A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

Jelmagyarázat gazdaságfejlesztés városrehabilitáció humán infrastruktúra fejlesztés környezetfejlesztés közlekedésfejlesztés turizmusfejlesztés Nyugat - Dunántúl Közép - Dunántúl Dél - Dunántúl Dél - Alföld Észak - Magyarország Észak - Alföld Közép - Magyarország 2

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEK 6 I. PÁLYÁZATOS KONSTRUKCIÓK 2009 9 II. ROP KIEMELT PROJEKTEK (2007 2009) 10 II. 1. Városrehabilitáció 14 II. 2. Gazdaságfejlesztés 22 II. 3. Környezetfejlesztés 27 II. 4. Turizmusfejlesztés 33 II. 5. Humán infrastruktúra fejlesztése 39 II. 6. Közlekedésfejlesztés 46 III. A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK PÁLYÁZATOS KONSTRUKCIÓINAK ÉS KIEMELT PROJEKTJEINEK EREDMÉNYEI (2007 2009) 52 III. 1. Gazdaságfejlesztés 53 III. 2. Turizmusfejlesztés 56 Turisztikai vonzerők fejlesztése 56 Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése 58 Turisztikai desztináció-menedzsment szervezetek támogatása 60 III. 3. Közlekedésfejlesztés 61 III. 4. Humán infrastruktúra fejlesztése 64 Akadálymentesítés 64 Oktatás 65 Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások 67 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 68 Térségi közigazgatási és informatikai rendszerek fejlesztése 68 III. 5. Városrehabilitáció 69 III. 6. Környezetfejlesztés 72 IV. PÁLYÁZATOS KONSTRUKCIÓK PÉLDÁK 76 IV. 1. Gazdaságfejlesztés 77 IV. 2. Városrehabilitáció 78 IV. 3. Humán infrastruktúra fejlesztése 81 IV. 4. Turizmusfejlesztés 83 IV. 5. Közlekedésfejlesztés 85 IV. 6. Környezetfejlesztés 86 3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Köszöntöm a Regionális Operatív Programok eredményeit összefoglaló kiadvány olvasóit. A kiadvány pillanatfelvétel és összegzés is egyben. Célunk, hogy számot adjunk az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális programjainak első időszakában elért eredményekről, és egyúttal felhívjuk a figyelmet a megvalósítás alatt lévő, vagy már átadott fejlesztésekre, a jó példák és kiemelkedő jelentőségű projektek bemutatásával. A fejlesztési periódus első szakaszában természetesen csak részeredményekről beszélhetünk, de a ROP-okban már eddig is csaknem 11 ezer pályázat értékelése történt meg, a Bíráló Bizottságok közel 8500 projekt kapcsán fogalmaztak meg döntési javaslatot. Pozitív elbírálásra három év alatt több mint 6 ezer esetben került sor, a nyertes projektek összesen 1200 településen valósulhatnak meg. Az elvégzett munka tempójára vetítve ez azt is jelenti, hogy minden egyes munkanapon csaknem kilenc új projektötlet kapott zöld utat, és naponta több mint egymilliárd forint került odaítélésre. Az elnyert támogatások összértéke 2010 elejére megközelítette a 700 milliárd forintot, ebből több mint 400 milliárd forint a 2009-es év eredménye. A pályázatok 60 százaléka részesült már kisebb-nagyobb kifizetésben, összesen 180 milliárd forint értékben, ennek 92 százaléka 2009-ben került kiutalásra. A nyertes projektek közel 80 százaléka rendelkezik támogatási szerződéssel. 2009. év kimagasló jelentőségű volt a pályázati meghirdetések szempontjából is, 6 kiemelt fejlesztési területen (gazdaságfejlesztés, környezetfejlesztés, közlekedésfejlesztés, városrehabilitáció, turizmusfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztés) összesen 25 féle pályázati lehetőség jelent meg az ország hét régiójában. Az új pályázatok számára biztosított keretösszeg megközelítette a 370 milliárd forintot. Reméljük, a kiadvány megfelelően tükrözi eddigi munkánk eredményét, mely nem elsősorban az itt felsorolt számokban, hanem leginkább a megvalósult projektekben testesülhet meg. Célunk, hogy az ország, és benne a városok élhető, biztonságos és kulturált környezetet, jó minőségű közszolgáltatásokat és egyre növekvő lehetőséget biztosítsanak az ott élőknek. Elkötelezettek vagyunk a humán közszolgáltatások fejlesztésében, fejlődő kórházak, szociális intézmények, biztonságos iskolák kialakításában, de kiemelten fontosnak tartjuk a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének javítását, infrastrukturális fejlesztéseken és a kooperációs lehetőségek ösztönzésén keresztül. Ezek a célok fogalmazódnak meg és öltenek testet a Regionális Operatív Programokban. Remélem, mire a kiadvány végére érnek, Önök nem csak az elmúlt három év, de főként az elkövetkező időszak irányvonalait és megvalósult eredményeit is látni fogják. Mosonyi Balázs IH vezető, főigazgató Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága 5

ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEK A Regionális Operatív Programok (ROP) pályázati kiírásai keretében 2009 végéig több mint 6200 projekt került támogatásra, hozzávetőleg 680 milliárd forint értékben. A projektek feldolgozása, értékelése folyamatosan zajlik, ez idáig a beérkezett 15 300 pályázat közül több mint 10 800 értékelése történt meg. A Bíráló Bizottságok csaknem 8400 projekt kapcsán fogalmaztak meg döntési javaslatot. Kifizetésben a projektek megvalósítása során eddig több mint 1800 projekt részesült előleg alapú és 1900 projekt számla alapú kifizetésben, összességében közel 180 milliárd forint értékben. A Regionális Operatív Programok végrehajtásának folyamatában a 2009-es év jelentős előrelépést hozott. A programok 2007-es indulása óta eltelt időszak eredményeihez viszonyítva minden téren igen jelentős előrehaladás mutatható ki. OP VÉGLEGES KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁS MRD FT 2007-2009 ebből 2009-ben SZERZŐDÖTT TÁMOGATÁS MRD FT 2007-2009 ebből 2009-ben 2007-2009 ÖSSZES KIFIZETÉS MRD FT ebből 2009-ben ROP 677,5 406,3 537,6 390,4 177,4 164,2 DAOP 80,4 41,5 64,7 49,2 25,0 24,5 DDOP 97,5 62,5 74,3 54,2 22,1 21,9 ÉAOP 89,8 66,3 68,0 55,4 20,9 20,4 ÉMOP 77,1 64,4 62,6 59,4 22,1 21,9 KDOP 51,7 39,8 37,6 30,8 11,2 10,8 KMOP 232,7 105,2 192,2 116,8 63,9 53,2 NYDOP 48,3 26,6 38,2 24,6 12,2 11,6 A 2009 végéig elmúlt közel három évben a végleges kötelezettségvállalások értéke megközelítette a 680 milliárd forintot. Ennek közel 60%-a (406 Mrd Ft) 2009 eredménye. 2007 óta több mint 530 milliárd forintra vonatkozóan került támogatási szerződés megkötésre, és ezen összeg 73%-a (390 Mrd Ft) a 2009-es évben megkötött szerződések révén került lekötésre. A kifizetések terén is hatalmas ugrás jelentkezett, hiszen az eddigi összesen közel 180 milliárd forintnyi kifizetésből több mint 164 milliárd (92%) az idei évben került átutalásra a kedvezményezettek részére. 6

A Regionális Operatív Programok előrehaladása (2007-2009) 250 225 200 175 150 125 100 75 50 25 KÖT.VÁLL. SZERZ. KIFIZ. KÖT.VÁLL. SZERZ. KIFIZ. KÖT.VÁLL. SZERZ. KIFIZ. KÖT.VÁLL. SZERZ. KIFIZ. KÖT.VÁLL. SZERZ. KIFIZ. KÖT.VÁLL. SZERZ. KIFIZ. KÖT.VÁLL. SZERZ. KIFIZ. DAOP DDOP ÉAOP ÉMOP KDOP KMOP NYDOP 2007 2008 2009 A Regionális Operatív Programoknak köszönhetően 1200 településen valósulhat meg uniós támogatást felhasználó projekt, valamint több mint 1000 önkormányzat nyert el támogatást. 7

A ROP támogatott projektek megoszlása települések szerint Kistérségi besorolás Komplex programmal segítendő (33) Leghátrányosabb helyzetű (14) Hátrányos helyzetű (47) Átmenetileg kedvezményezett (11) Nem kedvezményezett (0) Megítélt támogatás: 15 500 millió Ft Budapest: 136 Mrd Ft 8

I. PÁLYÁZATOS KONSTRUKCIÓK 2009 A pályázatos konstrukciók esetében 2009. január 1. és 2009. december 31. között összesen 29 tématerületen került meghirdetésre pályázat a Regionális Operatív Programok keretében. Az elindított konstrukciók nagy része mindegyik régióban kiírásra került, sőt a turisztikai fejlesztések esetében a turisztikai attrakciók fejlesztését és a TDM szervezetek támogatását célzó pályázat a Balaton térsége számára külön kerettel került elindításra. A hat téma keretében meghirdetett pályázatok számára biztosított összes keret mértéke meghaladta a 420 milliárd forintot. TÉMA TÉMA TERÜLETEK SZÁMA DB PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK KERETÖSSZEGE MRD FT DA DD ÉA ÉM KD KM NYD BALATON Σ GAZDASÁG FEJLESZTÉS 8 18,65 7,52 5,28 12,40 8,55 65,06 10,24 127,7 TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK 3 3,99 5,15 9,75 12,37 4,98 3,42 7,03 4,87 51,56 KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE TELEPÜLÉS FEJLESZTÉS 4 6,28 4,14 11,18 4,50 6,21 5,62 3,96 41,89 5 11,32 12,08 20,19 24,24 7,06 6,42 8,52 89,83 3 6,44 4,35 12,30 8,32 4,52 17,99 3,05 56,97 KÖRNYEZET VÉDELEM 6 5,10 8,13 11,89 8,71 8,79 8,01 4,00 54,63 ÖSSZESEN: 29 51,78 41,37 70,59 70,54 40,11 106,52 36,8 4,87 422,58 9

II. ROP KIEMELT PROJEKTEK (2007-2009) gazdaságfejlesztés városrehabilitáció humán infrastruktúra fejlesztése környezetfejlesztés közlekedésfejlesztés turizmusfejlesztés 10

II. KIEMELT PROJEKTEK A stratégiai fontosságú fejlesztési, beruházási elképzelésekről a Kormány nem pályázatok útján, hanem az adott fejlesztés fontosságát, az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz való illeszkedését mérlegelve egyedileg dönt. Ezek a kiemelt projektek. Kiemelt projekt előzetes nevesítésére a javaslatokat az illetékes minisztériumok és regionális fejlesztési tanácsok juttatják el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Iránytó Hatóságához. A benyújtott fejlesztési elképzelések előértékelését, a megjelent tervezési útmutatók figyelembe vételével két független szakértő értékelését és az illetékes szaktárca/rft véleményezését követően fejlesztési területenként végzi el egy-egy bizottság. Ezen bizottságokban helyet kapnak az NFÜ, a szakminisztériumok, a régiók és a nem kormányzati szervek képviselői. A kiemelt projektként indokolt fejlesztések akciótervi nevesítéséhez a Kormány támogató döntése szükséges, melyhez a döntési javaslatot a kiemelt projekt bíráló bizottsága (szakmai zsűri) teszi meg. 2007-től 2009. december 31-ig összesen 16 körben kerültek ROP kiemelt fejlesztések a Kormány elé: 1. 2007. július 93 projekt 120,4 Mrd Ft értékben 2. 2007. augusztus 1 nagyprojekt 60 Mrd Ft értékben 3. 2007. november 49 projekt 57,8 Mrd Ft értékben 4. 2008. február 12 projekt 17,6 Mrd Ft értékben 5. 2008. június 11 projekt 18,4 Mrd Ft értékben (ezek közül 2 db projekt a projektgazda, 5 db projekt a Kormány által visszavonva) (amely 2009 júliusában visszavonásra került) (ezek közül 3 db projekt a Kormány által visszavonva) (ezek közül 2 db projekt a Kormány által visszavonva) (ezek közül 1 db projekt a Kormány által visszavonva) 6. 2008. szeptember 8 projekt 14,2 Mrd Ft értékben 7. 2008. november 2 projekt 3,2 Mrd Ft értékben 8. 2008. december 4 projekt 8,1 Mrd Ft értékben 9. 2009. február 1 projekt 0,9 Mrd Ft értékben 10. 2009. május 3 projekt 4 Mrd Ft értékben 11. 2009. június 1 projekt 1,6 Mrd Ft értékben 12. 2009. augusztus 5 projekt 7 Mrd Ft értékben 13. 2009. szeptember 4 projekt 5 Mrd Ft értékben 14. 2009. október 1 projekt 0,2 Mrd Ft értékben 15. 2009. november 11. 1 projekt 1,1 Mrd Ft értékben 16. 2009. december 23. 4 projekt 5,8 Mrd Ft értékben Az eddig nevesítésre került kiemelt projektek közül 2 projektgazda lépett vissza, illetve a Kormány 2009 márciusában 8 db, 2009 májusában 1 db, 2009 júliusában 3 db kiemelt projekt esetében az akciótervi nevesítés visszavonásáról hozott döntést a nem megfelelő előrehaladás miatt. Így a 2009. december 31-i állapot szerint összesen 194 db projekt 244,1 Mrd Ft támogatási összeggel szerepel kiemelt projektként nevesítve a ROP akciótervekben. 11

KIEMELT PROJEKTEK II. A kormánydöntés szükséges, de nem elégséges feltétele a kiemelt projekt támogatásának. A nevesítést követő projektfejlesztés időszaka és az így összeállításra kerülő végleges projektdokumentáció meghatározó a fejlesztések támogathatóságának szempontjából, amelyre a közreműködő szervezetek mellett a ROP IH is kiemelt figyelmet fordít. Mind a Támogató, mind pedig a Projektgazda érdeke az, hogy a végső támogató döntést előkészítő bíráló bizottság elé már olyan megalapozott, magas színvonalú dokumentáció kerüljön előterjesztésre, amely alátámasztja, hogy a kormánynevesítéskor megjelölt célok a projekt révén megvalósulnak, így az akciótervi nevesítés megalapozott volt. Ennek megfelelően a ROP IH munkatársai, illetve szakértői amennyiben szükséges már a projektfejlesztés időszakában konzultálnak a projektgazdákkal, hogy lehetőség nyíljon a fennálló kérdések mielőbbi tisztázására, a fejlesztési irányok finomítására. Azoknál a projekteknél, ahol sor kerül ilyen előzetes egyeztetésekre, a későbbiekben a végleges projektdokumentáció benyújtását követően már kevesebb szakmai, pénzügyi hiba merül fel, hatékonyabbá válik a döntési folyamat és felgyorsítható a támogatási szerződés megkötése is. A projektdokumentáció benyújtását követően a ROP IH minőségbiztosítója szakmai, pénzügyi és műszaki szempontból is vizsgálja a közreműködő szervezetek által már befogadott és értékelt projektet, amely csak ezt követően, a minőségbiztosítás által kiegészített szempontokkal együtt kerülhet a bíráló bizottság elé. A kiemelt projektek kiválasztásának folyamata AZ NFÜ MEGJELENTETI A KIEMELT TERVEZÉSI FELHÍVÁST ÉS ÚTMUTATÓT A PROJEKTGAZDA BENYÚJTJA PROJEKTJAVAS LATÁT A MINISZTÉRIUM NAK / RFT NEK / NFÜ NEK A TÁMOGATÁS RA JAVASOLT PROJEKTEKET TOVÁBBÍTJÁK AZ NFÜ NEK A BEFOGADOTT T JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE SZAKMAI ZSŰRI KERETÉBEN ELBÍRÁLJÁK A PROJEKTEKET T KORMÁNY ÁLTALI NEVESÍTÉS PROJEKTFEJ LESZTÉS 2. KÖRÖS PROJEKTDOKU MENTÁCIÓ BENYÚJTÁSA BEFOGADOTT PROJEKT ÉRTÉKELÉSE BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGI DÖNTÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 2009. december 31-ig 154 db kiemelt projektről született meg a végső támogató döntés 207 Mrd Ft támogatási igénnyel, amelynek eredményeként 151 db projekt szerződéskötésére került sor 205,5 Mrd Ft támogatási összeggel. 12

II. KIEMELT PROJEKTEK Kiemelt projektek régiónként (2007. július 25. 2009. december 31.) OP AT NEVESÍTETT PROJEKT DB AT NEVESÍTETT PROJEKT MRD FT VÉGSŐ TÁMOGATÓ DÖNTÉSSEL RENDELKEZŐ PROJEKT DB VÉGSŐ TÁMOGATÓ DÖNTÉSSEL RENDELKEZŐ PROJEKT MRD FT TSZ DB TSZ MRD FT DAOP 18 21,7 11 10,3 10 9,9 DDOP 18 41,4 14 36,0 13 35,1 ÉAOP 31 23,6 30 23,2 30 23,2 ÉMOP 22 23,4 20 21,3 20 21,3 KDOP 19 18,4 15 12,6 14 12,3 KMOP 49 88,9 43 82,7 43 82,7 NYDOP 37 26,6 21 20,9 21 20,9 ÖSSZESEN 194 244,1 154 207,0 151 205,5 Ezen projektek közül 24 db projekt 19,7 milliárd Ft értékben (16,6 milliárd Ft támogatási összeggel) már megvalósult, továbbá 2010. december 31-ig várhatóan további 91 db projekt megvalósulása fejeződik be 134,1 Mrd Ft értékben, 106,8 Mrd Ft támogatási összeggel. Kiemelt projektek megvalósulása 2010. év végéig OP DB ÖSSZKÖLTSÉG MRD FT MEGVALÓSULT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG MRD FT 2010. DECEMBER 31 IG VÁRHATÓAN MEGVALÓSUL DB ÖSSZKÖLTSÉG MRD FT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG MRD FT DAOP 5 3,8 3,8 4 7,2 4,2 DDOP 1 0,4 0,4 12 31,7 26,3 ÉAOP 25 21,3 15,6 ÉMOP 8 7,0 6,4 9 7,5 7,2 KDOP 11 9,4 8,2 KMOP 10 8,5 6,0 19 42,6 33,9 NYDOP 11 14,4 11,4 ÖSSZESEN 24 19,7 16,6 91 134,1 106,8 13

14 II. 1. ROP KIEMELT PROJEKTEK (2007-2009) VÁROSREHABILITÁCIÓ

II.1. KIEMELT PROJEKTEK VÁROSREHABILITÁCIÓ 1. A KIEMELT VÁROSREHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSEK FŐBB CÉLJAI ÉS SAJÁTOS ELVÁRÁSAI A ROP 2007 2013 IDŐSZAKÁBAN Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiemelt városrehabilitációs fejlesztésekre 2010 végéig bezárólag 102,73 Mrd Ft uniós támogatás felhasználására nyílik lehetőség, amelynek elsősorban a foglalkoztatás bővítését és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szükséges szolgálnia. Ez a jelentős összeg szolgál arra, hogy a megfelelő önerővel kiegészítve a megyei jogú városaink a fenntartható városfejlesztés keretében élhető és vonzó környezetet biztosítsanak a lakosaik és a vonzáskörzetükben élők számára. A városrehabilitációs fejlesztés előkészítésének eszköze az integrált, hosszú távú tervezés, amellyel kapcsolatos elvárásoknak az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésével és elfogadásával tudnak a projektgazdák eleget tenni. A Lipcsei Charta megfogalmazása szerint az integrált városfejlesztés azt jelenti, hogy a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon tekintetbe veszik a döntéshozók, és a tervezés során a fejlesztés térbeli, ágazati és időbeli szempontjait koordinálják. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonásával folyik a tervezés és a megvalósítás is. Ezen stratégiai tervezési dokumentumban foglalt elképzeléseknek a rövidtávra, meghatározott területre történő részletes lebontása történik meg az Akcióterületi Tervben, amely tartalmazza a támogatásra benyújtott projektjavaslat részleteit is. Az akcióterv keretében olyan városrehabilitációs modellnek szükséges érvényesülnie, amely biztosítja, hogy a fejlesztési elképzelések egymással koordináltan, a szinergikus hatásokat erősítve, a rendelkezésre álló források (nem csak ROP forrás) megfelelő kombinációjában valósulhassanak meg. Ezen komplex tervezési tevékenység és a megfelelően kiépített partneri kör nélkül nem valósulhat meg városrehabilitáció. A partnerség keretében elvárás egyrészt a lakosság és a civil szereplők valamint a közszféra megfelelő bevonása mind a tervezésbe, mind pedig a megvalósításba, valamint a gazdasági szereplők aktivizálása a fejlesztési területen. Csak olyan projekt támogatására van lehetőség, amelynek részeként az akcióterületen belül igazolhatóan bemutatható, hogy a közösségi terek és köztulajdonban álló ingatlanok fizikai megújítása mellett sor kerül a gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek megvalósítására is, és amelyeknél a támogatott projekttel időben párhuzamosan az érintett akcióterületen belül vállalkozások (célzottan KKV szektor) bevonásával magántőke-beruházások is megvalósulnak. További elvárás a támogatott projektekkel szemben a megfelelő tartalmi integráltság, amelynek különböző típusú fejlesztő tevékenységek megvalósításával lehet megfelelni. 2. A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK VÁROSREHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSÉNEK TÍPUSAI Az akciótervekben rendelkezésre álló forráskeret terhére minden megyei jogú városnak legalább egy gazdaságélénkítő, funkcióbővítő, és legalább egy alkalommal szociális célú rehabilitációt kell megvalósítania. A tartalmi integráltság követelményének való megfelelés érdekében egy projekt keretében kerülhet sor gazdasági, közösségi, városi funkciókat erősítő tevékenységek, valamint a közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések megvalósítására, illetve a szociális célú rehabilitáció esetében lakófunkciót erősítő fejlesztésekre. Szükséges továbbá, hogy az infrastrukturális, beruházási típusú fejlesztő tevékenységek mellett de konkrétan ezekhez kapcsolódva megvalósítsanak olyan kiegészítő, kisléptékű ( soft ) elemeket is, amelyek a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítik, illetve javítják a helyi foglalkoztatás szintjét. 15

KIEMELT PROJEKTEK II.1. 3. KIEMELT VÁROSREHABILITÁCIÓRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETEK ÉS EZEK FELHASZNÁLÁSA A 2007 2010-es időszakra vonatkozóan kiemelt város rehabilitációs fejlesztési célra az alábbi összegek állnak rendelkezésre: OP RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETÖSSZEG MRD FT 2007 2010 DAOP 6,0 DDOP 34,2 (ebből a Pécs2010 EKF kulcsprojektekre: 29,4 Mrd Ft) ÉAOP 10,8 ÉMOP 14,0 KDOP 9,0 KMOP 18,5 (ebből szociális célú városrehabilitációra: 4,1 Mrd Ft) NYDOP 9,9 ÖSSZESEN 102,7 Ezen keretösszegek terhére az alábbi kiemelt város rehabilitációs projektek összesen 31 db szerepelnek a vonatkozó akciótervben kiemelt projektként nevesítve (2009. december 31-i állapot): OP PROJEKT MEGNEVEZÉSE AT NEVESÍTETT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG FT AT NEVESÍTETT ÖSSZKÖLTSÉG FT BB T KÖVETŐEN MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG FT BB T KÖVETŐEN MEGÍTÉLT ÖSSZKÖLTSÉG FT Szeged városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése (Szeged MJV) 2 130 236 000 3 277 286 000 DAOP Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem (Hódmezővásárhely MJV) A Rákóczi út Vasútkert revitalizációja (Kecskemét MJV) 860 000 000 1 081 037 000 1 618 833 000 2 278 398 000 Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem (Békéscsaba MJV) 1 129 892 000 1 916 033 000 Pécsi Konferencia- és Koncertközpont 7 243 120 099 7 243 120 099 5 251 262 072 7 242 703 859 DD Regionális Könyvtár és Tudásközpont 5 496 472 411 5 496 472 411 4 624 731 887 5 496 678 385 Közterek I. 2 518 604 391 2 518 604 391 2 135 524 663 2 518 403 371 Zsolnay Kulturális Negyed 10 901 179 791 10 901 179 791 9 244 200 463 10 899 925 000 DDOP Nagy Kiállítótér Múzeum utca 1 757 388 888 1 757 388 888 1 490 617 255 1 757 245 846 Közterek II. 5 471 997 707 5 471 997 707 4 644 631 654 5 471 931 028 Kaposvár Városközpont funkcióbővítő városrehabilitációja (Kaposvár MJV) Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése (Szekszárd MJV) 1 100 000 000 2 396 154 000 1 100 000 000 2 215 032 630 1 720 000 000 2 475 398 000 16

II.1. KIEMELT PROJEKTEK NYDOP KMOP KDOP ÉMOP ÉAOP OP PROJEKT MEGNEVEZÉSE A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán (Nyíregyháza MJV) Debrecen belváros funkcióbővítő városrehabilitációja (Debrecen MJV) A Tisza fővárosa városközpont rehabilitáció (Szolnok MJV) Szandaszőlős decentrum létrehozása városrehabilitációval (Szolnok MJV) Miskolc belváros rehabilitációja (Miskolc MJV) Salgótarján városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja (Salgótarján MJV) Székesfehérvár belváros rehabilitációjának folytatása (Székesfehérvár MJV) Kiemelt projektjavaslat Dunaújváros MJV belvárosi akcióterületén megvalósuló városrehabilitációjára (Dunaújváros MJV) Veszprém integrált településfejlesztés belváros funkcióbővítő rehabilitációja I. ütem (Veszprém MJV) Tatabánya Megyei Jogú Város városközpont rehabilitációja (Tatabánya MJV) Budapest szíve program hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. ütem Budapest szíve program reprezentatív kaputérség kiépítése I. ütem Budapest szíve program belváros új főutcájának kiépítése projekt I. ütem Budapest Józsefváros Magdolna Negyed Program II. Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése (Győr MJV) A városközpont értékmegőrző megújítása (Sopron MJV) Szombathely MJV városközpontjának funkcióbővítő megújítása (Szombathely MJV) Zalaegerszeg történelmi városközpont rehabilitációs és revitalizációs programja (Zalaegerszeg MJV) Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése belvárosi akcióterületi terv (Nagykanizsa MJV) AT NEVESÍTETT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG FT AT NEVESÍTETT ÖSSZKÖLTSÉG FT BB T KÖVETŐEN MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG FT BB T KÖVETŐEN MEGÍTÉLT ÖSSZKÖLTSÉG FT 1 843 555 000 3 273 272 000 1 843 554 998 2 482 465 507 1 463 453 000 1 914 551 000 1 455 363 595 1 914 550 000 1 419 425 000 2 027 750 000 1 374 497 154 1 963 567 362 447 125 000 638 750 000 4 243 500 000 5 670 000 000 4 154 988 800 5 574 938 271 1 242 747 299 2 227 689 083 1 777 316 000 2 392 614 000 1 277 828 000 1 503 329 000 1 771 510 000 3 784 316 000 996 480 000 1 349 400 000 1 727 326 000 2 159 157 500 1 633 119 607 2 239 272 744 2 662 431 622 3 160 156 228 2 647 284 860 3 138 874 917 2 124 768 000 2 655 956 000 1 931 050 088 5 582 683 112 2 016 000 000 2 240 000 000 1 911 833 000 2 166 193 000 899 112 000 1 648 703 000 896 525 816 1 973 639 000 600 000 000 1 076 702 000 599 688 152 1 077 687 682 899 760 000 1 456 540 000 875 998 658 1 490 209 500 899 980 000 1 549 990 000 899 970 045 1 557 350 254 899 649 148 1 510 821 729 899 649 148 1 510 821 729 : 71 159 690 356 89 052 766 827 49 614 491 915 68 274 173 197 17

KIEMELT PROJEKTEK II.1. 4. KIEMELT VÁROSREHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSEK HATÁSAI Az akciótervben eddig nevesítésre került kiemelt város rehabilitációs fejlesztések közel 1100 hektárnyi területen, mintegy 410 ezer főt érintenek közvetlenül a beavatkozások által. A projektekben tett vállalások alapján a fejlesztések közvetlen és közvetett eredményeként több mint 300 tartós munkahely jön létre. Műemlékek és műemlék jellegű épületek felújítása mellett többek között új térburkolatok, utcabútorok, szökőkutak és díszkivilágítás elhelyezésével több ezer négyzetméteren megújulnak a városok köz- és főterei, valamint több esetben közművek korszerűsítése is megvalósul. A fejlesztések keretében sok esetben az infrastruktúra-hálózat megerősítése, azaz több ezer méter út és kerékpárút építésére illetve korszerűsítésére is sor kerül. Az akcióterületeken létrejövő közcélú fejlesztések eredményeként mintegy 36 Mrd Ft értékű magánerős beruházás megvalósulása is várható. A fejlesztések eredményeként jelentős energia-megtakarítás érhető el, továbbá a már meglévő zöldterületek több tízezer négyzetméteren történő megújítása mellett jelentősen növekedni fog a belvárosi zöldterületek és gyalogos felületek aránya. A fejlesztéseket a helyi identitástudatot erősítő rendezvények kísérik. Szociális célú városrehabilitációs fejlesztés támogatására ez idáig a közép-magyarországi régióban, a Budapest Józsefváros Magdolna Negyed Program II. c. projekt keretében került sor. Ezen projekt célja a társadalmi kapcsolatok és kohézió erősítésén keresztül a biztonságos és élhető lakókörnyezet kialakítása a lakók bevonásával, illetve a negyed fenntartható fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása. A fejlesztéseket szociális és bűnmegelőzési, valamint oktatásfejlesztési programok kísérik. A fejlesztés amelynek keretében 16 önkormányzati és 7 társasházi tulajdonú épület is megújul, és amelynek keretében 9000 négyzetméter közterület rehabilitációja valósul meg, mintegy 12 ezer főt érint. 5. KIEMELT VÁROSREHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSULÁSA A kivitelezési munkák több projekt esetében megkezdődtek: Kaposvár MJV projekt esetében a kivitelezés 2009 júliusában a munkaterület átadás-átvétellel megkezdődött. A kivitelezés első szakaszában a városháza épülettömb alatti kétszintes mélygarázs kialakítása valósul meg, jelenleg durva tereprendezési (talajszilárdítási) munkák zajlanak. Nyíregyháza MJV projekt esetében a kivitelezés 2009 májusában kezdődött meg. Szolnok a Tisza fővárosa c. projekt esetében a kivitelezés 2009 júliusában kezdődött meg, a tiszaligeti sportkomplexum műfüves pályáinak építése, valamint az öltöző épület felújítása, bővítése 2009. szeptember végére elkészült. Győr MJV projekt esetében a kivitelezési munkák már 2009 márciusában azaz a Támogatási Szerződés megkötését megelőzően megkezdődtek. Budapest Józsefváros Magdolna Negyed Program II. c. projekt esetében a 7 társasház közül 3 felújítása folyamatban van. Az önkormányzati bérházak felújítását és a közterületi munkálatokat év végén tervezik megkezdeni, jelenleg a közbeszerzések zajlanak. A Kesztyűgyári Közösségi Házban a programok (pl. álláskereső klub hetente kétszer, képzések, gyerekprogramok) megvalósítása is rendben zajlik. Budapest szíve a belváros új főutcájának kiépítése c. projekt kivitelezése 2009 áprilisa óta a tervezett ütemezésnél gyorsabb előrehaladással zajlik. A Pécs2010 EKF program minden kulcsprojektjének kivitelezése megkezdődött. A 12 megújuló köztérből 5 helyszín átadásra került, és az év végéig további 5 terület munkálatai fejeződnek be. Az EKF cím elnyerésének 3. évfordulóján, november 13-án tartott nyílt napon a lakosság is meggyőződhetett a munkálatok előrehaladásáról, és hamarosan sor kerülhet az új, ún. EKF városrészben épülő Koncertközpont és Tudásközpont bokrétaünnepeire is. A kulcsprojektek átadására 2010 folyamán, az évad kulturális programjaihoz illeszkedve, ütemezetten kerül sor. 18

II.1. KIEMELT PROJEKTEK A kiemelt városrehabilitációs projektek esetében 2010 végéig várhatóan az alábbi 11 db fejlesztés megvalósítása fejeződik be 38,6 Mrd Ft értékben: Pécsi Konferencia- és Koncertközpont létesítése (Pécs2010 EKF) A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont megvalósítása (Pécs2010 EKF) Közterek és parkok újjáélesztése I. ütem (Pécs2010 EKF) Közterek és parkok újjáélesztése, II. ütem (Pécs2010 EKF) Nagy Kiállítótér Múzeum utca (Pécs2010 EKF) Kaposvár városközpont funkcióbővítő városrehabilitációja Szolnok a Tisza fővárosa városközpont rehabilitáció Budapest Józsefváros Magdolna Negyed Program II. Budapest szíve program belváros új főutcájának kiépítése, I. ütem Budapest szíve program hídfőterek és új pesti korzó kiépítése, I. ütem Győr, Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése Kiemelt városrehabilitációs projektek megvalósulása 2010. év végéig OP 2010. DECEMBER 31 IG VÁRHATÓAN MEGVALÓSUL DB ÖSSZKÖLTSÉG FT TÁMOGATÁSI ÖSSZEG FT DDOP 6 24 701 995 119 19 246 767 531 ÉAOP 1 1 963 567 362 1 374 497 154 KMOP 3 9 988 148 856 5 476 002 695 NYDOP 1 1 973 639 000 896 525 816 ÖSSZESEN 11 38 627 350 337 26 993 793 196 19

KIEMELT PROJEKTEK II.1. 6. PÉLDÁK KIEMELT VÁROSREHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSRE I. Projekt címe: A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán Projektgazda: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Régió: Észak-Alföld Akciótervi nevesítés dátuma: 2008. szeptember 17. Támogatási Szerződés hatályba lépésének dátuma: 2009. november 2. Támogatási összeg: 1 843 554 998 Ft Összköltség: 2 482 465 507 Ft Támogatás arány: 74,26 % Az akcióterületi fejlesztés eredményeként indukált magánberuházás volumene: 100 000 000 Ft A projekt befejezése: 2011. 06. 30. A projekt részét képező Kiskörút keleti szakaszának továbbépítése adja meg a korábbi városrehabilitációs fejlesztések folytatásának lehetőségét, így a közlekedésszervezési beruházások végrehajtását, illetve a Mártírok tere és Luther tér rehabilitációját. Ezzel párhuzamosan az erre a területre eső helyi védettségű és műemlék épületek rekonstrukciója, illetve a közösségi szolgáltatások színvonalának emelése is megvalósul. A minőségi közterületek, a városközponti gépjárműforgalom korlátozása, illetve bizonyos részeken annak teljes beszüntetése a változatosabb, kellemesebb életminőséget szolgálják, emellett a közösségi élet keretfeltételeit is javítják. A városközponti terület tudatos közterületi fejlesztésével a belváros hagyományos kiskereskedelmi versenyképességének növelése érhető el, valamint megvalósul a gyalogos- és kerékpárút-hálózat kiterjesztése. A tervezett fejlesztés az alábbi, jórészt egymásra épülő elemekből tevődik össze: Ügyfélszolgálati Centrum kialakítása; a református templom külső megvilágítása, a tető és a bejárati ajtó cseréje; az ortodox műemlék épület külső felújítása; a Zrínyi Ilona utca burkolatcseréje, homlokzati látványelemek elhelyezése; az utcában található üzletek portáljainak megújítása, egységesítése; a Házasságkötő Terem és Anyakönyvi Hivatal épületének belső felújítása, udvarfelújítás; közlekedésszervezési feladatok: az Egyház utca négynyomúsítása, a Síp utca, Kálvin tér, Bercsényi utca szabályozása, a Kiskörút Bocskai utca Szent István utca közötti új nyomvonalának kiépítése, a Szent István utca szabályozása, jelzőlámpás csomópontok kialakítása a Széchenyi Szarvas Iskola utca, a Luther Szent István utca, és a Bethlen Egyház utca kereszteződésekben, kerékpárutak kiépítése; a Hősök tere, a Mártírok tere és a Luther tér rekonstrukciója; fasor-rendezések az Árok, Búza és Szent István utcákon; a Nyírvíz Palota homlokzat- és tetőfelújítása; a Skála Áruház homlokzatának felújítása. A kivitelezési munkák 2009 májusában kezdődtek meg. A Kossuth tér 1. szám alatti Ügyfélszolgálati Centrum kialakítása, valamint a Zrínyi Ilona utca 7. szám alatti Házasságkötő terem homlokzat és földszint, udvar felújítása, átalakítása és a református templom külső munkálatai is zajlanak. 20

II.1. KIEMELT PROJEKTEK II. Projekt címe: Győr, Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése Projektgazda: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Régió: Nyugat-Dunántúl Akciótervi nevesítés dátuma: 2008. szeptember 17. Támogatási Szerződés dátuma: 2009. július 20. Támogatási összeg: 896 525 816 Ft Összköltség: 1 973 639 000 Ft Támogatás arány: 45,43 % Az Akcióterületi fejlesztés eredményeként indukált magánberuházás volumene: 577 869 000 Ft A projekt befejezése: 2010. június 20. A fejlesztés célja a belváros megújulása, ezen keresztül a közösségi élet élénkítése, valamint a kis- és közepes vállalkozások erősítése. A tér és környezetének megújulásával minőségi javulás érhető el nemcsak gazdasági értelemben, de kulturális és társadalmi értelemben egyaránt. A megújulás funkcióbővüléssel is párosul. A vendéglátó teraszok új formában való működése, a környező épületek megújítása, a Xantus János Múzeum udvarának funkcióbővítése, a Bencés Rend által működtetett Műemlék Patika átalakítása és tradicionális szerzetesi termékkörrel való bővítése, a Lloyd épület felújítása és új funkcióval történő bővítése jelentős változásokat eredményez a belvárosban. A fákkal, szökő- és ivókutakkal díszített, megújuló Széchenyi tér a kellemes kikapcsolódás helyszínének biztosítása mellett lehetővé teszi nagyobb kulturális rendezvények, közcélú programok megtartását is. A kivitelezési munkák 2009 márciusában kezdődtek meg, és a megújult Széchenyi tér ünnepélyes átadására 2009. július 13-án került sor. A Lloyd Palota átalakítása, bővítése esetében a munkaterület átadására 2009. május 4-én került sor, a befejezés 2010. február végén várható. A Bencés rendház és templom homlokzatának felújítása, valamint a Műemlék Patika profiljának bővítése esetében a kivitelezés 2009. július 14-én kezdődött meg, a műszaki átadás-átvételi eljárás 2009. november 26-án indult. A Xantus János Múzeum udvar funkcióbővítésének jogerős építési engedélye rendelkezésre áll, az Önkormányzat kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárása megkezdődött. A tervek szerint a kivitelezés 2010 januárjában kezdődik, és április végén fejeződik be. 21

22 II. 2. ROP KIEMELT PROJEKTEK (2007-2009) GAZDASÁGFEJLESZTÉS

GAZDASÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉS GAZDASÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉS ASÁGFEJLESZ GAZDASÁG FEJLESZTÉS II.2. GAZDASÁGREHAB KIEMELT PROJEKTEK GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1. A KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTEK FŐBB CÉLJAI ÉS SAJÁTOS ELVÁRÁSAI A ROP 2007 2013 IDŐSZAKÁBAN A ROP 2007 2013 időszakában kiemelt gazdaságfejlesztés keretében az üzleti infrastruktúra fejlesztésére (ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztése, barnamezős területek revitalizációja, telephelyfejlesztés), klaszterek, beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzésére továbbá a régiók innovációs potenciáljának fejlesztésére nyílik lehetőség. A régiók gazdasági erejének megerősítéséhez, a versenyképesség fokozásához megfelelő alapot nyújtanak a régiókban található ipari parkok, amelyek koncentráltan képesek elősegíteni a működő tőke beáramlását. A meglévő infrastruktúra azonban nem mindenhol képes hatékonyan kielégíteni az új betelepülők szolgáltatási igényeit, illetve a jelenlévő vállalkozások szükségleteit, ezért fejlesztésük elengedhetetlenné vált. A régiók gazdasági növekedését nagymértékben meghatározza a működő tőke jelenléte, a munkahelyteremtő beruházások száma és nagysága. Az ilyen jellegű beruházásoknak a régióba történő vonzásában és betelepedésében az egyéb telepítő tényezők (pl. képzett munkaerő, stabil és átlátható szabályozási rendszer) mellett fontos szerepet játszik a beruházásoknak, a termelő tevékenységeknek helyet biztosító, megfelelően előkészített ipari területek megléte. A régiókban kevés azon mikro-, kis- és közepes méretű, termelő tevékenységet folytató vállalkozások száma, amelyek képesek bekapcsolódni a nemzetközi gazdasági munkamegosztásba. Ezért és a magas munkanélküliségi ráta csökkentése miatt fontos az új vállalkozások indításának, a fejlődést megalapozó feltételek biztosításának támogatása. A globalizáció valamint a nemzetközi verseny sajátosságaira adható lehetséges válaszként egyre inkább előtérbe kerülnek az üzleti és innovatív hálózatok, az iparági és regionális klaszterek, a vertikális és horizontális együttműködések. A klaszterszerveződés keretein belül a kis- és középvállalkozásoknak nagyobb lehetősége van piaci pozícióik növelésére, a beszállítói hálózatokhoz való csatlakozásra, a modern vállalatirányítási és minőségbiztosítási rendszerek átvételére. A gazdasági potenciál fejlesztésének egyik alapja az új eljárások, módszerek, megoldások és technikák minél nagyobb arányban történő alkalmazása. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy olyan fejlesztések kerüljenek támogatásra, amelyek hozzájárulnak az elavult és korszerűtlen termék és technológia továbbfejlesztéséhez, új termékek és technológiák kifejlesztéséhez, bevezetéséhez. A megjelent kiemelt tervezési felhívások alapvető célja a működő ipari parkok, iparterületek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása. Cél továbbá az ipari parkokon belül, illetve kívül elhelyezkedő, városi területeken meglévő ipari, kereskedelmi és szolgáltató központok környezetében speciális (tematikus) inkubátorházak kialakítása, az inkubátorházak szolgáltatásainak fejlesztése, meglévő kapacitások bővítése, és ezáltal a vállalkozói környezet, az üzleti infrastruktúra fejlesztése. 2. KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTEK MEGVALÓSULÁSA A Miskolc Mechatronikai Ipari Park, Pólus Park c. projekt keretében a jelenlegi ipari park kibővített területen mechatronikai ipari parkká kerül továbbfejlesztésre. Eredményeként létrejön az ipari termelő- és szolgáltató tevékenységet végző befektetői igényeknek megfelelő, zöldmezős beruházások megvalósítására alkalmas fejlesztési terület (Mechatronikai Ipari Park), amely ösztönzi az innovatív ipari technológiák elterjedését, és új munkahelyeket teremt. 23

KIEMELT PROJEKTEK II.2. Ezáltal korszerűsödik Miskolc város gazdasági struktúrája, javul versenyképessége és foglalkoztatási helyzete. 2008. július 30-án került sor a támogatási szerződés megkötésére, és a munkálatok 2009. március 31-én befejeződtek. Az Intermodális közforgalmú ipari- logisztikai terület kialakítása Fényeslitke Komoró c. projekt keretében a befektetői szándékok realizálása érdekében kialakításra kerül egy 174 hektáros iparterület, amely rendelkezik a szükséges intermodális közlekedési kapcsolatokkal, közművekkel. Eredményeképpen egy olyan ipari-logisztikai terület jön létre, ahol a magas hozzáadott értéket előállító közép- és nagyvállalatok működnek, és mellettük a hazai KKV-k végzik a beszállítói és logisztikai feladatokat. Növekszik a terület tőkevonzó-képessége, a beruházások, a foglalkoztatottság és a térség versenyképessége. A tervezett fejlesztés keretében sor kerül területvásárlásra, az ipari-logisztikai tevékenységek végzéséhez szükséges szabályozási feladatok és a terület kijelölésére, a terület infrastruktúrával történő ellátására. A projekt a támogatási szerződést 2009. július 27-én kötötte meg, és várhatóan 2010 őszére fejeződik be. Az Ipari-logisztikai kapacitások feltárását biztosító új út építése Tornyospálcán c. projekt a Tornyospálca északi részén elhelyezkedő ipari-logisztikai terület intermodalitását kívánja megfelelő közúti kapcsolat kialakításával megvalósítani. A projekt 2009. június 18-án kötötte meg a támogatási szerződét, és befejezése 2010. első negyedévében várható. Támogatott és AT nevesített projektek megvalósulása MEGVALÓSULÁS PROJEKT SZÁMA ÖSSZKÖLTSÉG FT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE FT 2009. november 11-ig megvalósult 1 1 177 044 808 588 522 404 2010. december 31-ig várhatóan megvalósul 2 3 718 081 900 1 924 477 750 Várhatóan 2010. december 31. után valósul meg 1 2 240 000 000 1 120 000 000 ÖSSZESEN 4 7 135 126 708 3 633 000 154 3. A TÁMOGATOTT ÉS AT NEVESÍTÉSBEN RÉSZESÍTETT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTEK VÁRHA- TÓ EREDMÉNYEI A fejlesztésekkel szemben elvárás, hogy azok növeljék a gazdasági és társadalmi együttműködést, ezzel párhuzamosan javítsák a versenyképességet és elősegítsék olyan gazdasági környezet kialakulását, amely előmozdítja a beruházásokat, az innovációt, a vállalkozókészséget. Ezen fejlesztések megvalósításának eredményeként javul az ipari parkok és inkubátorházak infrastrukturális ellátottsága, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlettsége. 24

II.2. KIEMELT PROJEKTEK ÉAOP 1.1.1/C ÉMOP 2007 1.1.1/E PROJEKT CÍME Ipari-logisztikai kapacitások feltárását biztosító új út építése Tornyospálcán Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Fényeslitke Komoró térségben Miskolc Mechatronikai Ipari Park, Pólus Park INDIKÁTOR Megépített közúti infrastruktúra (utak) hossza (km) INDIKÁTOR CÉLELÉRÉS DÁTUM BÁZIS ÉRTÉK VÁLTOZÁS CÉLÉRTÉK CÉLÉRTÉK 2009. okt. 0 1,594 1,594 Területkihasználtság növelése (%) 2012. dec. 10 70 80 Foglalkoztatotti összlétszám növekedése (komplex program) (fő) A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari terület nagysága (Kialakított ipari-logisztikai terület nagysága Fényeslitke - Ko mo ró térségében) (ha) A betelepült/betelepülő vállalkozásoknak az ipari parkban, ipari területen található telephelyén teremtett új munkahelyek száma (fő) A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari terület nagysága (ha) Az ipari parkban telephellyel rendelkező vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték növekedése 2012. dec. 20 1 180 1 200 2009. szept. 0 160,1717 160,1717 2015. dec. 0 975 975 2008. nov. 0 72,9500 72,9500 2012. dec. 0 7,8060 7,8060 4. PÉLDA KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTRE Projekt címe: Miskolc Mechatronikai Ipari Park, Pólus Park Projektgazda: Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Összköltség: 1 394 856 000 Ft Támogatási összeg: 697 428 000 Ft Támogatási arány: 50,00 % Támogatási Szerződés dátuma: 2008. július 30. Megvalósítás ideje: 2008. január 30. 2009. március 31. A korábbi években a korszerű ipari termelést és foglalkoztatás-bővítést megvalósító befektetőkért folyó versenyben Miskolc sajátos hátránnyal indult, mivel nem volt az önkormányzat tulajdonában olyan zöldmezős, megfelelő infrastruktúrával ellátott terület, amely a befektetők számára megfelelő vonzerőt jelentett volna. A projekt célja e hátrány megszüntetése és a már működő ipari park mechatronikai profilú továbbfejlesztése, Miskolc gazdasági struktúrájának korszerűsítése, versenyképességének fejlesztése és a munkahelyteremtés érdekében. A projekt révén teljes ipari infrastruktúrával rendelkező, zöldmezős beruházásokra alkalmas, nagy kiterjedésű, jó terepadottságú fejlesztési terület áll rendelkezésre, amely kedvező feltételeket teremt a térség gazdaságfejlesztéséhez. A projekt átfogó célja Miskolc város gazdasági struktúrájának korszerűsítése, versenyképességi feltételeinek és foglalkoztatási helyzetének javítása a Mechatronikai Ipari Park segítségével, amely ösztönzi az innovatív ipari technológiák elterjedését, és fejleszti a mérnöki, műszaki tudományokra és a gazdálkodás menedzsment tudásra épülő gazdaságfejlesztési gyakorlatot. A projekt növeli a tartósan eredményes termelő vállalkozások számát, és új munkahelyeket teremt. 25

KIEMELT PROJEKTEK II.2. A projekt keretében épül: 2,2 km belső úthálózat és járda; 1390 fm ivóvíz-, 2485 fm szennyvíz-, 1973 fm csapadékvíz hálózat; gázhálózat (500 m3/h gázigényre); villamos energia hálózat (10 MVA teljesítmény kielégítésére); hírközlési- és kábelcsatorna (2300 fm); kerítés a fejlesztési terület körül (4710 fm); közvilágítás a belső utak mentén; a MIP üzemeltetéséhez szükséges telephely (1,5 ha). A működés első időszakában technológiai parkként a mechatronikai kis- és középvállalkozásokat tömöríti, ahol megvalósul a termelés, értékesítés és különböző üzleti szolgáltatások, együttműködések rendszere. Hosszabb távon a Pólus programból adódó természetes fejlődési lehetőség a tudományos és innovációs parkként való működés, s a tudományos, innovációs potenciálból következően kialakítható egyfajta integrátori szerep a régió hasonló profilú ipari parkjai együttműködésének szervezésében. 26

II. 3. ROP KIEMELT PROJEKTEK (2007-2009) KÖRNYEZETFEJLESZTÉS 27

KIEMELT PROJEKTEK II.3. KÖRNYEZETFEJLESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS ESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉSESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS 1. A KIEMELT KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK FŐBB CÉLJAI A ROP 2007-2013 IDŐSZAKÁBAN, SAJÁTOS ELVÁRÁSOK A támogatásra kerülő kiemelt környezetfejlesztési projektek a régiók nagy volumenű és sürgető környezeti problémáit orvosolják, azon szakmai hozzáállást tükrözve, hogy a környezet problémáira utólag reagáló megoldások egészüljenek ki preventív beavatkozásokkal is. A környezetfejlesztési beavatkozásokkal a lakosság egészségügyi és a környezet természeti állapota is javítható. A ROP a környezeti problémák rendszerszintű kezeléséhez, a károk megelőzéséhez és felszámolásához biztosít forrást. A régiók számára a környezetfejlesztésre rendelkezésre álló források elsősorban a Környezet és Energetika Operatív Programban kerülnek meghirdetésre, ahol azonban főként országos, illetve úgynevezett nagy projektek kaphatnak támogatást. Ennek kiegészítéseként jelent meg a Regionális Operatív Programokban a környezetfejlesztés önálló témaként, összesen több mint 150 milliárd forintos forrással, mely csak a ROP pályázati kiírásokon és kiemelt felhívásokon keresztül érhető el a régiók számára. Kiemelt projektek benyújtása és megvalósítása az alábbi három témában lehetséges: A) TELEPÜLÉSI BEL- (ÉS KÜL)TERÜLETI VÍZRENDEZÉS A beavatkozások fő célja a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését szolgáló Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program I. ütemének keretén belül megépülő (hanyi tiszasülyi, nagykunsági illetve cigánd-tiszakarádi) árapasztó tározók által érintett települések környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár-, belvízés helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelőzése. Ezen cél elérése érdekében a projektgazdák támogatást kaphatnak többek között: a víz- és belvízelvezető művek létesítésére, rekonstrukciójára, bővítésére; tározók és záportározók építésére; a külterületről érkező vizek felfogása érdekében övárkok építésére; a felszíni vizeink minőségének biztosítása érdekében elvégzendő beavatkozásokra. A beavatkozások eredményeként mérséklődnek a településeket veszélyeztető helyi vízkár és belvizek okozta káresemények, valamint csökken ezen káresemények kockázata és növekszik megelőzésük lehetősége. B) VÍZRENDEZÉSI FELADATOK MEGOLDÁSA REGIONÁLIS JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEKEN A konstrukció célja elsődlegesen a természeti és az épített környezet védelme a felszíni vizek okozta károktól, valamint a régiókban található felszíni vizek, vízfolyások és állóvizek jó ökológiai állapotának elérése, állapotának javítása, rehabilitációja (vízpótlással, vízminőség javításával, vízvisszatartással) összhangban az EU Víz Keretirányelvével. További jelentős szempont a megfelelő vízkormányzás eredményeként a klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatás, mely szintén jelentős lehet a megvalósításra kerülő projektek esetében. A projektek keretében többek között lehetőség van: nyílt és zárt vízelvezető csatornák létrehozására, fejlesztésére és rekonstrukciójára; vízvisszatartást, vízpótlást, vízvisszatáplálást segítő beavatkozásokra; szivattyútelepek átalakítására, rekonstrukciójára, kiépítésére és fejlesztésére; tározók és záportározók építésére; a vizeink minőségének biztosítása érdekében elvégzendő beavatkozásokra. 28

II.3. KIEMELT PROJEKTEK A beavatkozások eredményeként csökken az árvízi kockázat, az árvízvédelemre fordított költség, továbbá a beruházások hozzájárulnak a környezet- és életminőség javításához, a klíma- illetve a vízbázisok védelméhez, valamint a fenntartható mezőgazdasági termeléshez is. C) FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS ELHÁRÍTÁS (PARTFALVÉDELEM) A konstrukció célja a Duna mentén és a Balaton partján lévő települések lakosságának, valamint a települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek (kiépített vonalas infrastruktúra, közintézmények) védelmét a sürgős beavatkozást igénylő magas partfalak stabilizációjával, az omlás- és csúszásveszély kockázatának csökkentésével. A komponens által támogatott omlás- és csúszásveszélyes partfalak veszély-elhárítási munkálatai keretében elsődlegesen a káresemények megelőzéséhez szükséges preventív jellegű és tervszerű beavatkozások támogatása valósul meg. A célok eléréséhez a projektekben az alábbi tevékenységek jelenhetnek meg: élet- és vagyonbiztonsági veszély-elhárítási feladatok (támfalépítés, körömfal-építés, rézsűzés, horgonyzások); partfal védelméhez kapcsolódó közvetlen, építés-jellegű és rekonstrukciós tevékenységek; omlás- és csúszásveszélyt kiváltó okok megszüntetésére irányuló beruházások (víztelenítés, csapadékvíz-elvezetés, víziközmű-rekonstrukció, közműkiváltás, közműáthelyezés); monitoring rendszer kiépítése és fenntartása. 2. KIEMELT KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEKRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETEK ÉS EZEK FEL- HASZNÁLÁSA A 2007-2010-es időszakra vonatkozóan kiemelt környezetfejlesztési célokra az alábbi összegek állnak rendelkezésre: OP DAOP ÉAOP KOMPONENS SZÁMA ÉS NEVE 5.1.2/C: Környezeti értékeink védelme környezetbiztonság kiemelt projektek 5.1.2./D3: Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések a VTT által érintett településeken RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETÖSSZEG MRD FT 2007 2008 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETÖSSZEG MRD FT 2009 2010 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERETÖSSZEG MRD FT 2007 2010 5,8 2,0 7,8 2,5 2,5 ÉMOP 3.2.1/E: Belterületi és térségi vízrendezés VTT 1,8 1,8 KDOP KDOP KMOP 4.1.1/C: Omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása 4.1.1/D: Helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója 3.3.1/C: Helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója és fejlesztése - kiemelt projektek 1,3 * 1,3 4,5 * 4,5 4,5 0 4,5 ÖSSZESEN: 16,1 6,3 22,4 *A komponens pályázatos komponenssé módosult 29

KIEMELT PROJEKTEK II.3. Az alábbi kiemelt környezetfejlesztési projektek összesen 16 db szerepelnek a vonatkozó akciótervben kiemelt projektként nevesítve (2009. december 31-i állapot): OP DAOP KDOP KMOP PROJEKT MEGNEVEZÉSE Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében (ATIKÖVIZIG) Komplex belvízrendezési program megvalósítása a belterületen és a csatlakozó társulati csatornán I. ütem (Kondoros Nagyközség Önkormányzata) Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyben (ADUKÖVIZIG) A CS-2-0-0 jelű csapadékvíz-csatorna építése Kecskeméten (Kecskemét MJV) A Bajai Sugovica magasparti szakaszának megtámasztása, az épített és természeti környezet védelme (Baja Város Önkormányzata) Tatai Öreg-tó és Által-ér rehabilitációja (EDUKÖVIZIG) Rácalmás Ófalusi Partfalszakasz védelmi munkái (Rácalmás Nagyközség) Kőtár alatti partfalszakasz védelme, meglévő védművel való összehangolása (Öreghegy és a Siklói út közötti partvédőmű), I. ütem (Dunaújváros MJV) Nyergesújfalu, 10-es főút melletti sziklafal stabilizáció (Nyergesújfalu) Benta-patak meder rehabilitáció (KÖDUKÖVIZIG) Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója (KÖDUKÖVIZIG) Kőrös-éri belvíz-főcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója (KÖTIKÖVIZIG) Dél-budapesti régió vízrendezése (Budapest Főváros Önkormányzata) AKCIÓTERVI NEVESÍTÉST KAPOTT ÖSSZKÖLTSÉG FT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE FT TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉST KÖTÖTT ÖSSZKÖLTSÉG FT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE FT 171 000 000 171 000 000 170 999 917 170 999 917 2 235 294 118 1 900 000 000 2 179 163 755 1 852 289 192 3 233 211 000 3 233 211 000 526 920 000 474 227 000 503 049 000 452 744 100 1 468 495 645 1 321 646 080 1 500 000 000 1 500 000 000 1 370 240 928 1 370 240 928 470 588 235 400 000 000 400 000 000 340 000 000 333 600 000 283 560 000 324 348 000 275 695 800 260 712 000 221 606 000 242 616 780 206 224 263 738 829 000 738 829 000 738 829 000 738 829 000 314 071 000 314 071 000 310 374 874 310 374 874 1 004 500 000 1 004 500 000 999 458 560 999 458 560 1 238 538 000 1 052 757 000 1 238 538 000 1 052 757 000 Gyáli patak rekonstrukciója (KÖDUKÖVIZIG) 1 446 929 000 1 446 929 000 1 241 028 749 1 241 028 749 NYDOP Lukácsházi-tározó (NYUDUKÖVIZIG) 2 780 000 000 2 780 000 000 2 780 000 000 2 780 000 000 Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció (Győr) (ÉDUKÖVIZIG) 1 070 000 000 1 070 000 000 1 037 604 430 1 037 604 430 ÖSSZESEN 18 792 687 998 17 912 336 080 13 536 251 993 12 828 246 813 30