Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék Dr. Hoyer Mária
Egy Franciaországban élı magyar származású pszichoanalitikus (Kati Varga) vezette be a havi egy referálás, és évi egy publikáció elvét. Azaz a klinikai munka során szerzett személyes benyomásaink tárgyszerővé tételének gyakorlatát Az elsı kísérleti jellegő vizsgálódásunk Cserne Istvánnal, a tárgyreprezentáció színvonalára vonatkozott, alkoholfüggıségben és ópiát-függıségben szenvedık körében felvett Rorschach teszt alapján. Feltőnt, hogy az ópiát-függık tárgyreprezentációs színvonala mérhetıen alacsonyabb, mint az alkoholfüggıké, és a képzetáramlásban megjelenı figurák torzak, hiányosak, olykor fenyegetıek. Lásd Drogfogyasztó és alkoholfüggı betegek tárgykapcsolatainak összehasonlító vizsgálata. (Elızetes közlemény) TBZ Bulletin, Pilisszentkereszt, 1990. 1-21.
A kényszeres droghasználat hátterében gyakran súlyos személyiségfejlıdési zavar diagnosztizálható. Az anamnézisben olyan korai kapcsolati traumák lelhetık föl, amelyek megakadályozzák a szeparáció-individuáció korszak harmonikus lezajlását. Ilyen traumák lehetnek az anya-gyerek korai elválása valamelyikük kórházi kezelése, betegsége, testvér születése stb. miatt. Hiányozhat "elég-jó anyai magatartás", vagyis, ha az anya a gyermek aktuális szükségleteit nem képes kielégíteni, vagy éppen túlzott mértékben elégíti ki, stimulálja. Gyakori az anya személyiségzavara, illetve saját korai traumatizáltsága. A családi rendszer zavara is megfigyelhetı, amely nem képes segíteni az anyai funkció gyakorlását. Ilyen például az apa valós, vagy szimbolikus távolléte. Ezek a kórelızménybeli mozzanatok nemigen térnek el más korai kapcsolati zavaron alapuló kórképek /pszichoszomatikus betegségek, pszichózisok, Borderline kórképek stb./ anamnézisétıl.
A drogozás öngyógyító szerepét emeli ki Wurmser /1974/, késıbb Khantzian. A kényszeres használó, azaz függı személy hiányzó énfuncióit, énvédı mechanizmusait pótolja a droggal /pl. szorongáscsökkentés, védıgát az én és a környezet közé, az alkotóképesség kibontakoztatása, agresszió kezelése, szexualitás, nárcisztikus igények kielégülése, stb./ Klinikai tapasztalatok szólnak amellett, hogy a droghasználat olyan egzisztenciális kompromisszum, amely a létet fenyegetı "nagyobb rossztól" /a személyiség pszichotikus szétesésétıl, szuicídiumtól/ védi meg a használót, és ilyen értelemben maladaptív feszültségkezelı kísérletnek tekintendı.
Wurmser szerint létezik egy olyan faktor a kényszeres droghasználat kialakulásában, mely megelızi a kényszeres droghasználatot, ill. együtt jár vele, vagy pedig követi. Az addiktív keresés (addictiv search), vagy sóvárgás nevet adta ennek a faktornak (Wurmser, 1974.) A pszichoanalitikus szerzı a drogfüggıség kezelésének politikájáról írott tanulmányában említi a sóvárgást, mint súlyos érzelmi zavart, amelyet körmönfont módon, szociális kihágásnak tüntet fel a társadalom A pszichoanalitikus modellben elhelyezett központi témánk a sóvárgás nem ismerhetı meg annak jellegzetes élményvilága nélkül. De nem nélkülözhetı a nem egyéni adatokkal való összehasonlítás sem Az elıször tehát az ópiát-függık és családjuk élettörténetét ismerhetjük meg, melyek gyakran tartalmaznak traumatikus élményeket. Ebben a megközelítésben fontos a generációról-generációra közvetítıdı magatartásminták és az ezekben rejlı indulatszabályozási zavarok, valamint a beteljesületlen vágyak okozta csalódások, hasadások felismerése
A Mátrix Egyesület megalakulásakor a szülıkkel készült egy videofilm (Hoyer és mtsai, 1994.), azzal a szándékkal, hogy majd visszatekintve önmagukra, könnyebben tudnak reflektálni saját belsı folyamataikra, valamint társaik állapotára A filmet sok helyen bemutattuk, és a szülıkkel közösen próbáltunk válaszokat adni a közönség soraiban lévı érintetteknek MÁTRIX Szenvedélybetegek Hozzátartozóinak Egyesülete. Alapítva 1990.
A családi esetek tárgyalásában a következı szempontok jelennek meg Családi háttér: a nagyszülık, a szülık életére vonatkozó adatok, legyenek azok bármennyire is töredékesek, fontosak lehetnek a késıbbi események alakulásában Az index személy fejlıdése: a születés körülményei, a korai gondoskodás adaptív értéke, a közösségbe való beillesztés körülményei, eredményessége, pályaválasztás, identitás, találkozás a droggal Intervenciók: a drogfogyasztás következményei, kezelések, visszaesések, kapcsolat a szülıkkel, hozzátartozókkal Pszichodinamika: a leíró szempont mellett fontos a dinamikus szempont is, mert segít jobban megérteni a családokkal folytatott munka sajátosságait, segít kiemelni a topikus, a dinamikus és az ökonomikus szempontokat (lásd Róheim)
A családokkal átélt események, a szubjektív élmények, amelyek a szubjektív nyelv tartományába taroznak (Wright, 1997), ugyanolyan fontos részei a tudományos diszkussziónak, mint az objektív nyelv (uo.) szabályai szerint megfogalmazható tények A mélység mámorát, mely nemcsak a kényszeres droghasználó belsı világát jellemzi, hanem a családjáét is, pontosabban lehet megismerni és megérteni, ha megközelítıleg úgy tárjuk fel, ahogyan megtapasztaltuk
Az egyedi eset tudományos kutatása a Junktim mai változata Az analitikus munka egyik érdemi lényege éppen az, hogy kutatás és kezelés egybeesnek (Freud, 1912) értékes találkozásról a gyógyítás és kutatás közötti Junktimról beszél másutt Freud (1926) Ez nem jeleni azt, hogy a kezelés és kutatás azonos lenne
1. Legyenek áttekinthetık azok a feltételek, melyek mellett valamely bemutatott jelenség és a róla szóló beszámoló létrejött, ami megfelel a kísérleti feltételek ellenırizhetıségére és változtathatóságára vonatkozó követelményeknek 2. Követelmény, hogy az eset bemutatásába a lehetı legkevesebb szivárogjon be a meglévı elméleti elfogultságokból, hogy ily módon különbözı szerzık egyazon esetre vonatkozó vizsgálatai összehasonlíthatók legyenek 3. A kijelentések konkrétságának követelménye, amelyet sem a homályosság kedvéért, sem az elméleti jelszavak kedvéért nem szabad feladni 4. A bemutatás teljességének követelménye, ami lehetıvé teszi az alternatív magyarázatok megfogalmazását 5. A szabatosság követelménye, amin az elmondottak bizonyos szempontok szerinti elrendezését értjük
Az etnográfus meséje (Atkinson, 1999) néven ismert az a jelenség, amikor a tudományos diskurzus kereteibıl kilógó, de az egész terep megismerése szempontjából mégis fontos információkat közölnek a kutatók A sóvárgás, mint hiánytapasztalat, mint csillapíthatatlan vágy nehezen írható le számokkal, vagy más adatokkal Ugyanakkor a kényszeres droghasználatban betöltött központi szerepét nehéz lenne vitatni Javasolom tehát a metafora elmélet alkalmazását, mely ma már nem egy fölösleges, bár kellemes nyelvi díszítıeszköz, hanem az emberi gondolkodásnak és megértésnek elengedhetetlen kelléke. (Lakoff, Johnson 1980). A metafora elsısorban fogalmak és nem a szavak jellemzı tulajdonsága.
A Philoktétés sebe, mint metafora, melyet Paneth írt le elıször (1984), fontos a nem gyógyuló lelki sérülések pszichodinamikai történéseinek megértéséhez A nem gyógyuló seb metaforája segíthet megérteni azt a szublimálatlanul szenvedéses létet, mely a sóvárgást jellemzi. A magányos barlang-lét sok kényszeres ópiát-függıt jellemez, melynek központi eleme a semmivel sem enyhíthetı fájdalom, ami a lábat, a hátat begörbíti. Lásd Szirének Éneke (2000) (szerk. Miletics, B.) kötetben, Cseh Krisztina írását.
A hisztoria az i.e. 5. század görög nyelvében nem egyszerően kutatást, hanem tudást jelent, méghozzá olyan tudást, amely látásból, közvetlen szemléletbıl, tapasztalásból származik. Homérosz, pl. a hisztór -nak a szemtanút, a döntıbírót nevezi, azt, aki bizonyosan el tudja dönteni, hogy így vagy úgy történt-e valamely esemény, hiszen a saját szemével látta. (Szabó, Á. Ford; Hérodotoszi novellák, 1959)
Valamennyi ismertetett esetben az elsı egy monológ heroikus erıfeszítések történtek már a terápiás kapcsolatot megelızıen is, arra vonatkozóan, hogy megszüntessék a szenvedést a családon belül Mégis a helyzet nem javult, s a drogproblémák eszkalálódtak (szomatikus betegségek, mentális problémák, kriminológiai események, egzisztenciális válság) Ezzel párhuzamosan egyre elszigeteltebbek lettek a családok, mivel az egészségügyi ellátás feltételeit nem mindig tudták betartani És nemcsak ezeket az elvárásokat nem tudták betartani, hanem az oktatási intézményekkel és más hatóságokkal szemben is deviánssokká váltak Magányos, negatív hısökké váltak, akik küzdelmüket folytatták Ezért neveztem el az ı történeteiket hıstörténeteknek, a görög mitológiai hıs, Héraklész történetét alapul véve A küzdelem hasonlósága kínálta számomra az analógiát. Héraklész nem tudta elıre, hogy miként fogja végezni a sok hısies erıfeszítés után, mégis tragikus sorsa nem volt hiába való, mert az örökségét továbbvivı Philoktétés, bár maga is megsebzıdik, mégiscsak gyızelemre viszi a több évtizedes küzdelmét.
Cserne, I, Hoyer, M. (1990): Drogfogyasztó és alkoholfüggı betegek tárgykapcsolatainak összehasonlító vizsgálata. (Elızetes közlemény). In: TBZ Bulletin, Pilisszentkereszt Hoyer, M, Tremkó, M, Kály-Kullai, K, Körössi, A. (1994): Engem ezzel büntet a gyerek vidófilm. MATRIX Egyesület, Budapest Hoyer, M, Tremkó, M, Cserne, I. (1994): Egyesület a határon. A MATRIX Szenvedélybetegek Hozzátartozóinak Egyesületének bemutatása. Szenvedélybetegségek, 94/6. Hoyer, M. Tremkó, M. (2002): Az ópiát függık klinikai pszichodiagnosztikája. Pszichoterápia, XI. évf. 1. szám, 28-33. Hoyer,M. (2010): Sóvárgás és szenvedés. L Harmattan Kiadó, Budapest (megjelenés alatt) Luborsky, L., Christ-Christoph, P. (Eds) (1990): Understanding Transference: The Core Conflictual Relationship Theme Method (CCRT). Basic Books, New York Luhmann, N. (1997): Szerelem Szenvedély. Az intimitás kódolásáról. Jószöveg könyvek. Jószöveg Mőhely Kiadó, Budapest Róheim, G. (1984): Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Tanulmányok. Gondolat, Budapest Thomä, H., Kächele, H. (1992): A pszichoanalitikus terápia. Kutatás. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2007. Wright, K. (1997): Deep Calling Unto Deep. Artistic creativity and mother-infant dialogue. Australian Journal of Psychoterapy. AJP Vol. 17. Nos 1 & 2 Wurmser, L. (1977): Mr. Pecksniff s Horse? (Psychodynamics in Compulsive Drug Use) In: Pschodynamics of Drug Dependence. (Editors: Blaine, Demetrios) NIDA Research Monograph 12. Wurmser, L. (1989): A kényszeres kábítószer-fogyasztás etiológiájának pszichoanalitikus vizsgálata. In: Drogproblémák és személyiségzavarok. (szerk. Cserne, I) OET Drog-program kiadványa, Nr. 4. 11-29 Wurmser, L. (1995): The Hidden Dinemsion. Psychodynamics of Compulsive Drug Use. Jason Aronson INC. Northvale, New Jersey, London