TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI ÉS HUMÁN SZAKGIMNÁZIUMA HÁZIRENDJE 2019.

TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI ÉS HUMÁN SZAKGIMNÁZIUMA HÁZIRENDJE 2019. 1

TARTALOMJEGYZÉK: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 2. TÁVOLMARADÁS, MULASZTÁS, KÉSÉS IGAZOLÁSA... 5 2.1. MULASZTÁS IGAZOLÁSA BETEGSÉG ESETÉN... 6 2.2. HIÁNYZÁS AZ ÉVKÖZI ÉS AZ ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLATRÓL. 6 2.3. MULASZTÁS IGAZOLÁSA SZÜLŐI KÉRÉSRE... 7 2.4. HOSSZABB TÁVOLLÉT SZÜLŐI KÉRÉSRE... 7 2.5. TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK A MULASZTÁS IGAZOLÁSÁRA... 7 2.6. KÉSÉS KEZELÉSE... 8 3. TÉRÍTÉSI DÍJJAL, TANDÍJJAL, ÖSZTÖNDÍJJAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 8 3.1. TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ... 8 3.1.1. TÉRÍTÉSI DÍJ ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK... 8 3.1.2. TANDÍJ ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:... 9 3.2. A TANULÓK DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A TANÍTÁS KERETÉBEN ELKÉSZÍTETT DOLGOK VAGYONI JOGÁNAK MÁSRA VALÓ ÁTRUHÁZÁSA ESETÉRE... 9 3.3. TÁMOGATÁSOK ÉS ÖSZTÖNDÍJAK... 10 4. TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA, VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI JOGA... 11 4.1. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI... 11 4.2. VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS JOGA ÉS LEHETŐSÉGEI... 11 5. A TANULÓK JUTALMAZÁSA... 12 5.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSA... 13 5.2. A TANULÓKÖZÖSSÉGEK JUTALMAZÁSÁNAK FORMÁI:... 14 6. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK... 14 6.1. ÁLTALÁNOS ELVEK... 14 6.2. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK... 15 7. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATA... 16 8. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI, VIZSGAIDŐPONTOK... 16 9. A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE... 17 9.1. CSENGETÉSI REND... 17 9.2. TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE... 18 9.3. SZABADON VÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSOK... 19 9.3.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI:... 19 9.3.2. JELENTKEZÉS, KIIRATKOZÁS, TELJESÍTÉS... 21 9.4. A TANULÓ KÖTELESSÉGEI... 21 9.4.1. A TANULÓK TANULMÁNYAIVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 21 9.4.2. ÜNNEPI ÖLTÖZET... 22 9.4.3. A TESTNEVELÉSI ÓRÁKRA, A SPORTFOGLALKOZÁSOKRA (EDZÉSEKRE) VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK:... 22 2

9.4.4. A HETES FELADATAI... 22 9.4.5. AZ ELLENŐRZŐ KÖNYV HASZNÁLATA... 23 9.5. AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER FŐBB JELLEMZŐI:... 23 9.5.1. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS:... 23 9.5.2. SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS:... 23 9.6. DOHÁNYZÁS TILALMA... 24 9.7. SZEMÉLYISÉG-, EGÉSZSÉG-, VAGYON-, TŰZ- ÉS BALESETVÉDELMI KÖTELESSÉGEK... 24 9.8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 26 10. A TANULÓ JOGAI... 26 11. HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE... 28 12. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 29 3

1. ÁTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A házirend a tagintézmény egyik alapdokumentuma. Előírásait azzal a szándékkal fogalmaztuk meg, hogy az egyértelmű szabályok megteremtsék mindenki számára a nyugodt oktató-nevelő munka, az eredményes tanulás, a jó iskolai légkör feltételeit. A házirend hatálya kiterjed a tagintézmény valamennyi diákjára, pedagógusára, dolgozójára. A házirend betartása kötelező a tagintézmény teljes területén, továbbá az iskola épületén kívül tartott iskolai illetve iskolához kötődő rendezvényen (pl. osztálykiránduláson, iskolai táborokban, szalagavató bálon, stb.). Az iskolai életnek ezen belül a házirendnek a kereteit alapvetően a következő jogi dokumentumok határozzák meg: Magyarország Alaptörvénye, A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről (továbbiakban EMMI rendelet), 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban Vhr.) Tatabányai Szakképzési Centrum Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), A jogszabályokban lefektetett előírásokat a házirend nem sorolja fel. A házirendet a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el, a diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) és a szülői munkaközösség (továbbiakban SZM) egyetértési jogának gyakorlását a tagintézmény-vezető biztosítja. Módosítását az iskola bármely dolgozója illetve tanulója kezdeményezheti írásban a diákönkormányzatnál vagy a tagintézmény vezetőjénél. Az így beterjesztett javaslatról a nevelőtestület 30 napon belül dönt. 4

A házirend egy példányát beiratkozáskor, illetve a tanuló jogait vagy kötelességeit jelentősen érintő változás esetén minden tanulónak át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend elfogadásáról minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell a tanulókat osztályfőnöki órán, valamint a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélnie a tanulókkal osztályfőnöki órán, valamint a szülőkkel szülői értekezleten. Az iskola SZMSZ-e, a Házirendje és a Pedagógiai Programja megtekinthető: az iskola könyvtárában, a nyitvatartási időben, az intézmény honlapján (http://kossuth.is-kola.hu/), tantermekben, valamint szülői értekezlet, illetve szülői fogadóóra ideje alatt az iskolatitkárnál. Tájékoztatás kérhető a főigazgatótól, a tagintézmény-vezetőtől, igazgatóhelyettesektől, ill. tagintézmény-vezető helyettesektől, osztályfőnököktől, a diákönkormányzatot segítő tanártól. 2. TÁVOLMARADÁS, MULASZTÁS, KÉSÉS IGAZOLÁSA A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását igazolni, az időtartamra vonatkozó szülői nagykorú tanuló esetén saját kéréssel vagy orvosi igazolással. A tanuló által mulasztott órák igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlanul mulasztott órák következményeit az EMMI rendelet 51. szabályozza. Igazolatlan mulasztás esetén a szükséges értesítések elkészítése az osztályfőnök feladata. A jogszabályokban rögzítetteken kívül az osztályfőnök a tanuló mulasztásáról havonta, annak jogkövetkezményéről szükség esetén tájékoztatja a szülőket. Bármilyen hiányzás első napján a tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) köteles értesíteni az osztályfőnököt vagy az iskolatitkárt telefonon, személyesen, vagy elektronikus úton. 5

Az iskolai étkezést igénybe vevő tanulóknak a hiányzás 1. napján értesíteniük kell a gazdasági irodát (a megadott telefonszámon). 2.1. Mulasztás igazolása betegség esetén Ha a tanuló beteg volt, az orvos igazolását a tanuló az ellenőrző könyvbe köteles bejegyeztetni, kiskorú tanuló esetén a szülővel aláíratni, majd az osztályfőnökének az általa meghatározott időben, de legkésőbb a hiányzást követő osztályfőnöki órán bemutatni. A mulasztás indokoltságáról az osztályfőnöknek joga van meggyőződni. Az osztályfőnök minden hónap utolsó napjáig a mulasztást adminisztrálja. 2.2. Hiányzás az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlatról A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Az évközi és az összefüggő gyakorlat teljesítését a gyakorlati képzőhely a tanuló munkanaplójában lévő jelenléti íven igazolja, melyet a tanulónak kötelező leadnia a meghatározott időpontokig. Évközi gyakorlat esetében: az adott tanév szorgalmi időszakának utolsó napja (június 15.) Összefüggő szakmai gyakorlat esetében: szeptember 01. A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. 6

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. 2.3. Mulasztás igazolása szülői kérésre Előzetes bejelentés alapján egy tanévben három alkalommal (egy alkalom maximum egy tanítási nap), igazoltnak kell tekinteni, ha a távollét engedélyezését az ellenőrző könyvön keresztül legkésőbb a távollétet megelőző napon kérte a szülő vagy nagykorú tanuló esetén maga a tanuló. Különösen indokolt esetben a tagintézmény vezetőjének engedélyével a távollét utólag is igazolható a szülő illetve a nagykorú kérésére. Ebben az esetben az igazolást írásbeli indoklással együtt a mulasztást követő napon kell bemutatni. 2.4. Hosszabb távollét szülői kérésre Előzetes kérelemre hosszabb távollétet írásbeli kérelemre az osztályfőnökkel egyetértésben a tagintézmény-vezető engedélyez. 2.5. További lehetőségek a mulasztás igazolására Ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt hiányzik, távollétét az osztályfőnök igazolja. A távollét okát hitelt érdemlően bizonyító iratot a tanuló a távollétet megelőzően, kivételes esetben a mulasztást követő napon köteles bemutatni. Ha a tanuló az iskola által nevezett tanulmányi vagy sportversenyen vesz részt, akkor mulasztása hivatalos távollétnek minősül, az osztályfőnök igazolja azokat. 7

2.6. Késés kezelése Késésnek minősül, ha a tanuló a tanítási órára a becsengetést követően érkezik az osztályterembe. A késés igazolásának módja megegyezik a mulasztott óra igazolásának módjával. Késés esetén a szaktanárnak a hiányzási naplóba be kell jegyeznie, hogy a tanuló hány percet késett az óráról. Az osztályfőnöknek minden hónap végén összesítenie kell a késésekből eredő perceket, és amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késéseket igazolt vagy igazolatlan órává kell átváltania. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 3. TÉRÍTÉSI DÍJJAL, TANDÍJJAL, ÖSZTÖNDÍJJAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 3.1. Térítési díj és tandíj Az étkezési díj kivételével a térítési- és tandíjakat a gazdasági ügyintéző évente két részletben (szeptemberben és februárban), az étkezési díjakat az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon havonta a pénzkezelési szabályzat szerint szedi be. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. Ha a beszámításra nincs lehetőség, akkor az intézmény a többletbefizetést visszafizeti a pénztárból. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet. 3.1.1. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat a Vhr. 34. szabályozza. A térítési díj mértékét a Vhr. 35. határozza meg. Az étkezésért fizetendő térítési díj mértéke a mindenkori étkezési nyersanyag költsége (Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése adott időszakra hatályos rendelete alapján). Az alapító okiratban az alapfeladatok között, továbbá a pedagógiai programban nem szereplő és Vhr. 33. -ban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozások esetén a szakfeladatra jutó kiadások egy tanulóra eső hányadának 15-20%-a a térítési díj. 8

A nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a Vhr. 33. (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt szolgáltatások esetében a szakfeladatra jutó kiadások egy tanulóra eső hányadának 5-20%-a a térítési díj. 3.1.2. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: A pedagógiai programhoz, illetve a helyi tantervhez nem kapcsolódó nevelés, oktatás és az ezzel összefüggő más szolgáltatás. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga beleértve a javítóvizsgát és a pótló vizsgát is, továbbá a tanulmányi jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második és további javítóvizsga. A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor. A második szakképesítésre történő felkészítés valamennyi képzési formában. A tandíj mértéke a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra eső hányadának 100%-a. 3.2. A tanulók díjazásának szabályai a tanítás keretében elkészített dolgok vagyoni jogának másra való átruházása esetére Az Nkt. 46. (9)-(10) alapján a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Ha a tagintézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, akkor a tanulót megilleti a bevétel 25%-a azzal a kitétellel, hogyha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 9

Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. 3.3. Támogatások és ösztöndíjak A tanulónak joga van ahhoz, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön. Igényeit a megfelelő űrlapok illetve kérelem benyújtásával kell jeleznie a meghatározott felelősöknél vagy az iskola főigazgatójánál, illetve a tagintézményvezetőnél. A térítési díjat csökkenteni kell az alábbiak szerint: az étkezésért fizetendő díj esetén, alanyi jogon 50%-os kedvezmény jogszabály alapján biztosítható. kitűnő tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 60%-ával, jeles tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 40%-ával, ha mindkét szülő vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő munkanélküli, akkor a megállapított összeg 90%-ával, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a családban a mindenkori minimálbérnél kisebb, vagy azzal megegyező, akkor a szolgáltatás igénybevételére megállapított % érték alsó határa a kedvezmény. A tandíjat csökkenteni kell az alábbiak szerint: kitűnő tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 60%-ával, jeles tanulmányi eredmény esetén a megállapított összeg 40%-ával, ha mindkét szülő vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő munkanélküli, akkor a megállapított összeg 90%-ával, ha az egy főre jutó nettó jövedelem a családban a mindenkori minimálbérnél kisebb, vagy azzal megegyező, akkor a megállapított összeg 50%-ával. 10

4. TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA, VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI JOGA 4.1. A tanulók tájékoztatásának formái A tanulót minden olyan eseményről, történésről, változásról tájékoztatni kell, amely az iskolában folytatott tevékenységével, a tanulói jogviszonyával, jogaival kötelességeivel kapcsolatos. A tanulók tájékoztatásának formái: Szóbeli tájékoztatás: osztályfőnök, szaktanárok által történik. Szükség esetén jegyzőkönyv készülhet róla. Írásbeli tájékoztatás: folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon, tagintézményvezetői üzenő útján történik. Ha a tájékoztató irat a tanulók legalább 50%-át érinti, akkor azt az iskola körbélyegzőjével és a tagintézmény-vezető vagy helyettese kézjegyével el kell látni. Elektronikus tájékoztatás: az iskola honlapján, iskolarádióban, az iskolai TV hálózaton keresztül történhet. 4.2. Véleménynyilvánítás joga és lehetőségei A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, kérdéseket intézzen az iskola vezetőségéhez illetve a diákönkormányzathoz, választó és választható legyen a diákönkormányzat testületeibe a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályai szerint, az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon az iskola oktató és nevelő munkájáról. A tanulónak joga van ahhoz, hogy kérdéseivel, kéréseivel, véleményével, javaslataival az iskola vezetőségéhez forduljon. A tanulók szervezett véleménynyilvánítására osztályfőnöki óra keretében, alkalmi felmérések révén, az osztályképviseleten keresztül, a DÖK képviselőin keresztül, és 11

a diákközgyűlésen, illetve közvetlenül az igazgatóhoz fordulva van lehetőség. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés, ahol részt vehetnek a nevelőtestület tagjai is. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje szabályozza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató, tagintézmény-vezető és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. A fórumon a tanulók részére az igazgató és a DÖK vezetője ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket az iskola főigazgatójához, tagintézményvezetőhöz a diákönkormányzat a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja. Az írásban illetőleg a szóban feltett kérdésre a fórumon az illetékes vezető ad érdemi választ. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével kezdeményezheti az igazgatónál, ill. tagintézmény-vezetőnél, aki a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató, ill. tagintézmény-vezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 5. A TANULÓK JUTALMAZÁSA Azt a tanulót és osztályt, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt vagy más irányú iskolai tevékenységben jó eredményt ér el, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 12

5.1. A tanulók jutalmazásának formái 1. Adott tárgyból huzamosan kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulót a szaktanár javaslata alapján az osztályfőnök szaktárgyi dicséretben részesíti, és ezt év végén a törzslap és a bizonyítvány jegyzet rovatába a következő záradékkal beírja: tantárgyból nyújtott kimagasló teljesítményéért megdicsérem. 2. Az osztályfőnök közösségi munkája elismeréseként a tanulót példaként állítja az osztály elé, osztályfőnöki dicséretben részesíti. 3. A tagintézmény-vezető az osztálya vagy iskolája hírnevét teljesítményével növelő tanulót dicséretben részesíti. 4. A nevelőtestület egész évi kiemelkedő tanulmányi vagy közösségi munkájáért, példamutató kötelességteljesítéséért nevelőtestületi dicséretben részesítheti a tanulót, s ezt az osztályfőnök a törzslap és a bizonyítvány megfelelő rovatába bejegyzi a következő záradékkal: 5. Kiemelkedő tanulmányi eredményéért és/vagy közösségi munkájáért a nevelőtestület megdicséri. 6. A nevelőtestület a tanév végén dönt az Évfolyamelső címek odaítéléséről. A címet a közösségi munkában élenjáró, példamutató tanulmányi eredményt elért tanuló kaphatja meg. A cím elnyerését bizonyító oklevelet az iskola közössége előtt a tagintézmény vezetője adja át. 7. A kiemelkedő tanulmányi eredményű, példamutató közösségi munkát végző tanulókat a nevelőtestület könyvvel is jutalmazhatja. Az iskolai diákönkormányzat saját hatáskörében is jutalmazhat, illetve a fenti jutalmak odaítélésére javaslatot tehet. 8. A közösségi munkában élenjáró, jó tanulmányi eredményt elért tanuló a Kossuth-diák díjat nyerheti el. A díj elnyeréséhez a tanuló és/vagy az osztályközösség nyújthat be pályázatot. A díj odaítéléséről titkos szavazással a diákönkormányzat vezetői (iskola tanulóinak véleményét kikérve) és a nevelőtestület közösen dönt. A díj átadására a ballagás, illetve a tanévzáró iskolai ünnepségen kerül sor. 13

5.2. A tanulóközösségek jutalmazásának formái: a) Dicséretben részesíthető az az osztály vagy közösség, amely kiemelkedő, elismerésre méltó teljesítményével növeli az iskola tekintélyét, hírnevét. A dicséretről az iskola tanulóit az igazgató tájékoztatja. b) Az osztályok pályázhatnak a Kossuth-osztály címre. A cím elnyerésére az az osztály jogosult, amelyik a tanév során az iskola közösségéért, környezete tisztaságáért, megóvásáért a legtöbbet tette, tanulmányi munkája, magatartása példaértékű. A cím odaítélése során figyelembe vesszük a tanév során végzett és folyamatosan értékelt tanulmányi, közösségi és környezeti munkát (80%) valamint a cím elnyerésére benyújtott pályázatokat (20%). A pályázatban az osztály tanulmányi munkájáról, közösségért végzett tevékenységéről kell számot adni. A cím elnyeréséről a nevelőtestület és a DÖK vezetőinek (a diákok véleményét figyelembe véve) szavazatai alapján születik döntés. A címet elnyerő osztály jutalma: egy közösen eltöltendő szabadnap, valamint a kitüntető címet jelképező dombormű. 6. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 6.1. Általános elvek A jogszabályok és az iskolai SZMSZ egyértelműen megfogalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. Fontosnak tartjuk azonban kiemelni, hogy a tanulónak jogai gyakorlásakor igazodni kell a másokat megillető hasonló jogokhoz; a jog gyakorlása nem sértheti mások jogait, nem korlátozhat másokat jogai érvényesítésében, nem veszélyeztetheti mások testi épségét, nem sértheti mások jó hírnevét, emberi méltóságát. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát, lelkiismereti meggyőződését tiszteletben tartsák, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne tegyék ki. Ha a tanuló úgy érzi, hogy emberi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, az iskola vezetőihez, a diákönkormányzathoz, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőséhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola főigazgatójánál, vagy a tagintézmény vezetőjénél, és kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 14

A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz senkit nem érhet hátrány mások viselkedése, magatartása miatt. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. Fegyelmező intézkedések kiszabására kisebb súlyú fegyelmi vétségek esetén kerül sor. Az intézkedés célja a nevelés, a közösség és az egyén magatartásának helyes irányba való befolyásolása. 6.2. Fegyelmező intézkedések A házirendet megszegő tanuló a kötelességszegés mértékének és módjának megfelelően szaktanár, osztályfőnök, illetve igazgató fegyelmező intézkedést kezdeményez. Írásbeli szaktanári figyelmeztetésekért járó büntető fokozatok sorrendje: 1. fokozat: szaktanári írásbeli figyelmeztetés További fokozatok: 3 szaktanári figyelmeztetés után - osztályfőnöki figyelmeztetés + 2 szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki intő + 2 szaktanári figyelmeztetés - igazgatói figyelmeztetés + 2 szaktanári figyelmeztetés - igazgatói intő + 2 szaktanári figyelmeztetés - fegyelmi tárgyalás A tanulót érintő intézkedésekről az osztályfőnök az ellenőrzőbe és az elektronikus naplóba történő bejegyzéssel tájékoztatást nyújt a szülőnek / gondviselőnek. A fegyelmező intézkedéseknek megfelelően a magatartási jegyek az alábbiak szerint adhatók: - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intő (magatartási jegy: jó vagy változó) - igazgatói figyelmeztetés (magatartási jegy: változónál jobb nem lehet) - igazgatói intő (magatartási jegy: rossz), egyeztető tárgyalás kezdeményezése - fegyelmi tárgyalás A fegyelmi eljárás szabályait a tagintézmény SZMSZ-e tartalmazza. 15

1. Ha a tanuló önként vállalt, vagy a közösség által rábízott feladatait rendszeresen nem teljesíti, a közösség az osztályfőnökkel való megbeszélés után a megbízatást visszavonhatja. 2. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a jogszabályban meghatározott fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 3. Az a tanuló, aki szándékosan vagy gondatlan magatartásával kárt okoz, fegyelmi és/vagy kártérítési felelősséggel tartozik. 7. AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATA A tagintézményben elektronikus naplót használunk. Ennek vezetése a szaktanárok és az osztályfőnök feladata. Minden szülőnek joga van megismerni a gyermekét érintő információk eléréséhez szükséges belépési adatokat. Ezeket az adatokat a tanulói jogviszony létesítését követően 15 napon belül (a középiskolai felvételi eljárás során felvett 9. évfolyamos tanulók esetén a tanév első szülői értekezletén) írásban kapják meg a szülők az osztályfőnöktől. A napló felületén megtekinthetők a szerzett érdemjegyek, a hiányzással kapcsolatos adatok, a tanító pedagógusok neve, az osztály/csoport órarendje, illetve a jutalmazással és fegyelmezéssel kapcsolatos bejegyzések. 8. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI, VIZSGAIDŐPONTOK Az osztályozó- és javítóvizsgák részletes követelményei megegyeznek az adott tantárgy adott osztálytípusra és évfolyamra vonatkozó, a tagintézmény pedagógiai programjában rögzített követelményeivel. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjait a tanév elején elkészített Munkaterv tartalmazza. Osztályozóvizsgára jelentkezni írásban lehet a kijelölt vizsgaidőpont előtt legalább 15 nappal. A jelentkezési lapot az osztályfőnöknek kell leadni. 16

Ha a tanuló igazolt és az igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 150 órát, illetve ezt követően a 250 órát, minden tantárgyból beszámolót kell tennie a szaktanár által kiadott témaköröknek megfelelően. A beszámolót a heti egy órás tantárgynál egyszeres, heti két -három órás tantárgynál kétszeres, négy vagy több órás tantárgynál háromszoros érdemjeggyel kell értékelni. 9. A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE A kötelező tanítási órák órarend szerint 8 órakor kezdődnek, időtartamuk negyvenöt perc. A tanítási órák között szünetet kell tartani (kivéve, ha az oktatási cél ennek ellenkezőjét kívánja). Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik. Az ügyintézés rendje a titkárság bejárati ajtaján kerül kifüggesztésre. Tanítási órákon tanuló ügyet nem intézhet! Az iskola épületeiben és udvarán az iskola dolgozóin és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskolába belépő személyeket az ügyeletes tanár illetve a portás ellenőrzi, informálja, segíti. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézése céljából külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a pedagógusok tudomására hozza. A nyári szünet ügyeleti rendje megtalálható az iskola honlapján. 9.1. Csengetési rend 1. 8:00 8:45 2. 8:55 9:40 3. 9:50 10:35 4. 10:45 11:30 5. 11:40 12:25 6. 12:45 13:30 7. 13:40 14:25 17

8. 14:35 15:20 A tagintézmény-vezető szükség esetén adott tanítási napra eső, eltérő csengetési rendet is elrendelhet. Erről legalább egy nappal előbb köteles tájékoztatni a tanulókat. A tanulóknak első órájuk kezdete előtt kell az iskolába érkezniük; ezt követően az iskola épületében, területén kötelesek tartózkodni a tanítás végéig. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén a tagintézmény-vezető vagy a tagintézmény-vezető helyettes engedélyével hagyhatja el). Az intézmény engedély nélküli elhagyása osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. Amennyiben a tanuló többszőrösen megszegi a szabályokat, magasabb fegyelmező intézkedést kezdeményez az osztályfőnök. Az intézmény területén dohányozni tilos Becsengetést követően a tanulóknak a tanteremben vagy a szaktanterem előtt fegyelmezetten kell várakozniuk. Becsengetés után tanuló csak a gyülekezésre kijelölt helyen tartózkodhat. az iskola folyosóin nem. A tanóra kezdetén a hetes tájékoztatja a hiányzókról a szaktanárt, aki a hiányzás tényét a hiányzási napló megfelelő rovatában rögzíti. Ha csoportbontásban folyik az adott órán az oktatás, a szaktanár a hetessel a hiányzási naplót átküldi a másik csoportba. 9.2. Tanórai és egyéb foglalkozások rendje A tagintézményben tartott tanórák rendjét az órarend tartalmazza. Az érvényes órarend megtekinthető az iskolatitkárnál, a tagintézmény honlapján, valamint az elektronikus napló felületén. A tagintézmény-vezető a tanórán kívüli tevékenységek listáját (tevékenység, nap, időpont, szaktanár, helyszín) minden tanév második tanítási hetében hozza nyilvánosságra. A lista az iskolatitkárnál és a tagintézmény honlapján tekinthető meg. 18

9.3. Szabadon választott foglalkozások A nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók írásban jelentkezhetnek a foglalkozást tartó szaktanárnál. A szaktanár nyilvántartja a foglalkozáson résztvevők listáját. 9.3.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások (korrepetálás, közép- illetve emelt szintű érettségire való felkészítés): Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör, tömegsport: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör és tömegsport csoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különböző sportágakban az iskolai, iskolák közötti és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek, valamilyen érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók (tanulmányi, szakmai, műveltségi versenyek): A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők. melyeket évente rendszeresen szervezünk az iskolában. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások: Az iskola pedagógusai a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A 19

tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tantestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, színház és múzeumlátogatások, rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni haladását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje minden tanév szeptemberében kerül meghatározásra. A nyitvatartás rendje megtalálható a könyvtár ajtaján, a hirdetőtáblákon és a tanári szobában. A könyvtár szolgáltatásait csak a tanulók és az iskolai dolgozók vehetik igénybe. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit illetve eszközeit (sportlétesítmények, számítógépek, stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában az Országgyűlés által elismert egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Öntevékeny diákkörök: Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. Diákkör létrehozására javaslatot tehet a tanuló, a szülő, a pedagógus, a diákönkormányzat illetve a szülői munkaközösség vezetője. A diákkör meghirdetésére az év során bármikor sor kerülhet, ha legalább 5 tanuló részt akar venni annak tevékenységben. A diákkör létesítésének szándékáról az iskola igazgatóját írásban értesíteni kell. Az értesítéstől számított 10 munkanapon belül az igazgató egyeztet a diákkör képviselőjével a diákkör működésének feltételeiről, a megállapodásokat írásban rögzítik. A diákkör létesítésekor a tagok vezetőt választanak maguk közül, aki felel a működésért és az iskola vezetőségével való kapcsolattartásért. 20

9.3.2. Jelentkezés, kiiratkozás, teljesítés Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig / vagy ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. A választható foglalkozásokra jelentkezéssel, a foglalkozásról kiiratkozással, valamint annak teljesítésével kapcsolatban az EMMI rendelet 14-15. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. A tanuló kötelességei Az intézménybe járó összes tanulónak a jogai mellett kötelezettségei is vannak. Ezek be nem tartása a házirend szabályai szerint következményekkel jár. 9.4.1. A tanulók tanulmányaival kapcsolatos szabályok A tanulónak kötelessége, hogy: - képességei szerint a legjobban tanuljon, - a tantárgyak követelményeinek eleget tegyen, - aktívan és legjobb tudása szerint vegyen részt a tanórákon, - felszerelését mindig és minden tanórára elhozza, - az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, az előírt beszámolókat, vizsgákat teljesítse. A tanulónak kötelessége, hogy: - önkéntes vállalás után legjobb tudása szerint képviselje az iskolát tanulmányi és sportversenyeken, művészeti bemutatókon; az általa elvállalt feladatok megvalósításáért felelősséggel tartozik. - az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények, hagyományok előkészítésében, lebonyolításában, ápolásában, lezárásában a rendezvény megszervezésért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. 21

- részt vegyen az előírt iskolai rendezvényeken. Az anyagi vonzattal járó rendezvények esetén az osztályfőnök tájékoztatása szerint kell eljárni. Az iskola által meghatározott alkalmakkor és az ünnepségeken a résztvevőknek ünnepi öltözékben kell megjelenni. 9.4.2. Ünnepi öltözet Az iskolai ünnepségre a lányoknak matrózblúz (szakképző évfolyamon fehér blúz), sötét szoknya, fiúknak fehér ing, nyakkendő, sötét szövetnadrág viselése kötelező. Az ünnepi öltözethez illő alkalmi cipő megválasztása előírás. 9.4.3. A testnevelési órákra, a sportfoglalkozásokra (edzésekre) vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak szaktanár által előírt sportfelszerelést kell viselniük; - sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, ill. bármi olyat, ami a testnevelő tanár szerint veszélyeztetheti saját vagy társai testi épségét. Tanári felszólításra ezeket köteles levenni magáról. 9.4.4. A hetes feladatai Az osztályfőnök minden héten az osztályon belül névsor szerint 2 tanulót választ a hetesi teendők ellátására. Csoportbontás esetén a feladatokat minden csoportban el kell látni. A hetes feladatai: - minden óra előtt gondoskodik arról, hogy a teremben legyen elegendő kréta, és tiszta legyen a tábla akkor is, ha nem a saját termében tartózkodik az osztály vagy a csoport, - szünetben kiszellőzteti a termet, - ha az osztály vagy a csoport elhagyja a termet, leoltja a villanyt, és becsukja az ajtót, - az óra elején külön felszólítás nélkül jelent, tájékoztatja a tanárt a hiányzókról, - ha az óra megkezdése után 10 perccel nem jelenik meg tanár az órán, köteles ezt bejelenteni a tanári vagy az igazgatói szobában, 22

- felelős a terem tisztaságáért, felszólításra köteles minden tanuló a padjában illetve a körülötte lévő szemetet a szeméttartóba kivinni. 9.4.5. Az ellenőrző könyv használata Az ellenőrző könyv okirat, melynek rendben tartása, megőrzése a tanuló kötelessége. A tanuló köteles ellenőrző könyvét minden nap magával hozni és naprakészen vezetni. A hiányzások igazolásán kívül ide kell beírnia az osztályfőnök, az intézményvezető üzeneteit, meghívóit, melyet alá kell íratnia szülőjével (gondviselőjével). Az ellenőrző könyv elvesztése, valótlan adatok bejegyzése fegyelmi vétség. Az ellenőrző könyv elvesztését azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek. Új ellenőrző könyv igénylésére az osztályfőnök jogosult, mely a tanulónak díjköteles. 9.5. Az értékelési rendszer főbb jellemzői: 9.5.1. Írásbeli beszámoltatás: - témazáró dolgozat íratható egy, vagy több téma összefoglalása után, amit az osztálynak előre be kell jelenteni; megírása külön füzetben vagy lapokon történik, melyet a tanév végéig megőrzünk; egy tanítási napon egy osztály legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat; a kijavított dolgozatot a tanulónak látnia kell; a félévi, év végi értékelésnél hangsúlyozottan (dupla jegy) vesszük figyelembe; témazáró dolgozat a tanítás utolsó hetében nem íratható; - dolgozat egy-egy rövidebb anyagrész lezárásaként íratható; értéke egy szóbeli felelettel egyezik meg; sajátos formája a röpdolgozat, amely bármely órán, előzetes bejelentés nélkül, két- három óra anyagából íratható. 9.5.2. Szóbeli beszámoltatás: A szóbeli feleletek felkészítenek a szóbeli vizsgákra. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: - az otthoni feladatnak kapcsolódnia kell a tanórán elsajátított ismeretekhez, - az írásbeli-szóbeli feladatok aránya tantárgytól függően eltérő lehet, - a nyári szünetekre nem adható kötelező házi feladat a tanulónak. 23

Az iskolában politikai párt, szerveződés nem működhet. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások rendjét az éves munkaterv határozza meg. Az ezekre történő jelentkezés után (nyilatkozat kitöltésével) a tanuló köteles az egész tanítási év ideje alatt részt venni a foglalkozásokon. A tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A foglalkozások látogatása alól felmentést csak az igazgató, ill. tagintézmény-vezető adhat írásban benyújtott kérelem alapján. A kérelemnek tartalmaznia kell az indoklást is. Az igazgató, ill. tagintézmény-vezető a kérelem benyújtását követően 10 munkanapon belül értesíti a tanulót a kérelem elbírálásáról, a hozott döntésről. A versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulmányi versenyen részt vevő tanulókat a tanulmányi verseny napján mentesíteni kell legalább annyi tanítási órán való részvétel alól, amennyi időt a versenyen tölt. A döntőbe jutott illetve nyelvvizsgázó tanulók a döntő illetve a vizsga előtt egy napra felmentést kaphatnak a tanítás alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes illetve a helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolai közösség megismerje, becsülje. Az SNI és BTM-es tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat, tantárgyi korrepetálásokat szervezünk, amelyeket e tanulók a sikeres továbbhaladás érdekében igénybe vehetnek. 9.6. Dohányzás tilalma Az iskola területén (épületeiben és udvarán), valamint az iskolától 5 méteres távolságon belül dohányozni (elektromos cigarettát használni) TILOS. A felnőtt, esti vagy levelező tagozatos személyeknek sincs dohányzásra kijelölt hely. A tilalom megszegése fegyelmi vétséget és súlyos pénzbírságot eredményezhet, melynek összegét a vétkes tanuló(k)nak kell kifizetni! 9.7. Személyiség-, egészség-, vagyon-, tűz- és balesetvédelmi kötelességek A tanulónak kötelessége, hogy: - tiszteletben tartsa diáktársainak, tanárainak és az iskola egyéb dolgozóinak, vendégeinek emberi méltóságát és személyiségi jogait. - az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően használja. Az iskola helyiségeinek és környezetének használói felelősek: 24

o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az intézményben, valamint a gyakorlati helyen: Kórházi gyakorlaton a műköröm használata fertőzés- és balesetveszély miatt tilos. Aki nem tartja be, annak a gyakorlati napja igazolatlan órával felfüggeszthető. o az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. - védje a személyi és a közösségi tulajdont. Ennek megfelelően kötelessége lopás vagy rongálás esetén a tényt jelezni a nevelőtestület valamelyik tagjának. A tanuló az iskola berendezéseiben okozott károkat a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtéríteni. - azonnal jelentse az iskola valamelyik tanárának - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült. - védje saját és társai testi épségét, egészségét. Ennek megfelelően kötelessége haladéktalanul jelenteni a nevelőtestület valamely tagjának, ha magát vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet vagy rendkívüli eseményt észlel (pl.: természeti katasztrófa, tűz- és robbanásveszély). Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, és indokolt esetben azonnal értesíti a tanuló szüleit, - elsajátítsa és betartsa a baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat. - az iskola egészségnevelési programjában aktívan részt vegyen. - A tanuló kötelessége az iskola természeti környezetének megóvása, tisztán tartása, lehetőség szerint fenntartása, fejlesztése. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók a tanulók fizikai és egészségi állapotának mérését. Az iskolai védőnő végzi el a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. 25

9.8. Egyéb rendelkezések A tanítási órán tilos rágógumit rágni. Elektronikus eszköz (mobiltelefon, ipod, MP lejátszó stb.) használata tanórákon, iskolai rendezvényeken csak tanári utasítására használható. A tanulók az iskola udvarán autóval nem parkolhatnak. Lehetőségük van arra, hogy az iskolába kerékpárral érkezzenek, és kerékpárjukat a kerékpártárolóban helyezzék el. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola titkárságán kell leadni, ahol 60 napig őrzik azokat. Ha ezalatt az idő alatt nem jelentkezik érte senki, az intézmény karitatív célra felajánlja a tárgyat. 10. A TANULÓ JOGAI A tanuló joga, hogy tanulmányi munkájához segítséget kapjon a tanítási órán kívül is az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott keretek között (korrepetálás, szakkör, érettségire való felkészítés, stb.). A jelentkezések időpontját jogszabályok rögzítik, azokról információt a tanuló osztályfőnökétől és/vagy szaktanárától szerezhet. Ha a jelentkezés lezárása után adódik a tanulónak olyan tanulmányi problémája, amelynek megoldásában segítséget kér, akkor azt osztályfőnökének kell jeleznie, aki a lehetséges megoldási módok feltérképezése után tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. A tanulónak joga van ahhoz, hogy a témazáró dolgozat idejét és témáját a dolgozatírás előtt legalább 5 munkanappal megismerje. A dolgozat idejének bejelentésekor a szaktanár a naplóban jelöli a megfelelő napra a tervezett dolgozatot, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor kettőnél több témazáró dolgozat megíratására. A tanulónak joga, hogy kijavított írásbeli munkáját a dolgozat írása után legkésőbb 10 munkanapon belül megnézhesse. A javító tanárt e kötelezettség alól indokolt esetben az igazgató vagy a tagintézmény vezetője mentesítheti. Ellenkező esetben a diák eldöntheti, kérie a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása illetve az értékelés alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényt indoklással és a hivatkozott dokumentumok 26

(szakértői vélemény, érettségi törzslapkivonat, érettségi bizonyítvány másolata, stb.) csatolásával az igazgatónak kell benyújtani. A kérvény elbírálását követően az igazgatói határozatot a tanulóhoz legfeljebb 10 munkanapon belül el kell juttatni. Az SNI és BTM-es tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez a Pedagógiai Szakszolgálat, az iskola tantárgyi korrepetálásokat szervez, amelyeket e tanulók a sikeres továbbhaladás érdekében igénybe vehetnek. A tantárgyi felmentéssel rendelkező tanulóknak a Pedagógiai Szakszolgálat heti rendszerességgel fejlesztő foglalkozást szervez, amelyre kötelező eljárni és azt igazoltatni. A felülvizsgálat idejét a szülőnek és a tanulónak kell számon tartani és azon megjelenni. A rendes érettségi vizsgát megelőző két évfolyamon tanulóknak joguk van megválasztani azokat a tantárgyakat, amelyekből a pedagógiai programnak megfelelően érettségire való felkészítést igényelnek. E jog gyakorlásához az iskola minden év márciusában tájékoztatja a diákokat a választható tárgyakról, azok heti óraszámáról. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális, illetve sportéletében, tanulmányi versenyeken, pályázatokon induljon. A versenyekre a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni, ezek időpontját az iskola munkaterve minden évben tartalmazza. A pályázati lehetőségekről a tanulók osztályfőnöküktől, a szaktanároktól illetve az iskolai faliújságon keresztül szerezhetnek információt. A tanulónak joga van ahhoz, hogy igénybe vegye az iskolai könyvtár szolgáltatásait a nyitvatartási időben, a könyvtár használati szabályzata alapján, térítésmentesen használja a számítástechnikai termek berendezéseit a tanév elején megállapított és kihirdetett időpontokban, térítésmentesen használja az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit a testnevelő tanárok vagy az iskola igazgatója, illetve tagintézmény-vezető által engedélyezett módon. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál, illetve az iskola védőnőjénél vizsgálatra, tanácsadásra, valamint az iskola pszichológusánál foglalkozásra. 27

Az iskolai szűrővizsgálatokat az iskola védőnője szervezi, az azon való részvétel kötelező. A tanulónak joga, hogy az iskola ifjúság- és gyermekvédelmi felelősének nevét és elérhetőségét megismerje. Ezek az információk bármikor megtalálhatók az iskolai faliújságon, illetve az osztályfőnök minden tanév elején beíratja a diákokkal az ellenőrzőbe. Ha a tanulót iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, kérheti az iskolától a kár megtérítését. A kárigényt írásban kell benyújtani az iskola igazgatójának a káresemény pontos idejének, helyének, körülményeinek, illetve a kért kártérítési összegnek a megjelölésével. Nem kell az iskolának megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló magatartása, viselkedése okozta, vagy ha a kárt az iskola működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy ha olyan tárgyban következett be a kár, amelynek az iskolába való behozatala indokolatlan, a tanuló tanulmányainak folytatásával nincs összefüggésben. Az ékszerekért, a tanulmányi felszereléshez nem tartozó, illetve a tanítás befejezése után az iskolában hagyott tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. Az értékek átmeneti őrzéséhez - kivételes esetben - az iskola gazdasági ügyintézőjénél / az iskolatitkárnál kell segítséget kérni. 11. HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE A szaktantermekben (természettudományi előadó, nyelvi laboratórium, illetve nyelvi szaktantermek, informatikai szaktantermek, taniroda, egészségügyi demonstrációs termek stb.) a tanulók csak tanár felügyelete mellett tartózkodhatnak, és kötelesek betartani a termek használati rendjét. Ezen termek felszereléséért a teremben órát tartó tanárok együttesen tartoznak felelősséggel. A foglalkozás befejezését követően a szaktanár a terem ajtaját kulccsal bezárja. A szaktantermek és a számítástechnikai eszközökkel felszerelt termek használati rendjét az első órán a tanulókkal ismertetni kell, valamint az adott tantermekben ki kell függeszteni. 28

Elektronikus eszköz (mobiltelefon, ipod, MP lejátszó, tablet stb.) használata tanórákon, tagintézményi rendezvényeken csak tanári utasításra használható. Ezeket az eszközöket óra elején kikapcsolt állapotban egy külön padon kell elhelyezni. A számítástechnikai eszközökkel felszerelt tantermek használatának rendje: - A számítógépes hálózatot kizárólag tanár kapcsolhatja be illetve ki. - Hibásnak vélt számítógéppel a tanulók nem dolgozhatnak. A felmerült hibát a szaktanárnak jelezni kell. - A telepített fájlok és könyvtárak megváltoztatása, törlése szigorúan tilos. - A számítógépekhez csak a szaktanár által ellenőrzött és engedélyezett lemez használható. - Szándékos rongálás esetén a javítás költségeit a tanuló köteles megtéríteni. - Ételt, italt a géptermekbe bevinni tilos. - Táskát, kabátot az erre kijelölt helyen kell tárolni. A tornateremben illetve a kondicionáló teremben csak tanári felügyelettel vagy tanári engedéllyel lehet tartózkodni. A kondicionáló terem első használata előtt a testnevelő tanár oktatást tart az eszközök használatának rendjéről. A tantermekben lévő klímaberendezések csak az iskola vezetőjének engedélyével működtethetők. A működéshez szükséges távirányítók az engedély megadása után a titkárságon vehetők át. Délutáni osztályszintű összejövetelek tartására a saját osztályterem, a tornaterem és az ebédlő vehető igénybe 21 óráig. Ilyen esetekben a helyiség rendeltetésszerű használatáért, a vagyonvédelemért az összejövetel szervezését végző tanárt terheli a teljes felelősség. Napközben csak indokolt esetben, szülői hozzájárulással hagyhatja el a tanuló az iskolát. 12. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az iskolában, az iskolai rendezvényeken TILOS a szervezetre káros élvezeti cikkek (dohánytermékek, alkohol, tudatmódosító szerek, kábítószer, stb.) árusítása és fogyasztása. Ennek megszegése fegyelmi intézkedést von maga után. 29