Unix alapú operációs ELŐADÁS CÍME rendszerek Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2. előadás 2015-2016. őszi félév
Linux disztribúciók
Arch Az Arch módon filozófia lényege, hogy hagyjuk meg egyszerűnek. Az Arch Linux alaprendszer egy minimális, de mégis működő GNU/Linux környezet. Megtalálható benne a Linux kernel, a GNU eszközök és rengeteg hasznos extra alkalmazás, mint például a links vagy vi. Ebből a letisztult és egyszerű kiindulási pontból pedig a felhasználó az igényeinek megfelelő rendszert építhet. Az Arch egyszerű init rendszerét a különböző BSD-változatok ihlették. A felhasználó egyetlen konfigurációs állomány (etc/rc.conf) segítségével végezheti el a beállításait. A rendszer konfigurálása így egyetlen szöveges fájl szerkesztésével végezhető.
Debian Aki régebben kezdte a PC-s pályafutását, az már 1993-ból is emlékezhet a Debian nevére. A projekt több mint 20 éve létezik, és a mai napig érkeznek belőle új verziók, még ha sokkalta lassabban is, mint az olyan, mára népszerűbb variánsokhoz, mint az Ubuntu vagy a Linux Mint. Persze azért van előnye is a Debiannak, amely éppen emiatt jobban megfelel a nagyon konzervatív ízlésnek, és meglehetősen stabil környezet is egyben. Anno ebből kezdett el építkezni az Ubuntu is.
Fedora A Fedora az ingyenes szoftverekre koncentrál, méghozzá az eddigiektől eltérő formában. Itt nincsen saját asztali környezet, mint az Ubuntuban, nincsenek extra szoftverek, csak upstream szoftverek. Mindez azt jelenti, hogy a programokat a saját egyedi eszközeik vagy javításaik nélkül integrálják a rendszerbe, alapesetben GNOME 3 asztali környezettel szállítva. A Fedora kiadásai nem rendelkeznek hosszabb távú támogatással.
Mandriva A Mandriva a francia fejlesztésű, 1998 -ban megjelent Mandrake utódja. A Fedorához hasonlóan igyekszik kerülni a nem nyílt megoldásokat. Csomagkezelője az rpmdrake. A Mandriva évek óta pénzügyi gondokkal küzd, ezért egyes fejlesztői létrehozták a Mageia forkot.
UBUNTU A Debianra épült rendszer rengeteg szoftverrel kiegészítve érkezik, egyedi technológiákkal, GNOME 2 helyett pedig Unity asztali környezettel. A rendszert a Canonical félévente frissíti, a stabil, hosszútávú támogatással rendelkező verziók (LTS) pedig kétévente jelennek meg. Egy ideje az Ubuntu már okostelefonon és tableten is használható.
KUBUNTU A Kubuntu az Ubuntu Linux-disztribúció hivatalos változata, csak GNOME helyett KDE grafikus környezetet használ. Az Ubuntu projekt része és ugyanazon a rendszeren alapul. A Kubuntu és az Ubuntu képesek egymás mellett működni az ubuntu-desktop és a kubuntu-desktop csomagok telepítésével. A Kubuntuban lévő összes csomag az Ubuntu csomagforrásokat használja. A Kubuntu projekt tartalmazza az Ubuntu szolgáltatásait. Rendszeresen jelenik meg, egy időben az Ubuntu kiadásával.
XUBUNTU A Xubuntu az Ubuntu hivatalos származéka. Xfce grafikus környezetet használ. Az Xubuntut azon felhasználóknak szánják, akik kisebb számítógépes ismerettel rendelkeznek vagy azoknak, akik egy hatékony grafikus környezetben és egy gyors rendszeren szeretnének dolgozni. Főként GTK+ alkalmazásokat tartalmaz. Rendszerigénye jóval kisebb az Ubuntu vagy Kubuntu kiadásoknál megszokottól, így régebbi számítógépeken is használható.
OpenSUSE A rendszer a Novellnek hála született, amely 2003-ban megvásárolta a SuSE Linuxot, azóta pedig továbbra is biztosítja a SUSE Linux Enterprise kiadást az üzleti felhasználók számára. Régen a SUSE volt talán a legbarátságosabb és legjobban ajánlott Linux-disztribúció, de az idő múlásával az Ubuntu ezeket a jelzőket és címeket elhódította tőle, hiszen jobban alkalmazkodott a felhasználók igényeihez.
Red Hat A Red Hat Linuxot elsősorban szerverek, vagy vállalati számítógépek operációs rendszereként fejlesztették ki. Népszerű a szerverfarmot üzemeltető vállalatok körében. A Red Hat Linux grafikus telepítővel rendelkezik, amit Anacondá-nak hívnak. Ez a könnyű használatot tette lehetővé kezdők számára is. Rendelkezik egy beépített segédeszközzel is, amit Lokkit-nek hívnak és a tűzfal konfigurációjára használhatjuk.
Slackware A Slackware a legidősebb linux disztribúció (1993 óta fejlesztik). Alapértelmezett asztali környezete a KDE. Kezelhetőségét tekintve nem nagyon változtattak rajta a fejlesztők, ezért konzervatív disztribúciónak tekinthető. A Slackware csomagok gzippel tömörített tarballok, amelyek előre lefordított szoftvereket tartalmaznak, a csomag kiterjesztése pedig ".tgz". A Slackware a 13.0-s kiadással hivatalosan támogatott architektúrává tette az x86-64-et.
Mint A Linux Mint érdekessége, hogy valójában az Ubuntura építkezik, és ugyanazt a szoftveres hátteret alkalmazza. Eredetileg azért lett belőle siker, mert olyan médiakodekeket és szoftvereket is biztosított, amelyek az Ubuntuból gyárilag kimaradtak. Mára a Linux Mint önálló lett, a Unity felület helyett pedig a hagyományosabb Cinnamon vagy MATE asztal áll a rendelkezésünkre. A frissítések kevésbé sűrűek, a kritikus frissítések pedig nem települnek automatikusan.
Magyar disztribúciók
UHU Linux A magyar fejlesztésű rendszer (2002) több szempontból is különleges. A kezdetektől fogva az volt a cél, hogy a kezdő magyar felhasználók könnyen elboldogulhassanak vele. Ennek megfelelően tartalmaz nem nyílt összetevőket is, így a rendszer telepítése után tulajdonképp viszonylag kevés dolgot kell utólag beállítani (filmek, zenék lejátszása alapból működik; legszükségesebb szoftverek telepítve vannak). A korai verziókban a géphez csatlakoztatott meghajtók automatikusan csatolódtak, így a felhasználóknak nem kellett kézzel mountolni. A Gnome asztali környezet az elsődleges. Csomagkezelője a Synaptic, mely uhu kiterjesztésű csomagokat telepít. Sajnálatos módon igen ritkán jön ki új kiadás.
Frugalware Slackware -re épülő magyar fejlesztés (2004), melyhez naponta érkezik biztonsági és egyéb frissítés. Csomagkezelője az Arch Linuxból ismert pacman. Külföldön is sokan használják.
Little Susie OpenSuse -ra épülő magyar fejlesztés, mely kimondottan idős gépekhez készült. Ennek megfelelően alacsony a gépigénye. Asztali környezete a KDE3.
KISELŐADÁS TARTÁSA Válasszon ki egy disztribúciót és mutassa be a jellemzőit, sajátosságait. (történet, felület, csomagkezelés ) 15 perces kiselőadás (prezentációval együtt). A téma kiválasztásának határideje: 2016. őszi félév 3.hét Puppy Linux Kali Linux
GUI A grafikus felhasználói felület vagy grafikus felhasználói interfész (angolul graphical user interface, röviden GUI) a számítástechnikában olyan, a számítógép és ember közti kapcsolatot megvalósító elemek összessége, melyek a monitorképernyőjén szöveges és rajzos elemek együtteseként jelennek meg. A grafikus felhasználói felületeken alapvető szerepe van a mutatóeszközök, például az egér használatának, amelyekkel a grafikus felület elemei intuitív módon, a fizikai világ egyfajta modelljeként kezelhetők. Konyhanyelven leírva a grafikus felület azt, amit az operációs rendszerből látunk, az ikonok, tálcák, ablakok, menük.
GUI Egy GUI a Linuxban nem több, mint egy adag alkalmazás egymásba fűzve, amik nincsenek beleintegrálva magába a rendszerbe. a grafikus felületet az OS-től függetlenül lehet fejleszteni Ha OS-t váltunk nem kell egy új kezelőfelülettel megbirkóznunk (egyszerűen rárakjuk az eddig megszokottat) Ha esetleg valami hiba történik a GUI-ban, nem omlik össze a komplett rendszer Azonos distribúciók különböző teljesítményű számítógépeken is elfuthatnak (a gyengébb gépre egy egyszerűbb, kevesebb erőforrást igénylő GUI-t rakunk fel)
Miből is áll egy átlagos Linux GUI? ablak-kezelő ablak-dekorátor alkalmazások (text editorok, képnézegetők, stb) fájlkezelő asztal, esetleg az asztalra elhelyezhető gadget-ek néha esetleg egy dokkoló, de általában egy vagy több panel (tálca)
Főbb GUI-k GNOME KDE XFCE LXDE Unity Blackbox
GNOME Talán a legelterjedtebb felület, az Ubuntu is ezt alkalmazza alapbeállításként. Letisztult, egyszerű, viszont nagymértékben beállítható. Tartalmazza a Metacity ablakkezelőt, a Nautilus fájlkezelőt. GTK-n alapszik. (programozási felület Linuxhoz) Gyárilag tartalmazza még a Fedora, a Debian és még sok más rendszer.
GNOME
KDE A másik nagy, elismert grafikus felület. Talán ez igényli a legtöbb erőforrást mind közül, ellenben gyönyörű. Alapbeállításokkal hasonlít a Windows7 megoldására, így elsőre nem tűnik idegennek egy Windowsos-nak sem. A Kwin ablakkezelőt és a Dolphyn fájlkezelőt alkalmazza. QT-n alapszik. Gyárilag a OpenSUSE alkalmazza, a nagyok közül. https://www.kde.org/
KDE
XCFE Az Xfce ingyenes és hatékony grafikus környezet UNIX és más UNIX-alapú platformokra, mint a Linux, Solaris vagy a BSD, amely egyszerűen használható, gyors és stabil, valamint alacsony erőforrásigényű. GTK+ 2.x-es környezetet használ, mint a GNOME. A felhasználói felület részei az Xfwm ablakkezelő és a Thunar fájlkezelő. Az Xfce név az XForms Common Environment rövidítése, de kétszer újraírták az Xfce alapjait és már nem használja az XForms készletet. A név megmaradt, de már-már az XFce helyett úgy írják, hogy Xfce. http://www.xfce.org/
XCFE
LXDE Az LXDE egy szabad, nyílt forráskódú asztali környezet UNIX és UNIX-szerű rendszerek számára, mint például a Linux és a BSD. Az LXDE név azt jelenti, hogy "Lightweight X11 Desktop Environment", amely nyersfordításban "pehelykönnyű X11 asztali környezet" -et jelent. Az LXDE-t úgy tervezték, hogy olyan számítógépeken is működjön amelyek rendkívül kis teljesítményűek, például régi hardverek, netbook -ok, és egyéb kis illetve beágyazott rendszerek. Tesztek kimutatták, hogy az LXDE használata nem jelent automatikusan kisebb energiafogyasztást, ugyanakkor jóval kevesebb memóriát használ egyes tipikus használati esetek során. Az LXDE működik a legtöbb elterjedt Linux disztribúcióban, mint például a Mandriva -n, Ubuntu -n, Debian-on, és újabban Fedora -n illetve opensuse -n; ez az alapértelmezett környezet a Knoppix, a Lubuntu és az U-Lite esetén. http://www.lxde.org/
LXDE
UNITY Az Ubuntu Netbook Edition átlal alkalmazott felület, ami a híresztelések szerint a 11.04-es Ubuntuban le fogja váltani a Gnome-ot. Felfogható egy kis képernyős Gnome-ként is, egy különleges tálcával. https://unity.ubuntu.com/
UNITY
BLACKBOX A Blackbox egy letisztult, gyors ablakkezelő az X Window grafikus felhasználói felülethez. Bár nem olyan robusztus, mint a KDE vagy a GNOME, mégis sokan használják, pontosan az egyszerűsége miatt.
BLACKBOX