Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei

Hasonló dokumentumok
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

Szerzõ: Vizi István 1

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Kérdőíves megkérdezés Vizafogó lakótelepi parkfejlesztéssel kapcsolatban

A telefonos adatfelvétel első felében, 300 fős reprezentatív, 18 éves vagy idősebb budapestieket magába foglaló minta alapján történt.

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS PANNONHALMA KISTÉRSÉG

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Társadalompolitika és intézményrendszere

Elemzés A gyalogosok közlekedési szokásairól Készítette:

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS ASZÓD KISTÉRSÉG

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása október

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Sokszínű. Élhető. Budaörs.

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)

A termékenység területi különbségei

A magyarok tv-sorozatokkal kapcsolatos preferenciái, sorozatnézési szokásai országos megkérdezés eredményei alapján

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, pp

Kérdések és válaszok az influenzáról

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FEJÉR MEGYE ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez szeptember. Budapest, november

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

Felmérés Biztonsági öves táblák észlelése és hatása Készítette:

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.: PMESTER@DOROG.

Fejér megyei lakossági véleménykutatás a hidegre fordult időjárásról január Gyorsjelentés

Munkaügyi Központja I. NEGYEDÉV

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának évi felülvizsgálata

4. sz. melléklet. Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Bizottság!

TURIZMUSMENEDZSMENT. Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 1 44 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM. 1.

06: :57.57 Hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve november

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

Társadalmi jellemzõk, Társadalmi jellemzõk, Központi Statisztikai Hivatal

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

élelmiszer-vásárlási tudatosság és fogyasztói ellenállásra való hajlandóság

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról március

Gurály Zoltán. A Budapesten elő hajléktalan emberek egészsége február 3.

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

Munkaügyi Központja. Gyır, május

TÁMOP 5.6.1C-11/ azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

SOROKSÁRI IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ PINTÉR ÁDÁM KORNUSZ KFT.

Alba Radar. 17. hullám

Munkába, de hány keréken?

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

Az id skorú emberek halálozásának és megbetegedésének

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A kábítószer-probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése pillér

Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon

Munkaerő-piaci helyzetkép

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE MÁSODIK FÉLÉV

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

A é v v é g é i g s z ó l ó

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Magyar termék megjelölés miatt indított GVH fellépések ismertsége a lakosság körében

Várpalotai droghelyzetkép Kivonat a kutatási beszámolóból-

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének május 12-ei ülésére

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde évi szakmai munkájáról

Készítették: Szerkesztette: A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők!

Átírás:

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Páldy Anna*, Vörös Krisztina*, Antal Z. László** *Országos Közegészségügyi Központ **MTA Szociológiai Intézet

Korábbi, 2005-ös kérdőíves felmérés eredménye A hőhullám okozta káros egészségi hatásokkal és a hőségriadóval kapcsolatos ismeretek felmérése a riadó bevezetésének évében (MediaCenter telefonos kikérdezés) 2500 fős felmérés az 5 legnépesebb magyar városban a 18 éven felüli, telefonnal rendelkező háztartásban élő lakosok körében. A kutatás során minden városban 500-500 főt kérdeztek meg.

A meleggel kapcsolatos ismeretek A meleg káros egészségi hatásai közül átlagosan 1,2-t tudtak mondani; 25% egyet sem, 50% egyet említett. Az iskolázottabb és a 30-59 év közötti válaszadók átlagosan több káros hatást tudtak említeni. A többség szerint hőség idején leginkább az idősek szorulnak segítségre: a válaszadók fele nyilatkozott így, míg a gyerekeket és a betegeket 15-15 százalékuk félti. Az előre megadott lehetőségek közül a legtöbben a vérnyomás panaszokat és a napszúrást említették káros hatásként. A válaszadók 20%-a listában fel nem sorolt hatást mondott: ezen belül leggyakrabban a leégés és a bőrbetegségek merültek fel.

A 2015. évi felmérés elemzése Minden kérdés esetén a válaszokat a válaszadók egyes rétegei szerint elemeztük, azaz az összes válaszadóra vonatkoztatva a férfi és női válaszadók arányában, családi állapot szerint, legmagasabb iskolai végzettsége alapján: lakóhelye szerint. A válaszok százalékos megoszlása minden esetben a saját csoportjukon belüli adott válaszadási arányt jelzi

A válaszadók megoszlása családi állapot és korcsoport szerint A válaszadók megoszlása foglalkozási kategóriák és korcsoport szerint

A válaszadók megoszlása korcsoport és iskolai végzettség szerint: A válaszadók megoszlása végzettség és lakhely szerint:

Hogyan védekezik hőhullámok alatt Több folyadék fogyasztása: férfiak 44,6% - nők 55,4% >60 évesek 90,6%-a míg az ennél fiatalabbak 91-95% Családi állapot szerint 90-95% között jelezték, hogy többet isznak, a legalacsonyabb arányban az elváltak és házas, de különélők. Iskolai végzettség szerint legalacsonyabb végzettségűek (90,7%) diplomások 98%-a

Mechanikusan hűtöm magam, többet zuhanyozok férfiak 47%-a, nők 61%-a >A 60 év felettiek csak 47% a többi korcsoport 56%-58% Családi állapot szerint 50% legnagyobb arányban az elvált vagy házas, de különélő csoport 62% legkisebb arányban az özvegyek 45,5% Iskolai végzettség szerint a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők 48%-a, míg a másik három csoport 55-57%-a

Mechanikusan védi a lakást (redőny, napernyő): férfiak 40,3%, nők 59,7% > 60 év felettiek (70,2%), a többi korcsoportban 51-62% volt az arány Családi állapot szerint minden csoportban a válaszadók több mint fele védi a lakását mechanikusan, legmagasabb arányban (75%) az özvegyek legalacsonyabb arányban az élettársak (53%). Iskolai végzettség szerint viszont érdekes csökkenő tendenciát figyelhetünk meg:

Légkondícionálót, klímaberendezést használok férfiak 9,8%, nők 5,4%. Korcsoport szerint: legnagyobb arányban a 30-39 évesek (9,5%) 40-49 évesek (9,3%). Családi állapot szerint házasok 10,3%, az özvegyek (2,7%). Iskolai végzettség szerint: minél magasabb a végzettség, annál nagyobb az arány legmagasabb diplomások között (20,4%) település típus szerint legnagyobb arányban a budapestiek rendelkeznek légkondícionálóval (13,8%), legkisebb arányban a városokban (5,4%).

Elmegyek a strandra, vízpartra férfiak 11,2% nők 9,8%-a Korcsoportonként: 18-29 évesek 31%, 30-39 évesek 18,8%-a, többi korcsoport csak 4-5%-ban. A strandolók legnagyobb aránya budapesti- 17,7% legkisebb aránya városban lakó - 8,9% Családi állapot szerint nőtlenek 24,5%-a, özvegyek 2,1%. A strandot, vízpartot felkeresők aránya iskolai végzettség szerint (%):

Hűvös helyre megyek Férfi 58% nők 42% Családi állapot szerint az egyedülállók és az élettársi kapcsolatban élők (16,8%-21,8%), a házasok és az özvegyek és az elváltak 10% Iskolai végzettség szerint a legmagasabb végzettségűek legkisebb arányban (7,9%), 8 általánossal vagy kevesebbel rendelkezők a legnagyobb arányban (14,8%). A szakmunkás vagy érettségi képesítéssel rendelkezők 13%-a A városok, községek lakosainak 15%-a, budapestiek 7,5%-a

Nem csinálok semmit férfiak 11,8%- nők 9,4% Az életkor növekedésével nő az arány, 30-49 éves korosztály közel 8%-át jelenti, az 50-59 évesek 10,8%-át, 60 éven felülieknél 15,5%. A passzív válaszok aránya hőhullám idején családi állapot szerint (%) A legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők 16,2%- a diplomások 6,5%. Nem tesz semmit a hőség enyhítésére válaszadók aránya nem és a hőség tűrése szerint (%): férfi nő nem csinálok semmit nem csinálok semmit a hőséget \ Ön személyesen mennyire viseli jól? Nagyon rosszul Rosszul Semlegesen jól Nagyon jól 10,3% 11,0% 14,3% 5,4% 16,7% 8,8% 9,5% 10,9% 6,4% 33,3%

Nem csinálok semmit Az egészséggel kapcsolatos témák iránt inkább nem érdeklődök 14,4%-a, egyáltalán nem érdeklődök 15,3%-a nagyon érdeklődök 13,4% Az egészségi állapotukat nagyon rossznak tartók 25%-a vallotta, hogy nem védekezik semmilyen formában a hőség ellen, miközben kimagaslóan nagy arányban (46,4%) ők viselik nagyon rosszul a hőséget. Az élettel való elégedettséggel párhuzamosan nő azok aránya, akik valamilyen formában védekeznek a hőség ellen, legelégedetlenebbek 14,6%-a marad passzív hőség esetén.

Mit tesz az erős UV sugárzás ellen Lehetőleg zárt helyen tartózkodom férfiak 59,2% nők 72,5% Korcsoport: legfiatalabbak 58,2%, 60 éven felüliek 71,3% Családi állapot szerint a válaszadók több mint 60%-a, az özvegyek 73,5%. Az iskolai végzettség 8 osztály vagy kevesebb 62,9% Diplomások 69,4%

Ha szabadban vagyok, akkor árnyékos helyet keresek férfiak 68,8% nők 72%. Korcsoport: 50-59 éves korcsoport 62-77%, 60 év felettiek 70%-a. A családi állapot szerint 60% felett. Iskolai végzettség legalacsonyabb végzettségűek 65,2% többi csoportban 71-72%

Megfelelően felöltözöm férfiak: 26,6% - nők 20,4%. Korcsoport: 30-39 évesek 27,8%, >60 év felettiek 26,4%. A családi állapot szerint általában 20% Iskolai végzettség Legnagyobb arány: szakmunkások 27% legkisebb arányban a diplomások 17,6%

Napvédő krémeket használok férfiak 18,5% - nők 30,6% Korcsoport: A kor növekedésével a használók aránya csökken, a legfiatalabb korcsoport 39,3%-a, 60 év felett 13,6%. Iskolai végzettség szerint Családi állapot szerint legnagyobb arányban a nőtlenek (37,7%), legkisebb arányban az özvegyek (16,2%) A település típus szerint a városokban és községekben 27% Budapesten 19,4%.

UV védő fóliát tettünk a szoba ablakára A települések szerint: Budapest 0% városokban 1,2% községekben 2,5% Érettségivel rendelkezők: 1,7% Gépkocsi ablakra Budapestiek: 4,4% Iskolai végzettség szerint Diplomások: 6,5% UV védő ruházat: Korcsoport: 30-39 évesek 5,1% Szakmunkások 4,% Megyeszékhelyen élők 3,8%

Nem teszek semmit erős UV sugárzás idején A nem védekezők aránya: férfiak 9,4% - nők 5,8%. A hőség ellen semmilyen formában nem védekezőkhöz (arányuk az összes megkérdezett között 10,4%) képest kisebb arányban (7,8%) nem védekeznek az UV sugárzás ellen. Az összes megkérdezett 2,9%-a mondta azt, hogy sem az UV sugárzás, sem a nagy meleg ellen nem védekezik. Nem védekezik semmilyen módon az UV sugárzás ellen nem csinálok semmit nagy hőség idején említi nem említi említi 38% 8,2% nem említi 62% 91,8% Az UV sugárzás ellen nem védekezők aránya iskolai végzettség szerint (%): 8 általános osztály vagy kevesebb szakmunkáskép ző érettségi vagy érettségi utáni szakképzés 16,7 5,8 5 1,9 főiskolai vagy egyetemi diploma

Összefoglalás A hőséget a válaszadók nagy része rosszul viseli elsősorban a vidéken élők. A hőség elviselése az életkorral egyre nehezebbé válik, az iskolai végzettséggel arányosan könnyebb, ami azt mutatja, hogy az alkalmazkodás bizonyos formái a végzettséggel arányosan változnak. A szabadban végzett munka ideje alapján az 1-2 órát szabadban dolgozók jelezték a legnagyobb arányban (19%) hogy rosszul tűrik a meleget. A hőséghez való alkalmazkodás olyan elemei, amelyek elméleti ismereteken, attitüd változtatásokon alapulnak, elsősorban a magasabb iskolai végzettségűek körében gyakoribbak, míg a technikai alapú változtatások inkább a szakmunkás, érettségihez kötött felsőfokú végzettséghez kötött.

A hőség hatásainak csökkentése szempontjából elsősorban a folyadékfogyasztás a fontos: sajnos ezt a védekezési módot csak a válaszadók fele emelte ki, hasonló arányban szerepelt a mechanikus hűtés is. A lakás árnyékolását a kérdezettek fele, kétharmada jelezte. Összességében légkondicionáló berendezéssel a kérdezetteknek kb. 10%-a rendelkezik, elsősorban a megyeszékhelyeken és Budapesten.

Az egyéb védekezési módokat tekintve strandra is 10% megy el, elsősorban a fővárosiak. Hűvös helyen a városok, községek lakosainak 15%-a, míg a budapestiek 7,5%-a jelezte, hogy tartózkodik. A válaszadók 10%-a semmit sem tesz a hőség ellen, elsősorban a megyeszékhelyek és községek lakóira volt jellemző ez a válasz. A passzív választ adók megoszlása is érdekes: a férfiak 10%-a nem tesz semmit azok közül, akik nagyon rosszul tűrik a meleget, míg a nők 8,8%-a. Családi állapot szerint az özvegyek a legpasszívabbak, 16%-uk nem tesz semmit a meleg ellen.

Az erős UV sugárzás ellen a lakosok kétharmada védekezik. Elsősorban igyekeznek zárt helyen tartózkodni, illetve a szabadban árnyékba húzódni. A megfelelő ruhaviselést a válaszadók egynegyede jelezte. A napvédő krémeket a nők egyharmada használja, a férfiak sokkal kisebb (18,5%) arányban. Ki kell emelni, hogy a napvédő krémek használata erősen összefüggött az iskolai végzettséggel. Az UV védő fóliát, ruhát még nagyon kevesen viselnek. lakásablakokon még alig terjedt el, csupán 1-2%-ban.

Következtetés A lakosság egy része már sok mindent tesz, időt és pénzt is áldoz az alkalmazkodásra. Vannak azonban olyan területek, amelyeken a lakosság nem tud változtatni. Ezen területeken a lakosság, az önkormányzatok és a kormány együttműködésére lenne szükség.

Köszönöm a figyelmet!

Háttér információ A jelen elemzés az EMMI és az MTA Szociológiai Kutatóintézetének támogatásával készült kérdőív egyes kérdéscsoportjaira vonatkozik. Az elemzett válaszok a lakosság általános egészségi állapotára, a hőséggel, UV sugárzással kapcsolatos ismereteire, a riasztások alatti viselkedésükre vonatkoznak.

UV védő fóliát tettünk a szoba ablakára községekben 2,5% férfiak 1,6%- nők 0,9%. Korcsoport 18-29 évesek 0% többi korcsoportban is csak 1-2 válasz A családi állapot szerint házasok 2,2%-a, többi csoport 0-0,7% Iskolai végzettség 8 általánossal rendelkezők 1,9%-a érettségivel rendelkezők 1,7%-a Diplomás 0% A települések szerint: Budapest 0% városokban 1,2%

UV védő fóliát tettünk a kocsi ablakára férfiak 3,1% - nők 1,4% Korcsoport Legfiatalabbak 4,9% 60 év felettiek 1,1% Családi állapot házas, de különélők, és az özvegyek 0% nőtlenek 4,5% házasok 2,4%-a A kocsi ablakán UV védő fóliát használók aránya település típus szerint (%): megyeszékhely város község Budapest 1,3 0,6 3,1 4,4 Iskolai végzettség szerint: (%) 8 általános osztály vagy kevesebb szakmunkásképző érettségi vagy érettségi utáni szakképzés 1 1,8 2 6,5 főiskolai vagy egyetemi diploma

Erős napsugárzás Az erős napsugárzást általában nehezen tűrik a kérdezettek, a férfiak kissé nagyobb arányban jelezték ezt. Az életkorral egyre nő a nehezen viselők aránya, Családi állapot szerint a kérdezettek egyharmada, fele tűri nehezen az erős napsütést. Iskolai végzettség szerint az alacsony végzettségűek panaszkodtak leginkább. A szabadban végzett munka szerint (a hőség elviseléséhez nagyon hasonlóan) azok tűrik legkevésbé az erős Napot (egyharmaduk), akik 1-2 órát dolgoznak kültérben. A napsütés erősségének változásával kapcsolatban a vidéken élők nagy többsége véli úgy, hogy az utóbbi években sokkal erősebben süt a Nap

UV védő anyagból készült sapkát/ruhát hordok férfiak 4,5% - nők 1,8% Korcsoport: 30-39 évesek 5,1%, >60 év 1,9%. Családi állapot nőtlenek 4,6%, házasok 3,7%, özvegyek 0,7% Iskolai végzettség Szakmunkások 4,6% érettségivel rendelkezők 2,8%. Település tipus megyeszékhelyeken 3,8% községekben 4,7%