A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés
A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA- ÉS SZENNYVÍZHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE A MEGKÉRDEZÉS HELYE: Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút A MEGKÉRDEZÉS IDEJE: 2009. november 1.- 2009. december 1. A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA: önkitöltős kérdőív A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA: 303 fő A kutatás célja: Baja Város Önkormányzata megbízásából a Baja város agglomerációjának csatornázási és szennyvízkezelési programja, keretében közvélemény-kutatást végzett Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút lakossága körében abból a célból, hogy felmérje a lakosság környezetvédelmi témákkal, valamint a tervezett csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatos véleményét, attitűdjeit. Az elsődleges cél tehát annak kiderítése volt, hogy a lakosságot mennyire foglalkoztatják az alábbi témakörök, milyen véleménnyel vannak róluk: a világ és közvetlen környezetünk környezeti állapota; 2
napi környezetvédelmi tevékenységek, informáltság; a környezet megóvásának fontossága;, illetve a szennyvízhálózat kiépítési tervének ismertsége, lakossági fogadtatása; milyen a rákötési szándék; a lakosság várható hozzáállása a munkálatokhoz. A tanulmány, mint kutatási jelentés a vizsgálathoz használt kérdőív szerkezetéhez hasonlóan épül fel, az abban elkülönülő témaköröknek megfelelő logikával tagoltan. A kutatás módszertana: A vizsgálatot Survey-módszerrel, azaz standardizált kérdéssorral, önkitöltős technikával végeztük Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút területén a felnőtt (18 évesnél idősebb) lakosság körében. A mérés érvényessége azt jelenti, hogy a kérdezés, adatgyűjtés során a kérdező személy és a válaszadó között kölcsönös megértés áll fenn, ami a kommunikáció során használt fogalmakat illeti. Így elkerülhetők az esetleges félreértések, és a kutatás eredményessége szempontjából biztosak lehetünk abban, hogy valóban azt mértük, amit eredetileg mérni szerettünk volna. A vizsgálat módszere alapján azt mondhatjuk, hogy a másik általában elvárt, a kutatással szemben állított szempont, a megbízhatóság kritériuma is teljesült. A megbízhatóság azt jelenti, hogy a vizsgálat elegendő mintaelemet vizsgált meg az alapsokaságból ahhoz, hogy a megfigyelésekből számított becsléseket az alapsokaságra vonatkoztathassa. A kérdőíves módszer megbízhatósága általában véve is magas, hiszen jellemzően nagy minta elemszámon végzik az ilyen felméréseket. A jelenlegi vizsgálat minta elemszáma 303 fő, amely esetében annak esélye, hogy a valóságos megoszlások és adatok eltérnek a mintában megfigyeltektől, azaz a mintavételi hiba mértéke alacsony, 95%-os szignifikancia szint mellett legfeljebb 5.8%. Természetesen a 3
különböző almintán a hiba értéke egyre magasabb, hiszen minél kisebb almintákat vizsgálunk, az érték egyre nagyobb lesz. A minta: A kutatás reprezentatív, egyszerű véletlen kiválasztás módszerével, 303 fős mintán készült. A reprezentativitás alapján az alapsokaság minden egyes elemének egyenlő esélye volt a mintába kerülni. A mintába került megkérdezettek kiválasztása úgy alakult, hogy az érintett települések minden, csatornázásban érintett háztartás címét sorra vettük, sorszámoztuk, majd véletlen számgenerátor segítségével kiválasztottunk 1200 címet. Amelyekre előzőleg kiküldtünk egy értesítő levelet, majd 2 hét múlva az önkitöltős kérdőívet. A kérdőív előtti levéllel biztosítottuk, hogy minél többen visszaküldjék a kérdőíveket. Hiszen az önkitöltős kérdőíveknek az előnyein kívül van egy fontos hátránya, mégpedig, hogy az érintettek csak bizonyos százaléka küldi vissza. Ez a szakirodalom szerint a 8 és 25 % körül mozog. Kutatásunkban ez a szám 25 %, amely igen jó adatnak mondható, és amely eredmény valószínűleg a megelőző levélnek és a lakossági fórumoknak köszönhető. A minta statisztikai összetételét a következő táblázatok foglalják össze: Mi az ön neme? Válaszadók száma % Férfi 128 42,4 Nő 175 57,6 Total 303 100 Válaszadók száma Életkor % 18-24 3 1,0 4
25-39 18 5,9 40-59 93 30,7 60-189 62,4 Total 303 100,0 Melyik településen lakik? Válaszadók száma % Baja 97 32,0 Érsekcsanád 72 23,8 Sükösd 69 22,8 Vaskút 65 21,5 Total 303 100 Eredmények: 1. Általános környezetvédelmi megközelítés Ebben a fejezetben a lakosságnak a környezetről és a környezetvédelemről alkotott általános képét foglaljuk össze, valamint az általuk legfontosabbnak tartott problémákkal kapcsolatos társadalmi felelősségérzetüket vizsgáljuk meg. Korábbi nyilvános kutatásokból tudjuk, hogy a környezet- és természetvédelem az emberek számára elsősorban a hulladékkezelését jelenti ez alatt értjük a szemétszállítást, a veszélyes hulladékok kezelését, de pl. a szelektív hulladékgyűjtést is. A lakosság számára környezetvédelem, mint fogalom nem feltétlenül azonos a szakemberek által használt 5
kifejezéssel, általában az emberek a saját maguk világára, érzelmeire és értékeire vetítik ki a környezetvédelmet is. Ennek átlátása és megértése feltétlenül fontos a jelen kutatási adatok értelmezése előtt. Szintén fontos továbbá megérteni a környezetvédelemhez való hozzáállás pszichológiáját is. Ma nagyon divatos tevékenység a környezet védelme, így a polgárok is pontosan tudják, hogy egy olyan témáról van szó, ami mellé állni lehet, sőt illik. Magyarán: mindenki érzi és tudja, hogy társadalmi elvárás a környezetvédelem; ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezért vajmi kevesen tesznek is ténylegesen. Ehhez elég körülnézni az országban, vagy kimenni az utcákra. Először a környezet állapotáról kérdeztük az embereket. Egy ötfokú skálán kellett osztályozni, ahol, az 1 jelentette a kiváló, az 5 a nagyon rossz minősítést. Ezek alapján megállapítható, hogy a válaszadók nagy része közepesnek látja a világ és lakókörnyezete állapotát, míg Magyarország állapotát a többség 4-esre értékelte. Ami hízelgő is lehetne, az országra nézve, azonban emellett az is jól látható, hogy kiugróan magas azok száma, akik az ország környezeti állapotát rossznak ítélik (47,7%). A kiváló értékelést mind a három esetben elhanyagolható számú válaszadó karikázta be. Elfogadott véleménynek tűnik tehát, hogy a lakókörnyezetünket kevésbé látjuk rossznak és nagyon rossznak, mint Magyarország és a világ állapotát. 6
Nő 0,6% 2,9% 46,9% 37,7% 12,0% 100,0% Total 0,7% 3,3% 48,2% 37,0% 10,9% 100,0% Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Mi az ön Férfi 0,8% 3,9% 50,0% 35,9% 9,4% 100,0% 7
Mindezt megvizsgáltuk, nemenként, életkoronként és településenként is: Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Életkor 18-24 0% 0% 66,7% 0% 33,3% 100,0% 25-39 0% 5,6% 33,3% 55,6% 5,6% 100,0% 40-59 0% 0% 49,5% 33,3% 17,2% 100,0% 60-1,1% 4,8% 48,7% 37,6% 7,9% 100,0% Total 0,7% 3,3% 48,2% 37,0% 10,9% 100,0% A világ környezeti állapotát a férfiak kevésbé tartják rossznak, mint a nők, míg életkor szerint elmondható, hogy az idősebb korosztály jobbnak ítéli. A 18-24 évesek látják a legrosszabbnak a világ állapotát, több mint 33 % - uk úgy válaszolt, hogy nagyon rossz, míg ez az arány a többi korosztályban jóval 20 % alatt maradt. Ez talán annak köszönhető, hogy a fiatalabbak koruknál fogva, tanulmányaik során sokkal többet találkoztak a világ környezeti problémáival, környezetvédelem fontosságával. És ezért lehetnek érzékenyebbek a környezet állapotát tekintve. Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Melyik településen lakik? Baja 0% 7,2% 49,5% 33,0% 10,3% 100,0% Érsekcsanád 1,4% 0% 45,8% 37,5% 15,3% 100,0% Sükösd 0% 1,4% 56,5% 36,2% 5,8% 100,0% Vaskút 1,5% 3,1% 40,0% 43,1% 12,3% 100,0% Total 0,7% 3,3% 48,2% 37,0% 10,9% 100,0% Települések szerint nincs nagy különbség, a válaszadók többsége közepesnek ítéli a világ környezeti állapotát. Legrosszabb állapotban egyértelműen az Érsekcsanádi, majd a Vaskúti lakosok látják a környezet állapotát, míg a Bajaiak mondták legnagyobb arányban jónak. 8
Milyennek ítéli a környezet állapotát Magyarországon? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Mi az ön neme? férfi 0,8% 4,7% 39,8% 47,7% 7,0% 100,0% nő 2,3% 4,0% 37,4% 47,7% 8,6% 100,0% Total 1,7% 4,3% 38,4% 47,7% 7,9% 100,0% Az ország környezeti állapotát nemenként majdnem ugyanolyan arányban ítélték meg az emberek. A nők talán egy kicsit itt is rosszabb képet látnak, mint a férfiak, többen választották a nagyon rossz lehetőséget, míg a férfiak nagyobb számban adták a jó választ. Milyennek ítéli a környezet állapotát Magyarországon? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Életkor 18-24 0% 0% 33,3% 66,7% 0% 100,0% 25-39 0% 11,1% 38,9% 44,4% 5,6% 100,0% 40-59 2,2% 2,2% 33,3% 51,6% 10,8% 100,0% 60-1,6% 4,8% 41,0% 45,7% 6,9% 100,0% Total 1,7% 4,3% 38,4% 47,7% 7,9% 100,0% Életkor alapján az eredményekről elmondható, hogy a fiatalok nagyobb arányban látják rossznak Magyarország környezeti állapotát, mint az idősebb korosztályok. A 25 és 39 év közöttiek 11 % - a adta a jó választ, amely elég magasnak mondható a többi csoporttal szemben. Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Mi az ön neme? férfi 1,6% 11,7% 67,2% 15,6% 3,9% 100,0% nő 3,4% 10,9% 66,3% 16,0% 3,4% 100,0% Total 2,6% 11,2% 66,7% 15,8% 3,6% 100,0% 9
Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Életkor 18-24 0% 33,3% 33,3% 20% 13,3% 100,0% 25-39 0% 27,8% 66,7% 5,6% 0% 100,0% 40-59 3,2% 8,6% 62,4% 18,3% 7,5% 100,0% 60-2,6% 10,6% 69,3% 15,9% 1,6% 100,0% Total 2,6% 11,2% 66,7% 15,8% 3,6% 100,0% Közvetlen lakókörnyezetét mindenki sokkal jobbnak tekinti, látható, hogy a 18-24 évesek több mint 33 % - a találja jónak, valamint a rossz és nagyon rossz válaszok aránya is sokkal kisebb, mint az előző kérdéseknél. Tehát a közvetlen környezetünket, amelynek állapotáért mi magunk is sokkal jobban felelősnek érezzük magunkat és mi is tevékenyen részt vehetünk, veszünk annak alakításában, sokkal kevésbé látjuk rossz állapotban. Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében? kiváló jó közepes rossz nagyon rossz Total Melyik Baja 4,1% 8,2% 72,2% 13,4% 2,1% 100,0% települése Érsekcsanád 1,4% 13,9% 59,7% 20,8% 4,2% 100,0% n lakik? Sükösd 1,4% 10,1% 71,0% 14,5% 2,9% 100,0% Vaskút 3,1% 13,8% 61,5% 15,4% 6,2% 100,0% Total 2,6% 11,2% 66,7% 15,8% 3,6% 100,0% 10
Jól látható az előző grafikonon, hogy lakhely szerint alig érzékelhető különbségek vannak a közvetlen környezet állapotát tekintve. Meglepően sokan aggódnak a környezeti problémák miatt. (30,1% nagyon, valamint 49 % meglehetősen) 11
A környezeti problémák miatt leginkább a 25-39 éves vaskúti nők aggódnak. A legnagyobb érdektelenséget pedig a 25 éven aluliaknál találhatjuk. Települések szerint kiemelhetjük Sükösdöt, ahol szintén kisebb érdeklődést találunk a téma iránt. (21,7% nagyon, illetve 27,5% közepesen ) Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? nagyon meglehetősen közepesen kicsit Total Mi az ön neme? férfi 29,9% 47,2% 19,7% 3,1% 100,0% nő 30,3% 50,3% 17,7% 1,7% 100,0% Total 30,1% 49,0% 18,5% 2,3% 100,0% Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? nagyon meglehetősen közepesen kicsit Total Életkor 18-24 25,3% 46,7% 19,5% 8,5% 100,0% 25-39 33,3% 44,4% 22,2% 2,1% 100,0% 12
40-59 31,2% 50,5% 16,1% 2,2% 100,0% 60-29,3% 48,4% 19,7% 2,7% 100,0% Total 30,1% 49,0% 18,5% 2,3% 100,0% Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? nagyon meglehetősen közepesen kicsit Total Melyik település en lakik? Baja 29,2% 51,0% 17,7% 2,1% 100,0% Érsekcs anád 31,9% 52,8% 12,5% 2,8% 100,0% Sükösd 21,7% 49,3% 27,5% 1,4% 100,0% Vaskút 38,5% 41,5% 17,9% 2,1% 100,0% Total 30,1% 49,0% 18,5% 2,3% 100,0% Meglehetősen jó képet mutat a következő kérdésre adott válaszok összessége. Ezek szerint a válaszadók 62,7 % - a mindig odafigyel a környezet védelmére napi tevékenységei közben. De ennél is jobban hangzik, hogy a válaszoló 303 ember közül senki nem mondta, hogy soha nem figyel oda. Hasonló pozitív válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy oda figyelnek-e a környezeti hírekre, tudósításokra. A megkérdezettek több mint fele mindig, 45 % - a esetenként, és erre a kérdésre sem válaszolta senki, hogy soha. 13
Odafigyel-e a Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre, tudósításokra? Válaszadók száma % mindig 165 54,6 esetenként 137 45,4 Total 302 100,0 nem tudja 1 Total 303 A következő kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy kit, mennyire tartanak felelősnek a környezet megóvásában. A kormány, helyi önkormányzat, üzleti szféra, civil szféra, lakosság felelősségét osztályozhatták egy négyfokú Likert-skálán. Ön szerint a környezetünk megóvásában mennyiben felelős a mindenkori kormány? Válaszadók száma % nagyon felelős 142 48,3 felelős 137 46,6 kevésbé felelős 12 4,1 egyáltalán nem 3 1,0 Total 294 100,0 nem tudja 9 Total 303 helyi önkormányzat? Válaszadók száma % nagyon felelős 63 22,0 felelős 189 65,9 kevésbé felelős 27 9,4 egyáltalán nem 8 2,8 Total 287 100,0 nem tudja 16 Total 303 nagyon felelős üzleti 90 szféra? 31,6 felelős Válaszadók 140 49,1 kevésbé felelős száma 55 19,3 % 14
Total 285 100,0 nem tudja 18 Total 303 civil szervezetek? Válaszadók száma % lakosság? Válaszadók száma % nagyon felelős 141 48,6 felelős 123 42,4 kevésbé felelős 23 7,9 egyáltalán nem 3 1,0 nagyon felelős 46 15,9 felelős 159 54,8 kevésbé felelős 74 25,5 egyáltalán nem 11 3,8 Total 290 100,0 nem tudja 13 Total 303 Total 290 100,0 nem tudja 13 Total 303 A válaszokból kiderül, hogy a résztvevők leginkább a mindenkori kormányt és a lakosságot teszik felelőssé. Az adatok szerint nagyjából azonos mértékben mondták, hogy nagyon felelős. Mögöttük a helyi önkormányzatok, majd az üzleti szféra és a civil szervezetek következnek. Mi a legfontosabb Önnek egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásakor, hogy? Válaszadók száma % jó minőségű legyen 85 28,1 megbízható legyen 122 40,4 környezetbarát legyen 76 25,2 olcsó legyen 19 6,3 Total 302 100,0 nem tudja 1 Total 303 15
A válaszadók legnagyobb része a megbízhatóságot tartja a legfontosabbnak egy termék megvásárlásakor, azonban fontos szempontnak tartják, hogy az jó minőségű, és környezetbarát is legyen. Remélhetőleg utóbbi eredmény nem a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések torzító hatásának fogható fel és tényleg döntő szempontnak tekinti vásárláskor. Meglepően kevesen választották, hogy egy termék olcsó legyen. (6 %) 2. 1. Informáltság a projektről Nagyon pozitív képet mutatnak a beruházás ismertségére adott válaszok. A lakosok több mint 91% - a hallott már a projektről, tudják, hogy az utcájukban hamarosan csatornázás lesz. 16
Hallott-e arról, hogy utcájában hamarosan kiépítik a szennyvízhálózatot? igen nem Total Melyik településen lakik? Baja 90,7% 9,3% 100,0% Érsekcsanád 97,2% 2,8% 100,0% Sükösd 89,9% 10,1% 100,0% Vaskút 87,7% 12,3% 100,0% Total 91,4% 8,6% 100,0% Települések szerint sincsen mérvadó különbség, a csatornázásokról mindenhol majdnem ugyanannyian hallottak róla. A lakosok válaszaiból kiderül, hogy döntő többségük tudja, hogy EU-s forrásból valósul meg a beruházás. Szám szerint 85 % -uk válaszolta ezt a kérdőívben. 17
Ön tudja-e, hogy mikor kezdődnek a munkák? Válaszadók száma % igen 83 27,4 nem 220 72,6 Total 303 100,0 Nem mutatnak ilyen jó képet a munka kezdetének ismeretével kapcsolatos válaszok. A válaszadók több mint 72% - a nem tudja mikor kezdődnek a munkálatok. Ön tudja-e, hogy mikor kezdődnek a munkák? igen nem Total Melyik településen lakik? Baja 38,1% 61,9% 100,0% Érsekcsanád 23,6% 76,4% 100,0% Sükösd 20,3% 79,7% 100,0% Vaskút 23,1% 76,9% 100,0% Total 27,4% 72,6% 100,0% A fenti táblázatból jól látható, hogy a bajai lakosok nagyobb arányban tudják, mikor kezdődik a csatornázás. A többi településen nagyjából egyforma eredményeket kaptunk. 18
A beruházásról kapott tájékoztatással kapcsolatban a megkérdezettek egy öt fokú skálán választhattak. Ezek szerint legnagyobb részük többnyire vagy közepesen, sőt 12 % teljesen elégedett. A valamennyire elégedetlenek összességében is kevesen vannak. (16%) A legtöbb elégedetlen Vaskúton található, a legkevesebb pedig Érsekcsanádon. A kapott válaszok átlaga, tehát az elégedettség értéke 2,6. Mennyire elégedett Ön a beruházásról eddig kapott tájékoztatással? többnyire közepesen többnyire teljesen teljesen elégedett elégedett elégedetlen elégedetlen Total Melyik településen lakik? Baja 15,8% 35,8% 29,5% 10,5% 8,4% 100,0% Érsekcsanád 6,9% 50,0% 33,3% 6,9% 2,8% 100,0% Sükösd 10,1% 44,9% 31,9% 5,8% 7,2% 100,0% Vaskút 14,3% 28,6% 33,3% 11,1% 12,7% 100,0% Total 12,0% 39,8% 31,8% 8,7% 7,7% 100,0% Mint láttuk, a lakosok nagy része nem tudja, mikor kezdődnek a munkálatok (73 %), ez tükröződik a következő kérdésre adott válaszokból is. Hiszen a legnagyobb részük a rákötés időpontjára kíváncsi, ezután következik a beruházás költsége, majd a rácsatlakozás díja és legvégül a közlekedési korlátozásokra kíváncsiak az érintettek. 19
A szennyvízhálózatra a megkérdezett lakosok több mint 67 % - a rá szeretne kapcsolódni, másik 30 % pedig valószínűleg. Mindez településenként is megnéztük, és a következő eredményt kaptuk: Rá kíván-e csatlakozni a szennyvízhálózatra? valószínűleg valószínűleg biztosan igen nem Total Melyik településen lakik? Baja 66,0% 28,9% 5,2% 100,0% Érsekcsanád 62,3% 36,2% 1,4% 100,0% Sükösd 72,5% 26,1% 1,4% 100,0% Vaskút 69,4% 27,4% 3,2% 100,0% Total 67,3% 29,6% 3,0% 100,0% A legtöbb biztosan választ a Sükösdiek adták, míg a legkevesebbet, Érsekcsanádon, azonban itt a legnagyobb azoknak a száma, akik valószínűleg rá szeretnének csatlakozni a hálózatra. A legtöbb valószínűleg nem válasz a Bajaiaktól érkezett erre a kérdésre. 20
2. 2 Egyéni vélemény a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítéséről Nagyon pozitív, a lakosok véleménye arról, hogy mennyire fontos ez a beruházás. Döntő többségük nagyon fontosnak tartja, illetve fontosnak ami így együttvéve több mint 90% - ot tesz ki. Az összes megkérdezett közül mindössze hárman válaszolták, hogy egyáltalán nem fontos. Környezetvédelmi szempontok alapján szintén pozitív eredménynek mondható a következő eredmény is. Mindamellett, hogy fontosnak tartják a projektet, az is tudatosult a lakosokban, hogy az a környezet megóvásában is nagyon fontos szerepet játszik. A résztvevők több mint 78 % - a válaszolt így, ezen kívül kiemelhető még azok, akik szerint kényelmesebbé teszi a hétköznapokat. (18%) 21
Ön szerint elsősorban miért fontos a beruházás? Válaszadók száma % kényelmesebbé teszi a hétköznapokat 53 17,7 csökkenti a szennyvízköltséget 12 4,0 hozzájárul a környezet megóvásához 234 78,3 Total 299 100,0 nem tudja 4 Total 303 A többség (51,5%) teljesen egyetért azzal az állítással, hogy a fejlődés érdekében áldozatokat kell hozni. Nem sokkal vannak kevesebben azok, akik részben értenek egyet (42, 5%). Akik valamilyen formában nem értenek egyet azok aránya mindössze csak 6%. Szintén egyetért a többség a következő állítással is, miszerint a munkákkal járó kellemetlenségeket ellensúlyozza a fejlesztés végeredménye. A válaszadók 57 % - a válaszolt így, 37 % - uk, pedig részben ért egyet. Az egyet nem értők száma erre kérdésre is csekély számú. (összesen: 7%) 22
A terület fejlődése érdekében áldozatokat kell hoznia a lakóközösségnek. teljesen részben részben nem ért egyáltalán nem egyetért egyetért egyet ért egyet Total Életkor 18-24 82,6% 13,2% 3,2% 1% 100,0% 25-39 72,2% 20,8% 6,4% 0,6% 100,0% 40-59 43,0% 54,8% 1,1% 1,1% 100,0% 60-52,9% 38,5% 4,8% 3,7% 100,0% Total 51,5% 42,5% 3,3% 2,7% 100,0% A szennyvíz beruházási munkákkal járó kellemetlenségeket ellensúlyozza a fejlesztés végeredménye. teljesen részben részben nem ért egyáltalán nem egyetért egyetért egyet ért egyet Total Életkor 18-24 66,7% 29,3% 2,2 1,8% 100,0% 25-39 71,2% 22,2% 5,6% 1% 100,0% 40-59 45,7% 46,7% 6,5% 1,1% 100,0% 60-50,4% 43,2% 5,3% 1,1% 100,0% Total 56,7% 36,7% 5,7% 1,0% 100,0% 23
Ha az előző kérdésre adott válaszokat megvizsgáljuk korosztályonként, akkor jól látjuk, hogy mindkét állítással a fiatalabb korosztályok értenek egyet, minél följebb haladunk koronként, annál kisebb ezen állítások elfogadása. Ez tehát jól mutatja, hogy a fiatalok, sokkal rugalmasabbak, könnyebben viselik a változásokat, az esetleg felmerülő kellemetlenségeket. 3. Összegzés A beruházással kapcsolatos általános tájékozottságról és az ahhoz való lakossági hozzáállásról a kutatás alapján a következő megállapításokat tehetjük: - a lakosság döntő többsége hallott már arról, hogy az utcájukban kiépítik a szennyvízhálózatot (91%), legkevésbé a Vaskútiak informáltak, de az ott kapott eredmények is nagyon jónak mondhatóak (88%); - a válaszadók nagy része (85%) tudja, hogy a beruházás EU -s támogatással valósul meg; - nem tudja a megkérdezettek nagy százaléka, hogy mikor kezdődnek el a munkálatok (73%), települések szerint ebben a kérdésben a Bajaiak a legtájékozottabbak; - a beruházásról eddig kapott tájékoztatással a polgárok többnyire elégedettek ; - az érintettek legnagyobb része (45%) a rákötés időpontjára és költségére (29%) kíváncsi; - a válaszadók túlnyomó többsége (67%) rá szeretne csatlakozni a szennyvízhálózatra; - nagyon fontos a beruházás a lakosság nagy része szerint (57%) - véleményük szerint a lakóközösségnek áldozatokat kell hozni a terület fejlődése érdekében (52%); - a megkérdezettek egyetértenek azzal a vélekedéssel is, hogy a beruházási munkákkal járó kellemetlenségeket ellensúlyozza a fejlesztés eredménye (57%); 24
25