EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/1026/2008 Ügyintéző:.dr. Gregor Katalin Az Egyenlő Bánásmód Hatóság X Ügyvédi Iroda által képviselt KA kérelmére a PR ügyvéd által képviselt ITD Hungary Zrt. eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta: A Hatóság megállapítja, hogy az ITD Hungary Zrt. Kérelmezővel szemben anyasága, valamint egyéb helyzete (vezetői besorolású munkakör) miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy Kérelmezőt, amikor GYES melletti munkába állásra jelentkezett, nem a korábbi vagy ahhoz hasonló munkakörben kívánta foglalkoztatni, (vezetői besorolásnak minősülő munkakör), hanem középvezetői besorolásnak minősülő munkakört ajánlott fel számára lényegesen alacsonyabb személyi alapbérrel, mint amelyben a gyermekei megszületését megelőzően részesült, és helyére határozatlan idejű szerződéssel új munkatársat nevezett ki. A Hatóság elrendeli a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a jogsértő állapot megszüntetését, és az eljárás alá vontat 1.500.000.-Ft bírság, azaz egymillió ötszázezer forint bírság megfizetésében marasztalja, amelyet a Határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára kell megfizetni. A Hatóság elrendeli jelen határozat jogerőre emelkedését követően a határozat nyilvános közzétételét 30 napra a www.egyenlobanasmod.hu c. honlapján az általa készített anonimizált formában. A Hatóság az eljárás alá vontnak megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Az eljárás során költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett de a Hatóságnál benyújtott keresettel. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy az ügyben a bíróság háromtagú tanácsban járjon el. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségüknek nem tesz eleget határidőben, késedelmi pótlékot kell fizetnie, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. I n d o k o l á s KA (továbbiakban Kérelmező) az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz írt kérelmében előadta, hogy 1994. július 18-a óta áll munkaviszonyban az ITD Hungary Zrt. jogelődjével, 2004.
október 18-án született első, majd 2006. május 26-án második gyermeke. Kérelmező gyermekei születését megelőzően vezető állásban volt az eljárás alá vont jogelődjénél, az ITDH Kht.-nál, munkaszerződése is ennek a munkakörnek a betöltéséről szólt. 2007. március 8-án Kérelmező tájékoztatta munkáltatóját, hogy 2007. március 26-ával ismét szeretne munkába állni. Az eljárás alá vont 2007. március 23-i válaszlevelében tájékoztatta Kérelmezőt, hogy az addig felhalmozott szabadságát 2007. március 26-tól kiadja, azonban munkába állását és munkabérét illetően nem adott részére semmilyen felvilágosítást. Kérelmező és munkáltatója között ezt követően több levélváltás is történt, melyet Kérelmező csatolt az eljárás irataihoz. Az eljárás alá vont 2007. június 26-án jelezte először Kérelmezőnek, hogy meg kívánja vele beszélni munkába állításának feltételeit, Kérelmező és az eljárás alá vont között több személyes egyeztetés volt különböző időpontokban, melyekről emlékeztető feljegyzés készült. Ezek ugyancsak az eljárás irataihoz kerültek becsatolásra. 2007. július 20-án végül arról tájékoztatta az eljárás alá vont vezetője Kérelmezőt, hogy az általa korábban betöltött vezetői munkakör megszűnt, ezért belső ellenőri munkát ajánlott fel számára, mondván, hogy ezt a munkát otthon is lehet végezni. Kérelmező a felajánlott belső ellenőri munkakört nem fogadta el, és jogi képviselője útján felszólította a munkáltatót, hogy amennyiben nem tudja munkával ellátni, állásidőre járó juttatásban részesítse. 2007. augusztus 28-án az eljárás alá vont értesítette Kérelmezőt, mely szerint átirányítja belső ellenőri munkára, és személyi alapbérét korábban betöltött munkakörében kapott alapbérénél jóval alacsonyabb mértékben állapítja meg. Kérelmező 2007. szeptember 3-án személyesen megjelent az eljárás alá vontnál, ahol a távollévő vezérigazgatót helyettesítő gazdasági és kontrolling igazgató átadta részére új munkaköri leírását azzal, hogy írja alá. Kérelmező ennek nem tett eleget, és jogi képviselője javaslatára kérte emlékeztető felvételét a megbeszélésen elhangzottakról, valamint álláspontjának kifejtéséről. A jegyzőkönyv másolatban csatolásra került jelen közigazgatási eljárás irataihoz. 2007. szeptember 6-án kelt levelében az eljárás alá vont vezetője Kérelmezőt írásban felhívta arra, hogy vegye fel a munkát, megismételte, hogy belső ellenőrként kívánja alkalmazni 600.000.-Ft havi alapbérért. Kérelmező a Hatósághoz írt beadványában sérelmezte, hogy az eljárás alá vont valószínűleg két kisgyermeke miatt nem kívánta alkalmazni korábbi munkakörében, és a helyettesítésére korábban kinevezett BK helyett határozatlan időre kinevezték P Cs-t a GI élére. Kérelmező előadta még, hogy az eljárás alá vont jogelődje 2008. január 1-el Zrt.-vé átalakult, az átalakult szervezetben továbbra is létezik az a munkakör, melyet korábban betöltött. Kérelmező arról is tájékoztatta a Hatóságot, hogy az eljárás alá vont törvénysértő magatartásával szemben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Középmagyarországi Munkaügyi Felügyelőségénél is panaszt tett, a Felügyelőség panaszát megalapozottnak találta, és kötelezte az eljárás alá vont céget, hogy Kérelmező részére fizesse ki a Munka Törvénykönyvének 151. -a szerinti állásidőre járó munkabért, továbbá figyelemfelhívással élt az Mt. 134. (1) bekezdésében foglalt szabálytalanságok miatt is. Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont jogorvoslattal élt, a II. fokon eljáró Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2008. május 7-én meghozott 3487-2/2008-5010/W határozatában helybenhagyta az elsőfokon eljárt hatóság határozatát.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az ügyben tárgyalást tartott, melyre idézte az eljárás alá vont vezetőjét, és értesítette Kérelmezőt személyes meghallgatás céljából. Az eljárás alá vont vezetője a tárgyaláson nem jelent meg, helyette jogi képviselője nyilatkozott. Kérelmező a tárgyaláson másolatban csatolta az eljárás irataihoz a beadványaiban részletezett iratokat, kérte továbbá a Hatóságot, hogy kötelezze az eljárás alá vontat a hatályos esélyegyenlőségi tervének becsatolására. Nyilatkozott arra nézve, hogy ügyében Munkaügyi Bíróság eljárását nem kérte, az OMMF pedig az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában nem folytatott le vizsgálatot. Kérelmező jogi képviselője hangsúlyozta, hogy Kérelmező korábbi havi alapbére, melynek alátámasztására csatolta a munkáltató erről szóló igazolását, 775.000.-Ft volt, ehhez képest az eljárás alá vont részéről felajánlott belső ellenőri munkakörre ennél jóval kevesebb, 600.000.- Ft-os munkabér került volna megállapításra, ha Kérelmező elfogadja a munkát. Álláspontja szerint az eljárás alá vont jogsértő magatartását alátámasztja az ITD Hungary Zrt. honlapja is, amelyből kiderül, hogy PCs már 2005. augusztusában mint véglegesített igazgató dolgozott az eljárás alá vont jogelődjénél, és amikor Kérelmező gyes igénybe vétele mellett ismét munkába kívánt állni, számára belső ellenőri munkakört ajánlottak fel, amely tartalmában nem volt azonos, de hasonló sem az általa korábban betöltött munkakörrel. Kérelmező a tárgyaláson csatolta az eljárás alá vont 2008. áprilisi honlapját, amelyen PCs g. igazgatóként van feltüntetve, míg a 2008. júniusi honlapon már gazdasági és kontrolling igazgatóként. Hivatkozott arra, hogy a honlapon megjelenő szervezeti ábra tanúsága szerint 8 vezető állású munkavállalója van a cégnek, azonban a munkára jelentkezésekor azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs üres vezetői állás. Az eljárás alá vont jogi képviselője előadta, hogy korábban a belső ellenőri munkakör nem létezett a cégnél, ez új munkakör lett volna, és ha Kérelmező elfogadja, az állás már be lenne töltve. Álláspontja szerint a Kérelmező szempontjából a vitatott időszak 2007 ősze. Ezzel Kérelmező jogi képviselője nem értett egyet, hiszen Kérelmező már 2007 tavaszán jelentkezett munkára, tehát az, hogy a munkáltató 2008. január 1-el átalakult, és kht.-ból Zrt. lett, egy hosszabb folyamat volt. Amennyiben az eljárás alá vont valóban szerette volna foglalkoztatni Kérelmezőt korábbi munkakörében, akkor nem úgy tájékoztatja, hogy megszűnt a munkaköre, hanem kereste volna a megoldást hasonló munkakörben történő foglalkoztatásra, mint amelyben gyermekei megszületése előtt is dolgozott. Kérelmező a tárgyaláson sérelmezte, hogy bár tudott a munkáltató átalakulásáról, erről azonban sem a HR osztály, sem a munkáltató vezetője részére semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott. A tárgyaláson a Hatóság tanúként hallgatta meg PCs-t, aki elmondta, hogy 2005. augusztus 1- től dolgozik az eljárás alá vontnál g.k. igazgatóként, munkaszerződése is erre a munkakörre szól. Arra, hogy miért szerepel az eljárás alá vont 2008. áprilisi honlapján gazdasági igazgatóként, majd 2 hónap múlva gazdasági és kontrolling igazgatóként megjelölve, tanú előadta, hogy valószínűleg a kommunikációs terület hibájából lett így feltüntetve. Előadta továbbá, hogy önálló gazdasági igazgató nincs az eljárás alá vontnál, és 2005. augusztusban került létrehozásra a kontrolling terület, ugyanis a korábbi monitoring területek feladata kibővült. Tanú tájékoztatta a Hatóságot, hogy mely területek tartoznak jelenleg hozzá, így a pénzügy számvitel, a kontrolling és az üzemeltetés. 2006 év elején került hozzá a HR terület, egészen
2007 harmadik negyedév végéig. 2006 elején, vagy 2005 év végén a jogi tevékenység is a felügyelete alá került, de 2007 elejétől kikerült a státuszból, ugyanis jelenleg kiszervezett jogász dolgozik a cégnél. 2007 harmadik névben az utaztatás is kikerült a tevékenységi körükből, tehát figyelemmel a fentiekre, a 2005-ös évhez képest bővülés történt a cégnél, amely idővel megszűnt, és jelenleg ugyanazon területek (kivéve az utaztatást) tartoznak tanúhoz, mint amikor gazdasági vezetőként az eljárás alá vont jogelődjéhez került. Tanú 2005 augusztusában határozatlan idejű munkaszerződéssel lett foglalkoztatva, ugyanis korábban azzal keresték meg az eljárás alá vont jogelődjétől, hogy szeretne-e ott dolgozni. Tanú elmondta, hogy Kérelmezőt személyesen ismeri, ugyanis egy alkalommal, amikor az eljárás alá vont vezetője külföldön volt, ő tárgyalt Kérelmezővel. Tanú beszámolt arról, hogy amikor a céghez került, a belső ellenőri munkakör nem volt betöltve, azt követően még hosszabb ideig üres maradt, emiatt a felügyelő bizottság is felhívta a figyelmüket ennek a pozíciónak a szükségességére. Amikor Kérelmező jelezte azon szándékát, hogy GYES mellett visszamenne dolgozni, rá gondoltak a munkakör betöltésénél, hiszen nemcsak a szakértelme volt meg a feladatra, de helyismerettel is rendelkezett. Tanú elmondta, hogy jelenleg sincs betöltve a belső ellenőri állás. Miután Kérelmező közölte, hogy ezt a munkakört nem fogadja el, hirdetést adtak fel, és fejvadász céget bíztak meg azzal, hogy keressen alkalmas jelöltet a státuszra. Az eljárás alá vont felügyeletét ellátó minisztérium 2008. 09. 30-ig adott határidőt a belső ellenőri pozíció betöltésére. Tanú nyilatkozott arról, hogy az eljárás alá vont 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság, és 2008. január 1-től zártkörű részvénytársasági formában működik, korábban közhasznú társaság volt. Az eljárás alá vont a Hatóság felhívására csatolta a jogelődje által 2006. december 1-jén elfogadott, és 2008. november 30-ig hatályos esélyegyenlőségi tervet, amely még a kht.-ra készült, és az átalakulást követően aktualizálásra nem került. Csatolta továbbá az OMMF, mint II. fokú hatóság jogerős határozatát, a belső ellenőri álláshelyre kiírt hirdetést, a megjelentetés igazolását. Az eljárás alá vont a Hatóság felhívására megküldte azt a táblázatot, mely a 2005-2008. I. féléves időszak vonatkozásában tartalmaz kimutatást gyermekgondozásra távozott dolgozókról, arról, hogy hányan és mely időpontban mentek el gyermekgondozásra, milyen személyi alapbérrel, milyen státuszból, és ehhez képest milyen pozícióba, milyen alapbérrel és mely időpontban kerültek ismét aktív állományba. A kimutatásból megállapítható, hogy a gyermekgondozást igénybe vevő dolgozók közül a 2007-ben és 2008-ban ismét munkába állók visszatérésüket követően kivétel nélkül magasabb személyi alapbérrel lettek foglalkoztatva, valamennyien Kérelmezőnél alacsonyabb beosztású munkavállalók voltak, összevetve munkakörüket az eljárás alá vont szervezeti ábráján feltüntetett munkakörökkel. A Kérelmező, az eljárás alá vont képviselője és a tanú által előadottakból, valamint a becsatolt iratokból a Hatóság az alábbiakat állapította meg: Kérelmező 1994. július 18-án kötött határozatlan idejű munkaszerződést az eljárás alá vont jogelődjével, 1998. december 1-jén nevezték ki gazdasági igazgatónak, és ekkor módosították munkaköri leírását is. Személyi alapbére 2004. január 1-i hatállyal 775.000.-Ft-ban került megállapításra. Kérelmező két gyermekének születését követően, 2007. március 26-án írásban tájékoztatta az eljárás alá vont vezetőjét, hogy ismét munkába szeretne állni, R-K BV nevű gyermeke jogán gyermekgondozási segély igénybe vétele mellett. Az eljárás alá vont vezetője 2007. március 19-én arról tájékoztatta Kérelmezőt, hogy 2004., 2005. és 2006. évekre járó, még ki nem vett 68 nap szabadságát részére 2007.március 26-i kezdő nappal kiadja, azonban Kérelmező többszöri írásbeli kérésére sem válaszolt arra, hogy milyen munkakörben, mennyi munkabérért, és mikortól kívánja foglalkoztatni.
Az eljárás alá vont 2007. április 5-én írásban közölte Kérelmezővel, hogy a g. igazgatói munkakör a szervezetnél megszűnt, és felszólította arra, hogy munkába állásával kapcsolatos elképzeléseiről nyilatkozzon. Személyi alapbérét ekkor sem közölték Kérelmezővel, mondván, hogy annak megállapítása folyamatban van. Az eljárás alá vont ezt követően többször felhívta Kérelmezőt arra, hogy jelölje meg, mely területen kíván munkát végezni, majd pedig ígéretet tett munkaköri leírásának elkészítésére. Az eljárás alá vont a 2007. június 20-án Kérelmezővel történt személyes megbeszélésen a belső ellenőri munkakört vagy az outsourcing tevékenység felügyeletére kialakított munkakört ajánlotta fel, azonban Kérelmezőt személyi alapbéréről ekkor sem tájékoztatta. Az eljárás alá vont végül 2007. augusztus 22-én kelt levelében tájékoztatja először Kérelmezőt arról, hogy személyi alapbérét 600.000.-Ft-ban állapítja meg, és felszólítja, hogy 2007 szeptember 3-án álljon munkába. Kérelmező és az eljárás alá vont vezetője között ezt követően több levélváltás történt, melynek lényege, hogy Kérelmező sem a számára végül felajánlott belső ellenőri munkakört, sem a 600.000.-Ft-ban megállapított személyi alapbért nem fogadja el, továbbra is korábbi munkakörében és legalább a korábbival azonos munkabérrel kéri foglalkoztatását. Kérelmező a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont továbbra sem foglalkoztatja, és ügyében semmilyen előrelépés nem történt, annak ellenére, hogy az OMMF jogerős határozattal megállapította, hogy a munkáltató megsértette az Mt. 151. (4) bekezdésének rendelkezéseit, és a szabálytalanságok megszüntetését rendelte el. A Felügyelet határozatában megjegyezte, hogy a munkáltató a munkavállaló személyi alapbérét egyoldalúan kívánta módosítani, amely összeg kevesebb a munkaszerződésben biztosított személyi alapbéréhez képest. A Felügyelőség határozatából megállapítható, hogy eljárása során az egyenlő bánásmód követelményét nem vizsgálta, így Kérelmező alappal fordult a Hatósághoz, kérve eljárását. Kérelmezőnek a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 21. b) pontja alapján lehetősége van arra, hogy gyermekgondozási segély igénylése mellett a gyermek egyéves kora után akár teljes munkaidőben is kereső tevékenységet folytasson. A Kérelmező legkisebb gyermeke 2007. május 26-án töltötte be első életévét, tehát Kérelmező élhetett a jogszabály adta lehetőséggel. Az OMMF II. fokon jogerős határozatából megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont 2007. szeptemberétől Kérelmező részére nem fizetett munkabért, illetve állásidőre járó bért, és megsértette a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat is. Kérelmező a Hatóság által megtartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy továbbra sem foglalkoztatja az eljárás alá vont, és egyetlen megkeresésére sem válaszol már, jelenleg otthon van, és nem végez a cégnél semmilyen munkát. A Hatóság az eljárás alá vont védekezését, mely szerint Kérelmező munkaköre időközben megszűnt és az eljárás alá vontnál a korábbi gazdasági igazgató helyett gazdasági és kontrolling igazgatói munkakör létezik, nem fogadta el. Az eljárás alá vontnak lehetősége lett volna Kérelmező távollétében helyettest alkalmazni, határozott idejű munkaszerződéssel mindarra az időszakra, amely alatt Kérelmező nem végez munkát, azaz gyed-en, gyes-en, szülési szabadságon van. A tanúként meghallgatott gazdasági és kontrolling igazgató feladatai pedig elmondása szerint sem tartalmaznak lényegesen mást, mint amely feladatokat Kérelmező is ellátott. Tanú
megerősítette, hogy Kérelmező gyes-re történő távozását követően Balla Katalin 2005. augusztus 1-ig helyettes gazdasági igazgató volt, ezt követően történt tanú kinevezése határozatlan időre gazdasági kontrolling igazgatói pozícióra. Az eljárás alá vont által becsatolt kimutatásból megállapítható volt, hogy a Kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő, tehát szülési szabadságon, gyesen tartózkodó munkatársak az ismételt munkába állásukat követően kivétel nélkül magasabb személyi alapbérrel kerültek foglalkoztatásra, és túlnyomó többségük (12 főből 9 fő) korábbival azonos munkakörében. A Kérelmező által vitatott 2007-2008-as időszak adataiból megállapítható, hogy valamennyi visszatérő dolgozó Kérelmezőénél alacsonyabb munkakörben volt foglalkoztatva, tehát Kérelmezőt nemcsak anyasága miatt, hanem egyéb helyzete, tulajdonsága, azaz vezetői munkakörének lényegét tekintve is hátrányos megkülönböztetés érte. Az, hogy az eljárás alá vont ez utóbbi miatt is diszkriminálta Kérelmezőt, a Hatóság álláspontja szerint kétséget kizáró módon megállapítható az eljárás alá vont vezetője által Kérelmezőhöz 2007. augusztus 22-én írt leveléből, melyben az eljárás alá vont vezérigazgatója megjegyzi, hogy munkabére esetében az Mt. vonatkozó rendelkezéseit vettem alapul, a jelenlegi munkaszerződésben szereplő munkakör megváltoztatása ellenére, ami Társaságunknál bérfeszültséget eredményezne. A munkakörrel kapcsolatban a vezérigazgató maga is elismeri a 2007. szeptember 6-án Kérelmezőhöz írt levelében, hogy az középvezetői besorolású munkakörnek felel meg. Összevetve Kérelmező korábbi, gazdasági igazgatói munkakörre készült munkaköri leírását a belső ellenőri munkakörre készült leírással, megállapítható, hogy mind felelősségét, mind szakmai presztízsét, mind az ellátandó feladatok jellegét, a beosztottak számát, a felügyelt terület nagyságát illetően lényeges különbség van a két munkaköri leírás között, melyet tükröz a munkakörre megállapított alapbér is. Az eljárás alá vont felet terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 22. -a azonban a fenti kimentési lehetőséget tovább szűkíti akkor, amikor a törvény III. fejezetében szabályozott foglalkoztatás körében történt a hátrányos megkülönböztetés. Ebben az esetben ugyanis csak a munka jellege, vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított hátrányos megkülönböztetés esetén nem állapítható meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Hatóság megállapította, hogy a kérelem alapos. Tárgyi ügyben kérelmező védett tulajdonságként anyaságára hivatkozott. Az Ebktv. 19. (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy őt hátrány érte. Kérelmező a közötte és az eljárás alá vont között folytatott levélváltásokkal megfelelően valószínűsítette az őt ért hátrányt, azt, hogy személyi alapbérét 175.000.-Ft-tal alacsonyabban kívánta az eljárás alá vont meghatározni, a korábban ellátott vezető munkakör helyett középvezetői pozíciót ajánlott fel a számára, hónapok teltek el a Kérelmező munkára történő jelentkezése, valamint az eljárás alá vont első érdemi reagálása között. Az OMMF eljárása során megállapította, hogy Kérelmező 2007 szeptembere óta munkabérben egyáltalán nem részesül. Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy időközben szervezeti átalakulás történt és a gazdasági igazgató munkaköre megszűnt.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/73/EK irányelve, amely a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelvet módosította, utal arra, mely szerint az Európai Unió Bírósága elismerte a nők munkához való jogának védelmét, különösen azt a jogukat, hogy ugyanabba vagy olyan hasonló munkakörbe térjenek vissza, ahol a munkafeltételek nem kevésbé kedvezőek, valamint azt, hogy a munkafeltételekben bekövetkezett minden olyan javulásban, amelyre távollétük alatt jogosultak lettek volna, nekik is részük legyen. Az irányelv értelmében, ha egy nőt terhességgel, vagy szülési szabadsággal kapcsolatban a 92/85/EGK irányelv értelmében- kevésbé kedvező bánásmódban részesítenek, az ennek az irányelvnek az értelmében hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 21. a) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való feltételben, az alkalmazási feltételekben. A Hatóság álláspontja szerint fenti magatartásával az eljárás alá vont Kérelmezővel szemben anyasága miatt, továbbá egyéb helyzete, azaz korábban betöltött vezető munkakörének ellátásával kapcsolatban is megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, így a kérelemnek helyt adott. Az eljárás alá vont szervezettel szemben alkalmazott szankcióval a Hatóság célja az volt, hogy az a jogsértéssel arányban álljon, Kérelmező számára alkalmas legyen megfelelő elégtétel nyújtására, továbbá az eljárás alá vont jövőbeni magatartására is kihatással legyen, nemcsak Kérelmező, de minden olyan női munkavállaló tekintetében, akik a szülési szabadság lejártát követően, illetve gyes alatt ismét szeretnének visszatérni munkahelyükre. A Hatóság a szankció megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy hasonló ügyben korábban már született elmarasztaló döntése, amit a keresettel történő megtámadását követően a Fővárosi Bíróság megalapozottnak tartott, és így jogerőre emelkedett, és amelyről a nyilvánosságot a média valamint a Hatóság honlapján közzétett esettanulmány útján tájékoztatta. Fentiek alapján a Hatóság az Ebktv. 16. a) b) és d) pontjában meghatározott szankciókat rendelte alkalmazni. A Hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a Ket., valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet szabályai vonatkoznak. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bíróság előtti felülvizsgálatát az Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja. Amennyiben a fél a keresetlevélben kéri, a Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el az Ebktv. 17. (4) alapján. Budapest, 2008. augusztus Dr. Demeter Judit elnök A Határozat 2009. október 12-én a Fővárosi Bíróság 8.K.33870/2008. számú ítéletének kihirdetésével jogerős és végrehajtható