E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007.NOVEMBER 22-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007.NOVEMBER 22-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1651/2007. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya megye környezeti állapota (környezet) ELŐTERJESZTŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Máté János, vezető főtanácsos dr. Tótsimon Péter, területfejlesztési tanácsadó Fejlesztési és Közgazdasági Főosztály MEGTÁRGYALTA: Területfejlesztési, Idegenforgalmi és Informatikai Bizottság Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2007.november 06. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2007.november 06. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1996. szeptemberében tekintette át a megye környezet- és természetvédelmi helyzetét, valamint a települési szilárd hulladékok elhelyezésének problémakörét. Az ekkor készült helyzetértékelés alapján határozott a megyei környezetvédelmi program kidolgozásának szükségességéről. A Közgyűlés 233/1997. (IX.29.) Kgy. határozatával fogadta el a megye környezetvédelmi programját, ezen belül hulladékgazdálkodási alprogramját. A programban foglaltak megvalósítását azóta több mint negyven közgyűlési előterjesztés és határozat segítette. A program teljesítésének komplex áttekintésére 2003. szeptember 18-ai ülésen került sor. A környezetvédelmi célú beavatkozások döntően a területfejlesztésnél meghatározott és a Kormányzat által támogatott programokhoz kapcsolódtak. Az épített és természeti környezet megóvását, kedvező alakítását a területfejlesztési és a települések minőségi jegyeit erősítő pályázatok, környezetszépítő versenyek elismerésére, továbbá az illegális hulladéklerakók felszámolására nyújtott pénzügyi támogatások is előmozdították. Az elmúlt négy esztendőben átfogó, a megye környezeti állapotát bemutató anyag nem készült. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egy átfogó munkaanyagot készített az illetékességi területének (Baranya és Somogy megye) környezeti állapotára vonatkozóan. Ezt a munkaanyagot bocsátották rendelkezésünkre, melynek rövidített változatát mellékletként csatoljuk. A munkaanyag kitér mindazokra a neuralgikus pontokra, amelyek a megye környezeti helyzetét károsan befolyásolják (Garé, Hidas,stb.). Ezekkel a kérdésekkel a Megyei Önkormányzat folyamatosan foglalkozott az elmúlt években, és lehetőségeihez mérten a szükséges lépéseket megtette. Garé ügyében felterjesztési jogunkkal éltünk a Kormányhoz és figyelemmel kísértük a helyzet alakulását. A Tubesre tervezett katonai radarállomást mint lehetséges veszélyforrást kell megemlítenünk, mely jelentős mértékben megosztja a megye közvéleményét a létesítés szükségességét és helyét illetően. A létesítés szükségességét a Kormányzat azzal indokolja, hogy a NATO-hoz való csatlakozáskor vállaltuk a megépítését, másrészt nemzetbiztonsági célokat szolgál. A lokátorállomás elhelyezését megalapozó hatástanulmányok környezetvédelmi, geofizikai és ökológiai szakemberek bevonásával készültek. A radar ellenzői számos érvet sorolnak fel egyrészt a szükségességét, másrészt a helyét illetően, amit szakértői véleményekkel is alátámasztanak. Az ellenzők többek között a kulturális fővárosi szereppel összeegyeztethetetlennek tartják a radar helyének kiválasztását, továbbá azzal indokolják a telepítés elutasítását, hogy nem ismertek a hosszú távú élettani hatások, melyek kiemelt fontosságúak egy nagyváros közeli elhelyezés miatt. Kérem az előterjesztés megvitatását.

3 III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Baranya megye környezeti állapota megnevezéssel megtartott KÖZMEGHALLGATÁS munkaanyagában foglaltakat az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Felkéri a Közgyűlés elnökét, hogy tekintettel az Önkormányzat feladat- és hatáskörére a környezet- és természetvédelemben érintett és érdekelt szervezetekkel közösen működjön együtt Baranya megye környezet- és természetvédelme érdekében. Határidő: Folyamatos (Tájékoztató 2008. november 30.) Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Pécs, 2007. november 6. dr. Hargitai János

1 I. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A terület környezeti állapotának minőségi jellemzői az egyes környezeti elemek vizsgálata során eltérő képet mutatnak. Ennek oka - a környezet állapotának milyenségét a természeti adottságok mellett - a gazdasági környezet, az emberi környezet-terhelő tevékenység minősége és intenzitása az adott térségben. A gazdasági tevékenységek során jelentkező kibocsátások (légszennyezők, szennyvizek, hulladékok, zaj), a felszínformáló tevékenységek (bányászat, új beruházások), mind-mind hozzájárulnak a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) és ennek következtében a természetes környezet mennyiségi és minőségi viszonyainak kedvezőtlen alakulásához. A terület gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. Az átlagéletkor, a halandóság és kimutathatóan a környezet szennyezésével összefüggő több vezető halálok tekintetében a régió helyzete az európai össze-hasonlításban kedvezőtlen mutatókkal rendelkező Magyarországon belül sem mondható jónak. A környezeti állapot javítása tehát minden embernek alapvető érdeke II. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 1. LEVEGŐMINŐSÉG A terület a légszennyezés tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. Az ipari tevékenységek következében jelentkező szennyezőanyag kibocsátások csökkenése figyelhető meg. Ez egyrészt a gazdasági visszaesésnek, az ipari üzemek bezárásának, másrészt az üzemelő létesítményekre rákényszerített technológiai fejlesztéseknek köszönhetők. Ettől jelentősen eltér a megnövekedett gépjármű forgalom miatti, a közlekedésből adódó károsanyag (nitrogén-oxid) kibocsátás. A határérték-túllépések mértéke szennyezőanyagonként eltérő az egyes településeken.

2 A levegőtisztaság-védelem hatósági feladatai megosztottak. A levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos feladatokat a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) kormányrendelet határozza meg. A levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat megosztva az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek és települési jegyzők látják el. A települési jegyzők hatáskörébe tartoznak a 140 kwth termikus névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelőberendezések és egyéb füstgáz kibocsátó források, valamint háztartási tevékenységhez tartozó, az 500 kwth termikus névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb füstgáz kibocsátó források, és az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények nem gazdasági tevékenység keretében végzett, 500 kwth termikus névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb füstgáz kibocsátó források. Minden, a jegyző hatáskörébe nem tartozó légszennyező forrásokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása (létesítés, üzemeltetés engedélyezése) a felügyelőség feladata. Szennyezőanyag kibocsátás Az egyes szennyező komponenseket tekintve a kén-dioxid kibocsátás főként a szénalapú fűtési technológiák alkalmazásából származik, így elsősorban a fűtési félév időszakában jelentkezik. A kén-dioxid kibocsátás a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban mára jelentősen visszaesett köszönhetően annak, hogy a városokban gyakorlatilag teljesnek tekinthető a gázellátás. A nagy teljesítményű fűtési rendszerek elterjedésével viszont a nagyobb városokban emelkedett a szén-monoxid kibocsátás. Az ülepedő por kibocsátás főként az ipari technológiák (elsősorban feldolgozó üzemek) emisszióiból, az intenzív földművelés következményeként és az elavult fűtési rendszerek alkalmazásából származik. Viszonylag magas értékben (8-11 g/m2) a nyári félévben Dél-Baranyában észlelhető. A nitrogén-oxidok kibocsátása elsősorban közlekedési eredetű.a megyében kiemelkedően magas mért érték jelentkezik Pécsen (34-50 μg/m3). Év Szennyezőanyagok (t/év) Somogy megye Baranya megye SO 2 NO x Por SO 2 NO x Por 2002. 66 129 174 16.715 3.652 1.400 2003. 45 121 122 18.028 3.463 1.257 2004. 19 132 134 11.537 3.365 1.460 2005. 5,7 145 149 39 2.499 446 2006. 6,3 116 104 50,7 2.366 301 Szennyezőanyag kibocsátások

3 A kén-dioxid emisszió csökkenésében meghatározó szerepe volt a Pécsi Hőerőmű 2004. évben elvégezett rekonstrukciójának. A szén alapú tüzelést a földgáz és biomassza alapú tüzelés váltotta fel. Nitrogén-oxidok kibocsátása A tendenciát a Pécsi Erőmű éves emisszióinak változásai határozzák meg. Az erőmű rekonstrukciója a nitrogén-oxidok emisszióban is kedvező változást eredményezett. E mellett jelentős emisszió csökkentést ért el a Beremendi cementgyár leválasztó berendezés beépítésével. A nyilvántartott tüzelőberendezések túlnyomó többsége földgáztüzelésű. A tüzeléstechnikában köztudott, hogy a berendezés szén-monoxid emissziója a légfelesleg tényező függvénye. Az új jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy az I. fokú hatóság előírja a pontforrás emissziójának méréssel történő ellenőrzését. A por emisszió csökkenésében szintén jelentős szerepe volt a Beremendi cementgyár elektrofiltereinek hatásfok javító rekonstrukciója, valamint a Pécsi Hőerőmű technológia váltásának. Légszennyezettségi állapot Baranya és Somogy megye területén 13 településen NO 2, 12 településen SO 2 valamint 18 településen ülepedő por manuális mérőhelyen végeznek méréseket. Automata mérőállomás 7 db működik az illetékességi területünkön. A mérési eredményeket az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) referencia központjába (OLM) továbbítjuk és a mért eredményeket feldolgozva, minősítik a területek levegőminőségét. A mérési eredmények alapján a légszennyezettségi indexeket a következő táblázatokban mutatjuk be az egyes településeken: 2006. évben a manuális mérő helyeken mért értékek minősítését az alábbi táblázat tartalmazza:

4 Megye Légszennyezettségi index Település NO2 SO2 Ülepedő por összesített index Baranya megye: Jó Kiváló Megfelelő Megfelelő Beremend Kiváló Kiváló Megfelelő Megfelelő Egyházasharaszti - - Jó Jó Kistapolca - - Jó Jó Komló Kiváló Kiváló Jó Jó Matty - - Megfelelő Megfelelő Mohács Jó Kiváló Jó Jó Nagyharsány Kiváló Kiváló Jó Jó Pécs Jó Kiváló Jó Jó Pellérd Kiváló Kiváló Jó Jó Sásd - - Jó Jó Siklós Jó - Jó Jó Szászvár Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Szentlőrinc Kiváló Kiváló Jó Jó Szigetvár Jó Kiváló Jó Jó Vásárosdombó - - Jó Jó Települések légszennyezettségi minősítése a manuális mérőhelyek szerint. Baranya megye területe nitrogén-dioxid szennyezőanyag esetében (NO 2 ) jó, SO 2 esetében kiváló, valamint az ülepedő por esetében megfelelő minősítést kapott.

5 A vizsgált komponens megnevezése Mérőállomás neve SO2 NO2 NOx PM10/TSPM* Benzol CO O 3 Összesített index Majláthpuszta Kiváló Kiváló Kiváló - - - Kiváló Kiváló Pécs, Boszorkány Kiváló Kiváló Kiváló - - - Jó Jó u. Pécs, Buzsáki u. Kiváló Kiváló Jó Kiváló - - - Jó Pécs, Légszeszgyár Kiváló Megfelelő Megfelelő Megfelelő - Kiváló - Megfelelő u. Pécs, Nevelési Kiváló - - Jó - Kiváló Jó Jó Központ Pécs, Kiváló Kiváló Megfelelő Szennyezett Megfelelő Kiváló Kiváló Szabadság út (1) Szennyezett Települések légszennyezettségi minősítése az automata mérőhelyek adatai alapján.

6 A Majláth-pusztán lévő monitoring állomás regionális háttérszennyezettség mérőhelynek minősül, míg a többi állomás Pécs város belterületén működik. A monitoring állomásokra vonatkozó összesített index alapján a Pécs Szabadság úti állomás mért szennyezettségi adatai szerint a térség levegőminősége szennyezettnek tekinthető. Ennek oka a városközponton átmenő jelentős forgalmú 6- os számú főközlekedési út emissziója. A komlón működő monitoring állomás által 2006. évben mért szennyezettségi értékei nem értékelhetők, mivel az adatkiesések mértéke a megengedett 10 %-nál jelentősen nagyobb volt. Az elmúlt öt év szennyezettségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy a kén-dioxid szennyezettség erőteljes csökkenése, a nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, szénmonoxid és ülepedő por szennyezettség mérsékelt csökkenése tapasztalható. A szállópor és ózon szennyezettség stagnáló értéket mutat. A kén-dioxid szennyezettség jelentős csökkenése a földgáz alapú hőenergia termelés túlsúlyával magyarázható, Pécs és környéke kedvezőtlen levegőszennyezettségi helyzete miatt 2003. évben a felügyelőség elkészítette a 10 települést érintő térség levegőminősége javítását szolgáló intézkedési programját a porszennyezettség és a nitrogén-oxidok szennyezettség javítása céljából. Az elfogadott intézkedési programban foglalt, az érintett légszennyező tevékenységet végző szervezetek által összeállított üzemi intézkedési tervek időarányos teljesítéséről a felügyelőség évente beszámoltatja az érintetteket. A szennyezett régió szennyezettségi helyzetének javítását szolgáló főbb intézkedések a következők: A Pécsi Hőerőmű rekonstrukciója (szénbázisról földgázra és biomasszára történő átállás Pécs déli elkerülő út teljessé tétele a nyugati szakasz megvalósulásával. A tömegközlekedés korszerűsítése, a jármű állomány folyamatos minőségi cseréje a kisebb fajlagos kibocsátású járművekre. A porszennyezettség javítása érdekében a közutak üzemeltetőinek (önkormányzatok, közútkezelő KHT) kötelezettsége a forgalmas útszakaszok rendszeres portalanítása, tisztántartása. Baranya megye légszennyezettségi helyzetét a jelentősebb ipari létesítmények (cementgyár, erőmű, fűtőmű), a közlekedés és a lakossági emissziója alakítja a levegő szennyezettségét. 2. VÍZVÉDELEM Felszíni vizeink Felszíni vizeink minősége A törzshálózati mintavételi helyek hierarchiájában első helyen az országos, második helyen a regionális, harmadik helyen a lokális mintavételi helyek szerepeltek. A mintavételi helyeket úgy jelölték ki, hogy reprezentálják az adott vízfolyást érő terhelések hatását.

7 A Dráva közös érdekeltségű szakaszain a vizsgálatok a horvát féllel egyeztetetten, közösen elfogadott program szerint történnek. A Felügyelőség végzi a Duna-védelmi Egyezmény keretébe tartozó három szelvény vizsgálatát a Dráván Drávaszabolcsnál, a Dunán Dunaföldvár és Hercegszántó keresztszelvényben. A vizsgálatok az MSZ 12749 sz. szabvány előírásai szerinti komponenseken kívül a vízből az oldott fémeken kívül összes fémek, szermaradványok és illékony klórozott szénhidrogének, iszapból fizikai komponensek, tápanyag tartalom, szerves- és szervetlen mikroszennyezők vizsgálatára terjednek ki. A felszíni vizek minősítését, vízminőségi osztályba sorolását figyelembe véve megállapítható, hogy az elmúlt öt év alatt tendenciaszerű változás nem látható a vízminőségi állapotban. A működési területünk felszíni vizei jórészt kisvízfolyások, melyeknek vízminőségét döntően a vízhasználatok befolyásolják. A egyes évek közötti jelentősebb - 2 osztályt jelentő vízminőség változás mindig az emberi hatást tükrözi, kommunális, vagy ipari szennyvízbevezetések hatását mutatja. A szignifikáns minőségváltozás adott vízhasználathoz, a szennyvízterhelés változásához (pl. szennyvíztelep rekonstrukció, műtárgy meghibásodás, technológiai zavar stb.) köthető. 2006-ban a működési terület felszíni vizei közül változatlanul legtisztább a Dráva folyó. Felszíni vizeink terhelése A Dél-dunántúl kisvízfolyásokkal sűrűn behálózott területe négy nagyobb vízgyűjtőterülethez tartozik. Vízgyűjtő Terület (km 2 ) Duna 262+1.175=1.437 Érintett megye Somogy (Sión keresztül), Baranya Dráva 6160 Somogy, Baranya Kapos 2133 Somogy, Baranya, Tolna Az elmúlt öt év terhelési adatait összevetve megállapítható, hogy a kibocsátott szennyvíz mennyisége a teljes működési területen kb. 5 %-os emelkedést mutat.

8 Vízgyűjtőnként vizsgálva a Balaton D-i vízgyűjtőén 26 %, a Duna vízgyűjtőjén 18 %, a Dráva vízgyűjtőjén 4 %-os volt az emelkedés, míg a Kapos vízgyűjtőjén a bevezetés igen jelentős mértékben csökkent. A nagyarányú szennyvíztelepi rekonstrukciók (pl. Pécs, MOFA) és új telepek megvalósítása ( Mohács, Barcs, Csurgó ) eredményeképpen a kémiai oxigénigényben (KOI) mért szervesanyag kibocsátás 2,5-szeresen, az ammóniaammónium nitrogén mennyisége 70 %-al, az összes lebegőanyag kibocsátás 40 %- al csökkent. Kismértékű csökkenést mutat ( 9 % ) az összes sóterhelés, míg az olajzsír kibocsátás öt év alatti módosulását az időközben történt metodika váltás miatt nem tudjuk megítélni. A vízgyűjtők változó mérete és súlya miatt a kibocsátások vízgyűjtőnként a fentiektől jelentősen eltérő mértékben változtak 2002-2006 között. A KOI tekintetében legnagyobb csökkenés közel ötödére a Duna vízgyűjtőjén volt ( Mohácsi városi szennyvíztelep, MOFA ), felére csökkent a kibocsátás a Kapos és a Balaton vízgyűjtőjén. Kismértékű volt a csökkenés a Dráva vízgyűjtőn, mivel az új szennyvíztelep kedvező hatását az újonnan belépő települési kibocsátásokból származó terhelés részben kiegyenlítette. Az ammónium kibocsátásnál viszont erőteljesen megjelent az új telepek hatása a Dráva vízgyűjtőn. Csökkent a terhelés a Duna és a Kapos vízgyűjtőjén is 25-50 %- ban. A Balaton vízgyűjtőjén a szennyvízmennyiség 26 %-os növekedését meghaladóan emelkedett az ammónium kibocsátás, részben a marcali szennyvíztelep nem megfelelő üzemmenete miatt. Az összes lebegőanyag tekintetében igen nagymértékű csökkenés következett be a Duna vízgyűjtőn. Az összes oldott anyag kibocsátás alakulását tekintve a Kapos vízgyűjtőjén bekövetkezett kibocsátás csökkenése elfedi, hogy a több vízgyűjtőn a sóterhelés kisebb-nagyobb mértékben nőtt a 2002 évhez képest. Vízellátás - vízminőség-javítás A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező feladata. Az Európai Közösség 1998-ban elfogadta emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvet, amelynek érvényesítése kötelezővé vált Magyarországon is. Az irányelv határértékei egyes paraméterek tekintetében szigorúbbak, mint a hazai szabvány által előírt határértékek. A hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25) hatályos Korm. rendelet foglalja össze, amely rendelet 6. számú melléklete településenként mutatja be a határérték feletti ivóvíz minőségi paramétereket, illetve a 2006-ig és 2009-ig tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket.

9 Az első - 2006-ig teljesítendő feladatkörben a program az ország 70 települése esetében tartja szükségesnek az arzén-koncentráció csökkentését, amely a települések közel 15 %-a (11 település) Baranya megyében található. (Megjegyzendő itt, hogy a fentiek csak a leggyorsabban megoldandó arzénmentesítési teendőket tartalmazzák, a teljes arzénmentesítési feladat ennél jóval nagyobb: a későbbiek során további 19 település esetében kell az arzéntartalom csökkentése érdelében fejlesztéseket végezni. A beruházások jelentős pénzügyi ráfordításokat igényelnek, így térségi vízgazdálkodási szempontból számottevő mértékű, számottevő hatású beruházások gyakorlatilag csak ott kerültek előkészítésre, ill. megvalósításra, ahol a finanszírozásba állami, (esetleg uniós) támogatási források is bevonhatók voltak. A nitrit érintettségű vízellátási problémával érintett - országosan 57, de működési területünkön i több - vízellátási zónákat illetően, azok tágabb térségére is kiterjedően előzetes vizsgálatokra került sor az ivóvízminőség-javítás műszaki megoldási lehetőségeinek feltárása érdekében országosan. A bór problémával egy település érintett területünkön Kishajmás. Ezeknél ivóvízminőség-javításának előkészítése olyan nagyprojektek keretében történhet, amelyek több ivóvízminőségi probléma egyidejű megoldására irányulnak (bór, fluorid, arzén, ammónium). Az elkészült tanulmánytervek segítséget jelentenek majd az érintett önkormányzatok számára akkor, amikor a Környezet és Energia Operatív Program első kétéves Akcióterve keretében 2007. év negyedik negyedévében megnyílik a kétfordulós pályázati lehetőség az ivóvízminőség-javító beruházásokra. Fluorid érintettségű település működési területünkön Óbánya az EU-s halasztási kérelemben foglaltakhoz képest előrehozott módon a környezetvédelmi és vízügyi miniszter intézkedett arról, hogy 2007-2008. év folyamán, központi költségvetésből finanszírozott kormányzati beruházás keretében megtörténjék a fluorid tartalmú víz kiváltása a térségben található, jó minőségű vizet szolgáltató vízműhöz történő csatlakozással. A tervezett beruházás költségigénye előzetes becsléssel 50 millió Ft. Működési területünkön a jelentősebb változások elsősorban a közmű-ellátás területén voltak tapasztalhatók, mind Baranya, mind Somogy megye tekintetében. A vízellátás területén ill. ezen belül is elsősorban a vízminőség-javítás területén napjainkig a fejlesztések előkészítése történt meg szélesebb területeken, de a tényleges megvalósítás fázisába ( mint pl. Kaposvár Város ivóvízminőség javító programja) még csak kevés program jutott el. Az ilyen típusú programok nagy többsége tekintetében tovább lépés csak közeljövőben várható.

10 Működési területünket érintően kiemelendő még, mint jelentős ivóvízhálózatfejlesztést célzó projekt a Pécsett zajló ISPA szennyvíz-programmal egyidejűleg zajló közműves ivóvízhálózat bővítések megvalósulása Elmondható, hogy a jövőt illetően halaszthatatlan és jelentős feladatok vannak a települési vízgazdálkodás terén annak érdekében, hogy 2009-ig az előírásoknak megfelelő ivóvízminőség biztosítva legyen az ország minden településén. Szennyvízcsatornázás és -tisztítás A települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK irányelv jogharmonizációs feladatainak végrehajtásáról a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 30/2006. (II/8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet ad útmutatást. A program a közösségi előírásnak megfelelő kötelezettségként előirányozza a 660 db 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomerációból (1927 település), ezen belül még fejlesztéssel érintett 591 db szennyvízelvezetési agglomeráció (összesen 1746 település) közműves szennyvízelvezetését és teljes biológiai tisztítását. Az érzékeny befogadók (Balaton, Velencei tó és Fertő tó) esetében 10 ezer lakosegyenérték terhelés felett a III. tisztítási fokozatról (nitrogén- és foszforvegyületek eltávolításáról) is gondoskodni kell. A 2015-ig tartó programban még mintegy 13 ezer km csatorna és 5 ezer km bekötővezeték építése szükséges. Megvalósításával a csatornába bekötött lakosok aránya 91 %-ra nő. A szennyvíztisztító kapacitást a jelenlegihez képest mintegy 50 %-kal kell növelni. Ezzel az elvezetett szennyvizek teljes egészében biológiai tisztítást kapnak. A program - határidő nélkül - előirányozza továbbá kereken 100 db, érzékenynek minősített befogadók vízgyűjtő területein lévő, 2000 LE alatti terheléssel jellemezhető kistelepülés ártalommentes elhelyezését. Magyarországnak kétévenként jelentésben kell beszámolnia az Európai Bizottság részére az irányelv végrehajtásának előrehaladásáról, illetve a program módosításáról. Tekintettel arra, hogy a 30/2006. (II.8) Korm. Rendelettel a program módosult, az Európai Bizottság erről tájékoztatást kapott. A program megvalósításához a 2007-2013 közötti időszakban jelentős közösségi pénzügyi támogatás járul EU forrásokból. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint 2015-re a lakosság 85%-a számára kell biztosítani a csatornába bekötés lehetőségét, valamint a korszerű szennyvíztisztítást. Az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program keretében a tervek szerint országosan 2015 végéig 590 ezer egyedi létesítmény épül, amely a csatornahálózatból kimaradt kistelepüléseken jelent megoldást.

11 A jelentősebb volumenű ügyek közül elsősorban a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program előkészítésével összefüggő feladatokat indokolt kiemelni. Az önkormányzatok részéről mind Baranya, mind Somogy megyében gyakorlatilag folyamatos az igény a szennyvízelvezetési- és tisztítási lehetőségek fejlesztésére. Figyelmük elsősorban a közműves fejlesztésekre irányul, ami megítélésünk szerint a településfejlesztési elképzelések, elvárások mellett nagyrészt finanszírozási, támogatási szempontokra vezethető vissza. A szennyvizes fejlesztések folyamatosan zajlanak, részben megvalósultak (pl. a Pécsi ISPA projekt keretében zajló csatorna beruházás aktuális üteme, a kővágószőlősi 5 települést érintő kistérségi rendszer, a Keszű-Gyód kistérségi rendszer vagy a Marcali-Bize szennyvízcsatorna fejlesztés, a Kaposvár város területét érintő hálózatbővítések, továbbá működési területünkön 3 új települési szennyvíztisztító telep kezdte meg üzemelését Alsómocsolád, Olasz és Hetes településeken), részben pedig jelenleg folynak az építési munkák. Ez utóbbiak közül kiemelendő téma a Pécs sérülékeny vízbázisának védelmét és szennyvízcsatorna hálózatának bővítését szolgáló ISPA/Kohéziós Alap projekt II/B építési üteme, amely a szükséges előkészítő tevékenységeket követően amelybe természetesen felügyelőségünk részéről a vízjogi engedélyezési feladatok teljesítése is beletartoznak - 2006.decemberében (a munkaterület átadás-átvételével) kezdetét vette. Az ISPA/Kohéziós Alap projekt megvalósult részeinek üzemeltetési engedélyezése, valamint a további részeinek vízjogi létesítési engedélyezési volumene miatt is kiemelt területi feladatként jelentkezik továbbra is. A különböző közigazgatási besorolású települések közül valamennyi város rendelkezik közműves csatornahálózattal, a falvak ellátottsága azonban lényegesen kedvezőtlenebb. Megállapítható, hogy az érintett települések nagyszámban fogtak neki a szennyvíz csatornázási fejlesztések tervi előkészítésének, ehhez kapcsolódóan már megjelentek kezdeményezések a nemzeti szennyvízelvezetési programban lehatárolt szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának módosítására is. A fentiek mellett az aprófalvas településszerkezet következtében jó biztonsággal prognosztizálható, hogy a megyében várhatóan hosszú távon szerepük marad az egyedi szennyvíz elhelyezési megoldásoknak. Az aprófalvas településszerkezet mellett különös jelentősége lehet a természet- közeli szennyvíztisztítási eljárásoknak, melyek alkalmazása különösen a tapasztalatszerzést szolgáló első időszakban a vízbázis-védelmi szempontból kevésbé érzékeny területein kerülhet előtérbe.

12 Felszín alatti vizeink A felszín alatti víztestek kijelölése és lehatárolása Magyarországon a felszín alatti víztestek kijelölésének alapelveit a következők szerint foglalták össze: Magyarországon az összes felszín alatti víz része valamely víztestnek. Felszín alatti vizeinket széleskörűen hasznosítjuk, így az átlagosan 10 m 3 /nap-nál nagyobb hozammal megcsapolt vízadók az ország teljes területén előfordulnak. Az ország síkvidéki területeire jellemző több száz méter, helyenként ezer métert meghaladó vastagságú, változatos rétegzettségű üledékben a féligáteresztő rétegek is jelentős szerepet játszanak a vertikális áramlásban, ezért a víztestek előzetes kijelölése nem fővízadók, hanem vízadó összletek alapján történt. A geológiai-hidrogeológiai szempontokat szem előtt tartva a víztesteket hierarchikus rendszert alkotnak: 1. Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetekben lévő vizek Hideg vizek (Felszín alatti vízgyűjtők) Leáramlási területek alatti víztestek Feláramlási területek alatti víztestek Termál vizek Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 2. Karsztvizek (Szerkezeti egységek) Hideg vizek Források vízgyűjtői szerinti víztestek Termál vizek Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 3. Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzeteiben lévő vizek (kivéve az előző csoportba sorolt karsztvizeket) Szerkezeti egységek, felszíni vízgyűjtők szerinti víztestek A víztestek kijelölésének léptékét és részletességét a vízkészletekkel való gazdálkodás szempontjai határozták meg, azaz az utánpótlódási és megcsapolási viszonyok, a kémiai összetétel és a hőmérsékleti jellemzők szerinti elkülönítés. A víztestek kijelölésének eredményei A fenti szempontok figyelembevételével, térinformatikai eszközök igénybevételével megtörtént a víztesteket kijelölése, ennek eredménye: - a medencebeli porózus hideg víztestek száma 52 db, - a medencebeli porózus termál víztesteké 6 db, - a hideg karszt víztestek száma 13 db, - a termál karszt víztesteké15 db,

13 - a hegyvidéki víztestek száma 22 db. Az összesen 108 db kijelölt felszín alatti víztest megkapta azonosítóját, megnevezését, koordinátáit, területét, a térképi adatbázison belüli szintjét, a terepszintet, a víztest tető- és fekü szintjét, valamint vastagságát. Magyarország vízgyűjtő kerületen belül elfoglalt helyéből, valamint medence jellegéből adódóan, a felszín alatti víztestek több mint a fele 60 db víztest országhatárral osztott. A lehatárolás módszertanának országonkénti különbözősége miatt az egyeztetés a víztestnél nagyobb hidrogeológiai rendszerek szintjén történt.

14 egyedi kód víztest megnevezése területe morfológiai hidrodinamika földtani termális (km 2 földtani tipusa ) tipus i tipus kor jelleg HU_p.1.6.1 Kapos-vízgyűjtő 3089 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p.1.7.1 Séd-Nándor-Sárvíz-vízgyűjtő 2941 porózus hátsági leáramlás Q - Pl hideg HU_p.1.8.1 Sárvíz, Sió-vízgyűjtő 1264 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p.1.10.1 Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt 769 porózus hátsági leáramlás Q - Pl hideg HU_p.1.11.1 Karasica-vízgyűjtő 1155 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_h.1.12 Mecsek 730 vegyes - Q-Pl-M-Pz hideg HU_h.3.1 Villányi-hegység 49 vegyes - Q - Pl hideg HU_pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl 11120 porózus - Pl-(M-Pz) termál HU_p.3.2.1 Somogyi-dombság nyugati része 1470 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p.3.2.2 Dráva-völgy - Barcs felett 262 porózus hordalékkúp feláramlás Q - Pl hideg HU_p.3.3.1 Somogyi-, Baranyai-dombság 1554 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p.3.3.2 Dráva-völgy - Barcs alatt 607 porózus hordalékkúp feláramlás Q - Pl hideg HU_p.4.2.1 Zalai-, Somogyi-dombság, Balaton-vízgyűjtő 1584 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p.4.2.2 Balaton déli vízgyűjtő (Berek) 286 porózus síkvidéki feláramlás Q - Pl hideg HU_p.4.3.1 Balaton déli vízgyűjtő keleti része 529 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p.4.3.2 Balaton meder alatt 585 porózus síkvidéki feláramlás Q - Pl hideg HU_k.3.1 Villányi-hegység - karszt 218 karszt - - T - J - K hideg HU_kt.3.1 Harkány és környezete termálkarszt 324 karszt - - T - J - K termál HU_kt.1.7 Közép-dunántúli termálkarszt 4581 karszt - - T - (Pz) termál HU_k.1.8 Mecsek - karszt 405 karszt - - T hideg HU_kt.1.8 Mecsek - termálkarszt 2281 karszt - - T - K termál HU_k.1.9 Mohácsi-rögök 151 karszt - - T - J hideg HU_kt.1.9 Dél-Baranya, Bácska termálkarszt 2342 karszt - - T - J - K termál

15 egyedi kód víztest megnevezése vízkivétel összesen (m 3 /év) Víztermelő objektumok száma hasznosítható készlet [m 3 /év] mennyisé gi kockázat minőségi kockázat (diffúz szenny.) HU_p.1.6.1 Kapos-vízgyűjtő 12 236 000 758 54 772 000 nincs lehetséges HU_p.1.7.1 Séd-Nándor-Sárvíz-vízgyűjtő 6 926 000 558 90 390 000 nincs lehetséges HU_p.1.8.1 Sárvíz, Sió-vízgyűjtő 6 926 000 253 26 957 000 nincs lehetséges HU_p.1.10.1 Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt 4 019 000 193 11 088 000 nincs lehetséges HU_p.1.11.1 Karasica-vízgyűjtő 3 050 000 307 11 154 000 nincs lehetséges HU_h.1.12 Mecsek 1 558 000 105 11 080 000 nincs lehetséges HU_h.3.1 Villányi-hegység 357 000 14 1 421 000 nincs lehetséges HU_pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl 1 520 000 50 2 280 000 nincs nincs HU_p.3.2.1 Somogyi-dombság nyugati része 5 132 000 169 38 349 000 nincs lehetséges HU_p.3.2.2 Dráva-völgy - Barcs felett 1 433 000 57 1 917 000 nincs nincs HU_p.3.3.1 Somogyi-, Baranyai-dombság 15 943 000 581 31 706 000 nincs lehetséges HU_p.3.3.2 Dráva-völgy - Barcs alatt 974 000 130 5 671 000 nincs nincs HU_p.4.2.1 Zalai-, Somogyi-dombság, Balaton-vízgy. 3 212 000 171 34 102 000 nincs lehetséges HU_p.4.2.2 Balaton déli vízgyűjtő (Berek) 15 000 84 604 000 nincs nincs HU_p.4.3.1 Balaton déli vízgyűjtő keleti része 1 336 000 169 13 642 000 nincs lehetséges HU_p.4.3.2 Balaton meder alatt 0-0 nincs nincs HU_k.3.1 Villányi-hegység - karszt 1 915 000 34 8 843 000 nincs nincs HU_kt.3.1 Harkány és környezete termálkarszt 1 380 000 8 2 070 000 nincs nincs HU_kt.1.7 Közép-dunántúli termálkarszt 421 000 6 631 000 nincs nincs HU_k.1.8 Mecsek - karszt 2 260 000 158 12 030 000 nincs nincs HU_kt.1.8 Mecsek - termálkarszt 609 000 10 913 000 nincs nincs HU_k.1.9 Mohácsi-rögök 1 408 000 25 3 334 000 nincs nincs HU_kt.1.9 Dél-Baranya, Bácska termálkarszt 129 000 12 194 000 nincs nincs Dél-dunántúl területén lévő felszín alatti víztestek és főbb adatai

16 Melléklet

17 Melléklet