B17 vitamin rák ellen B17 vitamin rák ellen A B-17 vitamin (Laetrile, Amigdalina) alternatív rákgyógyszer, injekció és tabletta a rákos sejtek csökkentésére, megszüntetésére, valamint szaporodásuk megállítására szolgál. Az alábbiakban több cikket olvashat a szer ellen és mellett is. hirdetés Kémiai szerkezetét tekintve ez a vegyület benzaldehidbõl, ciángyökbõl és diszacharidból áll : C12H21O10-O-CH(ON)- C6H5. Tulajdonképpen egy speciális cukormolekula és egyáltalán nem mérgezõ. Nagy mennyiségben fordul elõ a csonthéjasok magvában, a hüvelyes növényekben, füvekben, gabonafélékben, különösen nagy koncentrációban a sárgabarack magjában található. A daganatölõ hatás kiváltója a természetes cianid és a benzaldehid. Ez a két anyag a B-17 vitaminban cukormolekulává ált össze, hogy táplálja az egészséges sejteket és a szervezetben kialakult tumor sejteket pedig alkotórészeire bomolva megölje. Vízben oldódó vitamin, tehát nem oldódik olajban, zsírban és zselatinban. Nem rakódik le a szervezetben, hanem dolgavégeztével a vizelettel távozik. Készítményként - nemzetközi szabadalom védi - egyetlen gyógyszergyártó cég gyártja a következõ kiszerelésekben : Injekció (3000 mg - os hatóanyaggal) - Amigdalina néven. (a képen) Tabletta (500 és 100 mg) - Novodalin néven. (a képen) Elõnye A klinikai leírások alapján sokkal hatékonyabb a hagyományos kemo- és sugárterápiánál. Használható a hagyományos terápiák közben is (kemo és sugárterápia), ebben az esetben csökkenti azok káros mellékhatásait is. A B-17 vitaminnak nincsenek kellemetlen és káros mellékhatásai. Egy hónap alatt látványos eredményeket lehet vele elérni! A legújabb klinikai kutatások szerint intravénás C-vitamin injekcióval adagolva még hatékonyabb! Adagolása, amelyet ön személyre szabva kap meg, forradalmian új és klinikailag igazolt. (Szakít az 50 éves elavult hagyományokkal, protokolokkal, amik mûködése logikátlan és hatékonyságuk is jóval gyengébb.) Sajnos a régi, elavult formulákat még mindig terjesztik emailban és az internet bizonyos helyein olyan hozzánemértõ személyek, egyházak képviselõi, akiket csak gazdasági érdek vezérel és nem igazán törõdnek a betegek gyógyulásával. A B-17 injekció hatásfokát erõsen meg lehet növelni Bikarbonát tartalmú infúziós folyadék beadásával. (Nálunk megvásárolhatja!) Hátránya Kialakult daganat esetében injekcióba kell beadni, ( lehetõleg intravénásan, de muszkulárisan is lehet ) mert úgy több hatóanyag jut be a véráramba. Hatékonysága a bevitt dózis nagyságával egyenesen arányos. Általában 6000 -
15000 mg a napi szükséges bevitel. A tablettás kiszerelést inkább az injekciómentes napokon, vagy alacsony daganati sejtszám esetén célszerû kúraszerûen alkalmazni. (Forrás: www.b-17.hu) Egy ellenvélemény a B17-el kapcsolatosan: A rák ellenszere: B17 vitamin Az Országos Gyógyszerészeti Intézet a B 17 témájában a következõ közlemény közzétételét kérte: Az Országos Gyógyszerészeti Intézet a www.b-17.hu/felhivas internetes oldalon közzétett felhívásra reagálva tájékoztatja a T. Kollégákat, hogy a B-17 vitamin/laetril/amigdalina megnevezésû készítményeket (injekció, tabletta) az Országos Gyógyszerészeti Intézet, illetve az EU sem gyógyszerként, sem gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítményként nem engedélyezte. Toxikus mellékhatásai miatt a B-17 vitamin/laetril/amigdalina nem elfogadott szer az engedélyezett gyógyászatban, és egyébként nem tekinthetõ vitaminnak. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet, valamint a hivatalos szakirodalom, és a nemzetközi szakhatóságok (EMEA, Európai Gyógyszerügynökség; FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatala; EFSA, Európai Élelmiszer-Biztonsági Hatóság; NCI Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézete) egyértelmû álláspontja szerint is a Laetrile (B17 vitamin) toxikus vegyület. Megjegyezzük, hogy az USA-ban 1980 óta tilos a fenti készítményeket rákellenes szerként, vagy bármilyen más terápia részeként alkalmazni. (OGYI - 2006.11.20. 10:59) Forrás: Magyar Orvosi Kamara A B17-vitamin: csodaszer vagy méreganyag? A rák diagnózis a betegek számára legtöbbször a halálos betegség szinonimájaként jelenik meg, holott ma már számos gyógymód létezik a daganatos betegségek ellen. Ezek lehetnek bevált, az orvosi szakmában alkalmazott kezelések, és lehetnek természetes eredetû gyógyhatású készítmények. Az egyik legújabb vegyület a B17-vitamin, melynek gyógyhatását a mai napig heves viták övezik. Az álláspontok még orvosi berkekben sem egyeznek meg ebben a témában. Egyesek bizonyítottnak tartják a szóban forgó vegyület gyógyhatását, mások a hosszú távú eredményekre várnak. Számos neves kutató és hivatalos szerv viszont egyenesen mérgezõnek tartja. A felfedezéstõl a terápiáig Ernst Theodor Krebs biokémikus fedezte fel az 50-es évek elején az új molekulát s laetrilnek vagy amigdalinnak, más néven B17-vitaminnak nevezte el. Kutatásai azzal kapcsolatban indultak, miszerint számos olyan népcsoport él a Földön, akik körében a daganatos betegség ismeretlen fogalom. A magyarázatot az általuk elfogyasztott nagy
mennyiségû sárgabarackmagban vélte felfedezni. Mik azok az enzimek? Az enzimek, más néven fermentumok a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelõ anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elõ, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le. A B17-vitamin nem más, mint egy ciánvegyület, melynek felépítésében benzaldehid, ciángyök és egy cukortartalmú rész vesz részt. A cianidtartalmú glikozidok a csonthéjasok (mandula, sárgabarack, õszibarack, cseresznye, szilva) magjában nagy mennyiségben fordulnak elõ. A B17-vitamin a leírások szerint azáltal fejti ki gyógyító hatását, hogy a szervezetbe bekerülve a nem daganatos sejtek számára energiát szolgáltat (vagyis tápanyagként funkcionál), a rákos sejtekben viszont a rodanáz enzim hiánya miatt sejtpusztító hatású ciánvegyület és benzaldehid keletkezik. Az egészséges sejtekben a rodanáz (transzszulfuráz) enzim megtalálható, amely hatástalanítja a mérgezõ vegyületet. Lehetséges gyógymód lenne? A B17-vitamin a daganatos betegségek alternatív terápiáját jelentheti. A szer intravénás injekció és tabletta formájában létezik. Mivel azonban a készítmény csak nemrég vált hozzáférhetõvé, hosszú távú tapasztalatok hiányában az orvosok nem szívesen ajánlják. Kis mennyiségû ciánvegyület szervezetbe való juttatásával, a rodanáz enzim mûködése lépést tud tartani, vagyis alacsony koncentráció esetén a cián szervezetbe kerülése nem okoz problémákat. Nagyobb mennyiség esetén viszont az enzim kapacitása kimerül, nem képes az összes ciánszármazék detoxikálására ezzel a vegyület kifejtheti mérgezõ hatását. A B17-vitamin készítmények cianidtartalma a gyártók szerint az egészségügyi határérték századrésze, ám a hivatalos szervek zöme ezt nem fogadja el. A daganatos terápia A palliatív terápia célja a megfelelõ életminõség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövõdmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsõsorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével. A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia... A készítmény használata számos országban nem engedélyezett, a hivatalos álláspontok leginkább a készítmények magas ciántartalmára hivatkoznak. Az Amerikai Egyesült Államokban például a laetril alkalmazását 1980-ban egyenesen törvényben tiltották meg, ami azóta is hatályos. Korlátozzák szinte minden országban Spanyolország be sem engedi az amigdalint határain belülre, és az Európai Unió más országaiban sem legális a kezelés. A készítmények alkalmazása Magyarországon sem része a daganatos betegségek elleni küzdelemnek. Sem az Európai Unió, sem a magyarországi Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) nem engedélyezte a készítményt gyógyszerként, vagy gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítményként. A jelentõs mérgezésveszély miatt használata nem elfogadott, és a hivatalos álláspont szerint nem tekinthetõ vitaminnak sem, és ezért a toxikus
vegyületek közt tartják nyilván. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a készítmények ennek ellenére egyszerûen hozzáférhetõk, számos beteg kezelõorvosuk tudtával szedi azokat. Egyesek bár a hosszú távú hatásokat nem láthatják még a betegek általános állapotának, étvágyának, kondíciójának javulásáról számolnak be, hasonlóan más vitaminkészítmények hatásához. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy placebóhatás is okozhat hasonlókat, fõleg ha nem felejtjük el, hogy a rákos betegek állapotának javulásában a pszichés faktorok szerepe igen jelentõs. A két oldal szembenállása valószínûleg hosszú ideig megmarad, talán majd a további kutatások és fejlesztések igazolják a felfedezést vagy a toxicitást. Addig viszont újabb témát szolgáltat az összeesküvés elméletek gyártóinak. A jótékony hatás bizonyítása igazolná a hivatalos szervek gyógyszerlobbiban való szerepét. A toxicitás igazolása viszont egy újabb profitorientált vállalkozás becsületbeli hiányosságait tárná fel. (Forrás: Webeteg, Szerzõ: Dr. Kónya Judit) Csodaszer vagy halálos méreg? - címmel közölte a FigyelõNet a következõ cikket: Szerkesztõségünk egy rákgyógyító csodaszer nyomába eredve, számos zsákutcába keveredve tévedt el a hazai élelmiszer-kiegészítõk és gyógyhatású készítmények dzsungelében. Alig találtunk illetékest az engedélyezéssel kapcsolatban, s azt hogy hasznos-e vagy nem, végképp nem lehetett kideríteni. Az orvosi kamara oldalán talált cikktõl végül eljutottunk az ügyészségi vizsgálatig. A magát csak alternatív rákgyógyszernek aposztrofáló készítménnyel kapcsolatos két véglet olvasható az interneten. Az egyik szerint csodaszer, amely csodálatos hatásával csak a beteg rákos sejteket pusztítja el, míg a másik véglet odáig is elmegy, hogy akár mérgezés áldozatai is lehetünk a B17, illetve a sárgabarackmag túlzott fogyasztása esetén. Az elsõre furcsa, hogy a közismerten hosszadalmas és meglehetõsen költséges gyógyszer-engedélyezést kikerülve interneten alternatív rákgyógyszer kerül bizonytalan utakon a betegek birtokába. Szerkesztõségünk megpróbálta kideríteni, hogy mi az igazság a csodaszerrel kapcsolatban. Cikk van, információ nincs A Magyar Orvosi Kamara honlapján olvasható cikk egyértelmû és határozott állításai szerint megtalálták a rák ellenszerét. A kissé talán általánosító kijelentést minden kicsit is hozzáértõ, s talán a laikusok többsége is túlzásnak gondolja. Az írás szerint a laetrile nevû vegyületre, egy addig ismeretlen vitaminra, az 50-es években bukkant Ernst T. Krebs biokémikus és B17-nek nevezte el. A B17 vitamin vagy nitrilozid megjelölés egy nagy csoport olyan vízoldékony, lényegében nem toxikus, édeskés vegyületre utal, amely több mint 800-féle növényben megtalálható. Az egyik leggyakoribb nitrilozid - az amigdalin - amely a legnagyobb koncentrációban bizonyos gyümölcsök magvaiban fordul elõ (pl. nektarin, cseresznye, szilva, alma), de mind közül a leggazdagabb B17-forrásnak a sárgabarack magja bizonyult, mely súlyának akár 2,5 százalékát teszi ki a szóban forgó vegyület. A cikk szerint megfelelõ mennyiségben fogyasztva a sárgabarack mag megvéd a ráktól, illetve meg is gyógyítja a betegeket. Gyógyít, vagy ártalmas? Philips Day vizsgálataira hivatkozva a cikk írója bizonyítottnak mutatja a rák elleni hatásosságot, egész pontosan, hogy a vegyület speciálisan csak daganatos sejtekre mérgezõ hatást fejt ki. A MOK illetékesét keresve azt a választ kaptuk, hogy az intézet csupán tájékoztató céllal közölte a cikket, további információval a vegyület hatékonyságáról illetve az abból készült készítményekrõl nem rendelkeznek. Mérgezõ is lehet? További kutatásaink egy másik cikkre vezettek a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján azt olvastuk, hogy az angol élelmiszer-biztonsági hatóság fölhívta a fogyasztók figyelmét, hogy az Egyesült Királyságban egészséges táplálékként forgalomba hozott keserû sárgabarackmag fogyasztása kockázatos lehet. A mag amigdalint
tartalmaz. Közismert, hogy ebbõl a vegyületbõl hidrogén-cianid amely erõs méreg, szabadulhat fel. Hogy közismert-e az, miszerint az amigdalin nevezetû vegyület hidrogén-cianiddá bomlik, azt nem sikerült kiderítenünk, de tény, hogy elég ijesztõ elsõ hallásra, hogy a rák ellenszere akár mérgezõ is lehet. Kuruzslás, vagy tudományos szenzáció? A veszélyt feltételezõ cikk szerint ugyan az 1970-es években úgy vélték, hogy ez a vegyület szerepet játszhat a rák gyógyításában, illetve megelõzésében, ezt a feltételezést azonban a többször elvégzett ( 1974., 1982.) tudományos vizsgálatok a Mayo Klinika, és 3 amerikai rákközpont kísérletei alapján cáfolták. Sõt az Egyesült Államokban, az American Cancer Society kuruzslásnak minõsítette ilyen célú használatát. A FigyelõNet kérdésére Szeitzné Szabó Mária, az élelmiszer-biztonsági hivatal fõigazgatója úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a jelenlegi európai uniós jogi szabályozás szerint ételeknek, étrend-kiegészítõknek semmiféle gyógyhatást nem lehet tulajdonítani. Az étrend-kiegészítõkkel, azok notifikálásával hazánkban az OÉTI foglalkozik. Amennyiben gyógyhatást tulajdonítanak neki, azt gyógyszerként, megfelelõ bizonyítékok és klinikai vizsgálati eredmények alapján kell engedélyeztetni. Ez ügyben hazánkban az Országos Gyógyszerészeti Intézet illetékes. A hivatal a honlapján csupán tájékoztatási céllal adott hírt az angol élelmiszer-biztonsági hatóság közleményérõl. Sárgabarackmag és a B17 vitamin Természetesen a terméket elég drágán forgalmazó hazai oldalon mindennek az ellenkezõjét találjuk. A szer a forgalmazó szerint csak a rákos sejtekre mérgezõ, a készítmény hatásmechanizmusa egészséges szervezetekben teljesen veszélytelen bomlástermékeket eredményez. A honlapon szintén furcsa az a felirat, miszerint a termék Magyarországon nincs törzskönyvezve, s a forgalmazó mindössze a magánbeszállításban segédkezik. Ez a körülmény további kérdéseket vetett fel. A kérdéses weboldal üzemetetõje arra a kérdésünkre, miért nem vizsgáltatja be, miért nem engedélyezteti a készítményeket, egyszerû válasszal szolgált, a hatóságok a cianid hallatán minden beadványt elutasítanak. Arról már nem szól a fáma, hogy megpróbálta-e valaki bármikor végigjárni az engedélyezési eljárást A forgalmazó szerint az uniós jogszabályok alapján joga van beszerezni a magánemberek saját felelõsségére a külföldön gyártott készítményt. Nem feladatunk bevizsgáltatni Igyekezvén felderíteni az igazságot, tovább kutakodtunk, megkerestük a rákbetegek jogvédelmével foglalkozó szervezeteket. Általános csodaszer nem létezik hangoztatják a mérsékeltebbek, minden héten kijön egy ilyen termék, amivel a reménykedõket igyekeznek megkopasztani, mondja a szkeptikusabb megszólaló. Sajnos a megkérdezettek többsége nem hajlandó a nevét adni a válaszhoz. Ki az illetékes a vizsgálatok elvégzésében? Vasváry Artúrné a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint a betegek többsége nem hisz a gyógyulásában, mindezek ellenére általában minden anyagi áldozat meghozatalára hajlandó a túlélési esély megnövelésére. A kíváncsiságunk tárgyát képezõ B-17-tel kapcsolatban igen hiányosak az ismereteik, mivel hazai bevizsgálása nem történt meg. Enélkül még azt sem tudják pontosan, hogy toxikus-e avagy nem. A hatékonyságáról végképp nincsenek információik, hiszen a forgalmazó szerinti hatékonyság semmiképpen sem tekinthetõ hiteles információnak. A betegek jogait védelmezõ szervezet vezetõje szerint minden ilyen szerre drága és bonyolult hatásvizsgálatokat, toxikológiai vizsgálatokat kellene elvégeztetni a forgalmazónak. Ezután kerülhet azon készítmények közé, amelyet akár a rákellenes liga is ajánlhat. Kérdésünkre, hogy nem szolgálná-e a betegek javát, ha a jogvédõ szervezetek végeztetnék el a vizsgálatokat Vasváryné elmondta: ez nem feladatuk, s hogy ilyen kérdésekben a fogyasztóvédelem az illetékes. Bár a félig illegálisan forgalmazott, ellenõrizetlen szereket véleménye szerint be kellene tiltani, úgy gondolja, sokat nem lehet tenni az interneten árult készítmények ellen. Az OÉTI nem illetékes Az OÉTI-ben természetesen szintén nem találtunk olyan illetékest, aki válaszolni tudott volna kérdéseinkre. A szer nevének kiejtése után, gyakorlatilag azonnali elzárkózásba botlottunk. A B17, mivel tavaly óta nem létezik gyógyhatású készítmény kategória, már nem tartozik az OÉTI hatáskörébe.
Az intézet egyébként a bioboltokban forgalmazott táplálékkiegészítõk lajstromozását sem gyõzi, s mivel ez a szer állítólag rákgyógyításra szolgál, bizonyosan sosem kaphatná meg a forgalmazási engedélyt. A hatóanyagaival kapcsolatos vizsgálatokat eddig nem végeztek, mivel az engedélyezése, bevizsgálása a gyógyszerészeti intézet hatáskörébe tartozik. Mindezek mellett az OÉTI nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel a piacfelügyelet, így gyakorlatilag az illegálisan forgalmazott termékekkel kapcsolatban szinte semmiféle eszköze nincs. Beigazolódni látszik a forgalmazó állítása, miszerint a hatóságok nem vizsgálnák be a terméket, magánember nem kérhet ilyen vizsgálatot, a rákos emberek jogvédõi pedig nem érzik magukat illetékesnek a vizsgálatok elvégeztetésére. Mit mond az onkológia intézet? A cikk kiindulópontja, miszerint a betegek között suttogó propagandával terjed, hogy a B17 hatásos a rák ellen, úgy tûnik nem kideríthetõ a hazai intézmények és hatóságok dzsungelében. A lapunk információi szerint a rákbetegeket gyógyítók között akad olyan is, aki orvosként nem ajánlja, de magánemberként tanácsolja a B17 alkalmazását. A többség azonban elzárkózik vagy határozottan meg van gyõzõdve, hogy káros vagy mérgezõ is lehet a sárgabarack magjában fellelhetõ hatóanyag. Az onkológiai intézetben a készítményt nem alkalmazzák, viszont dr. Kásler Miklós, az Országos Okológiai Intézet fõigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az onkológiai terápia evidenciákon alapul. A B17-tel kapcsolatban viszont épp az a baj, hogy nincs egyértelmû, kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy a szer hatásos lenne, ezért Kásler doktor nem alkalmazza azt a gyógyítás során. Ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy káros lenne, amennyiben nincs túladagolva, bajt nem okozhat mondta Kásler Miklós. Az FVF és az OGYI A fogyasztóvédelem szóvivõje, Kati Attila úgy látja, hogy a B17 forgalmazására indított oldal esetében komolyan megfogalmazódik az a gyanú, hogy a készítmény megsérti a gyógyszerrendészeti szabályokat. Ha az illetékes hatóság bebizonyítja az illegális gyógyszerforgalmazás tényét, ötvenezer forintos szabálysértési bírság is kiszabható az oldal fenntartója ellen. Ezen szabályok betartatására és esetleges szankcionálására az ÁNTSZ illetékes. Az FVF (Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség) illetékese szerint az oldalon található információk kimeríthetik a vásárlók megtévesztésére vonatkozó definíciókat is. A készítmény megsértheti a gyógyszerek reklámozására vonatkozó szabályokat is. A hatóanyagot nem vizsgálják, a fogyasztók megtévesztését igen Megkeresésünkre az Országos Gyógyszerészeti Intézet szóvivõje Szabó Franciska elmondta, hogy hatóságuk büntetõ feljelentéssel élt a kérdéses esetben a Fõvárosi Fõügyészségnél fogyasztók megtévesztése, illetve visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel alapos gyanúja miatt. A nyomozás zajlik, s a rendõrség december óta vizsgálja az ügyet. A szóvivõ szerint az eset nem egyedi és jóval túlmutat egy szokványos szabálysértési eljáráson. Az OGYI egyébként a bevizsgálásra hozzá megküldött minták és dokumentációk alapján engedélyezi a készítményeket. A gyógyszernek nem minõsülõ készítményként az olyan természetes eredetû anyagot tartalmazó készítményeket definiálják, amelyek kedvezõ biológiai hatással rendelkeznek, orvosi elõírás nélkül is alkalmazhatóak és amelyek elõírásszerû használat esetén egészségi ártalmat nem okoznak. Az intézet hatáskörébe tartozik a gyógyszerekkel, illetve a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálása. Mivel a B17 esetében az engedély nélküli szer pontos adagolási módját, sem elõírásszerû használatra vonatkozó információkat nem ismerjük, valószínûleg komoly kockázatnak teszi ki magát az, aki az ilyen ellenõrizetlen készítményt használ. (Forrás: FigyelõNet) Kapcsolódó cikkek: Tudástár a rákos megbetegedésekrõl, gyógymódokról