MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek beazonosítása... 10 I.1.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek helyzetfeltárásra... 11 I.2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER...12 I.2.1. A város átfogó és tematikus (ágazati) céljai... 12 I.2.2. A városrészi célok... 13 I.2.3. A kijelölt akcióterületek... 13 II. MÓR SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 17 II.1. FEKVÉS, VONZÁSKÖRZET, KAPCSOLATRENDSZER...17 II.2. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI FUNKCIÓK AZ INTÉZMÉNYEK ELLÁTÓKÖRZETE ALAPJÁN...19 III. MÓR VÁROS HELYZETELEMZÉSE... 22 III.1. VÁROSSZERKEZET...22 III.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők... 22 III.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők... 22 III.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek... 23 III.1.4. A településszerkezet változásának legfontosabb elemei... 24 III.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik... 25 III.2. GAZDASÁG...25 III.2.1. Ágazati szerkezet... 25 III.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint... 26 III.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei... 29 III.2.4. Turizmus... 29 III.2.5. Információs társadalom... 33 III.2.6. Kultúra szerepe... 34 III.3. TÁRSADALOM...35 III.3.1. Demográfiai helyzet... 35 III.3.2. Foglalkoztatási helyzet... 37 III.3.3. Iskolázottság... 38 III.3.4. Egészségi állapot... 39 III.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete... 40 III.3.6. Társadalmi önszerveződések és civil szféra aktivitása... 42 III.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET...43 III.4.1. Természeti környezet állapota... 43 III.4.2. Építészeti környezet... 43 III.4.3. Lakásállomány... 45 III.4.4. Települési környezeti infrastruktúra... 46 III.4.5. Közlekedési infrastruktúra... 46 III.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK...47 III.5.1. Oktatás-nevelés... 47 III.5.2. Egészségügyi ellátás... 48 III.5.3. Közigazgatás... 49 III.5.4. Szociális ellátás... 49 III.5.5. Sport és szabadidő, közművelődés... 49 III.6. A KORÁBBI IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI...51 4

III.6.1. 2005 előtt megvalósult beruházások... 52 III.6.2. 2005 után megvalósult beruházások... 52 III.7. ÖSSZEGZÉS...53 IV. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE... 56 IV.1. VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA...56 IV.2. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE...58 IV.2.1. Belső városrész... 58 IV.2.2. Ipari terület... 59 IV.2.3. Kertváros és egyéb lakóterület... 60 IV.2.4. Bányász-telep... 61 IV.2.5. A városrészek összehasonlító elemzése... 62 V. SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE... 65 V.1. SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...65 V.2. LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE...65 V.2.1. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése... 65 V.2.2. A szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok... 66 V.2.3. Demográfiai és szociális helyzet... 66 V.2.4. Lakáskörülmények... 67 V.2.5. Lakókörnyezet minősége... 68 V.2.6. Közszolgáltatások elérhetősége... 69 V.2.7. Városfejlesztési programok... 73 VI. STRATÉGIA... 75 VI.1. LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK...75 VI.2. A VÁROS HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉPE...76 VI.3. FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE...76 VI.3.1. Átfogó cél... 76 VI.3.2. Középtávú tematikus célok... 77 VI.3.3. Városrészekhez kapcsolódó célok... 82 VI.4. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA...84 VI.4.1. Városközpont... 86 VI.4.2. Sport-, szabadidő- és egészségügyi központ területe... 87 VI.4.3. Városi Strand Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe... 88 VI.4.4. A kis- és középvállalkozások ipari parkjának környezete... 88 VI.5. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK...89 VI.5.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja... 89 VI.5.2. Anti-szegregációs program... 91 VI.6. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI...92 VI.6.1. A stratégia főbb külső összefüggései... 92 VI.6.2. A stratégia főbb belső összefüggései... 97 VI.7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI...100 VI.7.1. Felmerülő kockázatok... 100 VI.7.2. Kockázatkezelési stratégia... 100 VII. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI...102 VII.1. NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK...102 5

VII.1.1. Városi marketing stratégia elkészítése... 102 VII.1.2. Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása... 102 VII.1.3. Együttműködések szakhatóságokkal... 102 VII.1.4. Magánerős beruházások igényeinek egyeztetése... 102 VII.2. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK...102 VII.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI...103 VII.3.1. Települési együttműködések és azok térségi kerete... 103 VII.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ...105 VII.4.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése városi szinten... 105 VII.4.2. A városközpont funkcióbővítő akcióterület önkormányzati ingatlanvagyona... 106 VII.4.3. Sport-, szabadidő és egészségügyi központ területének önkormányzati ingatlanvagyona... 108 VII.4.4. Városi Strand Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe önkormányzati ingatlanvagyona... 108 VII.4.5. A kis- és középvállalkozások ipari park környezetének önkormányzati ingatlanvagyona... 108 VII.4.6. Az ingatlangazdálkodás szereplői... 108 VII.4.7. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai... 109 VIII. PARTNERSÉG...110 VIII.1. PARTNERSÉG AZ ÖNKORMÁNYZATON BELÜL...110 VIII.2. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVEZÉS...111 IX. MONITORING...112 1. MELLÉKLET: INDIKÁTORTÁBLA...113 2. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS...115 IX.1.1. A kérdőív összetétele... 115 IX.1.2. A válaszadó minta összetétele... 115 IX.1.3. Mór legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi magyar várostól. Mit szeret Mórban?... 116 IX.1.4. Az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései 116 IX.1.5. Mór 10 év múlva... 117 IX.1.6. Különböző tényezők minősítése Móron... 117 IX.1.7. A fentieken túlmenően különösen problémásnak tartott területek... 118 IX.1.8. Fejlesztési elképzelések minősítése... 119 IX.1.9. A városfejlesztéssel kapcsolatos egyéb észrevételek, javaslatok... 120 6

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gondozásában megjelent Városfejlesztési Kézikönyv (második, javított kiadása) szerint középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás-orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia a településstratégiai tervezésben játszott szerepe mellett kötelező szakmai melléklete városrehabilitációs tartalmú ÚMFT-pályázatnak, illetve több pályázatból finanszírozott ágazati fejlesztés során igazolni szükséges a fejlesztés illeszkedését a város IVS-éhez, ezért nélkülözhetetlen dokumentum minden város számára. A dokumentumban meghatározásra kerülnek a helyzetelemzés eredményei alapján a város és a város egyes részeinek főbb célkitűzései, emellett pedig kijelölünk olyan szűkebb területeket is a városban, amelyek az elkövetkező években a városfejlesztési, városrehabilitációs tevékenységek főbb centrumai lehetnek. A stratégia mindezeken felül tartalmaz ingatlangazdálkodási koncepciót, antiszegregációs tervet is. A stratégia kidolgozása során messzemenőkig figyelembe vettük a város korábban készült fejlesztési dokumentumait, azok alapvető megállapításait, iránymutatásait, melyeket az azóta eltelt évek változásai mentén esetenként módosítva beépítettük az IVS-be. Ezen dokumentumok közül a legnagyobb mértékben felhasznált, a jelenlegihez hasonló útmutatások mentén 2008-ban készített Előzetes Akcióterületi Terv Stratégiai fejezete volt. I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI: I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés A helyzetelemzés legfontosabb megállapításai a következők voltak: - A város közúti elérhetősége jónak tekinthető, hiszen az M1-es és M7-es autópályák közel futnak, noha a városon áthaladó 81-es főút igen zsúfolt. Vasúton való elérhetősége viszont nehézkes. - A kistérség ellátórendszerében a megyei és regionális hatáskörű intézmények közül számosat nem Mór lát el, ennek ellenére kistérségi központi szerepe igen fontos, amely a munkalehetőségek nagyszámú kínálatában is megmutatkozik. Oktatási és kulturális szerepköre szintén jelentős térségében, kereskedelmi központként azonban még kevésbé funkcionál. További probléma, hogy a városban a hivatali ügyek intézése még több esetben lassú, nincs modern, egykapus rendszer kiépítve. - A város általános gazdasági helyzetét az ipar domináns szerepe jellemzi, ami elsősorban a szolgáltatások relatíve alacsony szerepének köszönhető. A város jövedelmének jelentős része az iparból származik, valamint a foglalkoztatottak nagy száma is az iparban talál magának munkát. A város túlzottan egyoldalú gazdaságának veszélyeit a 2008-2009-es gazdasági válság is felhívta a figyelmet. - A személyi jövedelemadó-alap ugyan nem mond el mindent egy település, térség valós jövedelemi helyzetéről, azonban az egyik leginkább használható mutatószám, ha egy település általános gazdasági helyzetét szeretnénk mérni. A város (és a kistérség) lakosságának jövedelmi helyzete relatíve igen előnyös helyzetben van, mind az országos, mind a megyei összehasonlítások alapján az ország leginkább fejlődő településének és kistérségének tekinthető. - A város vállalkozásairól elmondható, hogy ugyan az elmúlt években nagymértékben növekedett a városban regisztrált gazdasági szervezeteknek a száma, 7

lakosságszámra vetített aránya azonban a vállalkozássűrűség elmarad a megye többi, hasonló méretű városától. A működő vállalkozások összetételében kiugró szerep jut az iparban tevékenykedőknek, az összes móri vállalkozásnak közel a felét adják, amely sokkalta több annál, mint ami a megyei és országos átlagértékekre jellemző. A szolgáltatások ezzel szemben arányaiban jóval kisebb jelentőségűek, ez is mutatja tehát a város túlzottan iparra kihegyezett gazdasági szerlezetét. - A városba irányuló vendégforgalom az utóbbi két évben jelentős mértékben növekedésnek indult, azonban a növekmény mögött nem mindig a turisták állnak, hanem a városban befektető cégvezetők. A számukra rendelkezésre álló infrastruktúra, a szálláshelyek száma azonban nem tudott lépést tartani ezzel a folyamattal, amit mutat, hogy az egy szállásférőhelyre jutó vendégek száma jóval meghaladja a megyei értékeket. A vendégek számának jelentős növekedése mögött továbbá nem volt időbeli növekedés: a vendégek jellemzően igen kevés ideig maradnak a városban, jellemzően alig maradnak tovább 2 napnál, ami igen alacsony érték a megye többi nagyobb városával.. - A város demográfiai alakulásában stagnálás figyelhető meg, illetve egy igen lassú népességcsökkenés, ami elsősorban a környező településekre irányuló kivándorlás eredménye. A népesség összetételében azon szempontból kedvező, hogy az aktív korúak aránya viszonylag magas, azonban hasonlóan az országos szintű folyamatokhoz a fiatalkorúak aránya a rendszerváltozás óta nagymértékben csökkent. Utóbbi folyamatot kismértékben ugyan, de sietteti a városból történő elvándorlás folyamata is, amelyben elsősorban a fiatalabb rétegek az érintettek. - A kistérség foglalkoztatási helyzete az országos tendenciákhoz, adatokhoz képest kedvező, bár az utóbbi másfél évben a térségben is emelkedett a munkanélküliség. A város közel 30 km-es körzetből vonzza a munkavállalókat, akiknek azonban sokszor nincsen lehetőségük a városban olcsó szállást találni, a városban ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás a munkaerő elszállásolására. Emellett további probléma, hogy a városban székelő ipari munkaadók gyakran alacsony szakképesítést igénylő munkahelyeket biztosít. - A város lakosságának képzettségi helyzete viszonylag alacsonyabb, mint ami az ország egészének lakosságát jellemzi, a városi szakképzés ennek ellenére jónak tekinthető. - A város oktatási rendszerében az óvodai, az általános iskolai, valamint a középiskolai intézmények rendelkezésre állnak, ahol nem csupán a helyi, hanem a kistérségi iskoláskorúak is nagy számban tanulnak. Az iskolaépületek azonban sok esetben leromlott állagúak lettek az elmúlt évtizedekben, felújításuk napirendi kérdés a városban. - A város szociális infrastruktúrája fejlesztésre szorul, az igények ugyanis jóval nagyobbak annál, mint amekkorát a jelenlegi kapacitás alapján ki tudna szolgálni. A lakosság szociális helyzete ennek ellenére előnyösnek tekinthető, a szociális segélyezettek száma ugyanis nagyon alacsony. A város egészségügyi ellátórendszere viszont problémás: jelenleg szűk működési területen működik, valamint műszaki állapota is leromlott. A helyzetelemzés legfontosabb megállapításait az alábbi SWOT-mátrix mutatja: 8

ERŐSSÉGEK Előnyös közlekedésföldrajzi helyzet: két autópálya is rövid autóúttal elérhető. Székesfehérvár közelsége, a megyeszékhely vonzáskörzete a városra is kiterjed. Aktív korúak magas aránya, alacsonyabb eltartott korosztályok Viszonylag magas a természetes szaporodás A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a nagytérségi átlag, csakúgy mint a tartós vagy a pályakezdő munkanélküliek aránya. Magas az egy főre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága. A móri ipari park igen sikeresen működik. Az autóalkatrész-gyártásban, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalatok biztosítják a város, a kistérség lakóinak foglalkoztatását. A város közel 30 km-es körzetből vonzza a munkavállalókat A városban színvonalas középfokú oktatás van. A város oktatási intézményei a kistérség településeit is ellátják Országos hírnév a bor kapcsán. A városba látogatók száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag alacsony. Az elmúlt években saját forrásból járdafelújítási program valósult meg. Egyes panelházak energiahatékony felújítása már megtörtént. A lakosság szociális helyzete összességében kedvező. GYENGESÉGEK A térség túlságosan iparközpontú, ami megmutatkozik például a foglalkoztatottak arányában. A város fő foglalkoztatói a betelepült nemzetközi vállalatok, hiányzik a széles KKV szektor. A jelen lévő nagyvállalatok térségi beágyazottsága még mindig nem elég erős. A nemzetközi nagyvállalatoknál lévő munkakörök többsége alacsony végzettséget igényel, alacsony bérért. Az egy ágazatba tartozó nagyvállalatokra épülő gazdasági szerkezet sérülékeny egy szektorális válság esetén. Hiányzik a magas innovációtartalmú, magasan kvalifikált munkaerőt igénylő ipari tevékenység. Nagyon alacsony a szolgáltatásban dolgozók aránya, csak 40%-a az országos átlagnak. A kereskedelmi ellátórendszer nem kellően kiépített. A város vállalkozássűrűsége jóval alatta marad a hasonló nagyságú városokénak Egyes oktatási intézmények leromlott állagú épületekben vannak. A városon áthaladó 81-es főút zsúfolt, nagy forgalmú. Az autóbuszállomás jelenlegi területén nem fejleszthető. A város vasúti elérhetősége nem kielégítő. Kismértékű elvándorlás történik a városból, amely elsősorban a fiatalabb nemzedékeket érinti. Lassú hivatali ügyintézés. Mór kistérségi szerepköre számos funkció esetében csorbul. A város építészeti emlékei és városközpontja turisztikai szempontból nem megfelelő állapotúak, felújításra szorulnak. A panelházak állaga leromlott, városképileg nem a városba illőek A városban munkát vállaló, máshonnan érkezett dolgozók számára a szálláslehetőségek nem kielégítőek A lakosság iskolázottsági mutatói alatta maradnak a megyei és országos átlagértékeknek A szociális ellátóhálózat telített, a fennálló igényeket a jelenlegi kapacitás nem képes kielégíteni A környékre érkező turisták jellemzően csak kevés időt töltenek a városban. 9

LEHETŐSÉGEK A befektetői érdeklődés fennmarad a régió, a város iránt. A magas hozzáadott értékű, innovációorientált nemzetközi nagyvállalatok felfedezik a régiót, a város ipari parkját. A járműgyártó iparág továbbra is dinamikus fejlődési pályán marad. A szolgáltató szektor dinamizmusában rejlő lehetőségek kihasználása. A belföldi szelíd turizmus népszerűségének növekedése. Az esélyegyenlőség szerepe felértékelődik a foglalkoztatásban. A regionális közlekedési tervek megvalósulása. Térségi együttműködés az idegenforgalom, a településüzemeltetés, a gazdaságfejlesztés, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén. VESZÉLYEK Nem vagy csak kis mértékben jönnek létre beszállítói hálózatok. A nemzetközi nagyvállalatok áthelyezik termelésüket más, továbbra is olcsó munkaerőt kínáló (külföldi) régiókba. Székesfehérvár (kisebb részben Tatabánya) képzett humán-erőforrás elszívó hatásának fokozódása. A térségi kapcsolatok gyengülése. I.1.2. Városrészek beazonosítása Mór kisváros. Méretéből következően a város területén valódi, markánsan elkülönülő városrészek nem igazán határozhatóak meg. Kijelölhető a városközpont területe, ahol a fő közlekedési útvonalak összefutnak, ahol a város hivatalai, közintézményei, legnagyobb temploma található. Egyértelműen elkülönül a város nyugati részén lévő ipari terület. A város többi része azonban főképp családi házas, kertvárosias jellegű, melyen belül jelentős különbséget nem, földrajzi elkülönülést viszont találunk: a város keleti részét Vén-hegy szőlősdombja választják el a központi településmagtól. Ez alapján a Az egyértelműen elkülönülő három városrész tehát a következő: Belső városrész Ipari terület Kertváros és egyéb lakóterület Bányásztelep A városrészek elhelyezkedését és határait a következő ábra mutatja. 10

Belső városrész Ipar terület Kertvárosi és egyéb lakóterület Bányásztelep I.1.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek helyzetfeltárásra Azon terület minősül szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutatót a KSH a 2001-es népszámlálási adatokból állítja elő). Szegregátumnak ezen mutatónak megfelelő területek közül azok tekintendők, amelyek lakónépessége a KSH háztömbszintű leválogatása alapján eléri az 50 főt. A megadott mutatót tekintve a Mór külterületéhez tartozó Árkipuszta szegregátumnak minősül. A helyzetfeltárásban vizsgáltuk a terület demográfiai és szociális helyzetét, lakáskörülményeit, a közszolgáltatások elérhetőségét. Nevesítettük a további tervezett fejlesztéseket is, úgymint a burkolt utca és a belső közvilágítás kialakítását. 11

I.2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER I.2.1. A város átfogó és tematikus (ágazati) céljai A helyzetelemzés eredményei alapján alakítottuk ki a város közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiáját. Ebben meghatároztuk a város 15-20 évre szóló átfogó célját. Cél egy diverzifikált gazdasági szerkezeten, fejlett kkv-szektoron alapuló város kialakítása, ahol a városi, kistérségi ellátórendszer és a városkép fejlesztésével elérhető az életkörülmények javítása. Az átfogó cél mellett négy, 7-8 évre előretekintő tematikus célt is meghatároztunk, amelyek mindegyike hozzájárul a lefektetett, hosszútávú cél megvalósításához. Ezek a tematikus célok a következők: 1. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése 2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése 3. A turisztika fejlesztése 4. A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése A tematikus célok mindegyikéhez lehetséges eszközöket, intézkedéseket rendeltünk hozzá, amelyek hozzásegíthetnek ezek maradéktalan teljesüléséhez. 1. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése - A kereskedelmi szolgáltatások kistérségi szintű ellátóbázisának kialakítása, a Velegi úti ipari terület infrastrukturális fejlesztése. - A kereskedelmi, a kis- és középvállalkozások, valamint újabb iparvállalatok számára további területek kijelölése. - A kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a vállalkozások részéről megjelenő infrastrukturális igények kielégítése, a vállalkozásokat támogató üzleti szolgáltatásfejlesztés. - A kis- és középvállalkozások, a kiskereskedelmi egységek számára nagy lehetőség rejlik a városközpont rehabilitációjában. - Az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány enyhítéséért a távolabbról ingázók számára egy munkásszálló, munkás-apartman kialakítása szükséges a Velegi út közelében. 2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése - Az alap- és középfokú oktatás feltételeinek fejlesztése, a leromlott állapotú iskolaépületek felújítása. - A szociális ellátó rendszer fejlesztése, szociális lakások kijelölése és kialakítása; az öregek otthona, valamint a tartós és átmeneti elhelyezést biztosító otthonok bővítése. - A közigazgatás korszerűsítésének keretében az elektronikus ügyintézés, valamint az egyablakos rendszer bevezetése. - A térvilágítási hálózatát környezetbaráttá tétele, a városképi szempontból fontos helyeken megfontolandó légvezetékek föld alatti kábelekkel történő cseréje. 3. A turisztika fejlesztése - A természeti környezet védelme, fejlesztése, a turizmus számára pedig elérhetőbbé tétele. - A borászati turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása a Vénhegy lábánál 12

fekvő pincesor fejlesztésével, borutak kialakításával, hathatósabb marketingjével.. - A város épített környezetének fejlesztése, mint tematikus cél elemeihez, az épített környezet védelméhez, fejlesztéséhez, valamint a rekreációs lehetőségek bővítéséhez is kapcsolódik a turizmusfejlesztés. - A turizmusfejlesztés egy igen fontos eszköze továbbá a turisztikai menedzsment és marketing további erősítése. 4. A város épített és természeti környezetének fejlesztése - A tematikus cél elérését biztosítja az épített környezet védelme, fejlesztése, ami szorosan kapcsolódik a központi városrészben megvalósuló városrehabilitációhoz. - A rekreációs lehetőségek bővítését szolgálhatja a ma már nem működő vasútvonal menti sport- szabadidő és egészségügyi központ területe, mivel a strandfürdő fejlesztése jelenlegi területén nem oldható meg gazdaságosan. - A közlekedésfejlesztés során a várost átszelő 81-es út elkerülő szakaszának megépítése távlati terv, a buszállomás áthelyezése, kerékpárutak kialakítása, egyes csomópontok közlekedésbiztonságának javítása viszont konkrétabb feladat. A belvárosban ezen kívül szükséges egy föld alatti / felszíni parkoló kialakítása is a tervezett kereskedelmi fejlesztés keretében. - A lakóterület kibővítése, illetve a tömbbelsős, jelenleg kihasználatlan telkek lakásépítésre történő kijelölése. I.2.2. A városrészi célok A városrészekre meghatározott célok összhangban vannak azokkal az alapvető igényekkel, problémákkal, amelyek ezekre a területekre jellemzőek, valamint hozzájárulnak a város egészére meghatározott célok teljesüléséhez is. 1. A belső városrész célja a terület építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése, amely a városrész fizikai rendbetételén, szolgáltatásainak teljesebb körűvé tételen alapszik, hogy a Város, valamint a kistérség lakosainak megfelelő színvonalú központjaként funkcionáljon 2. Az Ipari terület elsődleges célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása, amelyet letelepedésre alkalmas területek kijelölése, biztosítása révén kíván a város megvalósítani, főként a volt szovjet laktanya területén, emellett a terület északi irányú kiterjesztése is lehetséges a külterületek irányába. 3. A Kertváros elsődleges céljának a területen lévő, korábban mezőgazdasági, jelenleg kihasználatlan tömbbelsők feltárását, lakóterületek kialakítását, illetve a borturizmus fejlesztését jelölhetjük meg. Ezekkel a célokkal elsősorban a lakosság helyben tartását, illetve újabb lakosok ide költözését irányozzuk elő. 4. A Bányásztelep funkcióját tekintve ugyanúgy kertvárosias lakókörnyezet, mint az előbbi Kertváros így egyes, lakófunkció megtartásával kapcsolatos városrészi céljai is hasonlóak. Mindez még kiegészül egyes szolgáltatások helyben való elérhetőségének biztosításával, a kommunális, közlekedési infrastruktúra fejlesztésével. I.2.3. A kijelölt akcióterületek A városi, városrészi fejlesztési irányokhoz kapcsolódóan a stratégia négy akcióterületet 13

határoz meg a 2007-13-as időszakra: Városközpont, funkcióbővítő akcióterület Sport-, szabadidő és egészségügyi központ területe Városi Strand Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe A kis- és középvállalkozások ipari parkjának környezete Prioritását tekintve a legfontosabb fejlesztés a városközpont rendbe tétele. Ennek valamint a többi akcióterületi fejlesztés főbb paramétereit az alábbi összegző táblázatok tartalmazzák. Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Városközpont, funkcióbővítő akcióterület Városközponti funkció megerősítése, megújítása Gazdasági, idegenforgalmi, közösségi, városi, közszféra 2011-2012 3.036 millió Ft Költségvetés Önkormányzat Támogatás Egyéb megoszlása 22% 44% 44% Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Mór és környékének lakói, helyi vállalkozók, turisták Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A turisztika fejlesztése A város épített és természeti környezetének fejlesztése 14

Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Sport-, szabadidő- és egészségügyi központ területe A szabadidős, kikapcsolódási lehetőségek körének bővítése, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Gazdasági, idegenforgalmi, közösségi, közszféra 2010-2015 1.200 millió Ft Önkormányzat Támogatás Egyéb Sportcélú fejlesztés: 40% Egészségügyi fejlesztés: 60% Hitelkonstrukció (OLLÉprogram); 90% támogatás (TIOP) Mór és környékének lakói, turisták Magántőke bevonása a sportcélú fejlesztésekbe elképzelhető. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése Turisztika fejlesztése Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Városi Strand Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe Az oktatási intézmények fejlesztése, a lakóterület bővítése Közszféra, lakó 2010-2015 1.600 millió Ft Önkormányzat Támogatás Egyéb 20% (az oktatási intézmények felújítása, valamint a közművesítésre, útépítésre) - Helyi lakosok 90% a helyi lakosok által megvalósított fejlesztés Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A város épített és természeti környezetének fejlesztése Célkitűzés Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés A kis- és középvállalkozások ipari parkjának környezete A terület infrastruktúrájának a gazdaság igényeinek megfelelő fejlesztése Gazdasági, lakó 2010-2013 250 millió Ft Költségvetés Önkormányzat Támogatás Egyéb megoszlása 50% - 50% (magánforrás Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez Helyi vállalkozók, a településre ingázó munkavállalók Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése 15

16

II. MÓR SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN II.1. FEKVÉS, VONZÁSKÖRZET, KAPCSOLATRENDSZER Mór városa a jelentős ipari potenciállal rendelkező Közép-dunántúli régió egyik meghatározó települése, Fejér megye harmadik legnagyobb városa. A megye északnyugati részén, a Móri-árokban elhelyezkedő település Székesfehérvártól a 81-es számú közlekedési főúton mintegy 30 km-re érhető el. A legközelebbi városok: Kisbér, Tatabánya, Környe. 1. ábra: Mór tágabb környezete Forrás: www.geox.hu 2006-ban a T-Star adatai szerint 14.592 fős város hazánk 100 legnépesebb települése közé tartozik, Fejér megyén belül Székesfehérvár és Dunaújváros után a harmadik legnagyobb lélekszámmal rendelkezik. Mór a mintegy 35 ezer fős kistérségén belül viszonylag domináns településnek számít, hiszen a térségközpont a lakosság 42 százalékát tömöríti. A 42 százalékos érték azonban a Közép-dunántúli régió kistérségeiben átlagoshoz közelinek tekinthető. A kistérségen belüli többi település lakosságszáma jóval elmarad Mór értékétől, mindössze 3 település népességszáma haladja meg a 2500 főt. 17

30% 42% 7% 9% 12% Mór (14592 fő) Bodajk (4199 fő) Bakonycsernye (3168 fő) Pusztavám (2528 fő) 2500 főnél kisebb 10 település 2. ábra: A népesség koncentrációja a Móri kistérségen belül Adatforrás: KSH T-Star, a népszámlálás végleges adataiból továbbszámított lakónépesség az év közepén, 2006 A több mint 10 ezer hektár területű város népsűrűsége mind országos, mind regionális, mind pedig megyei viszonylatban magasnak számít (136 fő/km 2 ). Mór magas népsűrűsége különösen akkor figyelemreméltó, ha saját közvetlen környezetéhez viszonyítjuk, kistérsége 1 népsűrűségét több mint kétszeresen múlja felül, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Mór az egyedüli városi rangú település a kistérségében, ami nem csupán települési jogállás tekintetében jelent városi rangot, hanem településszerkezet, településkép tekintetében is. Mór gazdaságát elsősorban ipari-agrárfunkciók határozzák meg. A két legfontosabb tevékenység a Dunántúl gazdasági dinamikájának legsikeresebb ágazata, a gépipar, amely Mór esetében kiegészül egy beszállítói körrel is. A szolgáltatóipari ágazat az ipar mellett már nem olyan súlyú, mint más, hasonló nagyságú városokban. Ez elsősorban a kis- és középvállalkozásokra épül, amelyek többsége a Velegi úton koncentrálódik. További jelentős tevékenységek még a fémipar, a lakberendezési ipar és a faipar. A városi funkciókat kiegészíti a történelmi borvidék által meghatározott borturizmus, amely azonban ma még nem kellő mértékben kihasznált legalábbis a lehetőségekhez képest. A város kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, oktatási, kulturális, egészségügyi területen élő kapcsolatokat ápol Freudenberg, Valdobiadene, Kurtatsch, Grafing, illetve Eichstätt városokkal. Mór és térségének közlekedési hálózata fejlett, a település mind vasúti, mind pedig közúti kapcsolatokkal rendelkezik, a vasúti kapcsolat viszont gyenge. A kistérséget átszelő Székesfehérvár-Győr irányú 81. sz. a települések lakott részét csak helyenként érinti, de ennek ellenére az út forgalma zsúfolt, mivel a dunántúli kamionforgalom észak-déli irányban és a balatoni forgalom egy része is ezen az úton halad. Az M1-es és az M7-es autópálya is 40 perc alatt elérhető a településről. Mór a közlekedéshierarchiában betöltött szerepe alapján inkább dunántúli, mintsem országos jelentőségű. A várost ugyanis nem érintik a legfontosabb országos közlekedési főtengelyek, de a Budapest Komárom Győr és a Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa vasúti és közúti fővonalak közötti összekötő vonalon helyezkedik el. 1 Ha a kistérség értéke nem tartalmazza Mór adatait. 18

Mór a Komáromot Kisbéren keresztül Székesfehérvárral összekötő 5-ös számú vasútvonal mentén fekszik, azonban 2009. december 13-ától leállt a személyszállítás a vonalon. Ezt megelőzően mind Komárom, mind pedig Székesfehérvár irányába hat vonatpár közlekedett. Kisbér 20, Székesfehérvár 30, Komárom pedig 60 perc alatt volt érhető el vonattal. A városra kiterjedt kapcsolatrendszerű, elsősorban az ipari funkciókat előtérbe helyező gazdasági környezet jellemző, amelynek közúti elérhetősége jónak tekinthető, hiszen az M1-es és M7-es autópályák közel futnak, noha a városon áthaladó 81-es főút igen zsúfolt. Vasúti elérhetősége viszont 2009 decemberében megszűnt. II.2. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI FUNKCIÓK AZ INTÉZMÉNYEK ELLÁTÓKÖRZETE ALAPJÁN Mór városa a 13 települést felölelő kistérség központja. A Móri kistérséghez tartozik Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Csákberény, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám, Söréd. A kistérség a megye 10 kistérsége közül a hatodik legnagyobb területű és negyedik legnépesebb térsége. A kistérség településhálózatán belül Mór nem csupán közigazgatási, hanem oktatási, egészségügyi és ipari központ is egyben. A Móri borvidék központjaként jelentős szerepe van a régió borászatában is. 3. ábra: A Móri kistérség Forrás: Mór projektalapú városfejlesztési program 2007-2013, 2007 Táji, természetföldrajzi szempontból a város kistérsége nem egységes, a Móri-árokhoz a kistérségnek mindössze négy települése tartozik (Mór mellett Bodajk, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya), sőt a kistáj kiterjed a Székesfehérvári kistérségre (Moha és Sárkeresztes) is. A térségben működő főbb intézmények központja alapján kirajzolódik Mór kistérségen belüli vezető szerepe, igaz e tekintetben több esetben Székesfehérvárral osztozik. A móri székhelyű intézmények illetékességi területe jobbára egybeesik a Móri kistérség területével, azon viszont nem terjednek túl. Egyes intézmények (Körzeti Földhivatal és a 19

Rendőrkapitányság) illetékességi területe teljesen lefedi a kistérséget, másoknál (Gyámhivatal, az I. fokú építési hatóság és az Okmányiroda) a kistérség három délebbi települése (Bakonykúti, Fehérvárcsurgó és Isztimér) már Székesfehérvárhoz sorolódik. A Tűzoltóság esetében a három említett település mellett Csákberény, Kincsesbánya és Magyaralmás is Székesfehérvár illetékességi területéhez tartozik. A megyei és regionális szintű intézmények többsége (Állategészségügy, APEH, Munkaügyi Kirendeltség, Polgárvédelmi Kirendeltség és a Városi Bíróság) esetében a központi funkciók többnyire Székesfehérvárhoz tartoznak. A Bányakapitányság és a Területi Főépítészi Iroda esetében a kistérség települései Veszprémhez, a Növényegészségügy esetében pedig Velencéhez tartoznak. Az Erdészeti Igazgatóságnál a kistérség nem egységes, a települések többsége Budapesthez, a délkeleten fekvő Bakonykúti és Isztimér Veszprémhez tartozik. A város ellátórendszerében probléma, hogy a hivatali ügyek intézése viszonylag lassú, egykapus rendszer még nincsen kiépítve. Bakonycsernye Balinka Bodajk Csókakő Mór Nagyveleg Pusztavám Söréd Csákberény Kincsesbánya Magyaralmás Fehérvárcsurgó Bakonykúti Isztimér Kistérség (NUTS4) Körzeti Földhivatal Rendőrkapitányság Gyámhivatal Mór Székesfehérvár I. fokú építési hatóság Mór Székesfehérvár Okmányiroda Mór Székesfehérvár Tűzoltóság Mór Székesfehérvár Állategészségügy APEH Bányakapitányság Mór Mór Mór Székesfehérvár Székesfehérvár Veszprém Erdészeti Igazgatóság Budapest Veszprém Munkaügyi Kirendeltség Növényegészségügy Polgárvédelmi kirendeltség Területi Főépítészi Iroda Városi Bíróság Városi Ügyészség 1. táblázat: A megyei és regionális hatáskörű intézmények központjai Adatforrás: www.vati.hu Székesfehérvár Velence Székesfehérvár Veszprém Székesfehérvár Székesfehérvár Gazdasági funkciók szempontjából Mór kistérségénél nagyobb térségben gyakorol gravitációs hatást. A móri székhelyű vállalatokhoz ingázók a kistérségen kívülről is érkeznek, amit mutat az is, hogy a városban egyre inkább égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány. A gazdaság mellett Mór a környék kulturális, oktatási, központja is, kereskedelmi funkcionalitásának alacsonyabb foka tetten érhető abban, hogy a városban máig háttérbe szorult a kereskedelmi üzlethálózat olyan fokú kiépítése, amely a városi lakosságon túl 20

tágabb környezetét is kellően ki tudja szolgálni. A móri borvidék központjaként számon tartott Mór mellett további négy település tartozik a borvidékhez, közvetlen környékéről Csákberény, Csókakő, Pusztavám és Söréd, valamint a Székesfehérvári kistérségből Zámoly. A kistérség ellátórendszerében a megyei és regionális hatáskörű intézmények közül számosat nem Mór lát el, ennek ellenére kistérségi központi szerepe igen fontos, amely elsősorban a munkalehetőségek nagy számú kínálatában mutatkozik meg. Oktatási és kulturális szerepköre szintén jelentős térségében, kereskedelmi központként azonban még kevésbé funkcionál. További probléma, hogy a városban egyes hivatali ügyek intézése még viszonylag lassú, nincs modern, egykapus rendszer kiépítve. 21

III. MÓR VÁROS HELYZETELEMZÉSE III.1. VÁROSSZERKEZET III.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők Mór a Vértes és Bakony között húzódó tektonikai árokban van, aminek egyben névadója is. Maga a város a Móri-árok peremén, a Vértes-hegység lábánál helyezkedik el. A hegység előterében induló Káposzta-ér és Kút-ér keresztülfolyik a városon. Észak-északnyugat, déldélkeleti irányú, a Vértesnél 200 méterrel alacsonyabb homokos dombsor húzódik a település keleti részén. A város közigazgatási területén belüli Róka-hegy, Vén-hegy, Kecskehegy lejtői a Móri borvidék központi magja, melyek közül a középső Vén-hegy különíti el a városmagtól a keletre található Bányász-telepet. A város nyugati oldalán lévő halastavak az ipari terület bővülésének jelentenek határt, illetve a tervezett móri elkerülő utat késztetík majd nagyobb kanyar megtételére. Összességében a város morfológiai szerkezetét maga a Móriárok, az átfolyó patakok, és a környezetükből 70-80 méterre kiemelkedő dombok határozzák meg. 4. ábra: Mór városának szerkezete Forrás: www.maps.google.com III.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők Természetföldrajzi adottságai folytán a Móri-árok térsége már a római kor idején jelentős közlekedési folyosónak számított. A terület már az államalapítás idején is lakott volt, a Szent István által épített templomról egy 1246. évi jegyzőkönyv is említést tesz. A település népessége kezdetben magyar volt, azonban a törökök kiűzése után az elnéptelenedett településre a magyar népesség mellett németeket is telepítettek. A nagyszabású német betelepülések hatására a város vallási összetétele is megváltozott, a XVIIII. század végére a 22

lakosok többsége katolikussá vált. Mária Terézia idejétől kezdődően a város korábbi mezővárosi rangján túl évi négy vásárt is megtarthatott. A vásárok színhelye a város központja, a mai Szent István tér fás ligete, az akkori Markplatz volt. Az 1848-1849-es szabadságharc idején a város fontos csata színhelye volt. A kiegyezés után fejlődésnek indultak a pénzintézetek, valamint 1871-ben létrejött a Móri Ipartársulat. A XIX. század végére a móri borvidék mai képe is kialakult. Az első világháborút követően a város fejlődése lelassult: értékesítési gondok, munkanélküliség jellemezte a két háború közötti időszakot. A II. világháború idején a németek elfoglalták a várost, akiket csak nagy harcok árán tudtak kiverni a településről. A háború után számos német lakost telepítettek ki, ami máig tartó sebet ejtett a város nemzetiségi képén. A II. világháború után erőteljes fejlődésbe kezdett a szén- és bauxitbányászat, számos szocialista nagyüzem is megalakult. Az 1970-es 1980-as években a város lélekszáma nagy ütemben növekedett, ekkor a környező településekről sokan költöztek a városba. Ekkor alakult ki a város központi területétől, a Vén-hegy szőlősdombjai által elválasztva, keletre fekvő Bányász-telep lakóövezete. A rendszerváltozás Móron is számos nehézséget okozott, azonban a város helyzeti és helyi előnyeit kihasználva számos külföldi befektetőt tudott magához vonzani, ezzel megalapozva jelenlegi, viszonylag stabil gazdasági-társadalmi helyzetét. A város szerkezetét mindez úgy befolyásolta, hogy a város nyugati határában, a vasútvonal mentén jelölték ki a multinacionális cégek letelepedésének helyszínét, ami azóta ipari parki címet kapott. III.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek A városszerkezetet meghatározó közlekedési tényezők legjelentősebb eleme a 81-es számú főút, amely nagymértékben befolyásolja a település nyugati irányba történő terjedését. A város, fejlődése során azonban már túlnőtt ezen a főúton, és másfél kilométeres szakaszon beépített terület mellett halad el a Székesfehérvár és Győr közötti nagymértékű forgalom. Ezt a forgalmat egy elkerülő út megépítésével tervezik kihelyezni a település szövetéből. Noha tervek készültek már a pontos nyomvonalra is, egyelőre a fejlesztés megvalósulása bizonytalan. Nyomvonalára alapvetően két elképzelés létezik: az egyik változat szerint a gyorsforgalmi út teljes városi szakaszán a 81-es főúttól külön vonalon, míg a másik változat szerint szakaszonként a jelenlegi főút nyomvonalán halad. A Fejér és Komárom megyei területrendezési tervekben szerepel a Komárom és Mór között tervezett főút. Az út nyomvonalát a tervezett Oroszlány Mór vasútvonal északi oldalára helyezték. Ez a tervezett főút alkalmas a 8127. sz. út szerepének kiváltására, a 81. sz. főútról Pusztavám felé haladó forgalom számára. A fenti két tervezett úthálózati elem miatt a 81.sz. főút belterületi szakaszának jelentősége csökken, szerepe a jelenlegi összekötő utak belterületi szakaszaihoz lesz hasonló. Ugyanígy a tervezett főút miatt a 8127.sz. önkormányzati út szerepe is csökkeni fog. 23

5. ábra: A város legfontosabb közlekedési útvonalai Forrás: www.geox.hu A 81-es főútról három hangsúlyos kereszteződésnél lehet betérni a városba: az ipari park jelzőlámpás kereszteződésénél a Nemes utcán keresztül, a Deák Ferenc utca felüljárójánál, valamint (jellemzően Székesfehérvár felől érkezőknek, délről) a Dózsa György utcán keresztül. A város központja ezen előbbi két utca (Deák és Dózsa) kereszteződésénél található. A városon áthaladó másik fontos (bár lényegesen kevésbé forgalmas) útvonal északkelet felé Árkipusztán, majd a Vértesen keresztül vezet Oroszlány, Tatabánya irányába, míg nyugat felé, a Velegi út folytatásaként Zirc felé vezet a Bakonyon átmenő hegyi út. III.1.4. A településszerkezet változásának legfontosabb elemei A város településrendezési terve, a városszerkezet változásainak legfontosabb elemének a beépítésre szánt területek jelentős növekedését tartja. Új lakóövezet kialakítására például lehetőség van a 81-es főút keleti oldalán, a városi strand környezetében. Az új lakó-, vegyes, gazdasági- és különleges területek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a városközpont-rehabilitáció folytatására is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével biztosítani kell a 81. sz. főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése során a belterületet elkerülő nyomvonal létesüljön, a belterülettől északra új főúti kapcsolat legyen kialakítható Komárom felé. A vasúthálózat fejlesztése keretében célul tűzi ki a terv a Székesfehérvár-Komárom vasútvonal kétnyomtávúsítását és villamosítását, illetve Mór és Oroszlány között új villamosított vasútvonal kialakítását. (Megjegyzendő, hogy a terv elfogadása óta, az azóta bekövetkezett változásokat figyelembe véve (például a Székesfehérvár Komárom vasútvonal 2010-től való szüneteltetése) ezen fejlesztések megvalósíthatósága kérdéses.) A terv szerint biztosítani kell a meglévő halastavak környékének turisztikai, szabadidősrekreációs célú hasznosítását a belterületen kiemelten kell kezelni a zöldterület-fejlesztést, a meglévő zöldterületek megtartandók, az új lakóterületeken új zöldterületek is kialakítandók. A patakok mentén a zöldfelületi rendszer, valamint ahol lehet a gyalogos és kerékpárúthálózat fejlesztendő kiemelt figyelmet kell fordítani a település természeti és táji értékeinek megőrzésére és továbbfejlesztésére (természetvédelmi és tájképvédelmi övezetek kialakítására). 24

III.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik Jelentős szerkezeti probléma nem azonosítható a városban, csupán kisebb anomáliák találhatók. A város alapvető adottsága a természetföldrajzi árokban való fekvés érezteti hatását több vonatkozásban is: az árok futása mentén hosszan elnyúló, feltáratlan belsejű háztömbök formájában, a Bányász-telep városközponttól való elkülönülésében. A történelmi városközpont szegélyén található 4-5 emeletes panelházak legalábbis más hasonló méretű városokhoz képest nem jelentenek helyrehozhatatlan torzulást a város szerkezetében, megjelenésében. Közlekedési útvonalak, vasútvonalak nem szabdalják elzárt részekre a várost, bár a 81-es főútnak jelentős a forgalma, főleg ipari és lakóterületeket választ el egymástól. III.2. GAZDASÁG III.2.1. Ágazati szerkezet A rendszerváltozás, az átalakulás Móron is gazdasági nehézségekkel, foglalkoztatási gondokkal járt, de a kilencvenes évektől új, elsősorban külföldi (német, amerikai, japán) érdekeltségű üzemek épültek, amelyek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Az elmúlt évek bányabezárásai (és az erőművi leépítések) miatt a külföldiek olcsó és főleg szakképzett, németül is beszélő munkaerőt találtak itt. A külföldi érdekeltségű közép- és nagyvállalatok a város északnyugati részén telepedtek meg. A legkorszerűbb technológiával berendezett telephelyeik zöldmezős beruházásként jöttek létre. A beruházók az Ikarus móri technológiai kultúrájára is építhettek. Móron autóüléseket, kábelkötegeket, ülésmozgató automatikát, és gépkocsi-szerelvényeket gyártanak. A fejlődés dinamikáját jellemzi, hogy a dolgozók közel 30 km-es körzetből ingáznak. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság következtében a termelés és a foglalkoztatás valamelyest visszaesett, de a remények szerint 2010 végére visszaáll a korábbi szintre. Hagyományos tevékenység a városban és környékén a borászat. A 730 hektáros móri borvidék hazai viszonylatban viszonylag kisebb kiterjedésű. Mór mellett hozzátartozik Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészei is. A móri borvidéken mintegy 2300 szőlősgazda tevékenykedik, közülük kb. 12-14 rendelkezik nagyobb területtel, többségük viszont 1 hektár alatti területet birtokol. A borvidék az utóbbi időben folyamatosan csökkent, 2002-től viszont újabb telepítési kedv tapasztalható, a korábbi kivágási hullám megállt. A borvidéken 2003-ban 18-20 ezer hektoliter bort állítottak elő. Ez a mennyiség elsősorban a gazdák megélhetését fedezi, a termelés bővítését már nem biztosítja. A móri bort főleg belpiacokon értékesítik, illetve jelentős részben nem a bort, hanem a szőlőt adják el a gazdák a nagyobb feldolgozócégeknek. A kedvező változások, ipari beruházások nyomán jelentősen csökkent a munkanélküliség. 2000-ben a munkanélküliek aránya már csak 2,5 százalék volt. A mutató változása az ezredforduló után nagyjából igazodva a hazai tendenciákhoz némileg növekedett, elérte a 3,6%-os értéket is, de a környékbeli, regionális vagy hazai átlagokhoz képest mindvégig irigylésre méltóan alacsony maradt, 2006-ban 2,8%-os munkanélküliséggel bírt. (2006 óta ezek a mutatók valamelyest kedvezőtlenebb képet mutatnak, l. a Foglalkoztatási helyzet alfejezetben.) 25

7 6 6,1 5 4,7 4,6 százalék 4 3 3,1 2,8 2 1 0 Ország Közép-dunántúli régió Fejér megye Móri kistérség Mór 6. ábra: A munkanélküliek aránya Mór városában és az általa érintett különböző területi szinteken Adatforrás: KSH T-Star 2006 A város szolgáltató ágazata még meglehetősen fejletlen. Nagyobb kereskedelmi vállalkozások alig vannak jelen, a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő kis- és középvállalkozások száma és aránya pedig jóval alacsonyabb annál, mint amire egy ekkora lélekszámú városnak szüksége lenne. A foglalkoztatottak egy jelentős része emiatt nem ebben a szektorban, hanem inkább az iparban talál munkát magának: a 2001-es Népszámlálás alapján a foglalkoztatottaknak csupán 33,6%-a talált munkát a szolgáltatások területén, 64,2%-uk ezzel szemben az iparban dolgozott. A későbbiekben látni fogjuk, hogy ez az ipar-centrikusság a vállalkozások összetételében is megmutatkozik. A város általános gazdasági helyzetét az ipar túlzott szerepe jellemzi, ami elsősorban a szolgáltatások relatíve alacsony szerepének köszönhető. A város jövedelmének jelentős része az iparból származik, valamint a foglalkoztatottak nagy száma is az iparban talál magának munkát, ami a város túlzottan egyoldalú gazdaságának veszélyeire hívja fel a figyelmet. III.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint A KSH T-Star vonatkozó adatai szerint Móron 2006-ban 1287 regisztrált vállalkozás volt. Mór és tágabb környezete (Fejér megye és Közép-Dunántúl) magasabb gazdasági fejlettségük ellenére az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számával vizsgált vállalkozássűrűség tekintetében elmaradnak az országos átlagtól. Ez különösen Mór értéke (88) esetében figyelemre méltó. 26

ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma 140 120 100 80 60 40 20 0 118 104 108 88 Mór Fejér megye Közép-Dunántúl Ország 7. ábra: Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások Móron és az érintett térségi szinteken 2006-ban Adatforrás: KSH T-Star Ahogy a fentiekben látható, Mór vállalkozássűrűség esetében elmarad a környező térségektől, bár a regisztrált vállalkozások növekedése tekintetében igen jó mutatóval rendelkezik. Az 1997 és 2006 között eltelt közel egy évtized alatt több mint egyharmadával nőtt a vállalkozások száma. Ezen érték alapján Mór kitűnik a megye többi jelentősebb városa közül, amelyek közül csak Mór esetében találunk a megyei és a regionális átlagnál gyorsabb dinamikát, Bicske épp eléri a fejér megyei, Székesfehérvár pedig a közép-dunántúli átlagot, Sárbogárd és Dunaújváros esetében a vállalkozások számának növekedése még a régió átlagértékét sem éri el. 140 135 135 százalék (1997-es érték = 100 %) 130 125 120 115 110 123 123 119 119 114 112 105 100 Mór Bicske Fejér megye Székesfehérvár Közép- Dunántúl Sárbogárd Dunaújváros 8. ábra: A regisztrált vállalkozások számának növekedése 1997 és 2006 között Fejér megye jelentősebb városaiban a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva Adatforrás: KSH T-Star 27

A vállalkozások ágazati megoszlása Mór esetében nagyjából hasonló volt a várost magába foglaló kistérség, megye, régió vagy az ország átlagához. A többi térségi szinthez hasonlóan Móron is a legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek és egyéb gazdasági szolgáltatások szektorához tartozik. A móri vállalkozások között a hozzá tartozó térségi szintekhez képest némileg felülreprezentált a tágabban értelmezett ipari tevékenység, a pénzügyi közvetítés, az egészségügyi és szociális ellátás. Ugyanakkor relatíve kisebb a mezőgazdálkodással, szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással, az ingatlanügyletekkel és gazdálkodási szolgáltatással valamint az oktatással foglalkozó vállalkozások száma. százalék 40 35 30 25 20 15 10 5 0 A+B mg., C+D+E F építőip.g keresk., H szálláshszolg., rakt., I száll., vadgazd., bány., jav. erdőgazd., feldolgip., vend. posta, halgazd. villen., távk. gáz-, gőz-, vízellátás J pü-i K ing-ügyl., M okt. közv. gazd-i szolg. N eü-i, szoc. ell. O egyéb P+Q köz., egyéb tev. szem. szolg. Mór Fejér megye Közép-Dunántúl Ország 9. ábra: A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása Móron és az érintett térségi szinteken 2006-ban Adatforrás: KSH T-Star 2007-ben összesen 1023 volt a működő vállalkozások száma a városban. Összetételükben látható egy jelentősebb különbözőség a regisztrált vállalkozásokhoz képest, elsősorban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén: míg a regisztrált vállalkozások esetében a vállalkozásoknak több mint 30%-át adták, addig a ténylegesen működő összes vállalkozás számához viszonyított aránya jóval alacsonyabb, mindössze 6,1%. Ezzel szemben jóval magasabb a kereskedelmi cégek aránya (30%), valamint az építőipar (27,8%), illetőleg az ipari vállalkozások aránya is (18,1%). A működő vállalkozások tekintetében tehát kimutatható egy egyértelmű ipar-központú gazdaság: az összes működő vállalkozásnak majdnem felét, 45,8%-át adja az ipar, a szolgáltatások részaránya ezzel szemben jóval alacsonyabb az országra jellemző értékeknél, az 50%-ot is alig haladja meg (51,5%). A mezőgazdaság szerepe marginális, a vállalkozásoknak csupán 2,6%-a tevékenykedett a primer szektorban. A móri cégek közül legnagyobb foglalkoztatók az alábbi táblázatban találhatóak, amelyek elsősorban ipari (ezen belül is autóipari) profilú cégek, de jelen vannak a kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző vállalatok is. Cég neve AFL HUNGARY IPARI ÉS TERMELÉSI KFT. LEAR CORPORATION HUNGARY KFT. HAMMERSTEIN AUTORÉSZEGYSÉGGYÁRTO ÉS -FEJLESZTÖ BT. SEWS MAGYARORSZÁG KÁBEL KFT. SEWS KOMPONENS EURÓPA MAGYARORSZÁG GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. 28