Előzetes Akcióterületi Terve

Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 2014 Készítette: RVI Magyarország Kft. Verziószám: Szeged_ELI_EATT_v11 1

Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 1. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ILLESZKEDÉSE SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ... 5 1.1. Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása... 5 1.1.1. A középtávú célrendszer bemutatása... 5 1.1.2. A városrészi szintű célok meghatározása... 14 1.1.3. A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása... 16 2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 19 2.1. Az akcióterület kijelölése... 19 2.2. Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása... 20 3. HELYZETELEMZÉS... 21 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása... 21 3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés... 23 SWOT analízis... 24 3.3. Megelőző akcióterületi fejlesztési tevékenységek bemutatása... 25 3.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 29 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 33 3.6. Az akcióterület funkció elemzése... 37 3.7. Piaci igények, lehetőségek felmérése... 40 4. AZ AKCIÓTERÜLET CÉLRENDSZERE... 42 4.1. Az akcióterület fejlesztési céljainak kapcsolódása a városi szintű célokhoz... 42 4.2. Az akcióterületi célok és a tervezett beavatkozások kapcsolódásának bemutatása... 45 5. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA... 47 5.1. Az akcióterület tervezett beavatkozásainak összefoglaló bemutatása... 47 5.2. A tervezett beavatkozások részletes bemutatása... 50 5.3. Akcióterületi célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége... 83 5.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai... 88 6. PÉNZÜGYI TERV... 92 6.1. Az akciók megvalósításának indikatív ütemezése... 93 2

6.2. Az akciók megvalósításának átfogó, indikatív pénzügyi terve... 95 6.3. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása... 96 7. AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI... 99 8. MONITORING MUTATÓK ÉS A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE 104 8.1. Az akcióterületi beavatkozások megvalósításának nyomon követése... 104 8.2. Az akcióterület előzetesen meghatározott monitoring mutatói... 105 9. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE... 106 9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 107 Mellékletek... 109 A 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programok... 109 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program... 109 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program... 111 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program... 113 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program... 116 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program... 120 Az akcióterületen megvalósult uniós finanszírozású projektek (2011-2014)... 123 Az akcióterület hatályos szabályozási terve... 127 Felhasznált irodalom... 136 3

Bevezetés Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája rögzíti a város középtávú célrendszerét, bemutatja a célokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, projekt javaslatokat. A beavatkozások priorizálása során területi fókuszt érvényesítve akcióterületek lehatárolására került sor. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a város közigazgatási határán belül kijelölt, összefüggő terület (akcióterület) programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Jelen előzetes akcióterületi terv (EATT) az országos tervezés aktuális fázisához illeszkedve, a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján rögzíti az akcióterületi fejlesztéseket. Az Európai Bizottsághoz benyújtott operatív programok tartalmának változásával, esetleg újabb országos hatályú módszertani dokumentumok elkészültével természetesen a mostani szakmai anyag felülvizsgálata is szükségessé válik. A megyei jogú városok tervezését segítő módszertani háttéranyagok csupán a 2007-2013- as időszakra vonatkozó akcióterületi tervek elkészítéséhez nyújtanak támpontot. Jelen dokumentum szerkezetének kialakításakor ezért egyrészt támaszkodtunk az elmúlt évek városfejlesztési tapasztalataira, másrészt igyekeztünk az aktuális tervezési folyamat sajátosságait (OP-struktúra, integrált szemlélet stb.) is szem előtt tartani. Amint tehát a későbbiekben elkészül a 2014-2020-as fejlesztési időszakban releváns akcióterületi tervek módszertani kézikönyve, úgy a jelen szakmai anyagban leírtak teljes körű átdolgozása, aktualizálása válik szükségessé. Az előzetes akcióterületi terv a ELI ipari-innovációs akcióterület előzetes fejlesztési programját rögzíti. Az akcióterület kijelölésekor mind a megalapozó vizsgálat elkészítése során rögzített SWOT elemzés megállapításait, mind pedig a releváns városrész (Nyugati iparváros és Kiskundorozsma) helyzetelemzése során tett megállapításokat figyelembe vettük. Ennek megfelelően az akcióterület átfogó célja a terület gazdasági funkciójának további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezt elősegítendő a helyben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a közlekedési kapcsolatok és a környezeti állapot javítása. Az átfogó cél teljesülését a négy kijelölt specifikus cél teljesítése teszi lehetővé. 4

A célok elérése érdekében tervezett beavatkozásokat a városfejlesztési tervezés korábbi dokumentumaiban bemutatott városi, városrészi szintű helyzetelemzések, valamint az akcióterület helyzetelemzése által feltárt adottságok, problémák és lehetőségek tükrében alakítottuk ki. Ennek megfelelően a helyben működő ipari-kereskedelmi gazdasági szereplők versenyképességének növelése mellett meg kell honosítani az akcióterületen a kvaterner szektort, a területen található műszaki és szolgáltatásokhoz köthető infrastruktúra-hálózat bővítésével, valamint a zöldfelületek és barnamezős területek rehabilitációjával egy gondolatban összegezve, az akcióterület városi összeköttetésének szervesebbé tételével. 1. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ILLESZKEDÉSE SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1.1. Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Szeged Megyei Jogú Város középtávú specifikus fejlesztési céljai, melyek Európai Uniós tematikus célkitűzésekhez való illeszkedését ugyancsak bemutatjuk. A középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó, az adott városrész helyzetelemzése és SWOT-ja alapján definiált városrészi célokat összefoglaló táblázatban rögzítjük. 1.1.1. A középtávú célrendszer bemutatása A Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése átfogó célhoz az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, valamint az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célok mutatnak közvetlen kapcsolódást. A célrendszer ily módon alapozza meg a jövő gazdaságfejlesztési és innovációs fejlesztési 5

programjait, definiálva egyúttal azt az érintetti kört (pl. befektetők, kutatók stb.), akik a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában a következő években meghatározó partnerei lehetnek a város önkormányzatának. A gazdaságfejlesztési-innovációs célokhoz kapcsolódnak szervesen azok a prioritások, melyek a vállalkozásfejlesztés teljes eszköztárának mozgósítása mellett az innovációs beruházásokat, a kutatói együttműködéseket és az üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek javítását is támogatják. A Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára átfogó cél az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével specifikus célokkal mutat illeszkedést. A célrendszer ezen elemei alapvetően a szegedi lakosok életminőségének javítását, a városban elérhető szolgáltatások infrastrukturális hátterének fejlesztését tűzik ki célul. A kapcsolódó prioritások egyaránt fókuszálnak a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, az épített környezet megóvására, valamint a humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) fejlesztésére. Speciális célcsoportok igényeinek figyelembevételével cél a társadalmi felzárkóztatás kereteinek biztosítása is. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is. 6

S1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Specifikus cél szöveges bemutatása 7

A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Mindezeken túl cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város illeszkedve a Smart Cities koncepcióhoz a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni. S2. Specifikus cél Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése Specifikus cél szöveges bemutatása 8

Az arra alkalmas területeken egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. E téren összhangban a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában leírtakkal egyes ágazatok és szakterületek (agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energetika, ICT stb.) priorizálása indokolt. A cél elérésénél alkalmazott beavatkozások tervezése során természetesen a Dél-alföldi Régió Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiájában (RIS3) leírtakat is figyelembe kell venni. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely a már működő kezdeményezésekre építve lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen. S3. Specifikus cél A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9

5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; Specifikus cél szöveges bemutatása 10

Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését elő kell segíteni. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. Ugyancsak kiemelt szempont kell, hogy legyen a termőföldek védelme. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizásáról. Szeged Megyei Jogú Város a Smart Cities koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását. S4. Specifikus cél 11

A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Specifikus cél szöveges bemutatása 12

A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére. 13

1.1.2. A városrészi szintű célok meghatározása A településfejlesztési koncepció célrendszere alapvetően a város egészére fókuszál. Ezzel párhuzamosan természetesen már a célok szintjén beazonosíthatóak olyan területi egységek, melyek a városrészi helyzetelemzésben is bemutatott egyedi karakterisztikáik alapján külön figyelmet érdemelnek a célrendszer meghatározása során. Mindez nem kizárólagos priorizálási elvként jelenik meg ugyanakkor, csupán a többek között a megalapozó vizsgálatban is bemutatott érték/probléma térkép leképzeléseként értelmezendő. Az értéktérkép alapján egyértelmű, hogy Szeged esetében az innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kiemelt célként kell, hogy megjelenjen a következő években. Ugyanígy ösztönözni szükséges a gazdasági céllal is hasznosítható barnamezős területek fejlesztését is. E programok elsődleges bár nem kizárólagos célterülete a Belváros, Nyugati iparváros és Móraváros területe lehet. Építeni szükséges a jövőben a korábban lezajlott városfejlesztési projektekre is, ideértve a funkcióbővítő városrehabilitációs beruházásokat, vagy az elektromos tömegközlekedés fejlesztését célul tűző projekteket. E fejlesztések részben a Belvárosra koncentrálódnának, de egyes elemek a város egészét érinthetik. Részben a belvárosi fejlesztésekhez illeszkednek olyan például szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó elképzelések, melyek a Tiszán átlépve Újszeged területét is érinthetik. A fentiek figyelembevételével illeszkedve a város középtávú, specifikus céljaihoz városrészi szintű célok meghatározására is sor kerül, melyeket az alábbiak szerint határoztunk meg: Belváros Városrész megnevezése Városrészi cél: Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével 14

Alsóváros Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése. Móraváros A kisvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az iparikereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése Rókus és lakótelepek A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése Felsőváros és lakótelepek A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése Újszeged Szőreg kertváros A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése Déli kertváros és Gyála A Déli kertváros lakófunkciós karakterének megtartása, a helyi életminőség növelése a városrészi alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint a természeti környezettel kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén 15

Északi kertváros és Tápé Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a meghatározó történeti, néprajzi és vallási hagyományokkal rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése Nyugati iparváros és Kiskundorozsma A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése Tisza-Maros hullámtere Cél természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve a különböző gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni a víz, a jég, a hordalék biztonságos levezetése és az árvízvédelem elsődlegességének figyelembe vételével. A célok részletes bemutatására a városrészi funkcióelemzés elvégzését követően, városrészi SWOT alapján az integrált településfejlesztési stratégiában kerül sor. 1.1.3. A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása Szeged jövőképét és hosszú távú átfogó céljait a város településfejlesztési koncepciója mutatja be. Az átfogó célokhoz illeszkedő középtávú, specifikus célokhoz egyrészt a koncepcióban bemutatott tematikus prioritások, másrészt az integrált településfejlesztési 16

stratégiában definiált városi területi (városrészi) szintű célok illeszkednek közvetlenül. A Belváros városrészi célja elsősorban az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. Alsóváros mint alapvetően lakófunkciót felmutató városrész városrészi szintű célkitűzése ugyancsak a fenti, S3. és S4. jelű specifikus célokhoz mutat illeszkedést. Móraváros városrész esetében markáns gazdaságfejlesztési elemek is megjelennek a célok megfogalmazásakor, így a fent bemutatott két specifikus cél mellett a városrészi szintű cél kapcsolódik az S1 A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével városi specifikus célhoz is. Rókus és lakótelepek városrész esetében az ugyancsak markáns gazdasági funkció megjelenése miatt ugyancsak az előzőekben bemutatott S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél kapcsolódása. Felsőváros és lakótelepek városrész kapcsán a lakófunkció és a gazdaságfejlesztési funkciók erősítése kapcsán szintén alapvetően az S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél illeszkedése. Újszeged Szőreg kertváros városrész esetében az S3. és S4. specifikus célok mellett megjelenik az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célhoz való illeszkedés is, amennyiben a városrészben meghatározó K+F együttműködések jövőbeni megvalósulására lehet számítani. Amint a városrészi elemzésnél látható volt, Déli kertváros és Gyála városrész kapcsán a városrészi szintű cél az S1., S3. és S4. jelű városi specifikus célokhoz mutat közvetlen kapcsolódást. Északi kertváros és Tápé városrészben alapvetően a lakófunkció dominál, ennek megfelelően a definiált városrészi szintű célkitűzés az S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek 17

támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben mind a lakófunkció, mind pedig a gazdaságfejlesztési-innovációs funkció markánsan jelenik meg. Ebből következően a gazdasági funkciók további erősítésére, a világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítésére, a helyben élők életminőségének további javítására fókuszáló városrészi szintű célkitűzés közvetlenül illeszkedik a város mind a négy középtávú gazdaságfejlesztéshez, innovációhoz illetve az életkörülményeket meghatározó infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó specifikus céljához. A Tisza-Maros hullámtere városrész esetében elsősorban az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, illetve az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával városi specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű célkitűzés illeszkedése. 18

2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE Az ELI-ALPS projekt köré szerveződő ipari-innovációs akcióterület a nyugati városrészben található. Az akcióterület kulcsprojektje során egy olyan nemzetközi civil kutatóközpont jön létre európai együttműködésben, mely világszínvonalú anyagtudományi kutatási infrastruktúrát foglal magába. Az ELI-ALPS jelentette tudáskoncentráció hatásait kihasználva tervben van az öthalmi területen egy olyan tudáspark (Science Park) kialakítása, mely a tudás- és technológiai transzferben érdekelt cégeket képes bevonzani, tömöríteni. Ennek hatására a ma még döntően ipari és kereskedelmi funkciókat betöltő akcióterületen erősödne a kvaterner szektor jelenléte. 2.1. Az akcióterület kijelölése Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Budapesti út Zápor utca Hosszú utca Régi Posta utca folytatása M43 autópálya Vasútvonal (Szeged Kecskemét Budapest) Dorozsmai út Budapesti út) ELI ipariinnovációs akcióterület Forrás: KSH adatszolgáltatás 19

2.2. Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása A kijelölt akcióterület a Budapesti út két oldalán túlnyomórészt szolgáltató és ipari besorolású zónákat, köztük egykori katonai területet (Öthalom) foglal magába. Habár a központi várostesttől és Kiskundorozsmától is vasútvonal izolálja, belső elérhetőségét az 5-ös főút és az 502-es út városon belüli szakasza szavatolja. Az akcióterület madártávlati képe (műholdképről generálva) Forrás: Google Earth Az akcióterület lehatárolásának kiindulópontja az ELI-ALPS kijelölt megvalósítási helyszíne, a volt öthalmi szovjet laktanya. Eköré a helyszín köré olyan ipari és kereskedelmi övezeti besorolású területeket kapcsolunk, melyek magukban hordozzák a lehetőséget a jövőbeli fejlesztésekre. A kutatóközpont legszűkebb környezetében ez a kialakítandó Science Parkot jelenti, távolabbra fókuszálva pedig a nyugati városrész Budapesti út menti területeit. A városközponthoz közelebb eső részen megújítandó barnamezős területeket sorolhatunk ide, az M43-as autópályához közeledve pedig zöldmezős helyszínek jelölik ki a lehetséges fejlesztések jövőbeli irányát. Az akcióterületen már komoly üzleti infrastrukturális kapacitások épültek ki (pl. DÉLÉP Ipari Park), de a nem az akcióterületen fekvő Kiskundorozsmai Ipari Park kapcsán tervezett fejlesztések hatása is kimutatható lesz a jövőben. 20

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása A városi szintű helyzetelemzés megalapozó vizsgálat számos, az akcióterület esetében is releváns megállapítást tesz. A vizsgálatot összegezve több nézőpontból is értékelhető az akcióterület általános helyzete: Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetősen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. A város ipari parkjai így például a Délép Ipari Park komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, öthalmi volt szovjet laktanya, ELI fejlesztési terület stb. helyzete a környezeti kockázatok szempontjából rendezetlen (kármentesítés, rekultiváció, stb.). Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. A differenciált vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint az említett markáns helyi klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a 21

kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.) áll rendelkezésre. A felsőoktatási partnerekkel kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett ELI-ALPS beruházás. Az oktatás terén komoly erőssége Szegednek, hogy a felsőfokú végzettségű lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsőfokú oktatás terén megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a Biopolisz Park és az ELI Science Park fejlesztése kiváló alapot teremthet. Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában. A tervek szerint az ELI lézeres központnagyjából 100-200 fős 22

nagyságrendben fog új kutatói munkaalkalmakat létrehozni, továbbá a teljes kiépülés esetén valószínűsíthető, hogy a Science Park vállalkozásai is jelentős magasan képzett, illetve adminisztratív munkaerőt lesznek képesek lekötni. A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. A városszerkezetet tekintve gyengeségként említendők a szlömös területek, főként a nyugati iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. Az akcióterület esetében külön ki kell emelni az egykori Öthalmi laktanya építészeti és környezeti szempontból amortizálódott területét. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetőséget biztosítva északon a főváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetőségét javítja, Szeged elkerülő útjaként is szolgál. A tervezett M9 autópálya építése késik, ennek hiányában a város megközelíthetősége nyugat felől rossz. 3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés Az akcióterületet délkeleti irányból a kertvárosias Béketelep, más nevén Aigner-telep szegélyezi. Ez a területegység a legrégebbi Szeged környéki telepként azoknak a hajlékául szolgált, akik a körtöltésen belül nem jutottak lakáshoz. A rókusi állomás és az Öthalom között épült, ahol akkoriban disznó hízlaldák, vásárállások, régi vesztőhely és birkahajtó utak voltak. Első lakói téglagyári és akoltelepi munkások voltak. A Nyugati Iparváros az 1950-es évektől egyre jobban beépülő ipari-raktározási terület a Budapesti út mentén, eredetileg szántóföldi művelés alatt állt. Napjainkra egyre inkább a kereskedelmi hasznosítás a jellemző. A régi nagy ipartelepek helyén sok kis vállalkozás 23

létesült. Külső szakaszán logisztikai központ épült. Az akcióterület a városi funkciók szempontjából kevésbé összetett, mint a nyugati városrész egésze: a bevásárló központok és a logisztikai központok környéke gazdasági kereskedelmi és ipari terület, ezt egészíti ki csekély mértékben a lakófunkcióval rendelkező Hosszú utca és az egykori Öthalmi laktanya (diáklakások) területe. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házakkal, az öthalmi részen többnyire leromlott állapotú négyemeletes paneltechnológiás épületekkel bírnak. A bevásárlóközpontok és az Iparváros beépítése meglehetősen hektikus, az épületek magassága 1-2 szintnél általában megáll. A városrészben az elmúlt években jelentős elsősorban az ipari övezeteket érintő közlekedésfejlesztési (ún. nyugati elkerülő út) és gazdaságfejlesztési beruházások zajlottak (SZILK továbbfejlesztése Európai Uniós projektekkel). Az ipari jelleg mellett a közeljövőben erősödni fog a kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz kapcsolódó tevékenységi kör is amennyiben az ELI-ALPS beruházás eredményeként jelentős fejlesztések indulnak meg a közeljövőben. Mindez természetesen komoly addicionális beruházásokat tesz szükségessé, hiszen részben újra kell gondolni a városrész közlekedési kapcsolatrendszerét, részben adott esetben új például közszolgáltatási jellegű funkciók megjelenésére lesz szükség. Az akcióterület határain belül nem található szegregációval veszélyeztetett terület. A következőkben összegezzük a nyugati városrész helyzetelemzésének akcióterületre vonatkozó megállapításait, kiegészítve a szűkebb helyzetelemzésben foglaltakkal: SWOT analízis Erősség Gyengeség 24

Komoly gazdasági (ipari, logisztikai) infrastruktúra (DÉLÉP Ipari Park, SZILK) Külső elérhetőség szempontjából kedvező fekvés (M43, 5-ös főút, Budapest-Szeged vasútvonal) Zöldmezős ipari terület csak jó termőképességű mezőgazdasági területek rovására alakítható ki A szomszédos városrészekkel való összeköttetés gyenge, a tömegközlekedési kapcsolatok nem kielégítőek. Az akcióterületen szinte teljesen kiépítetlenek a közszolgáltatások Lehetőség Veszély Ipari-logisztikai területek fejlesztése (NYILT - Nyugati Ipari Logisztikai Tengely) ELI-ALPS beruházáshoz kapcsolódó további fejlesztések Barnamezős fejlesztési területek rehabilitációja Kiskundorozsma vasútállomás lehet a Bukarest és Belgrád felé itt elágazó, nagysebességű vasútvonal szegedi megállóhelye Barnamezős területek fejlesztése elmarad Kedvezőtlen befektetői klíma miatt elmaradnak a vállalkozói fejlesztések A város É-NY-i kiterjedésével nem tart lépést a közösségi közlekedés és a kerékpáros infrastruktúra, ami növekvő gépjármű-használathoz vezet a városban. 3.3. Megelőző akcióterületi fejlesztési tevékenységek bemutatása A 2007-13 közti európai uniós programozási időszakban az akcióterületen nem történt területileg célzott fejlesztési beavatkozás városi részről. Az azt megelőző időszakban kezdődött viszont el a Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) megvalósítása, melyben az önkormányzat résztulajdonosi szerepkört lát el. A SZILK első üteme (raktár és irodaház kivitelezése) 2006 decemberére készült el, azóta fogadja a 25

betelepülőket. Később külön projektek keretében új raktárcsarnok és kamionszervíz épült, növénynemesítő állomással gyarapodott a központ, valamint bővítésre került a park út- és közműhálózata. A terület gazdasági karakterisztikájából kifolyólag az eddig végrehajtott fejlesztések túlnyomó többsége az akcióterületen működő vállalkozásokhoz köthető. A 2007-től 2013-ig a GOP-ból összesen 4,45 milliárd forint értékű vállalati projekt került támogatásra, míg a DAOP ipartelepítési konstrukciója 1,38 milliárd forint összértékű új fejlesztés megvalósulásához járult hozzá csak az akcióterületen. A közepes és nagyvállalkozások körében népszerűek voltak a TÁMOP képzési és szemléletformálási programjai is, melyek közel 60 millió forint értékben valósultak meg itt. A gazdaságfejlesztésen belül külön ki kell emelni a szokványos technológia- és eszközfejlesztéseken túl az innovációs termékfejlesztési projektek megvalósítását, mely jelzi, hogy a területen az ipari szereplők rendelkeznek K+Fpotenciállal. A helyben megtalálható gazdasági szervezetek 2011 októbere óta lezárt, nyilvánosságra hozott fejlesztési projektjei a következők voltak (részletesen lásd a Mellékletben): Pályázati felhívás Felhívás célja Projektgazda DAOP 1.1.1/A-13 DAOP 1.1.1/A DAOP 1.1.1/A-13 DAOP 1.1.1/AC-11 DAOP 1.1.1/E-11 DAOP 1.1.1/E-11 DAOP 1.1.1/E-12 DAOP 1.1.1/E-12 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. Megvalósulás dátuma Összköltség 2013.08.29 99 249 048 Ft 2014.01.18 200 000 000 Ft GlobalLog Kft. 2014.03.20 104 893 849 Ft GlobalLog Kft. 2014.03.20 563 881 054 Ft ENO-PACK Kereskedelmi Kft. PC Trade Számítástechnikai Ker. Kft. Kompakt ARGAU Pénzügyi Szolg. Kft. Szeplast Ablak Kft. 2013.07.23 97 884 397 Ft 2014.04.29 83 750 430 Ft 2014.12.31 142 000 000 Ft 2015.04.30 90 000 000 Ft 26

GOP 1.1.1-11 GOP 1.3.1-11/A GOP 1.3.1-11/B GOP 1.3.1-11/C GOP 2.1.1/KHG-11 GOP 2.1.1-11/A GOP 2.1.1-11/A GOP 2.1.1-11/A GOP 2.1.1-11/M GOP 2.1.3-12 GOP 2.2.1-11 KEOP 2.4.0/2F/09-11 KEOP 4.10.0/A/12 TÁMOP 2.1.3-B- 12/1 TÁMOP 2.1.3-C- 12/1 TÁMOP 6.1.2-11/1 TÁMOP 6.1.2-11/1 Prototípusok megalkotását eredményező K+Fprojekt végrehajtása Technológiai innovációs tevékenység támogatása (KKV) Technológiai innovációs tevékenység támogatása (klasztertagok) Innovációs eredmények hasznosítása KKV-k részére Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés (középvállalkozás) Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Technológiai fejlesztés (hitel+támogatás) Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás támogatása Vállalati IKTfejlesztés Szennyezett területek kármentesítése Helyi hőigény kielégítése megújulókkal Munkahelyi képzések támogatása Munkahelyi képzések támogatása Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Sole-Mizo Zrt. 2014.07.30 1 097 350 578 Ft Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. 2013.08.31 105 359 272 Ft Sole-Mizo Zrt. 2014.10.31 1 810 826 527 Ft Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. 2012.12.31 38 417 933 Ft TE-DI Trade Kft. 2013.09.06 119 912 519 Ft ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. ENO-PACK Kereskedelmi Kft. Contitech Rubber Industrial Kft. 2012.02.16 49 583 000 Ft 2013.03.04 49 942 000 Ft 2011.10.26 19 490 000 Ft 2012.10.18 7 958 000 Ft 2014.12.31 1 131 581 829 Ft TE-DI Trade Kft. 2013.08.16 19 913 759 Ft Szegedi Tudományegyetem Transcommers Ker. és Szolg. Kft. HANSA Kontakt Inv. Kft. 2015.03.31 608 878 386 Ft 2014.06.30 10 942 800 Ft 2014.08.06 9 977 514 Ft Sole-Mizo Zrt. 2014.12.31 20 826 764 Ft Sole-Mizo Zrt. 2013.12.30 8 470 661 Ft ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. 2013.07.31 9 999 536 Ft 27

TÁMOP 6.1.2-11/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Contitech Rubber Industrial Kft. 2013.09.29 9 999 750 Ft Összesen: 6 511 089 586 Ft Magyarázat: Dőlt betűvel jelöljük a megvalósítás alatt álló projektek tervezett lezárási dátumait. Az ELI-ALPS és az ELI Science Park kialakítását célzó fejlesztések megalapozásaként az előző fejlesztési ciklusban kezdődött el a Szegedi Tudományegyetem nagyszabású kármentesítési projektje Öthalom területén. A KEOP-projekt várhatóan 2015 tavaszán fejeződik majd be. 28

3.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói ELI ipariinnovációs Mutató megnevezése akcióterület Lakónépesség száma 533 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 2,8 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 95,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 1,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 2,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 34,8 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok Az akcióterületre releváns KSH-adatok alátámasztják a városrész ipari-kereskedelmi karakterisztikáját: 2011-ben a város összlakosságának mindössze 0,3%-a, a nyugati városrész lakóinak 4,2%-a élt itt. Az akcióterület lakosságát a Hosszú utca és az öthalmi laktanya épületei koncentrálják. A marginális mértékű lakónépességből fakadóan az életkori megoszlás jelentősen eltér a városi átlagtól, 95,5%-át adják a 15 és 59 év közöttiek. Pozitív eltérés fedezhető fel a képzettség szempontjából is: az előbb említett korosztályban mindössze 2% az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 évnél idősebbek 34,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 29

Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói ELI ipariinnovációs Mutató megnevezése akcióterület Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 84,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 1,4 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 15,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 86,1 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 19,5 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben 80,3 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 21,9 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 18,1 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok A kedvező népességi adatokat rendkívül kedvezőtlen foglalkoztatási mutatók kísérik, amiből az akcióterület speciális tulajdonságokkal bíró népességcsoportjára következtethetünk: az SZTE Öthalmi Diáklakásaiban élő egyetemi hallgatók adatai eredményezik a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatott nélküli háztartások arányának kiugró értékét (84,1%, illetve 86,1%). Ugyanitt a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek számában is erős ingadozásra adhat okot az egyetemi hallgatók gyakori munkaviszony változása, valamint a kicsi akcióterületi lélekszám. A nagyáruházak környezete Öthalmi 30

Diáklakások A népesség elenyésző számából adódóan megállapíthatjuk, hogy a lakófunkció egyáltalán nem jellemző az akcióterületre, viszont több lábon álló (ipar és tercier szektor), sokszínű és ennél fogva stabil gazdasággal bír, Szeged egyik legfőbb foglalkoztató centruma. A városperemi fekvés az 5-ös főút Budapest felé kivezető szakaszával megfelelő telephelyet nyújt a szolgáltató szektornak és a feldolgozóipari termelőknek egyaránt. A nagy helyigényű kereskedelmi funkciót betöltő létesítmények számottevően befolyásolják az akcióterület városképét és területhasználatát: jelentős teret foglalnak a nagyáruházak (Auchan, Metro, Praktiker) és a szállítmányozó, logisztikai cégek telephelyei. Közülük is kiemelkedik a Hansa-Kontakt Kft., amely a 9. legnagyobb árbevétellel rendelkező megyei cég. Ugyanezen a listán előrébb található, egészen pontosan a hetedik volt 2012-ben a gumiipari Contitech Rubber Industrial Kft. Az akcióterület két jelentős, vasúton is elérhető, tényleges gazdasági koncentráló hatást kifejtő ipari parkkal is rendelkezik. A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ (SZILK) telephely- és intermodális logisztikai szolgáltatásokat nyújt közel harminc vállalatnak köztük olyan multinacionális cégeknek, mint a DHL vagy a Volvo. A DÉLÉP Ipari Park elsősorban hazai feldolgozóipari és építőipari cégeket tömörít, mint például a fémszerkezeteket készítő Alukonstrukt és a csomagolóanyag-gyártó Rotapack. A Budapesti 31

úton található hazánk egyik legnagyobb tejipari készítményeket előállító cégének, a Sole- Mizo-nak a székhelye (a megye 8. legnagyobb árbevétellel bíró vállalkozása). A helyben megtalálható szolgáltató szektor a jelentős áruforgalmat lebonyolító fuvarozók szállásigényének kielégítésében merül ki (Tisza Corner Hotel). Noha nem az akcióterületen fekszik, meg kell említeni a Kiskundorozsmai Ipari Park tervezett fejlesztéseit is, hiszen ezek hatásai várhatóan ugyancsak kapcsolódnak az ELI közvetlen fejlesztési területén megvalósuló beruházásokhoz. A SZILK az 502-es út felől DÉLÉP főporta Az akcióterület környezeti állapotára, városképére jelentős hatást gyakorol a jelenleg is zajló ipari jellegű termelés, valamint az ebből és a kereskedelmi tevékenységből adódó teherforgalom, továbbá a felhagyott gazdasági telephelyek kezeletlensége. A nagy forgalmat bonyolító közlekedési folyosók mentén valószínűsíthetően a város és állami közútfenntartás megosztottsága miatt több helyen gondozatlanok a zöldfelületek, ami esetenként a Budapesti út hiányos gyalogosforgalmi infrastruktúráján zajló forgalmat is nehezíti. A kihasználatlan barnamezős területek közül a legszembetűnőbb az egykori öthalmi laktanya területe, ahol az állami tulajdonban álló laktanyaépületek hasznosítására az Öthalmi Diáklakások kivételével a rendszerváltás óta eltelt időszakban sem került sor. Az évtizedes katonai területhasználat során felhalmozódott veszélyes anyagok, hulladékok a talajban és a felszín alatti vizekben is jelentős kárt okoztak, amelyet a területet kezelő Szegedi Tudományegyetem KEOP-projekt keretében igyekszik felszámolni, részben az ELI-ALPS beruházáshoz kötődően. A laktanyát körbeölelő sarjadék erdő jelenlegi állapotában nem kelti igényes környezet benyomását, megfelelő rendezése után azonban a lézeres központés tudásváros közelében rekreációs-, a közutak mentén véderdő céljából felhasználható. További negatív városképi hatást hordoznak a felhagyott ipari telephelyek, raktárak, melyek kezelése, esetleges rehabilitációja csak az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetén kezelhető 32