Miért beszélünk róla? Mert a 1725 szabvány rendelkezései kielégítik az ISO 9001 követelményeit (1. Alkalmazási terület). Mert a hivatkozott dokumentumok között szerepel az ISO 9001 (2. Rendelkez hivatkozások). Mert rendszerszemléletet ad a minségirányítási szemlélet azonos alapokra helyezése. Mert egymás mellett, és/vagy egymásra épülve kell alkalmaznunk szabványkövetelmények alapján mköd minségirányítási rendszereinket. TQM
Vállalatok mködése A környezet.
Vállalatok mködése a magvalósítás
Egymásra épül rendszerek minségpiramis az élelmiszerbiztonságban Kötelez gondosság elve - Az élelmiszerbiztonság legfontosabb elve. - Tudomásul kell vennünk, hogy abszolút biztonság nem létezik, - A HACCP alkalmazásakor ugyanezt a kötelez gondosság elvét követeljük meg. - A kötelez gondosság elvét követjük, ha: - ismerjük az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat, - követjük a jó kereskedelmi/higiéniai gyakorlatot, - mködtetjük a HACCP rendszert A fogyasztó biztonsága érdekében minden érdekeltnek meg kell tenni minden ésszeren elvárható óvintézkedést. (Nem a bnösséget, hanem az ártatlanságot kell bizonyítani!)
A minségügyi rendszerek fejldése A fogyasztó a kezdetek kezdetén a minséget, mint tényezt nem tudta befolyásolni. A kereskedelem megjelenése viszont olyan fegyvert adott a vásárló kezébe, amivel késztethette a kibocsátókat, hogy igényeit jobb minségben elégítsék ki. A huszadik századi gazdasági fejldés során három eltér kultúrkör sajátos minségügyi fejldése volt megfigyelhet. A délkelet-ázsiai, az északamerikai és az európai gazdasági fejldés egyaránt magán hordozza az adott térség gondolkodási sajátosságait.
A minségügyi rendszerek fejldése történelmi példák Ókor: Egyiptom múmiák Középkor: Céhek ellenrzött termékek jelölése Újkor: Hajók osztályozása, bizonylatolása I. világháború után független ellenrök megjelenése Gyártási folyamatok tervezése, ellenrzése
A minségügyi rendszerek fejldése Deming útmutatásával jöttek rá Japánban arra a kulcsfontosságú tényre, hogy a gyenge minség óriási veszteségeket okoz a vállalatoknak, az olcsó ár ugyanis önmagában nem versenytényez. Ugyanebben az idszakban, de egészen más megfontolásból Európában is a minség került eltérbe, elssorban a hadászat és a nukleáris ermvek területén. Míg kezdetben Európában a biztonságtechnikai szempontok alapján került eltérbe a minségbiztosítás, addig mára itt is a fogyasztói érdekek messzemen érvényesülését tartják szem eltt, st, a minségbiztosítási szabványok kialakításában az angolok úttör szerepet játszottak. Az 1979-ben kiadott BS 5750 brit minségbiztosítási szabványra épülve dolgozta ki a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) még ugyanebben az évben az ISO 9000 szabvány eldjét. Európa felismerte kezdeti lemaradását, és a minség iránti küzdelem élharcosává vált - ezt az elnyét a mai napig is rzi nemcsak a szabványosítás, hanem a megvalósítás területén is. 1987 májusában, hosszú kidolgozási id után megjelenhetett a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 9000 minségbiztosítási sorozata, amely forradalmasította a vállalatok minségre való törekvéseit. Az Egyesült Államok egy harmadik utat követett. A tengerentúli vállalatoknál az integrált megközelítési módszeren alapuló teljes/átfogó minségközpontú menedzsment (TQM)terjedt el. A TQM egy olyan, különböz menedzsment- és minségbiztosítási eszközöket felhasználó, módszertannal támogatott menedzsment filozófia, amely célul tzi ki a vevi igények minél magasabb szinten való kielégítését, mint a vállalat hosszú távú sikerének és rentabilitásának a kulcsát.
A minségügyi rendszerek fejldése
A minségügyi rendszerek fejldése
TQM Teljes kör minségirányítási rendszer A TQM az angol Total Quality Management névbl képzett rövidítés, aminek magyar megfelelje a Teljes kör minségirányítás elnevezés. A TQM egy felülrl építkez, a minség megvalósításában a vezeti elkötelezettség elsdlegességét hangsúlyozó, a szervezet összes résztvevjének együttmködésén alapuló minségirányítási rendszer, amely a termék minségét és a vevk igényeinek kielégítését helyezi a középpontba, emellett a cég eredményességét, a szervezet tagjainak és a társadalom hasznát is célkitzésként kezeli. A TQM filozófia szerint a minségnek messze túl kell lépnie a termékminségen, st a minségrendszereken: a gondolkodás, a környezet, az életmód-életvitel, a társadalmi, gazdasági kultúra egészét át kell fognia.
Egy jól mköd, TQM szerint felépített Teljes Minségirányítási Rendszer elsegíti: a vevi igények kielégítését és a vevk elégedettségének elérését, az elállított termék folyamatos minségfejlesztését a termék tervezésétl a folyamatok felügyeletéig, a szervezet hatékony mködését, az erforrások kihasználását, maximalizálását, a cég gazdaságos, hatékony és eredményes mködését, a szervezet tagjainak és a társadalom hasznának érvényesülését.
A TQM elv körfolyamata BEAVATKOZNI - folyamatot dokumentálni és szabványosítani - eredményeket ellenõrizni - szükséges további javításokat értékelni TERVEZNI - a folyamatok javítási lehetõségét felismerni - célokat kitûzni - folyamatokat megvizsgálni és az eltérések lehetséges okait felderíteni - a célok elérésének mód-ját meghatározni ELLENÕRIZNI - adatokat ellenõrizni - jelenlegi és tervezett e- redményeket összehasonlítani - javított folyamatokat elbírálni VÉGREHAJTANI - kiképzés és begyakorlás - javító módszereket kiválasztani adatokat gyûjteni
A vállalatok számára az önkéntes tanúsítási rendszerek adnak lehetséget rendszeres és dokumentált szabályozásra. Az ISO 9001 minség-biztosítási rendszer jó szolgálatot tett az élelmi láncban tevékenyked vállalkozásoknál az ún. harmadik fél általi tanúsításra
A minségirányítási rendszerekkel szemben támasztott követelményeket az ISO 9001:2000 (magyar megfelelje MSZ EN ISO 9001:2009) szabvány rögzíti. Ez a szabvány egy olyan szervezet követelményeit írja le, amely képes a vevk igényeinek kielégítésére és felkészült e képességek független küls fél által végzett értékelésére. A szabvány jellemzi: - nem kötelez érvény, minden alkalmazó önként vállalja e szabvány követelményeinek teljesítését, - a követelményeket általánosan fogalmazza meg és a felhasználóra bízza a teljesítés részleteinek kialakítását. E tulajdonsága miatt nem csak a termel és szolgáltató szervezetekre alkalmazható, - piac által vezérelt szabvány, amely a vev és a szállító közötti kapcsolatot a vev szemszögébl szabályozza. Milyen elnyök várhatók az ISO 9000 szabványsorozat követelményrendszerének megvalósításától? - versenyelny a piacon, - szabályozottabb termelés, szolgáltatás, - jobb, pontosabb vezeti információk, - hatékonyabb irányítás és munkavégzés, - javul a bels mködés hatékonysága, szervezettsége, - csökkennek az üzemeltetési költségek, - ösztönz hatást gyakorol a beszállítói körre, - kialakul a folyamatos fejldés igénye.
Az átdolgozott és ma érvényes ISO 9000:2009 (!) szabványsorozat szemléletében legfontosabb elemei: Az ISO 9000 szabványsorozat elírásai nem a termék meghatározott tulajdonságait határozzák meg, hanem a szervezet mködésének egészét átszöv minségirányítás elveit. Vevközpontúság A szervezetek veviktl függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövbeli vevi szükségleteket, teljesíteniük kell a vevk követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevk elvárásait. Vezetés A vezetk megteremtik a szervezet céljainak és igazgatásának egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan bels környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében.
A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és az teljes mérték bevonásuk teszi lehetvé képességeik kihasználását a szervezet javára. Folyamatszemlélet megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erforrásokat folyamatként irányítják. Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefügg folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. Folyamatos fejlesztés A szervezet teljes mködésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak. Kölcsönösen elnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen elnyös kapcsolatuk fokozza mindkettejük értékteremt képességét.
A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) a cég vezetése és a társadalom között épít ki kapcsolatot az ISO 14000 szabványsorozat hazai alkalmazásával: Környezetkímél technológiák, a környezetbarát érdekek és környezetközpontú vállalatirányítás. A KIR a környezeti tényezkkel, hatásokkal foglalkozik.
Az ISO 14000 szabványsorozat a környezetvédelemre irányítja a figyelmet annak érdekében, hogy tisztább, biztonságosabb, egészségesebb világban élhessünk. A szabványsorozat lehetvé teszi, hogy a szervezetek környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységüket egy nemzetközileg elfogadott követelményrendszer szerint végezzék. Az a tény, hogy a globális piacon csak egy tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkez gazdálkodó szervezet lehet versenyképes, a környezettudatos etikai megfontolásoknál is nyomósabb érvnek bizonyulhat.
Az ISO 14000 szabványsorozat MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek (ISO 14001:2004) MSZ ISO 14004:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segít módszerek általános irányelvei MSZ ISO 14015:2003 Környezetközpontú irányítás. Helyszínek és szervezetek környezeti értékelése (HSZKÉ) MSZ EN ISO 14031:2001 Környezetközpontú irányítás. A környezeti teljesítmény értékelése. Útmutató (ISO 14031:1999) MSZ EN ISO 14040:1998 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek (ISO 14040:1997) MSZ EN ISO 14041:2001 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés (ISO 14041:1998) MSZ EN ISO 14042:2001 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Az életciklus alatti hatások értékelése (ISO 14042:2000) MSZ EN ISO 14043:2001 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Az életciklus értelmezés (ISO 14043:2000) MSZ ISO 14050:2003 Környezetközpontú irányítás. Szótár MSZ EN ISO 19011:2003 Útmutató minségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához (ISO 19011:2002)
A Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei A laboratórium akkreditálása MSZ EN ISO/IEC 17025 : 2005
A. Helyes Laboratóriumi Gyakorlat (Good Laboratory Practice, GLP ) (i) Gyógyszerek és növényvéd szerek vizsgálatát végz laboratóriumokban kötelez (ii) A rendszer gyökerei: USA, (Food and Drug Administration) 1978 (iii) Magyarországon: 31/1999. (VIII. 6:) EüM-FVM együttes rendelet (iv) Felügyelet: Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) B. Laboratórium akkreditálása vizsgáló és kalibráló laboratóriumok minségügyi rendszerének hivatalos elismerése MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány alapján az ISO/IEC Guide 24, az ISO/IEC Guide 25 és a ISO/IEC Guide 58 elírásaink figyelembevételével. felügyelet: Nemzeti Akkreditálási Testület (NAT)
Az élelmiszer (és takarmány) biztonsági rendszerek kialakítására és tanúsítására készült az ISO 22000 szabvány, mely a veszélyforrások belépését az üzemben folyó termelés folyamatában vizsgálja. Az ISO 22000-es szabvány alapján deklarálható, hogy a közremködk a termföldtl az asztalig (catering) képesek-e az élelmiszer jognak valamint a különféle elírásoknak megfelel, ugyanakkor biztonságos terméket elállítani és forgalmazni. A szabvány ötvözi az élelmiszerbiztonság és a minségirányítás egyéb követelményeit.
ISO 9000 irányítási rendszer mködése
Az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer mködése Kapcsolattartás A szabályozási rendszer tervezése és fenntartása Irányítás Törvényhozás A szabályozási rendszer tervezése Tudomány és tapasztalatok Beszállítók és szerzd felek A szabályozási rendszer érvényesítése A szabályozási rendszer igazolása A szabályozási rendszer fejlesztése Vevi elégedettség Vásárlói követelmények A szabályozási rendszer felügyelete Rendelések A szabályozási rendszer mködése Gyártás Biztonságos végtermék
A leggyakrabban alkalmazott, vagy elvárt rendszerek: ISO 22000:2005 - Élelmiszerbiztonsági irányítási Rendszer, ötvözi az élelmiszerbiztonság és a minségirányítás követelményeit, alkalmazója tanúsított beszállítói rendszerrel biztosíthatja piaci pozícióját. EUREPGAP - A Jó Mezgazdasági Gyakorlat kialakított követelmény rendszere, melynek alkalmazója a kiskereskedk felé garantálni tudja, hogy a kertészeti termékei megfelelnek az élelmiszerbiztonságra és a kell elvigyázatosságra vonatkozó elírásoknak. HACCP -Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok - A törvényi elírásoknak megfelel élelmiszerbiztonsági / higiéniai rendszer, melynek alkalmazója mködtetésével ( HACCP ) biztosíthatja vevi számára az élelmiszerek egészségügyi alkalmasságát. (Nem szabvány, nem tanusítható) IFS, EFSIS, BRC - Az élelmiszerbiztonság követelményeit elíró 178/2002/EC. rendeletnek és a partnerek által megkövetelt beszállítói igényeknek való megfelelésre alkalmas. Tanúsítható, de nem nemzetközi szabvány
Egy példa a mezgazdaságból - mi is az az EUREPGAP? Az EurepGap egy általános minségbiztosítási rendszer, amely a Jó Mezgazdasági Gyakorlaton alapul. Kiterjed a frissen fogyasztható, illetve a feldolgozatlan mezgazdasági termékek elállításának szabályozására, ezen területek nezetközi tanúsítására, regisztrálásra alkalmas termék szabvány. Elve: A termel gazdaságban az elérhet legjobb technológiák alkalmazása és a fenntartható mezgazdaság követelményeinek megfelel élelmiszer elállítás támogatása. Hosszú távon az a mezgazdasági termelés tartható fenn, amelynek célja a megfelel mennyiség, magas minség termék elállítása, a természeti erforrások optimális felhasználása, a helyi adottságoknak megfelel legjobb technológiáknak a hagyományos gazdálkodási eljárásokkal történ együttes alkalmazása, a termel gazdák életkörülményeinek javítása.
Az ISO 22000 szabvány várható következményei MINSÉG PIRAMIS AZ ÉLELMISZERIPARBAN a mezgazdaságban és az élelmiszertermelésben
Vége ennek a résznek is Következik: Laborakkreditáció, ISO 17025 irányítási követelmények