Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 2014 Készítette: RVI Magyarország Kft. Verziószám: Szeged_ELI_EATT_v11 1
Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 1. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ILLESZKEDÉSE SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ... 5 1.1. Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása... 5 1.1.1. A középtávú célrendszer bemutatása... 5 1.1.2. A városrészi szintű célok meghatározása... 14 1.1.3. A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása... 16 2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 19 2.1. Az akcióterület kijelölése... 19 2.2. Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása... 20 3. HELYZETELEMZÉS... 21 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása... 21 3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés... 23 SWOT analízis... 24 3.3. Megelőző akcióterületi fejlesztési tevékenységek bemutatása... 25 3.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 29 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 33 3.6. Az akcióterület funkció elemzése... 37 3.7. Piaci igények, lehetőségek felmérése... 40 4. AZ AKCIÓTERÜLET CÉLRENDSZERE... 42 4.1. Az akcióterület fejlesztési céljainak kapcsolódása a városi szintű célokhoz... 42 4.2. Az akcióterületi célok és a tervezett beavatkozások kapcsolódásának bemutatása... 45 5. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA... 47 5.1. Az akcióterület tervezett beavatkozásainak összefoglaló bemutatása... 47 5.2. A tervezett beavatkozások részletes bemutatása... 50 5.3. Akcióterületi célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége... 83 5.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai... 88 6. PÉNZÜGYI TERV... 92 6.1. Az akciók megvalósításának indikatív ütemezése... 93 2
6.2. Az akciók megvalósításának átfogó, indikatív pénzügyi terve... 95 6.3. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása... 96 7. AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI... 99 8. MONITORING MUTATÓK ÉS A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE 104 8.1. Az akcióterületi beavatkozások megvalósításának nyomon követése... 104 8.2. Az akcióterület előzetesen meghatározott monitoring mutatói... 105 9. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE... 106 9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 107 Mellékletek... 109 A 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programok... 109 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program... 109 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program... 111 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program... 113 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program... 116 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program... 120 Az akcióterületen megvalósult uniós finanszírozású projektek (2011-2014)... 123 Az akcióterület hatályos szabályozási terve... 127 Felhasznált irodalom... 136 3
Bevezetés Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája rögzíti a város középtávú célrendszerét, bemutatja a célokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, projekt javaslatokat. A beavatkozások priorizálása során területi fókuszt érvényesítve akcióterületek lehatárolására került sor. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a város közigazgatási határán belül kijelölt, összefüggő terület (akcióterület) programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. Jelen előzetes akcióterületi terv (EATT) az országos tervezés aktuális fázisához illeszkedve, a rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján rögzíti az akcióterületi fejlesztéseket. Az Európai Bizottsághoz benyújtott operatív programok tartalmának változásával, esetleg újabb országos hatályú módszertani dokumentumok elkészültével természetesen a mostani szakmai anyag felülvizsgálata is szükségessé válik. A megyei jogú városok tervezését segítő módszertani háttéranyagok csupán a 2007-2013- as időszakra vonatkozó akcióterületi tervek elkészítéséhez nyújtanak támpontot. Jelen dokumentum szerkezetének kialakításakor ezért egyrészt támaszkodtunk az elmúlt évek városfejlesztési tapasztalataira, másrészt igyekeztünk az aktuális tervezési folyamat sajátosságait (OP-struktúra, integrált szemlélet stb.) is szem előtt tartani. Amint tehát a későbbiekben elkészül a 2014-2020-as fejlesztési időszakban releváns akcióterületi tervek módszertani kézikönyve, úgy a jelen szakmai anyagban leírtak teljes körű átdolgozása, aktualizálása válik szükségessé. Az előzetes akcióterületi terv a ELI ipari-innovációs akcióterület előzetes fejlesztési programját rögzíti. Az akcióterület kijelölésekor mind a megalapozó vizsgálat elkészítése során rögzített SWOT elemzés megállapításait, mind pedig a releváns városrész (Nyugati iparváros és Kiskundorozsma) helyzetelemzése során tett megállapításokat figyelembe vettük. Ennek megfelelően az akcióterület átfogó célja a terület gazdasági funkciójának további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezt elősegítendő a helyben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a közlekedési kapcsolatok és a környezeti állapot javítása. Az átfogó cél teljesülését a négy kijelölt specifikus cél teljesítése teszi lehetővé. 4
A célok elérése érdekében tervezett beavatkozásokat a városfejlesztési tervezés korábbi dokumentumaiban bemutatott városi, városrészi szintű helyzetelemzések, valamint az akcióterület helyzetelemzése által feltárt adottságok, problémák és lehetőségek tükrében alakítottuk ki. Ennek megfelelően a helyben működő ipari-kereskedelmi gazdasági szereplők versenyképességének növelése mellett meg kell honosítani az akcióterületen a kvaterner szektort, a területen található műszaki és szolgáltatásokhoz köthető infrastruktúra-hálózat bővítésével, valamint a zöldfelületek és barnamezős területek rehabilitációjával egy gondolatban összegezve, az akcióterület városi összeköttetésének szervesebbé tételével. 1. AZ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV ILLESZKEDÉSE SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1.1. Szeged Megyei Jogú Város stratégiai fejlesztési céljainak meghatározása Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek Szeged Megyei Jogú Város középtávú specifikus fejlesztési céljai, melyek Európai Uniós tematikus célkitűzésekhez való illeszkedését ugyancsak bemutatjuk. A középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó, az adott városrész helyzetelemzése és SWOT-ja alapján definiált városrészi célokat összefoglaló táblázatban rögzítjük. 1.1.1. A középtávú célrendszer bemutatása A Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése átfogó célhoz az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, valamint az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célok mutatnak közvetlen kapcsolódást. A célrendszer ily módon alapozza meg a jövő gazdaságfejlesztési és innovációs fejlesztési 5
programjait, definiálva egyúttal azt az érintetti kört (pl. befektetők, kutatók stb.), akik a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában a következő években meghatározó partnerei lehetnek a város önkormányzatának. A gazdaságfejlesztési-innovációs célokhoz kapcsolódnak szervesen azok a prioritások, melyek a vállalkozásfejlesztés teljes eszköztárának mozgósítása mellett az innovációs beruházásokat, a kutatói együttműködéseket és az üzleti környezet infrastrukturális feltételeinek javítását is támogatják. A Szeged helyzetének stabilizálása a interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára átfogó cél az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével specifikus célokkal mutat illeszkedést. A célrendszer ezen elemei alapvetően a szegedi lakosok életminőségének javítását, a városban elérhető szolgáltatások infrastrukturális hátterének fejlesztését tűzik ki célul. A kapcsolódó prioritások egyaránt fókuszálnak a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, az épített környezet megóvására, valamint a humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) fejlesztésére. Speciális célcsoportok igényeinek figyelembevételével cél a társadalmi felzárkóztatás kereteinek biztosítása is. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város specifikus, középtávú célkitűzései. A célok definiálása során szem előtt tartottuk az EU2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedést is. 6
S1. Specifikus cél A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Specifikus cél szöveges bemutatása 7
A városban az elmúlt években komoly, munkahelybővítéssel járó fejlesztési programokat bonyolítottak le a helyi vállalkozások. Szegeden ezzel együtt középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Mindezeken túl cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város illeszkedve a Smart Cities koncepcióhoz a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni. S2. Specifikus cél Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba; 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése Specifikus cél szöveges bemutatása 8
Az arra alkalmas területeken egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. E téren összhangban a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában leírtakkal egyes ágazatok és szakterületek (agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energetika, ICT stb.) priorizálása indokolt. A cél elérésénél alkalmazott beavatkozások tervezése során természetesen a Dél-alföldi Régió Dél-Alföld régió intelligens szakosodási stratégiájában (RIS3) leírtakat is figyelembe kell venni. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely a már működő kezdeményezésekre építve lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen. S3. Specifikus cél A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9
5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; Specifikus cél szöveges bemutatása 10
Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését elő kell segíteni. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. Ugyancsak kiemelt szempont kell, hogy legyen a termőföldek védelme. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizásáról. Szeged Megyei Jogú Város a Smart Cities koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását. S4. Specifikus cél 11
A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Kapcsolódó EU2020 tematikus célkitűzés(ek) 9 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4 Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Specifikus cél szöveges bemutatása 12
A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakul a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe, amely még számos megoldandó feladatot jelent. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére. 13
1.1.2. A városrészi szintű célok meghatározása A településfejlesztési koncepció célrendszere alapvetően a város egészére fókuszál. Ezzel párhuzamosan természetesen már a célok szintjén beazonosíthatóak olyan területi egységek, melyek a városrészi helyzetelemzésben is bemutatott egyedi karakterisztikáik alapján külön figyelmet érdemelnek a célrendszer meghatározása során. Mindez nem kizárólagos priorizálási elvként jelenik meg ugyanakkor, csupán a többek között a megalapozó vizsgálatban is bemutatott érték/probléma térkép leképzeléseként értelmezendő. Az értéktérkép alapján egyértelmű, hogy Szeged esetében az innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése kiemelt célként kell, hogy megjelenjen a következő években. Ugyanígy ösztönözni szükséges a gazdasági céllal is hasznosítható barnamezős területek fejlesztését is. E programok elsődleges bár nem kizárólagos célterülete a Belváros, Nyugati iparváros és Móraváros területe lehet. Építeni szükséges a jövőben a korábban lezajlott városfejlesztési projektekre is, ideértve a funkcióbővítő városrehabilitációs beruházásokat, vagy az elektromos tömegközlekedés fejlesztését célul tűző projekteket. E fejlesztések részben a Belvárosra koncentrálódnának, de egyes elemek a város egészét érinthetik. Részben a belvárosi fejlesztésekhez illeszkednek olyan például szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó elképzelések, melyek a Tiszán átlépve Újszeged területét is érinthetik. A fentiek figyelembevételével illeszkedve a város középtávú, specifikus céljaihoz városrészi szintű célok meghatározására is sor kerül, melyeket az alábbiak szerint határoztunk meg: Belváros Városrész megnevezése Városrészi cél: Cél a városközponti funkciók további erősítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a gazdasági funkció erősítésével 14
Alsóváros Cél a meghatározó történeti és néprajzi hagyományokkal rendelkező városrész jellegének és értékeinek megőrzése, a lakófunkció megtartása és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése. Móraváros A kisvárosias lakófunkció megőrzése mellett a peremterületeken cél az iparikereskedelmi és rekreációs funkciók megtartása, a meglévő szegregátum megszüntetése Rókus és lakótelepek A városrész lakófunkciójának, a lakhatás és az életkörülmények minőségének javítása, a területen működő vállalkozások erősítése Felsőváros és lakótelepek A városrész népességvonzó és megtartó képességének erősítése, a meglévő sport, rekreációs és turisztikai potenciálok kihasználásának elősegítése Újszeged Szőreg kertváros A sport és rekreációs, valamint humán és kereskedelmi szolgáltatási funkciók bővítése, a településrész közlekedési kapcsolatainak és funkcionális szerepének fejlesztése Déli kertváros és Gyála A Déli kertváros lakófunkciós karakterének megtartása, a helyi életminőség növelése a városrészi alközpontokban megtalálható funkciók bővítésével, az elérhetőség javításával, valamint a természeti környezettel kapcsolatos szinergiák kihasználásával a rekreáció és a gazdaságfejlesztés terén 15
Északi kertváros és Tápé Cél a városrész lakófunkciójának megőrzése és a városrészben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a hiányzó városrészi alközpontok kialakítása, a meghatározó történeti, néprajzi és vallási hagyományokkal rendelkező Tápé településrész jellegének és értékeinek megőrzése Nyugati iparváros és Kiskundorozsma A városrészben cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezzel párhuzamosan a helyben élők életminőségének további javítása, a szociális feszültségek enyhítése Tisza-Maros hullámtere Cél természeti és társadalmi szempontból egy olyan élettel teli folyóparti terület kialakítása, mely teret engedve a különböző gazdasági és turisztikai funkcióknak, képes Szeged multifunkcionális központjává válni a víz, a jég, a hordalék biztonságos levezetése és az árvízvédelem elsődlegességének figyelembe vételével. A célok részletes bemutatására a városrészi funkcióelemzés elvégzését követően, városrészi SWOT alapján az integrált településfejlesztési stratégiában kerül sor. 1.1.3. A városi és városrészi célok közötti összefüggések bemutatása Szeged jövőképét és hosszú távú átfogó céljait a város településfejlesztési koncepciója mutatja be. Az átfogó célokhoz illeszkedő középtávú, specifikus célokhoz egyrészt a koncepcióban bemutatott tematikus prioritások, másrészt az integrált településfejlesztési 16
stratégiában definiált városi területi (városrészi) szintű célok illeszkednek közvetlenül. A Belváros városrészi célja elsősorban az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. Alsóváros mint alapvetően lakófunkciót felmutató városrész városrészi szintű célkitűzése ugyancsak a fenti, S3. és S4. jelű specifikus célokhoz mutat illeszkedést. Móraváros városrész esetében markáns gazdaságfejlesztési elemek is megjelennek a célok megfogalmazásakor, így a fent bemutatott két specifikus cél mellett a városrészi szintű cél kapcsolódik az S1 A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével városi specifikus célhoz is. Rókus és lakótelepek városrész esetében az ugyancsak markáns gazdasági funkció megjelenése miatt ugyancsak az előzőekben bemutatott S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél kapcsolódása. Felsőváros és lakótelepek városrész kapcsán a lakófunkció és a gazdaságfejlesztési funkciók erősítése kapcsán szintén alapvetően az S1., S3. és S4 specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű cél illeszkedése. Újszeged Szőreg kertváros városrész esetében az S3. és S4. specifikus célok mellett megjelenik az S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával specifikus célhoz való illeszkedés is, amennyiben a városrészben meghatározó K+F együttműködések jövőbeni megvalósulására lehet számítani. Amint a városrészi elemzésnél látható volt, Déli kertváros és Gyála városrész kapcsán a városrészi szintű cél az S1., S3. és S4. jelű városi specifikus célokhoz mutat közvetlen kapcsolódást. Északi kertváros és Tápé városrészben alapvetően a lakófunkció dominál, ennek megfelelően a definiált városrészi szintű célkitűzés az S3 A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek 17
támogatásával, valamint az S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével városi szintű specifikus célokhoz kapcsolódik. A Nyugati iparváros és Kiskundorozsma városrészben mind a lakófunkció, mind pedig a gazdaságfejlesztési-innovációs funkció markánsan jelenik meg. Ebből következően a gazdasági funkciók további erősítésére, a világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítésére, a helyben élők életminőségének további javítására fókuszáló városrészi szintű célkitűzés közvetlenül illeszkedik a város mind a négy középtávú gazdaságfejlesztéshez, innovációhoz illetve az életkörülményeket meghatározó infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó specifikus céljához. A Tisza-Maros hullámtere városrész esetében elsősorban az S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével, illetve az S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával városi specifikus célokhoz mutatható ki a városrészi szintű célkitűzés illeszkedése. 18
2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE Az ELI-ALPS projekt köré szerveződő ipari-innovációs akcióterület a nyugati városrészben található. Az akcióterület kulcsprojektje során egy olyan nemzetközi civil kutatóközpont jön létre európai együttműködésben, mely világszínvonalú anyagtudományi kutatási infrastruktúrát foglal magába. Az ELI-ALPS jelentette tudáskoncentráció hatásait kihasználva tervben van az öthalmi területen egy olyan tudáspark (Science Park) kialakítása, mely a tudás- és technológiai transzferben érdekelt cégeket képes bevonzani, tömöríteni. Ennek hatására a ma még döntően ipari és kereskedelmi funkciókat betöltő akcióterületen erősödne a kvaterner szektor jelenléte. 2.1. Az akcióterület kijelölése Az akcióterületet határoló utcák, tereptárgyak: Budapesti út Zápor utca Hosszú utca Régi Posta utca folytatása M43 autópálya Vasútvonal (Szeged Kecskemét Budapest) Dorozsmai út Budapesti út) ELI ipariinnovációs akcióterület Forrás: KSH adatszolgáltatás 19
2.2. Az akcióterület kijelölésének szöveges indoklása A kijelölt akcióterület a Budapesti út két oldalán túlnyomórészt szolgáltató és ipari besorolású zónákat, köztük egykori katonai területet (Öthalom) foglal magába. Habár a központi várostesttől és Kiskundorozsmától is vasútvonal izolálja, belső elérhetőségét az 5-ös főút és az 502-es út városon belüli szakasza szavatolja. Az akcióterület madártávlati képe (műholdképről generálva) Forrás: Google Earth Az akcióterület lehatárolásának kiindulópontja az ELI-ALPS kijelölt megvalósítási helyszíne, a volt öthalmi szovjet laktanya. Eköré a helyszín köré olyan ipari és kereskedelmi övezeti besorolású területeket kapcsolunk, melyek magukban hordozzák a lehetőséget a jövőbeli fejlesztésekre. A kutatóközpont legszűkebb környezetében ez a kialakítandó Science Parkot jelenti, távolabbra fókuszálva pedig a nyugati városrész Budapesti út menti területeit. A városközponthoz közelebb eső részen megújítandó barnamezős területeket sorolhatunk ide, az M43-as autópályához közeledve pedig zöldmezős helyszínek jelölik ki a lehetséges fejlesztések jövőbeli irányát. Az akcióterületen már komoly üzleti infrastrukturális kapacitások épültek ki (pl. DÉLÉP Ipari Park), de a nem az akcióterületen fekvő Kiskundorozsmai Ipari Park kapcsán tervezett fejlesztések hatása is kimutatható lesz a jövőben. 20
3. HELYZETELEMZÉS 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása A városi szintű helyzetelemzés megalapozó vizsgálat számos, az akcióterület esetében is releváns megállapítást tesz. A vizsgálatot összegezve több nézőpontból is értékelhető az akcióterület általános helyzete: Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési aspektusból Szeged helyzete meglehetősen ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. Az elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. A város ipari parkjai így például a Délép Ipari Park komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, öthalmi volt szovjet laktanya, ELI fejlesztési terület stb. helyzete a környezeti kockázatok szempontjából rendezetlen (kármentesítés, rekultiváció, stb.). Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások az együttműködések, klaszterek megerősítésére. A differenciált vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint az említett markáns helyi klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a 21
kutatóműhelyek közötti konkrét együttműködési tapasztalatok széles spektruma (biotechnológia, gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.) áll rendelkezésre. A felsőoktatási partnerekkel kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett ELI-ALPS beruházás. Az oktatás terén komoly erőssége Szegednek, hogy a felsőfokú végzettségű lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, illetve mind alap-, mind közép- és felsőfokú oktatás terén megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezik. Általános problémát jelent ugyanakkor, hogy a frissen végzettek gyakorlati tudása egyre kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. Az oktatás képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében, ehhez a Biopolisz Park és az ELI Science Park fejlesztése kiváló alapot teremthet. Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. Súlyos és Szeged esetében kiemelt problémaként kell kezelni a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások elvándorlásának kérdését. Megtartásuk mikéntje jelentős feladatokat ró az előttünk álló időszak döntéshozóira. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában. A tervek szerint az ELI lézeres központnagyjából 100-200 fős 22
nagyságrendben fog új kutatói munkaalkalmakat létrehozni, továbbá a teljes kiépülés esetén valószínűsíthető, hogy a Science Park vállalkozásai is jelentős magasan képzett, illetve adminisztratív munkaerőt lesznek képesek lekötni. A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. A városszerkezetet tekintve gyengeségként említendők a szlömös területek, főként a nyugati iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. Az akcióterület esetében külön ki kell emelni az egykori Öthalmi laktanya építészeti és környezeti szempontból amortizálódott területét. Északi irányból az M5-ös autópálya szolgálja ki a tranzitforgalmat, gyors elérhetőséget biztosítva északon a főváros, délen az országhatár felé. A város északi peremén a közelmúltban elkészült az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakasza. Az autópálya amellett, hogy a város megközelíthetőségét javítja, Szeged elkerülő útjaként is szolgál. A tervezett M9 autópálya építése késik, ennek hiányában a város megközelíthetősége nyugat felől rossz. 3.2. A városrészi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása, és a kapcsolódó SWOT elemzés Az akcióterületet délkeleti irányból a kertvárosias Béketelep, más nevén Aigner-telep szegélyezi. Ez a területegység a legrégebbi Szeged környéki telepként azoknak a hajlékául szolgált, akik a körtöltésen belül nem jutottak lakáshoz. A rókusi állomás és az Öthalom között épült, ahol akkoriban disznó hízlaldák, vásárállások, régi vesztőhely és birkahajtó utak voltak. Első lakói téglagyári és akoltelepi munkások voltak. A Nyugati Iparváros az 1950-es évektől egyre jobban beépülő ipari-raktározási terület a Budapesti út mentén, eredetileg szántóföldi művelés alatt állt. Napjainkra egyre inkább a kereskedelmi hasznosítás a jellemző. A régi nagy ipartelepek helyén sok kis vállalkozás 23
létesült. Külső szakaszán logisztikai központ épült. Az akcióterület a városi funkciók szempontjából kevésbé összetett, mint a nyugati városrész egésze: a bevásárló központok és a logisztikai központok környéke gazdasági kereskedelmi és ipari terület, ezt egészíti ki csekély mértékben a lakófunkcióval rendelkező Hosszú utca és az egykori Öthalmi laktanya (diáklakások) területe. A lakóterületek jellemzően 1-2 szintes családi házakkal, az öthalmi részen többnyire leromlott állapotú négyemeletes paneltechnológiás épületekkel bírnak. A bevásárlóközpontok és az Iparváros beépítése meglehetősen hektikus, az épületek magassága 1-2 szintnél általában megáll. A városrészben az elmúlt években jelentős elsősorban az ipari övezeteket érintő közlekedésfejlesztési (ún. nyugati elkerülő út) és gazdaságfejlesztési beruházások zajlottak (SZILK továbbfejlesztése Európai Uniós projektekkel). Az ipari jelleg mellett a közeljövőben erősödni fog a kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz kapcsolódó tevékenységi kör is amennyiben az ELI-ALPS beruházás eredményeként jelentős fejlesztések indulnak meg a közeljövőben. Mindez természetesen komoly addicionális beruházásokat tesz szükségessé, hiszen részben újra kell gondolni a városrész közlekedési kapcsolatrendszerét, részben adott esetben új például közszolgáltatási jellegű funkciók megjelenésére lesz szükség. Az akcióterület határain belül nem található szegregációval veszélyeztetett terület. A következőkben összegezzük a nyugati városrész helyzetelemzésének akcióterületre vonatkozó megállapításait, kiegészítve a szűkebb helyzetelemzésben foglaltakkal: SWOT analízis Erősség Gyengeség 24
Komoly gazdasági (ipari, logisztikai) infrastruktúra (DÉLÉP Ipari Park, SZILK) Külső elérhetőség szempontjából kedvező fekvés (M43, 5-ös főút, Budapest-Szeged vasútvonal) Zöldmezős ipari terület csak jó termőképességű mezőgazdasági területek rovására alakítható ki A szomszédos városrészekkel való összeköttetés gyenge, a tömegközlekedési kapcsolatok nem kielégítőek. Az akcióterületen szinte teljesen kiépítetlenek a közszolgáltatások Lehetőség Veszély Ipari-logisztikai területek fejlesztése (NYILT - Nyugati Ipari Logisztikai Tengely) ELI-ALPS beruházáshoz kapcsolódó további fejlesztések Barnamezős fejlesztési területek rehabilitációja Kiskundorozsma vasútállomás lehet a Bukarest és Belgrád felé itt elágazó, nagysebességű vasútvonal szegedi megállóhelye Barnamezős területek fejlesztése elmarad Kedvezőtlen befektetői klíma miatt elmaradnak a vállalkozói fejlesztések A város É-NY-i kiterjedésével nem tart lépést a közösségi közlekedés és a kerékpáros infrastruktúra, ami növekvő gépjármű-használathoz vezet a városban. 3.3. Megelőző akcióterületi fejlesztési tevékenységek bemutatása A 2007-13 közti európai uniós programozási időszakban az akcióterületen nem történt területileg célzott fejlesztési beavatkozás városi részről. Az azt megelőző időszakban kezdődött viszont el a Szegedi Ipari Logisztikai Központ (SZILK) megvalósítása, melyben az önkormányzat résztulajdonosi szerepkört lát el. A SZILK első üteme (raktár és irodaház kivitelezése) 2006 decemberére készült el, azóta fogadja a 25
betelepülőket. Később külön projektek keretében új raktárcsarnok és kamionszervíz épült, növénynemesítő állomással gyarapodott a központ, valamint bővítésre került a park út- és közműhálózata. A terület gazdasági karakterisztikájából kifolyólag az eddig végrehajtott fejlesztések túlnyomó többsége az akcióterületen működő vállalkozásokhoz köthető. A 2007-től 2013-ig a GOP-ból összesen 4,45 milliárd forint értékű vállalati projekt került támogatásra, míg a DAOP ipartelepítési konstrukciója 1,38 milliárd forint összértékű új fejlesztés megvalósulásához járult hozzá csak az akcióterületen. A közepes és nagyvállalkozások körében népszerűek voltak a TÁMOP képzési és szemléletformálási programjai is, melyek közel 60 millió forint értékben valósultak meg itt. A gazdaságfejlesztésen belül külön ki kell emelni a szokványos technológia- és eszközfejlesztéseken túl az innovációs termékfejlesztési projektek megvalósítását, mely jelzi, hogy a területen az ipari szereplők rendelkeznek K+Fpotenciállal. A helyben megtalálható gazdasági szervezetek 2011 októbere óta lezárt, nyilvánosságra hozott fejlesztési projektjei a következők voltak (részletesen lásd a Mellékletben): Pályázati felhívás Felhívás célja Projektgazda DAOP 1.1.1/A-13 DAOP 1.1.1/A DAOP 1.1.1/A-13 DAOP 1.1.1/AC-11 DAOP 1.1.1/E-11 DAOP 1.1.1/E-11 DAOP 1.1.1/E-12 DAOP 1.1.1/E-12 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. Megvalósulás dátuma Összköltség 2013.08.29 99 249 048 Ft 2014.01.18 200 000 000 Ft GlobalLog Kft. 2014.03.20 104 893 849 Ft GlobalLog Kft. 2014.03.20 563 881 054 Ft ENO-PACK Kereskedelmi Kft. PC Trade Számítástechnikai Ker. Kft. Kompakt ARGAU Pénzügyi Szolg. Kft. Szeplast Ablak Kft. 2013.07.23 97 884 397 Ft 2014.04.29 83 750 430 Ft 2014.12.31 142 000 000 Ft 2015.04.30 90 000 000 Ft 26
GOP 1.1.1-11 GOP 1.3.1-11/A GOP 1.3.1-11/B GOP 1.3.1-11/C GOP 2.1.1/KHG-11 GOP 2.1.1-11/A GOP 2.1.1-11/A GOP 2.1.1-11/A GOP 2.1.1-11/M GOP 2.1.3-12 GOP 2.2.1-11 KEOP 2.4.0/2F/09-11 KEOP 4.10.0/A/12 TÁMOP 2.1.3-B- 12/1 TÁMOP 2.1.3-C- 12/1 TÁMOP 6.1.2-11/1 TÁMOP 6.1.2-11/1 Prototípusok megalkotását eredményező K+Fprojekt végrehajtása Technológiai innovációs tevékenység támogatása (KKV) Technológiai innovációs tevékenység támogatása (klasztertagok) Innovációs eredmények hasznosítása KKV-k részére Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés (középvállalkozás) Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Technológiai fejlesztés (hitel+támogatás) Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás támogatása Vállalati IKTfejlesztés Szennyezett területek kármentesítése Helyi hőigény kielégítése megújulókkal Munkahelyi képzések támogatása Munkahelyi képzések támogatása Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Sole-Mizo Zrt. 2014.07.30 1 097 350 578 Ft Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. 2013.08.31 105 359 272 Ft Sole-Mizo Zrt. 2014.10.31 1 810 826 527 Ft Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. 2012.12.31 38 417 933 Ft TE-DI Trade Kft. 2013.09.06 119 912 519 Ft ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. ENO-PACK Kereskedelmi Kft. Contitech Rubber Industrial Kft. 2012.02.16 49 583 000 Ft 2013.03.04 49 942 000 Ft 2011.10.26 19 490 000 Ft 2012.10.18 7 958 000 Ft 2014.12.31 1 131 581 829 Ft TE-DI Trade Kft. 2013.08.16 19 913 759 Ft Szegedi Tudományegyetem Transcommers Ker. és Szolg. Kft. HANSA Kontakt Inv. Kft. 2015.03.31 608 878 386 Ft 2014.06.30 10 942 800 Ft 2014.08.06 9 977 514 Ft Sole-Mizo Zrt. 2014.12.31 20 826 764 Ft Sole-Mizo Zrt. 2013.12.30 8 470 661 Ft ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. 2013.07.31 9 999 536 Ft 27
TÁMOP 6.1.2-11/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Contitech Rubber Industrial Kft. 2013.09.29 9 999 750 Ft Összesen: 6 511 089 586 Ft Magyarázat: Dőlt betűvel jelöljük a megvalósítás alatt álló projektek tervezett lezárási dátumait. Az ELI-ALPS és az ELI Science Park kialakítását célzó fejlesztések megalapozásaként az előző fejlesztési ciklusban kezdődött el a Szegedi Tudományegyetem nagyszabású kármentesítési projektje Öthalom területén. A KEOP-projekt várhatóan 2015 tavaszán fejeződik majd be. 28
3.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása A következőkben a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai alapján bemutatjuk az akcióterület fontosabb demográfiai és képzettségi mutatóit. Ezt követően a foglalkoztatottsági és szociális adatok ismertetésére, végül a lakásállomány fontosabb adatainak bemutatására kerül sor. Végül röviden áttekintjük az akcióterületen elérhető közszolgáltatások körét, illetve megvizsgáljuk az akcióterület gazdasági életének főbb jellemzőit. Az akcióterület demográfiai és képzettségi mutatói ELI ipariinnovációs Mutató megnevezése akcióterület Lakónépesség száma 533 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 2,8 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 95,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 1,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 2,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 34,8 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok Az akcióterületre releváns KSH-adatok alátámasztják a városrész ipari-kereskedelmi karakterisztikáját: 2011-ben a város összlakosságának mindössze 0,3%-a, a nyugati városrész lakóinak 4,2%-a élt itt. Az akcióterület lakosságát a Hosszú utca és az öthalmi laktanya épületei koncentrálják. A marginális mértékű lakónépességből fakadóan az életkori megoszlás jelentősen eltér a városi átlagtól, 95,5%-át adják a 15 és 59 év közöttiek. Pozitív eltérés fedezhető fel a képzettség szempontjából is: az előbb említett korosztályban mindössze 2% az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a 25 évnél idősebbek 34,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 29
Az akcióterület foglalkoztatottsági és szociális mutatói ELI ipariinnovációs Mutató megnevezése akcióterület Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 84,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 1,4 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 15,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 86,1 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 2011-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) 19,5 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 2011-ben 80,3 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Számítás: Munkanélküliek száma/ (Munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 21,9 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma 18,1 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok A kedvező népességi adatokat rendkívül kedvezőtlen foglalkoztatási mutatók kísérik, amiből az akcióterület speciális tulajdonságokkal bíró népességcsoportjára következtethetünk: az SZTE Öthalmi Diáklakásaiban élő egyetemi hallgatók adatai eredményezik a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatott nélküli háztartások arányának kiugró értékét (84,1%, illetve 86,1%). Ugyanitt a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek számában is erős ingadozásra adhat okot az egyetemi hallgatók gyakori munkaviszony változása, valamint a kicsi akcióterületi lélekszám. A nagyáruházak környezete Öthalmi 30
Diáklakások A népesség elenyésző számából adódóan megállapíthatjuk, hogy a lakófunkció egyáltalán nem jellemző az akcióterületre, viszont több lábon álló (ipar és tercier szektor), sokszínű és ennél fogva stabil gazdasággal bír, Szeged egyik legfőbb foglalkoztató centruma. A városperemi fekvés az 5-ös főút Budapest felé kivezető szakaszával megfelelő telephelyet nyújt a szolgáltató szektornak és a feldolgozóipari termelőknek egyaránt. A nagy helyigényű kereskedelmi funkciót betöltő létesítmények számottevően befolyásolják az akcióterület városképét és területhasználatát: jelentős teret foglalnak a nagyáruházak (Auchan, Metro, Praktiker) és a szállítmányozó, logisztikai cégek telephelyei. Közülük is kiemelkedik a Hansa-Kontakt Kft., amely a 9. legnagyobb árbevétellel rendelkező megyei cég. Ugyanezen a listán előrébb található, egészen pontosan a hetedik volt 2012-ben a gumiipari Contitech Rubber Industrial Kft. Az akcióterület két jelentős, vasúton is elérhető, tényleges gazdasági koncentráló hatást kifejtő ipari parkkal is rendelkezik. A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ (SZILK) telephely- és intermodális logisztikai szolgáltatásokat nyújt közel harminc vállalatnak köztük olyan multinacionális cégeknek, mint a DHL vagy a Volvo. A DÉLÉP Ipari Park elsősorban hazai feldolgozóipari és építőipari cégeket tömörít, mint például a fémszerkezeteket készítő Alukonstrukt és a csomagolóanyag-gyártó Rotapack. A Budapesti 31
úton található hazánk egyik legnagyobb tejipari készítményeket előállító cégének, a Sole- Mizo-nak a székhelye (a megye 8. legnagyobb árbevétellel bíró vállalkozása). A helyben megtalálható szolgáltató szektor a jelentős áruforgalmat lebonyolító fuvarozók szállásigényének kielégítésében merül ki (Tisza Corner Hotel). Noha nem az akcióterületen fekszik, meg kell említeni a Kiskundorozsmai Ipari Park tervezett fejlesztéseit is, hiszen ezek hatásai várhatóan ugyancsak kapcsolódnak az ELI közvetlen fejlesztési területén megvalósuló beruházásokhoz. A SZILK az 502-es út felől DÉLÉP főporta Az akcióterület környezeti állapotára, városképére jelentős hatást gyakorol a jelenleg is zajló ipari jellegű termelés, valamint az ebből és a kereskedelmi tevékenységből adódó teherforgalom, továbbá a felhagyott gazdasági telephelyek kezeletlensége. A nagy forgalmat bonyolító közlekedési folyosók mentén valószínűsíthetően a város és állami közútfenntartás megosztottsága miatt több helyen gondozatlanok a zöldfelületek, ami esetenként a Budapesti út hiányos gyalogosforgalmi infrastruktúráján zajló forgalmat is nehezíti. A kihasználatlan barnamezős területek közül a legszembetűnőbb az egykori öthalmi laktanya területe, ahol az állami tulajdonban álló laktanyaépületek hasznosítására az Öthalmi Diáklakások kivételével a rendszerváltás óta eltelt időszakban sem került sor. Az évtizedes katonai területhasználat során felhalmozódott veszélyes anyagok, hulladékok a talajban és a felszín alatti vizekben is jelentős kárt okoztak, amelyet a területet kezelő Szegedi Tudományegyetem KEOP-projekt keretében igyekszik felszámolni, részben az ELI-ALPS beruházáshoz kötődően. A laktanyát körbeölelő sarjadék erdő jelenlegi állapotában nem kelti igényes környezet benyomását, megfelelő rendezése után azonban a lézeres központés tudásváros közelében rekreációs-, a közutak mentén véderdő céljából felhasználható. További negatív városképi hatást hordoznak a felhagyott ipari telephelyek, raktárak, melyek kezelése, esetleges rehabilitációja csak az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetén kezelhető 32
a város részéről, egyéb esetekben a magánszféra megoldásaira kell hagyatkoznunk. 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület fontosabb lakásadatai ELI ipariinnovációs Mutató megnevezése akcióterület Lakásállomány (db) 149 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (indikátor is) 2,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2011-ben 2,2 Maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2011-ben 0,7 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok Ismét csak az akcióterület gazdasági jellegét támasztja alá, hogy a helyi lakásállomány aránya a nyugati városrész (Kiskundorozsmával együtt) összes lakásához viszonyítva csak 3%-os. A rendelkezésre álló lakóépületek állapota viszont jobb a városrészi átlagnál, alacsony komfortfokozattal összesen 2%-uk rendelkezik, az egy szobás lakások aránya pedig 0,7%. A kijelölt akcióterület várostesten belüli fekvése és egyedi demográfiai adatai következtében elenyésző mértékű közszolgáltatással rendelkezik, mindössze egy postahivatal található az Auchan áruház épületében, amely természetszerűleg nem kizárólag az akcióterület kiszolgálására hivatott. Egészségügyi, szociális és köznevelési intézmények sincsenek itt, körzeti háziorvosi rendelő és óvoda legközelebb a Béketelepen található mindössze üzemorvosi rendelés van a DÉLÉP Ipari Parkban. Közintézményként egyedül az Öthalmi Diáklakások említhetőek. Az ELI és a Science Park optimális működésének megteremtése érdekében mindenképpen szükséges a piaci alapú szolgáltatások meghonosításának elősegítése a területen. Továbbá a helyben elérhető közszolgáltatások körének kiterjesztését is indokolttá teheti az akcióterület és a szomszédos településrészek bővülése hiszen a hatályos Településszerkezeti Terv az akcióterület Hosszú utcától északra fekvő részein új lakóövezeti besorolású utcákat jelöl ki, valamint a Béketelephez már újonnan kialakított, előközművesített utcák csatlakoznak. A közszolgáltatások eléréséhez, valamint a magasabb szintű szolgáltatások igénybevételéhez és a lakófunkciót hordozó településrészekkel való összeköttetés javításához 33
elengedhetetlen az ELI kijelölt fejlesztési területének közúthálózati feltárása egyrészt a Budapesti út, másrészt a Béketelep irányából. A lézeres központés a vele szomszédos új lakóterületek városon belüli elérhetőségének javításához a városi tömegközlekedési- és kerékpárút-hálózat kiterjesztése is szükségessé válik. Az infrastrukturális jellemzők tárgyalása során mindenképpen elemezni szükséges az előzőekben már említett ipari parkok infrastrukturális állapotát. Helyzetük az eltérő karakterisztikájuk miatt meglehetősen különbözik: a DÉLÉP Ipari Park az egykori házgyár (Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat) megmaradt erőforrásain létrejött, többségében építőipari profilú vállalkozásokat tömöríti, míg a SZILK egy alapvetően zöldmezős területen létrehozott logisztikai park, amely fokozatosan fejlődve és terjeszkedve újonnan betelepülő vállalatoknak nyújt telephelyet. A különböző jellegükből fakadóan a működtetést és a fejlesztést érintően is más problémákat azonosít ez a két majdhogynem szomszédos ipari park. A DÉLÉP-nél elsősorban a belső elérhetőség jelent problémát: az ipari parkon belül az egykori házgyári termelést kiszolgálni hivatott úthálózat egyre kevésbé képes kielégíteni a jelenleg működő cégek elvárásait. A belterületi utak állapota leromlott, az eredeti burkolat a jelentős teherforgalom hatására sokhelyütt megsüllyedt, feldarabolódott és az úthálózat elrendezése sem követi a mai igényeket. A belső úthálózathoz kapcsolódóan csak elvétve, szakaszosan épült ki járda, aminek következtében a dolgozók és a telepre látogatók is az állandó teherforgalmat bonyolító utakat kénytelenek használni. A kedvezőtlen helyzet feloldása érdekében a jövőben törekedni kell a terület járdahálózatának célzott bővítésére is. Az ipari parkot szegélyező terület teherforgalmának zökkenőmentes áthaladását biztosíthatná a Zápor utca meghosszabbításában fekvő tejüzemi bekötőút (16886-os hrsz. közút) L alakú meghosszabbítása, kivezetése a Dorozsmai útra. Ezzel az intézkedéssel a DÉLÉP-től délre fekvő raktárakkal tarkított telephelyek megközelíthetősége és az akcióterület belső közlekedési helyzete is javulna, valamint részben tehermentesedne a Budapesti út Dorozsmai út kereszteződése. Az úthálózati fejlesztéseket illetően mindenképpen hátráltató tényezőként kell számolni az utak eltérő tulajdonjogi viszonyaival. 34
DÉLÉP Ipari Park belterületi útszakasz iparvágány-keresztezéssel Ugyan rendelkezik a terület vasúti összeköttetéssel Kiskundorozsma állomás irányába, de az iparvágányok fizikai állapota nem megfelelő, a vasúti és közúti teherforgalom összeköttetése elégtelen. A rossz állapotú vágányok az ipari park centrumterületére tartanak, amik jelenleg nincsenek használatba véve viszont korábban egy hulladékkezelő cég itt vagonírozta az ömlesztett hulladékanyagokat. A vasúti kapcsolat megfelelő kihasználására a leromlott állapotú vonal felújítására lenne szükség, valamint a későbbiekben ki kellene építeni az ömlesztett ipari nyersanyagok, áruk kezelésére alkalmas logisztikai infrastruktúrát. A terület közlekedési helyzetét megvizsgálva a Budapesti úton a Dorozsmai út és a Contitech gumigyár között a gyalogosok és kerékpárosok közlekedését az autós forgalomtól külön vezetett gyalog- és kerékpár út biztosítja. Az elsőrendű főútvonalon (5-ös út) gyalogátkelőhely jelenleg az Auchan áruház irányába vezet át. Az ELI beruházás keretében megvalósuló közlekedés fejlesztés az 5-ös számú főúton DÉLÉP Ipari Park magasságában körforgalom épül, mely biztosítja a gyalogosok és kerékpárosok biztonságos átkelését a főúton, A Contitech gumigyárnál levő autóbusz megállók is felújításra kerülnek, SZMJV Önkormányzat támogatásával a gyalogátkelőhely megterveztetésre került, újabb 35
pályázati forrás rendelkezésre állás esetén kivitelezésre kerül, A Contitech gumigyár és az Auchan árúház bejáró szakaszon új gyalogos járda épül teljes hosszban. A Szegedi Ipari Logisztikai Központ környezetének felszínborítása és a hatályos Településszerkezeti tervlap szerinti övezeti besorolása Forrás: Google Earth, SZÉSZ A SZILK elérhetősége valamivel kedvezőbb, a belső úthálózat kialakítása a jelenleg fennálló igényekhez igazodik, ugyanakkor a Központ zöldmezős jellegéből adódóan a további extenzív terjeszkedés új utak kialakítását teszi szükségessé. A további területi bővülés elsősorban az M43-as autópálya irányába valósulhat meg, azonban az erre található felhasználható területek korlátozott mérete gátolhatja a jövőbeli nagy helyigényű befektetéseket. Kedvező helyszínt jelent viszont ezeknek az 502-es úttól északra fekvő, a Szeged-Budapest vasútvonal, az M43-as autópálya és a Maty-Fehértói- 36
főcsatorna által határolt terület mely kereskedelmi-szolgáltató gazdasági zóna besorolás alatt van. Ennek a résznek a használatbavételéhez azonban szükséges a tulajdoni viszonyok tisztázása, valamint a csapadékvíz-elvezetés megoldása, mivel részben vízzel járt, alacsonyan fekvő területről van szó. A logisztikai központ ilyen irányú kiterjesztése esetén természetesen gondoskodni kellene a terület közúti feltárásáról, amely a teherforgalom részére az 502-es út irányából, a személyforgalom részére Kiskundorozsma felől lenne a legegyszerűbben megoldható, ugyanakkor megfelelő anyagi forrás esetén a vasút két oldalán fekvő területek közvetlen összeköttetésének megteremtése lenne a leginkább célszerű megoldás, az M43-as úttól 200 méterre, délre fekvő, fénysorompós vasúti átkelővel rendelkező földút (1425-ös hrsz.) szilárd burkolatú megerősítésével. 3.6. Az akcióterület funkció elemzése A következőkben áttekintjük az akcióterület jellemző funkcióit, melyek közül kiemelten vizsgáljuk a gazdasági, városközponti és közterületi funkciókat. Gazdasági és kereskedelmi funkció: A Nyugati iparváros Szeged egyik meghatározó gazdasági-termelő központja, ennek tulajdonképpen a magterületét fedi le az ELI ipari innovációs akcióterület. Az akcióterületi célok teljesülésével az ipari és szolgáltatói szektor mellett megerősödne a kvaterner szektor jelenléte, az iparváros egy olyan gazdasági pillérrel erősödne, melynek kialakításához, működtetéséhez megfelelő humánerőforrás és intézményi bázis áll rendelkezésre Szegeden. A szolgáltató szektor képviselői közül kiemelkednek a nemzetközi és belföldi szállítmányozást végző cégek, valamint a lakossági és vállalati ügyfeleket egyaránt kiszolgáló nagyáruházak. Ezek a Zápor utca mentén tömörülnek, járási és megyei szintre kiterjedő vásárlói körük miatt jelentős személygépkocsi-forgalmat indukálnak. A helyben megtalálható ipari szereplők ágazatilag heterogén képet mutatnak: az akcióterületen megjelenik az élelmiszeripar, az építőipar, valamint a feldolgozóipar (gumigyártás, fémszerkezet-gyártás, csomagolóanyag-gyártás) is. A DÉLÉP 41 hektáros területén több mint negyven kisebbnagyobb vállalkozás működik, foglalkoztatotti létszámuk eléri a kilencszáz főt, míg a SZILKben közel harminc cégnél folyik a munka az összesen 46 hektáros területen. Az akcióterületen található még a két ipari parktól független nagyvállalat, a több mint nyolcszáz dolgozónak munkát adó Sole-Mizo és a másfél ezer foglalkoztatottal bíró Contitech Rubber. 37
A terület üzleti infrastrukturális szempontból jól ellátott hiszen évtizedes fenntartói tapasztalattal a háta mögött működik a DÉLÉP Ipari Park és a SZILK, megvannak az új vállalkozások indításának a minimális feltételei viszont hiányoznak még azok az infrastrukturális feltételek, amelyek egyrészt a megtelepedő vállalkozások számára versenyképes, korszerű környezetet jelentenének, másrészt elősegítenék a kvaterner szektor kiteljesedését. Lakófunkció: A kijelölt akcióterületen élő lakosok száma a többi akcióterület függvényében elhanyagolható, tulajdonképpen a Hosszú utca és az Öthalmi laktanya lakott épületei töltenek be lakófunkciót. Az ELI-ALPS projekt sikeres megvalósulása esetén azonban számolni kell új lakóterületek létrejöttével úgy az akcióterületen belül, mint a szomszédos Béketelep új építésű részein. A helyben elérhető közszolgáltatások és az egyéb szolgáltatások kialakításának szempontjából figyelembe kell venni, hogy várhatóan az ELI-hez kapcsolódó speciális munkahelyek számos magasan képzett és ennél fogva jelentős vásárlóerőt képviselő lakost vonzhatnak az intézményegyüttes közvetlen közelébe. Városközponti funkció: Városközponti funkció nem kapcsolódik az akcióterülethez, továbbá a kialakult utcahálózatban sem fedezhető fel egyértelmű központosodás. Gyengébb városközponti funkció kötődik az Auchanhoz (posta). A helyben élő népesség és a helyben dolgozók számának növekedésével a későbbiekben a Béketelep Régi posta út menti kihasználatlan területei nyújthatnának megfelelő teret egy városrészi alközpont kialakítására. Városi-közterületi funkció: A nyugati feltáró út (502-es út) megépítése jelentősen javította az akcióterület városrészen belüli megközelíthetőségét, valamint közvetlen összeköttetés hozott létre a repülőtérrel. Az út további, keleti irányú folytatása indokolt lenne az ELI fejlesztési terület és a Béketelep nyugati irányú feltárására. A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra (Budapesti út, Béketelep: Vértói út - Zsámbok- Réti sor) fejlesztése is indokolt, összehangolva az ELI-ALPS beruházással kapcsolatban megfogalmazódó igényekkel. A régi útvonalak mentén időszerűvé válik a tömegközlekedési megállók felújítása, újonnan kialakítandó útszakaszok mentén új megállóhelyek létesítése. Az akcióterület jelentős mértékű zöldfelületeket foglal magába, amelyek a korábbi 38
területhasználat következtében helyenként degradálódtak. A végrehajtandó fejlesztések során törekedni kell a terület ipari karakterét ellensúlyozandó a meglévő zöldfelületek lehető legnagyobb mértékű megtartására, azok állapotának helyreállítására. Különösen fontos az egykori Öthalmi laktanya területén a katonai tevékenység következtében létrejött környezeti károk felszámolása, a laktanyaépületek hasznosítása, valamint a használat alól tartósan kikerült ipari területek monitorozása és a későbbi használatukra vonatkozó tervek előkészítése. Összegezve a felsoroltakat, elmondhatjuk, hogy az ELI ipari-innovációs akcióterület városképét ma még főleg az ipari, részben a szolgáltatói szektor által alkotott gazdasági funkciók határozzák meg. A jövőben, az ELI-ALPS projekt megvalósulásával és a Science Park létrehozásával kvaterner jellegű tevékenységeket folytató cégek is megtelepedhetnek a területen, amelyek stabilizáló hatást fejthetnek ki az akcióterület és egyben a város egészének gazdasági életére. A lakófunkciójú területek jelenléte marginális, de az ELI működésével összefüggően ezek növekedésével is kalkulálni kell. Ugyancsak hangsúlyt kell fektetni az akcióterület tágabb környezetében a közszolgáltatások körének lakosságszámhoz mért bővítésére, valamint a környezeti állapot fenntartására, javítására. A várostesten belüli perifériális fekvés negatív hatásait az elmúlt évek közlekedésfejlesztési beavatkozásai már enyhítették, ugyanakkor továbbra is szükség van az akcióterület elérhetőségének javítására, elsősorban a városi tömegközlekedési hálózatok kiterjesztésével. 39
3.7. Piaci igények, lehetőségek felmérése A 3.3. alfejezetben bemutatásra kerültek az akcióterületen működő cégek elmúlt években végrehajtott fejlesztési projektjei, melyek volumene azt mutatja, hogy a helyi gazdasági szervezetek nyitottak a fejlődésre és az ehhez szükséges forrásaik is rendelkezésre állnak. A DÉLÉP Ipari Parkban és a SZILK-ben végzett felmérésünk pedig azt mutatja, hogy a vállalkozások elsősorban az infrastruktúrafejlesztés területén várják a közszférától azokat a lépéseket, amelyek legalább követő jelleggel kiszolgálnák a tevékenységüket, egyben megteremtenék a lehetőséget a további gazdaságfejlesztésre. Hangsúlyos pontot képez ezek közül a tömegközlekedési-gyalogos elérhetőség javítása és a partneri szemléletben végrehajtott alapinfrastruktúra-kiépítés (út, közművek, közvilágítás kiépítése). Mindkét ipari park esetében látszik, hogy a működés tartós lábakon áll: a DÉLÉP vállalkozásai a házgyár felszámolásával a helyi építőiparban keletkezett űrt töltik be, felhasználva az egykori telephely nyújtotta infrastrukturális hátteret, valamint a felhalmozott humánerőforrást, ezzel munkahelyeket fenntartva nagyságrendileg kilencszáz fő számára. A Szegedi Ipari Logisztikai Központ kiindulási koncepciója is igazolni látszik önmagát: képes nemzetközi igényeket kielégítő logisztikai szolgáltatásokat nyújtani, melynek eredményeképpen 2005-től kezdve látványos területi bővülést hoztak a betelepülő cégek. A jövőbeli elvárások ennek megfelelően túlmutatnak a jelenlegi területi kereteken, nagyobb területigényű vállalatok bejelentkezése esetére ugyanis szükségessé válik a logisztikai központ nyugati irányú bővítése. Ez pedig természetszerűen hozza magával a városi út- és közműhálózat további kiterjesztésének indokoltságát is. A SZILK extenzív növekedésén kívül a már meglévő területek funkciókkal és szolgáltatásokkal való feltöltése is hangsúlyos fejlesztési irányt képez. A kezdetben létrehozott, majd egyszeri alkalommal fejlesztett központi raktárkapacitás további bővítése vált időszerűvé, miközben a korábbi épületek energetikai korszerűsítését és a szolgáltatási színvonalat emelő informatikai fejlesztéseket is meg kell lépnie az ipari parknak a közeljövőben. Habár az ipari parkok helyben működő cégei számára nem jár közvetlen hatással az ELI- ALPS beruházás és a Science Park kialakítása, ezek közlekedési feltárása, valamint a városrész városképi átalakulása és presztízsjavulása mindenképpen hordoz részleges pozitív változásokat a helyi termelési viszonyokban. Elképzelhető viszont olyan ipari termelést vagy szolgáltatást végző cégek megtelepedése, amelyek képesek kiszolgálni a lézeres 40
központspeciális anyag- illetve szolgáltatásigényét és vonzóan hat számukra a már működő logisztikai infrastruktúra. Az ELI-ALPS beruházás és a Science Park kialakításának piaci hatásairól is szót kell ejtenünk. Területi szempontból fontos fejlemény lehet a szomszédos területek felértékelődése, ami a lakóövezeti és gazdasági területekre egyaránt igaz. Jóllehet a lézeres központés a tudásváros dolgozói és itt kiemelten a városban újonnan megjelenő munkaerőre gondolunk nem a környéken, vagy akár nem is a városban választanak lakóhelyet maguknak, a Béketelep a maga közelségével, infrastrukturális ellátottságával és nyugodtságával bizonyosan vonzerőt fog gyakorolni egy részükre. Keresletet jelenthet ez az évek óta parlagon álló, közművesített telkekkel ellátott Öthalom lakópark számára, de a környező utcákban is gazdára találhatnak magasabb minőséget képviselő ingatlanok. A néhányszáz fősre becsült, fizetőképes, új dolgozói kollektíva megjelenése városi szinten is emelkedést hozhat a közép- és felsőkategóriás ingatlanok árának és bérleti díjának piacán. A Béketelep és az ELI között elhelyezkedő kihasználatlan közművesített telkek Az említett munkaerőtöbblet elsősorban a megközelíthetőség, a potenciális feltáróútvonalak szempontjából okoz megoldandó problémát. Becslések szerint a lézeres központés a tudásváros optimális kihasználtsága esetén napi 1500-2000 munkavállaló hivatásforgalmának lebonyolítását kell megoldani egy olyan területről, amelynek napjainkban nincs kapcsolata a város közúti és tömegközlekedési hálózatával. A kivitelezés jelenlegi állása szerint a Budapesti út felől, egy újonnan kialakított csomópontból ágazik majd le az ELI-t feltáró útszakasz, azonban a várossal való szerves kapcsolat megteremtése érdekében szükséges lesz a Hosszú utca és a Béketelep felé is közlekedési folyosót nyitni, amelynek első állomása a kerékpárúti csatlakozás kiépítése lehet. A tömegközlekedési elérhetőség javítására szükséges a Budapesti úttól fél kilométeres távolságra fekvő beruházási területre a helyi 41
autóbusz-viszonylatok bevezetése, új megállóhelyek kialakítása. 4. AZ AKCIÓTERÜLET CÉLRENDSZERE A következőkben a városi szintű célok, valamint a helyzetelemzés alapján definiált akcióterületi szintű célkitűzések kapcsolatát tekintjük át. Az alábbi táblázat az átfogó- és a specifikus (középtávú) célok illeszkedését egyaránt rögzíti. 4.1. Az akcióterület fejlesztési céljainak kapcsolódása a városi szintű célokhoz Városi szintű átfogó cél és specifikus célok Az akcióterület kapcsolódó célkitűzései Átfogó cél Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése Az akcióterületen elérendő cél a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezt elősegítendő a helyben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a közlekedési kapcsolatok és a környezeti állapot javítása Specifikus célok A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti Vállalkozásfejlesztési projektek az infrastruktúra további bővítésével, széleskörű akcióterületen található ipari parkokban vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített ELI-ALPS kiemelt projekt végrehajtása; innovációs programok előkészítésével és Öthalom ELI Tudásváros kialakítása lebonyolításával 42
A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával Az akcióterület elérhetőségének javítása, az ELI fejlesztési terület feltárása Az akcióterület átfogó célja a gazdasági funkciók további erősítése, világszínvonalú K+F infrastruktúra kiépítése, ezt elősegítendő a helyben elérhető szolgáltatások körének bővítése, a közlekedési kapcsolatok és a környezeti állapot javítása. Ennek az akcióterületi célnak a megvalósítása a város Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése című átfogó célkitűzésének teljesítését szolgálja. Az átfogó cél részletes leírásában vázolt állapot miszerint az ipari szereplők fejlesztése mellett az innovatív vállalkozások bevonzása is megvalósul az akcióterületen térben koncentráltan valósulhat meg. A hagyományos iparágakban tevékenykedő akcióterületi gazdasági szereplők a továbbiakban is az uniós forrásokon keresztül juthatnak hozzá olyan külső forrásokhoz, melyek elősegítik a a tervezett fejlesztéseik végrehajtását. Ilyen források a jövőben a Széchenyi 2020 program részét képező TOP-ból és GINOP-ból lesznek lehívhatóak. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program legfrissebb, Európai Bizottság elé benyújtott verziójának 1. prioritásban meghirdetésre került egy intézkedés, amely támogatja a foglalkoztatás-bővítést ösztönző önkormányzati gazdaságfejlesztési akciókat. Az intézkedés ugyanakkor nem tartalmaz leírást és forráscsoportosítást, így nincs lehetőség jelen helyzetben az ezzel a kerettel való tervezésre. Amennyiben a vállalkozások gazdaságfejlesztési célzatú pályázatai a későbbiekben ebből a prioritásból juthatnak majd forráshoz, az akcióterületi tervezés szempontjából indokoltnak tartjuk azok megjelenítését (lásd: 5. fejezet). A 2. városi specifikus cél által megfogalmazott helyi kutatói hagyományokra építő innovációs programok egyike az akcióterület kulcsprojektjéhez, az ELI-ALPS projekthez, azon túl is az ELI Science Parkhoz kötődik. A nagyjából 5 milliárd forintból megvalósuló tudásvárosban kiépítésre kerülne egy olyan inkubációs jellegű alapinfrastruktúra, mely kitűnő körülményeket teremt a helyi tudásintenzív ipar spin-off vállalkozásainak elindításához, valamint elősegíti a 43
vállalkozások, a felsőoktatás és a kutatóintézetek (az akcióterületen elsősorban az ELI-ALPS) közötti technológiatranszfer-folyamatot. A tervek szerint az ELI Science Park olyan innovációs háttér infrastruktúrát foglalna magába, amely a közvetlen kutatói tevékenységeket és a vállalkozói szektort kiszolgáló magas színvonalú szolgáltatások megtelepedését is előmozdítaná. A lézeres központés a tudásváros megfelelő működéséhez, valamint Szeged MJV harmadik specifikus céljához kapcsolódik a közlekedésföldrajzi adottságainak javítása, elsősorban a városon belüli elérhetőségre koncentrálva. A várostestbe való szerves illeszkedés megteremtéséhez mindenképpen elérendő cél a terület közúthálózati feltárása egyrészt a Budapesti út, másrészt a Béketelep (Régi Posta út) irányából. A megvalósuló közutakon túl Szeged tömegközlekedési hálózatát is ki kell terjeszteni az akcióterület ezen részére előtérbe helyezve a környezetileg fenntartható közlekedési módokat. A kerékpárúti kapcsolat kiépítése a Budapesti út mentén, valamint a Béketelep irányából, a Zsámbok-Réti sor mentén valósítható meg, míg a feltáró közúthálózati elemek mentén új autóbuszmegállók kialakítása válik szükségessé. Mivel az akcióterületet és tágabban értelmezett környezetét illetően a jövőben a magasabb státuszú lakónépesség bővülésével kell számolnunk, az életminőség, a megfelelő egészségi állapot és a szociális biztonság javítása érdekében felülvizsgálatra és esetleges bővítésekre szorulhatnak a helyben elérhető közszolgáltatások. Szintén a jövőben itt dolgozó, itt élő szegediek életkörülményeit javíthatná az akcióterület, de kiemelten az öthalmi laktanya barnamezős területének rendezése, a zöldfelületek parkosítása, revitalizációja. Utóbbi célok megvalósítására elsősorban más célokat szolgáló projektekbe való belefoglalásukkal nyílhat lehetőség. Az akcióterület helyzetelemzése alapján négy specifikus célt nevesítettünk. Ezek a következők: 1. Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban 2. ELI-ALPS kiemelt projekt végrehajtása 3. Öthalom ELI Tudásváros (Science Park) kialakítása 4. Az akcióterület elérhetőségének javítása, az ELI fejlesztési terület feltárása A vállalkozásfejlesztési projektek a város gazdaságának dinamizálása specifikus 44
célhoz kötődnek, míg az ELI-ALPS projekt befejezése és a Science Park létrehozása a Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával című cél teljesülését segíti elő. A 4. specifikus cél kapcsolódik Szeged a város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával specifikus célkitűzéséhez illeszkedik. 4.2. Az akcióterületi célok és a tervezett beavatkozások kapcsolódásának bemutatása Az alábbi táblázatban áttekintjük az akcióterületi szinten definiált célrendszer, valamint az akcióterületi beavatkozások kapcsolódását. Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél Kapcsolódó beavatkozás Az akcióterületen elérendő cél a gazdasági Az akcióterület átfogó célkitűzését funkciók további erősítése, világszínvonalú legfőképpen az ELI-ALPS kiemelt projekt és K+F infrastruktúra kiépítése, ezt a hozzá kapcsolódó Öthalom ELI elősegítendő a helyben elérhető Tudásváros kialakítása szolgálja, ezeket szolgáltatások körének bővítése, a egészítik ki a meglévő gazdasági szereplők közlekedési kapcsolatok és a környezeti fejlesztései és az infrastrukturális állapot javítása beruházások Specifikus célok Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban ELI-ALPS kiemelt projekt végrahajtása Öthalom ELI Tudásváros (Science Park) kialakítása A DÉLÉP Ipari Park infrastrukturális fejlesztése A SZILK raktárkapacitásának bővítése Vállalkozásfejlesztési projektek ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén 45
Az akcióterület közúti elérhetőségének javítása, az ELI fejlesztési terület feltárása Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése: Budapesti út és Vértói út - Zsámbokréti sor kerékpárút 46
5. A VÁROSFEJLESZTÉSI AKCIÓ VÉGREHAJTÁSA SORÁN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, készítése kapcsán előzetes projektgenerálási tevékenységet folytatott, melynek elsődleges célja az önkormányzat által beazonosítható projektjavaslatok, projektötletek strukturált összegyűjtése, értékelése volt. 1 A projektgyűjtést megelőzően Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése többszöri bővítéssel elfogadta a város 2014-2020-as időszakra vonatkozó ún. nagy projektjeinek listáját. A projektjavaslatok bemutatása során ahol releváns, ott a magánberuházással megvalósítani tervezett fejlesztéseket külön jelöljük. A felmért projektötletek, projektek között tehát szerepeltetünk olyanokat, amelyek megvalósításában nem az önkormányzat lesz a projektgazda, ugyanakkor jelentős hatással bírnak az akcióterület jövőbeli fejlődésére. A forrástervezés kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a jelentős forrás igénnyel rendelkező fejlesztések saját forrás igénye, illetve az esetleges előfinanszírozás pénzügyi feltételei valamint a működtetés többletköltségei jelenleg nem ismertek. Mindezen, a város költségvetésére nagymértékben kiható részletek megismeréséig a jelen dokumentumban rögzített összegek előzetes becslésnek minősülnek. Ugyanez mondható el a fejlesztések ütemezésével kapcsolatban is, hiszen mindaddig, amíg az előkészítési források nem állnak rendelkezésre, saját forrás hiányában az Önkormányzat a projekt megvalósítás előzetes munkálatait nem tudja megkezdeni. 5.1. Az akcióterület tervezett beavatkozásainak összefoglaló bemutatása Az alábbi táblázat az egyes beavatkozás kategóriákat rögzíti, s ezekhez illeszkedve mutatja be az egyes projekteket. A táblázatból egyértelműen látható az egyes beruházások 1 A projektgenerálás során használt adatlap sablont mellékletként csatoljuk. 47
akcióterületi célokhoz való illeszkedése, valamint a megvalósítás előzetesen tervezett ütemezése egyaránt. 48
Beavatkozás típusa Projekt neve Melyik akcióterületi specifikus célhoz kapcsolódik 2015 2016 2017 GINOP támogatással ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI- ALPS) nagyprojekt ELI-ALPS kiemelt projekt végrehajtása Szeged és környéke kerékpárút-hálózat Az akcióterület közúti TOP fejlesztése: elérhetőségének javítása, támogatással Budapesti út és Vértói út - az ELI fejlesztési terület Zsámbokréti sor feltárása kerékpárút Alapinfrastruktúra GINOP és kiépítése, innovációs Öthalom ELI TOP háttér infrastruktúra Tudásváros (Science támogatással fejlesztése az ELI Science Park) kialakítása Park területén Vállalkozásfejlesztési Vállalkozásfejlesztési projektek az projektek akcióterületen található ipari parkokban Magánforrássa l (GINOP és TOP támogatással) DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése Vállalkozásfejlesztési projektek az akcióterületen található ipari parkokban Vállalkozásfejlesztési SZILK-raktárcsarnok III. projektek az ütemének felépítése akcióterületen található ipari parkokban 49
5.2. A tervezett beavatkozások részletes bemutatása A fejezetben összegezzük azokat a projekttevékenységeket, amelyek egyrészt a korábbi projektgenerálási folyamat eredményei, másrészt az akcióterületen felmért problémák tükrében lettek kialakítva. Az akcióterület ipari-innovációs fejlesztési irányultsága következtében Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata konkrét, projektszintű beavatkozásai szerepet kapnak az EATT-ben: a városszintű kerékpárút-hálózat fejlesztések helyi szakaszai, valamint az ELI Science Park kialakításában vállalhat szerepet. A város sokkal inkább az 5.3. alfejezetben kifejtett soft-jellegű tevékenységekkel képes hozzájárulni a helyi gazdaság fejlődéséhez. A gazdaságilag több lábon álló akcióterület kialakításához nélkülözhetetlenek a helyi vállalkozók, nagyvállalatok és a már működő ipari parkok saját fejlesztései. Az európai uniós források gazdaságfejlesztésre utalható része tekintetében ezen az akcióterületen az önkormányzat kevésbé lesz képes forrásokat felhasználni, mivel a jelenlegi TOP-kiírások csak önkormányzati többségi tulajdonú ipari területek fejlesztésére vonatkoznak. Így mindenképpen szükséges a már működő ipari parkok fejlesztési projektjeinek támogatása, azok megjelenítése az EATT-ben, hiszen a területről csak ezek lesznek képesek forrásokat felhasználni. Az önkormányzat a jövőben, az esetlegesen rendelkezésre álló külső források alapján ezeket az infrastrukturális fejlesztéseket egészítheti ki a saját tulajdonú utak, közművek kapcsolódási pontjainak kialakításával. Az akcióterület további fejlődése másfelől a kutatás-fejlesztés, a tudásgazdaság megjelenésére alapozódik amely mindeddig csak egynéhány cég belső fejlesztéseivel kapcsolatban jelent meg itt. Az ELI lézeres központmegvalósítása a 2014-20 között zajló uniós programozási időszak legnagyobb volumenű fejlesztése Szegeden, a beruházás mérete és tudományos-gazdasági jelentősége országos hatáskörű. Amellett, hogy a projekt új munkahelyeket hoz létre, multiplikátor hatásai révén helyi gazdasági fellendülést hozhat, felhelyezi Szegedet a világ tudományos életének térképeire, ezen túlmenően pedig egy olyan barnamezős terület rehabilitációjával jár, amely évtizedeken keresztül zárványként volt jelen a városszövetben. A lézeres központgazdasági hatásainak kiteljesítése érdekében mindenképpen 50
kiemelt fontossággal kell bírnia az ELI Science Park létrehozásának. Ennek a szervezetnek kell hidat képeznie a város és vonzáskörzetének gazdasága, az egyetem felé, biztosítva egyrészt az alapkutatások által létrejött eredmények piaci hasznosítását, oktatási felhasználását, másrészt a lézeres központszámára szolgáltatásokat nyújtó helyi vállalkozások letelepedését. A tudásváros létrehozása jelenleg nem követi a lézeres központmegvalósítását, az előkészítési folyamatban jelenleg a megvalósítók körének tisztázása zajlik, ezért a projektre vonatkozóan csak vázlatos információk állnak rendelkezésünkre. A projektmegvalósítás legvalószínűbb és egyben legkedvezőbb megvalósítási módja lehetne az érintettek részéről egy közös projektszervezet létrehozása, amely az előkészítést, a megvalósítást és majd a működtetést is lefedné. Mivel az önkormányzat beavatkozási pontjai az akcióterületi fejlesztések tekintetében szűkösek, törekedni kell a többi szereplő által megvalósított projektek állandó nyomonkövetésére, a partneri szemléletű együttműködés kereteinek kiépítésére. 51
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft. A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai A kijelölt 16 ha-os beruházási terület tulajdonosa a Magyar Állam, a vagyonkezelői jogokat az ELI-HU Nonprofit Kft. gyakorolja, az elkészülő intézmény működtetéséért szintén ez a gazdasági szervezet lesz a felelős. ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA Tevékenység célja Európai közösségi szintű lézeres kutatóintézet létrehozása. A nemzetközi kutatói közösség számára elérhetővé váljanak ultragyors fényimpulzusokat kibocsátani képes fényforrások, ezzel támogatva a szakirányú alapkutatásokat, oktatási-kutatási tevékenységeket, tudástranszfert, összességében a tudományos-technikai fejlődést. Az európai lézerkutatás vezető szerepének fenntartása érdekében integrálja a szakterület nemzetközi kutatócsoportjainak munkáját, segíti a kiemelkedő hazai senior kutatók és fiatal tudósok helyben tartását. A megvalósuló beruházás multiplikátor hatásainak kihasználása révén cél a régió elsősorban Szeged és vonzáskörzete jövedelmi és foglalkoztatási viszonyainak javítása, a térség és az ország gazdaságának tudásalapú szerkezetváltásának elősegítése. 52
Megvalósulást mérő indikátor Átlagos statisztikai állományi létszám K+F (fő) Létrehozott K+F+I szolgáltató infrastruktúra nagysága (m 2 ) Megvalósított szabadalmak száma (db) 53
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) az ESFRI (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma) stratégiai tervében megnevezett európai közösségi, kutatási nagyberendezési projekt, amely három országban (Csehország, Magyarország, Románia) párhuzamosan valósul meg. A szegedi létesítmény az ELI attoszekundumos fényforrása, feladata az ultragyors fényimpulzusok hatásainak vizsgálata. A projektmegvalósítást az előkészítéshez hasonlóan két fázisban kívánja véghezvinni a projektgazda. A 2015 októberében befejeződő I. fázisban az épületek fizikai kivitelezése és részben technológiabeszerzés történik meg, a II. fázisban a fennmaradó eszközök beépítésére kerül sor. Az I. fázis befejeztével, várhatóan 2016-ban kezdi meg a teljeskörű működést az intézmény. A tevékenység szakmai leírása A beruházás megvalósítására kijelölt 16 hektáros terület 4 épületet fog magába foglalni. A lézeres berendezések és a célkamra területek 6.200 m 2 -en fognak megvalósulni, ehhez kapcsolódik majd egy tudományos kiszolgáló épület, egy fogadó épület, valamint egy, a működtetést segítő rész összesen több mint 24 ezer m 2 -es kiterjedésben. Az épületegyüttesben többek között helyet kapnak optikai laboratóriumok, biológiai, vegyész- és orvosi laborok, a kutatószemélyzet irodái, előadótermek és szemináriumi szobák is. Az épületek tervezésénél 250 fő állandó létszámmal és további 50 fő változó létszámmal, illetve csúcsterhelésnél 500 fővel számoltak. A kiválasztott helyszínen, a komplexum közvetlen környezetében 364 gépjármű- és 30 kerékpártároló kerül kialakításra, az épületeket körbeölelő területen összesen 60.000 m2 intenzív, illetve félintenzív fenntartású zöldfelület újul meg és az Auchan áruházhoz közelítő oldalon egy záportározó tó kerül kialakításra. A terület közúti feltárását a Budapesti út és a Hosszú utca irányába kiépítendő út fogja megoldani. 54
Célcsoport bemutatása Kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények világszerte Magasan kvalifikált kutatók, felsőoktatási szakemberek Egyetemi hallgatók, pályakezdő diplomások Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az ESFRI alapján uniós közösségi szándék a pán-európai kutatási infrastruktúrák, a megvalósuló nagyberendezések földrajzi szétterítése és a közép-kelet-európai országok hatékony részvételének elősegítése az Európai Kutatási Térségben. Ez indokolta hazánk és két másik térségi ország kiválasztását az ELI program helyszínei közé. Ezen túlmenően az ország érdeke is, hogy olyan nagyberendezés kapjon helyet itt, amelynek működtetését, az általa nyújtott lehetőségek kihasználását illetően megfelelő szakmai kompetenciával rendelkezünk. Magyarországon nemzetközi szinten jegyzett lézerkutatások zajlanak, a hazai lézerkutatás három fő helyszíne Budapest, Pécs és Szeged. Az ELI-ALPS beruházás szakmai alapját képezik a Szegedi Tudományegyetemen zajló nagy intenzitású lézerkutatás és fejlesztés, valamint az ultrarövid, nagy intenzitású lézerimpulzusokhoz kötődő kutatások. A megvalósítás hazai helyszínének kijelölésekor hangsúlyos szempont volt a társadalmi-gazdasági aspektusból elmaradottabb Dél-alföldi Régió felzárkóztatása, versenyképességének fokozása. Az ultragyors lézerimpulzusos kutatások felhasználhatóak az anyagtudományok, a biológia,a csillagászat, a fizika és a kémia területén egyaránt, így a szegedi létesítmény ezen tudományterületek helyi, hazai képviselői számára is új kutatói bázist nyújt. Megvalósítás kezdete (év, hó, nap) I. fázis: 2013.08.28. II. fázis: 2015.11.01. 55
Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) I. fázis: 2015.10.31. II. fázis: 2017.12.31 Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) 68 milliárd Ft ebből: I.fázis: 36,99 milliárd Ft II. fázis: 31 milliárd Ft Igényelt támogatás összege (Ft) 68 milliárd Ft ebből: I.fázis: 36,9 milliárd Ft II. fázis: 31 milliárd Ft Projekt-előkészítés helyzete A projekt előkészítése két munkafázisban zajlott le, a GOP 1. prioritás fejlesztési forrásainak köszönhetően. Az előkészítési munkálatok 2011 és 2013 között zajlottak le. A munka során megvalósult a terület vagyonkezelői, jogi helyzetének tisztázása, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készült a beruházást illetően, majd lezajlott beruházási terület kivitelezést megelőző rendezése (lőszermentesítés, cserjeirtás, régészeti feltárás, stb.). A megvalósítási projekt támogatási szerződése 2013.08.28-án lépett hatályba. A mélyépítési kivitelezési munkálatok 2014 áprilisában kezdődtek el, a kutatói személyzet toborzása már befejeződött. 56
Az ELI-ALPS külső látványterve Az ELI-ALPS helyszínrajza 57
Forrás: ELI-HU Nonprofit Kft. Tevékenység neve Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén Tevékenység gazdájának megnevezése A Magyar Állam, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Tudományegyetem, vagy egy általuk létrehozott projektszervezet A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai A fejlesztések által érintett terület a Magyar Állam tulajdona, kezelője a Szegedi Tudományegyetem 58
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA, ESZA A tevékenység célja az ELI-ALPS által generált tudáskoncentráció hatásait kihasználva létrehozni egy olyan tudományos és innovációs parkot, amely megfelelő infrastrukturális hátteret teremt az ELI-ALPS tevékenységével kapcsolatos csúcstechnológiai iparágakban tevékenykedő, a tudás- és technológiai transzferben érdekelt cégek megtelepedéséhez, felsőoktatási K+F+I tevékenység kiszervezéséhez, illetve az egyetemi-kutatói szférából induló, spin-off jellegű vállalkozások, start-upok elindításához. A beruházás közvetett célja: Tevékenység célja A lézeres központsegítségével létrehozott szabadalmak, alapkutatási eredmények vállalati/ipari felhasználásának elősegítése A helyi, magasan kvalifikált munkaerő számára felvevőpiacot teremteni A felsőfokú végzettségű pályakezdőket érintő munkanélküliséget mérsékelni Szegednek a hazai kutatás-fejlesztés területén érzékelhető súlyát megerősíteni A gazdasági multiplikátor hatások révén a megyei valamint járási foglalkoztatási, jövedelmi mutatók javítása 59
Az ELI Science Parkba betelepült cégek száma (db) Induló vállalkozások száma az ELI Science Parkban (db) Megvalósulást mérő indikátor A tudományos parkban dolgozók létszáma (fő) Újonnan létrejövő munkahelyek száma (db) Szeged/a régió gazdaságának GDP hozzájárulása a gazdaság egészén belül (Ft) A városban/régióban mérhető K+F-ráfordítás növekedése (%) 60
Az öthalmi laktanya állami tulajdonban lévő, nagyjából százhektáros területén valósulna meg az ELI-Science Park kialakítása. A beruházás keretében olyan alapinfrastruktúra jönne létre, amely modern fizikai és üzleti környezetet hoz létre helyi start-up jellegű kisvállalkozások és nemzetközi nagyvállalatok betelepítéséhez egyaránt. A működést, irányítandó, olyan projektszervezet létrehozása indokolt, amely a park kialakításával egyidőben megszervezi a cégek betelepülését, feltölti a létrejövő kapacitásokat, a megvalósítást követően pedig üzemeltetői jogköröket gyakorolva színvonalas működési körülményeket tart fenn a parkban működő cégek számára. A cégek betelepítését megelőzően fel kell mérni a lehetséges kormányzati, diplomáciai, nemzetközi és helyi érintetteket (kutatóintézetek, klaszterek, vállalkozások, érdekszervezetek, Szakhatóságok, SZTE, SZMJVÖ, Csongrád Megyei Kormányhivatal) és széleskörű partnerséget kell kialakítani velük az előkészítési tevékenységekre vonatkozóan. A tevékenység szakmai leírása A mintegy 90 hektáros területen megvalósuló ELI Science Park fejlesztés a várhatóan betelepülő 50-80 vállalkozással első megközelítésben 1000 1500 fő foglalkoztatást, 12 Mrd Ft GDP hatást eredményezhet. Az előkészítési folyamat tekintetében fontos az alapinfrastruktúra, az út- és közlekedési hálózat fejlesztését megalapozó tanulmányok és tervdokumentációk mielőbbi létrehozása, majd ezt követően az engedélyeztetési, terepelőkészítési (lőszermentesítés, környezeti kármentesítés) tevékenységek véghezvitele ezzel párhuzamosan az egységes arculat, marketingkommunikációs és befektetés ösztönzési tevékenység megkezdése. A kivitelezést kísérve szükséges a Science Park elérhetőségét javító belterületi utak felújítása, esetenként új szakaszok építése. A beruházáshoz kapcsolódó kísérő tevékenységek akár külön projektek között helyet kell kapnia az öthalmi laktanya zöldfelületi rehabilitációjának, a csapadékvíz-elvezetés megoldásának, valamint a kihasználatlan állami tulajdonú épületek helyzete rendezésének. A tudományos és innovációs park infrastruktúra fejlesztésének 61 első eleme egy inkubátorház létrehozása, valamint elengedhetetlen feltétel a parkot irányító/üzemeltető hatékony menedzsment
Magasan kvalifikált nemzetközi és hazai kutatók, felsőoktatási szakemberek Célcsoport bemutatása Egyetemi hallgatók, pályakezdő diplomások Egyetemi kutatócsoportok, tanszékek K+F+I területen tevékenykedő nemzetközi és hazai vállalkozások Technológia-orientált spin-off és start-up cégek Klaszterek A szegedi munkanélküliek között számban és arányban is legtöbben a munkaerő-piacra kilépő fiatalok (20-29 évesek) vannak, akik között jelentős számban találhatóak felsőfokú végzettségűek. A szegedi diplomások a teljes városi népesség 28,9%-át teszik ki, foglalkoztatásuk így jelentős munkaerőpiaci kereslet megteremtését indokolja a városban, melynek egyik, szakirányos részét képezheti az Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága ELI Science Park kialakítása és megfelelő működése. Csongrád megye országos második helyen áll a GDP-arányos K+Fráfordítás mértéke tekintetében, mely pozíció eléréséhez kiemelten járulnak hozzá a Szegeden elérhető kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalatok. Az ELI-ALPS projekt megvalósulása is alátámasztja, hogy a kutatás-fejlesztésnek helyben rendelkezésre állnak azok az infrastrukturális és humánerőforrásbeli adottságai, melyekre érdemes építeni a jövőben. Ennek egyik eleme lenne a lézeres központfeltételes gazdasági hatásait kiaknázó tudományos és innovációs park. Megvalósítás tervezett kezdete 2015. 01. 01. (év, hó, nap) 62
Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft) 2019. 12. 31. 5 milliárd Ft 5 milliárd Ft Projekt-előkészítés helyzete Az ELI-Science Park létjogosultsági alapját képező lézeres központmegvalósítása már elkezdődött: Az ELI-ALPS kialakítását szolgáló projekt 1. fázisának részeként az épületegyüttes fizikai kivitelezése 2014 áprilisában indult meg. A kutatóintézet leendő személyzetének kiválasztása ekkor már szintén folyamatban volt. Az ELI Science Parkra vonatkozó tervezési folyamat még nem indult el. Az ELI-Science Park tervezett beépítésének madártávlati képe 63
Forrás, szerzői jogtulajdonos: DEAK Zrt. A fotó minden további felhasználásához a szerzői jogtulajdonos előzetes írásbeli engedélye szükséges! 64
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése: Budapesti út és Vértói út - Zsámbokréti sor kerékpárút Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai A fejlesztések által érintett területek jellemzően önkormányzati és állami tulajdonban vannak. A Vértói út- Zsámbokréti sor területén ingatlan-kisajátítással kell számolni. ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA Tevékenység célja A folyamatosan bővülő kerékpárút-hálózat az akcióterület ipari funkciót hordozó részeit már részben feltárja, az ELI és a tervezett tudományos park, valamint az ipari-szolgáltató övezet északi irányú növekedése továbbra is indokolja a hálózat célirányos hosszabbítását, ezzel Szeged hivatásforgalmú kerékpáros közlekedésének javítását. Cél a lézeres központinfrastrukturális fejlesztéseihez kapcsolódva a Béketelep és a nyugati kereskedelmi- és iparkörzet biztonságos kerékpáros összekötését biztosítani Szeged nagy lakósűrűségű északi részével. Megvalósulást mérő indikátor Megépített új kerékpárútszakasz hossza (km) A fejlesztések által érintett lakosság száma (fő) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%) 65
A tevékenység szakmai leírása Budapesti út: Gumigyártól kifelé A 2000-es évek végén készültek tervek a Budapesti út mentén a Gumigyárig meglévő infrastruktúrához csatlakozó kerékpárút továbbépítésére. A tervezett nyomvonal a nyugati elkerülő út csomópontjáig a Budapesti út nyugati oldalán, onnan az út keleti oldalán halad tovább Szatymaz fele. A terv kiegészítésre, az ELI beruházáshoz kapcsolódó fejlesztéseket figyelembe vevő felülvizsgálatra szorul, így a kerékpárút újbóli tervezése, engedélyezése szükséges. Az ingatlan-kisajátítások és művelési ág módosítások viszont a tervek alapján lezajlottak (azok teljes körűségét a tervezés során felülvizsgálni szükséges). Vértói út - Zsámbokréti sor kerékpárút A Vértói úti MAVIR transzformátor-állomásig meglévő gyalogkerékpárúthoz csatlakozva Béketelep gyalogos-, ill. kerékpáros elérhetőségét egyaránt javítaná. A jelenleg a körtöltésen és a vasúton sem a gyalogosok, sem a kerékpárosok biztonságos átvezetése nem biztosított. A fejlesztésről tervek korábban nem készültek, a szükséges ingatlan-szerzési igény sem került felmérésre. A Szeged-Békéscsaba vasútvonalon vasúti útátjáró kiépítése, a töltés-átvezetésnél földműépítés, a töltésen kívül kisebb áteresz építése szükséges. Célcsoport bemutatása A fejlesztési tevékenység elsődleges célcsoportja az akcióterületen, illetve a Béketelepen élők, az akcióterületen dolgozók. Hangsúlyos célcsoport továbbá az ELI-ALPS és az ELI Science Park dolgozói, a Szegeden élő, dolgozó, tanuló egyetemisták, kiemelve az öthalmi kollégistákat. 66
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az akcióterület a gazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelt része a városnak. A Budapesti út ipari övezetében dolgozók, az itt élő kollégisták számára jelenleg nincs teljes mértékben biztosítva a biztonságos kerékpáros összeköttetés a többi városrésszel. A Béketelepen élők szintén nem rendelkeznek folyamatos gyalogos és kerékpárúti összeköttetéssel a központi városmag irányába. A telep északi irányú növekedése és a lakosság bővülése folytán a jelenleg használt közutak terhelése is növekedni fog, ami veszélyezteti a kerékpáros közlekedés biztonságát. Megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft) 2015. 07. 01. 2016. 12. 31. 1 milliárd Ft 1 milliárd Ft Projekt-előkészítés helyzete A városi kerékpár-hálózat fejlesztési projektje több, területileg elszórtan elhelyezkedő hálózatbővítési alprojektből áll. Az egyes alprojektek párhuzamosan is megvalósítható fejlesztési elemekből épülnek fel. Ezek előkészítettségi szintje eltérő: az akcióterületet érintő két projekthez még nem készült előzetes forráskalkuláció, költségbecslés. Komplex hatásvizsgálat, a műszaki tervek elkészítése, illetve az ingatlan-kisajátítások lefolytatása szükséges a közeljövőben. 67
68
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység SZILK - raktárcsarnok III. ütemének megépítése GlobalLog Kft. A GlobalLog kft. tulajdonában álló területen történne a megvalósítás ERFA Tevékenység célja A projekttevékenység célja a rendelkezésre álló raktározási terület megnövelése a szükséges kiszolgáló eszközök beszerzésével, ezáltal az ipari park további fejlődéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése. Megvalósulást mérő indikátor Támogatás által indukált beruházások nagysága Betelepülő vállalkozások által vállalt teremtett munkahelyek száma Az ipari park nettó beépítettségének növekedése A tevékenység szakmai leírása A használatban lévő két ütemben felépített 5200 m 2 -es raktárcsarnok tervezett 3. ütemének megvalósítása történne meg a projekt során. A rendelkezésre álló raktárcsarnokok és az irodaépület közvetlen szomszédságában jönne létre egy 2600 m 2 kiterjedésű új épület, mellyel növekedne a SZILK raktározási kapacitása, továbbá új partnerek befogadására válna alkalmassá az ipari-logisztikai park. 69
Célcsoport bemutatása Az ipari parkba betelepülő vállalkozások Helyi munkavállalók Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A GlobalLog Kft. kapcsolatban áll olyan potenciális beruházó vállalatokkal, amelyek a bővítés esetén képesek lennének a létrejövő raktározási kapacitás hasznosítására. A projekt szükségességét támasztja alá továbbá a város korábbiakban részletezett foglalkoztatási helyzete. Megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft) 2015.01.01. 2016.12.31. 350 millió Ft 50%-os támogatási konstrukció esetén: 175 millió Ft 70
Projekt-előkészítés helyzete A GlobalLog Kft. 2009-10 folyamán már végrehajtott egy hasonló tematikájú beruházást, akkor a főépület melletti raktárcsarnok II. ütemének kivitelezése zajlott le. A GOP 3.2.1-es intézkedésén keresztül megvalósításra került a raktárcsarnok mellett az azt kiszolgáló infrastruktúrák kialakítása, kapcsolódó logisztikai eszközök, felszerelések beszerzése, illetve végbementek cég tevékenységét segítő infokommunikációs fejlesztések. Kiemelendő tehát, hogy a projektgazda már rendelkezik releváns megvalósítási tapasztalatokkal. A III. ütem megvalósítását előkészítő pályázati-tervezési anyag elkészült, rendelkezés áll benne a részletes projektköltségvetés, továbbá a szükséges tervdokumentáció is elkészült. A projektindítás következő lépcsőfoka a releváns GINOP pályázati kiírás megjelenése. A Szegedi Ipari Logisztikai Központ főépülete A működő raktárcsarnok 71
72
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése A DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése DÉLÉP Ipari Park Kft. A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai A vonalas létesítményekhez kötődő területek a DÉLÉP Ipari Park Kft. tulajdonában vannak, a naperőmű telepítéséhez új terület vásárlása szükséges. ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA Tevékenység célja A DÉLÉP Ipari Park átfogó infrastrukturális állapotának javítása, ezzel a jelenleg működő cégek termelési körülményeinek javítása, technikai és szakmai szempontból vonzó befektetési környezet létrehozása - az ipari park betelepítettségének növelésére - valamint a dolgozók munkakörülményeinek javítása. Megvalósulást mérő indikátor A fejlesztések által indukált beruházások nagysága (millió Ft) Az ipari parkban létrejövő új munkahelyek száma (db) Az ipari parkba betelepült vállalkozások száma (db) 73
A DÉLÉP Ipari Park jelenlegi működési környezetét a DÉLÉP működését megelőzően, valamint annak működésével párhuzamosan alakították ki. Ennek következtében a műszaki infrastruktúrahálózatok elemei elöregedtek, korszerűsítésre szorulnak, a mai gazdasági helyzetben tevékenykedő vállalatok számára az ipari park által nyújtott infrastrukturális szolgáltatások állapota jelenleg elfogadható, azonban a jövőbeli fejlődést előtérbe helyezve nem kielégítő, azok átfogó megújítása szükséges az elkövetkező programozási ciklusban. A korszerűsítésnek külön projektek keretében ki kell terjednie a belső közlekedési viszonyok javítására, a térvilágítás korszerűsítésére, valamint az ipari park vagyonbiztonságának növelésére. Az úthálózat felújítása jelenleg is zajlik, az öt szakaszra osztott beruházás I. üteme keretében az ipari park északi részén, az Alukonstrukt telephelyéig történik meg a járda kiépítése, az útburkolat felújítása és a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése. Az útfelújítási folyamat során további 2000 méter belterületi út ezzel megegyező műszaki tartalommal történő felújítása zajlana le a külső források elérhetőségének tükrében előreláthatólag négy ütemben. Az ipari park külső megközelíthetőségének javítása érdekében tervbe A tevékenység szakmai leírása van véve az ipari parkot átszelő iparvágány felújítása. A jelenleg használaton kívül álló vágányok sínjének és aljzatának állapota megfelelő, ugyanakkor a sínek rögzítései meggyengültek, javításra, cserére szorulnak. A javításokkal párhuzamosan a vágányok környezetének rendbetételére is sor kerülne. Az iparvágány felújítása megteremtené a lehetőséget a későbbiekben a vasúti úton érkező ömlesztett ipari alapanyagok átrakodó- és raktározóhelyének kialakítására. Az ipartelep térvilágításának megoldása egyfelől felöleli az elöregedett lámpatestek energiatakarékos modellekre történő cseréjét, továbbá a hálózat hiányzó elemeinek pótlását, a térvilágítási hálózaton kívül fekvő területeken új 74 lámpatestek és tartóoszlopok kihelyezését. A világítási rendszer működtetésének gazdaságossá tételéhez kötődően kiépítésre kerülne egy olyan napelempark, naperőmű, amely
Célcsoport bemutatása Az ipari parkban működő vállalkozások, Az ipari parkba a jövőben betelepülő vállalkozások, Az ipari parkban dolgozó munkavállalók 75
A DÉLÉP-nél az utóbbi években egyre súlyosbodó problémát jelent a belső közlekedési hálózat amortizációja: az ipari parkon belül az egykori házgyári termelést kiszolgálni hivatott úthálózat egyre kevésbé képes kielégíteni a jelenleg működő cégek elvárásait. A belterületi utak állapota leromlott, az eredeti burkolat a jelentős teherforgalom hatására sok helyütt megsüllyedt, feldarabolódott, ennél fogva az esővíz felületi elvezetése sem lehetséges. Az úthálózat elrendezése, fizikai kialakítása sem követi a mai igényeket, az ipartelepen áthaladó nyergesvontatók fordulása, mozgása a keskenyebb, burkolatlan útszakaszokon nehézkes. A belső úthálózathoz kapcsolódóan csak elvétve, szakaszosan épült ki járda, aminek következtében a dolgozók és a telepre látogatók is az állandó teherforgalmat bonyolító utakat kénytelenek használni. A külső megközelíthetőséget nehezíti az ipari parkot átszelő vasúti iparvágány leromlott fizikai állapota. Az építőiparban tevékenykedő cégek nagy volumenű alapanyag-utánpótlása szempontjából előnyben Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága részesítendő a vasúti áruszállítás, ugyanakkor ennek a feltételei (megfelelő iparvágány, átrakodó eszközök, tárolókapacitás) jelenleg nem adottak a területen. Az iparvágány felújítása új cégeket vonzhatna be az azt szegélyező, üresen álló ingatlanokra, a működő cégek számára pedig új szolgáltatást nyújtana ezzel az ipari park. Az ipari parkban működő cégek vagyonbiztonsága nem kielégítő: a városperemi fekvés és a nagy kiterjedés miatt a bejáratoknál biztosított portaszolgálat megkerülhető, a terület körbekerítése nem 100%-osan biztosított. A zavartalan termelő tevékenység ellátásához nélkülözhetetlen a vagyon elleni bűncselekmények számának minimalizálása, azok megszüntetése, ami a teljes ipari park külső és részben belső kerítéshálózatának kiegészítésével oldható meg. Az ipari parkban a házgyári időszakban kiépített közvilágítási rendszer mára hiányossá vált, elemei részben megrongálódtak, a hálózat egészére nézve pedig 76 korszerűtlenné lettek. A több műszakos munkarendben dolgozó vállalatok zavartalan munkavégzése, valamint a közbiztonság növelése érdekében szükségessé vált a közvilágítási
Megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) Úthálózat felújítása: 2016.01.01. Iparvágány felújítása: 2016.01.01. Térvilágítás, naperőmű: 2018.01.01. Vagyonbiztonság javítása: 2016.01.01. Úthálózat felújítása: 2020.12.31. Iparvágány felújítása: 2017.12.31. Térvilágítás, naperőmű: 2019.12.31. Vagyonbiztonság javítása: 2017.12.31. Úthálózat felújítása: 500 millió Ft Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) Iparvágány felújítása: Térvilágítás, naperőmű: Vagyonbiztonság javítása: 50 millió Ft 90 millió Ft 20 millió Ft Igényelt támogatás összege (Ft) Összesen: 50%-os támogatási intenzitás esetén: 330 millió Ft 660 millió Ft Projekt-előkészítés helyzete Az útfelújításra vonatkozó tervek rendelkezésre állnak, az I. ütem építése a DAOP 1.1.1 intézkedés keretében zajlik. A vasúti iparvágány, a térvilágítás és a kerítésrendszer műszaki állapotának részletes felmérése és a felújításhoz szükséges tervek elkészítése hátravan. Belterületi út és térvilágítás a Poli-Union Kft. telephelye előtt 77
Belterületi út a Rotapack Kft-nél Iparvágány a budapesti vasútvonal irányába Tevékenység neve Vállalkozásfejlesztési projektek Tevékenység gazdájának megnevezése Akcióterületi kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, DÉLÉP Ipari Park, Szegedi Ipari Logisztikai Központ 78
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai A fejlesztések által érintett területek a DÉLÉP Ipari Park, illetve a SZILK, valamint az egyes cégek tulajdonában vannak. A SZILK-ben kisebbségi tulajdonrésszel bír Szeged MJV Önkormányzata. ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA, ESZA Tevékenység célja A GINOP gazdaságfejlesztési forrásai lehetőséget teremtenek a nyugati iparváros hagyományos kereskedelmi és ipari funkcióinak fejlesztéséhez, az ipari parkokban működő cégek versenyképességének megtartásához és fokozásához, valamint kapacitásbővítő fejlesztéséhez. Mindezek a magánforrásból megvalósított projektek stabilizáló hatást fejtenek ki a város gazdasági fejlődésére, bővítik a városban elérhető munkaalkalmak számát. Megvalósulást mérő indikátor Teljesített kapacitásbővítő projektek száma (db) Az ipari parkokban dolgozók létszámának növekedése (%) Újonnan létrejövő munkahelyek száma (db) A városban mérhető K+F-ráfordítás növekedése (%) 79
A tevékenység szakmai leírása A GINOP keretében a következő területeken juthatnak forráshoz az akcióterület érintett vállalkozásai: Kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő célú telephely fejlesztése, kapacitásbővítése Kis- és középvállalkozások hálózatosodása, piacra jutásának elősegítése Vállalati K+I kapacitás-, termék-, technológiafejlesztés végrehajtása IKT eszközök és alkalmazások beszerzése Vállalati energiahatékonysági beruházások: épületenergetikai korszerűsítések, megújuló energia hasznosítási módjainak kiépítése épületfenntartás, termelési folyamat ellátása céljából Gyakornoki helyek létrehozása, munkahelyi alkalmazkodóképesség növelése Gazdaságilag aktív korú népesség, Az ipari parkokban működő vállalkozások, Az ipari parkokon kívül működő vállalkozások 80
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A regisztrált álláskeresők számának szinte folyamatos emelkedése 2001 és 2009 között azt eredményezte, hogy a város napjainkra kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetbe került, 2013 szeptemberére a nyilvántartott álláskeresők száma még mindig jelentősen meghaladja a 2008-as szintet. A társadalmi feszültségek elkerülése érdekében szükségessé válik a város eddiginél fokozottabb beavatkozása a helyi gazdasági-foglalkoztatási viszonyokba. A magánvállalkozások az elmúlt programozási ciklus során is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a területen európai uniós források felhasználásával és 2014-20 között is lehetőségük nyílik külső forrást igénybe venni a kapacitásbővítés, a K+I tevékenység erősítése, az energiahatékonyság növelése terén. Az ipari parkokban tevékenykedő cégek projektszervezési szempontból kedvező alaphelyzettel rendelkeznek a fejlesztések befogadásához, mivel az üzemeltető szervezeten keresztül komplex programok lebonyolítása is lehetővé válik körükben. Emellett területileg koncentrált elhelyezkedésük a városrendezés szemszögéből nézve kimondottan előnyös. A magánvállalkozások egyéni és több szereplő által véghezvitt projektjeit a város megfelelő pályázati lehetőség esetén az akcióterület ipari területeinek infrastrukturális feltárásával képes kiegészíteni, gazdaságélénkítő hatást kifejteni. Megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) 2015. 01. 01. 2020. 12. 31. 81
Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) 5 milliárd Ft Igényelt támogatás összege (Ft) 50%-os átlagos támogatási intenzitás mellett: 2,5 milliárd Ft Projekt-előkészítés helyzete Az akcióterületen működő vállalkozások előzetes felméréseink alapján a 2011-14 közötti időszakban 5,9 milliárd forint összértékben hajtottak végre vállalkozásfejlesztési projekteket a DAOP, GOP, KEOP és TÁMOP forrásokból. Az ipari parkokban működő cégek jövőbeli projektekre vonatkozó adatnyújtása alapján hasonló volumenű beruházások lefolytatását valószínűsítjük. 82
5.3. Akcióterületi célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató hozzáállás hiánya ellehetetlenítheti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nemcsak az állami/uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Különösen fontos a magánvállalkozások fejlesztéseinek közvetett elősegítése az ELI ipariinnovációs akcióterület kapcsán, hiszen a többitől eltérően nem városrehabilitációs, sokkal inkább gazdaságfejlesztő célzata van az előzetes akcióterület tervnek, melyhez a helyben működő vállalkozások képesek a legtöbb hozzáadott értéket előállítani a város szerepe a gazdasági tevékenységek támogatásában mindössze kísérő jelleget ölthet. Az alábbiakban taglaljuk azokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a fejlesztések megvalósulását. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet: - A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. - A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. - Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Befektetés ösztönzés - Az infrastruktúra korszerűsítésén felül fontos a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése, melyre kiváló lehetőséget teremt a városban jelenlévő oktatási-tudományos potenciál. - Meg kell szervezni az ezen a téren is működő egyablakos ügyintézést. - Irodaházak kialakítására alkalmas ingatlanokat kell létesíteni, mely ingatlanok helyet adhatnak "shared service" centereknek, amelyek jelentős nagyságrendű foglalkoztatás alapjait teremtik meg. 83
- Inkubátorok, ipari parki telephelyek létesítésére alkalmas ingatlanokat kell kialakítani. - A helyi adó rendelet szerint az egymillió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetni. Az ösztönző adókedvezmények körét bővíteni kell. - Szegeden a barnamezős és egyéb beruházások megvalósítását elősegíti az Önkormányzat a szabályozási tervek szükséges korrekciójával, amennyiben a tervezett beruházás a város szándékaival és a hatályos településfejlesztési dokumentumokkal összhangban van. - Nem utolsó sorban elengedhetetlen a befektetés ösztönzéshez a megfelelő kompetenciával és szakmai felkészültséggel rendelkező feladatorientált szervezeti struktúra kialakítása. A befektetés ösztönzés típusai az aktív és a proaktív befektetés ösztönzés, melyek fontosabb, részben hiányzó szegedi feladatai a következők: Aktív befektetés-ösztönzés - A már említett szolgáltatási egyablak működtetése leegyszerűsíti és megkönnyíti a külföldi befektetők tájékozódását a befektetési lehetőségeket, befektetési hátteret illetően. - Befektetői kérdésekre választ adó, többnyelvű interaktív honlap elkészítése, folyamatos töltése, frissítése. A korábbiakban a Szeged Pólus Nonprofit Kft. és az ITD Hungary Zrt. által üzemeltetett több nyelvű honlapok ezt a feladatot többé-kevésbé ellátták. - Befektetés-ösztönzést támogató adattárak létrehozása: a szolgáltató központok adattárai elláthatják ezt a feladatot, amelyhez a hatékony együttműködés ugyancsak nélkülözhetetlen. - A világban már működő, hasonló együttműködés feltérképezése, tapasztalatcsere, partnerkapcsolatok kiépítése a tudástranszfer megvalósulása érdekében, valamint az ott gyűjtött tapasztalatok hasznosítása. 84
Proaktív befektetés-ösztönzés - A befektetés-ösztönzés célja a befektetés-ösztönzés eszköz-, információ- és humánerőforrás rendszerének koncentrálása, optimalizálása és az intézményi/önkormányzati/vállalkozói együttműködések hatékonyságának növelése. Kiindulási alap a meglévő adottságok, tárolt információk, adatok felhasználása, a közreműködő intézmények és azok hálózatának megléte, tapasztalata és folyamatos működése. - Angol-magyar nyelvű elektronikus projekt-adatbázis készítése, folyamatos fenntartása, bővítése és aktualizálása, mely egyik alapja a kiajánlásnak. - A termékek piacképességének vizsgálata, felkészítés a piacra-jutásban, piackutatások (termék marketing). - Befektetés-szempontú marketing eszközök létrehozása, marketing csatornák és kapcsolatrendszerek aktivizálása. - A termék és régiómarketing eszközeinek nemzetközi hálózatba való bekapcsolása (HITA külpiaci hálózata, kamarák külföldi partnerszervezetei, DKMT, megyék és városok külügyi kapcsolatai, kül- és belföldi tanácsadó és ingatlanfejlesztő cégek), promóciós eszközök használata. - A szegedi vállalkozások újrabefektetési igényeinek feltérképezése, majd bekapcsolása a proaktív és aktív tevékenységi rendszerekbe. Befektetői szempontú helyzetértékelés: - A város gazdasági szempontból stabil, kiterjedt politikai és intézményi kapcsolatrendszereivel segíti befektetések és a város fejlődését. Célirányos fejlesztések valósultak meg a város koncepcióinak megfelelően. Szeged rendelkezik Gazdasági Programmal. - Jelentős számú banki és pénzügyi szolgáltató, szolgáltató központ, ipari park, logisztikai és innovációs központ nyújt támogatást a vállalkozások számára. - A város infrastrukturális ellátottsága kiváló. - Munkaerő-ellátottság szempontjából Szeged a környező települések munkavállalóinak vonzási központjaként előnyös helyzetben van. A megye alkalmazottainak majd fele itt dolgozik, az ingázás igen magas. A legmagasabban kvalifikált munkaerő mellett az alacsonyan képzett betanított munkások is jelen vannak, azonban a műszaki vonalon 85
szakemberhiány van. Szeged alsó-, közép- és felsőfokú oktatási-képzési tevékenysége révén kiemelkedő oktatási központ, továbbá a munkaerő képzése is alátámasztott. - A letelepedés költsége is fontos tényező a befektetőknek, amelyet a város korábban adókedvezményekkel támogatott. - Végül a befektetők szubjektív tényezőket is számításba vesznek. Ilyenek a kulturális, élhetőségi jellemzői egy városnak, melyeket Szeged humán, közösségi és közlekedési, távközlési funkcióellátottságának köszönhetően, számos szolgáltatásával maximálisan kielégít. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé eladni. A városról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a településfejlesztési dokumentumok céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Szeged erős kulturális programkínálata és kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszere segítségével ígéretes marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni lehet. A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit) a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, a releváns piac szegmentációs alapok meghatározása (imázs audit) a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit) 86
Különösképpen az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: Célcsoport Belső lakossági célcsoport (a településen élők) Célok, feladatok, ellátó szerv elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: bevonás, meggyőzés Szerv: Szeged M.J. Város Önkormányzata turisztikai látogatások ösztönzése, szimpátia Külső lakossági célcsoport (a településen kívül élők) megszerzése Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Tourinform elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Belső gazdasági célcsoport Fő feladat: megnyerés Szerv: befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezet betelepülés ösztönzése, befektetések vonzása Külső gazdasági célcsoport Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: befektetés-ösztönzéssel foglalkozó szervezet A települési kommunikáció és a termék értékesítés nem választható külön, minthogy a termék sem egyértelműen definiált. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Szeged (el)ismertségét. Következésképp ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Szeged vonatkozásában a tervezhető jövő és a megbízható partner fogalmát. Piacbefolyásoló eszközök elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok, rádiók közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések újságok Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a 87
megszólítás, együttműködés javításában. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. 5.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai A 2014-2020-as fejlesztési időszakban Szeged Megyei Jogú Város számos, egymással szoros területi kapcsolatban álló, vagy akár műszaki-szakmai tartalom alapján illeszkedő fejlesztés megvalósítását tervezi. A projektek tervezése, előkészítése során a szakembereknek mérlegelnie szükséges az egyes projektek társadalmi-gazdasági környezetre, de ugyanígy az egymásra gyakorolt hatását is. Társadalmi hatások A tervezett beavatkozások társadalmi aspektusból vizsgált komplex hatás mechanizmusa az alábbiak szerint határozható meg: Két indokból kifolyóan mindenképp az akcióterület és a szomszédos városrészek népességnövekedésével kell számolnunk: Az ELI-ALPS és az ELI-Science Park kialakítása és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések várhatóan 88
növelni fogják a helyben elérhető ingatlanárakat, ami a hely ingatlanpiac szereplőit lakásépítési beruházásra fogja sarkalni, amelyet a lakóövezeti besorolású területek, valamint a közművesített, de kihasználatlan telkek népességgel való feltöltéséhez fog vezetni. A népességnövekedés ütemét ideiglenes jelleggel erősítheti a jövőben egy egyetemi-kollégiumi férőhelybővítés is Öthalom területén. A kvaterner szektor megjelenésével magasan képzett munkaerő jelenik meg a városrészben, akiknek nagyobb része minden bizonnyal a település más részein, vagy a településhatárokon kívül választ lakóhelyet, egy kisebb rétegük viszont a munkahelyén túl a lakóhelyét is a szűken vett környéken választja majd meg. A magasan kvalifikáltak számára ideális életteret nyújthat a perifériális elhelyezkedésű, ennél fogva nyugodt, ám a munkavégzés helyéhez közel fekvő, kertvárosi jellegű Béketelep északi, újonnan parcellázott része. A jelenlegi marginális létszámú lakosság létszámának növekedésével párhuzamosan magasabb társadalmi státuszú népesség jelenik meg a környéken, ezzel összefüggésben várhatóan emelkednek a helyben élők szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi és minőségi igényei. Az ELI által nyújtott kutatói bérszínvonal, valamint a Science Parkban valószínűsíthető átlagbérek növelik a helyi jövedelmi szintet, vásárlóerőt. A hivatásforgalmú kerékpárutak bővítésével a Budapesti út környéke és a Béketelep tömegközlekedési elérhetősége javul, a városrész lakóinak elszigeteltsége enyhül, az akcióterületre ingázó dolgozók menetideje csökken. A vállalkozásfejlesztési projektek következtében az ipari parkokban dolgozók munkakörülményeiben javulás áll be. Gazdasági hatások Az ipari parkokban végrehajtandó fejlesztések, valamint a tudományos parkban létrejövő új vállalkozások közvetett módon járulnak hozzá a vállalkozói aktivitás további javulásához, javítva a foglalkoztatási helyzeten és növelve a helyi iparűzési adó bevételeket. A tudományos parkban létrejövő cégek tevékenysége új típusú tevékenységeket honosít meg a kvaterner szektor területén a városban. Az ELI Science Park vonzó alternatívát fog jelenti a nemzetközi színtéren K+F 89
tevékenységet végző cégek telephelyválasztása során. A megjelenő új, tőkeerős gazdasági szervezetek hozzájárulnak a város iparűzési adóbevételének növekedéséhez. Az ELI Science Parkban működőképessé válnak az egyetemi-kutatói szférából kiszervezett vállalkozások, start-up-ok. Közvetett hatásként növekedni fog az ELI és a Science Park cégei számára szolgáltatásokat nyújtó, alapanyagokat előállító szegedi vállalkozások bevétele. Az ELI beruházási területhez kapcsolódó zöldfelületek megújításával és az infrastruktúrahálózat további helyi fejlesztéssel a befektetők vonzására alkalmas városi környezet kialakítása történik meg. Az akcióterületi környezetet és közlekedést érintő fejlesztések hatásaként javul a nyugati iparváros megítélése a helyi aktív korú lakosság szempontjából. Az ELI és a Science Park sikeres kivitelezésével és működtetésével várhatóan javul Szeged nemzetközi és hazai tudományos körökben érzékelhető vonzereje, imázsa. Az ELI-hez kapcsolódó konferenciákra, workshopokra irányuló kutatói látogatóforgalom következtében növekedik a Szegeden eltöltött vendégéjszakák száma, gyarapodik a város hivatásturisztikai desztinációinak száma. A vállalkozásfejlesztési projektek sikeres végrehajtása, valamint az ELI által generált új munkahelyek létrejötte javítja az akcióterület és ily módon a város foglalkoztatási mutatóit. A vállalkozásfejlesztési projektek hatására javul az akcióterületen tevékenykedő cégek versenyképessége, ennek nyomán képesek lesznek önállóan finanszírozott, további fejlesztési beavatkozások végrehajtására a kapacitásbővítés, a technológiafejlesztés, az energetikai korszerűsítés és a munkakörülmények javítása terén. Az ipari parkok infrastrukturális fejlesztései magasabb hozzáadott értékű termelést folytató vállalatok betelepülését indukálhatják, az ipartelepek gazdasági vonzerejének növekedése pozitív hatást fejt ki az ipari parkok kapacitásainak kihasználására. 90
Esélyegyenlőségi hatások A projekt biztosítja az esélyegyenlőségi elvek érvényesülését. Az európai uniós forrásokból megvalósuló építési projektek kivitelezése során az akadálymentes közlekedést, horizontális célként minden projektgazdának szem előtt kell tartania. Az akadálymentesítés minimum követelményei minden esetben érvényesülni fognak. Ennek megfelelően: A gyalogos-, kerékpáros közlekedést érintő fejlesztések esetében akadálymentes haladást biztosító megoldások alkalmazására kerül sor. Az újonnan kialakított épületek kivitelezése kapcsán ugyancsak kiemelt figyelmet kap az akadálymentes hozzáférés biztosítása. A vállalkozásfejlesztést szolgáló projektek és a Science Park létrehozására irányuló projekt keretében megjelenik az esélyegyenlőségi szempontokat érvényesítő munkaerő-alkalmazás. Környezeti hatások Az akcióterületen és közvetlen közelében helyi vagy országos védettség alatt álló természeti terület nem található, ennél fogva ilyen területekre nem gyakorolnak semmiféle hatást a megvalósuló projektek. Ugyanakkor az akcióterület perifériális fekvéséből és gazdasági karakterisztikájából adódóan az egyes magán- és állami tulajdonú ingatlanok gondozatlanok, zöldfelületeik degradáltak, a csapadékelvezetés kérdése megoldatlan. A környezeti terhelést növeli a kereskedelmi-ipari funkciókhoz kötődő közúti teherforgalom és a munkahelyekre irányuló napi hivatásforgalom. Az akcióterületi tervben nevesített beavatkozások hatásaként várhatóan a következőképpen fog javulni a környezeti állapot: Az ELI beruházási területhez kapcsolódó zöldfelületek megújításával jobb minőségű, élhetőbb városi környezet kialakítása történik meg, az öthalmi laktanya területe szerves részévé válik a városnak. Az ipari parkok infrastruktúrájának fejlesztésével az új gazdasági szereplők eddig hasznosítatlan belső területeket foglalhatnak el, ezáltal a nyugati iparvárost szegélyező termőföldek és természetközeli területek mentesülnek a zöldmezős beruházások okozta környezeti degradációtól. A vállalkozások által végrehajtott modernizáló technológiai fejlesztések kapcsán csökken a környezeti erőforrások felhasználása, a helyi környezet terhelése. 91
Az akcióterületi kerékpárút-szakaszok kiépítése a helyi környezeti terhelés csökkenését vonja maga után. A valószínűsíthető akcióterületi ingatlanpiaci keresletnövekedés következtében az elhanyagolt, parlagon fekvő lakóövezeti besorolású ingatlanok beépítésre kerülnek, rendezettebbé válik az akcióterületet szegélyező területek utcaképe. Az akcióterületi fejlesztések és az akcióterületen kívüli projektek egymásra hatásának vizsgálata Az akcióterülethez közvetlen nem kapcsolódó fejlesztések közül érdemes a közszolgáltatásokat érintő projektek (óvoda, bölcsődehálózat fejlesztése) tervezésekor számolni az akcióterületen valószínűsíthető lakónépesség és dolgozói létszám növekedésével. Különösen tekintettel a szomszédos városrészekben végrehajtandó részprojektekre. A tervezett járdahálózat-rekonstrukciójának, főutakat átszelő közműalagutak kialakításának és a tömegközlekedési megállóhelyek rekonstrukciójának végrehajtása ki kell, hogy terjedjen az akcióterület releváns részeire is. A konkrét kivitelezési munkákat szükséges összehangolni az tudományos park alapinfrastruktúrájának kialakításával és az új kerékpárútszakaszok kialakításával is. A városszerte megvalósuló közlekedési fejlesztések hálózatos jellege folytán figyelmet kell fordítani az ELI ipari-innovációs akcióterületen prognosztizáltan növekvő hivatásforgalom és lakónépesség igényeinek kielégítésére, a területet érintő tömegközlekedési viszonylatok igényközpontú vonalvezetésének, kapacitásának kialakítására. Amennyiben ezek a műszaki infrastruktúrát érintő projektek kiterjednek az akcióterületre, abban az esetben megoldódhatnak a jelenleg tapasztalható gyalogosforgalmi nehézségek, illetve megfelelő lefedettség alakulhat ki a minőségi tömegközlekedési megállóhelyeket illetően. Az egyes közműalagutak beépítése zökkenőmentessé teheti az új gazdasági telephelyek közművekkel való elérését, valamint megkönnyíti a keletkező üzemzavarok gyors kezelését. 6. PÉNZÜGYI TERV A fejezetben összefoglalásra kerül a tervezett fejlesztések előzetes forrás térképe, valamint a fejlesztések ütemezése éves bontásban. Az egyes projekteket összhangban a rendelkezésre álló módszertan tipológiájával kategorizáljuk, továbbá meghatározzuk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mely operatív programokból támogathatóak. 92
6.1. Az akciók megvalósításának indikatív ütemezése Településfejlesztési akció típusa Településfejlesztési akció neve Akcióterület (Kulcsprojekt, hálózatos projekt, 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 akcióterületi projektek) ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt kulcsprojekt Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése: Budapesti út és Vértói út - Zsámbokréti hálózatos projekt sor kerékpárút ELI ipari- Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park akcióterület kulcsprojekt területén Vállalkozásfejlesztési projektek akcióterületi projekt DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése akcióterületi projekt 93
SZILK-raktárcsarnok III. ütemének felépítése akcióterületi projekt 94
6.2. Az akciók megvalósításának átfogó, indikatív pénzügyi terve ELI ipari-innovációs akcióterület fejlesztési elemei (projektek) Finanszírozó OP és intézkedés ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt GINOP 2.3 Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése: Budapesti út és Vértói út - Zsámbokréti sor kerékpárút Vállalkozásfejlesztési projektek TOP 1.1, GINOP 1.1 TOP 3.1 GINOP 1-5. prioritás, TOP 1.2 DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése GINOP 1.1, TOP 1.1 SZILK-raktárcsarnok III. ütemének felépítése GINOP 1.1 Az alábbi táblázat az egyes fejlesztési projektek fejlesztési forrás ütemezését rögzíti éves bontásban, millió forintban: ELI ipari-innovációs akcióterület fejlesztési elemei (projektek) 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén Szeged és környéke kerékpárúthálózat fejlesztése: Budapesti út és Vértói út - Zsámbokréti sor kerékpárút 36998 31000 800 1400 1400 1000 400 300 400 300 95
Vállalkozásfejlesztési projektek 300 700 800 1500 1500 200 DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése SZILK-raktárcsarnok III. ütemének felépítése Összesen (Az ELI-ALPS megvalósításán kívül eső rész: 175 175 175 145 185 155 1775 2950 2345 2685 2055 200 6.3. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása Amint azt már a dokumentum korábbi szakaszaiban kifejtettük, a tervezett tevékenységek megvalósításához szükséges források és egyáltalán a szakmai tartalom összeállításához elengedhetetlen országos szintű tervezési dokumentumok még nem teljeskörűen ismertek. Az Európai Bizottság elé benyújtott a tervezési folyamatunkkal párhuzamosan elbírálás alatt álló operatív programok tartalma nem kellően részletezett ahhoz, hogy azt felhasználva egyértelműen operatív programi intézkedéshez kapcsolhassuk a betervezett tevékenységeinket. A következőkben így a szűkös intézkedési tartalmakhoz próbáljuk meg hozzákötni az 5. fejezetben felvezetett projekteket ami ennek következtében csak közelítő jellegű információval bír. A kevés konkrétan besorolható támogatási forrású projekt közé tartozik az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt I. és II. fázisa, hiszen a kormányzati döntés értelmében mindkét szakasz kiemelt projektstátuszt kapott. A projekt a GINOP 2. prioritásának 3. intézkedéséből juthat támogatáshoz. A 2. prioritás a kutatás és innováció (K+I) témaköréhez kötődik, ezzel kapcsolatban az uniós ajánlás alapján kialakított cél a hazai kutatás-fejlesztési kiadások GDP-arányának növelése, hozzájárulás az ún. Innovatív Unió megvalósításához. A 2.3 intézkedés célja a hazai kutatói infrastruktúra és kapacitás megerősítése, amely részben a nagyléptékű közösségi kutatási programokhoz kapcsolódóan valósulhat meg. Ilyen program részeként jött létre az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt, melynek keretében három országban (Csehország, Magyarország, Románia) alakítanak ki nagyteljesítményű lézereken alapuló kutatólabort. A hazánkban, Szegeden 96
kialakítandó attoszekundumos berendezés II. fázisának kialakítására a GINOP-ban 28,58 milliárd forintot különítenek el. Az ELI-hez kötődő Science Park kialakítására korántsem ennyire egyértelműek a forráskeretek. Habár kormányzati szinten az ELI és a Science Park megvalósítása egyaránt kormánymegbízotti szintre lett delegálva, a Tudásvároshoz nevesítetten nem rendeltek forrást egyik OP-ből sem. A legvalószínűbb finanszírozási formát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 1.1-es intézkedése jelenti, amely új inkubátorházak létrehozásához nyújt támogatást. 97
Szintén a GINOP 1.1-es intézkedés nyújthat támogatást a SZILK logisztikai kapacitásbővítéséhez, szolgáltatásfejlesztéséhez, amelyet az előző programozási ciklusban a GOP 3.2-es intézkedése fedett le. A GINOP 1.1 forrásai megoldást jelenthetnek a DÉLÉP Ipari Park infrastrukturális problémáinak felszámolására is, legalábbis, ahogy az OP fogalmaz, a szolgáltatótevékenység ellátáshoz szükséges eszközök, felszerelések beszerzéséhez mindenképp. A vállalkozói projektek tekintetében tulajdonképpen cégprofiltól, és gazdasági állapottól függően széles a tárháza azoknak a támogatási forrásoknak, amelyek elérhetőek lesznek a 2014-20-as programozási ciklusban. Csak a GINOP-nak öt olyan prioritása van, melyek intézkedései alkalmasak a helyi cégek fejlesztési igényeinek támogatására. A kifejezetten a KKV-kat célzó 1. prioritás lehetővé teszi a vállalati tanácsadás, a kapacitásbővítés, a hálózatosodás és a piacra jutás költségei egy részének finanaszírozását. A 2.1-es intézkedés keretében növekedhet a vállalati K+F szerepe, új termékek, technológiák bevezetését, szolgáltatásfejlesztést eredményezve. A 2.2-es intézkedéshez kapcsolódva olyan együttműködések jöhetnek létre a vállalkozások és a kutatóhelyek között, amelyek mindkét fél számára hasznosnak bizonyulhatnak. Különösen fontos lehet ez az intézkedés a Science Parkhoz kapcsolódó életképes technológiatranszfer létrehozásához, akár a későbbiekben az ELI, a Science Park és a már működő vállalkozások közötti kapcsolatok kialakításához. A GINOP 3. prioritása az infokommunikációs fejlesztések köré épül. Habár az akcióterületen működő vállalkozások profilja messze tevődik a IKT-szektortól, mégis napjainkban minden gazdasági szereplőnek állandó infokommunikációs fejlesztéseket kell végrehajtania a versenyképessége fenntartásához, növeléséhez ehhez nyújthat segítséget a 3.2-es intézkedés. A 4-es prioritás keretében megjelenő egyetlen intézkedés minden bizonnyal nagy népszerűségnek fog örvendeni országosan és az akcióterületen működő vállalkozások körében: a 4.1-es intézkedés gazdasági szervezetek számára is lehetővé fogja tenni az energiahatékonysági korszerűsítések és megújuló energiát felhasználó kapacitások beépítéséhez szükséges támogatások igénybevételét. A támogatás a tervek szerint egyaránt felhasználható lesz termelési és épületenergetikai fejlesztés végrehajtásához. A GINOP 5-ös prioritás keretében a vállalkozások pályázhatnak gyakornoki helyek létrehozásának és a munkahelyi alkalmazkodóképesség fejlesztésének támogatására. Természetesen a továbbiakban is biztosít az operatív program kedvezményes pénzügyi eszközöket a vállalkozói önrész kiegészítésére is. 98
Az Európai Bizottság elé benyújtott operatív programok intézkedéseinek összefoglalója, a Mellékletekben található. 7. AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI A következő fejezetben fel kívánjuk mérni az alábbi tényezőkből fakadó, az akcióterületen megvalósítani tervezett fejlesztési projektek lebonyolítását veszélyeztető kockázatokat. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: Pénzügyi-gazdasági kockázati tényezők: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, továbbá a saját forrás előteremtésének kockázata Jogi-jogszabályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a közbeszerzési törvény, mint kockázati tényező, Műszaki kockázatok: itt említhetők meg az egyes projektek megvalósítása során felmerülő specifikus kockázati elemek, mint például az építési szabványok, vagy a magyartól eltérő nemzetközi technológiai szabványok kérdése Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a stratégia megvalósítása kapcsán további kockázati tényező társadalmi hasznosság megfelelő kommunikációjának elmaradása, A kockázatok felmérését követően egy rövid kockázatkezelési stratégia elkészítése javasolt, mely a jellemző kockázati tényezőkhöz egy valószínűségi mutatót, valamint egy hatás mutatót rendel. A kettő szorzataként meghatározásra kerül az adott kockázati mutató kockázati indexe: 99
A kockázati tényező megnevezése A fizikai beavatkozást igénylő projekteknél a tervek előkészítése késedelmet szenved, a műszaki előkészítés csúszik. Az akcióterületi projekteknél a közbeszerzés késedelmet szenved, a beruházóval való szerződéskötés csúszik. A menedzsment szervezet nem tudja megfelelően ellátni feladatát, a program lebonyolítás akadályokba ütközik, a projektgazdák közti kommunikáció a fejlesztések összehangolására nem valósul meg Bekövetkezés Kockázati Hatás valószínűsége index (1-7) (1-7) (1-49) 5 6 30 3 6 18 3 6 18 Javasolt beavatkozás Az előkészítést a források rendelkezésre állása pillanatában meg kell kezdeni. Az önkormányzat a műszaki előkészítésre és a tervezésre vonatkozó szerződésekbe garanciát épít be a határidők betartása érdekében. A szerződések előkészítését meg kell kezdeni a projekt előkészítés fázisában. Tapasztalt közbeszerzési szakértő megbízása ajánlott. Kiemelt odafigyelést kell fordítani az egyes szerződések valamint a lebonyolítási eljárásrend közötti összhang biztosítására. Képzési programokkal, folyamatos szervezetfejlesztéssel erősíteni szükséges a menedzsment szervezetet. Biztosítani szükséges a megfelelő szakemberek rendelkezésre állását. Fontos az akcióterületi projektgazdákkal fenntartani a folyamatos kommunikációt. A gazdasági válság 3 7 21 A városmarketing eszközök 100
elhúzódó hatására alacsony befektetői aktivitás Az engedélyezési folyamatok, eljárások elhúzódása (pl. Science Park műszaki infrastrukturális elemei) KKV-k pályázói önereje a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, vagy a jogszabályi változások hatására lecsökken, a projektek megvalósítása elsikkad Az ipari parkok infrastrukturális háttere, kapacitása az elmaradó projektek hatására romlik, a meglévő vállalkozások telephelyet váltanak, újak nem települnek be A vonalas infrastruktúrahálózatok kivitelezésének előkészítése során végrehajtandó kisajátítási folyamat tulajdonosi ellenállás következtében 2 6 12 3 5 15 2 7 14 4 4 16 gazdasági jellegű tematizálásával, célirányos alkalmazásával kell növelni a beruházói érdeklődést, részben az országos hatáskörű beruházásösztönzési intézmények közreműködésével A szakhatóságokkal történő folyamatos egyeztetés az engedélyes és kiviteli tervezés időszakában KKV-k részéről tartalékképzés; A városi gazdasági szabályzást szolgáló eszközök vállalkozások számára történő optimalizálása, partneri szemléletű kommunikáció, mentorálási tevékenység Az ipari parkokon kívül álló, de azokat kiszolgáló infrastrukturális hálózatok korszerűsítése, partneri szemléletben végrehajtott párhuzamos fejlesztések végrehajtása A tervezés során alapos előkészítő munkát és több nyomvonaltervezetet kell beépíteni, amelyek mentén könnyen végrehajthatóak módosítások. Előzetesen célzott kommunikációval szükséges 101
megszakad, a projektek ütemezése csúszik. A felhasználásra tervezett támogatási konstrukciók eltérő tartalommal, vagy egyáltalán nem kerülnek meghirdetésre. A kedvezményezettől független okok miatt felfüggesztésre kerül a támogatási források folyósítása 3 7 21 érzékenyíteni az érintetteket. A finanszírozási rés áthidalására már az előzetes forrástervezés során szükséges felkészülni. Mérlegelendő az alternatív finanszírozási eszközök bevonása a fejlesztés stabil pénzügyi hátterének megteremtéséhez. Az akcióterületi projektek megvalósítása esetén felmerülő problémák azonosításakor a legmagasabb kockázati indexszel (30) a tervek előkészítésének a hiánya szerepel. A tervezésiműszaki okokból kiinduló csúszások elkerülése végett érdemes az előkészítési folyamatot a lehető legkorábban elkezdeni, a szerződéses viszonyok kialakítása során határidőket megszabni. Hangsúlyos terület a tervezők, a műszaki ellenőrök és az engedélyeztető hatóságok folyamatos kommunikációjának fenntartása az engedélyeztetési folyamat zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A vonalas infrastruktúrák műszaki tervezésénél lényeges feladat a kisajátítások gondos előkészítése, kezelése. A közbeszerzési szakértő és az egyes projektek menedzsment szervezetének kijelölésekor olyan referenciával rendelkező szereplőket kell választani, akik személyi kompetenciái, tapasztalatai garantálják a projektek zökkenőmentes lebonyolítását. Ezzel minimalizálhatóak a közbeszerzési és szervezési, kommunikációs hiányosságokból adódó időveszteségek. Habár a 2008-09-es gazdasági válság hatásai mára már csökkentek, annak elhúzódó ágazati hatásai gyenge beruházói keresletet eredményezhetnek a tudásváros és az ipari parkok kapacitásainak kihasználásával kapcsolatban. A megfelelő, tőkeerős befektetők felkutatása, megszólítása részben a városmarketing, részben az országos gazdaságfejlesztési intézményhálózat feladata. A magánvállalkozások (itt KKV-k, ipari parkok) fejlesztéseinek megvalósítása érdekében teendő önkormányzati feladatkörök, teendők már részletezésre kerültek az 5.3. alfejezetben. Ezek tényleges végrehajtása, a partnerszemléletben végrehajtott párhuzamos fejlesztések 102
(amelyeket folyamatos, kétoldalú kommunikáció alapoz meg) azok az önkormányzati beavatkozások, amelyekkel a város tényleges módon képes hozzájárulni a helyi gazdaságfejlesztéshez és ez az, amelyhez a megkérdezett akcióterületi vállalkozásoknak kimondott igénye fűződik. 103
8. MONITORING MUTATÓK ÉS A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE A Településfejlesztési Koncepció az átfogó- és a specifikus vagyis középtávú városi- célok szintjén rögzítette a mutatószám rendszert. Az output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseire a Településfejlesztési Koncepcióban bemutatott indikátor struktúrával összhangban történt. Az akcióterületi szinten megfogalmazott tervértékek becslések, a későbbiekben az egyes fejlesztések konkrét szakmai tartalmának részletes kidolgozásával, a hatások felmérésével párhuzamosan pontosíthatóak, illetve a projektekhez kapcsolódó indikátorok alkalmazása is felülbírálandó. Az akcióterületi szinten rögzített értékek felmenő rendszerben járulnak hozzá a városrészi szintű célértékek eléréséhez. 8.1. Az akcióterületi beavatkozások megvalósításának nyomon követése A kialakítandó monitoring rendszert nagyban befolyásolja, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek majd a megyei jogú városok programjaik megvalósítása kapcsán. Amennyiben a 2007-2013-as gyakorlat érvényesül és a városok kedvezményezettként jelennek meg, úgy önálló monitoring rendszer kiépítésére nincs szükség, az adatszolgáltatás és nyomon követés elektronikus úton, EMIR alapján történik majd. Amennyiben a megyei jogú városok mint ahogy a tervek szerint a megyei önkormányzatok is a tervezési kompetenciájukba utalt fejlesztési források mellé jelentős program menedzsment hatáskört kapnak, úgy ennek egyértelműen illeszkednie kell az Európai Uniós források felhasználását nyomon követő intézményrendszerhez. A célok teljesülése kapcsán biztosítandó a nyomon követési mechanizmus transzparenciája, átláthatósága is, ezért javasoljuk a tervezési dokumentumok elkészítése során alkalmazott széleskörű partnerségi folyamat átalakítását és a program megvalósítás során történő alkalmazását. 104
8.2. Az akcióterület előzetesen meghatározott monitoring mutatói Az akcióterületek sajátos karakterisztikákkal körülírható, a városon és a városrészen belül térben egyértelműen definiálható fejlesztési területek. Az ezekhez kapcsolódó mutatószám rendszer alapvetően a területi sajátosságokból levezethető problémákhoz illeszkedő fejlesztésekre vonatkoznak, így az alábbi táblázatok nem tartalmazzák az összes, városrészi szinten rögzített mutatót. ELI ipari-innovációs akcióterület Mutató típusa (output/eredmény) Bázis érték (2014) Célérték (2022) Forrás Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Támogatott klaszterek száma (db) Klaszter tag vállalkozások által végrehajtott közös innovációs projektek száma (db) eredmény 0 2 100 Irányító Hatóság eredmény 0 5 Irányító Hatóság eredmény 0 11 Irányító Hatóság A monitoring folyamatot szolgáló mutatószám struktúra kialakítása során ügyelnünk kell a helyi adottságokra, az akcióterület fentiekben elemzett társadalmi-gazdasági viszonyaira, az elérendő célállapot korrekt számszerűsítésére - a jogszabályi és eljárásrendi keretekhez való illeszkedésre. Az ELI ipari-innovációs akcióterület gazdasági karakterisztikája indokolja az ITS-ben meghatározott három, mutató szerepeltetését. A foglalkoztatottak számának több mint kétezer fős bővülésének magterülete természetesen nem kizárólag az akcióterület, ez a mértékű prognosztizált foglalkoztatásbővülés városi szinten is jelentős mértékű: a 2013 szeptemberében rögzített álláskeresők számának (5981 fő) 35%-ról beszélünk. Az ELI és a Science Park a becslések alapján nagyságrendileg 1500-2000 új munkahelyet teremthet, míg ezt a számot elsősorban a helyi nagyvállalatok, valamint az ipari parkokban tevékenykedő KKV-k kapacitásbővítő vállalkozásfejlesztési projektjei egészíthetik ki. A klaszterekre vonatkozó meghatározott eredmény indikátorok elsődleges célterülete a Science Parkban létrehozandó klaszterekre irányul, valamint azokra a többnyire ipari parki keretek között működő cégekre, amelyek valamely helyi gazdasági klaszternek a tagjai. 105
9. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról immár egyértelműen rögzíti a megyei jogú városok tervezési jogkörébe tartozó forráskeretet. Amennyiben a források felhasználására az integrált településfejlesztési stratégiák keretében, nevesített integrált területi beruházásokon keresztül lesz lehetőség, úgy megítélésünk szerint a program lebonyolításba, a hatékony forrásfelhasználást támogató projektgenerálási és fejlesztési munkába helyi erőforrások bevonása mindenképpen szükséges. Minderre oly módon kell, hogy sor kerüljön, hogy a meglévő Európai Uniós programozási és fejlesztési tapasztalatok beépülésére a lehető legnagyobb mértékben sor kerülhessen. A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Településfejlesztési Koncepciót (TFK), az Építési Szabályzatot (SZÉSZ), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS). A Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra. 106
9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Fejlesztési feladatok előkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája végzi, a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. A Fejlesztési Iroda és az egyes szakirodák között az ITS készítése kapcsán is szoros együttműködés valósult meg, a megfelelő szakember állomány rendelkezésre áll. Az ITS megvalósításával kapcsolatos stratégiai szintű döntés előkészítési- és döntéshozatali folyamatot operatív szinten ugyancsak a Fejlesztési Iroda koordinálja. A megyei jogú városok esetében a munkaszervezet javasolt formája: a város által korábban vagy újonnan erre a feladatra létrehozott városfejlesztő társaság, illetve a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoport. A megyei jogú városok esetében városfejlesztő társaság működése semmilyen új paramétert nem tartalmaz a ROP 2007-2013-as időszakban elvártakhoz képest azon túl, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelő speciális kapacitásokkal. A városfejlesztő társaság olyan, 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, amely részt vehet a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához kapcsolódó operatív feladatok kidolgozásában és lebonyolításában; A városfejlesztés irányait, priorizálását továbbra is a Közgyűlés, illetve a szakosodott önkormányzati bizottságok határozzák meg, azonban a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat az arra szakosodott társaság végzi. A városfejlesztő társaság tevékenységével az önkormányzat Fejlesztési Irodája együttműködik. Az Iroda felel a fejlesztések stratégiai összhangjáért és irányáért, a településfejlesztési dokumentumokban és a szerkezeti tervben foglaltaknak való megfelelőségért, többségében az Iroda készíti a bizottsági, közgyűlési döntések előkészítéséhez szükséges szakmai anyagokat. A Fejlesztési Iroda fenti tevékenységében támaszkodik a társirodák szakértőinek munkájára. 107
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelten fontosnak tekinti a Településfejlesztési Koncepcióban rögzített hosszú távú stratégiai fejlesztési irányokkal összhangban végzett helyi- városi befektetés ösztönözési, gazdasági fejlesztési feladatok rendszer szintű megerősítését is. Ennek szervezeti és formai keretrendszerét természetesen a térségi szereplőkkel (pl. a Csongrád megyei Önkormányzat) együttműködve szükséges kiépíteni. 108
Mellékletek A 2014-2020-as időszakra vonatkozó operatív programok A következő szakaszban áttekintést nyújtunk az Előzetes Akcióterületi Tervben említésre kerülő Széchenyi 2020 elnevezésű Nemzeti Stratégia Referenciakeret keretében meghirdetett operatív programokról. Az elhúzódó nemzeti tervezés miatt az operatív programok végleges, elfogadott változatai nem állnak rendelkezésre a megyei jogú városi tervezés befejeztéig, így a következőkben az Európai Bizottsághoz benyújtott, 2014 júliusában keltezett változatokról nyújtunk áttekintést. Mivel a feldolgozott OP-k intézkedéslistája és forráselosztása az Európai Bizottság (EB) bírálatának megfelelően változhat, az itt szerepeltetett adatok kizárólag tájékoztató jellegűek. Az Előzetes Akcióterületi Terv és a későbbi területi alapú városfejlesztési beavatkozások szempontjából relevánsnak tekinthető öt operatív program: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Egészségügyi fejlesztésekkel és az egyének egészségfejlesztésével javítja a társadalom egészségi állapotát, valamint hangsúlyt helyez a köznevelés minőségi fejlesztésére a korai iskolaelhagyások számának csökkentése érdekében. Intézkedéseket eszközöl a felsőoktatás munkaerő-piachoz való közelítésére, annak minőségi előremozdítására, továbbá célul tűzi ki a közszolgáltatásokban, kiemelten a humán intézményekben elérhető humán erőforrás minőségi és mennyiségi megerősítését. 109
Prioritási tengely Forrás Keret 1. Együttműködő társadalom ESZA 823,8 M 1.1 1.2 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása 1.3 Aktív közösségi szerepvállalás és önkéntesség fejlesztése 1.4 Társadalmi együttélés erősítése 1.5 Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése 1.6 1.7 Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai Mélyszegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése 1.8 Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése 1.9 1.10 1.11 1.12 Népegészségügyi mozgósítás, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció megerősítése Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében ERFA 500,6 M 2.1 A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése 110
2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése 2.3 Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal 2.4 Mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások 3. Gyarapodó tudástőke ESZA 763,6 M 3.1 3.2 3.3 A minőségi oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, korai iskolaelhagyás csökkentése A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén 3.4 Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban 3.5 Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében ERFA 430,3 M 4.1 A köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések 5. 5.1 Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések ESZA 34,2 M Visszatérítendő támogatások nyújtása hátrányos helyzetű személyek és vállalkozások számára 5.2 Társadalmi innováció és transznacionális együttműködések Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni: A KKV-szektor versenyképességének növelése, a szolgáltatások és a termelés bővítésének elősegítése mellett az OP 111
célja gyarapítani a hazánkban elérhető piacképes, képzett munkaerő, hangsúlyozva a munkaerőpiacról kiszorult egyének integrálását. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A programban megjelenik továbbá az erőforráshatékony gazdaság kialakítása és a korábbi munkaverziókban még nem szereplő turizmusfejlesztés. Prioritási tengely Forrás Keret 1. Kis- és középvállalkozások ERFA 1582,2 M 1.1 Vállalkozói kultúra terjesztése 1.2 Modern üzleti infrastruktúra megteremtése 1.3 Kapacitásbővítés támogatása 1.4 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése 1.5 Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program 2. K+I ERFA 1687,8 M 2.1 Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése 2.2 Stratégiai K+I együttműködések és kezdeményezések támogatása 2.3 K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése a nemzetközi kiválóság érdekében 3. Infokommunikációs fejlesztések ERFA 556,5 M 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása 3.3 Digitális felzárkózás (e-inclusion) és közösségi hozzáférés erősítése 3.4 Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése 4. Energia ERFA 225,6 M 112
4.1 Energiahatékonyság- és megújuló energia használatának elősegítése 5. Foglalkoztatás és képzés ESZA 2041,5 M YEI 49,7 M 5.1 Álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása 5.2 Ifjúsági Garancia 5.3 Alkalmazkodóképesség fejlesztése 5.4 Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés javítása 5.5 Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése 6. Turizmus ERFA 507,7 M 6.1 A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése 7. Pénzügyi eszközök ERFA 2353,2 M 7.1 Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása 7.2 Megújuló energia és energiahatékonyság támogatása Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Az IKOP elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az IKOP a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével javítja a gazdasági szereplők versenyképességét és segíti nemzetközi szerepvállalásuk fokozását. A közlekedési lehetőségek bővítésével és a földrajzi mobilitás növelésével elősegíti a foglalkoztatás növelését. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelését közvetlenül a közösségi közlekedés és a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok erősítésével éri el, míg az ország gazdasági növekedéséhez és a helyi fejlesztések megvalósításához közvetetten, a regionális városi-elővárosi közlekedés korszerűsítésével járul hozzá. 113
Prioritási tengely Forrás Keret 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása KA 1015,4 M - A határokig történő eljutáshoz, a megyeszékhelyek bekötéséhez szükséges hiányzó szakaszok gyorsforgalmi vagy főútként történő kiépítése - A meglévő TEN-T közúthálózat kapacitásának bővítése - A közúti infrastruktúra környezeti és műszaki fenntarthatóságát növelő beavatkozásainak támogatása - Közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások - TEN-T közúthálózatfejlesztési projektek előkészítése - Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis (KIRA), a kapcsolódó közlekedési/forgalmi adatgyűjtések fejlesztése - Közúti hatósági szabályozáshoz kapcsolódó eszközök vizsgálata - A KÖZOP TEN-T közúti hálózatba tartozó szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő része 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása KA 1481,2 M - A vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek felszámolása - A vasútvonalak interoprabilitásának javítása vonalkorszerűsítésekkel - Vasúti csomópont- és állomáskorszerűsítés - A vízi közlekedést segítő fejlesztések - Kivitelezési projektek előkészítése - Az NKS legnagyobb hasznosságúnak ítélt menedzsment eszközeinek előkészítése - A KÖZOP TEN-T vasúthálózatba tartozó szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő része 114
3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti KA 680,6 M elérhetőség javítása ERFA 193,7 M - A 1315/2013/EU rendelet I. melléklet 6.2 és 6.3 részeiben meghatározott magyarországi TEN-T hálózat részét nem képző elővárosi (beleértve a HÉV vonalakat is) vasútvonalak - szűk keresztmetszeteinek felszámolása - Közlekedésbiztonság javítása - Állomáskorszerűsítések - Közösségi közlekedési járművek beszerzése a jelentős utasforgalmú elővárosi vasútvonalakon - A közösségi közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések: Intermodális infrastruktúra-fejlesztés - A városi kötöttpályás közlekedés (pl. villamos, trolibusz) vonali infrastruktúrájának, a kapcsolódó megállóhelyeknek a forgalom fenntartását akadályozó szűk keresztmetszeteire fókuszáló korszerűsítések, rövidebb új vonali szakaszok költséghatékony kiépítése, kötöttpályás közösségi közlekedési járművek beszerzése és kisebb kapcsolódó fejlesztések - Közlekedésbiztonsági beavatkozások a nagyvárosokban - Kivitelezési projektek előkészítése - A KÖZOP városi-elővárosi prioritás szakaszolt projektjei 4. Közlekedési rendszer energia-hatékonyágának javítása ERFA 472,3 M 115
- A Közép-Magyarországi Régión kívüli, jelentős átmenő forgalommal terhelt TEN-T hálózathoz nem tartozó közutak fejlesztése, korszerűsítése és a KözOP TEN-T hálózaton kívüli közutak szakaszolt projektjeinek IKOP-ot terhelő igénye - A Közép-Magyarországi Régión kívüli vasútvonalak villamos energiaellátásnak fejlesztése - A járművezetők üzemanyag-takarékos vezetését erősítő képzés - Teleautó-rendszer kialakításához szükséges előkészítő tanulmányok, a rendszert népszerűsítő kampányok, valamint a teleautózás elterjedését segítő beavatkozások - Az áru- és személyszállító hajók elavult, legalább 100 kw teljesítményt meghaladó főgépeinek cseréje - Szemléletformálás: közösségi közlekedést népszerűsítő kampány - A közlekedési rendszer környezeti és energetikai modelljének kidolgozása - Kivitelezési projektek előkészítése Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program A KEHOP beavatkozásai elsősorban és közvetlenül a fenntarthatóság környezeti dimenziójának erősítését szolgálják, ugyanakkor áttételesen hozzájárulnak a gazdasági növekedés elősegítéséhez is. Átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Prioritási tengely Forrás Keret 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KA 1044,9 M 1.1 Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése 1.2 Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése 1.3 Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása 1.4 A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztése 1.5 Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése 116
1.6 A személy- és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása 117
2. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KA 1243,9 M 2.1 Ivóvízminőség-javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával 2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések 2.3 Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések KA 400,2 M 3.1 Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése 3.2 Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában 3.3 Országos Környezeti Kármentesítési Program 4. Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések ERFA 101 M 4.1 A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhelyfejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások 4.2 A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása 4.3 4.4 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok A hazai Natura 2000 területek hálózat egységes szemléletben, a helyi közösségek bevonásával történő bemutatását szolgáló mintaprojektek 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása KA 994,8 M 5.1 5.2 Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkal-mazásának kombinálásával 5.3 Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése 5.4 Szemléletformálási programok 118
5.5 Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságnak biztosítására 119
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A TOP az eddig regionális szinten külön kezelt területi operatív programokat egyesíti, a Közép-Magyarországi Régión kívül az összes megyére kiterjed. Az országon belül fennálló területi különbségekre, a területegységek eltérő igényeire reagál és ennek megfelelően a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket valósít meg. A TOP célja, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. Prioritási tengely Forrás Keret 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ERFA 1264,8 M 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 1.3 A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés ERFA 602,6 M 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken ERFA 640,6 M 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság-növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ERFA 251,9 M 120
4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 121
4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) ERFA 93,6 M ESZA 46,2 M 5.1 Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódva 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés ESZA 365,7 M 6.1 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.2 A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex prgramok 6.4 Helyi identitás és kohézió erősítése 122
Az akcióterületen megvalósult uniós finanszírozású projektek (2011-2014) A 3.3 alfejezetben bemutatott projektek paramétereinek bővebb ismertetése. Forrás: TÉRKÉPTÉR nyilvános adatok és egyéni adatszolgáltatás Pályázati felhívás Felhívás célja Projektgazda Projekt címe Megvalósulás dátuma Összköltség DAOP 1.1.1/A Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. Délép Ipari Park szolgáltatási skálájának bővítése, minőségfejlesztése (ivóvíz, szennyvízcsatorna) 2014.01.18 200 000 000 Ft DAOP 1.1.1/A-13 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. Délép Ipari Park belső út-, és csapadékvíz hálózatainak fejlesztése 2013.08.29 99 249 028 Ft DAOP 1.1.1/A-13 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés GlobalLog Kft. A GlobalLog Kft. Ipari Park fejlesztése Szegeden (szervízcsarnok) 2014.03.20 104 893 849 Ft DAOP 1.1.1/AC-11 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés GlobalLog Kft. A Szegedi Ipari és Logisztikai Park fejlesztése növénynemesítő állomás) 2014.03.20 563 881 054 Ft DAOP 1.1.1/E-11 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés ENO-PACK Kereskedelmi Kft. Nyomdaipari profil kialakítás a versenyképesség növelése céljából 2013.07.23 97 884 397 Ft DAOP 1.1.1/E-11 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés PC Trade Számítástechnikai Ker. Kft. Telephelyfejlesztés a PC Trade Kft-nél 2014.04.29 83 750 430 Ft DAOP 1.1.1/E-12 Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Kompakt ARGAU Pénzügyi Szolg. Kft. Kompakt Szerviz 2014.12.31 142 000 000 Ft 123
DAOP 1.1.1/E-12 GOP 1.1.1-11 GOP 1.3.1-11/A Ipartelepítés - foglalkoztatásbővítő infrastruktúrafejlesztés Prototípusok megalkotását eredményező K+Fprojekt végrehajtása Technológiai innovációs tevékenység támogatása (KKV) Szeplast Ablak Kft. Szeplast Ablak Kft. Telephelyfejlesztés 2015.04.30 90 000 000 Ft Sole-Mizo Zrt. Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. Egészségtudatos táplálkozási irányzatoknak megfelelő speciális, savanyított tejtermékek fejlesztése Ipari célokra használható beotechnológiai termékek fejlesztése, felhasználási és gyártástechnológiájuk kialakítása 2014.07.30 1 097 350 578 Ft 2013.08.31 105 359 272 Ft GOP 1.3.1-11/B Technológiai innovációs tevékenység támogatása (klasztertagok) Sole-Mizo Zrt. Komplex technológia fejlesztés a Sole-Mizo Zrt. Szegedi telephelyén 2014.10.31 1 810 826 527 Ft GOP 1.3.1-11/C Innovációs eredmények hasznosítása KKV-k részére Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. Humán probiotikum termékek fejlesztése és gyártástechnológiájuk kialakítása 2012.12.31 38 417 933 Ft GOP 2.1.1/KHG-11 Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés (középvállalkozás) TE-DI Trade Kft. A TE-DI Trade Kft. Versenyképességének növekedését célzó komplex raktár és információs technológiai beruházás 2013.09.06 119 912 519 Ft GOP 2.1.1-11/A Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Délép Ipari Park Ingatlankezelő és Szolg. Kft. Délép Ipari Park eszközfejlesztése (trafóház, főelosztó és elosztószekrény) 2011.10.26 19 490 000 Ft GOP 2.1.1-11/A Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. A ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. technológiai fejlesztése 2012.02.16 49 583 000 Ft GOP 2.1.1-11/A Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. A ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. eszköz fejlesztése 2013.03.04 49 942 000 Ft 124
GOP 2.1.1-11/M Technológiai fejlesztés (hitel+támogatás) ENO-PACK Kereskedelmi Kft. Eszközbeszerzés az ENO-PACK Kft.-nél 2012.10.18 7 958 000 Ft GOP 2.1.3-12 Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás támogatása Contitech Rubber Industrial Kft. Nagyátmérőjű, nagy teherbírású gumitömlők gyártási technológiájának komplex, piacorientált, környezettudatos fejlesztése 2014.12.31 1 131 581 829 Ft GOP 2.2.1-11 Vállalati IKT-fejlesztés TE-DI Trade Kft. Korszerű ERP modulok bevezetése a TE-DI Trade Kft-nél 2013.08.16 19 913 759 Ft KEOP 2.4.0/2F/09-11 Szennyezett területek kármentesítése Szegedi Tudományegyetem A Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő Szeged-Öthalom volt szovjet laktanya hordós tároló kármentesítése 2015.03.31 608 878 386 Ft KEOP 4.10.0/A/12 Helyi hőigény kielégítése megújulókkal Transcommers Ker. és Szolg. Kft. Napelemes rendszer telepítése a Transcommers Kft. részére 2014.06.30 10 942 800 Ft TÁMOP 2.1.3-B-12/1 Munkahelyi képzések támogatása HANSA Kontakt Inv. Kft. Munkahelyi képzések a HANSA Kontakt Inv. Kft.- nél 2014.08.06 9 977 514 Ft TÁMOP 2.1.3-C-12/1 Munkahelyi képzések támogatása Sole-Mizo Zrt. Munkahelyi képzések a Sole-Mizo Zrt-nél 2014.12.31 20 826 764 Ft TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Sole-Mizo Zrt. Egészségfejlesztési program a Sole-Mizo Zrt-nél 2013.12.30 8 470 661 Ft TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok ZOLL-PLATZ Vámügynökség Kft. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a Zoll-Platz Kft.-nél 2013.07.31 9 999 536 Ft 125
TÁMOP 6.1.2-11/2 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Contitech Rubber Industrial Kft. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a Contitech Rubber Industreial Kft-nél 2013.09.29 9 999 750 Ft Megjegyzés: A megvalósulás dátuma oszlopban dőlt betűvel jelölve a megvalósítás alatt álló projektek várható befejezésének dátuma Az akcióterületi projektek bemutatása a TÉRKÉPTÉR adatszolgáltatásából adódóan nem teljeskörű! DAOP összesen GOP összesen KEOP összesen TÁMOP összesen Összesen: 1 381 658 758 Ft 4 450 335 417 Ft 619 821 186 Ft 59 274 225 Ft 6 511 089 586 Ft 126
Az akcióterület hatályos szabályozási terve Belterület 24-1 és 24-2 szelvények: M43-as autópálya, SZILK, Öthalom Forrás: Szeged MJV Építési Szabályzata - Szabályozási Terv 127
Belterület 24-3, 24-4 és 25-3 szelvények: 502-es út, SZILK, Contitech telephely, DÉLÉP Ipari Park, Öthalom, Hosszú utca Forrás: Szeged MJV Építési Szabályzata - Szabályozási Terv 128
Belterület 32-1 és 32-2 szelvények: DÉLÉP Ipari Park, Sole-Mizo telephely, nagyáruházak 129 Forrás: Szeged MJV Építési Szabályzata - Szabályozási Terv
PROJEKTADATLAP Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005 2014 Készítette: RVI Magyarország Kft. 130
1. A PROJEKT ALAPADATAI 1.1 A projekt címe 1.2. Projektgazda (megvalósító szervezet) adatai Projektgazda neve: Címe: Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó elérhetősége (mobil): Kapcsolattartó elérhetősége (e-mail): 1.3. Rövid szöveges összefoglaló a fejlesztés tartalmáról (max. 1 500 karakter) 2 Fejlesztésben érintett városrész: 3 Fejlesztésben érintett akcióterület: 2 Javasoljuk, hogy az itt megjelölt főbb tartalmi elemek legyenek összhangban a 2.1 fejezetben részletezett költség tételekkel. A nagyprojekt egyes releváns, önálló fejlesztésként definiálható projektelemeit kérjük külön nevesíteni. 3 Amennyiben a nagyprojekt a város egészét érinti úgy kérjük ezt jelezni. 131
1.4. A nagyprojekt jelenlegi készültsége (kérjük jelölni) a) projektötlet, nincs előkészítve b) projektötlet, előzetes költségbecsléssel, rövid tartalmi leírással c) konkrét fejlesztési elképzelés, szakmai háttéranyaggal (megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv stb.) d) konkrét fejlesztési elképzelés részletes költségvetéssel, tervdokumentumokkal e) a 2007-2013-as időszakban már benyújtott, de nem nyertes fejlesztési program 2. KÖLTSÉGVETÉSI TERV 1.1. A projekt költségvetésének fontosabb adatai (a táblázat bővíthető) 4 A projekt teljes tervezett költsége (millió Ft): A projekt főbb költség tételei (projektelemei): Projekt előkészítés (tervezés, közbeszerzés stb.): Eszközbeszerzés: Építési tevékenység: Menedzsment: Szolgáltatás beszerzés (kommunikáció, 4 A nagyprojekt egyes releváns, önálló fejlesztésként definiálható projektelemeit kérjük külön megjelölni. 132
marketing, egyéb külső szakértő): Egyéb 1.2. Forrás térkép Finanszírozó Operatív Program: Finanszírozó OP prioritása: Finanszírozó prioritás intézkedése: 2. FORRÁS FELHASZNÁLÁS- ÉS MEGVALÓSÍTÁS TERVEZETT ÜTEMEZÉSE 133
2.1. Forrás felhasználás tervezett ütemezése 5 (millió Ft) Tevékenység 2014 2014. 2015 2015 2016 2016 2017 2017 2018 2018 2019 2019 2020 2020 megnevezése I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. Projekt előkészítés Eszközbeszerzés: Építési tevékenység: Menedzsment: Szolgáltatás beszerzés Egyéb 5 Kérjük a megfelelő cellákban az adott félévre ütemezett támogatási összeget megadni. 134
2.2. Megvalósítás tervezett ütemezése (kérjük a megfelelő cellákba tegyen X -et) 6 Tevékenység 2014 2014. 2015 2015 2016 2016 2017 2017 2018 2018 2019 2019 2020 2020 megnevezése I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. Projekt előkészítés Eszközbeszerzés: Építési tevékenység: Menedzsment: Szolgáltatás beszerzés Egyéb 6 A táblázat tartalma összhangban kell, hogy legyen a 3.1 alfejezetben megadott információkkal. 135
Felhasznált irodalom A DÉLÉP Ipari Park honlapja: delepiparipark.hu A szegedi Ipari Logisztikai Központ honlapja: szilk.hu Az ELI-HU Nonprofit Kft. honlapja: eli-hu.hu Az SZTE Öthalmi Diáklakások honlapja: othalmidiaklakasok.hu Az ÚSZT-hez kapcsolódó TÉRKÉPTÉR funkció: terkepter.nfu.hu Dusek Tamás Lukovics Miklós: Az ELI és az ELI Science Park gazdasági hatásvizsgálata. In: Területi Statisztika 54. évf. 3. sz., 202-219. o. ELI-ALPS Program. ELI-HU Nonprofit Kft., 2011. december Környezeti értékelés az ELI-ALPS Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. Készítte az ELI-HU Nonprofit Kft. megbízásából az IMSYS és az Env-in-Cent Kft., 2012. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata. Szabályozási Terv. Készítette: Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft., Budapest, 2011. 136