé Európában, hanem azért is, mert ipari és fejlesztési együttműködés indult meg, illetve intenzív kereskedelmi kapcsolatok előtt nyílt meg a kapu. A két gazdasági tömb egymásrautalt, mert kapcsolatuk több szinten összefonódott. Egymás felvevő piacai, versenytársak is egyben. Egymással folytatott kereskedelmük a világkereskedelem meghatározó részét képezi, egyúttal a főbb gazdasági folyamatokat is befolyásolja. De nézzük meg, hogyan is alakult a kapcsolat a két tömb között a huszadik század során. A század elején Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és az Egyesült Államok alkották a világ vezető hatalmainak közösségét, egymás legnagyobb vásárlói és szállítói voltak. 14 Az első világháború után azonban megszakadtak a virágzó kereskedelmi kapcsolatok, pontosabban Németország szakadt el a vezető hatalmaktól. Az Egyesült Államok igyekezett kapcsolatot tartani minden országgal és növelte exportját a szövetséges és semleges európai országokba is. Átalakult a világgazdaság helyzete, a korábban kulcspozícióban lévő Nagy-Britannia vezető szerepe meggyengült. A háború ideje alatt a pénzügyi, banki és egyéb szolgáltatási központ székhelye áttevődött Londonból Svájcba és New Yorkba. A háború előtt Nagy-Britannia, Franciaország és Németország volt a legnagyobb külföldi beruházó, később viszont el kellett adniuk ezeket a beruházásokat, hogy pénzhez jussanak. Eközben az Egyesült Államok nettó adósból nettó hitelezővé vált. 15 A hadviselő országok elvesztették piacaikat, az Egyesült Államok pedig soha nem látott módon megerősödve került ki a háborúból. Az Egyesült Államok nagy szerepet vállalt magára és segítséget nyújtott Európának. Az USA akkori külügyminisztere, George C. Marshall tábornok 1947. június 5-én beszédet tartott a Harvard Egyetemen. Azt mondta, hogy amennyiben Európa népei egységesen és egybehangzóan kérik Amerika támogatását, akkor az Egyesült Államok kormánya pozitívan fog reagálni. 16 ország képviselői találkozót 14 Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig, fordította: Kállai Tibor, Maecenas Kiadó, Budapest, 1994. 410-413 oldalak 19
hoztak létre Párizsban és megalakították az Európai Gazdasági Együttműködés Bizottságát (OEEC), amely 1961-ben átalakult az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetévé (OECD). Beindult egy újjáépítési program, amelynek köszönhetően Nyugat-Európa talpra állt. A termelési szint 1952-ben meghaladta a háború előtti szintet. Az OEEC keretein belül szabad, multilaterális kereskedelem alakult ki. Látnunk kell, hogy az amerikai segítség döntő szerepet játszott az újjáépítés beindulásában, de fontos szerepet vállaltak a kormányok is. A II. világháború utáni huszonöt év az ipari országok leghosszabb növekedési periódusát hozta. A GDP évi átlagos növekedése 1950 és 1973 között 4,5 % volt. 16 Az Egyesült Államok volt az egyetlen olyan hadviselő ország, ahol a lakossági fogyasztást nem kellett visszafogni, sőt az életszínvonal emelkedett. 17 Az USA ipara robbanásszerű fejlődésnek indult, s vitathatatlanul a világ vezető hatalmává vált. Emellett mindig megbízható és elkötelezett partnere volt Nyugat- Európának A diplomáciai kapcsolatot elsőként 1952-ben vette fel az USA az Európai Szén- és Acélközösséggel. A kezdetektől fogva törekedett jó kapcsolatokat kialakítani Európa nyugati felével, mert ez jó eszköznek bizonyult a szovjet ideológia megállítására és az európai piac felvevőképessége is vonzó tényezőnek számított. A Marshall-segély keretein belül nyújtott tőkeinjekcióval igen népszerűvé vált Európában. Ezen kívül a NATO létrehozása után egyfajta biztonságot is jelentett az amerikai jelenlét a nyugat-európai államok számára. A gazdasági és politikai kapcsolatok mellett fellendült a kereskedelem is és intenzív ipari együttműködés vette kezdetét. Az EU és az USA a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban semmilyen más gazdasági hatalommal össze nem hasonlítható módon kulcsszerepet játszik. Egyetértenek abban, hogy jólétükhöz hozzájárul, ha rendszeres kapcsolatban állnak egymással és igyekeznek jó viszonyukat fenntartani. Az EU hagyományosan kevés természeti erőforrással rendelkezett, így gazdasága nagyban függött a világkereskedelem szabadságától. Az EU a világkereskedelmi forgalom 20%-át bonyolítja le, tagja a GATT-nak és 130 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. 18 15 Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig, fordította: Kállai Tibor, Maecenas Kiadó, Budapest, 1994. 412. oldal 16 Cameron, Rondo: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól anpjainkig, fordította: Kállai Tibor, maecenas Kiadó, Budapest, 1994. 436. oldal 17 Fisher Ferenc: A megosztott világ, Ikva, Budapest, 1992. 21 oldal 18 Halm Tamás: Európáról a Katedrán, Euro info service, 1996. 161-164. oldal 20
Részt vesz az OECD munkájában és megfigyelő az ENSZ-ben. A két fél képviselői rendszeres tárgyalásokat folytatnak egymással. 1981-től kezdődően intenzívebbé vált a politikai együttműködés. 1990-ben jött létre az Egyesült Államok és akkor még EK között a Transzatlanti Megállapodás, amely jelentősen erősítette a kapcsolatokat. Célkitűzéseik között szerepelt, hogy egy bilaterális konzultáció és együttműködés alapjait megteremtsék. Az amerikai külügyminiszter, az Európai Bizottság soros elnöke és a Miniszteri Tanács elnöke rendszeres találkozókon vesznek részt, ahol fontos kérdésekben egyeztetnek, mint például acélipar, légi közlekedés, mezőgazdaság, kulturális és szellemi termékek védelme, környezetvédelem, szociálpolitika. A GATT/WTO elvei alapján kereskednek. Úgy gondolom, hogy itt szükségessé válik a GATT és a WTO részletesebb bemutatása. A GATT a második világháború után jött létre. A gazdasági nagyhatalmak arra a döntésre jutottak, hogy mindannyiuk hasznára válna, amennyiben sikerülne a létező vámokat csökkenteni és a kereskedelmet liberalizálni. Szükségessé vált egy nemzetközi fórumot létrehozni, hogy a kereskedelmi vitákat vagy estleges nézeteltéréseket egy annak megfelelő egyezmény keretein belül rendezni lehessen. A résztvevő országok szabályokat hoztak a nemzetközi kereskedelmre vonatkozólag és ezeket a szabályokat Általános Vámtarifa Egyezménynek nevezték. A GATT rövidítés az angol névből származik (General Agreements on Tarrifs and Trade). Központi hivatala a svájci Geneva városában található és a tárgyalásokat úgynevezett fordulók során bonyolítják le. Ezek a fordulók többoldalú kereskedelmi egyeztetéseket jelentenek. Az egyezmény 1995. január elsejétől kezdve viseli a WTO, (World Trade Organization) Világkereskedelmi Szervezet nevet. Az egyik központi eszköze a legnagyobb kedvezmény elve, ami annyit jelent, hogy az egy ország által valamely más ország számára biztosított kereskedelmi kedvezményt minden feltétel nélkül ki kell terjeszetni az egyezményben résztvevő többi országra is. A nehézséget az okozta időnként, hogy ez egy megállapodás volt és nem egy nemzetközi szervezet. Jelenleg ez az egyetlen átfogó, globális és nemzetközi szervezet, amely a nemzetek közti kereskedelem szabályaival foglalkozik. Az egyezmények hosszú tárgyalások után születtek meg, a tagok többsége elfogadta őket, aláírták, majd parlamentjükkel elfogadtatták. A szervezet célja az, hogy az áruk és szolgáltatások előállítóinak, valamint az exportőröknek és az importőröknek segítséget nyújtsanak. 1995. január elsején született, az Uruguayi Forduló (1986-1994) záródokumentuma hozta létre. Tagjainak száma 2004. október 14-én 148 ország. Néhány szó a szervezet 21
funkciójáról: elsősorban az a cél, hogy a kereskedelem simán, szabadon és megjósolhatóan folyjon. Ennek érdekében a szervezet adminisztrálja a világkereskedelmi egyezményeket. Fórumként szolgál a kereskedelmi tárgyalásokhoz. Kezeli az esetleges vitákat, figyelemmel kíséri a nemzeti kereskedelmi politikákat. Emellett segítséget nyújt a fejlődő országoknak és együttműködik más nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel. A WTO az egyik legfiatalabb nemzetközi szervezet, de elődje, a GATT a második világháború után jött létre. A rendszer maga jóval több, mint 50 éves. Az elmúlt 50 év kivételesen nagy volumenű növekedést produkált a világkereskedelemben. A kereskedelmi export éves növekedése átlagosan 6% körüli volt. Az 1997-es évi teljes kereskedelem az 1950-es évinek mintegy tizennégyszerese volt. A GATT majd WTO jelentős mértékben hozzájárult egy erős és virágzó kereskedelmi rendszer megvalósulásához. Úgynevezett tárgyalási fordulókat, vagy körtárgyalásokat tartottak, ahol eleinte a vámcsökkentés volt a cél, majd az antidömping és egyéb nem vámjellegű eszközökről folyt a tárgyalás. A legutolsó ilyen forduló az uruguayi volt, amelynek eredményeképpen a WTO létre is jött. A tárgyalások azonban nem fejeződtek be, 1997-ben a telekommunikáció területén sikerült átfogó megegyezésre jutniuk. A távközlés és a pénzügyi szolgáltatások terén is jelentős eredmények születtek. 2000-ben újabb tárgyalások kezdődtek a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén. A GATT a WTO fő szabálykönyve. A teljes szabályzat körülbelül 30000 oldal, 60 egyezményt foglal magába és különböző elkötelezettségeket. 19 A rendszer nem diszkriminatív, ahol minden ország garanciát kap arra, hogy kereskedelme igazságos és következetes szabályok szerint bonyolódik majd le más országokkal. A rendszer biztosít egy kis rugalmasságot is a fejlődő országok számára, hogy elkötelezettségeiket teljesíteni tudják. A kereskedelem liberalizálása az árukra, a szolgáltatásokra és a szellemi termékekre is vonatkozik. A viták rendezése nem más, mint a szabályok életben tartásának eszköze. Ha egy ország úgy véli, hogy nem megfelelő elbánásban részesült, akkor panaszt tehet és a problémát egy független szakértőkből álló bizottság viszgálja meg. Arra biztatja a szervezet a résztvevő országokat, hogy vitáikat konzultációk segítségével rendezzék. Csak érdekességként 19 www.wto.org/english/res_e/doload_/inbr_e.pdf megtekintve: 2005.04.10. 22
álljon itt az adat: amióta a WTO él, 300 vitás eset került napirendre, a GATT működésének 48 éve alatt szintén 300 vitás eset került tárgyalásra. A rendszer tehát a kitűzött céloknak megfelelve és hatékonyan működik. A rendeleteket időnként felülvizsgálják, fontos érték ugyanis az átláthatóság. Igyekszenek világossá és érthetővé tenni minden tagország számára a szabályokat és alkalmazásukat. Pár szó a szervezet szerkezeti felépítéséről és működéséről. 20 Közel 150 tagról beszélünk, a tényleges szám 148, de kb. 30 ország folytat csatlakozási tárgyalásokat. A világ kereskedelmének 97%-a a tagok között bonyolódik le. Döntéseket minden tag részvételével vagy hozzájárulásával hoznak. Általában konszenzussal történik a döntéshozatal, de esetenként a többségi szavazás is elégséges. A legfelsőbb szintű döntéshozó szerve a Miniszteri Konferencia, amely legalább kétévente egyszer talákozik. Ennek alárendelve az Általános Bizottság működik, ahol a delegációk vezetői, nagykövetek dolgoznak. Ők évente többször is összejönnek megbeszélésekre Genevában. Ennek a szervnek alárendelve működik az Áruk, Szolgáltatások és Szellemi Jogok Bizottsága, melyeknek mindegyike beszámolóval tartozik az Általános Bizottság felé. Ezen kívül egyéb speciális bizottságok és dolgozó csoportok is léteznek. Végül pedig megemlíteném a Titkárságot. Feladatai közé tartozik a világkereskedelem elemzése, technikai segítség nyújtása a bizottságoknak, konferenciák szervezéséhez való hozzájárulás, a fejlődő országok folyamatos támogatása és a nyilvánosság tájékoztatása a szervezetben zajló eseményekről. Röviden néhány szó az Európai Unió és a WTO kapcsolatáról. Az Európai Unió az egyik legfőbb támogatója a Dohai Konferenciának. Azt vallja ugyanis, hogy a nemzetközi kereskedelemben új szabályok szükségesek annak érdekében, hogy a szegénység leküzdése végre megvalósítható tervvé váljon. Segítséget kell nyújtani a fejlődő államoknak abban, hogy gazdaságuk sikeresen bekapcsolódjon a világgazdaság vérkeringésébe. 2004 júliusában egy keretegyezmény született a Dohai Fejlesztési Terven belül. Ebben az Európai Uniónak nagyon jelentős volt a szerepe. 20 www.wto.org/english/res_e/doload_e/inbr_e.pdf megtekintve: 2005. 04.10 23
Most pedig visszatérnék az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyának elemzésére. Kapcsolatuk alapvetően jó, de az együttműködés és szembenállás kettőssége jellemzi. A kezdeti segítőkész magatartás amerikai részről mára már teljesen átalakult. Európa nemcsak talpra állt, hanem bámulatos fejlődésen ment keresztül és az USA versenytársává nőtte ki magát. A háború utáni túlzott amerikai jelenlét ellentételeként alakult meg az EGK és az integrációs törekvés az Egyesült Államok dominanciáját próbálta megszűntetni. 1990 óta a közös ellenségkép is megszűnt és Észak-Amerika nem kizárólagos partnere Európának. Külön-külön fejlesztik, erősítik kapcsolataikat, differenciáltabb kapcsolatrendszer alakult ki közöttük. A Transzatlanti Megállapodás 21 aláírásával szorosabbra fűzték a viszonyt, de nem számolták fel az ellentétes gazdasági érdekeket. Elsősorban a kultúrpolitika, műszertechnika és az élelmiszeripari szabványok területén ellenséges a hangvétel. Az eltérő érdekviszonyoktól függetlenül valódi partneri kapcsolat áll fenn az EU és az USA között, kereskedelmi és gazdasági versenytársai egymásnak. Kapcsolatuk fontosságát szeretném alátámasztani néhány adattal. 2. számú táblázat Általános mutatószámok, EU-15, EU-25 és az Egyesült Államok összehasonlítása 22 EU-15 EU-25 Egyesült Államok Lakosainak száma millió fő Területe millió km² GDP (milliárd euró) GDP/fő Infláció (2003/2002) Munkanélküliség 381 455 291 3,19 3,93 9,4 9,169 9,613 11,084 100 91 137 2,0 2,0 2,3 8 9 5,7 21 www.useu.be 22 http://europa.eu.int/comm/external_relations/library/publications/10_eu_us_eu.pdf megtekintve 2005 áprilisa 24
3. számú táblázat Az Európai Unió kereskedelme az Egyesült Államokkal (Az import-export adatok millió euróban kifejezve, az éves változás %-ban) 23 2000 2001 2002 2003 2004 Évi átlagos növekedés Import 205643 202533 181832 157442 157443 Éves változás -1,5-10,2-13,4 0-6,5 Teljes EU import 20,65 20,59 19,30 16,74 15,32 %-a Export 237588 244881 247044 226517 233912 Éves változás 3,1 0,9-8,3 3,3-0,4 Teljes EU export 27,73 27,43 27,44 25,78 24,30 %-a Egyenleg 31945 42348 65213 69074 76469 Import és Export 443232 447414 428876 383959 391355-3,1 23 http://trade-info.cec.eu.int/doclib/docs/2005/april/tradoc_113465 az adatokat 2005. április 14-én tekintettem meg 25
4. számú táblázat Az Egyesült Államok kereskedelme az Európai Unióval (Export-import adatok millió euróban, a változás százalékban kifejezve) 24 1999 2000 2001 2002 2003 Évi átlagos növekedés Import 191897 249559 260048 252681 229981 Éves változás 30 4,2-2,8-9,0 4,6 Teljes import 20,21 19,23 20,33 20,44 20,45 százaléka Export 145314 182042 181523 155446 136528 Éves változás 25,3-0,3-14,4-12,2-1,5 Teljes export 23,05 22,43 22,81 21,78 21,81 százaléka Egyensúly -46583-67517 -78525-97235 -93453 Import és export 337211 431601 441570 408127 366508 2,1 Az európai termékek exportjának legnagyobb hányada az Egyesült Államokba irányul, a legtöbb import pedig az Egyesült Államokból érkezik az Európai Unióba. Ezek az adatok mind azt támasztják alá, hogy a két fél kereskedelmi kapcsolata rendkívüli fontosságú. Mint a világ legnagyobb hatalmi egységei befolyásolják a világgazdaság alakulását. Gazdaságuk jelentős mértékben függ a másik fél gazdaságától, tehát kölcsönösen egymásra utaltak. A világkereskedelemben egymással rivalizálnak. 24 http://trade-info.cec.eu.int/doclib/docs/2005/april/tradoc_113465.pdf megtekintve: 2005. 04.14. 26
Az Egyesült Államok időnként árgus szemekkel figyeli az Európa erőd kialakulását, és nem szeretné, ha kiszorulna a számára oly csalogató európai piacról. Az integrációs folyamat nem pusztán európai jelenség, Észak-Amerikában Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok részvételével megalakult a NAFTA, amely szabadkereskedelmi megállapodást jelent a résztvevő felek számára. Ezen kívül megegyezés történt Mexikó és egyes latin-amerikai országok között is hasonló tartalommal. 2.3.2 Politikai együttműködés az EU és EÁ között, intézmények jellemzése A háború lezárása után a győztes nagyhatalmak biztonsági intézkedéseket igyekeztek tenni, hogy hasonló világégés ne fordulhasson elő újra. A gazdasági újjáépítés megindulásával egyidőben alakult meg az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, avagy a NATO, amely a politikai-katonai-biztonsági terület kulcsintézményévé vált. Megalakulásának éve 1949. 25 Az alapító tagok: Belgium, Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Izland, Kanada és az Egyesült Államok. 1952-ben csatlakozott Görögország és Törökország, 1955-ben pedig az NSZK. Az alapító országok célja az volt, hogy a nemzetközi viták rendezésére egy fórumot hozzanak létre, mindenkor a béke, a biztonság és az igazságosságm, mint legfőbb értékek védelmének érdekében. Azt tarották fontosnak, hogy a tagállamok erőszak alkalmazása nélkül váljanak befolyásoló tényezővé a nemzetközi életben. Célul tűzték ki, hogy a gazdasági együttműködés megteremtésével stabilitást teremtenek és békés módszerekkel kezelik konfliktusaikat. Kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, ha bármely állam szuverenitását veszély fenyegetné, azonnal konzultálnak. Amennyiben egy államot támadás ér, a többi tagállam úgy tekinti, mintha az egész Szervezet ellen irányulna a támadás és segítséget nyújtanak egymásnak. Létrehoztak egy Tanácsot is, ahol minden tag képviselteti magát, és gondoskodnak arról is, hogy a Tanács bármikor összehívható legyen szükség esetén. Arról is nyilatkoztak az alapító tagok, hogy a szervezet fennállásának 10. éve után felülvizsgálják majd a működését és a hatékonyságát. 25 www.nato.int/docu/handbook/2001/hb0101.htm megtekintve: 2005. 04.10. www.nato.int/structur/structure.htm megtekintve: 2005. 04. 10. 27