A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a szakértők együttműködése 2019.11.28. Vidra István alezredes osztályvezető NAV Bűnügyi Főigazgatósága Revizori Főosztály
NAV Országos hatáskör adó- vám- és bűnügyekben
A bűnügyi szakterület Államtitkári szint Nemzeti Adó- Vámhivatal vezetője NAV Vezetői Titkárság NAV Bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettes Központi szint Bűnügyi Főosztály NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda NAV Bűnügyi Főigazgatósága Bűnügyi Főigazgató Titkársági Főosztály Bűnügyi Főigazgató-helyettes Áru- és Bűnjelkezelő Főosztály Bűnügyi Koordinációs Főosztály Központi Nyomozó Főosztály Bűnügyi Információtechnológiai és Adatmentő Főosztály Bűnügyi Ellátó Főosztály Revizori Főosztály Bűnügyi Igazgatóságok Területi szint Dél-alföldi Középmagyarországi Északalföldi Északmagyarországi Déldunántúli Középdunántúli Nyugatdunántúli
A Revizori Főosztály feladatai Szaktanácsadói vélemények készítése felkérés alapján Revizori jelenlét biztosítása helyszíni eljárási cselekmények és egyéb eljárási cselekmények során Adózási, számviteli szakkérdések, adóigazgatási rendszerekkel kapcsolatos lekérdezések Oktatási tevékenység
Szaktanácsadói vélemény felkérések jogsértések szerint 2018-ban Tényállás Költségvetési csalás Csődbűncselekmény Számvitel rendjének megsértése Hűtlen kezelés Összesen Darabszám 193 db 29 db 9 db 1 db 232 db
A Btk. Különös Részben nevesített bűncselekmények közül a NAV nyomozóhatósági jogkörébe utalt bűncselekmények Elsődleges nyomozóhatósági jogkör: Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. ) Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. ) Haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. ) Kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. ) Orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre vetik el (Btk. 379. ) Bitorlás (Btk. 384. ) Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. ) Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. )
Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. ) Iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. ) Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés (Btk. 395. ) Költségvetési csalás (Btk. 396. ) Költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. ) Jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 398. ) Számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. ) Csődbűncselekmény (Btk. 404. ) Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység (Btk. 406. ) Versenytárs utánzása (Btk. 419. )
Továbbá a fenti bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett: Közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. ), Hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. ), Egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. ), Bélyeghamisítás (Btk. 391. ), Pénzmosás (Btk. 399-400. ) Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása ( Btk. 401. ).
Eszközeink Bűnügy Be. Nyomozás elrendelése Bizonyítás eszközei: tanúvallomás, szakvélemény, tárgyi bizonyítási eszközök, okirat, terhelt vallomása Bizonyítási eljárások: szemle, helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás, szembesítés, szakértők párhuzamos meghallgatása Kényszerintézkedés: őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet (távoltartás),ideiglenes kényszergyógykezelés, óvadék, házkutatás, motozás, lefoglalás,információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, zár alá vétel (polgári jogi igény/vagyonelkobzás) Eljárás rendjének biztosítása: rendbírság, elővezetés,testi kényszer alkalmazása
A Leggyakrabban elkövetett (NAV hatáskörébe utalt) bűncselekmények: Költségvetési csalás (Btk. 396. ) Számvitel rendjének megsértése (Btk. 403. ) Csődbűncselekmény (Btk. 404. )
Milyen szakértőket rendelünk ki? Leggyakrabban: Adó-és járulék szakértő (költségvetési csalás) Könyvszakértő (számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény) Előfordul: Írásszakértő Műszaki szakértő Árszakértő Iparjogvédelmi szakértő Védjegyszakértő
Költségvetési csalás 396. (1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) * Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Csődbűncselekmény 404. (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. (4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A számvitel rendjének megsértése 403. (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) * a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
(4) * E alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
JAVASLATOK 3 ajánlat Részletesen el lehet mondani, illetve meg lehet kérdezni, hogy mit tartalmaz a lefoglalt anyag Érdemes mindent átnézni, mielőtt átvesszük, vagy visszaadjuk Lehet a nyomozótól kérdezni, kérni (bevallások, plusz könyvelési anyag, bankszámlák, formátumok, sokhoz ügyészi engedély kell) Ha valaki kimondottan szeretne a NAV-nak dolgozni, küldjön bemutatkozó levelet, speciális tudását is írja be, ha van ilyen Amennyiben valaki nem akar nekünk dolgozni, ne irreálisan magas ajánlatot adjon, hanem nyugodtan írja meg, hogy pl. leterhelt Érdemes a kirendelés után minél hamarabb felvenni a kapcsolatot a nyomozóval
Törekedjünk arra, hogy csak a ténylegesen bizonyítható összeget állapítsuk meg (legkisebb kétség esetén is a terhelt javára döntsünk) Csak olyan jogszabályokra, iránymutatásokra, bírósági ítéletekre hivatkozzunk, melyeket vagy idézünk, vagy a megjelöljük a számát Nem árt, ha a fentebb hivatkozottaknak köze is van az ügyhöz Előző szakértőhöz való hozzáállásunkás korrekt legyen Amennyiben nem tudjuk tartani a határidőt, időben jelezzük Sok esetben kének tőlünk hiánypótlást, nem szabad érte megsértődni Hiánypótlásra való felszólítás...új számla :-) Folyamatos kapcsolattartás (esetleg kell még valami)
Minősítéseknél fontos lehet, a folytatólagosság (havi, negyedéves, ügyésze válogatja) Munkáltatással kapcsolatos bűncselekményeknél lehetőleg mindegyik nyilvántartást dolgozzák fel (fegyvernapló, munkanapló, jelenléti ív, tanúvallomások, szerződések) és mutassák ki a különböző változatokat Lehetőleg többféle verzió, esetleg szűrhető Lehetnek ötleteik a kimutatásokra, melyeket szívesen veszünk Nem szabad prejudikálni Ne felejtsük el, hogy sem a nyomozó sem az ügyész, nem adószakember, ezért törekedjünk a közérthetőségre
Lejár a határidő, de a szakértő nem elérhető (sokszor csak annyi kellene az ügyésznek, vagy a főnöknek, hogy áll most az ügy) Befolyásolás bárki részéről (azonnal jelezzük) Nincs olyan elvárás, hogy legyen bűncselekmény!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!