2009. MÁRCIUS A T E V A M A G Y A R O R S Z Á G Z R T. N A G Y K E R E S K E D E L M I D I V Í Z I Ó J Á N A K G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T I S Z A K L A P J A Revalid a csúcsmárka 1
2
A TEVA MAGYARORSZÁG ZRT. NAGYKERESKEDELMI DIVÍZIÓJÁNAK GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAPJA Tartalom 2009. március, VIII. évf. 2. szám Felelôs kiadó: Dr. Hetényi László Fôszerkesztô: Mélykuti Ilona Szerkesztôség: Alice Marketing Manufaktúra Szakmai lektor: Dr. Pók Tibor Grafika és tördelés: Havas Györgyi Nyomdai elôkészítés: Pont Pont Bt. Fotó: Tálas Péter Nyomda: Prospektus Nyomda, Veszprém Levélcím: Humantrade magazin, TEVA Magyarország Zrt. 1074 Budapest, R70 Irodaház Rákóczi út 70 72. E-mail: szerkesztoseg@humantrade.hu A Teva Magyarország Zrt. ezen ügyfélmagazinját szakmai partnerei, a gyógyszerészek számára készíti. A kiadvány ingyenes. Más célra sem egészben, sem részben nem használható fel. Az Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek és a Szépség, egészség, otthon rovatokban bemutatott termékek javallati és ellenjavallati információit a www.pharmindex.hu oldalról, illetve a gyártók által a csomagoláson feltüntetett tájékoztatókból idézzük. A támogatások forrása az www.oep.hu honlapon megjelent publikus gyógyszeradatbázis. Hirdetésfelvétel: (06-1) 225-1210 Alice Marketing Manufaktúra 1012 Budapest, Logodi u. 34/B E-mail: alice@alicemarketing.hu. Telephelyek: 1074 Bp., R70 Irodaház, Rákóczi út 70-72. Telefon: (06-1) 288-6400 Fax: (06-1) 288-6410 TEVA Magyarország Zrt. Logisztikai Központ 2100 Gödöllô, Liget u. 2. Telefon: (06-1) 577-5600 Fax: (06-1) 577-5700 ISSN 1787-5285 5 6 8 14 16 22 26 30 38 40 A hónap kérdése Patikarablók Futószalagon Program a kintlevôségek kezelésére Csúcsmárkák között a Revalid Kopás és gerinc Nem tekintenek megkövült profinak Interjú Börcsök Enikô színésznôvel Orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek Szépség, egészség, otthon Alaki hibás készítmények 3
Rendelésfelvétel Információs vonal: (06-80) 203-916 (9 17 óráig) Ingyenes szám: (06-80) 203-912 A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk. Tel.: 06-30-9228-990. A Fôvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelôintézet pályázatot hirdet intézetvezetô gyógyszerész és gyógyszerész szakmában. Érdeklôdni: Ôsz Elôdné fôgyógyszerésznél a 06-1-360-0345 telefonon. Patikai ügyfélszolgálat Vidiné Réfi Erzsébet, az ügyfélszolgálat vezetôje, tel.: (06-1) 577-5618 Bánházi Tünde, tel.: (06-1) 577-5601 Berényi Andrea, tel.: (06-1) 577-5605 Dömötörfi Viktória, tel.: (06-1) 577-5675 Gódor Józsefné, Irén, tel.: (06-1) 577-5604 Kazi Zoltánné, Krisztina, tel.: (06-1) 577-5606 Marina Zoltánné, Erika, tel.: (06-1) 577-5607 Merk Katalin, tel.: (06-1) 577-5608 Németh Ildikó, tel.: (06-1) 577-5609 Szabó Andrea, tel.: (06-1) 577-5610 Tompa Ildi, tel.: (06-1) 577-5611 Tóth Krisztina, tel.: (06-1) 577-5612 Reklamáció telefonon (patikai, kórház, nagyker) Zöldszámok: (06-80) 101-190, (06-80) 101-191 Cseresznye Éva, tel.: (06-1) 577-5645 Benkéné Lukács Katalin, tel.: (06-1) 577-5643 Csapó Krisztina, tel.: (06-1) 577-5771 fax: (06-1) 577-5737 Gyógyászati segédeszköz-reklamáció Ungi Zsuzsanna, tel.: (06-27) 359-509 Infúzióreklamáció Angyal Jánosné, tel.: (06-30) 6252-174 Hegedûs Ferencné, tel.: (06-1) 577-5650, fax: (06-1) 577-5746 Számlareklamáció Kovács Márta, tel.: (06-1) 577-5617 Modemes reklamáció Gelencsér Gábor, (06-1) 577-5683 vagy (06-30) 625-1499 Gyógyászati segédeszközök rendelése Zöldszám: (06-80) 101-186 Tóth Erika Kelet-Magyarország, telefon: (06-1) 501-0353 Koós Judit Nyugat-Magyarország, telefon: (06-1) 501-0352 GYSE fax: (06-1) 501-0354 Internetes rendelés: www.gyogybolt.hu Infúziók rendelése Angyal Jánosné, telefon: (06-30) 6252-174 Mediflóra-rendelések Ignáth Judit, telefon: (06-30) 99-89-073 Tel./fax: (06-52) 417-434 Internetes rendelés www.webpatikus.hu Információ Fehér Krisztina, telefon: (06-80) 101-187 Modemes rendelés Novodata-hívószám: (06-80) 203-910 Pharmachip-hívószám: (06-80) 203-911 Optra-hívószám: (06-80) 203-949 Hc-Pointer-hívószám: (06-80) 204-263 Elixír-hívószám: (06-80) 204-420 Quadrobyte és Elixir Pro-hívószám: (06-80) 101-189 Primula hívószám: (06-80) 204-455 Rendelésfelvétel faxon Gödöllôn: (06-80) 203-917; (06-1) 577-5640; (06-1) 577-5641 Debrecenben: (06-80) 203-868 vagy faxon: (06-52) 416-386 Kórházi rendelésfelvétel fax: (06-80) 203-868, (06-52) 416-386 Lóránt Kázmérné, telefon: (06-52) 417-649 és (06-30) 279-5409 Nagy Ibolya, telefon: (06-52) 417-649 és (06-30) 212-1466 Nagy Erika, telefon: (06-80) 204-491 és (06-30) 99-89-047 4
A hónap kérdése: Mit szól Ön ahhoz, hogy 2009. január 1-tôl a gyógyszerészek is megkapják a doktori címet? Hetényi László a Budapesti Gyógyszerészi Kamara elnöke Mária Terézia 1770-ben, a Nagyszombati Egyetemet alapító rendeletében azt írta: gyógyszerész az lehet, aki egyetemet végez. Akkoriban is egy egyetemen képezték az orvosokat és a gyógyszerészeket tanulmányai végeztével az orvos a foglalkozási doktori, a gyógyszerész pedig a magister pharmaciae címet kapta. Azóta küzdenek a doktori címért. Nagyon örülök, hogy sikerült! Ez a cím megerôsíti a beteg iránt érzett elhivatottságot, de a kötelezettséget is! Börcsök Enikô színmûvész Szerintem ez jó dolog lehet, mert így nô a patikusok tekintélye, és akkor a Mari néni nem mindennel a doktor úrhoz rohangál majd, hanem meg meri kérdezni a gyógyszerészt is természetesen elsôsorban a gyógyszerekrôl. Egyébként pedig sokat tanult emberekrôl van szó, miért ne írhatnák oda, hogy doktor? Attól még nem fognak hirtelen mûteni! Persze, nyilván nem kötelezô használni, mint ahogy, ha nekem meglesz a DLA-m, én sem fogom kiíratni a színlapra, hogy Dr. Börcsök Enikô, mert az egyszerûen röhejes lenne Törôcsik Mária egyetemi tanár Én azt gondolom, hogy nagyszerû, kapják meg csak akkor azt nem értem, hogy nekem, mint közgazdásznak miért kellett még hosszú évekig fáradoznom, hogy megszerezzem a doktori címet? És ha már kiterjesztették ezt a kört a gyógyításban, akkor, mondjuk, a pszichológusoknak miért nem jár a cím? Bizonyos országokban, úgy tudom, maguk az orvosok sem kapják meg automatikusan, hanem meg kell szerezniük! Jakó Erika a Revalid termékmenedzsere Teljes mértékben helyeslem: egy nagyon kemény egyetemet kell elvégezniük, nagyon komoly tudást kell megszerezniük, és aztán minden nap alkalmazniuk. Emellett folyamatosan tovább kell képezniük magukat, mint az orvosoknak, és ugyanúgy naprakésznek kell lenniük a saját területükön. Ma az a tendencia érvényesül, hogy a patikusok vállaljanak át terheket az orvosoktól, tehát nagyobb szerepük legyen a felvilágosításban, életmód-tanácsadásban is. Donáth Judit az ORFI kórház reumatológus fôorvosa: Azt remélem, hogy a betegek ezután jobban elismerik a gyógyszerész szaktudását, nagyobb bizalommal fordulnak hozzá, és betartják javaslatait. Orvosként látom, mekkora károkat okozhat, ha a beteg maga dönti el, a sok recept nélkül kapható szer közül mivel gyógyítja önmagát. Remélem, az emberek még tisztelik a doktori címet, és elfogadják, hogy a gyógyításhoz szaktudás kell. Vitézy Péter a Humantrade patika-üzletág vezetôje Nagyon örülök annak, hogy a gyógyszerészek is megkaphatják azt a címet, amely a gyógyító embereket megilleti. Jó volna, ha ennek nem a rangbéli, hanem a felelôsséggel összefüggô jelentôségére kerülne a hangsúly. Úgy gondolom, hogy az orvosoknak és a gyógyszerészeknek meg kell találniuk azokat a határokat, amelyek mentén közösen, ugyanakkor egymás szakterületét tiszteletben tartva tudják végezni munkájukat. 5
Habár nehezen érthetó, mit remélnek a támadók, a helyzet az, hogy egyre több gyógyszertárat fosztanak ki: fegyverrel, maszkban fenyegetó zó ismeretlenek mind gyakrabban viszik el a rendszerint kevéske bevételt. Február közepén volt nap, amikor két patikát is kiraboltak, egyet Veszprém megyében, egyet pedig a fó városban. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke levélben fordult a rendészeti miniszterhez, illetve az önkormányzatok országos szövetségeihez azzal a kéréssel, hogy a rendó rség, a polgáró rség és a települések vezetó i eró sítsék meg a közforgalmú gyógyszertárak biztonságát. Dr. Samu Antaltól, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alelnökétó l kérdeztük, mit gondol a történtekró l. Patikarablók Ön szerint miért vált vonzó célponttá a patika? Nem hiszem, hogy kifejezetten a gyógyszertárak csábítanák manapság a bônözôket; úgy gondolom, hogy az elmúlt idôben valóban egyre gyakrabban elôforduló patikarablások a közbiztonság általános romlásával magyarázhatóak. Nézze, a gyógyszertárban is pénz forog, mint bármely kereskedelmi egységben, így aztán miért ne épp egy patikát rabolnának ki Az enyémet is kirabolták évekkel ezelôtt, és ahogyan akkor, most is csak azt tudom mondani, hogy oda kell adni a pénzt, semmiféle ellenállást nem szabad tanúsítani egy fegyverrel hadonászó emberrel szemben, mert nincs drágább az életnél, és ezt komolyan gondolom. Erre a fordulatra nem számítottam Bizonyára végiggondolta már, mit tehetett volna azért, hogy ezt elkerülje. Mire jutott? Persze, hogy gondolkoztam ezen, de higygye el, hogy semmi olyasmit nem találtam a kollégáim mindennapi gyakorlatában, amit megváltoztatva nagyobb biztonságban tudhatnánk a gyógyszertárat. Nagy forgalmú patikákból talán érdemes napjában többször is elvinni a bevételt a bankba, de ez minden. Biztonsági ôrre ma senkinek sincs pénze nyilván ez lenne a másik megoldás. A MGYK elnöke a szakminiszterhez és az önkormányzatokhoz fordult. Ön is úgy látja, hogy a patikák biztosítása közfeladat? Mint mondtam, meggyôzôdésem, hogy a gyógyszertárakat is csak azért támadják meg, amiért a benzinkutakat vagy a bankokat: az ott talált készpénz reményében. Ilyen értelemben valóban a közbiztonság javítása lehet a válasz ezekre a bûncselekményekre. Szerintem az elnök úr is erre gondolt, amikor levelet írt a miniszternek és a települések szövetségeinek. Nyilván nem arról van szó, hogy kifejezetten a patikák védelmét tartaná közfeladatnak lévén ezek is magánvállalkozások, ilyen alapon bármely üzlettulajdonos kérhetne rendôri védelmet, ami nonszensz. Ön szerint tehát a gyógyszerészeknek nincs más választásuk, mint átvészelni a közbiztonság javulásáig eltelô idôt? Mondhatnám, hogy fogadjanak biztonsági ôröket, de mindketten tudjuk, hogy erre ma egyiküknek sincs pénze. Nem gondolom, hogy egy gyógyszertár bevétele valaha is lehetôvé tette volna ezt, de ma, amikor a patikák többségének amúgy is bajos megmaradnia a liberalizált piacon, egészen biztos vagyok abban, hogy ez elképzelhetetlen. Így 6
aztán tényleg nincs más megoldás, mint bíznunk abban, hogy a rendôrség vagy a polgárôrség nagyobb közbiztonságot teremt. Nekem személy szerint egyébként az a tapasztalatom, hogy ez sem jelent garanciát: az én gyógyszertáram közelében ugyanis volt térfigyelô kamera, de hiába vannak felvételek, a tettes azóta sem került kézre. Fáczán Anna Margit Szerkesztôségünk megkereste Molnár Gyulát, a TÖOSZ elnökét is: Mint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, jeleztem tagönkormányzataink felé, hogy azokon a településeken, ahol mûködik polgárôrség, az adott feltételek mellett fordítsanak kiemelt figyelmet a gyógyszertárak védelmére, valamint kértem a településeket, hogy ahol a jövôben új térfigyelô kamarákat kívánnak telepíteni, a helyszínek kijelölésekor azok a helyek, ahol közforgalmú patikák üzemelnek, kapjanak prioritást más területekkel szemben. Az önkormányzatok ennél többet nem tudnak tenni a gyógyszertárak biztonságáért. Üdvözlöm az országos rendôrfôkapitány sajtóban megjelent nyilatkozatát, melyben egyrészt ígéretet tett a rendszeres járôrözésre a patikák környékén, másrészt arra kérte a fôvárosi és a megyei kapitányokat, hogy mérjék fel a kiemelten veszélyeztetett gyógyszertárakat, és biztosítsanak számukra szigorúbb védelmet. A rendôrség és az önkormányzatok hatásköre eddig terjed ki, az ezen felüli, magasabb fokú biztonság kialakításáról pedig a patikáknak maguknak kell gondoskodniuk. 7
Futószalagon Lakatos Péter Az idén 13 éves Humantrade a magyarországi gyógyszerpiac vezetô nagykereskedôi közé tartozik. Partnereit központi bázistelepérôl, illetve az ország különbözô pontjain mûködtetett telephelyeirôl látja el; a kórházi megrendelések 25 százalékát, a gyógyszertári forgalom csaknem 12 százalékát adja. Mindezt tudni, és a gödöllôi bázist látni, higgyék el nekem, nem ugyanaz. Vendéglátóim Lakatos Péter, a vevôszolgálat vezetôje és Kékesi Péter, a Humantrade logisztikai központjának irányítója. Megrendeléseik túlnyomó része zárt informatikai rendszeren érkezik. Kollégái elôtt ugyanakkor hosszú lista, kezükben telefon. A modemes rendelés nem képes teljesen átvenni az élôszó szerepét, vagy ez nem is cél? L. P.: A telefonos rendelésfelvétel a vevôszolgálat régi, bevált gyakorlata. Habár ezt ma már jól helyettesíti az informatika, a személyes kapcsolat még mindig nélkülözhetetlen. Gyakorlott és felkészült kollégáim veszik fel az összes patikai megrendelés egyharmadát, ami érthetô is, hiszen menet közben támadhatnak olyan igények, amelyek a már elküldött listán nem szerepelnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy partnereink nem csak azért keresik a vevôszolgálatot, hogy ezt-azt megrendeljenek: kérdéseik, kéréseik lehetnek, amelyek egyediségükben nem mindig kezelhetôek automatizált rendszerben. A patikusok generációváltását is igyekszünk segíteni azzal, hogy egyre többféle lehetôséget kínálunk a kapcsolattartásra: a megrendelések személyes felvételén túl létre- 8
hoztunk egy webes felületet is erre a célra. Fejlesztési terveink is ebbe az irányba mutatnak, vagyis, hogy a gyógyszerészeknek minél kényelmesebb, minél inkább kézre álló megoldásokat kínáljunk. Mit jelent ez konkrétan? L. P.: Több projektünk is fut ezzel kapcsolatban; célunk, hogy vevôszolgálatunkat korszerû kontakt-centerré változtassuk. Munkatársaink termékekrôl, akciókról tájékoztatnak, felhívják a figyelmet az újdonságokra, illetve segítséget nyújtanak az informatikai rendszerben felmerülô alapproblémák megoldásához. Azt szeretnénk elérni, hogy a modemes rendeléssel kapcsolatos alapkérdésekkel ne kelljen az informatikusokhoz fordulniuk, hanem ôk maguk utána tudjanak nézni, hol akadhatott el, csúszhatott el valami. Nem tartom szerencsés megoldásnak házon belül ide-oda kapcsolni, megváratni azt, aki valamilyen gondjával fordul hozzánk. Ma már nem csupán néhány száz-, hanem több ezer féle terméket forgalmaznak. Ez hogyan változtatta meg az Önök munkáját? L. P.: Nagy erôssége ennek a csapatnak, hogy nemcsak gyakorlott, hanem szakképesített munkatársakból áll. Kolléganôim mind gyógyszertári asszisztensek, szakasszisztensek, akik gyakran már az elsô szótagból tudják, mit keres a patikus, így villámgyorsan megtalálják a nyilvántartásban, és regisztrálni tudják a kérést. Ezt úgy képzelje el, hogy percek alatt több százezer forintnyi rendelést fel tudnak venni. Mennyire biztonságos a regisztrációs rendszerük? Gyógyszert, ugye, nem rendelhet akárki: honnan tudják, hogy aki leadja a rendelést, jogosult-e arra? L. P.: Zárt rendszerben dolgozunk, amelynek biztonságát nagyon komoly auditáló cégek igazolják évrôl évre. A vevôtörzs-kezelés nagyon szigorú, központi irányítás alatt áll, ahová csak meghatározott feltételekkel kerülhet be valaki. Akár telefonon, akár modemen rendel, olyan kódokat kell tudnia, amelyeket egyetlen gyógyszerész sem ad ki, már csak saját érdekében sem. A drog-kategóriába tartozó készítményekre még külön szabályok is vonatkoznak. A gyakorlatban persze vannak más fogódzók is: az ügyfélszolgálaton dolgozó kollégáim már hangról felismerik a gyógyszerészeket, hisz, gondolja csak el, nap, mint nap beszélnek velük Azt meg talán említenem sem érdemes, hogy szállítóink személyesen is ismerik a partnereinket. Ön minden bizonnyal jól ismeri más nagykereskedôk gyakorlatát is. Mit gondol, mi az, amiben a Humantrade jobb a többieknél? L. P.: Amennyire tudom, alapvetô eltérések nincsenek. A gyártókkal kialakított kapcsolat, 9
Hatalmas ez a hangár világos és tiszta. Hátrébb méretes tárolópolcok raklapokkal, középen futószalagrendszer, adagolók: van, ami automatikusan, van, ami kézzel válogatva kerül a ládákba. Kékesi Pétert, a Humantrade Logisztikai Központ vezetôjét kérem, hogy segítsen megtalálni, honnan indul ez a sor Kékesi Péter a munkatársak felkészültsége, teherbírása, munkafegyelme, illetve az informatikai és a logisztikai háttér viszont teremthet különbségeket. Esetünkben meghatározó, hogy magunk mögött tudjuk a Tevát, illetve az, hogy nagyszerû összhangban dolgozó csapatunk egy rendkívül intelligens logisztikai rendszerre támaszkodhat. K. P.: Látja azt a kolléganôt? Ôhozzá fut be a megrendelés. Minden egyes listához tartozik egy vagy több láda. Ô indítja el ezeket a futószalagon, amelyen aztán körbejárnak egészen addig, amíg beléjük nem kerül minden, ami csak az egyes listákon szerepel. De honnan tudja a láda, hogy minden benne van? K. P.: Nem a láda tudja, hanem a futószalag. A számítógépes rendszer ugyanis kiszámolja, hogy a megrendelésnek mennyit kell nyomnia, és miután a futószalag folyamato- 10
san méri a ládákat, regisztrálja azt is, ha azok elérik a kellô súlyt. Ott azt látom, hogy függôleges csatornákból automatikusan esik a ládákba a gyógyszer. A csarnok közepe táján viszont kolléganôi állnak a futószalag mellett; ott miért nem a gép dolgozik? K. P.: Az automatikus adagoló azokat a gyógyszereket kezeli, amelyek folyamatosan, de kis tételben fogynak. A tárolósorokat ugyanis tölteni kell, így ha azok túl gyorsan ürülnek, az utántöltéssel elveszítjük az automatizálással nyert idôt. Ezért aztán azokat a gyógyszereket, amelyekbôl egyszerre sokat rendelnek a patikusok, a kollégáim válogatják össze. De hogyan találják meg ilyen gyorsan épp azt, amit keresnek? K. P.: Látja ott azokat a zöld és piros fényeket? Azok jelzik, mi hol van. A dolog úgy megy, hogy a láda megáll, kigyúl egy fény azon az oldalon, amelyen a kolléganôm ha hátrafordul meglátja majd a zöld fényt a megfelelô sor elején. Azon a soron kell bemennie, és keresni a szintén zöld fényt valamely doboz mellett. Onnan kell kivennie a terméket, mégpedig annyit, amennyit a doboz melletti kijelzô kiír. Azt beleteszi a ládába, és ha a láda fölött megjelenik a piros fény, továbbengedi. Ha nem gyullad ki a piros gomb, ismét a jelzést figyeli, hogy merre kell indulnia a további szerekért. Ha jól látom, a másik monitor elôtt álló kolléganô zárja le a ládákat K. P.: Nem, ô azokat a ládákat nézi át, amelyekkel valami nem stimmel. Összeveti a láda tartalmát a megrendeléssel, hogy kiderüljön, miért dobta ki a rendszer. Itt a hátunk mögött pedig azokat a ládákat látja, amelyek a reklamációs részlegünkre futnak be. Ezeket a patikák visszaküldték valami miatt. Milyen indokkal küldenek vissza gyógyszert a patikák? Lakatos Péterhez fordulok, mert a reklamációk kezeléséért ô felel 11
L. P.: Az utóbbi idôben egyre gyakoribb, hogy azért küldenek vissza hozzánk termékeket, mert nem tudják eladni, vagy nem tudják kifizetni azokat. Ezeket persze nem vagyunk kötelesek visszavenni, de igyekszünk méltányosan eljárni, ami azt jelenti, hogy amirôl biztosan tudjuk, hogy majd elfogy, azt viszszafogadjuk. Tudni kell, hogy mióta a termékek nagy részének hónapról hónapra változik az ára, a gyógyszerészeknek elég nehéz dolguk van. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy azt, amit ma ennyiért vagy annyiért eladhatónak gondolnak, az pár héttel késôbb drágábban is elmegy. És fordítva: ha valaminek lemegy az ára, lehet, hogy többet is vinnének belôle, mint amennyit a patikus készleten tart. De kapunk vissza ládát a magunk hibájából is: ha többet vagy kevesebbet küldünk valamibôl. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez a forgalmunkhoz képest ezrelékekben mérhetô. Elôfordul, hogy Önöknek kell visszahozatniuk a rendelést? L. P.: Arra gondol, hogy valaki fizetésképtelenné válik? Ma még ritkán találkozunk ilyesmivel, de a korábbi évekhez képest egyre gyakrabban. Az elmúlt években negyedévente volt egy, manapság minden hónapra jut egy bezáró patika. Fáczán Anna Margit 12
13
A gyógyszerellátás biztonsága érdekében a Humantrade-nek újfajta megközelítésben kell kezelnie kintlevôségeit ahhoz, hogy partnerei rendezni tudják adósságaikat. Az ügyfélkezelés új szemléletérôl és szabályairól Vitézy Pétert, a patikaüzletág vezetôjét kérdeztük. Program a kintlevôségek kezelésére Miért éppen most döntöttek úgy, hogy sokrétû programot indítanak kintlevôségeik felszámolására? Ennek több oka is van. Úgy látom, hogy a gyógyszerpiacot most háromféle, egymást erôsítô negatív hatás uralja: a liberalizáció nyomán kialakult verseny, a gyógyszer-gazdaságossági törvény által generált gyógyszerárcsökkenés, és a pénzügyi válság. Elôbbi kettô sokhelyütt okozott piacszûkülést, bevételkiesést, és ezt a harmadik tényezô még megfejeli azzal, hogy a vállalkozások hitelfelvétele nehezebb, körülményesebb, annak finanszírozása pedig költségesebb lett. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy mindez igen komolyan veszélyezteti a patikák többségének likviditását, és ezáltal természetesen a nagykereskedôk mûködését is. Vagyis arról van szó, hogy elfogyott a türelem, a Humantrade behajtja kintlevôségeit? Nézze, nem titkolt szándékunk, hogy a veszélyeztetô tényezôk kiszûrésével rendezzük a Humantrade gazdálkodását. Ehhez azonban kevés, hogy egyszerûen megkérjük partnereinket, hogy fizessék ki adósságaikat. Átfogó és alapvetô szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy helyreállítsuk a gyógyszerellátás biztonságát. Azt kell megértenie, hogy a gyógyszertárak eladósodása nem pillanatnyi és nem feltétlenül hanyagság vagy hozzá nem értés szülte helyzet, tehát az elszámolás szigorítása önmagában nem oldja meg sem a gyógyszerészek, sem a forgalmazók gondjait. Mi az, amit ezzel szemben eredményes megoldásnak tartanak? Elôször is osztályozni fogjuk kintlevôségeinket aszerint, hogy mekkora kockázatot hordoznak. Vagyis, hogy partnereink mennyi pénzzel, milyen régóta tartoznak, illetve mekkora a valószínûsége annak, hogy azt záros határidôn belül ki tudják fizetni. Ezzel párhuzamosan meg kell értenünk, hogy ki miért 14
nem tudja kiegyenlíteni a számláját. Mindezek alapján adósainkat három kategóriába soroljuk majd. Lesznek, akikrôl kiderül, hogy habár most még nyereségesek, gazdálkodásuk romló tendenciát mutat. A második kategóriába kerülnek azok, akik átmeneti nehézségekkel küszködnek, de bizonyos változtatásokkal visszanyerhetik pénzügyi egyensúlyukat. A harmadik kategória azoké, akikrôl úgy gondoljuk, hogy reménytelenül kiszorultak a piacról. Ahol lehet, ott szakértôi segítséget nyújtunk partnereinknek abban, hogy stabilizálják mûködésüket. Közülük kik, milyen feltétellel és miféle segítséget kaphatnak a Humantrade-tôl? Partnerként és gazdálkodó szervezetként is az az elsôdleges célunk, hogy a gyógyszertárak túléljék ezt a nehéz idôszakot, azaz hogy támogatásunkkal kikerüljenek az adósságspirálból. Erre nekik is, nekünk is csak a szoros együttmûködés kínál megoldásokat. Gazdálkodási szakértôink segítséget tudnak nyújtani abban, hogy a gyógyszerészek értô szemmel áttekinthessék gazdálkodásukat, és ennek alapján akciótervet dolgozzanak ki rövid és hosszú távra. Partnereink pénzügyi biztonságát szolgálja az is, hogy a jövôben korlátozzuk adósságaikat: bevezettük a kintlevôségi keretet, amely az egyes patikák korábbi forgalmához igazodva határozza meg a tartozás lehetséges mértékét. Ez azt jelenti, hogy a rendszer megrendeléskor automatikusan jelez, ha valaki átlépi az ô esetében megállapított limitet. Úgy gondolom, hogy ha a patikák tulajdonosai bizalommal fordulnak területi képviselôinkhez, és gondjaik közepette is partnereink maradnak, közös erôfeszítéssel a legtöbb helyen képesek leszünk megoldani a problémákat. Fáczán Anna Margit 15
Csúcsmárkák között a Revalid A Superbrands Magyarország minôsítô bizottságának döntése alapján 2008-ban Superbrand, azaz csúcsmárka lett a Revalid. A Brand Council, a csúcsmárkákat (ez talán a kifejezés legelterjedtebb magyarítása) kiválasztó szervezet 1995- ben jött létre Nagy-Britanniában, és ma már világszerte több mint 80 országban mûködik. Az egyes országokban megalakult, független Superbrands bizottságok a kitüntetô megjelölést minden évben az arra érdemes, kiemelkedôen sikeres márkáknak ítélik oda. Az elismerés a megkülönböztetett márkákat létrehozó, fejlesztô és marketingjüket megvalósító szakembereknek szól, de széles szakmai, illetve fogyasztói körben is népszerûsíti az adott brandet. A Revalid termékmenedzsre Jakó Erika. Mennyire érezheti magáénak a sikert? Ez a márka 1992 óta van jelen Magyarországon, egészen a legutóbbi évekig csak kapszula formájában. Jómagam lassan egy évtizede foglalkozom vele, s ebben az idôben jelentôs fejlesztések történtek. Az egyik elsô például a nagyobb kiszerelés megjelenése volt, a késôbbi fejlesztések pedig egy, már sampont, balzsamot, krémet és tonikot is tartalmazó termékcsaládot hoztak létre. A mostani Superbrand minôsítés természetesen elsôsorban a márka sikere, de részben azért a termékmenedzser és a termék marketingjében résztvevô összes kolléga így a patikusok is a magáénak érezheti. Ennyi idô után már, gondolom, személyesen is kötôdik a Revalidhoz Igen, nagyon szeretem, hiszen ez ráadásul egy tipikusan nôi terület bár természetesen férfiak is használják a terméket, a Revalid mégis inkább a nôi kozmetikumokhoz áll közel. Ez volt az elsô orálisan alkalmazható termék nálunk a haj- és körömápolásban. Hálás dolog olyan terméket kommunikálni, amely mögött egy tekintélyes gyógyszergyártó cég áll, tehát garantált az ellenôrzött gyártási technológián, a megfelelô tudományos háttéren: kutatásokon és jól dokumentált klinikai vizsgálatokon alapuló megbízhatóság. A kapszula maga pedig egy olyan, gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmény, amelynek forgalmazása a gyógyszertárakra és drogériákra korlátozott. 16
A liberalizáció miatt viszont most már a benzinkútnál is kapható?! Igen. Ennek a terméknek az engedélyezési dokumentumaiban benne vannak az úgynevezett csatornakorlátok azaz a patikák és drogériák, ám a liberalizáció következtében mégis kikerülhetett ebbôl a körbôl. Ez viszont olyan paradox helyzetet eredményezett, hogy míg benzinkútnál kapható, addig például a fodrászatokban nem forgalmazható a termék, holott egy fodrász azért mégiscsak többet érthet hozzá, mint egy benzinkút-kezelô. Legfájóbb persze mindez a patikusok számára ugyanakkor tudni kell, hogy a Revalid és a hasonló típusú termékek forgalmának csak elenyészô részét teszi ki ez a liberalizált szegmens, a döntô hányad a patikai forgalomé. amelyek elôsegítik az értékesítést. Az utóbbi idôben például jól fogadták a patikákban a Revalidot támogató, úgynevezett polc-csíkokat, amelyek a készítményeket tartalmazó polcrendszerek éleire erôsíthetôk fel jól láthatóan. Egy ehhez kapcsolódó kényes kérdés: hajnövesztô szerek, tudjuk, ôsidôk óta léteznek, a probléma mégis örök. Menynyire hiteles a Revalid-reklámokban szereplô, hajhullást megszüntetô hatás? Hogyan mûködik a kapcsolat a termékmenedzser és a forgalmazó patikák között? Én a Teva OTC üzletágához, tehát a vény nélkül forgalmazható szerekkel foglalkozó ághoz tartozom. Ennek az üzletágnak van egy kifejezetten ezt a célt szolgáló patikalátogatói hálózata, elsôsorban tehát rajtuk keresztül valósul meg a kapcsolattartás. Ezen a közvetett kapcsolaton túl természetesen idôrôl-idôre közvetlenül is érintkezésbe lépünk a patikákkal, például akciók, kiállítások és hasonló rendezvények kapcsán. A céljaink nyilvánvalóan közösek, hiszen nekik is az a jó, ha növelni tudják a Revalid forgalmát. Ennek érdekében nekem az a feladatom, hogy olyan ötletekkel, akciókkal, promóciós anyagokkal, szórólapokkal, plakátokkal álljak elô, Ami a Revalid kapszulát illeti, az a már említett kategóriánál fogva az Országos Gyógyszerészeti Intézet által megvizsgált és engedélyezett gyógyhatású készítmény. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a hatásokat, amelyeket mi ezzel a termékkel kapcsolatban állítunk, megfelelô szakirodalmi adatokkal, illetve vizsgálatokkal kell igazolnunk. Mi tehát egy kellôképpen bizonyított ígéretet viszünk az OGYI-ba, ahol a megfelelô módszerekkel újra ellenôrzik az állításainkat, és csak akkor engedélyezik a készítmény forgalmazását, ha az minden kritériumnak megfelel. A probléma, amire rákérdezett, ott van, hogy az ilyen típusú szerek túlnyomó többsége nem ebbe a kategóriába, hanem például az úgynevezett étrend-kiegészítôk csoportjába sorolható. Azok pedig az OÉTI (Országos Élelmezés- 17
és Táplálkozástudományi Intézet) hatáskörébe tartoznak, forgalmazójuknak csak bejelentési kötelezettsége van, az Intézet pedig nem köteles kivizsgálni állításaik hitelességét. Egyébként a laikusok is rögtön eldönthetik, hogy milyen termékrôl van szó, ugyanis a gyógyszernek nem minôsülô, gyógyhatású készítmények reklámjainak végén mindig ott van a kötelezô figyelmeztetés: A kockázatokról és mellékhatásokról A Superbrand megjelölésre viszont nem emlékszem magán a termékdobozon. Ez a cím csak egy évig érvényes hiszen ha a következô évben nem kapja meg ismét a márka, akkor értelemszerûen már nem viselheti. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez a kitüntetô cím rákerüljön a termékekre, át kellene terveztetni az összes hordozót, csomagolást, majd át kellene állítani a gyártást, és mire mindez egy ilyen méretû iparágban átfut, lehetséges, hogy hamarosan már le is jár az érvényesség. Az összes marketing-anyagban viszont természetesen megjelenik ez a minôsítés, az újságoktól a tévés spotokig, így a fogyasztók azért értesültek a kitüntetô díjról. A patikusok számára pedig azért fontos a Superbrand cím, mert az olyan megbízható terméket fémjelez, amit nyugodtan, felelôsen ajánlhatnak a betegeknek. Megpróbálnak hamísítani Superbrand terméket? Igen, a Revalid esetében ez megtörtént: a beszélgetésünk elején említett termékek körén túl egyszer csak megjelent egy azonos néven szereplô tea! Nos, ennek semmi köze hozzánk, kínai termék, és nemes egyszerûséggel elnevezték Revalid-nak. Jogi védelem elvileg természetesen van, de hát a fogyasztót mi védi, amikor a boltban gyanútlanul meglátja, és persze elhiszi, hogy a mi márkánkhoz tartozik, tehát azt a minôséget képviseli?! A jogi procedúra évek óta folyamatban van, és kétséges, hogy mikor és milyen eredménnyel zárul. Egy dolog azonban biztos: mint tudjuk, hamísítani csak azt érdemes, ami jó, ami bevált, amit szeretnek az emberek 18
Magyarországon öt éve mûködik a hazai Superbrand Bizottság, és választja ki a hazai piacon szereplô sok-sok ezer márkatermék közül a legjobbakat. A bizottság egyik tagja Törôcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Marketing Tanszékének egyetemi tanára, a marketing stratégia és a fogyasztói magatartás elismert kutatója, szakértôje. Hány tagú a magyar Superbrands Bizottság, milyen a jellemzô szakmai összetétele és hogyan mûködik? Tizennégyen vagyunk, s a marketing szakma különféle területeit kutató, mûvelô szakemberek, a marketing- és piackutatás, a média és kommunikáció meghatározó képviselôi a tagok. A 2009-es év értékelését indítottuk most el ezen az ülésen: a minôsítés alapja mindig a Magyar Szabadalmi Hivatal folyamatosan frissülô adatbázisa, amelyben mintegy 95 ezer nemzeti védbejegyzés található, de természetesen mi már csak egy értelemszerûen szûkített változattal dolgozunk. Ugyanakkor minden, Magyarországon a fogyasztók elé kerülô jelentôs márkát értékelünk, amelyek között nyilvánvalóan szerepelnek multinacionális cégek márkái, tehát globális, mindenütt jelenlevô márkák éppúgy, mint a kifejezetten hazai brandek. Hogyan lehet több ezer márkát kezelni?! Egyrészt azért ezek a márkanevek nem ömlesztve kerülnek elénk, hanem kategóriákba rendszerezve, tehát külön-külön, mondjuk a gyógyhatású készítményektôl a sportruházaton át az üzletekig. Másrészt, igen, ez hatalmas, meglehetôsen sziszifuszi munka: mindenki maga dolgozik otthon, elôveszi a listát, és értékeli, pontozza az egyes márkákat. Nyilván vannak olyan kategóriák, amelyeket én például kevésbé ismerek, nem kísérek annyira figyelemmel, illetve olyanok is, ahol esetleg nem lehetek pártatlan, mert valamilyen formában érdekelt vagyok ezek nálam kimaradnak az értékelésbôl. De ahol értékelek, ott is végsô soron a szakmai meglátásomon alapuló, szubjektív az értékítéletem, nem valamiféle szigorúan mérhetô kritériumok alapján történik a minôsítés. Azért, hogy kor- 19
rekten értékelhessek, figyelemmel kísérem a márkák pályáját, a fejlesztések alakulását, a termék kommunikációját, a fellelhetô fogyasztói véleményeket az adott évre vonatkozóan. Mindannyian ezt tesszük, és végül, azt hiszem, a bizottság tagjainak széleskörû szakmai tapasztalataira épülô, összesített döntések megalapozottan jelölnek meg csúcsmárkákat. Tehát még csak nem is pontoznak? De igen, a véleményünket egytôl tízig számszerûen rögzítjük, és az összesítésnél ennek alapján alakul ki az aktuális Superbrands-lista. Azonban még egyszer hangsúlyozom, hogy a márkák értéke nemcsak nálunk, hanem egyébként is valójában szubjektív kategória. Amúgy is lehetetlen lenne úgy dolgozni sok ezer tétellel, hogy minden márka esetén hosszas fontolgatással döntenék. Nem, én például alapvetôen a sokéves szakmai tapasztalatomra alapozott érzékenységgel dolgozom: döntô számomra, hogy mi jut eszembe, amikor egy márka nevét meghallom. Szívesen pontozok például úgy, hogy meghallom a márkanevet és a felötlô elsô értékítéletet veszem alapul. Ez úgy mûködik, mint valamiféle hatodik érzék? Mit mond ez az érzék például arról a fényképezôgéprôl, amivel a kollégám éppen fotózza önt? Úgy mondanám, hogy egy márkának a lényegéhez tartozik, hogy érzelmeket kelt! Az egyik fényképezôgép-márka elsôsorban a professzionalitás élményét sugározza, a másik a határtalan pontosság érzetét sugallja, a harmadik azt, hogy milyen barátságos, milyen kézhez simuló, és így tovább. Szóval a lényeg a Superbrandsnél éppen az a plusz, ami a funkción példánknál azon a tényen, hogy jól lehet vele fényképezni túlmutat! Jól emlékszem, hogy ugyanakkor olyasmi is lehet Superbrands, mint a Sziget Fesztivál? Természetesen! Superbrands lehet egy bank, egy utazási iroda, vagy akár egy márkázott esemény is. És az említett példára van már egy külön kategóriánk, az úgynevezett Coolbrands: ebben kifejezetten az egészen újszerû, feltörekvô, elsôsorban a fiatalokat megcélzó brandeket díjazzuk. Ilyen lehet akár egy zenekar is, de jellemzô példa az internetes portál, ami csak mostanában vált meghatározó elemmé a kínálatban. Azonban bocsásson meg bajban lennék, ha fel kellene sorolnom néhány Superbrandet. Magyarul, ez a minôsítés mintha nem jelenne meg erôteljesen a fogyasztók számára akár úgy sem, mint korábban a Kíváló Áruk Fóruma Ami egyébként most is mûködik, és a képviselôje tagja a bírálóbizottságunknak. A Superbrands-nek pedig minden évben van egy komoly, nagy kampánya, ami azért már egyre határozottabban eljut a nagyközönséghez is. Továbbá a díjazott márkák tulajdonosai közül egyre többen tüntetik fel büszkén és hangsúlyosan ezt a minôsítést a különbözô típusú reklámokban, például jellemzôen a televíziós spotokban, a szórólapokon, vagy akár az óriásplakátokon. Ez érdeke a cégeknek, mert a márka kiválóságát, megbízhatóságát közvetíti a fogyasztók felé. De fontos a verseny szempontjából is, hiszen erôteljes jelzést ad a konkurens márkák tulajdonosainak, mondván, mi vagyunk a jobbak! László István 20
21
Róbert László, a Franciaországban éló neves öregedéskutató egyszer egy interjúban azt mondta nekem, hogy az ember nem igazán tökéletes konstrukció, hisz az életkor eló rehaladásával az egészségesen mú ködó agy gyakran kényszerül végignézni, ahogy a test mozgásképessége egyre jobban beszú kül. Az agy jóval lassabban kopik. Kopás és gerinc A szív- és érrendszeri betegségek után a kopások a leggyakoribb kórképek. A 45-65 éves korosztályban a nôk 20, a férfiak 10 százaléka szenved artrózisban. Dr. Donáth Judittal, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) fôorvosával beszélgetünk a degeneratív mozgásszervi betegségekrôl, valamint a hát- és derékfájdalmak más okairól, kezelésének lehetôségeirôl. A primer artrózis, melynek lényege, hogy az ízületi porc elvékonyodik, töredezetté válik, majd eltûnik, tulajdonképpen nem is tekinthetô betegségnek, hiszen az állandó terheléstôl szinte szükségszerûen kopnak az ízületek. Régi megfigyelés, hogy egyes családokban halmozottan jelenik meg az artrózis, tehát bizonyos, hogy kialakulásában örökletes tényezôk is szerepet játszanak. A genetikai adottságokon túl rizikótényezô az elhízás hiszen a túlsúlyos ember ízületeinek nagyobb terhet kell cipelniük, valamint foglalkozási ártalomként is jelentkezhet, például sportolóknál, vagy éveken át nehéz fizikai munkát végzô betegeknél. Másodlagos artrózisról akkor beszélünk, ha valamilyen belgyógyászati kórkép, például cukorbetegség, pajzsmirigy- vagy daganatos betegség következményeként lép fel. A statisztikák szerint az artrózisban szenvedôk mindössze 15-20 százaléka fordul orvoshoz, mert közel 80 százalékuknak nincsenek komoly panaszai. A legáltalánosabb tünetek az ízületi fájdalom és merevség, az ízületek beszûkülése és az ezzel járó mozgáskorlátozottság, valamint ízületi duzzanatok. Az ujjakon az ízületek környékén csontos kinövések jelenhetnek meg. Leggyakoribb elôfordulással jelentkezik a csípô-, illetve a térdízületek kopása, de bármelyik ízület érintett lehet. Milyen lehetôségek vannak a kezelésre? Megállítható-e a kopásos folyamat, vagy csupán a tüneteket lehet enyhíteni vagy megszüntetni? A kialakult atrózis eltüntetésére sajnos nincs lehetôség, kondroprotektív szerekkel azon- 22
ban ilyenek például a condroitin sulfat vagy a glucosamin megállítható a kopásos folyamat. Ezek védik a porcot, és egyúttal fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentô hatással is rendelkeznek. Természetesen gyakran kell alkalmaznunk egyéb fájdalomcsillapítókat a kezelés során. A paracetamoltól kezdve az enyhébb ópiátokon át a morfinig mindenféle szerek alkalmazása elôfordulhat attól függôen, hogy az illetô páciensnek milyen súlyos panaszai vannak. Hamarosan forgalomba kerül a Tevának egy új gyógyszere, amely paracetamolt és tramadolt, azaz egy analgetikumot és egy enyhe ópiátot kombinációban tartalmaz. Nagy reményeket fûzünk hozzá, mert ez lesz az elsô kombinált fájdalomcsillapító készítmény Magyarországon. Mindkét vegyületcsaládot jó eredménnyel használjuk az artrózis kezelésében. Helyi szteroid-injekciókat is szoktunk alkalmazni, ezekkel is jó eredményeket érhetünk el. Degeneratív ízületi bántalmaknál gyakran írunk elô fizioterápiát; valamennyi kis- és nagyfrekvenciás elektromos kezelés interferencia, diadinamik, ultrahang, rövidhullám szóba jöhet. Soha nem felejtkezhetünk meg azonban arról, hogy a kopásos ízületeket is mozgatni kell, ezért a kezelést kiegészítjük gyógytornával, és javasoljuk a betegeknek, hogy rendszeresen sétáljanak vagy ússzanak. Az úszás különösen hatékony, hiszen jóval kisebb terhelés mellett lehet dolgoztatni az ízületeket. A túlsúlyos pácienseknek mindenképpen indokolt a testsúly fokozatos csökkentése, természetesen megfele- 23
lô diétával és mozgással. A fájdalmak csillapítására akupunktúrát is javasolhatunk. Ezt a kezelést elsôsorban azoknak érdemes megpróbálniuk, akik gyomorbántalmak miatt nem szedhetnek analgetikumot. Amennyiben a térd- vagy csípôízület nagyon tönkrement, protézis beültetésére is van lehetôség. A hát- vagy derékfájdalmak hátterében is gyakran áll artrózis? Igen, de mindig pontosan tisztáznunk kell a fájdalom okát. Hát- vagy derékfájdalmat ugyanis okozhatnak daganatos betegségek, csontritkulás miatt összetört vagy valamilyen trauma következtében összecsúszott csigolyák. De gyulladásos kórkép, porckorongsérv, fejlôdési rendellenesség, rossz tartás, gerincferdülés szintén állhat a gerincfájdalom hátterében. Természetesen gyakran a csigolyák közötti porckorong degeneratív elváltozása vagy a kisízületek artrózisa okozza a fájdalmakat. Elsô dolgunk mindig a korrekt, precíz kivizsgálás. A gerinc gyulladásos betegségeit ugyanis egészen másként kell kezelni, mint a degeneratív betegségeket, a csontritkulás terápiájának is megvannak a maga szabályai, és természetesen a tumoros betegségek kezelése az onkológia hatáskörébe esik. Amennyiben ezeket kizártuk, a kisízületek vagy a csigolyák kisebb elmozdulásai által okozott panaszok hatékonyan kezelhetôk manuálterápiával, amelyet képzett orvosnak kell végeznie. Ha olyan porckorongsérvrôl van szó, amely a lábba kisugárzó elviselhetetlen fájdalmat okozva nyomást gyakorol egy ideggyökre ezt hívja a köznyelv isiásznak, a sérvet mûtéti úton el kell távolítani, amennyiben néhány hónapos konzervatív kezeléssel a tüneteket nem tudjuk jelentôsen enyhíteni. A többi esetben az alkalmazott, úgynevezett konzervatív terápia nagyon hasonlít az artrózisnál elmondottakhoz, tehát elsôsorban fájdalomcsillapítókat, nem szteroid gyulladáscsökkentôket, fizioterápiás eljárásokat alkalmazunk. Ezeknél a panaszoknál is fontos a gyógytorna, a mozgás, az úszás, és nagyon hatékony a masszázs. Hát-, illetve derékfájdalmak esetén jó eredmény érhetô el a lokális szteroid-injekciókkal: egy-egy ilyen kezeléssel gyakran évekre megszabadítjuk betegeinket panaszaiktól. Természetesen ilyenkor is szóba jöhet az akupunktúra, de nem gyôzôm hangsúlyozni a megfelelô kivizsgálás fontosságát, amely laboratóriumi teszteket, röntgenvizsgálatot, ritkán, például sérv esetén, CT-t, vagy MRI-t jelent. Fontos megemlítenünk, hogy a hát-, illetve a köznyelv által lumbágónak nevezett derékfájdalmat gyakran okozhatja az izmok görcse, akár bármiféle anatómiai elváltozás nélkül. Ezt kiválthatja egy rossz mozdulat vagy egy megfázás is, de az izmok görcsös állapotát gyakran a stressz okozza. Ilyenkor a fizioterápia, a lazító masszázs, az úszás vagy a torna mellett azt tanácsoljuk pácienseiknek, hogy sajátítsanak el valamilyen stresszoldó stratégiát. Nagyon hatékonyak például a relaxációs technikák. Bakos Júlia 24
Gimnazistaként díjat nyert Antigonéalakításával. Elsôre eltanácsolták a fôiskoláról, de annyira eltökélt volt, hogy akár ötször-hatszor is nekifutott volna. Szerinte azok tévedtek, akik nem látták meg benne a tehetséget. Igaza lett, másodszorra sikerült is. Börcsök Enikô színmûvész ma már tanít, doktori értekezést ír, és tizenöt éve a Vígszínház tagja. Nem tekintenek megkövült profinak Marton László osztályába járt; a Vígben volt gyakorlaton is. Maradhatott volna, mégis lement Kaposvárra. Miért? Úgy gondoltam, itt olyan sokan vannak elôttem a sorban, hogy legalább öt évig csak cselédlányokat, hárommondatos szerepeket játszhatnék. Harmadévben viszont jött hozzánk rendezni Babarczy László, és aztán nagy lelkesen elhatároztuk, hogy az egész osztály leszerzôdik hozzá végül heten le is mentünk. Három évet töltöttem ott, egy csomó jó szerepet eljátszhattam, de végül valahogy nem volt tovább. Hiszen egy idô után már mindenkivel játszottam, minden gesztusukat ismertem, tudtam, ki hogyan fog reagálni a következô pillanatban. Hiába voltak kitûnô színészek, már nem volt benne több: ott élsz egy mûhelyben reggeltôl estig, mindig ugyanazok között az emberek között, velük iszol a büfében hajnalig, aztán másnap kezdôdik elölrôl. Nincs hova menni, nem látsz más kollégákat, produkciókat, nem tudod, merre megy a világ. Úgyhogy, amikor Marton megint hívott, mentem. Aztán maradt is immár tizenöt éve. Pedig talán már itt is játszott mindenkivel Nem ingott meg soha? Volt egy ilyen pillanat, amikor a Bárka Színház elindult: egy csomó barátom odament, és én is ezt akartam. Bementem a Martonhoz felmondani, hogy megyek a Bárkára. Na, erre ô rám üvöltött, hogy felejtsem el ezt a hülyeséget, takarodjak ki azonnal. Nagyon meg voltam sértôdve, de aztán hamar rájöttem, hogy csak hálás lehetek neki. Hiszen igaza lett, néhány év múlva az a csapat bizony az utcára került. Ami pedig a megszokást illeti: bármilyen meglepô, itt még mindig sok olyan kolléga van, akivel nem volt soha közös jelenetünk: Tahi-Tóth Lászlóval, Lukács Sanyival, és még sorolhatnám. És azért ki-kikalandozott közben 26
Igen, szinte minden évben hívtak valahová, alternatív színházakhoz is, és mindig elengedtek, soha nem akadályoztak. Játszottam az RS9-ben, a Pszichoszínházban, a Pintér Béla Társulatban, sok helyre hívtak amit szerintem egyébként annak köszönhetek, hogy engem talán még mindig nem tekintenek olyan megkövült profinak, aki már nem tud beilleszkedni egy alternatív csapatba. De játszhatok közben más, hagyományos színházakban is, most például a Radnótiban, a Tháliában. Szóval, semmiképpen nem érzem magam kalitkában. Ráadásul ott vannak a filmek is bár az utóbbi idôben talán nem halmozzák el nagy szerepekkel A pálya elején jöttek a fôszerepek szépen sorban, mostanában úgy háromévente beesik egy-egy szerepecske, ez lehet az átlag. Persze volt olyan is, amit én nem vállaltam. Nemet mondtam például Mundruczónak, mikor egy felkínált szerepben agresszív rendôrnôként halálra kellett volna vernem gumibottal a meztelen kollégámat, Nagy Ervint. Gyakorlatilag ez lett volna a szerepem, köszöntem, nem. Viszont mehetek vizsgafilmbe, ingyen, amennyit csak akarok Merthogy tanít a fôiskolán Színészmesterséget, ugye? Harmadéveseket tanítok ilyesmire, a Gálffy László Ács János osztályban, mint doktorandusz. Hogyan?? Igen, harmadéves DLA-s vagyok, az érzelmi emlékezet a témám, ebbôl készül a doktorim. Ez tulajdonképpen arról szól, hogy mire képes a gondolat, hogy hogyan tudod napról napra elôállítani magadban a megfelelô érzelmeket a színpadon. Amit egyszer megéltél, azt kell újra és újra jól elôhívni. Ennek megvan a tudományos része is, hogy mi történik ilyenkor az agyban, ezt is tanulgatom. De mondok egy példát a saját életembôl: A kék madár címû darabban volt egy jelenet, amikor Tyltyl szerepében találkozom az édesanyámmal a mennyországban. Nekem akkor már meghalt az édesanyám, és sehogy sem tudtam megfogni azt az érzést, 27 25
hogy milyen lenne, ha tényleg találkoznék vele! Aztán az egyik próbán már fôpróba volt Béres Ilona, aki az édesanyát játszotta, felvett egy gyûrût, ami pont olyan volt, mint az én mamám masnis gyûrûje. Nekem meg kellett csókolnom a kezét, és amikor ezt megláttam, úgy elkezdett szakadni a könnyem, hogy aztán többet már meg sem tudtam szólalni. Attól kezdve viszont mindig annyira vártam minden este ezt a pillanatot, mert tényleg olyan volt, mintha találkoztam volna vele. A dolog persze a szakmánkban arról szól, hogy ha nincs ott az a gyûrû, akkor is elég erôsen oda tudd képzelni Mondjuk, akkor is, ha a színész éppen nincs tökéletes állapotban. Beszélhetünk a betegségérôl? Persze. Negyedéves koromban egy bizonyos autoimmun betegség megtámadta a vesémet; azt mondták, körülbelül nyolc-tíz év múlva le fog állni mind a két vesém, és átültetésre lesz szükségem. Évekig tudták is kezelni gyógyszerrel, de aztán tényleg jöttek a bajok: egyszer csak bedagadt az arcom, a szemem, teljesen kimentem a formámból. Júliát kellett volna játszanom, felhívtam Babarczit, hogy lemondjam. Ô csak erôsködött, feljött miattam Pestre, hogy megnézzen. Hát láthatta, hogy nézek ki, de valahogy rábeszélt. Úgyhogy Székesfehérváron tájelôadás volt kimentem a színpadra, mint egy tehén, dagadt kocka fejjel, Júlia. A közönség valahogy megérezte, hogy mi van, és nem nevettek, nem fütyültek ki, de azért borzasztó volt Aztán jött a veseátültetés? Az elsôre 1997-ben került sor. Igen ám, de az alapbetegségem ezt másfél-két év alatt kinyírta. Kilyukadt, begyulladt, egy évig ment a bizonytalanság, hogy kivegyék, ne vegyék, aztán 2000-re vége volt, ki kellett venni. Akkor három éven át minden hétfô-szerda-péntek reggel hattól tízig feküdtem dialízisen. Háromnegyed tízkor már kezdtem kihúzkodni mindent, hogy hadd menjek próbára. Ekkor Marton átszervezte az egész színházi rendet, és attól kezdve három évig nem tízkor, hanem tizenegykor kezdôdtek a próbák Komolyan mondja?! Igen! Így aztán én mindig beültem kezelés után az autóba, robogtam a színházba, és közben csak üvöltöttem, csak üvöltöttem, ahogy a torkomon kifért. Nem tudom, mi történik ilyenkor a szervezetben, de belôlem ezt váltotta ki. Mire beértem, megnyugodtam, ledôltem egy kicsit, így valahogy mindig helyrejöttem, és elkezdtük próbálni, mondjuk, a Kurázsi mamát. Aztán 2003. február 9-én megkaptam a második vesémet! Azért csak akkor, mert állítólag minél tovább jár valaki dialízisre, annál jobban elfelejti a szervezet a betegség által okozott téves információt, és annál nagyobb esélye van az átültetett vese megmaradásának. És ez a három év semmi ahhoz képest, hogy vannak, akik akár tíz évet is várnak. Fiatalnak és máskülönben egészségesnek gyorsabban adnak, és én valójában egy baromi erôs, egészséges falusi lány vagyok A Transzplantációs Klinika viszont annyira hiányzott, hogy rendszeresen visszajárt segíteni az orvosoknak. Persze, mert ôk képtelenek rábeszélni egy hirtelen elhalt fiú szüleit, hogy miért engedjék át a szerveit átültetésre. Jöttek az orvosok vidékrôl képzésre, és nekem el kellett ját- 28
szani mindenféle hozzátartozót, például az illetô szerelmét. Akkor még nem nagyon ismertek, tényleg elhitték, hogy rokonféle vagyok, és az orvosok egy hisztérikus nôvel szemben tényleg tehetetlenek voltak, nem tudták higgadtan megindokolni, hogy miért engedjem meg a szervek kivételét. Ebben segítettem nekik, hogy ezt gyakorolhatták, mintegy élesben. Azután sokáig voltam bohócdoktor, most pedig elsôsorban leukémiás gyerekeknek olvasok mesét keddenként. De ha éppen nem hívnak sehova, akkor jelentkezem a klinikán, tudom, mindig szükség van rám. Szemmel láthatóan jól van, de azért, gondolom, be kell tartania bizonyos szabályokat, gyógyszert kell szednie miközben végig színpadon van, mondjuk, mint Katharina Blum Persze, járok kontrollra, szedem a gyógyszereket minden nap. Most, hogy influenzajárvány van, nyilván különösen kellene vigyáznom, de hát ez természetesen lehetetlen, hiszen itt vagyok reggeltôl estig húsz kollégával, testközelben. Ilyenkor szedek vitaminokat, ilyesmit, de igyekszem valami komolyabbat beszerezni, ami megvédhet. Egy patikába jár? Ismerik? Egészen a legutóbbi idôkig csak egyetlen belvárosi patikában, a Dorottyában lehetett hozzájutni a szervátültetettek különleges gyógyszereihez, így oda jártam. Furcsa érzés egyébként leírva látni, hogy ezek a gyógyszerek amúgy egymillió forintba kerülnének, csak éppen mi ingyen kapjuk. Most már a klinika melletti patikában is hozzájuk lehet jutni, és közben fejlôdnek maguk a gyógyszerek is: eddig napi hármat kellett bevenni, most pedig már kifejlesztettek egy olyat, amit elég csak naponta egyszer, és ez, egy olyan ôrült életet élô embernek, mint egy színész, bizony nagy könnyebbség. A többi gyógyszerért, tanácsért pedig a Király utcába járok hosszú évek óta, ismernek, segítenek, és kihúznak a bajból, ha hirtelen rájövök, hogy elfogyott valami. Én pedig néha meghívom ôket a színházba Igaz, hogy korábban ejtôernyôzött, és megint ugrani akar? Nemcsak akarok, hanem fogok is, csak még meg kell újítanom az igazolványomat, aztán hajrá!... László István Fotók: Gordon Eszter 29