PRECÍZIÓ S NÖVÉNYVÉDELEM, M IN T ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA? TAKÁCSNÉ GYÖRGY KATALIN dr. ÖSSZEFOGLALÁS A multifunkcionális mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés számtalan kérdést vetnek fel, feladatot adnak amellyel napjaink gazdálkodói szembetalálják magukat. Ezek közé tartozik a környezet terhelésének a csökkentése úgy, hogy közben a mezőgazdasági üzem hatékonyan legyen képes gazdálkodni. Az elmúlt évtizedben a fejlett országok agrárgazdaságában egyre erőteljesebbé vált a kemikália, és ezen belül a növényvédőszer használat csökkentésének igénye. Ennek megfelelően kell kialakítani az egyes üzemek, valamint a nemzetgazdaság gazdálkodási stratégiáit. Az OECD országokban széles körű kutatás folyik a növényvédőszer használat kockázat csökkentésének Ökonómiai következményei mérésére üzemi, ágazati és nemzetgazdasági szinten. Jelen tanulmány - modellszámítások alapján - értékeli a precíziós növényvédelem, mint gazdálkodási alternatíva jövedelemtermelő képességét. A műtrágya, vetőmag hely specifikus felhasználás mellett a növényvédőszer használat táblán belüli, területi felvételezéseken alapuló, célzott kijuttatása egyrészt jelentős költségmegtakarítást eredményez(het) az üzem számára, másrészt elkerülhető az ökoszisztéma felesleges terhelése. A SZIE GTK Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaságában korábbi években folytatott precíziós gazdálkodás alapján levont következtetések számszerűsítése révén kapott eredmények alapján javaslatokat tesz olyan intézkedésekre, amelyek segítségével kompenzálhatók az üzemek átállási veszteségei, megteremtve azok érdekeltségét a csökkentett növényvédőszer felhasználásban. A modellszámítások segítségével lehetőség nyílik a növényvédőszer használat kockázat csökkentés gazdasági hatásának értékelésére üzemi szinten magyarországi viszonyok között. ELŐZMÉNYEK A fejlett gazdaságú országokban napjainkra átértékelődött a mezőgazdaság szerepe, és már nem elsődlegesen az előállított termékek mennyiségének növelése a cél. Ugyanakkor egyre erőteljesebbé vált a kemikália (műtrágya, növényvédőszer) használatból eredő kockázatok csökkentésének igénye. Külön vizsgálati terültet jelent a peszticid használat kockázatot csökkentő programok ökonómiai hatásainak vizsgálata. Az elmúlt években több OECD rendezvényen foglalkoztak ezzel a témával. Az első rendezvényt 1995-ben tartották, a Növényvédőszer kockázat csökkentés (Pesticide Risk Reduction) címmel. A következő tanácskozást 1 A kutatás részben az FVM K+F-76 kutatási tém a támogatásával készült.
GAZDÁLKODÁS, XLVIi. évfolyam 3. sz. 19 1998-ban rendezték meg az Integrált növényvédelem és kockázat csökkentés (Integrated Pest Management and Pesticide Risk Reduction) címmel. Ezt követte 2001 novemberében megrendezett tanácskozás, melynek témája A növényvédöszer kockázat csökkentés ökonómiája (Workshop on the Economics o f Pecticide Risk Reduction in Agriculture) volt. Az üzemi szintű elemzések alapja az ökonómia azon tétele, miszerint egy változtatást -je le n esetben a precíziós gazdálkodásra való áttérést - akkor szabad megvalósítani, amennyiben az jövedelem csökkenés nélkül megvalósítható, más szóval az átállás megéri az üzemnek. Ahhoz, hogy az áttérés megtérülését vizsgálni lehessen, szükség van a növénytermelésen belül annak a meghatározására, hogy mely növények esetén alkalmazható az eljárás, mekkora többletköltséget, illetve költségmegtakarítást eredményez, és a hozamra gyakorolt hatás révén hogyan módosítja a korábbiakhoz képest az elérhető termelési értéket, végső soron hogyan alakítja a fedezeti hozzájárulást, valamint a beruházási többletköltséget. A cikkben ennek a számszerűsítésére történik kísérlet. BEVEZETÉS A fenntartható mezőgazdaság alapvető feladatai közé tartozik, hogy adott ökológiai és társadalmi feltételek mellett megtalálja és alkalmazza azokat a technológiákat, eljárásokat, amelyekkel egyidejűleg válik megvalósíthatóvá a környezet fenntartása és a gazdaságos termelés (Láng - Csete, 1992). Az elmúlt évszázad második felében megváltozott a mezőgazdaság szerepe, előtérbe kerültek olyan, korábban nem az agráriumhoz kötődő feladatok, mint a falusi turizmus, népességmegtartás, környezetvédelem. Ezzel egyidejűleg, a mezőgazdaság támogatottságának általános csökkenése mellett kell megteremteni az árutermelés gazdaságos feltételeit. Mindez azt jelenti, hogy a különböző régiókban, eltérő birtokstruktúra és eltérő termelési szerkezet mellett kell egyidejűleg biztosítani a mezőgazdaságból élők - legalább átlagos színvonalú - megélhetését, a környezet fenntartását (biodiverzitás megőrzését), a felhasznált mesterséges anyagok (kemikáliák) mennyiségének ésszerű csökkentését és még számos társadalmi funkciót is A növényvédőszer használat optimalizálás, vagy más gazdálkodási stratégia értékelése megközelíthető a megmentett termés és a többlet költségek közötti összefüggés alapján (Berzsenyi, 1978, Takácsné, 1991). Azonban meg kell vizsgálni, hogy üzemi szinten melyek azok a hatások, amelyek befolyásolják a termelőt a - direkt és indirekt - növényvédelmi eszközök használatával kapcsolatos döntéseiben. Elsődlegesen itt a kötelező előírásokra, valamint azon lehetséges támogatási formákra kell gondolni, amelyek segíthetik az egyes alternatív gazdálkodási stratégiák értékelését. A növényvédőszer optimalizálás alapelveivel foglalkozó ökonómusok többek között üzemi, ágazati és nemzetgazdasági szinten vizsgálják a növényvédőszer használat csökkentés gazdasági hatásait. Ahhoz, hogy érdemi peszticid felhasználás csökkentésre kerüljön sor a fejlett országokban, elsődlegesen a termelés racionalizálását kell megteremteni, kialakítva ezzel az optimális kemikália felhasználást, a természeti, humán és társadalmi kockázat csökkentésre. Egy Dániában lefolytatott, több éves adatgyűjtésen alapuló értékelés megállapította, hogy a nemzetgazdasági szinten az igen magasnak tekinthető dán kemikália felhasználási szint egyharmados csökkentése az elmúlt évtizedben lényegében nem csökkentette a gazdálkodók jövedelemszintjét, nem volt szükség termelői jövedelem kiegészítésre (0rum et ál., 2001). Schmitz és Brockmeier Németországban elemezte az adók (zöld-adó) növényvédő
20 TAKÁCSNÉ: Precíziós növényvédelem - új stratégia szer használatra gyakorolt hatását. Az első eredmények szerint össz társadalmi szinten az adó bevezetésének idejében többletköltségekkel kell számolni, elsődlegesen a termelői jövedelem kiesés kompenzálása miatt (Schmitz et al., 2001). Magyarországi körülmények között még nem készültek vizsgálatok a növényvédő szer felhasználás megváltoztatásának gazdasági hatásairól, ugyanakkor a nitrogén felhasználással kapcsolatos gazdasági következményekről születtek tanulmányok. (Illés - Kohlhéb, 1999.) Hosszabb távon a gazdaságok számára megkerülhetetlen feladat olyan gazdálkodási stratégia kialakítása, amely figyelembe veszi a fentebb felsorolt szempontokat is. Az első feladat tehát annak meghatározása, hogy milyen változatok léteznek a csökkentett kemikália felhasználásra alapozott technológiák alkalmazására, melyek a következő irányzatokkal írhatók le: - az általában vett kemikália felhasználás csökkentése, - integrált növénytermelési rendszerek alkalmazása, - organikus gazdálkodás, - precíziós gazdálkodás bevezetése a növényvédő szerek racionális felhasználása elősegítésére, - kemikália felhasználás teljes tiltása. A gazdaságok részére azonban csak azok a változatok jelentenek tényleges stratégiát, amely mellett úgy tudnak gazdálkodni, hogy méretük, eszközellátottságuk, termelési szerkezetük, termelési színvonaluk - figyelembe véve az esetleges támogatásokat is - biztosítja az életképességüket (Takácsné, 1995). Életképesség alatt azt kell érteni, hogy a gazdálkodást, amely biztosítja a benne résztvevők átlagosnak tekinthető jövedelem szintjét, valamint a befektetett tőke megtérülését is. Ezek alapján szükséges a lehetséges stratégiák üzemi szintű Ökonómiai elemzése. A növényvédelem vállalati szerepével kapcsolatban két tényezőt kell kiemelni, mégpedig azt, hogy alapvető ráfordítás-hozam kapcsolatot alakító technológiai elemről van szó, amely egyben a hozam bizonytalanságot is csökkent(het)i. így megítélésekor nem mindig alkalmazható kizárólagosan a marginális ökonómia elve. Kérdésként merül fel a precíziós gazdálkodással kapcsolatban továbbá, hogy mennyibe kerül az átállás, miből és ki finanszírozza a költségeket, valamint milyen jövedelem változást jelent a termelő számára? HIPOTÉZIS A precíziós gazdálkodás olyan új gazdálkodási stratégiát jelent a növénytermelésben, amely lehetővé teszi a termelő számára a mikro-termőhelynek megfeleltetett technológia megvalósítását, elsődlegesen a kemikália felhasználás vonatkozásában. Mindez a környezet kisebb mértékű terhelése mellett a termelő számára a gazdaságosabb termelés lehetőséget is biztosít (Czinege, 2002; Székely és munkatársai, 2000, Takács-György et al, 2002). A kutatás során alapvetően abból indultam ki, hogy a közeljövő termelői számára az egyik lehetséges gazdálkodási alternatíva lesz a precíziós gazdálkodás. Meg kell vizsgálni, hogy ez a vállalati stratégia mennyiben illeszthető be a fejlett országok azon törekvésébe, hogy a felhasználásra kerülő kemikália mennyiségét radikálisan csökkenteni kell. Megválaszolandó kérdésként a következők merültek fel: Hogyan kapcsolható össze, ha öszszekapcsolható, a precíziós gazdálkodás a fent megfogalmazott jövővel? A precíziós gazdálkodás lényege, hogy a növénytermelés során az adott tábla tulajdonságaihoz (tápanyagtartalom, tápanyag feltáró képesség), a növényállomány fejlettségéhez (tőszám, beállottság), valamint a károsító szervezetek (gyomborítottság, fertőzöttség), az időjárás és várható alakú-
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 21 lása (fertőzés dinamikája) ismeretében történik az eltérő táblarészeknek megfelelően a célzott kezelés. Mindez azt jelzi, hogy a tényleges helyzetnek megfelelően annyi kemikália kerül kijuttatásra, amely az elvárt hozam realizálásához szükséges. Ennek alapja a kárküszöb-elv gyakorlati alkalmazása. Mindez azonban inkább je lenti az integrált növénytermelés egyik speciális megvalósítási alternatíváját, csökkentve a környezetbe feleslegesen kikerülő kemikáliákat, mint a tényleges felhasználás csökkentését. Másik részről meg kell je gyezni, hogy ez olyan technikai hátteret - a precíziós gazdálkodásra alkalmas eszközök meglétét - követel meg a termelőtől, amit csak meghatározott gazdasági fejlettség (tőke) és méret mellett lehet megvalósítani. Lehet-e mérni, és ha igen, milyen módszerrel üzemi - tábla - szinten a kemikália felhasználás csökkentés gazdasági hatását a precíziós gazdálkodás során? Kiindulópont volt, hogy ennek mérésére - elméletileg - alkalmas eszköz a fedezeti hozzájárulás változásának figyelemmel kísérése a korábbi gazdálkodási és a precíziós gazdálkodás adatai alapján. ANYAG ÉS MÓDSZER A precíziós gazdálkodás modellezésére a SZIE GTK Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság elmúlt évekbeli növénytermelési adatait használtam fel. A gazdaság 255 hektáron működik, fő termelési irányát a 110 tehénből álló tejtermelő tehenészet határozza meg. A termelési szerkezetben a következő fő növények találhatók meg, több év átlagában: őszi búza, napraforgó, szemes kukorica, silókukorica, lucerna, legelő. A szántóföldi növények közül a precíziós gazdálkodás lehetősége adott az őszi búza, a szemes kukorica, a napraforgó és a silókukorica növények esetén. A növényvédelem vállalaton belüli szerepének megítélésekor egyidejűleg két szerepére kell rávilágítani: egyrészt a termelés során alapvető ráfordítás-hozam kapcsolatról van szó, amelynek megítélésekor az ökonómiai kárküszöb elvből kell kiindulni, másrészt nem elhanyagolható a szerepe a hozam bizonytalanság csökkentésében. A növényvédőszer használat csökkenése nehezen kezelhető, mert konkrét adatok még nem állnak rendelkezésre üzemi szinten arra vonatkozóan, hogy a felvételezések eredményének betudhatóan, átlagosan mekkora területen lehet például elhagyni a vetésfehérítő vagy a vetési bagolylepke elleni védekezést az őszi búzában. További problémát jelenthet, hogy a termelő vállalja-e, hogy nem védekezik preventív módon a napraforgóban a szürkepenészes tányérrothadás ellen, hanem inkább a kórokozó tényleges fellépésekor, a felvételezés alapján dönt a védekezésről. (Itt kell megemlíteni a prevenció ökonómiai alapját, miszerint a kórokozó elterjedése és a kártétel növekedése nagyobb gyérítő hatással rendelkező eljárás alkalmazását teszi szükségessé, ami általában költségnövekedéssel jár a korábbi növényvédelmi eszközhöz képest.) Leginkább a gyomnövény felvételezés technikai háttere adott a légi felvételezésen alapuló térinformatikai értékelésekkel. M a Magyarországon a búza állományok átlagos vegyszeres gyomirtása 75-80%-os, míg ez az érték 10-20% az Egyesült Államokban és 40-60% Nyugat-Európában. A búza állomány gyomfelvételezésén alapuló precíziós gyomirtással jelentősen csökkenteni lehetne a kezeléseket, építve a kultúrnövény természetes gyomelnyomó képességére, ami azonban csak a sűrű térállású kultúrákban lehet alternatíva (Reisinger et al 2002) A modellezés során meghatározásra került a fenti növények többletköltség, többlet
22 TAKÁCSNÉ: Precíziós növényvédelem - új stratégia termelési érték alakulása, majd ez alapján a fedezeti hozzájárulás értéke. A modell kialakítása előtt meg kellett határozni azokat a technológiai pontokat, amelyeknél eltérés keletkezhet a precíziós gazdálkodás és a konvencionális gazdálkodás költségei között. A modellezés során az eredeti technológiához képest kerültek kiszámításra az egyes technológiai változatok, amelyekben a változó paraméterek a fenti értékhatárokon belül kerültek kiválasztásra. Az 1. táblázatban megadott eltérés intervallumokat és irányok - konkrét adatok hiányában - a modell kiindulópontjának tekintetűk, amelyek természetesen korrekcióra szorulnak a későbbiekben. 1. táblázat Precíziós gazdálkodás növényvédelemmel kapcsolatos költség eltérései a konvencionális gazdálkodáshoz képest Elem Többlet költség / költség megtakarítás Mértéke (%) " Vetőmagköltség => minőségi paraméterek + 0-5% Tápanyagellátás => többlet műtrágya + 5-15% => műtrágya megtakarítás2-0-25% Növényvédő szer => hatékonyabb szer + 0-20% => megtakarítás - 0-40% Talajmunkák => nincs - Vetés => elhanyagolható - Növényvédelem => többlet bejárás miatti többlet költség + 0-35% => többletköltség (precíziós eszköz) + 0-5% Betakarítás => többlettermés miatti többlet költség + 4% Hozam => többlet hozam + 10-15% => minőség + 0-15% 2 A modellben csak az az eset kerül bemutatásra, amikor a precíziós gazdálkodás célja az egyes területeken realizálható többlethozam elérése, tehát feltételeztük, hogy a korábbi technológiának megfelelően a tábla teljes területre kijuttatásra kerül a műtrágya. EREDMÉNYEK A precíziós gazdálkodás költségeinek alakulását az őszi búza ágazat esetén az eredeti technológiához képest a 2. táblázat adatai szemléltetik abban az esetben, amikor alapvetően vegyszer és védekezés szám megtakarítás érhető el a precíziós gazdálkodás során. Mint látható, a modellben szereplő feltételezések elfogadása esetén a precíziós növényvédelemmel 6790 Ft/ha fedezeti hozzájárulás többletet lehet realizálni. Ez 17,6%-os többletet eredményez a hagyományos technológiához képest. A kapott eredmény értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a költség megtakarításokkal szemben előfordul(hat), hogy a növényvédelem megvalósításakor esetleg többször kell a táblát bejárni és kezelni egyes részeit, mint a hagyományos gazdálkodásnál, vagy esetleg a kórokozó elterjedtségének függvényében drágább szerrel lehet csak a védekezést megvalósítani. így olyan eset is előfordulhat, amikor a precíziós növényvédelem - azonos hozamszint mellett - többletköltséget jelent az üzem számára. Modellszámításaink szerint a fedezeti hozzájárulás csökkenése akár 12 000 Ft/ha is lehet, míg a többlet fedezeti hozzájárulás legmagasabb értéke 18 450 Ft/ha volt.
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 23 2. táblázat Fontosabb technológiai elemek eltérő költségei a precíziós gazdálkodás során a növényvédelem m el kapcsolatban Eredeti technológia költsége Megváltozott technológia Technológiai elem költsége (Ft/ha) (Ft/ha) Vetőmagköltség 14 750 +2 950 Tápanyagellátás 17 190-5 040 Növényvédő szer 5 304 +1 200 Talajmunkák Vetés Növényvédelem 4 600-2 300 Tápanyagellátás'* Betakarítás 10 500-1 000 Hozamérték változás +11 000 Fedezeti hozzájárulás (FH) 38 426 45 216 Jelen kalkulációban nem szerepelnek a tápanyagellátással kapcsolatos költségeltérések. KÖVETKEZTETÉSEK A precíziós gazdálkodás növényvédelmi összefüggései kevésbé kidolgozottak jelenleg, mint a tápanyagellátás területéé. Sok esetben még a technikai háttér is hiányzik, a károsító szervezetek jelentős többségének mérésére szolgáló eljárások nem kidolgozottak. Mégis foglalkozni kell azokkal a költséget, hozamot és ez által a jövedelmet befolyásoló hatásokkal, amelyek a jövő gyakorlatában megjelennek, és végső soron a terület egységre vetített növényvédőszer felhasználás csökkentését eredményezik. Véleményem szerint van létalapja a növényvédelmi tevékenységek precíziós alapokra történő átállításának, azonban ennek nemcsak a szükséges technikai (gépi, érzékelési) háttér megléte az előfeltétele, hanem az is, hogy a technológia kidolgozója és az alkalmazója is figyelembe vegye, hogy a károsító szervezetek biológiai szervezetek, ismerni kell fejlődésük és kártételük változásának tendenciáját, gyorsaságát és a különböző fejlődési fázisokban alkalmazható peszticideket is. Ennek hiányában, a gyakorlatban több kárt, mint hasznot lehet elérni a precíziós gazdálkodás során. M indez a szakértelem fontosságára hívja fel a figyelmet. Összegezve megállapítható, hogy - a precíziós gazdálkodás a növényvédőszer felhasználás racionalizálásának lehetséges eszköze; - megfelelő technikai háttért (érzékelő eszköz, kijuttató eszköz) igényel; - fontos a szakértelem (növényegészségügyi) és a pontosság (kijuttatás precizitása ); - az üzemi szintű eredményre gyakorolt hatása 0-40% költségmegtakarítás lehet, ami azonban együtt járhat akár 0-25% költségnövekedéssel; - a kevesebb vegyszer felhasználás nem jelent minden esetben jövedelemnövekedést. Végül, de nem utolsó sorban fel kell tenni azt a kérdést, hogy ki viselje a peszticid csökkentés terheit? A többlet terhet egyrészt a megváltoztatott termelés technológiából adódó többletköltségek jelentik, ami a számítások alapján az esetek
24 TAKÁCSNÉ: Precíziós növényvédelem - új stratégia többségében fedezésre kerül a precíziós gazdálkodásból adódó többlet értékből. (A m odellszám ításokban többletként csak a m ennyiségi többletből (hozam növekedés) eredő többletérték került be. Későbbiekben foglalkozni kell a precíziós gazdálkodás azon következm ényével, hogy a termés m inőségi param étereinek javulása révén is lehet többlet árbevételt realizálni.) N a gyobb gondot jelent, hogy a precíziós gazdálkodásra való átállás eszközei miatti többlet beruházási költségeket az üzemek a m agyarországi körülm ények között csak korlátozott m értékben képesek vállalni. A precíziós gazdálkodásra való átállás m egtérülése - korábbi m odellszám ításaink alapjá n - 8-10 évre tehetők, ami a mai magyarországi körülm ények között m egkérdőjelezi a megtérülést. A precíziós gazdálkodás széles körű elterjesztése nem nélkülözi az állami szerepvállalást. A támogatási rendszer beruházás ösztönző elemeként többlet támogatásban javasolt részesíteni azokat a beruházásokat, amelyek alkalmasak a precíziós gazdálkodásra történő átállás megvalósítására. FORRÁ SM UNKÁK JEGYZÉKE (1) Berzsenyi Z.: A növényvédelem ökonómiai effektivitása és jelentősége a védekezési rendszer optimalizálásában. Növényvédelem, XV. évf. 1. sz. Budapest. 1978. 1-8 pp. - (2) Czinege E.: A precíziós növénytermesztés tapasztalatai (1-3). Gyakorlati Agrofórum. 2002. 13. évf. 5. sz. 67-68 pp., 6. sz. 47-48 pp., 7. sz. 9-10 pp. - (3) Illés B. Cs. -Kohlheb N.: Az adók szerepe a környezetpolitikában. Gazdálkodás, XLIII. évf. 2. sz. Budapest. 1999. 55-64 pp. - (4) Láng I. - Csete L.: Az alkalmazkodó mezőgazdaság. 1992. Budapest. Agricola Kiadó és Kereskedelmi Kft. 210 p. - (5) 0rum, J. E. - Jorgensen, L. N. - Jense, P. K.: Farm economic consequences o f a reduced use of pesticides in Danish agriculture. OECD Report on Pesticide Risk Reduction. 2001. Copenhagen - (6) Reisinger P. - Lehoczky É. - Kőmíves T. - Nagy S.: Az őszi búza gyomirtásának tervezése térinformatikai módszerekkel. XXIX. Óvári tudományos Napok. 2002. Konferencia CD - (7) Schmitz, P. - Brockmeier, М.: Sectoral and ecnomy-wide effect of a ban or a tax on chemical inputs in German and European agriculture. OECD Workshop on Pesticide Use Risk Reduction., Coppenhage. 2001. Workshop-report. - (8) Székely, Cs. - Kovács, A. - Győrök, В.: The practice of precious farming from an economic point of view. Gazdálkodás. 2000. English Special Edition. 1. 56-65 pp. - (9) Takácsné Gy. K.: Néhány gondolat a növényvédelemmel kapcsolatos tevékenységek Ökonómiai értékeléséről és értékelhetőségéről. Növényvédelem, XXVII. évf. 1. sz. Budapest. 1991. 7 p. - (10) Takácsné György K.: A családi gazdaságok méretére ható tényezők vizsgálata, különös tekintettel a növénytermesztés gépesítésére. Kandidátusi értekezés. MTA Agrárökonómiai szakbizottság. Budapest - Gödöllő, 1995. 179 p. - (11) Takács-György, K. - Győrök, B. - Kovács, A.: The effects of precision farming on the use o f chemicals. 10th EÁAE Congress. Zaragoza, 2002. Congress CD.
92 PRECISIO N PLANT PR O TECTIO N AS AN ALTERNATIVE STRATEGY O F FARM ING By: Takácsné György, Katalin Multi-functional agriculture and sustainable development are raising a lot of questions and giving a number of tasks farmers o f these days have to face. One o f them is the reduction o f environmental pollution in a way permitting farms still to work efficiently. In advanced countries the requirement of reducing the application o f chemicals in agriculture, including pesticides, has become more and more intense throughout the previous decade. Strategies of farms, and national economy as a whole, had to be shaped accordingly. Comprehensive research is carried out in OECD countries in the field of the evaluation of economic effects of the reduction o f hazards deriving from pesticide application on the level o f farms, sectors, and national economy. The present paper, based on model calculations, contains the evaluation o f the income producing ability o f precision plant protection as an alternative strategy o f farming. If, in addition to the specific use o f fertilisers and seed, pesticides are applied in a directed way, i. e. on the basis o f plot/area survey, farms may obtain considerable cost reduction, on the one hand, and avoid excess burdening o f the ecosystem, on the other. Precision farming had taken place in earlier years in the Experimental and Model Farm o f the Agricultural Faculty
GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 3. sz. 93 o f Saint Stephen University. On the basis of quantification of conclusions drawn from its results measures are suggested enabling farms to compensate their switch-over losses and to become interested in the reduction o f pesticides used up. Model calculations also enable economic effects of the reduction of hazards deriving from pesticide application to be evaluated on farm level under the conditions of Hungary.