EU ZÖLD HÉT Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforrás-használat korlátozásáig - innovatív eszközök egy fenntartható Európáért - Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák Hogy megtanuljuk értékelni azt, amink van 2011. Május 17, Budapest Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium
Kulcskérdések Az erőforrás fogalma Erőforrás-hatékonyság Készletek, terhelhetőség Kölcsönhatások Bölcs hasznosítás átfogó- és szakpolitikák
Az erőforrás fogalma Humán / társadalmi (egészség, értékrend, tudás, kreativitás, bizalom, együttműködés, motiváció, munkakultúra, intézményrendszer) Természeti Meg nem újuló (ásványi nyersanyagok, fosszilis energiaforrások) Feltételesen megújuló (talaj, biológiai sokféleség, ökológiai hálózatok, ökoszisztéma-szolgáltatások, biomassza) Megújuló (nap, szél, víz, földhő) Gazdasági (tőke)
Erőforrás-hatékonyság Erőforrás felismerése Fenntartható készletgazdálkodás Kitermelés Feldolgozás Fogyasztóhoz jutás / kereskedelem Környezettudatos használat Újrahasznosítás Az erőforrás-politika hatékonysága Értékrend, környezettudatosság K+F+I Tervezés / design Technológia Iparökológia Szabályozás / fenntartható gazdálkodás
Megőrzés Védelem Készletek Terhelhetőség (mennyiség, minőség, rendszer ) Megújítás (rehabilitáció, regeneráció ) Szabályozott hasznosítás (erőtér korlátok) Helyettesítés Kölcsönös megfelelés; az átterhelés megakadályozása, csökkentése
Kölcsönhatások Erőforrások közötti Szintek közötti Térbeli Időbeni Komplex
Útkeresés Észak Dél párbeszéde Fejlett országok történelmi felelőssége EU kezdeményező szerepe a problémák megoldásában Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése
Teendők Értékelvű, holisztikus megközelítés A természeti alapok rendszer-szemlélketű kutatása Integráció (átfogó- és szakpolitikák, jogi- és gazdasági szabályozórendszer, intézményrendszer) Példamutatás, együttműködés
Talaj lefedettség forrás: U.S. Department of the Interior
Túlköltekeztünk: augusztus 21-én átléptük a természet idei évre biztosított költségvetését azaz az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt meghaladta azt a mértéket, melyet ebben az évben a természet nyújtani képes; azaz az év végéig hátralévő időszakban az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi és már nem annak kamataiból él, mely állapot hosszú távon is fenntartható lenne; azaz jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szükséges a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt. (A Global Footprint Network az Ökológiai Túllövés Napja alkalmából megjelent sajtóközleménye alapján) 2006-os adatok szerint az elérhető biológiailag produktív terület bolygónkon 1,8 ha/fő (nem számolva az egyéb vadon élő fajok területigényével!), míg az egy főre eső átlagos ökológiai lábnyom 2,6 globális ha/fő. A deficit, melyet évről-évre már nem a megújulásból, hanem a tőke felélésével biztosítunk, 0,8 ha/fő (a rendelkezésre álló újratermelt mennyiség közel 50%-a!).
A pazarlásunk nem tartható fenn hosszú távon Ahol már átléptük a biztonságos zónát: Biodiverzitás Nitrogén körforgás Éghajlatváltozás Forrás: A safe operating space for humanity Planetary boundaries (Bolygónk határai) Nature folyóirat, 2009. szeptember 24-i száma www.nature.com/nature/journal/v 461/n7263/fig_tab/461472a_F1.ht ml#figure-title
A BIOKAPACITÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (forrás: WWF) A Föld átlagos biokapacitásának több mint háromszorosát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának több mint kétszeresét használó országok A Föld átlagos biokapacitásának 100-200 százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának 50-100 százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának kevesebb mint felét használó országok Nincs megfelelő adat
Az évezred kihívása Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz (Kurt Vonnegut, 2006) Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Dennis Hayes, a Föld Napja kezdeményezője (1970)
Kihívások: víz, élelem, energia A világon ma 742 millió vidéki és 137 millió városi lakos szűkölködik ivóvízben 2,5 milliárd ember nélkülözi a közegészségügyi higiénia feltételeit 2,8 milliárd ember él vízhiányos területen 1,2 milliárd él vízbőségben 2020-ra 1,4 milliárd nem jut biztonságos ivóvízhez A termőtalajok humuszvesztesége az ipari forradalom előtt: 250 millió tonna/év az elmúlt 50 évben: 760mtonna/év A Mississippi szennyezéstől élettelenné vált zónája: 21.000 km 2 Kockázati tényező: népesedés, éghajlatváltozás, környezetszennyezés Forrás: IWMI
Létfeltételek, változó fogyasztási szokások 850 millió ember alultáplált Angliában az elhízás miatti egészségügyi ellátás költsége több mint évi 1 milliárd font 1kg gabona előállításához 500-4.000 liter víz kell a húséhoz 8.000-12.000 liter! 3320 liter víz kell 1 l bio-üzemanyaghoz
A biológiai sokféleség helyzete a fejlett Európában Európában él a világ veszélyeztetett emlőseinek 42%-a (pld. Ibériai hiúz kedvezőtlen helyzet) kedvezőtlen védelmi helyzetben van a madárvilág 43%-a az édesvízi halak 52%-a veszélyeztetett a kereskedelmi fontosságú halállományok többsége kritikus szint alá csökkent közel 600 növényfajt az IUCN kategóriái alapján kihaltnak, vagy kihalás szélére kerültnek tekinthetünk
Vezetékes vízzel ellátott népesség fajlagos vízfogyasztása vízgyűjtő területenként l/fő/nap
A háztartások egy főre jutó éves háztartási energia kiadása, 2006 (ezer forint) Forrás: KSH (2008)
Élelmiszerek és környezeti terhük
Élelmiszerek környezetterhelése életciklus elemzés alapján
Élelmiszerek víz-lábnyoma
A válság nemcsak szabaddá tesz minket, hogy új modellekben, egy másfajta jövőben, egy másik világban gondolkozzunk. Erre kötelez minket. Nicolas Sarkozy, September 2009
Globális kihívások a növekedés dilemmái Life Expectancy at Birth 90 Life expectancy at birth (years) 80 70 60 50 40 Cuba Costa Rica Chile Malta China India Russian Federation Gabon South Africa Botswana Mozambique Swaziland New Zealand Bahrain Japan United Kingdom Iceland Norway Ireland United States 30 0 5,000 10,000 15,000 20,000 25,000 30,000 35,000 40,000 45,000 50,000 GDP per capita (PPP $2005)
HDI és az ökológiai lábnyom jelenlegi viszonya Source: Ecological Footprint Atlas, 2009
A mi jövőnk, a mi választásunk EU 6. Környezetvédelmi Program (2001-2010)?
A mi jövőnk, a mi választásunk ü
Köszönöm a figyelmet!