Beszéljünk reálisan a kistelepüléseken gazdaságosan hasznosítható megújuló energiahordozókról A fenntartható fejlődésért és az élhetőbb környezetért 1
Új hangsúlyt kapott a hagyományos, fosszilis készletek véges volta beszerzési nehézségek áringadozása és növekvő tendenciája Erőteljesebb igénnyé vált a környezet védelmének igénye Energiatermelés okozta környezeti károsító hatás csökkentése A fenntartási költségek mértéke, amelyben jelentős hányadot tesz ki az energiatermelésre fordítandó költségek, illetve az energiafogyasztási költségek 2
60-as, 70-es években világjáró kollegák hirdették, hogy a jövőt a megújuló energiahordozók használata jelenti Az első keményebb állomás volt a Kiotói egyezmény (1992-97) 15 éves fejlesztés 2012-ben 2. jegyzőkönyv és a célkitűzések 3
3,5 % megújuló arány (1,5-2 valóság) Vállalás 15 % megújuló arány? Rendelkezésre álló hasznosító berendezések Az élettartama alatt kevesebb energiát termelt, mint amit az előállítása során fogyasztott A beruházás megtérülése túlnyúlt az élettartamán Nyugatról érkezők tapasztalatai az osztrák szélerőmű parkok látványáról Megállapodás teljesítési kötelezettsége 4
Magyarország az Európa 2020 stratégia energia és klíma céljaihoz kapcsolódva a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelését, 10 százalékos teljes energiamegtakarítást, valamint az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését vállalta 2020- ig. 5
Cél: 2020-ig 14,65 % megújuló részarány 2030-ig 30-35 % megújuló részarány (50 % atomenergia mellett) Megújuló energiahordozóra támaszkodó energiatermelés teljesítményigénye 2030-ig: 3000-3500 MW 6
Elmúlt 5-10 év ezirányú fejlődése: Hasznosítást szolgáló berendezések korszerűsítése Technológiai fejlődés, új irány a H előállítás Nagyszériás termék előállítás Jelentős beruházási költség csökkenés Környezetvédelmi eredmények EU egyezmények, Kyotói megállapodás teljesítési kötelezettsége 7
Nem értük el a 2014-re kitűzött 14,65 %-os megújuló részarányt (szakirodalomból eltérő adatok, 10% körül lehetünk) Hol és mit lehetne, illetve kellene fejleszteni? Ebből mi juthatna a kistelepüléseknek??? Mit jelentene a kistelepüléseken élők számára??? Profitálhatnának a kistelepülések az e célra juttatott fejlesztési támogatásokból??? 8
A városodás és városiasodás folyamatának, a közelmúlt időszak vesztesei a községek, amelyet hatványozottabban sújt: Munkalehetőség beszűkülése- eredménye gazdasági nehézségek Népességvesztés- eredménye elöregedés Fenntartási költségek vállalási lehetőségének romlása 9
Történelmi visszatekintés A 60-as, 70-es évek a városiasodási folyamat intenzívebb időszaka volt, városokban az összkomfortos (távfűtéses) lakótelepek építése kistelepülésekről jelentősebb elvándorlást indított Munkahely lehetőség csökkenése (és sok egyéb tényező között!) a gyerekesek és az öregek a komfort nélküli, vagy félkomfortos környezetből igyekeztek elköltözni. A 70-es évekig az automatikus hőellátás által biztosítható komfortos életvitel városi privilégium volt 10
Népesség visszatartó képességet jelentő közművesítés indult a kistelepülésen élők ellátására (vezetékes ivóvíz és földgázellátás kiépítésére) 70-es, 80-as években társadalompolitikai célkitűzés volt, hogy állami segítséggel azoknak a kistelepüléseknek is meg kell oldani a vezetékes földgázellátás kiépítését, amelyek nem is kérték, a települések népesség megőrzése érdekében (a halálra ítélt kistelepülések kivételével) Segítségével az öregek és a fiatalok komfortos életkörülményének biztosításával a cél teljesült 11
A kistelepüléseken a munkalehetőség romlása, gazdasági nehézségeket eredményezett, amellyel a komfort fenntartás lehetőségének esélye romlott, eredményeként lemondtak a komfortos életkörülményről, vissza az egyedi fűtérésre A rezsicsökkentés a már vezetékes energiaellátást igénybe nem vevőkön nem segített. Ezzel a kistelepülések ismét lejtőre kerültek 12
A községekben élőket a mindennapi egyszerű fenntartásuk okozta nehézségek kötik le, mellette kevésbé érdekes: hogy hogy áll az ország megújuló energiahordozó vállalásának teljesítési aránya, de még az sem, hogy csökken-e a környezetterhelés, vagy hogy áll az ország CO2 mérleg a klímaváltozás várható hatásaival sem tudnak foglalkozni. 13
A megújuló energiahordozóval lehet-e kapaszkodót adni ezeknek a településeknek a fellendítésére? Az biztos, hogy az elindításhoz támogatás (helyi, hazai, EU-s) kell, de az, hogy az hatékonyan kerüljön hasznosításra ahhoz helyismerettel bíró, a helyi természeti adottságokat, a hasznosításra igénybe vehető megújuló forrásokat ismerő KARMESTER kell, aki optimálisan a település főépítésze lehet. Akinek a KOTTÁJA a település fejlesztési koncepciója és a rendelkezésre álló településrendezési eszközök, amelyben a megújuló energiahordozók hasznosításának helyi lehetőségeinek is szerepelni kell, vagy kellene. 14
A megújuló energiahordozó hasznosítását szolgáló berendezések megtérülését a gyártó cég úgy számolja, hogy adott berendezés által termelt energiával elért költségmegtakarítás (rezsi csökkenés) mikor éri el, termeli ki a beruházás költségét. A megtérülési idő akkor a legrövidebb, ha a teljesítményét a fogyasztó teljes mértékben ki tudja használni. Az a kérdés, hogy a kihasználás valóban szükséges és nem pazarló. Azaz, ha tényleges igény van a berendezés névleges teljesítményére. 15
Nagyon fontos, hogy ha a megújuló energiahordozó hasznosítást szolgáló berendezés teljesítménye nagyobb, mint a tényleges szükséges (mértékletes) fogyasztás, akkor csak azért, hogy a szabad többlet elfogyasztásra kerüljön, azaz elpazarolják, az nem szolgálja a fenntartás költségek csökkenését és nem indít fejlődést. Átmenetileg segíti a népesség megőrzését, de eredménye csak tiszavirág életű. Ha ez a többlet teljesítmény, hatékony célra hasznosítható, akkor az bevétellé, gazdasági forrássá alakítható és ez lenne a cél. 16
Ez elsődlegesen a település adottságainak és lehetőségének a függvénye A legfontosabb annak pontos ismerete,hogy a településen mely megújuló energiahordozó hasznosítása kínálja a legkedvezőbb feltételeket. Ezt követően annak ismerete, hogy a település gazdasági életében milyen termelés indításról feltételezhető, hogy eredményessé tehető és a települést a fejlődés útjára tudná terelni. Minden település más, de mindegyiknél meg lehet találni azt a csírát, amivel a fejlesztést el lehet indítani. 17
Figyelembe vehető megújuló energiahordozó lehetőségek Biomassza hasznosítás Geotermális-energia hasznosítás Szélenergia hasznosítás Napenergia hasznosítás Vízenergia hasznosítás A felsorolás a hasznosítási lehetőségek fontossági sorrendjét is jelzik. 18
19
20
21
Az előző ábra kb 30 éve, az akkor készült Országos Településrendezési Tervbe (OTT) a mai OTRT korábbi elődjébe jelent meg először. A megújuló energiahordozóval való foglalkozás fontosságát felismerő Dr Unk Jánosné készítésében a Meteorológiai Szolgálat közreműködésével. A térkép ma is helytálló. 22
PJ 23
A biomassza energetikai felhasználása CO2- semleges, vagyis elégetésekor csak annyi széndioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. Az ország területén bárhol lehet termelni és hasznosítani 24
Közvetlen erdészeti és mezőgazdasági hulladékból Erdészeti és mezőgazdasági termék feldolgozás hulladékából Céltudatosan termelt energiaültetvényből Szennyvíziszapból Szennyvíz-rothasztó torony-biogáz 25
26
Föld hőenergiájának közvetlen hasznosításahőszivattyúval Geotermális kincs-termálvíz energetikai célú hasznosítása Közvetlen villamosenergia termelésre (Fábiánsebestyén) Közvetve hőenergia ellátásra 27
28
29
30
31
Termelési lehetőségek: közvetlen hasznosítása villamosenergia termelésre szélerőművek segítségével (generátortranszformátor közvetítésével) közhálózati csatlakozás kiépítésével, figyelembe véve az energiarendszer korlátozott befogadó képességét. önellátásra, vagy közcélú villamosenergia termelésre Időjárás függő fontos a tárolás lehetőségének megoldása Akkumulátorral Vízerőművel társítással Hidrogéntermelésre hasznosítva- tüzelőanyag cella 32
Egyedi független kompakt egységként (háztartási méretű kis erőműként) a kiépített vezetékes energiahordozótól távolabbra eső területeken Tanyavilágban beépítésre nem szánt területeken (erdő, kilátó, turistaház, stb) Gazdaságossága, megtérülésében nagy fordulat a jelenleg még nem kedvező, változása (műszaki fejlődés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) rövid időn belül kedvezővé válhat (kedvezőtlenül érintette a rezsi-csökkentő politika) 33
34
35
36
Fotovoltarikus hasznosítási lehetőségek: Passzív-segédeszköz nélkül - épület-tájolással, - növénytelepítéssel - klímatudatos épített környezet alakításával - ház a házban Aktív-segédeszközzel - kollektorral (fekete hordó is) - napelemmel 37
38
Hőtermelésre alkalmas elsődlegesen használati melegvíz-termelésre, de fűtésre is megfelelő rásegítéssel Telepítése jellemzően a tetőszerkezetre fontos kiegészítője a tárolója Gazdaságossága, megtérülése jelenleg nem kedvező, változása (műszaki fejlődés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) várható 39
Közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas Közhálózati csatlakozással, ad-vesz rendszerben Önellátásra szolgáló napelem telepítése jellemzően a tetőszerkezetre Közcélú energiatermelésre napelem-parkként létesíthető Gazdaságossága, kedvezőbb megtérülése a műszaki fejlődés és energiahordozó árstruktúra változás hatására hosszabb távon várható (kedvezőtlenül érintette a rezsi-csökkentő politika) Kivétel tanya villamosítása 40
41
Termelési lehetőségek: - folyamvíz duzzasztásával-vízlépcső - magaslati tározó segítségével (Prédikáló-szék) A lezúduló víz által hajtott turbina-generátor közvetítésével villamosenergia termelés Felhasználási lehetősége Közcélra a közhálózat segítségével Önellátásra (pl örlés, malom stb) Létesítése jelentős környezeti beavatkozással jár Megvalósításának fő akadálya, társadalmi elfogadtatása nehézkes Kiegyenlítő szerepet tölt be a szélerőművel, naperőművel termelt energiatermelésnél 42
Hanczár Zsoltné KÉSZ Tervező Kft 1016 Budapest Naphegy utca 26. Tel: 06-309-99-27-96 43
44
Európai Unió Tanácsa 2010/31 EU irányelv 20/2014 (III.7) BM kihirdetés Kötelezettség vállalás közel 0 energiaigényű épületek épülhetnek 2021 után. (középületek, már 2018 után) passzív ház közeli építkezési lehetőségek 2030-ra célkitűzés 20 %-ra növelni a megújuló hasznosítás részarányát, 20 %-kal csökkenteni a CO2 kibocsátást 2005-höz képest, 20 %-kal csökkenteni a hagyományos energiafogyasztást. Településrendezési eszközök készítésénél is erre figyelmet kell fordítani. 45
Passzív ház definíciója: az épület 15 kwh / m2 / év energiánál többet nem fogyaszt, passzív ház minősítéssel rendelkező anyagokból épül és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik. A passzív házat azért nevezzük passzívnak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. 46
Passzívházak előnyei: Kellemes hőérzet Extra kevés fűtési költség A kiemelkedő szigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben, a szellőző rendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek 70%-át Minimális energiafelhasználással a CO2 kibocsátás is alacsony 47
Passzív háznál a cél a hőveszteség minimalizálása és a belső emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó hőnyereség maximalizálása. Passzívház tervezésénél fontos elvek: Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása Nyári hővédelem biztosítása Extra hőszigetelés Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése 48
Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek Légtömörség biztosítása Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással 49
Magyarország az Európa 2020 stratégia energia és klíma céljaihoz kapcsolódva a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelését, 10 százalékos teljes energiamegtakarítást, valamint az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését vállalta 2020- ig. 50