Vidékfejlesztés 2014-2020 Kunszentmiklós 2014. február 26. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály
AZ EMVA-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Most zárult egy hét éves költségvetési időszak az Európai Unió életében. (Május 1-jén 10 éve lesz, hogy hazánk az EU tagja). Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban jelenlegi árfolyamon mintegy 1.400 Mrd Ft állt Magyarország rendelkezésére agrár- és vidékfejlesztési célokra. Az összeg több mint 95 százalékát már odaítéltük az ügyfelek részére, néhány jogcím esetében a beérkezett kérelmek bírálata folyik így várhatóan minden forrás felhasználásra kerül, ezek az önrészekkel együttesen csaknem 3.000 Mrd Ft értékű fejlesztést tesznek lehetővé. Az 1.400 Mrd Ft-os keretből 939 Mrd Ft (66 %) kifizetése történt meg eddig, s összesen 220.000 pályázó részesült támogatásban.
AZ EMVA-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Összes forrás: 1.300-1.400 Mrd Ft I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. tengely: a LEADER program, azaz a közösségi vidékfejlesztés a helyi igényeknek megfelelően, akciócsoportokon keresztül Kötelezettség vállalás Kötelezettség vállalás Kifizetés teljesülése Kifizetés Teljesülése 602 MRD Ft 89,9% 442 MRD Ft 65,9% 515 MRD Ft 106,1% 378 MRD Ft 77,9% 172 MRD Ft 86% 104 MRD Ft 51,8% 77 MRD Ft 94,8% 26 MRD Ft 32% Összesen 1.366 MRD Ft 95% 950 MRD Ft 66,1%
AZ ÚMVP-BEN 2014.01.31-IG MEGTETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS KIFIZETÉSEK ARÁNYA A KERETHEZ KÉPEST
AZ ÚMVP-BEN 2010.06.30-IG MEGTETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ARÁNYA A KERETHEZ KÉPEST Az ÚMVP (2007-2013) félidei (mid-term) értékelése
ESZKÖZÖLT VÁLTOZTATÁSOK, ELÉRT EREDMÉNYEK a beruházási jogcímek esetében előleg lehetősége a fejlesztéseket megkezdéséhez, megvalósításához az ügyintézés egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá, a program megvalósítása pedig hatékonyabbá vált a támogatási kérelmek elbírálási ideje jelentősen csökkent, 18 hónapról 6 hónapra, esetenként 3 hónapra, egyszerűbb támogatási konstrukciók esetén 7-10 hétre több jogcím esetében bevezetésre került a folyamatos, forráskimerülésig történő támogatási kérelembenyújtás elektronikus kifizetés benyújtása szinte az egész év folyamán a kedvezményezettek sűrűbben, kötetlenebbül kérhetik a felmerült kiadásaikkal kapcsolatos kifizetéseket megteremtettük a hatékony forrásgazdálkodást, fejlesztések ütemezésének megkövetelése a hatékony és maradéktalan forrásfelhasználás érdekében
Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben 2. A Vidékfejlesztési Program tervezése 3. Átmeneti év: 2014. 4. KAP I. pillér támogatásai 2015. után 5. A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 6. Szakágazatok fejlesztési szükségletei, tervezett intézkedések 7. A Tematikus alprogramok
Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg Partnerségi Szerződések nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok megvalósítása érdekében Vidékfejlesztés: EMVA Egyéb CSF alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA) Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése Az élelmiszer-láncok szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése Erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony CO 2 kibocsátású és a körny-i kihívásokra rugalmasan reagáló mg, élip.,erdő tám. Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken
A Vidékfejlesztési Program stratégiai összefüggései Nemzeti Vidékstratégia céljai 1. pillér agrártámogatásai EMVA prioritások: 6 prioritás Közös Agrárpolitika (KAP) céljai EU 2020 céljai Partnerségi Megállapodás /Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció céljai 11 tematikus célkitűzés Közös Stratégiai Keret (KSK) céljai A Vidékfejlesztési Program beavatkozásai a kormányzati tervek szerint szorosan kapcsolódnak a többi Operatív Program intézkedéseihez, a vidékfejlesztés szempontját érvényesítve azokkal szinergiában valósulnak meg, mind a központi intézkedéseket, mind a helyi és térségi programokat tekintve.
1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben Nemzeti célok/stratégiák EU Kohéziós politika Operatív Programok* Növekedési Terv EU Prioritások EU 2020 Stratégia Nemzeti Reform Program CSF (Közös Stratégiai Keret) GINOP VEKOP TOP Szakpolitikai Stratégiák Megyei fejlesztési Igények OFTK NVS Partnerségi Megállapodás EFOP KEHOP IKOP VP KAP célkitűzések EMVA vidékfejlesztési prioritások MAHOP Közös Agrárpolitika * 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat KAP I. pillér (EMGA) [Közvetlen támogatások] KAP II. pillér (EMVA) [Vidékfejlesztési Program 2014-2020]
Tervezési környezet 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról. OPERATÍV PROGRAMOK: (1) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), EMMI; (2) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), NGM; (3) Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), NFM; (4) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP), NFM-VM; (5) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), VM; (6) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), NGM; (7) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), NGM; (8) Vidékfejlesztési Program (VP), VM; (9) Koordinációs Operatív Program, ME.
A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program megtervezése 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról alapján az alábbi operatív programok tartoznak a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz: 1. Vidékfejlesztési Program (VP) 2. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 3. Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közös tervezés A vidékfejlesztési miniszter 5/B/2013. (III. 26.) utasítása
2. A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program tervezése a projekt felépítése PIB Dr. Fazekas Sándor, miniszter OIB Projektiroda (NAKVI VP, MAHOP és KEHOP) Koordinációs Csoport EMVA Tanácsadó Testület V. Németh Zsolt, államtitkár Búsi Lajos, helyettes államtitkár (IH) Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, projektirányító Dr. Maácz Miklós, VP programfelelős Szabó Mátyás, vezető tervező Hódi Ágota, koordinációs vezető Munkacsoportok
2. A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program tervezése Határidők A PM mérföldkövei 2014. január 22. Kormányülés 2014. április 22. benyújtás az Európai Bizottság részére 2014. július 22. OP-k benyújtása az Európai Bizottság részére A VP tervezés mérföldkövei és előrehaladás 2013. 07. 30. 2013. 09. 30. 2013. 12. 31 2014. 02.28. 2014. 2. negyedév 2014. július 22. VP 2.0 Első tartalmi változat (30%) VP 3.0 Társadalmi és bizottsági egyeztetési változat (40%) VP 4.0 Teljes változat (100%) VP véglegesítése, lezárása és hazai elfogadása VP brüsszeli benyújtás 2014. Átmeneti év!!!!
Hatályosodó jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (KSK) (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013 EU rendelete (EMVA rendelet) (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (KAP reform) (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
A Vidékfejlesztési Programot meghatározó irányelvek 2007-2013 közötti költségvetési időszak Támogatási tengelyek: I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. tengely LEADER Teljes közkiadás mértéke: 1370 milliárd forint! 2014-2020 közötti költségvetési időszak Prioritások 6 db / Fókuszterületek -18 db Prioritások tématerületei: 1.K+F+I 2.az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3.élelmiszerláncok szervezése 4.ökoszisztémák állapotának helyreállítása 5.erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6.társadalmi befogadás előmozdítása Teljes közkiadás mértéke: Hasonló nagyságrend, de még egyeztetés alatt. Még változhat, a magyar kiegészítéstől függően
A Vidékfejlesztési Program prioritásai EMVA prioritások Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Prioritások tématerületei: 1.K+F+I, képzés, szaktanácsadás 2.az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3.élelmiszerláncok szervezése, élelmiszer-feldolgozás 4.ökoszisztémák állapotának helyreállítása, agrárkörnyezetgazdálkodás 5.erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6.társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki gazdaság és közösségek Kiemelt nemzeti prioritások Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben
Közvetlen támogatások - KAP reform Az EU költségvetése 3,5%-al, a KAP kerete pedig 11%-al csökkent az előző, 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest. Ennek ellenére a teljes 7 éves költségvetési periódust illetően, a hazánknak allokált források közel 1,9 milliárd euróval nőnek. Az éves közvetlen támogatási keretünk így 1,27 milliárd euró lesz. Ezzel hazánk részesedése a KAP költségvetéséből 2,4%-ról 3,2%-ra emelkedik. Ami a gazdák számára a legfontosabb: a közvetlen kifizetések szintjét is sikerült nagyságrendileg megőrizni!!!
A hazai érdekek szem előtt tartásával a SAPS rendszer 2021-ig történő továbbvitele mellet döntött a Kormány és a NAK!! Emellett számos érv szól: Meghatározó, hogy a termelők és az egyéb piaci szereplők számára már alapjaiban ismert a SAPS konstrukció, ez jól bejáratott és működőképes rendszer. A SAPS rendszer működésének elvéből fakadóan nincs referenciaév, adott évben a föld tényleges használója jelentkezhet támogatásért. A végrehajtás tekintetében jelentős könnyebbség az MVH nak, hogy nem kell a jogosultságok és a nemzeti tartalék adminisztrációjával foglalkozni. Ez gördülékeny és idejében megvalósuló kifizetéseket eredményez, ezzel együtt a szükséges informatikai fejlesztések igen jelentős költsége is mérséklődik. A termeléshez kötött támogatási lehetőségekkel biztosítható az érzékeny ágazatok (pl. tej, rizs, kérődző ágazatok, zöldség, gyümölcs) támogatása. E támogatási konstrukcióban azok a termelők vehetnek részt, akik a tárgyévben az adott ágazatban termelési tevékenységet folytatnak.
AGRÁRGAZDASÁG 3. Átmeneti év, 2014 Támogatások 2014-ben KAP I. pillér SAPS terület alapú támogatás: 227 euró/hektár (kb. 68 000 Ft/hektár) Termeléshez kötött különleges tej támogatás 2014. évi kerete 43,3 millió euró, a fajlagos támogatás árfolyamtól függően 9 Ft/kg körül alakul Termeléshez kötött különleges rizs támogatás: kerete 1,26 millió euró, fajlagos összege közel 400 euró/hektár lesz A SAPS és a különleges tej támogatás esetében október 16-tól 50% előleg kifizetését tervezzük 2014-ben is mintegy 157 milliárd forint értékben
3. Átmeneti év, 2014 AGRÁRGAZDASÁG Támogatások 2014-ben KAP I. pillér Termeléstől elválasztott kérődző szerkezetátalakítási program 2014. évi kerete 43 millió euró Termeléstől elválasztott zöldség, gyümölcs szerkezetátalakítási program 2014. évi kerete 8,65 millió euró dohány szerkezetátalakítási program 2014. évi kerete 23,3 millió euró Biztosítási díjtámogatás 2014. évi kerete 7,76 millió euró MEZŐGAZDASÁGI DE MINIMIS Egyéni keretösszeg: 15 000 euró/3 év (megduplázódott, eddig csak 7500 /termelő/3 év volt ) ÁLTALÁNOS DE MINIMIS Egyéni keretösszeg: 200 000 euró /3 év (változatlan) + Nemzeti agrártámogatások
3. Átmeneti év, 2014 Támogatások 2014-ben KAP II. pillér Folyamatosan megnyíló intézkedések: 1. Szaktanácsadói szolgáltatások támogatása 2. Szakképzési támogatás 3. Erdészeti támogatás 4. Natura 2000 5. KAT 6. AKG
4. KAP I. pillér támogatásai 2015. után Forrás: VM Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság
4. KAP I. pillér támogatásai 2015. után Támogatások 2015. után KAP I. pillér Közvetlen támogatásra szánt keretösszeg: 1,272 milliárd euró (2015. évre) 1. Alaptámogatás (SAPS) 2. Zöld komponens ( zöldítés ) 214 euró/hektár (137+77 euró) 3. Fiatal gazdák kiegészítő támogatása: 34 euró/hektár 4. Termeléshez kötött támogatások: ágazattól és teljesítménytől függ (összesen 191M euró/év) 5. Termeléshez kötött fehérje támogatások 6. Kisgazdaságok egyszerűsített átalány támogatása: max. 1250euró/év/termelő
4. KAP I. pillér támogatásai 2015. után Támogatások 2015. után KAP I. pillér Közvetlen támogatásra szánt keretösszeg: 1,272 milliárd euró (2015. évre) 1.Alaptámogatás (SAPS) 2.Zöld komponens ( zöldítés ) 214 euró/hektár (137+77 euró) 2/a Terménydiverzifikáció 2/b Állandó gyepek fenntartása 2/c Ökológiai célterület
5. A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
6. A Vidékfejlesztési Program Szakágazatok főbb fejlesztési szükségletei K+F aktivitás és adaptáció növelése Szakmai felkészültség javítása Szaktanácsadási rendszer megerősítése Technológia fejlesztés (kertészet, állattenyésztés) Együttműködések erősítése Kockázatkezelés Energiahatékonyság növelése Élelmiszer- feldolg. KKV-k versenyképességének növelése Hozzáadott érték növelése Minőségi rendszerek fejlesztése Környezettudatos / extenzív gazdálkodás fejlesztése Genetikai alapok megőrzése Öko-innováció fejlesztése Mg-i területek művelésben tartása Talajok termékenységének megőrz. Klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodás fejl. Helyi közösségi rendszerek működése Turisztikai együttműködések fejlesz. Gazdasági diverzifikáció
6. A Vidékfejlesztési Program Szakágazatok - tervezett intézkedések Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek Tanácsadási szolgáltatások Együttműködés Kertészet Állattenyésztés Fiatal gazda tematikus alprogram Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességének javítása Hatékonyság-javítását célzó beruházások Együttműködések erősítése AKG Natura 2000 Ökológiai gazdálkodás Fenntartható erdőgazdálkodás AKG Vízgazdálkodás Talajkímélő gazdálkodás LEADER Vállalkozásfejlesztés, gazdasági diverzifikáció Kisléptékű infrastruktúra fejlesztések
6. Szakágazatok tervezett intézkedései K+F ÉS INNOVÁCIÓ TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 1. Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 1.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések 1.2 Bemutató üzemi programok 1.3 Tájékoztatási szolgáltatás (tapasztalatcsere) 2. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 2.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás 2.2 Szaktanácsadók továbbképzése 3. Együttműködés Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.
Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti időszakban Európai Innovációs Partnerség (EIP) Hálózati tevékenység - operatív csoportoknak, tanácsadási szolgáltatásoknak és kutatóknak a hálózatba szervezése, amelyek, illetve akik részt vesznek a mezőgazdasági innovációt célzó tevékenységek végrehajtásában
6. Szakágazatok tervezett intézkedései Európai Innovációs Partnerség (EIP) Alap-/irányelvek: Az EIP célja, az alulról építkező, a gazdák igényeire reagáló innováció megvalósításának támogatása. Az EIP egy hálózat, amely az interaktív innovációs modellre épül. Kulcsszereplők: Operatív Csoportok Fontos a határon átnyúló innováció megvalósulásának ösztönzése Tagállam feladatai - a tagállamnak ösztönző, támogató és értékelő feladatot szükséges ellátnia az innováció megvalósításának érdekében, azonban ezen feladatok tématerületenként/szereplőnként eltérőek
6. Szakágazatok tervezett intézkedései Európai Innovációs Partnerség (EIP) Hazai elképzelések Az innováción egy új ötlet sikeres megvalósítását értjük, amely a megvalósítási területen belül számít újnak. Az ötlet lehet egy új termék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési eljárás vagy egy új módja a szervezési folyamatoknak. Az innováció hazai megközelítésénél az interaktív ("rendszer") innovációt részesítjük előnyben, amelynek építőelemei nemcsak a tudományból, hanem a gyakorlatból és közvetítők által is származhatnak. A gazdálkodási szükséglet-vezérelt, gazdálkodási igényalapú innovációs megoldásokat támogatjuk.
6. Szakágazatok tervezett intézkedései AGRÁRGAZDASÁG TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA KAP II. Pillér 1. Technológiai fejlesztés az állattenyésztési ágazatokban Új, építéssel járó állattartási technológia Önálló, építéssel nem járó, állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése 2. Kertészeti technológia- és eszközfejlesztés Új, építéssel járó kertészeti technológia Építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzése Ültetvénytelepítés és korszerűsítés + infrastruktúra fejlesztés
6. Szakágazatok tervezett intézkedései AGRÁRGAZDASÁG TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 3. Öntözéses gazdálkodás és melioráció üzemen belüli fejlesztése Gépek technológiai berendezések beszerzése, cseréje Üzemi öntözésfejlesztés Üzemi meliorációs beruházások fejlesztése 4. Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése (épület építés, fejlesztés, eszközbeszerzés, földterület szerzés, bérlés)
6. Szakágazatok tervezett intézkedései AGRÁRGAZDASÁG TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 5. Állatjólét A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás. 6. Termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása a tagság termelésének és eredményeinek a piaci követelményekhez való igazítása a ténylegesen megvalósuló értékesítés; a nagy tételben vásárlók ellátása érdekében az egységes minőségű és feldolgozottságú árualap kialakítása; a termelői csoport vagy szervezet és tagjai közötti üzleti kapcsolatok meghatározása közös szabályok létrehozása által; a tagság igénye alapján a termelői csoportok vagy szervezetek által végezhető egyéb olyan közösségi tevékenységek, végzése megszervezése, amely a közös értékesítés sikerét elősegíti és a tagok jövedelembiztonságát javítja.
6. Szakágazatok tervezett intézkedései AGRÁRGAZDASÁG TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 7. Kockázatkezelés, jövedelem stabilizáció Állattenyésztési jövedelemstabilizációs eszköz Kertészeti jövedelemstabilizációs eszköz Növénybiztosítások Állatbiztosítások 8. Kockázatmegelőzés Belvízkár, mezőgazdasági árvízkár és felhőszakadás megelőzésére szolgáló beruházások Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások Egyéb katasztrófaesemények megelőzésére szolgáló beruházások
6. Szakágazatok tervezett intézkedései ÉLELMISZERGAZDASÁG TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 1. Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása 2. Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához kapcsolódó beruházások támogatása 3. Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy kísérleti projekt beruházások 4. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek minőségrendszereinek fejlesztése 5. Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése
6. Szakágazatok tervezett intézkedései ERDÉSZET TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 1. Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások erdőtelepítés és fásítás agrár-erdészeti rendszerek létrehozása az erdőtüzek, természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása 2. Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és természetmegőrzése 3. Az erdei ökoszisztémák környezeti szolgáltatásainak és közjóléti, turisztikai funkcióinak erősítése 4. Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és piaci értékesítésére irányuló beruházások 5. Natura 2000 kifizetések erdőterületen
6. Szakágazatok tervezett intézkedései KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 1. Natura 2000 és Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések 2. Agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések 3. Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések 4. Ökológiai gazdálkodás 5. A vidéki tájaknak és a magas természeti értékű területeknek a helyreállításával és megőrzésével kapcsolatos tanulmányok készítése és a környezettudatosság növelése
Az AKG 2014-2020 közötti időszakban Jelenleg az új EMVA rendelet [az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU Rendelete] szerinti prioritásokhoz kötődő intézkedések kidolgozása zajlik. Az AKG a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program 4. és 5. prioritásához kapcsolódik 4. prioritás - a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre: 5. prioritás - az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre.
Az AKG 2014-2020 közötti időszakban A 2014 utáni időszakot tekintve kiemelt szakmai célkitűzés az eddigi eredmények megőrzése, javítása, valamint az önkéntes vállalások rendszerének további közelítése a célterületek természeti, környezeti adottságaihoz. A következő időszakban az AKG-tól elkülönülten működtetni tervezett ökológiai termelés intézkedés is hasonló célokat fogalmaz meg. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program terület-alapú intézkedéseit megvizsgálva megállapítható, hogy miközben maguk az intézkedések alapvetően környezet- és természetvédelmi célokat igyekeztek szolgálni, addig csak részben sikerült azt elérni, hogy a jogcímek kedvezményezettjei valós környezeti szolgáltatásokért kapott kifizetésként, és ne egyfajta top-up - ként értelmezzék azokat. Lehetőség mutatkozik továbbá az intézkedések területi/környezeti megfontolások alapján történő hatékonyabb differenciálására, valamint az egymás mellett felvehető kifizetések jobb összehangolása is.
Az AKG 2014-2020 közötti időszakban A tervezői munka jelenlegi célkitűzése az, hogy megvizsgálva a korábbi időszakok AKG és kapcsolódó intézkedéseinek működési tapasztalatait, valamint hazánk egyéb környezet- és természetvédelmi stratégiáit, programjait és nemzetközi kötelezettségeit, egy olyan javaslatcsomagot állítson össze, amely alapján a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program elfogadása után a Vidékfejlesztési Minisztérium jogcímrendeletekkel kapcsolatos jogalkotói munkája elindulhat. Az AKG jogcím tekintetében a kidolgozás alatt álló rendszer egyik fő jellemzője, hogy nem a jelenlegi célprogram struktúra alapján épül fel, hanem a vállalható kötelezettségeket előírás alapon határozza meg. Eszerint minden gazdálkodó (szaktanácsadói segítséggel, illetve a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén önállóan) a saját területi adottságai alapján valójában egyénre szabott célprogramokat állíthatna össze, amelyek az adott tájhoz és a gazdálkodó igényeihez történő jobb igazodást tennének lehetővé, miközben a rendszer felépítése jelentősen egyszerűsödne.
Javaslatok 2014-2020-ra A jelenlegi elképzelések szerint tehát a gazdálkodó az intézkedésbe bevonni kívánt területén művelési áganként meghatározott számú előírás-kombinációt - tulajdonképpen személyre szabott célprogramot - választhat. Adott esetben lehetőség lenne akár a korábbi célprogramok tartalmának gazdaság szintű összeállítására is - tehát a szakmai tartalom nem csökken - ugyanakkor a jelenlegi kötött célprogramos szerkezet ebben a formában megszüntetésre kerülne. A támogatási összeget mint a jelenlegi rendszerben is előírásonként kellene kiszámítani, vagyis az adott területre felvehető összes kifizetési összeg a felvett előírások számától és azok hozzáadott értékétől függene.
Javaslatok 2014-2020-ra Terület-használati kifizetési rendszer: 2. generációs agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetési rendszer Képes kezelni az összes terület-alapon működő támogatási rendszert (KAT, AKG, NATURA) Nem célprogram, hanem előírás alapú támogatási (kifizetési) rendszer Az előírásokat nem blokkszinten, hanem gazdaságonként harmonizálja Megszüntethetőek a célprogramok közötti nagy aránytalanságok További differenciálására az alábbi kategóriáknak megfelelően: Kötelező (minimális) előírások Területileg kötelező előírások (Érzékeny Természeti Területek; NATURA 2000 területek; Víz Keretirányelv, Nitrát Direktíva, Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése által érintett területek; szél- vagy vízeróziónak kitett terület; élővíz parti sávja) Választható előírások: A kötelező (minimális) előírások A területileg kötelezően választandó előírások A választható előírások köréből a gazdálkodó szabadon választhat 44
Az AKG 2014-2020 közötti időszakban Várhatóan maradnak az 5 éves kötelezettségvállalási periódusok. Az új rendszertől hatékonyabb forrásfelhasználás, kevesebb szankció és mérhetőbb környezeti hozadék várható. A tervezet komoly szaktanácsadó háttér működtetését igényli. A tervezett rendszer két legfontosabb eleme önkéntesség és a területi különbözőségek kezelése. az Az agrár-környezetgazdálkodási és éghajlati kifizetések vonatkozásában az ország teljes területére rendelkezésre fog állni egy olyan előírás-készlet, mellyel a korábbi rendszer horizontális célprogramjaihoz hasonló, de legalább minimális környezeti hozzáadott értékkel rendelkező előíráskombináció összeállítható. 45
Az AKG 2014-2020 közötti időszakban Az AKG intézkedések kialakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a Magyarországon jellemző agrár-környezetvédelmi problémák csökkentésére, visszaszorítására, illetve olyan környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésére, amely megelőzi bizonyos környezeti problémák kialakulását. Ennek megfelelően az alábbi AKG prioritásoknak megfelelő előírások kerültek megfogalmazásra és a különböző célprogramokba való integrálásra: talajvédelem; felszíni és felszín alatti vizek védelme; természetvédelem; génmegőrzési célok; éghajlatváltozásra való felkészülés. 46
Az AKG 2014-2020 közötti időszakban Mindenkori cél: A gazdálkodóknak kifizetni a támogatást, nem az EU-nak visszafizetni! Ugyanakkor az AKG nem talált pénz, hanem a többlet kötelezettségek és kieső jövedelem ellentételezése céljából adott kifizetés. Mindenkinek körültekintően kell átgondolni, hogy milyen kötelezettség vállalással, és mekkora területtel kíván belépni az AKG támogatásba, hogy a vállalt kötelezettségeket a támogatási időszak teljes időtartama alatt be tudja tartani!!!
6. Szakágazatok tervezett intézkedései VIDÉKFEJLESZTÉS TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 1. Mezőgazdasági üzemek vállalkozás fejlesztése Kézműves tevékenységek fejlesztése Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja 2. Alapvető szolgáltatások és falvak megújítása a vidéki térségekben Kismértékű infrastruktúra fejlesztése a vidéki térségekben Alapvető szolgáltatások fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökség hasznosítása 3. Együttműködés Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések, beleértve a turisztikai együttműködéseket Gazdálkodók együttműködésében megvalósuló terület- és tájhasználat váltás Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság
6. Szakágazatok tervezett intézkedései VIDÉKFEJLESZTÉS TERVEZETT INTÉZKEDÉSI STRUKTÚRA 4. Közösség vezérelt helyi fejlesztés - CLLD Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) elkészítésének támogatása A kedvezőtlen társadalmi, demográfiai térségi folyamatok hatásainak enyhítése Helyi gazdaság megerősítése Térségek közötti együttműködések támogatása Nemzetközi együttműködések támogatása HFS megvalósításához kapcsolódó működési és animációs költségek
7. A Tematikus alprogramok I. Fiatal gazda tematikus alprogram Induló támogatás biztosítása Fiatal gazdák által döntően igénybe vett beruházási támogatások o Üzemek versenyképességének fokozása, életképességének növelése o Üzemek szerkezetátalakításának, korszerűsítésének ösztönzése - piacorientáltság Fiatal gazdálkodók együttműködésének elősegítésére irányuló célzott beavatkozások létrehozása Fiatal gazdálkodók jellemzőire, körülményeire szabott kockázatkezelési és pénzügyi eszközök kidolgozása Mentorálási, képzési és pályázat(kezelés)i lehetőségek elősegítése (kialakítása) tanácsadói hálózat keretein belül
7. A Tematikus alprogramok II. Rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram 1.a REL-t szervezők szintjének fejlesztése; 2.a REL-ben értékesítő termelők fejlesztése, 3.a REL rendszer átlátható és fenntartható működését támogató országos hatáskörű szerveztek fejlesztése. Amit ez magába foglal: támogatás a szaktanácsadási tevékenység igénybevételére; EIP operatív csoportjainak létrehozása és működése; a felnőtt képzés és szaktudás megszerzésének támogatása; demonstrációs és tájékoztatási tevékenység támogatása; vertikális és horizontális együttműködések támogatása a rövid ellátási láncok és a helyi piacok kialakításáért és fejlesztéséért, promóciójáért; beruházási támogatás a feldolgozás, piacra jutás/marketing és az agrártermékek fejlesztésének területén; EU által létrehozott minőségrendszerekben való új részvétel; kommunikációs és promóciós tevékenység termelők csoportosulása által végrehajtva a belső piacon
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Vidékfejlesztési Program VP EMVA Mezőgazdaság, erdészet, agrárkörnyezetgazdálkodá s, élelmiszerfeldolgozás, élelmiszerlánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek Élelmiszeripar, mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, innovatív pénzügyi eszközök, klaszterek, társadalmi gazdaság, foglalkoztatás, szakképzés, kutatásfejlesztés és innováció, infokommunikációs technológiák, agrár-szakigazgatás szolgáltatás fejlesztése (e-közigazgatás), országos turisztikai potenciál,közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes) Többfunkciós közösségi szolgáltató terek, társadalmi gazdaság, agrár-szakigazgatás szolgáltatás-fejlesztése (eközigazgatás), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes) Megújuló energia (első sorban lokális nyersanyagra épülő és helyi többségi közösségi tulajdonú), vízgazdálkodási beruházások a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP ERFA, ESZA Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP ESZA Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program KEHOP KA, ERFA
Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Vidékfejlesztési Program VP EMVA Mezőgazdaság, erdészet, agrárkörnyezetgazdálkodá s, élelmiszerfeldolgozás, élelmiszerlánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek Helyi termékek előállítása és piacra jutása, helyi gazdaságfejlesztési infrastruktúra, szociális, gyermekjóléti, közösségi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Fenti támogatási területek a Közép-Magyarországi régió területén, átfogóan gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, infrastruktúra, társadalmi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD). Rövid ellátási lánc (halászati ágazati szereplői), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP ERFA, ESZA Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program VEKOP ERFA, ESZA Magyar Halgazdálkodási Operatív Program MAHOP ETHA
Tervezett forrásarányok Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az előmozdítása 4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban Tervezett forrásarány (OP-n belül) - tájékoztató jelleggel, az utolsó hivatalos döntést mutatva - módosulásuk folyamatban: 3% (~39 Mrd Ft) 42% (~546 Mrd Ft) 3% (~39 Mrd Ft) 26% (~338 Mrd Ft) 5% (~65 Mrd Ft) 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a 17% (~221 Mrd Ft)
Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti időszakban I. CLLD (Community-led Local Development ) Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek. Vidéki helyi gazdaság megerősítése. Fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés. Helyi közösség részvételével megvalósuló, a LEADER alapelvekre épülő fejlesztési programok. A helyi fejlesztés az EU 2014-2020 integrált területfejlesztési politikájának kulcspillére Multi-fund-szerű működést más OP-kban (TOP, GINOP, EFOP) dedikált források fogják biztosítani. LEADER koncepció kiterjesztése Helyi Akciócsoportok (HACS)
Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti időszakban II. Tematikus Alprogramok az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel foglalkozik az alprogramok hatálya alá tartozó műveletek esetében magasabb támogatási mértéket írható elő (+10% ) Tervezett alprogramok: Fiatal gazda tematikus alprogram Induló támogatás + dedikált támogatások a beruházások esetében, kockázatkezelési és pénzügyi eszközök kialakítása; mentorálás/képzés/pályázat kezelési együttműködések; gyakornoki program. Rövid ellátási lánc tematikus alprogram a REL-t szervezők szintjének fejlesztése; a REL-ben értékesítő termelők fejlesztése, A REL rendszer átlátható és fenntartható működését támogató országos hatáskörű szerveztek fejlesztése.
Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti időszakban Európai Innovációs Partnerség (EIP) Hálózati tevékenység - operatív csoportoknak, tanácsadási szolgáltatásoknak és kutatóknak a hálózatba szervezése, amelyek, illetve akik részt vesznek a mezőgazdasági innovációt célzó tevékenységek végrehajtásában
Beavatkozási logika
Koordináció: Miniszterelnökség A Vidékfejlesztési Program társadalmasítása Vélemények feldolgozása: a Miniszterelnökség koordinálásával a szakminisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kollégái végezték az operatív programokat több szakaszban kerülnek társadalmi egyeztetésre; az operatív programokkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az adott operatív programhoz kapcsolódó internetes fórumokon lehet jelezni;
Legutóbbi intézményi döntések A Kormány 2013. október 30-ai döntése: Az egyes OP-k irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adó területért felelős szaktárcához kerülnek áthelyezésre - helyettes államtitkári irányítás alatt Összeférhetetlenség elkerülése: az IH vezetők (helyettes államtitkárok) függetlenségét biztosítja, hogy a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra 2014. január 1-től A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014. január 1-jével megszűnik
2014-2020-as programozási időszak Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Folyamatos működés biztosított Jogutódlás =humánkapacitás+bérszínvonal Miniszterelnökség Központi Koordinációs Egységek Szakminisztériumok Irányító Hatóságok + Közreműködő Szervezetek Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
Az erős központi koordináció garanciái Az alapok közti koordináció további eszközei: Döntési szint: NFK biztosítja az összehangolást Operatív szint: Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság Szakértői szint: Menedzsment Bizottság a különböző OP-ból/alapból finanszírozott fejlesztések összehangolása Integrált fejlesztési eszközök központi koordinációja Egységes képzési rendszer Egységes projekttámogatási rendszer Egységes program és projektértékelési rendszer Horizontális elvek egységes kezelése Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei és fókuszterületei 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 1.a Az innovációnak és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben. 1.b A kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között. 1.c Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban. 2.a.a Szerkezetátalakítás megkönnyítése a jelentős strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemekben, nevezetesen a csekély piaci jelenléttel rendelkező üzemekben, bizonyos ágazatokban működő piacorientált üzemekben és azon üzemekben, amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálására van szükség. 2.a.b. A szerkezetátalakítás megkönnyítése az élelmiszer-feldolgozás területén 2.b A generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban. 3.a Az elsődleges termelők megfelelőbb integrálása az élelmiszerláncba a minőségrendszerek, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, a termelői csoportok és a szakmaközi szervezetek révén. 3.b A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatkezelés támogatása. 4.a A biológiai sokféleségnek többek között a Natura 2000 területeken és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás tekintetében történő helyreállítása és megőrzése, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása és megőrzése. 4.b A vízgazdálkodás javítása. 4.c A talajgazdálkodás javítása. 5.a A mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása. 5.b A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása. 5.c A megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő szállításának és felhasználásának megkönnyítése. 5.d A mezőgazdaságból származó dinitrogénoxid- és metánkibocsátás csökkentése. 5.e A szénmegkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdészetben. 6.a Segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, új kisvállalkozások alapításához és a munkahelyteremtéshez. 6.b A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben. 6.c Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a vidéki térségekben.
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1. K + F szintje alacsony, nem igény orientált, területileg centralizált. 2. Alacsony innováció és tudástranszfer, különösen a KKV-k szintjén. 3. Hazai agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket, az állami szerepvállalás csökken. 4. A hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-, ill. szükséglet és gyakorlat orientált. 5. Szakképzettség hiánya. Gazdálkodók alacsony iskolázottsága, környezetgazdálkodási szaktudásának hiánya, hiányzó információk.
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1. A mezőgazdaság kibocsátásán belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés irányába. Kihasználatlan potenciálok a kertészet területén. A legelőterületre alapozott állattenyésztés a potenciáltól elmarad. Alacsonyfokú diverzifikáció. 2. Forráseloszlás-koncentráció, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt műszaki-technológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban. 3. Az állattenyésztő ágazatokra jellemző kétpólusú üzemi szerkezet, valamint az ágazat szereplői közötti jövedelempozíciós különbségek erősödése. 4. A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (amortizáció szintje alatti befektetés, műszaki-technológiai lemaradás,,elmaradott marketing). 5. Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések. 6. Gazdatársadalom elöregedése, fiatal gazdálkodók alacsony aránya.
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1. Az élelmiszer-termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége. 2. Alacsony termelői és termék-előállítói szervezettség az élelmiszerláncban. 3. A kiskereskedelmi láncok koncentrációjának és piacbefolyásoló képességének növekedése. 4. Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális vállalati együttműködések. 5. Helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya. 6. Kisebb gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya, különösen a kockázatkezelés terén. 7. A növekvő piaci kockázatok kezelésére (kockázatok csökkentésére) pénzügyi eszközök kidolgozása. 8. A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott jövedelemviszonyait veszélyeztető klimatikus kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése.
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1. Kedvezőtlen irányú vízgazdálkodási gyakorlat, vízkészletekkel való nem megfelelő vízgazdálkodás, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya. 2. Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek. 3. Kedvezőtlen talajhasználat, a talaj megújuló képességét meghaladó mértékű használata, leromlása. A talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges. 4. Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség. 5. A természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek, élőhelyek megőrzése jelentős részben aktív kezelést igényel. A természeti területek aránya és a biológiai sokféleség lecsökkent, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengültek. Idegenhonos, inváziós fajok terjedése. 6. Alacsony szintű fogyasztói egészség-és környezettudatosság.
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1.Klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség, klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása. 2.Elavult telepi öntözési infrastruktúra. 3.Fosszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság. (mezőgazdasági termelő épületek) 4.Erőforrás-gazdálkodás nem kielégítő: elavult technológiák, állatelhelyezési és trágyakezelési problémák. 5.A helyi megújuló energiaforrások, erdei biomassza, a melléktermékek, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok energiacélú felhasználási aránya alacsony. 6. Erőforrás-hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban (alapanyag- energia- és vízfelhasználás fenntarthatósága és hatékonysága).
A Vidékfejlesztési Program prioritástengelyei 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A prioritástengely az alábbi hazai problémák megoldására irányul: 1. Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek: Fiatalok elvándorlása; elöregedés; romló egészségi állapot; újratermelődő mélyszegénység; növekvő helyi szolgáltatáshiány; kulturális örökség eróziója; szétesett helyi közösségek. 2. Vidéki helyi gazdaság gyenge, kezdetleges és szervezetlen: Fejletlen és gyenge KKV szektor; helyi termelés-fogyasztási kapcsolatok hiánya; helyi termékek hiánya; innováció hiánya; együttműködések hiánya, gyenge hálózatosodás; turisztikai potenciál gyenge kihasználtsága; helyi agro-biodiverzitás kihasználtsága minimális. 3. A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés gyenge: Teljes fosszilis energiafüggőség; természeti erőforrások degradációja (helytelen, lefolyásgyorsító vízgazdálkodás, talajpusztulás, biológiai sokféleség csökkenése); pazarló gazdálkodás (energia, ivóvíz, élelmiszer, hulladékok). 4. Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek a vidéki térségek rovására. 5. Vidéken élők által elérhető jövedelemforrások jövedelmezőségi szintje alacsony, szegénység. 6. Vidéki munkanélküliség, az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken. 7. Helyi infrastruktúra gyengesége. Szolgáltatáshiány a vidéki területeken. 8. IKT kapacitás és használat alacsony szintű. Az IKT működtetéséhez, használatához szükséges megfelelő humánerőforrás hiánya.
A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulok I. Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Több uniós alap bevonására épül Helyi szereplők vidékfejlesztési kapacitását erősíti Helyi Fejlesztési Stratégiákra alapozott beruházásokat, fejlesztéseket valósít meg Az eszköz segítségével: helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása; a területi fejlődési potenciálok kihasználása támogatható. Az eszköz az alábbi hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat segítheti: vidéki térségek fejlesztése: Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek; Vidéki helyi gazdaság megerősítése, A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés; várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése.
Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) indikatív tartalma 1492/2013. (VII. 29.) Korm. Hat.- a CLLD alkalmazásának módjáról, szükséges feltételekről EMVA források minimum 5%-a Többalapos (EMVA, ERFA, ESZA, ETHA) lehetőség; Vidéki térségek, város-vidék együttműködés Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek terén: 1. helyi szociális munka megerősítése; 2. gyermekek iskolai / iskolán kívüli nevelésének fejlesztése, valamint élethosszig tartó tanulása; 3. szociális (munkaerőpiaci reintegrációt szolgáló) foglalkoztatás; 4. települési szolgáltatások fejlesztése; 5. fiatalok helyben tartását segítő fejlesztések; 6. betelepülést segítő fejlesztések; 7. közösségfejlesztés, hazai és nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; 8. közösségi terek fejlesztése 9. kulturális örökség megőrzés és hasznosítás; 10. leszakadó térségek lakosságának eü-i helyzetének javítása. Vidéki helyi gazdaság megerősítése terén: 1. vállalkozás fejlesztés (mikro és kisvállalkozások létrehozásának segítése inkubáció és hasonló szolgáltatások); 2. helyi termék infrastruktúra fejlesztése; 3. helyi, KKV-k szintjén megjelenő innováció segítése (innovációs bróker tevékenység, pilot projektek, stb.); 4. helyi termelés-fogyasztási rendszerek létrehozása, megerősítése; 5. együttműködések, hálózatosodás (klaszterek) segítése; 6. turizmus fejlesztése; 7. helyi agro-biodiverzitás potenciáljának kiaknázása, háztáji integrációs rendszerek. A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés terén: 1. helyi energiastratégiák (takarékossági potenciálok és a megújuló energiaforrások használati lehetőségeinek felmérése); 2. lakossági és vállalkozói energiaracionalizálás; 3. megújuló energia (elsősorban biomassza alapú) előállítás; 4. vízvisszatartó vízgazdálkodás kialakítása; 5. anti-eróziós művelésmódok és tájhasználati beavatkozások; 6. élőhelyek rehabilitációja, létrehozása és fejlesztése.