Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4
1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása A Közép-Magyarországi Operatív Program átfogó célja, hogy növelje a régió nemzetközi versenyképességét a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Ezt az átfogó célt a versenyképesség meghatározó tényezőinek, és a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztésével kívánják elérni. Az OP 6 prioritást fogalmaz meg: 1. A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált fejlesztése; 2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése; 3. A régió vonzerejének fejlesztése; 4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése; 5. A települési területek megújítása; 6. Technikai segítségnyújtás a program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése érdekében. Az akcióterv a Közép-Magyarországi Operatív Programban megjelenő Települési területek megújítása című 5. prioritásának fejlesztési terveit mutatja be. A prioritás a Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG) azon prioritásával teljes összhangban van, amely a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelését a megközelíthetőség javításán, megfelelő minőségű és szintű szolgáltatások biztosításán, valamint a környezeti potenciál megőrzésén keresztül kívánja megvalósítani. A prioritás összhangban van az NSRK Területfejlesztés céljával, illetve közvetlenül hozzájárul az Országos Területfejlesztési Koncepció Területi felzárkózás és Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem céljának megvalósulásához. Az akcióterv nagyrészt beépíti a KMOP-SKV-ban OP-ra javasolt környezeti szemléletű hiányosságok változtatásait. Így a barnamezős beruházások, a zöld felületek növelése kellő hangsúllyal szerepel az AT-ban. Azonban hiányosságként mutatkozik, hogy a KMOP-SKV-ban javasolt és konkrétan az akciótervek feladatának tulajdonított alternatív energiaforrások kérdésében az AT nem tartalmaz megfelelő konkrét javaslatokat, és elegendő indikátort sem. Az AT alap környezeti koncepciója jó, azonban néhány esetben pontosításra szorul. Az SKV által a prioritásra javasolt indikátorokat az 1. táblázatban tekinthetők meg. A fenntarthatóságra való törekvés jegyében ezen megfogalmazott számszerű és minőségi javaslatokat az akcióterv elkészítése során tovább kell finomítani. 5. Települési területek megújítása a) a meglévő indikátorok megtartása b) a támogatással érintett ingatlanok, területek 1 m2-re jutó energiafelhasználásának csökkenése c) a megújuló energiaforrások arányának növekedése a támogatott projektek körében d) zöldfelületek területének növekedése Az akcióterv a fejlesztés-tervezeteket az alábbi 2 konstrukcióban, foglalva tárgyalja: 1. Integrált város rehabilitáció 2. Települési központok fejlesztése A 2 konstrukció az alábbi célokat, fejlesztéseket fogalmazza meg: 1. Integrált város rehabilitáció: Az intézkedés magában foglalja a leromlott városi lakóterületeken (belső városrészekben, lakótelepeken) a közterületek mellett a lakóházak felújítását bizonyos korlátok között, s a fizikai beavatkozásokon kívül társadalmi megújításra is lehetőséget ad. A hangsúly tehát a tevékenységek integráltságán van. Az intézkedésben a lakás-beruházási kiadások támogatása miatt - eltérően a többi rehabilitációs intézkedéstől - a célterületek kiválasztását egy indikátor rendszer alapján kell végezni (1828/2006/EK rendelet 47. cikk). Budapest esetében olyan városias nem lakótelepi krízis területek meglétéről beszélhetünk, amelyek szociális és fizikai leromlottsága egyre növekvő mértékű, ugyanakkor a területek lakosság összetétele és városi pozíciója nem a terület teljes átalakítását, hanem a helyi lakosság megtartására irányuló komplex beavatkozások alkalmazását igényli. A Közép-magyarországi Régió területén elsősorban a fővárosban jellemzően magas az iparosított technológiával épült lakótelepi beépítésű területek aránya. Ezek közül a rosszabb státuszúak, elsősorban szociális összetételük miatt, átfogó rehabilitáció nélkül leromlott területekké válhatnak. 2. Települési központok fejlesztése: A Közép-magyarországi Régióban a tényleges térség-szervező erővel rendelkező központok száma alacsony, különösen az agglomerációs gyűrű területén a gyors népességnövekedést
nem követte a városi funkciók megerősödése. Budapesten kívül nagyvárosi jellegű intézményrendszerrel csak Vác, Gödöllő és Szentendre rendelkezik, ám a többi város is rendelkezik azzal az intézményi és magasabb szintű szolgáltatási háttérrel, amely a piaci viszonyok között egy települést központi hellyé tehet. A fejlesztésekkel elérni kívánt cél elsősorban a kistérségi központi funkciót betöltő települések funkciógazdagságának növelése és funkcióellátásának erősítése. Barnamezős területek rehabilitációja: A Közép-magyarországi Régióban a rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt még mindig jelentős számban fordulnak elő korábban ipari, közlekedési vagy katonai célra területek (továbbiakban: barnamezős területek), melyek aránya kiemelten magas Budapest területén. A jelenleg alulhasznosított vagy nem hasznosított barnamezős területek megújítása során támogatandó az új, közcélú funkciók megjelenése, illetve azonos terület-felhasználás esetén funkcióváltás. Az intézkedés olyan barnamezők rehabilitációját és közösségi célú újrahasznosítását segíti elő, melyek összefüggőek, meglétük település-szerkezeti problémát okoz, illetve komoly akadályt jelentenek a városi terület strukturális átalakulása és fejlődése szempontjából Az intézkedés a közösségi funkció erősítését, vagy létrehozását szolgálja. A fejlesztések egyedi kármentesítési tevékenységeket önmagában nem támogatnak, csak egybekötve funkcióváltást vagy funkció megerősítést (pl. szabadidős, kulturális, intézményi) szolgáló tevékenységekkel. A barnamezős beruházások előnyben részesítése nélkül továbbra is folytatódhat a szennyezett területek fennmaradása, e területek leértékelődése és a zöldmezős beruházások meghatározóvá válása. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A Közép-magyarországi Régió, Budapestből és Pest megyéből álló területe 6.918 km 2. Földrajzi helyzetét meghatározza Kárpát-medencei központi fekvése, vagyis hogy az Alföld, a középhegységi vonulatok valamint a Duna határán fekszik. Ezek alakítják alapvetően a közlekedési útvonalak fő irányait, amelyek a történelmi fejlődés során kijelölték a térség központi szerepét. A régió meghatározó térszervező ereje a Duna, ami kiemelkedő jelentőségű ivóvízbázis, vízi szállítási és közlekedési útvonal, partjai üdülő és rekreációs területek, illetve a két partját összekötő hidak és kompátkelők az úthálózat fontos elemei. A Közép-magyarországi Régióban a Nemzeti Parkok (2) és a Tájvédelmi Körzetek (11) összes területe 77.637 hektár, ami a régió területének több mint 10%-a. A fővárosban 3500 hektár terület áll természeti oltalom alatt. A 81 helyi jelentőségű védett terület nagysága megközelíti a 12.000 hektárt, ebből a főváros területén 522 hektár található, köztük történeti kertek. A településeken belül kialakított zöldfelületi rendszerek (parkok, történelmi kertek stb.) beépítése és minőségromlása különösen Pest megye területére jellemző. Az elszigetelt természeti területek ökológiai hálózatba kapcsolása és fenntartása a Natura 2000 hálózat kialakítása során történik. A településeken belül kialakított zöldfelületi rendszerek (parkok, történelmi kertek, stb.) beépítése és minőségromlása különösen Pest megye területére jellemző, aminek megállítása a régió kiemelt feladata. A talajok minősége a régióban viszonylag jónak mondható, a biogazdálkodásba bevont területek aránya évrőlévre nő. Fontos a talajhasználat szempontjából a hulladékkezelés, - tárolás is, hiszen a lerakók rekultiválása hosszú időt vesz igénybe, a szilárd hulladék mennyisége ugyanakkor évről-évre nő. A régió, s egyben az ország egyik fő gyengesége a lakossági és ipari anyag- és energiahatékonyság alacsony volta, melynek oka a környezettudatos szempontok alacsony prioritásában keresendő. Ugyanakkor a régió számos lehetőséget rejt (pl. a természeti értékekre alapozó fenntartható turizmus iránti kereslet növekedése terén; a megújuló energiaforrások kihasználásával a felhasznált fosszilis energiaforrások csökkenthetőek volnának stb.). A környezetállapot a 90-es évek eleje óta csökkenő terhelést jelent, de még ma is a fő terhelő az ipar, illetve az utóbbi évtizedben egyre inkább felzárkózóan a közlekedés. Ezzel együtt a régió teljes területe erősen, vagy kiemelten terhelt, a legjobb kistérségei is maximum közepes terheltségi szintjükkel együttesen az ország legszennyezettebb térségévé teszik a régiót. A Közép-magyarországi Régióban elsőrendű levegőszennyező a közlekedés, amely jelentősen terheli a főváros belső részeit és a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő településeket. A közlekedési eredetű légszennyezés okai között szerepel Budapest úthálózat-centrikussága, az agglomeráció felől beérkező közúthálózat nagyrészt 100-160% feletti kapacitás-kihasználtsága, és az ebből eredő forgalomtorlódások, az átmenő és célirányos teherforgalom nagy volumene, valamint a folyamatosan növekvő gépjárműállomány. Pest megye 186 települése közül 132 rendelkezik valamilyen szintű szennyvíz-elvezető rendszerrel, a csatornahálózatra kötött lakások aránya 2004-ben Pest megyében 52,5%, Budapesten 95% volt. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99%; azonban a keletkezett szennyvíz több mint 10%-a mechanikai tisztítás nélkül, 66%-a biológiai tisztítás nélkül jut a Dunába. A Budapesten keletkező, és közcsatornán elvezetésre kerülő mintegy 248 millió m 3 szennyvíz jelentős része tisztítatlanul folyik át a Dunán. Az agglomeráció területén és a Dunakanyarban a csatorna-hálózatba bekötött lakások aránya közelíti a vízvezeték-
hálózatba bekötött lakások arányát, míg a régió alföldi és északi területein csatornázottság hiányos, vagy teljesen hiányzik. A régió hulladéktermelése közel az egyharmadát teszi ki az országos mennyiségnek és nagysága évről-évre 2-3%-kal növekszik. A Pest megyében keletkező hulladék több mint 70 települési lerakóban kerül deponálásra, a legtöbb telepet azonban csak egy település használja. A működő lerakók jelentős része nem felel meg a műszaki követelményeknek. Rendezetlen lerakóra a régió hulladékainak kb. 2%-a kerül, de különösen a települések környezetében jelentős probléma az illegális hulladék-elhelyezés. Kibocsátás tekintetében elsődlegesen a termék, a hulladék és az emissziós áramok képezik a termeléssel kapcsolatos kibocsátás összességét.
3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Közép-magyarországi OP átfogó célja: A Közép-magyarországi régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Ezen prioritások környezettudatos szempontú megvalósításához szem előtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a 2000. évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a szelektív gyűjtésről) tartalmazza. Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen, lehetőségek szerint a keletkező szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. Továbbá a régió céljai között szereplő bányászati tevékenységhez kapcsolódó rekultivációs állami feladatok, veszélyes, illetve szennyezőanyagok (a 219/2004. Korm. rendelet szerint) elhelyezése esetén az előírásokat kielégítő műszaki védelmi rendszerek kialakítása. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelméről szóló előírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvető feltétele az emberi igényeket kielégítő környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelően védeni kell a káros emberi behatásoktól.
Konkrét célokat fogalmaz meg e témában a NATURA 2000 program. Magyarországon a konkrét természetvédelmi célokat az 1996.évi LIII. (a természet védelméről szóló) törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NAT) tartalmazza. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megőrzésére, illetve a tevékenységet a lehető legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoi-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelmagyarázat 1 : L létező, az akciótervben megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható vagy kialakítandó, eddig feltáratlan vagy az akciótervben ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat + pozitív kapcsolat -- erős negatív kapcsolat - negatív kapcsolat A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő 2003-2008. közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a 2008. évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott.
1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 2. A felszíni vizek minőségének javítása 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 4. A vizek kártétele elleni védelem 5. Talajvédelem 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 8. Erdők természetvédelme 9. Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása 10. Földtani értékek megóvása 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 12. Kémiai kockázat csökkentése 13. Egészségmegőrzés 14. Az élelmiszerbiztonság növelése 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 16. Települési környezetminőség javítása 1. Integrált városi rehabilitáció L++ K+ K+ L+ K + 0 L+ K+ 0 L K++ L+ K+ 0 L+ L++ 2. Települési központok fejlesztése L++ K+ L+ L+ + L + K+ K++ K+ 0 L K++ L+ K+ 0 K+ L++ 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. Integrált városi rehabilitáció A konstrukcióban tervezett zöld felületek növelése, a fásítási törekvések, a felújított épületek azbesztmentesítése, a forgalomcsillapított zónák kialakítása nagy mértékben hozzájárulnak a levegő minőségének javulásához. Javasoljuk, hogy lehetőség szerint az aszfaltozott utak számát növeljék a terület porszennyezésének csökkentéséhez. Közvetett módon az épületekbe beépített alternatív energiaforrások (napelem, használati melegvíz napenergiából, esetlegesen a jövőbeli geotermikus távfűtésre való rákapcsolódás lehetőségének kialakítása) a korszerű energiatakarékos épületgépészeti megoldások jelentősen hozzájárulhatnak a légszennyező anyagok csökkenéséhez és a természeti erőforrások fenntartható használatához is. A területen a környezetbarát tömegközlekedés, a városokat elkerülő utak, a kerékpárutak számának növelése tovább csökkentheti a légszennyezést.
A területen a zöld felületek növelése hozzájárul a felszíni vizek állapotának megőrzéséhez, átgondoltan tervezett, szennyvíz-, és csapadékgyűjtő (nyitott, mélyebb területeken zárt) rendszer kiépítésével szintén javítható a felszíni és felszín alatti vizek állapota. A csapadékgyűjtő rendszert lehetőség szerint a szennyvíztisztító hálózatba kapcsolva tovább csökkenthető a vízbázisok szennyezése. A csapadékgyűjtő rendszer tervezésekor célszerű figyelembe venni, hogy a csatornák az egyre gyakoribb szélsőségesen nagy mennyiségű lehulló csapadékot is képes legyenek elvezetni. A csapadékvíz gyűjtése és megfelelő minősége esetén öntözővízként való felhasználása, akár lakásonként, akár parkokban jelentősen csökkentheti a felszínalatti, legtöbbször ivóvíz felhasználását. A csapadékvíz megfelelő kezelése jelentősen hozzájárulhat a talajok minőségének megőrzéséhez is, hiszen a belvizes területeken jelentős mértékben romlik a talaj szerkezete, a növényi növekedéshez szükséges vízháztartása. Negatív hatás, hogy út- és házépítéskor jelentősen leromolhat a talaj állapota, így javasoljuk, hogy a beruházások területén végezzék el a talaj felső rétegének mentését. Ezzel a felső réteggel a későbbi területek rehabilitációjakor, fásításkor, zöld területek kialakításakor jelentős pozitív hatás érhető el. A zöld területek kialakításakor lehetőség szerint őshonos fa-, és növényfajokat kell telepíteni, illetve a már meglévő populációk maximális megőrzésére és védelmére kell törekedni. Az AT kellően hangsúlyozza, hogy a parkok, zöld felületek minél nagyobb arányú kialakítása növeli a természet közeli területek mennyiségét. Lehetőség szerint, - bár erre a terület településein korlátozott esély van - minél több erdős területet kell kialakítani. Ezzel többek között csökkenthető a levegő- és zajszennyezettség, növelhető a biológiai sokféleség, a települési környezet minősége, illetve lehetőség van érzékeny természeti területek kialakítására is. A földtani értékek a természetes területek növelésével megőrizhetőek, ugyanakkor nem átgondolt tervezéssel megvalósított út, vagy házépítéskor le is rombolhatóak, ezért a körültekintő tervezés és kivitelezés nélkülözhetetlen. A kémiai kockázat a megfelelő vízgyűjtőrendszerek kiépítésével, a zöld területek növelésével, a forgalom csökkentésével minimálisra csökkenthető. Az egészségmegőrzést az AT-ben leírt fejlesztések jelentősen növelik. A parkokban, zöld övezetekben kialakított sortolási lehetőségek tovább növelhetik a településen élők egészségi állapotát. A területen a tervezett beruházások és az élelmiszerbiztonság között nincs lényeges kapcsolat. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését mindenképp növelik az AT-ben leírt beruházások. A természetes zöld környezetben biztosított sportolási, szabadidős tevékenységek, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának növelése tovább erősíti a környezettudatos életvitelt. A települési környezet minőség javítása hangsúlyos az akciótervben. A zöldterületek kialakítása, a közlekedés megfelelő biztosítása az energiatakarékos megoldások használata hosszú távon is jelentős életminőségnövekedést eredményezhet. 2. Települési központok fejlesztése A konstrukcióban tervezett beruházások nagyon sok esetben és vizsgálati szempontból megegyezőek az első konstrukcióhoz, így nagyrészt a környezeti hatásai és a javasolt fejlesztési változtatások is ugyanazok, mint az előző konstrukciónál. A 2. konstrukció fejlesztései közül kiemelkedően fontos a barnamezős területek rehabilitációja így e komponens fejlesztéseinek környezeti hatását most külön részletezzük. A barnamezős területek rehabilitációja alapvetően két tulajdonságban tér el a városok és települések rekonstrukciójától. Egyrészt a barnamezős területek jóval rosszabb környezeti állapotban, másrészt sokkal összefüggőbb területen vannak, mint az egyes települések fejlesztendő területei. A megfelelően átgondolt rehabilitációval a területen jelentős környezetminőség javulás érhető el. A légszennyezés ezeken a területeken minimálisra csökkenthető. Erdősítéssel, különleges őshonos növény-, és állatfajok telepítésével, a forgalom teljes kizárásával ideális szabadidős-, és sporttevékenységeknek otthont adó komplexumok építhetők. Az alternatív energiaforrások, a környezetbarát járművek (pl.: elektromos autók), kiemelt használata egyrészt közvetetten (a fosszilis energiahordozók mennyiségének minimális felhasználásával) csökkenti a légkört szennyező anyagok mennyiségét, másrészt jelentősen növelheti a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését, a környezettudatos szemléletformálást. A konstrukció fejlesztései jelentősen növelik a terület felszíni és felszínalatti vizeinek minőségét. A más területeken elvégzett talajréteg-mentésből származó humuszanyag a terület rehabilitációjakor maximálisan felhasználható, ugyanakkor a területről kitermelt, szennyezett talajréteget kizárólag ártalmatlanítás után lehet a környezetbe kihelyezni. Mivel viszonylag összefüggő nagyobb területekről van szó, a barnamezős területek kiváló lehetőséget biztosítanak a nagyobb természetes, természet-közeli parkok, erdők kialakítására, a helyi védett természeti értékek megőrzésére és bemutatására. Mindez pedig a szabadidős-, és közösségi tevékenységeket magukba foglaló létesítmények megépítésével jelentősen növelheti a terület új (akár környezeti) funkcióit. Ugyanakkor a barnamezős beruházások során fokozottan ügyelni kell a már meglévő erdők védelmére.
A barnamezős beruházások esetén sajnos a területen valószínűleg nincsenek földtani értékek, azonban a beruházások során pl.: az építőanyagok kitermelésénél és szállításánál fokozottan ügyelni kell ezek védelmére. A barnamezős területek beruházásainál, mivel nagyobb összefüggő épületkomplexumokról van szó, különösen indokolt az alternatív energiaforrások (pl.: napelem, geotermikus fűtés) felhasználási lehetőségeinek és az energiatakarékos épületgépészeti megoldások (hatékony szigetelés, energiatakarékos (akár napelemmel táplált) világítás) vizsgálata. Az alternatív energiaforrások használata közvetetten csökkenti a légszennyezést és az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedését. A területek rehabilitációjával a kémiai kockázat csökken. Az akciótervnek az élelmiszerbiztonság növelésével nincs különösebb összefüggése. A rehabilitáció során az épületek és környezetük környezetbarát kivitelezési megoldásaival növelhető a környezetbarát életvitel és fogyasztási szokások javulása. Az AT beruházásai a települési környezetminőséget - kellő körültekintés mellett jelentősen javíthatják. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv konstrukciói szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk lehetett volt célunk. 1. Integrált város rehabilitáció 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO2) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: 82 046,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a 1985-1987 közötti bázisidőszak értékéhez képest (2008-2012) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízműkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: 10-78 l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re
5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 5.3 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a növényvédőszer maradék meghaladja a határértéket 5.4 Azon pontok aránya a TIM (Talaj Információs Monitoring) rendszeren belül, ahol a nehézfém koncentráció meghaladja a határértéket Alapállapot: 1%; Célállapot: határérték túllépés ne legyen 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő 16.2.1 a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 20 000 fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) 16.2.2 a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 16.3 az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009)
16.4 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 2. Települési központok fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Kén-dioxid (SO2) kibocsátás Alapállapot: 594,66 kt; Célállapot: 500 kt (2010) 1.4 nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátása Alapállapot: 210,45 kt; Célállapot: 198 kt (2010) 1.5 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: 82 046,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a 1985-1987 közötti bázisidőszak értékéhez képest (2008-2012) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Az 50 mg/l nitrát-koncentrációt meghaladó mértékben szennyezett vízműkutak aránya Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 2% alatt 4. A vizek kártétele elleni védelem 4.1 Fajlagos vízlevezetési kiépítettség Alapállapot: 10-78 l/s/km 2 ; súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km 2 ; Célállapot: Az átlag alatti rendszerek kiépítése 27,2 l/s/km2-re 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 305 281ha; Célállapot: 1 100 000ha 6.2 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: 815 000ha 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában)
Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggő golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elő 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő 16.2.1 a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 20 000 fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) 16.2.2 a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 16.3 az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.4 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.5 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 7. Közérthető összegzés A Közép-Magyarországi Operatív Programban megjelenő Városi és települési területek megújítása című 5. prioritásának akcióterve nagyrészt összhangban van az EU és Magyarország környezetvédelmi prioritásaival. Néhány esetben azonban hangsúlyosabban kellett volna megfogalmazni a beruházások során elvégzendő környezetvédelmi intézkedéseket (pl.: alternatív energiaforrások, közlekedés szabályozása, környezetbarát kivitelezési eljárások). Az akciótervben igen hangsúlyos és természetvédelmi szempontokból is rendkívül hasznos a zöld felületek
növelésének szándéka, a sport-, szabadidős-, és közösségi komplexumok ezen zöld területekbe való, megfelelő integrálásával pedig számos igen előnyös környezetvédelmi változás idézhető elő. A zöld felületek kialakításával többek között csökkenthető a levegő- és zajszennyezettség, növelhető a biológiai sokféleség, javítható a települési környezet minősége, illetve lehetőség van érzékeny természeti területek kialakítására. A települési környezet minőség javítása hangsúlyos az akciótervben. A zöldterületek kialakítása, a közlekedés megfelelő biztosítása hosszú távon is jelentős életminőség-növekedést eredményezhet. Javasoljuk, hogy a beruházások tervezésekor és kivitelezésekor vizsgálják meg az alternatív energiaforrások használatának lehetőségét is, hiszen közvetett módon az épületekbe beépített nem fosszilis energiaforrások (napelem, használati melegvíz napenergiából, esetlegesen a jövőbeli geotermikus távfűtésre való rákapcsolódás lehetőségének kialakítása) a korszerű energiatakarékos épületgépészeti megoldások jelentősen hozzájárulhatnak a légszennyező anyagok csökkenéséhez és a természeti erőforrások fenntartható használatához is. Továbbá javasoljuk, hogy a fejlesztések megvalósítására benyújtott elképzelések közül a költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve a kivitelezéskor a környezetet legkevésbé terhelő (építőanyagok kitermelése, és szállítási útvonala, a természetes területek kímélése, talajmentés, stb.) pályázatot részesítsék előnyben.
1. Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok Hulladékgazdálkodás: - Európai Parlament és a Tanács többször módosított 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról - A hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelve: a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmát az 1995. évi mennyiséghez képest 2013-ra 50%-kal kell csökkenteni. - Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján el kell érni, hogy az ország egészére kiterjedjenek a települési szilárd hulladék kezelőhálózatok. - A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) korm. rendelet módosításáról - 2000. évi XLII. Törvény a hulladékgazdálkodásról - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályainak szabályairól és egyes feltételeiről - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 50/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól - 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Szennyvízkezelés - 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program - 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. - Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze (módosítva: 47/2005 (III. 11.) kormányrendelettel) Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása - 2004. évi LXVII tv. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről és ennek végrehajtási intézkedései
- 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) - 21/2006.(I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról. Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása - A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) - 1995.évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egészséges környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól - 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról - 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól 1.1-201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 21/2001. (II. 114.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról - 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről - 1995.évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről - 33/2000. Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról - 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről - 221/2004. Korm. rendelet tartalmazza a környezeti célkitűzéseket, a vizek jó állapotának elérése, illetve fenntartása érdekében teendő intézkedések egységes kereteit - 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályozás - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet tartalmazzák a kibocsátásokra vonatkozó határértékeket, illetve a kibocsátás mérésére vonatkozó részletes szabályokat - 31/2004. KvVM rendelet a felszíni vizek állapota jellemzésének, értékelésének előírásait, valamint a terhelések hatásainak nyomon követésére szolgáló, kialakítandó monitoring hálózattal és monitoring programokkal szemben támasztott követelményeket tartalmazza - 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a fenntartható vízhasználatra és a földtani közeg kármentesítésére vonatkozó feladatokat, jogokat és kötelezettségek - 30/2004. KvVM rendelet a felszín alatti víztestek kijelölésére, állapotuk jellemzésére és értékelésére, valamint a kialakítandó monitoring hálózatra és programokra tartalmaz előírásokat. - 2000. évi CXII Balaton törvény
- 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat - 2317/2004. (XII. 11.) számú Korm. határozat A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról. - 2083/2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról Környezeti kármentesítés - 2000/60/EK számú Víz Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) korm. Rendelet értelmében feladat: 2015. december 22-ig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatok elvégzése. A fokozottan érzékeny, az érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken található felszín alatti vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése. Vízbázis-védelem - 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (VKI). - 80/778/EGK ivóvíz irányelv nagyon szigorú határértékeket tartalmaz a mezőgazdasági és ipari tevékenységből származó szennyezőanyagok megengedhető koncentrációja tekintetében - 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése - 92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve (élőhelyvédelmi irányelv) - 79/409/EGK számú irányelvének (madárvédelmi irányelv) Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: 1. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; 2. Berni Egyezmény; 3. Ramsari Egyezmény 4. Bonni Egyezmény. Hazai előírások: - 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről
- 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) - 92/43/EGK (élőhelyvédelmi) irányelv Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; Berni Egyezmény; Bonni Egyezmény; EU Erdészeti Stratégia (Council Resolution on a forestry strategy for the EU 1999/C 56/01); Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok); Hazai előírások: - 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.) - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről - 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól - 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról - 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése - A Cardiff-i folyamat (1998) célja, hogy a környezet védelme az egyes szektorokba integráltan jelenjen meg. - A Zöld Könyv (2000) az energia biztonságról megállapítja, hogy Európa nagyban függ külföldi energiaforrásoktól, ami egy jelentős gazdasági, társadalmi, ökológiai és fizikai kockázatot hordoz magában. Az Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért c. Zöld Könyv (2006) alapján a Közösség számára kiemelt kérdés az energiaszerkezet diverzifikációja, biztonságos, az alacsony szemtartalmú energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatása - A Fehér Könyv: a jövő energiája megújuló energiaforrások című dokumentumban az ellátás biztonsága növelését, az európai vállalatok versenyképességének elősegítését és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét (különösen tekintettel az energia szektor hozzájárulására a klímaváltozáshoz) tűzte ki célul. - Az irányelv a zöld energia támogatásáról a megújulókkal termelt villamos energia részarányát 2010-re az Európai Unió egészére 22,1%-ban határozta meg. Magyarország ezen belül vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%-os részarányt teljesít 2010-ig - Az EU Biomassza Akcióterve a biomassza szerepének megkettőzését tűzi ki célul, a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia, és a bio-üzemanyagokról szóló irányelv rendelkezik arról, hogy a közlekedési
ágazatban a bio-üzemanyagok részarányát közösségi szinten 5,75%-ra kell növelni 2010-ig. Magyarország vállalása a bio-üzemanyagok tekintetében 2010-ig 5,75%. - Az Energiahatékonysági Akcióterv évi 1%-os éves energiafogyasztás csökkenést irányoz elő.