12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia Az 1943. november 28-a és december 1-e között megtartott konferencia volt az első, melynek során a három nagy találkozott egymással. Churchill, Roosevelt és Sztálin megtárgyalták a háború folytatásának, valamint az azt követő konszolidációs időszaknak legfőbb kérdéseit. Megállapodtak, hogy a második frontot 1944 májusában nyitják meg. Véglegesen eldőlt, hogy a partraszállásra Franciaországban kerül majd sor, nem pedig a Churchill által preferált Balkánon, ahol a britek ezután egyértelműen Tito támogatása mellett tették le voksukat, és ejtették az addig segített Mihajlovicot. Churchillnek a Németország felosztására vonatkozó tervét is fel kellett adnia, az általa javasolt (Bajorországból, Ausztriából és Magyarországból álló) államszövetség terve Sztálin ellenállásán megbukott. A vezetők megbeszélték, hogy miként lehetne elérni Törökország bevonását a Hitler-ellenes koalícióba. A szovjetek ígéretett tettek egy, a nyugat-európai partraszállással egyidejűleg indítandó offenzívára, és vállalták, hogy az európai háború befejeztét követően megtámadják Japánt. Nagy vonalakban kijelölték a háború utáni Lengyelország határait, de ebben a témában sok lezáratlan kérdés maradt. Napirenden volt még Kelet-Poroszország és a Memel-vidék sorsa is. Tárgyalásokat folytattak az ENSZ létrehozásáról is. 2. A jaltai konferencia A Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével 1945. február 2-a és 12-e között megtartott második nagy konferencián szóba kerültek a háború végső szakaszának kérdései, valamint szó volt Európa új politikai arculatának kialakításáról. A katonai szakértők közreműködésével összehangolták a végső hadműveleteket Európában. A Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy az európai háború vége után 3 hónappal hadat üzen Japánnak. Kialakították Németország megszállási övezeteit, létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, melybe meghívták a Szabad Franciaországot is. Szóba került a német jóvátétel is, de az ország felosztásának kérdését nyitva hagyták. Heves viták során nagyjából megegyeztek Lengyelország határairól: Sztálin elérte, hogy az oroszok megtarthassák az elfoglalt kelet-lengyel területeket, valamint azt is, hogy a londoni emigráns kormánnyal szemben a szovjet irányítás alatt álló lublini kormányt támogassák. A nyugat-lengyel határt nem véglegesítették. Megállapodás született a háborús főbűnösök bíróság elé állításáról. Sokak szerint a már nagybeteg Roosevelt erősen Sztálin befolyása alá került a tanácskozáson. Az elnök gyengeségét kihasználva a szovjet diktátor a vitás kérdések többségében érvényesíteni tudta akaratát Churchill-lel szemben. 3. A potsdami konferencia A három nagy potsdami konferenciáját 1945. július 7-e és augusztus 2-a között rendezték
meg. A teheráni és jaltai megbeszélésekhez hasonlóan a Szovjetuniót Sztálin képviselte. Az időközben elhunyt Roosevelt utódaként az amerikai elnök, Truman mellett július 28-tól új szereplő volt a brit választásokon vesztes Churchillt felváltó Attlee is. Annak ellenére, hogy a távol-keleten még folytak a harcok, a potsdami konferencia tulajdonképpen a második világháború diplomáciai lezárásának tekinthető. A megbeszéléseken egyebek mellett megvonták a németországi, az ausztriai és a berlini megszállási övezetek határait, egyben megállapodtak az egységes német állam fenntartásában. Meghúzták Lengyelország új határait, visszaállították Ausztria szuverenitását, Königsberget (Kalinyingrádot) és környékét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. Szóba került az olasz ENSZ-tagság kérdése, valamint a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának lehetősége Magyarországgal, Finnországgal és Bulgáriával. Döntés született a magyar, a lengyel és a csehszlovák területeken élő németek kitelepítéséről. Meghatározták a német jóvátétel mikéntjét. Létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát, melynek feladata a békeszerződések feltételeinek kidolgozása volt. Döntés született a háborús főbűnösök elleni per lefolytatásáról. Július 26-án az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína felszólította Japánt a fegyverletételre. Az amerikai és részben az angol tárgyalási pozíciót nagyban befolyásolta a sikeres atomkísérletről szóló titkos híradás. Sztálin erről a kérdésről csak felületes tájékoztatást kapott Trumantól, bár a szovjet ügynökök révén már korábban is tudott az atombomba fejlesztésének munkálatairól. A jaltai elvek megvalósulása: 1945 február 4. Jaltai Konferencia megnyitása USA Roosevelt, SZU Sztálin, UK Churchill,,Nyilatkozat a felszabadított Európáról. Egyezmény megvalósulása: 4 nagyhatalom megszállja Németo.-t megszállt területeken SZEB (Szöv. Ellenőrző Bizottság) letrehozása Nemzetközi Katonai Törvények feállítása 1945-46: Nünbergben ülésezik 1945 június 26 ENSZ alapokmánya: konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése nemzetek egyenjogúsága béke fenntartásának a célja az emberi jogok tiszteletben tartása faji megkülönböztetések elvetése együttműködés a globális problémák megoldásában
Az ENSZ felépítése: Közgyűlés: tagállamok küldötteinek fóruma; állandó bizottságok Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek Állandó tagjai: USA, Fr. o., UK, SZU, Kína 1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást Nemzetközi Bíróság (Haga) Gyámsági Tanács Gazdasági és Szociális Tanács Titkárság, élén az ENSZ főtitkára Főbb szervezetek: FAO élelmezésügyi és mez.gazd-i szervezet UNESCO nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezet WHO eg.ügyi világszervezet IMF nemzetközi valutaalap Világbank GATT általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény A nemzetközi erőviszonyok megváltozása: SZU katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén biztonsági zóna kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm. Pártok hatalomra segítése) jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg Fr. o. meggyengül a háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát kezdi elveszíteni; No. romokban hever; Japán a veszteségei miatt a tőkés világ perifériájára szorul világ legerősebb gazd-i, politikai, katonai hatalma: az USA Békeszerződések: 1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül 1947 febr 10: békeszerződést Párizsban aláírja Mo, Finno, Bulg, Románia, Olaszo jóvátételt kell fizetniük Mo. trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül SZU 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja: Kuril-szgk Dél-Szahalin Kárpátalja Kelet-Poroszország
Olaszo elveszti afrikai gyarmatit; Etiópia és Albánia függetlenné válik Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé Trieszt Olaszo-é Romániáé Erdély, Partium, Alföld keleti része, de SZU-nak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát Csehszlovákiától SZU-hoz csatolják Kárpátalját békeszerződésekből kimaradnak a kisebbségi jogokat védő cikkelyek nem születik békeszerződés Németországgal és Japánnal Vasfüggöny: a világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak Sztálin célja a SZU vezette szocialista világrendszer kiépítése USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti a szovjetbarát országok számának növekedése 1946 március 5: Churchill fultoni beszéde világ kettészakadásának első jele Német kérdés: sem a SZU-nak, sem az USA-nak nem érdeke egy egységes Németország újjáalakítása Bizóna: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek, majd kapcsolódik a fr. Zóna trizóna megszállt zónákból egyik megszálló hatalom se vonul ki 1948 londoni konferencia (német kérdés) SZU-t nem hívják meg 1948 jún: nyugati zónában pénzreform SZU tiltakozik a reform ellen NY-Berlint blokád alá vonja 1949 máj 23 Trizónia Német Szövetségi Köztársaság (szöv.-i választások) 1949 okt 7: szovjet zóna NDK (komm. párt jut hatalomra) Nyugati világ integrációja: Marshall terv, Truman-elv Ny-Európában erős az USA befolyás 1947: Anglia Fr.o. Kölcsönös segítségnyújtási szerződés 1948: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fr.o, Benelux) 1948 április: OECC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) tagjai a Marshall terben részt vett államok; később USA + Kanada; célok: segélyek elosztása, gazd-i folyamatok tervezése, vámszabályzók közös megállapítása 1949 árpilis 4: NATO Szovjet uralom a megszállt országokban: Sztálin külpol. Célja: minél nagyobb területű bir. Létrehozása Marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus legfeljetebb társ-i információ, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges Diktatúra kiépítésének kezdete: Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a komm. Pártot támogatja ideiglenes hatalom létrehozása (kulcsszerep biztosítása komm-nak; reformok bevezetése) egypártrendszer megteremtése (polg-i pártok kiszorítása a hatalomból; erőszakszervezetek
létrehozása) államosítások (magántul megszüntetése; korábbi vezetők leváltása; kultúra államosítása) sztálinizmus átvétele (iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése; mezőgazd. Kollektivizálása; ideológiai, fizikai terror; kísérlet a vallástalanításra) Integráció a keleti blokkban: 1947 szept: KOMINFORM nyilatkozatban határolja el a térség államait a világ többi részétől tagországok hűségesküt tesznek a SZU-nak/Sztálinnak Marshall-terv elutasítása harc az imperializmus ellen készül az újabb háborúra Tito függetleníteni akarja az országát a sztálini uralomtól elítélik Jugoszláviát 1945-49: kölcsönös barátsági, együtműk. És segítségnyújtási egyezmények 1949 jan: KGST SZU és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai elszigetelődése teljessé válik A szovjet érdekszféra országai háborús készülődés a SZU-ban Sztálin: VH után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel világ 2 táborra oszlik: IMPERIALISTA: munkásosztály kizsákmányolása ; BÉKETÁBOROK : szocializmus építése újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja SZU béketábor országaira saját politikai, tsd-i, gazd-i rendszerét kényszerítette rá hadiipar felfuttatása 1949-től SZU-ban is atombomba hidegháború-> ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny millióan dolgoznak politikai és hadifoglyok Lengyelország VH befejezésekor 2 kormány: NY-i hatalmak 1939 őszén megal. emigr. kormány; SZU saját emberiből '45 jan 1-> lublini kormány egész Lengyelország szovjet megszállás alatt megoldás: 2 kormányból 1 komm. Kormánynak lehetőség, hogy magába olvassza a NY-i dem. Kormányt Mikolajczky min. elnök kommunizmus győzelme dem. Pártok kettészakadtak '47. jan. kommunisták által létrehozott dem. Blokk győz: proletárdiktatúra '48. komm párt + szocdemek Lengyel Egyesült Munkáspárt Jugoszlávia 2 kormány: londoni emigránsok + kommunista partizánok (Tito) partizánmozgalmak Jugo felszabadítja önmagát Tito nyugatellenes politika túl nagy önállóság, Sztálin nehezményezi Tito elfogadja a Marshall segélyt Csehszlovákia győztes országnak számít komm. Magába olvasztja a szoc.dem. Pártot proletárdiktatúra Románia Bulgária