Kontinentális talajadatbázisok Európában

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 2 401 414 Kontinentális talajadatbázisok Európában Bevezetés Az elmúlt tíz év során az európai talajadatok nagymértékű bővülése volt megfigyelhető, ami a hazai talajkutatás és nemzetközi együttműködések kialakítása szempontjából is jelentőséggel bír. Különösen a legújabb években tapasztalható, elsősorban, de nem kizárólag az Európai Unió országait érintő talajfelvételezési, adatbázis harmonizálási és a meglévő adatokon alapuló tematikus térképezési munkák tarthatnak igényt a hazai talajkutatók érdeklődésére. Éppen ezért érdemes áttekinteni azokat az adatbázisokat, amelyek amellett, hogy lehetővé teszik talajtakarónk összehasonlítását a kontinens más talajaival értékes információt szolgáltatnak regionális és régiókon túlnyúló talajtani és egyéb környezeti elemzésekhez is. A XX. század első felében publikált első európai talajtérképeket (STREMME, 1927, 1935; STREMME, 1997) követően az 1965. évi kiadású (FAO, 1965), majd a világ talajtérkép részeként megjelent és annak rendszerével harmonizált talajegységeket és nevezéktant használó 1981-es keltezésű (FAO UNESCO, 1981) térképek, illetve ezek későbbi felülvizsgált változatai (FAO UNESCO ISRIC, 1988) készültek el. MÁTÉ és SZŰCS (1973) számolt be a II. Világháborút követő, az egységes talajtérképezéseket célzó európai együttműködésről és mutatta be a hazai talajaink rendszertani helyét az akkor érvényben lévő nemzetközi osztályozási rendszerben. A világ talajtérkép első digitalizált változata, ami az 1981-es sorozat alapján készült, többszöri frissítés és új adatok integrálása után fejlődött mai státuszába, ami immár Harmonizált Világ Talajadatbázis (Harmonised World Soil Databse, HWSD; FAO et al., 2009) néven érhető el. A HWSD európai fedvényét mára az Európai Talajadatbázis (European Soil Database, ESDB; EC, 2004) gerincét képző 1:1.000.000 léptékű digitális talajtérkép szolgáltatja. Időközben más általános és speciális célú talajtérképek is készültek Európa egyes régióiról és országairól (JONES et al., 2005a; PANAGOS et al., 2011), több ország is létesített talajmonitoring rendszert (VÁRALLYAY, 1994, 2002), regionális digitális adatbázisok készültek (VÁRALLYAY et al., 1994), valamint regionális és globális talajdegradációs és környezeti érzékenységi felmérések is folytak (BATJES & BRIDGES, 1997; OLDEMAN et al., 1990). Eközben hazánkban is tovább bővültek az európai összehasonlításban is gazdag talajtani adatbázisok (VÁRALLYAY, 2012) és más európai országok is fejlesztették talajadatbázisaikat (KELLER, 2013). A kontinens talajinformációs mérföldkövének számító ESDB második kiadásának 2004. évi publikálása óta eltelt időszak újabb előrelépést hozott az európai adatkínálat terén. Az elmúlt évek eredménye többek között az Európai Unió első, a feltalajokat megmintázó egységes talajfelvételezése, az ún. LUCAS (Land Use/Land Cover Area Frame Survey) program (TÓTH et al., 2013a), az Európai Hidropedológiai Adatkészlet

402 SZEMLE (European Hydropedological Data Inventory, EU-HYDI; WEYNANTS et al., 2013), vagy a talajjellemzőket, talajfunkciókat és degradációs folyamatokat bemutató különböző tematikus térképek. Az európai talajokról meglévő adatok gyarapodásával párhuzamosan az azokhoz való hozzáférés feltételei is javultak. Mára szinte valamennyi, az elmúlt évtizedben készült talajadatbázis digitális formában könnyen hozzáférhetővé vált. A környezeti adatokat gyűjtő, kezelő és terjesztő európai intézmények létrehozták az európai környezeti adatközpontok hálózatát, benne az Európai Bizottság Közös Kutatóintézetében lévő Európai Talajadatközponttal (European Soil Data Centre, ESDAC), amely a talajokkal kapcsolatos különböző tartalmú és részletességű adatok tára és terjesztője. Az ESDAC nyers adatokat, dokumentumokat, adat-alapú alkalmazásokat és digitálisan archivált (szkennelt) térképeket tárol és továbbít (PANAGOS et al., 2012). Jelen közleményben az ESDAC-ban elérhető adatbázisokról, szerkezetükről, adattartalmukról, részletességükről és alkalmazhatóságukról kívánunk áttekintést adni, rávilágítva ezen adatok legfontosabb hazai vonatkozásaira is. Általános talajadatokat tartalmazó adatbázisok és térképek Európai talajadatbázis (ESDB v2.0) Az ESDB az elmúlt tíz év legtöbbet és legsokoldalúbban használt európai talajadatbázisa. 73 elsődleges, vagy származtatott talajtulajdonságról tartalmaz információkat (EC, 2004). Az alábbi négy különálló adatbázist foglalja magába: 1. Eurázsia 1:1.000.000 léptékű talajföldrajzi adatbázisa (Soil Geographical Database of Eurasia at scale 1:1,000,000; SGDBE) 2. Európai talajszelvények analitikai adatbázisa (Soil Profile Analytical Database of Europa; SPADBE) 3. Pedotranszfer szabályok gyűjteménye (Pedotransfer Rules Database; PTRDB) 4. Az európai talajok hidrológiai tulajdonságainak adatbázisa (Database of Hydraulic Properties of European Soils; HYPRES) 1. Az európai talajadatbázis összetevői közül az SGDBE olyan, kontinentális léptékben eredeti (de jórészt nemzeti térképekből szerkesztett) térképi adatbázis, ami talajegységek és egyéb jellemzők szerint is teljes fedvényt ad a földrajzi Európára. Az SGDBE térképi foltjainak, vagy azonos jellemzőjű több foltjának, az ún. talajtérképezési egységeknek (soil mapping unit; SMU) tulajdonságait a talajtipológiai egységek (soil typological unit; STU) írják le. A talajtipológiai egység az adott talaj rendszertani besorolása és néhány főbb tulajdonsága, például a fizikai féleség, kövesség, vízgazdálkodás, valamint a jellemző földhasználat és térbeli elhelyezkedés által, az ezeket jellemző kódsorokkal egyedileg definiált. Az SGDBE 1:1.000.000 léptékű térkép tartalmát az 1. táblázat mutatja be. Az SGDBE európai területeire eső térképén rendelkezésre álló adatok szerint a Világ Talaj Referenciabázis (World Reference Base for Soil Resources; WRB) 1998-as kiadásának (FAO, 1998) lehetséges 30 referenciacsoportjából 23, ezen belül pedig az osztályozás második, a referenciacsoportok ún. minősítőkkel kiegészített szintjének 150 különböző talajegysége található a kontinensen. Az SGDBE Magyarországon 16 referen-

Kontinentális talajadatbázisok Európában 403 ciacsoport 49 második szintű talajegységét jelöli. JONES és munkatársai (2005c) Európa Talajatlasza részletesen jellemzi az európai talajokat és az SGDBE alapján nyomtatásban is közli a európai területek domináns talajféleségeinek térképét. A domináns és kísérő talajféleségek területi elterjedését az Európai Unióban TÓTH és munkatársai (2008b) munkája mutatja be. 1. táblázat Eurázsia 1:1.000.000 léptékű talajföldrajzi adatbázisának (SGDBE) tartalma: a talajtipológiai egységek összetevői [LAMBERT et al. (2003) alapján] Adatbázis kód Információ-tartalom STU talajtipológiai egység egyedi azonosítója WRB-GRP talaj referenciacsoport jele a WRB (FAO, 1998) szerint WRB-ADJ a WRB (FAO 1998) szerinti osztályozási minősítő jele a második szintű talajegység megnevezéséhez WRB-SPE kiegészítő minősítő WRB (FAO, 1998) szerinti jele FAO90-MG főcsoport jele a talaj világtérkép 1990-es jelkulcsa szerint (FAO- UNESCO 1990) FAO90-UNI talajtípus jele a talaj világtérkép 1990-es jelkulcsa szerint (FAO- UNESCO 1990) FAO-90-SUB talaj altípus jele a talaj világtérkép 1990-es jelkulcsa szerint (FAO- UNESCO 1990) SLOPE-DOM domináns lejtőkategória SLOPE-SEC másodlagos lejtőkategória ZMIN a tengerszint feletti legkisebb magasság (méterben) ZMAX a tengerszint feletti legnagyobb magasság (méterben) PAR-MAT-DOM domináns talajképző kőzet PAR-MAT-SEC másodlagos talajképző kőzet USE-DOM domináns földhasználati típus USE-SEC másodlagos földhasználati típus AGLIM1 mezőgazdasági földhasználatot akadályozó tényező 1 AGLIM2 mezőgazdasági földhasználatot akadályozó tényező 2 TEXT-SRF-DOM domináns fizikai féleség a feltalajban TEXT-SRF-SEC másodlagos fizikai féleség a feltalajban TEXT-SUB-DOM domináns fizikai féleség az altalajban TEXT-SUB-SEC másodlagos fizikai féleség az altalajban TEXT-DEP-CHG a domináns fizikai féleség megváltozásának mélysége ROO a gyökérfejlődést gátló tényező mélysége IL vízzáró réteg megjelenése a talajszelvényben WR a talajszelvényt jellemző éves átlagos talajvízforgalom WM1 az STU több mint 50%-át érintő vízrendezési, ill. öntözési beavatkozás célja és jellege WM2 egyéb meglévő vízrendezési, ill. öntözési rendszer CFL az STU-t jellemző információk megbízhatósága

404 SZEMLE 2. A SPADBE eredeti és becsült szelvényadatokat tartalmaz, adatai az ESDB v2.0 megjelenése óta frissültek (HOLLIS et al., 2006; HIEDERER, 2010). A szelvények talajszintjeinek talajfizikai és kémiai adatait táblázatos formában tartalmazó SPADE attribútumai a következők: fizikai féleség kicserélhető Na vagy nát- víztartó képesség rium adszorpciós arány szervesanyag-tartalom (C, N) CaCO 3 -tartalom térfogattömeg szerkezet CaSO 4 -tartalom gyökérzóna mélysége összes-nitrogen-tartalom elektromos vezetőképesség talajvízszint mélysége ph adszorpciós kapacitás talajképző kőzet A SPADE adatbázis elmúlt évekbeli fejlesztése nyomán jelenleg 18 országból származó talajszelvények adatai hozzáférhetők. Sajnos az adatfelvételezés sűrűsége régiónként nagyon eltérő, földrajzi és talajféleség szerinti reprezentativitása még további javítást igényel. 2. táblázat A PTRDB (Pedotransfer Rules Database, pedotranszfer szabályok gyűjteménye) által előállított és térképen megjelenített talajtulajdonságok Adatbázis kód OC_TOP PEAT PMH DGH DIMP HG DIFF MIN MIN_TOP MIN_SUB CEC_TOP CEC_SUB BS_TOP BS_SUB DR VS STR_TOP STR_SUB PD_TOP PD_SUB AWC_TOP EAWC_TOP AWC_SUB EAWC_SUB CRUSTING ERODIBILITY Információ-tartalom a feltalaj szerves-szén-tartalma láp a talajképző kőzet hidrogeológiai típusa a glejes szint megjelenési mélysége a vízzáró réteg megjelenési mélysége hidrogeológiai osztály a talajszelvény rétegzettsége a szelvény ásványtani összetétele a feltalaj ásványtani jellemzője az altalaj ásványtani jellemzője a feltalaj kationkicserélő képessége az altalaj kationkicserélő képessége a feltalaj bázistelítettsége az altalaj bázistelítettsége a termőréteg vastagsága kövesség a feltalaj szerkezete az altalaj szerkezete a feltalaj tömörödési sűrűsége (packing density) az altalaj tömörödési sűrűsége (packing density) a feltalaj hozzáférhető vízkapacitás a feltalaj könnyen hozzáférhető vízkapacitás az altalaj hozzáférhető vízkapacitás az altalaj könnyen hozzáférhető vízkapacitás talajrepedezettségi osztály erózió-érzékenység

Kontinentális talajadatbázisok Európában 405 3. A PTRDB olyan szakértői szabályrendszer, ami kvalitatív jellemzését adja a közvetlenül nem térképezett, de az SGDBE adatai, és meteorológiai adatbázisok alapján becsülhető talajtulajdonságoknak. A PTDRB szabályai és az SGDBE adatai alapján generált raszteres térképek az európai talajadatbázis részét képezik. Az 1 1 km részletességben elérhető térképállományok által megjelenített talajtulajdonságokat a 2. táblázat mutatja. 4. A HYPRES olyan talaj hidrofizikai adatbázis, ami mért talajfizikai és hidrofizikai adatokat, valamint az adatokból számolt víztartóképesség- és vízvezetőképességfüggvényeket is tartalmaz. A HYPRES adatai nyilvánosan nem hozzáférhetők, a HYPRES-ből számolt függvények (WÖSTEN et al., 1999) viszont széles körben használtak. Mivel a HYPRES továbbfejlesztett változatának is tekinthető EU-HYDI (WEYNANTS et al., 2013) az elődjénél lényegesen több és részletesebb hidrofizikai adatot, valamint egyéb adatokat is tartalmaz, ezért a HYPRES tételes ismertetésétől ehelyütt eltekintünk, helyette a lentebb részletezett EU-HYDI-ra hívjuk fel az érdeklődők figyelmét. A LUCAS feltalaj adatbázis A LUCAS (Land Use/Land Cover Area Frame Survey; EUROSTAT, 2013) program keretén belül több mint 22.000 pontról gyűjtöttek be feltalaj (0 20 cm) mintákat az Európai Unióban és Izlandon. A mintagyűjtés 2012-ben Bulgáriában, Izlandon és Romániában, a többi huszonöt EU-s országban 2009-ben történt. A LUCAS feltalaj projekt az első, egységes mintavételezési elvek szerint folytatott, és az EU valamennyi országát hasonló sűrűséggel mintázó felvételezés. A főbb földhasználati ágak mindegyikéről történt mintavétel, általában a tagországokon belüli földhasználati ágak területi megoszlásának arányában, kivéve a szántókról vett talajmintákat, melyek aránya szándékosan nagyobb, mint területi részarányuk az egyes országokban. Az egységes adatbázis kialakítását biztosítja, hogy az ugyanazon évben vett minták egyazon laboratóriumban (a 2009. évi minták egy kecskeméti talajlaboratóriumban) kerültek bevizsgálásra, szabvány módszerek szerint (TÓTH et al., 2013b). A 2009-ben gyűjtött mintegy húszezer minta következőkben bemutatott adatai az ESDAC-ból letölthetők, a 2013-ban gyűjtött további minták vizsgálati eredményei várhatóan 2014-ben lesznek elérhetők: durva vázrész tart. szerves-szén-tartalom összes-nitrogén-tartalom mechanikai összetétel CaCO 3 -tartalom multispektrális reflektancia jellemph (CaCl 2 ) foszfortartalom zők ph (H 2 O) kicserélhető káliumtartalom kationkicserélő képesség A jelzett talajparamétereken túl a minták egyéb makro- és mikroelem-tartalmának elemzése jelenleg folyik. Az Ag-, Al-, As-, Ba-, Cd-, Co-, Cr-, Cu-, Fe-, Hg-, Mg-, Mn-, Mo-, Ni-, Pb-, Sb-, Se-, Ti-, V- és Zn-tartalom mérése várhatóan 2014-re fejeződik be. Az EU-n belüli területi arányának megfelelően Magyarországról 497 változatos jellemzőjű minta eredményei kerültek az adatbázisba (TÓTH et al., 2013a,b). Ebből 314 szántóról, 6 szőlő- és gyümölcsültetvényekről, 60 erdőből, 9 bokros-ligetes területről, 104 gyepekről, 4 pedig egyéb felszínborítottságú területekről származik. A LUCAS talajadatbázis önmagában is értékes információval szolgál az EU talajairól, de értékét tovább növeli, hogy a mintázási pontok földhasználatáról és felszínborí-

406 SZEMLE tottságáról idősoros adatok is rendelkezésre állnak. A LUCAS pontok 2015-re tervezett újbóli mintázása jelentős lépés lehet egy kontinentális talajmonitoring rendszer kialakítása felé. A BioSoil adatbázis talajadatai Az erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről hozott EU rendelet (Forest Focus) többek között a biológiai sokféleség, a szénmegkötés és a talaj megfigyelését is előírta. Az ennek kapcsán indított BioSoil demonstrációs projekt biodiverzitási (Bio) és talajtani (Soil) modulokat tartalmazott (HIEDERER & DURRANT, 2010). A talajfelvételezés pontjait a tagállami erdő monitoring rendszerekhez kapcsolódóan jelölték ki. A BioSoil talajadatbázis a megfigyelések és mérések számszerű adatait, valamint a mintavételi helyekről, a mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszerekről szóló leírásokat tartalmaz (HIEDERER & DURRANT, 2010). A mintavétel külön eljárással történt a szerves anyagot tartalmazó és az ásványi rétegekből. Az ásványi rétegek mintázása előre definiált azonos rétegmélységekből, illetve a WRB rendszerben meghatározott diagnosztikai szintek szerint folyt. A mért talajfizikai paraméterek között a durva vázrészek és fizikai féleség kategóriák mellett szerepel a térfogattömeg és nedvességtartalom is. A kémiai paraméterek között megtalálható a ph, szerves-szén-tartalom és a legfontosabb makro- és mikroelemek sora. Az Európából több mint 6000 pont adatait tartalmazó adatbázis egyelőre nem publikus. Hidropedológiai tematikus adatbázis Európai Hidropedológiai Adatkészlet (EU-HYDI) A talajok kölcsönhatását a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel, és az ezektől a vízkészletektől a talajon keresztül függő bioszférával a mindinkább előtérbe kerülő hidropedológia vizsgálja. A hidropedológia tudományos kérdéseinek kutatásához szükséges egységes európai adatbázis kialakítására részben a hazai MARTHA adatbázis (MAKÓ et al., 2010) mintájára 2012-ben társult 29, talajhidrológiai adatbázissal rendelkező európai intézet. A közelmúltban elkészült EU-HYDI 6014 talajszelvény 18682 szintjének mintáiról tartalmaz mért információt (WEYNANTS et al., 2013). A relációs adatbázis tíz táblázatában (amelyből kilenc eredeti adatokat, egy pedig harmonizált adatokat tartalmaz) 176 jellemzővel írhatók le a szelvények és szintjeik (3. táblázat). Az adatbázist jól jellemzi, hogy a minták 76%-ához tartozik mért víztartóképesség-, míg 89%-uk esetében a mechanikai összetétel, 62%-uk esetében pedig a térfogattömeg-érték is ismert. Magyarországról a hazai talajféleségeket jól reprezentáló 309 szelvény 900 mintája került az adatbázisba (MAKÓ & TÓTH, 2013). A jelen közleményben bemutatott adatbázisok közül a BIOSOIL, a HYPRES és az EU-HYDI azok, amelyek adatgazdáik döntése alapján nem szabadon hozzáférhetők. Az EU-HYDI információbázisa ugyanakkor együttműködéses kutatásokra külső résztvevőkkel is felhasználható, bármely, a kidolgozásában résztvevő intézmény adatelemzői részvétele esetén.

Kontinentális talajadatbázisok Európában 407 3. táblázat Az EU-HYDI relációs adatbázis adattáblái és azok tartalma Adattábla GENERAL BASIC CHEMICAL PSIZE RET COND METHOD TSERMETA TSERDATA HPSD Információ-tartalma a talajszelvény helye és jellemzői a minták általános és talajfizikai jellemzői a minták talajkémiai jellemzői a minták mért mechanikai összetétel adatai a minták mért víztartó képesség adatai a minták mért vízvezető képesség adatai mérési módszerek idősoros adatok metaadatai idősoros adatok harmonizált mechanikai összetétel adatok Tematikus talajtulajdonság-térképek A valamely kitüntetett talajtulajdonságot vagy talajjellemzőt megjelenítő európai térképek három nagy csoportba oszthatók: 1. egy bizonyos talajtulajdonságot (pl. szerves-szén-tartalom), 2. valamely degradációt vagy degradációs érzékenységet, és 3. valamely talajfunkciót megjelenítő térképek csoportjaira. Ezek a térképek az esetek túlnyomó többségében modellek térbeli kiterjesztésével készülnek, manapság leggyakrabban a digitális talajtérképezés különböző eljárásaival. Az itt ismertetett tematikus térképekben közös, hogy azok digitális állománya az ESDAC-ból internetről letölthető. Európa feltalajainak szerves-szén-tartalom térképei A szerves-szén-tartalom nagysága a talajok egyik kitüntetetten legfontosabb jellemzője. A szerves-szén-tartalom térképek iránt ezért nagyon nagy az érdeklődés, ennek megfelelően erőteljes törekvések történnek a rendelkezésre álló térképek pontosítására. A máig legtöbbet használt szerves anyag térképet (Map of Organic Carbon Content in Topsoils in Europe, OCTOP) JONES és munkatársai (2003) szerkesztették, az ESDB térképi adatainak és klimatikus tényezőkkel módosított pedotranszfer szabályainak felhasználásával. A LUCAS felvételezés adatai alapján DE BROGNIEZ és BALLABIO (2013) készített tanulmány-térképet az EU feltalajának szerves-szén-tartalmáról (Predicted topsoil organic carbon content for the EU based on the LUCAS Topsoil database). A LUCAS adatok azt bizonyítják, hogy az OCTOP térkép értékei klímazónánként szisztematikus hibával terheltek. A LUCAS adatok felhasználásával készített első térképvázlat alapján a közeljövőre várható az EU feltalajainak szerves-szén-tartalmát ábrázoló új digitális talajtérkép publikálása. Európai talajok ph térképei A tizenegy különböző forrásból összegyűjtött 12333 ph mérési eredmény alapján 2008-ban szerkesztett térkép (Soil ph in Europe) 28 európai ország területét fedi le. A regressziós krigeléssel készített térkép a CaCl 2 -oldatban mért ph adatokon kívül a tér-

408 SZEMLE beli becsléshez 54 különböző másodlagos adatforrásra támaszkodik (REUTER et al., 2008). A LUCAS adatok alapján (egyelőre csak tanulmány jelleggel) az EU 25 országára készült újabb, a talajok vizes és kalcium-kloridos ph-ját ábrázoló digitális térkép (BALLABIO et al., 2013). A modellek illeszkedése alapján látható, hogy ezek a tanulmánytérképek már jelenlegi állapotukban is pontosabbak ill. megbízhatóbbak, mint a 2008-ban szerkesztett térkép. A LUCAS feltalaj adatok alapján készített új ph térkép publikálása a közeljövőben várható. Európa feltalajának összes-nehézfém-tartalom térképei A térképsor (Maps of total heavy metal contents in European topsoils; HMmap) nyolc nehézfém (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb és Zn) feltalajban lévő koncentrációját ábrázolja. A digitális talajtérképezési eljárással készített térképek alapját az Európa Geokémiai Atlaszában (SALMINEN et al., 2005) közölt nehézfém mérési adatok adják, melyek térbeli kiterjesztéséhez számos másodlagos adatforrást használtak a szerzők (RODRIGUEZ et al., 2008). Érdemes rámutatni, hogy a kontinentális térkép szerkesztéséhez használt mért adatok viszonylag alacsony száma a LUCAS feltalaj adatbázis adataival nagyágrendileg nőhet, így a közeljövőben egy pontosabb és megbízhatóbb térképsor előállítása várható. Az Európai Unió talajproduktivitás térképei A talajok ökoszisztéma szolgáltatásainak kontinentális léptékű felmérése során a legfontosabb talajfunkciók közül első lépésben a talajok produktivitásának értékelését végezték el a Közös Kutatóintézet kutatói (TÓTH et al., 2013c). A térképek (Soil biomass productivity maps of the European Union, SoilProd) a három legfontosabb művelési ágra (szántó, gyep, erdő) készültek el, az ESDB-n kívül klímatérképeket és domborzati adatokat is felhasználva. Az Európai Unió talaj nyersanyag forrás térképe Szintén a talajfunkciók kontinentális léptékű értékelése során készült el a talajok nyersanyag szolgáltató képességének európai térképe (Raw material availability from soils of the European Union, SoilRaw, TÓTH et al., 2013c). A talaj-eredetű szerves és ásványi anyagok mennyiségét bemutató áttekintő térkép azokra a gazdasági szempontból fontos nyersanyagokra szorítkozik, amelyek a hozzáférhető talajtérképek alapján az adott pontossággal meghatározhatók. Európai talajcsuszamlás-veszélyeztetettségi térkép A talajcsuszamlást az Európai Talajvédelmi Stratégia kiemelt degradációs veszélyeztetetttségként kezeli, aminek felméréséhez prioritási zónák lehatárolását javasolja. A térkép (Classified European Landslide Susceptibility map v1.0; GÜTHER et al., 2013) hét különböző klímarégióra, hét különböző módszerrel elkészített térképből került összeszerkesztésre. 26 EU tagállam mellett számos más európai ország (pl. Svájc, Norvégia) területét is lefedi.

Kontinentális talajadatbázisok Európában 409 Az Európai Unió megújított szikes talaj térképe A szikes talajok térbeli elterjedéséről kétféle adatforrás állt rendelkezésre; SZABOLCS (1974) európai szikesek térképe, és az ESDB (EC, 2004). A két forrás harmonizált összeszerkesztésével létrehozott új szikes talaj térkép (Updated Map of Salt Affected Soils in the European Union, UMSAS; TÓTH et al., 2008a) a sós és szódás szikesek által dominált területek feltüntetése mellett azokat a területeket is jelzi, ahol a szikesek kísérő talajként előfordulnak, vagy ahol a talajok másodlagos szikesedésének veszélyeztetettsége fennáll. Természetes talajtömörödés-érzékenység térkép A térkép (Natural susceptibility of soils to compaction, Compaction; HOUSKOVA & MONTANARELLA, 2008) pedotranszfer szabályokon alapul, és a tömörödés-érzékenységet a természetes talajjellemzők, pl. fizikai féleség, rétegzettség értékelésével jellemzi. A talajtömörödöttség állapotának megítélése egyrészt ennek nagy időbeli változékonysága, másrészt az erre vonatkozó adatok hiánya miatt sem került térképezésre. Pán-európai talajerózió kockázati térkép A PESERA (Pan-European Soil Erosion Risk Assessment, EC, 2003; KIRKBY et al., 2004) a talajeróziót, illetve annak kockázatát becslő folyamat alapú térbeli modell. A vízeróziós becslésekhez az ESDB talajadatait, felszínborítási, domborzati és meteorológiai adatokat használ. A t ha -1 év -1 mértékegységgel kifejezett vízeróziós becslés pontossága regionálisan eltérő és elsősorban a felszínborítási és meteorológiai adatok megbízhatóságától függ. Európai talajadatbázisok főbb jellemzői (összefoglalás) A talajadatok felhasználása szempontjából az adatbázisok legfontosabb tulajdonságai a térbeli és tematikus részletesség. Az adatbázisok tárolási formája olyan technikai jellegű tulajdonság, amelynek ismerete a kutatási tervek készítését szintén elősegíti. Az európai adatbázisok hazai felhasználását, illetve az erről hozott döntéseket elősegítendő a fentebb bemutatott adatbázisok néhány fontosabb tulajdonságát ismerteti a 4. táblázat. Záró megjegyzések A jelen közleményben ismertetett talajadatbázisok az elmúlt tíz évben publikált kontinentális léptékű adatok körét ölelik fel. Az Európa egyes országaiban fellehető adatbázisok, térképek (JONES et al., 2005a) az elmúlt időszakban szintén gyarapodtak. Az új adatok gyűjtése és a modellek folyamatos fejlődése előrevetíti a talajadatbázisok, talajtérképek körének további bővülését, a meglévő térképek pontosítását. Ehhez részben már rendelkezésre állnak bizonyos segédtérképek, pl. a deflációs napok számáról, vagy a talajbiodiverzitást fenyegető veszélyekről (REUTER, 2008; GARDI et al., 2013), és olyan tanulmányok is, amelyek egy-egy talajtulajdonság új európai térképének

410 SZEMLE

Kontinentális talajadatbázisok Európában 411 elkészülte felé mutatnak (BALLABIO, 2013a,b,c,d). A világ új digitális talajtérképe (GlobalSoilMap.net) kidolgozásának munkálatai a közeljövőben várhatóan szintén új európai talajtérképeket eredményeznek. A regionális adatbázisok (Duna vízgyűjtő talajai; Alpok talajinformációs rendszere stb.) további bővülésével a jövőben szintén számolni kell. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Európa talajairól meglévő általános ismereteket olyan értékes kiadványok mutatják be, mint például az Európai Talajatlasz (JONES et al., 2005c) vagy a Biodiverzitás európai atlasza (JEFFERY et al., 2010). Öszszességében tehát elmondható, hogy a talajtani adatok és ismeretek körének örvendetes bővülése tapasztalható Európában. Irodalom BALLABIO, C., 2013a. Topsoil sand-, silt- and clay maps. In: LUCAS Topsoil Survey. Methodology, Data and Results. Chapter 7. Interim results of continuous mapping topsoil properties of the European Union on continental scale using LUCAS Soil data. (Eds.: TÓTH, G., JONES, A. & MONTANARELLA, L.) 97 100. JRC Technical Reports. EUR26102 Scientific and Technical Research series. Publications Office of the European Union. Luxembourg. BALLABIO, C., 2013b. Topsoil nitrogen content and C:N ratio maps. In: LUCAS Topsoil Survey. Methodology, Data and Results. Chapter 7. Interim results of continuous mapping topsoil properties of the European Union on continental scale using LUCAS Soil data. (Eds.: TÓTH, G., JONES, A. & MONTANARELLA, L.) 101 104. JRC Technical Reports. EUR26102 Scientific and Technical Research series. Publications Office of the European Union. Luxembourg. BALLABIO, C., 2013c. Topsoil calcium carbonate map. In: LUCAS Topsoil Survey. Methodology, Data and Results. Chapter 7. Interim results of continuous mapping topsoil properties of the European Union on continental scale using LUCAS Soil data. (Eds.: TÓTH, G., JONES, A. & MONTANARELLA, L.) 150. JRC Technical Reports. EUR26102 Scientific and Technical Research series. Publications Office of the European Union. Luxembourg. BALLABIO, C., 2013d. Topsoil ph maps. In: LUCAS Topsoil Survey. Methodology, Data and Results. Chapter 7. Interim results of continuous mapping topsoil properties of the European Union on continental scale using LUCAS Soil data. (Eds.: TÓTH, G., JONES, A. & MONTANARELLA, L.) 95. JRC Technical Reports. EUR26102 Scientific and Technical Research series. Publications Office of the European Union. Luxembourg. BATJES, N. H. & BRIDGES, E. M., 1997. Implementation of a Soil Degradation and Vulnerability Database for Central and Eastern Europe (SOVEUR Project). FAO ISRIC. Wageningen. DE BROGNIEZ, D. & BALLABIO, C., 2013. Topsoil organic content map. In: LUCAS Topsoil Survey. Methodology, Data and Results. Chapter 7. Interim results of continuous mapping topsoil properties of the European Union on continental scale using LUCAS Soil data. (Eds.: TÓTH, G., JONES, A. & MONTANARELLA, L.) 91 93. JRC Technical Reports. EUR26102 Scientific and Technical Research series. Publications Office of the European Union. Luxembourg. ESDB ver2, 2004. The European Soil Database distribution version 2.0. European Commission and the European Soil Bureau Network. CD-ROM, EUR 19945 EN. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg GARDI, C., JEFFERY, S. & SALTELLI, A., 2013. An estimate of potential threat levels to soil biodiversity in EU. Global Change Biology. 19. (5) 1538 1548. GÜNTHER, A. et al., 2013. Tier-based approaches for landslide susceptibility assessment in Europe. Landslides. DOI: 10.1007/s10346-012-0349-1 Harmonized World Soil Database (version 1.1), 2009. FAO, IIASA, ISRIC, ISSCAS, JRC. FAO, Rome, Italy and IIASA, Laxenburg, Austria.

412 SZEMLE HIEDERER, R., 2010. Data Update and Model Revision for Soil Profile Analytical Database of Europe of Measured Parameters (SPADE/M2). EUR 24333 EN. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. HIEDERER, R. & DURRANT, T. 2010. Evaluation of BioSoil Demonstration Project Preliminary Data Analysis. EUR 24258 EN. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. HOLLIS, J. M. et al., 2006. SPADE-2: The Soil Profile Analytical Database for Europe, version 1.0. European Soil Bureau Research Report No. 19. EUR 22127 EN. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. HOUŠKOVÁ, B. & MONTANARELLA, L., 2008. The natural susceptibility of European soils to compaction. In: Threats to Soil Quality in Europe (Eds.: TÓTH, G., MONTANARELLA, L. & RUSCO, E.) EUR 23438 EN. 23 35. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. JEFFERY, S. et al. (Eds.), 2010. European Atlas of Soil Biodiversity. European Commission. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. JONES, R. J. A. et al., 2003. The Map of Organic Carbon Content in Topsoils in Europe: Version 1.2. European Soil Bureau Research Report No. 15. EUR 21209. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. JONES, A., MONTANARELLA, L. & JONES, R. (Eds.), 2005c. Soil Atlas of Europe. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. JONES, R. J. A. et al., 2005a. Soil Resources of Europe. European Soil Bureau Research Report No. 9. 2 nd edition. EUR 20559 EN. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. JONES, R. J. A. et al., 2005b. Estimating organic carbon in the soils of Europe for policy support. European Journal of Soil Science. 56. 655 671. KELLER, A., 2013. National soil information systems to support spatial planning procedures. DISP. 49. (1) 68 71. KIRKBY, M. J. et al., 2004. Pan-European Soil Erosion Risk Assessment: The PESERA Map, Version 1. European Soil Bureau Research Report No.16. EUR 21176 and 1 map in ISO B1 format. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. LAMBERT, J. J. et al. (Eds.), 2003. Soil Geographical Database for Eurasia & The Mediterranean: Instructions Guide for Elaboration at scale 1:1,000,000, Version 4.0. European Soil Bureau Research Report No. 8. EUR 20422 EN. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. LUCAS A Multi-purpose Land Use Survey, 2012. Eurostat. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/. MAKÓ, A. & TÓTH, B., 2013. Soil data from Hungary. In: WEYNANTS, M. et al.: European Hydropedological Data Inventory (EU-HYDI). 50 54. EUR Scientific and Technical Research Series 26053. Publications Office of the European Union. Luxembourg. MAKÓ, A. et al., 2010. Introduction of the Hungarian Detailed Soil Hydrophysical Database (MARTHA) and its use to test external pedotransfer functions. Agrokémia és Talajtan. 59. 29 38. MÁTÉ F. & SZŰCS L. 1973. A magyarországi talajok rendszertani helye a FAO Európa-talajtérkép talajegység definíciói szerint. Agrokémia és Talajtan. 22. 369 374. Manual on Methods and Criteria for Harmonized Sampling, Assessment, Monitoring and Analysis of the Effects of Air Pollution on Forests. Part IIIa. Sampling and Analysis of Soil, 2006. EC UN/ECE. Institute for World Forestry. Hamburg. Nature and Extent of Soil Erosion in Europe (CD-ROM), 2003. EC (European Commission) Joint Research Centre, Institute for Environment and Sustainability. Ispra, Italy OLDEMAN, L. R., HAKELING, R. T. A. & SOMBROEK, W. G., 1990. World Map of the Status of Human-induced Soil Degradation (GLASOD). ISRIC UNEP. Wageningen. PANAGOS, P. et al., 2011. European digital archive on soil maps (EuDASM): preserving important soil data for public free access. International Journal of Digital Earth. 4. (5) 434 443.

Kontinentális talajadatbázisok Európában 413 PANAGOS, P. et al., 2012. European Soil Data Centre: Response to European policy support and public data requirements. Land Use Policy. 29. 329 338. REUTER, H. I., 2008. 30 year average soil erosivity according to climatic conditions (e.g. wind velocity) and the erodibility of the soil (e.g. texture) on bare soil conditions. In: LOUWAGIE, G. et al.: Sustainable Agriculture and Soil Conservation (SoCo)' Chapter 2: Soil degradation processes across Europe. 29 66. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. REUTER, H. I. et al., 2008. Continental-scale digital soil mapping using European Soil Profile Data: Soil ph. In: SAGA Seconds Out. (Eds.: BÖHNER, J., BLASCHKE, T. & MONTANA- RELLA, L.) 91 102. Hamburger Beiträge zur Physischen Geographie und Landschaftsökologie. Vol. 19. RODRIGUEZ, L., HENGL, T. & REUTER, H. I., 2008. Heavy metals in European soils: a geostatistical analysis of the FOREGS Geochemical database. Geoderma. 148. 189 199. SALMINEN, R. et al. (Eds.), 2005. Geochemical Atlas of Europe. Part 1: Background Information, Methodology and Maps. Geological Survey of Finland. Espoo. Soil Map of Europe, Carte des Sols de L Europe, Mapa de Suelos de Europa, 1965. Six Map sheets, explanatory text by R. DUDAL, R. TAVERNIER and D. OSMOND. FAO. Rome. Soil Map of the World. Volume V. Europe, 1:5 000 000, 1981. FAO UNESCO. Rome. Soil Map of the World. Revised Legend, 1988. World Soil Resources Report No. 60. FAO UNESCO ISRIC. FAO. Rome. STREMME, H., 1928. General Map of the Soils of Europe (Ogolna Mapa Gleb Europy). International Society of Soil Science. Warsaw. STREMME, H., 1937. International Soil Map of Europe, 1:2,500,000. Gea Verlag. Berlin. STREMME, H. E., 1997. Preparation of the collaborative soil maps of Europe, 1927 and 1937. In: History of Soil Science: International Perspectives. (Eds.: YAALON, D. H. & BERKOWICZ, S.) 145 158. Advances in Geoecology. Catena Verlag. Reiskirchen, Germany. SZABOLCS, I., 1974. Salt Affected Soils in Europe. 63 p. and 1:1 000 000 scale Map of Salt Affected Soils in Europe. Martinus Nijhoff, The Hague and RISSAC, Budapest. TÓTH, G., JONES, A. & MONTANARELLA, L. (Eds.), 2013a. LUCAS Topsoil Survey. Methodology, Data and Results. JRC Technical Reports. EUR26102 Scientific and Technical Research series. Publications Office of the European Union. Luxembourg. TÓTH, G., JONES, A. & MONTANARELLA, L., 2013b. The LUCAS topsoil database and derived information on the regional variability of cropland topsoil properties in the European Union. Environmental Monitoring and Assessment. 185. 7409 7425. TÓTH, G. et al., 2008a. Updated map of salt affected soils in the European Union. In: Threats to Soil Quality in Europe. (Eds.: TÓTH, G., MONTANARELLA, L. & RUSCO, E.) EUR 23438 EN. 65 77. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. TÓTH, G. et al., 2008b. Soils of the European Union. EUR 23439 EN. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. TÓTH, G. et al., 2013c. Continental scale assessment of provisioning soil functions in Europe. Ecological Processes. (Megjelenés alatt). VÁRALLYAY GY., 1994. Talajvédelmi információs és monitoring rendszer Magyarországon és Európában. Talajvédelmi Alapítvány Kiadványa. 2. (1 2) 29 43. VÁRALLYAY, GY., 2002. Soil survey and soil monitoring in Hungary. In: European Soil Bureau. Research Report No. 9. 139 149. VÁRALLYAY GY., 2012. Talajtérképezés, talajtani adatbázisok. Agrokémia és Talajtan. 61. (online Suppl.) 249 268. VÁRALLYAY, GY. et al., 1994. SOTER (Soil and Terrain Digital Database) 1:500 000 and its application in Hungary. Agrokémia és Talajtan. 43. 87 108. WEYNANTS, M. et al., 2013. European Hydropedological Data Inventory (EU-HYDI). EUR Scientific and Technical Research series 26053. Publications Office of the European Union. Luxembourg.

414 SZEMLE World Reference Base for Soil Resources. World Soil Resources 1998. Report No. 84. Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO. Rome. WÖSTEN, J. H. M. et al., 1999. Development and use of a database of hydraulic properties of European soils. Geoderma. 90. (3 4) 169 185. Érkezett: 2013. szeptember 30. TÓTH Gergely Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Környezet és Fenntarthatóság Intézet, Ispra (Olaszország) Postai cím: TÓTH GERGELY, Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Környezet és Fenntarthatóság Intézet, 21027 Ispra Via E. Fermi 2749 TP 280. Olaszország, E-mail: gergely.toth@jrc.ec.europa.eu