Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. január

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. január JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A jogszabályváltozások közül az alábbiak emelhetők ki: 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tárolólétesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről. Megjelent: MK 2016/1. (I. 5.) - Hatályos: 2016. 02. 05. Hatálya kiterjed a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött, - a) az üzemanyagtöltés céljára létesített 1 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú tárolótartályra, valamint 1 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló üzemanyagtöltő állomás létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére, és - b) az 5 m3 vagy annál nagyobb, névleges térfogatú tárolótartályra, valamint 5 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló tároló-létesítmény létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére. Nem tartoznak a hatálya alá: - a) a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tárolólétesítmények, - b) a közlekedési hatóság felügyelete alá tartozó, vasúti töltő és lefejtő berendezések, - c) az atomenergia-felügyeleti hatóság felügyelete alá tartozó veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályai és tároló-létesítményei, - d) technológiai célú tartályok. Ahol e rendelet szabvány alkalmazását írja elő, azon a szabvánnyal egyenértékű műszaki biztonsági színvonalat teljesítő más műszaki megoldást is érteni kell. A jogszabály 1. melléklete a Műszaki Biztonsági Szabályzat, amely az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a tárolótartályok, tároló-létesítmények tervezésének, létesítésének, áthelyezésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének (felhagyásának) műszaki biztonsági feltételeit, valamint az időszakos és rendkívüli ellenőrzések műszaki biztonsági előfeltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye naprakész állapotban. - Hatályát veszti: 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól. 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről. Megjelent: MK 2016/1. (I. 5.) - Hatályos: 2016. 02. 05. A nyomástartó berendezés besorolása a hatósági eljárások szempontjából (1. melléklet) a korábbiakhoz képest megváltozott. A Műszaki Biztonsági Szabályzat (2. melléklet) az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezések létesítésének, áthelyezésének, üzembe helyezésének, üzembe vételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit, illetve az időszakos és soron kívüli ellenőrzések műszaki biztonsági előfeltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye. A rendelet lehetővé teszi a piaci igényekhez való gyors igazodást és biztosítja a felelősségi kőrök egyértelmű meghatározását a fogyasztói műszaki biztonság szintjének növelése érdekében. Lehetőséget ad többek között a PB-gáziparnak a gázellátó rendszerek saját hatáskörben történő telepítésére, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok saját vagy független szervezetekkel történő elvégeztetésére és megfelelő körülmények biztosítása mellett a motorikus PB-gáz (autógáz) fogyasztói igényekhez igazodó kiszolgálására. Az új szabályozásnak köszönhetően csökkenhetnek a gázközlekedésre rakodó költségek mind a töltőinfrastruktúra kialakítása, mind pedig a járművek kötelező vizsgáztatása terén, így vonzóbbá válhat a hazai autósok számára a sűrített földgázzal (CNG) történő közlekedés.

Hatályát veszti: 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről. 26/2006. (V. 5.) GKM rendelet az autógáz töltőállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól. 30/2006. (VI. 1.) GKM rendelet az autógáztartályok időszakos ellenőrzéséről. 2 2/2016. (I. 15.) EMMI rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatályba lépésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/6. (I. 15.) - Hatályos: 2016. 01. 16. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet jelentős része hatályon kívül helyezésre került, a jogszabálynak csak az Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálatra és a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátására vonatkozó alcímei maradtak hatályban. A rendelet emellett hatályon kívül helyezte a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről szóló 30/2001. (X. 3.) EüM rendeletet. A dereguláció az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépésére tekintettel vált szükségessé. Emlékeztetőül: a 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 2016. január 1-től az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatáskörébe telepíti az ionizáló sugárzások elleni védekezés (sugárvédelem) hatósági feladatait (lásd még az időközben hatályát vesztett 207/2015. (VII. 23.) Korm. rendeletet a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról), beleértve a kötelezően mérendő sugárzási adatok meghatározását és gyűjtését, továbbá a személyi sugárvédelmi kötelezettség megállapítását és a személyi dózisok nyilvántartását. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelme az EMMI feladat- és hatásköre maradt. Módosul: 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről. 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről. Hatályát veszti: 30/2001. (X. 3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről Emlékeztető: 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról. Megjelent: MK 2015/167. (XI. 6.) - Hatályos: 2016. 02. 04. A Legionella baktérium vizsgálata 2016. februárjától lesz kötelező többek között azon egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok, közfürdők tulajdonosai számára, ahol aeroszol-előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét vagy hidroterápiás kezelőt. A legionella egy nagyon széles körben előforduló baktérium, veszélyt azonban csak abban az esetben jelent, ha a legionellát tartalmazó vizet apró cseppek formájában belélegezzük: ilyenkor súlyos betegség is kialakulhat. A fenti létesítményekre konkrét vizsgálati gyakoriságot ír elő a rendelet, továbbá meghatározza azokat a határértékeket, amelyek meghaladása esetén különböző beavatkozásokat kell tenniük az üzemeltetőknek. A legionella fertőzési kockázata alapvetően közegészségügyi kérdés, ugyanakkor foglalkozásegészségügyi is, mivel a jelzett létesítményekben munkavállalók is dolgoznak / dolgozhatnak. A kockázatbecslési dokumentáció elérhetőségét a munkavállalók részére a létesítményben biztosítani kell.

3 A szóbanforgó létesítményekben az elvégzendő feladatok gyakorlati végrehajtásához az OKK (Országos Közegészségügyi Központ) módszertani útmutatót ad ki, amelyet a honlapján minden év január 15-éig frissítve tesz közzé. - Lásd még a Tájékoztatás a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015 EMMI rendeletről c. anyagot az ÁNTSZ honlapján. A fertőzési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését a rendelet hatálybalépésekor működő létesítményekben a hatálybalépést követő egy éven belül, a rendelet hatálybalépése után használatba vett létesítményeknél a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell elvégezni. A nedves hűtőtornyok bejelentését további rendelkezések szabályozzák. A fertőzési kockázatot jelentő létesítményeket, közegeket a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal ellenőrzi. (Az OKK jelenlegi elérhetőségei az ÁNTSZ honlapján az Elérhetőségek, e-mail címek menüpontban az ÁNTSZ Országos intézetek szekcióból tölthetők le: 1097 Budapest Albert Flórián út 2-6. - 1437 Budapest, Pf.: 777/1 06(1)476-1100; fax: 06(1)215-0148) - okk@okk.antsz.hu) 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglakozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról. 2015. decembere után a jogszabály 2016. február 15-től ismét módosul: a tűzvédelmi bírság tételeket tartalmazó 1. melléklet jelentősen változik. Figyelemfelhívások: A munkavédelmi hatóság hírei Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályánal tájékoztatása a Munkavédelmi Bizottság 2015. december 16-i plenáris üléséről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.01.04-én. Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2015. december 16-i plenáris üléséről - letöltés. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott jelentés a nemzetgazdaság 2014. évi munkavédelmi helyzetéről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.01.06-án. Jelentés a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről 2014. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása a hideg munkakörnyezetben végzett munkák veszélyeivel kapcsolatban. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.01.15-én. A téli időjárás beköszöntével és a fagyos napok gyakoribbá válásával fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés kedvezőtlen hatásai, illetve egészségi és biztonsági kockázatai is, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya felhívja a munkáltatók figyelmét a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. Szabadtéri munkahelyeken a munkavállaló szervezetére az időjárási viszonyok közvetlenül hatnak, azok hatását a klimatikus tényezők (léghőmérséklet, relatív páratartalom, légáramlási sebesség stb.), a ruházat hőszigetelése és a hőszabályozás határozza meg.

4 A hideg munkakörnyezetben végzett fizikai munka veszélyét elsősorban a szövetek lehűlése jelenti, illetve az ebből következő diszkomfort és hidegsérülés. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a kéz remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához. A hőegyensúly felborulása fokozatosan kimerüléshez vezethet: fáradtság, az ideg-izomműködés elégtelensége, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása következhet be. Ismert, hogy a tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a már megnyugodott légzőszervi- és szívérrendszeri megbetegedések is fellángolhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (pl. kéz-kar vibrációs szindróma, asztma). A fenti egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. sz. melléklete]. (A szabadtéri munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +4 C-ot nem éri el.) A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (pl. építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka, fakitermelés) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére: A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést. Hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (szélsőségesen hideg időjárási körülményeknél akár hosszabb időtartamban) pihenőidő beiktatása történjen. A pihenőidőt a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók. A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő szieszta kályhák", hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szénmonoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető! A hidegnek minősülő munkahelyeken meleg (+50 0C hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalók számára, a higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak stb.). A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé, közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jól-láthatóságot biztosító mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel. A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni a védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást (kommunikációt) korlátozó hatását is. Gondoskodni kell arról is, hogy az egyéni védőeszközök megfelelő higiénés állapotban legyenek. Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ez élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Az alkohol fogyasztásától tartózkodni kell! A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Havas időben az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre, a munkavállalókra eshetnek, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), amelyek további veszélyforrásokat jelenthetnek (elbotlás, elesés stb.). Mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély.

5 A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelésigénybevétel határozza meg. (A zárttéri munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +10 C-ot nem éri el.) Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22 0C, könnyű fizikai munka esetén 18-20 0C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 0C, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 0C munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben a zárttéri munkahelyen nem biztosítható a munka jellegének és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelésének megfelelő hőmérséklet és a munkahely hidegnek minősül, a munkáltatónak intézkedéseket hoznia a hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából (lásd fent). A huzamos tartózkodásra szolgáló hidegpadlós helyiségben, a tevékenység jellegének figyelembe vételével - a hideg diszkomfort és a reumás" panaszok megelőzése érdekében - megfelelő hőszigetelésről kell gondoskodni úgy, hogy az a munkavégzés biztonságát ne veszélyeztesse. A kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzathatás) kialakulásának megelőzését biztosítani kell. A hideg munkakörnyezettel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi előírásokat tartalmazó jogszabályok: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (33-34. ); a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet (7. ; 2. sz. melléklet); a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet; az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (4. sz. melléklet 7. és 18.3. a) pontjai); a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet. Nyomtatható formátum letöltése. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele Január 2016 OSHmail 163 Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele Megjelent: 2016.01.18. - https://osha.europa.eu/hu/highlights Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz. Részletek a hírlevélből: KIEMELT ESEMÉNYEK

6 Hollandia veszi át az Unió Tanácsának elnökségi tisztét 2016. január 1-jétől az Európai Unió Tanácsának elnökségi tisztét Hollandia veszi át Luxemburgtól. A szlovák és a máltai előtt a holland elnökség lesz az új elnökségi trió első szakasza. Három prioritása alapján a holland elnökség egy olyan Európai Uniót kíván kialakítani, amely: - a lényegre összpontosít, - az innováció révén növekedést és munkahelyeket teremt, és - a polgároknak és a civil szervezeteknek aktív szerepet szán a politikai döntéshozatalban. Tudjon meg többet a holland uniós elnökségről! Tudja meg, hogyan kívánja a holland elnökség mindezt megvalósítani, és hogy hogyan kapcsolódnak ezek a prioritások az Európai Tanács által 2014-ben elfogadott stratégiai menetrend prioritásaihoz! Tekintse meg a videót Biztonság és egészségvédelem az iskolában Napo tanári eszköztárával A Napo tanári eszköztára egy oktatási célú online eszköz, amelynek célja, hogy kisfilmek segítségével szórakoztató és fantáziadús módon ismertesse meg az általános iskolás gyermekekkel a munkahelyi egészségvédelem és biztonság témaköreit. Az oktatási csomag kiemeli a fő mondanivalót és a tanulási célokat, de tartalmaz kreatív tevékenységekre vonatkozó ötleteket és rugalmas óraterveket is, amelyek mindegyike könnyen beilleszthető az aktuális tantervbe. A programot az EU-OSHA a Napokonzorciummal közösen fejlesztette ki. Ismerkedjen meg Napóval, és tudjon meg többet Napo tanári eszköztáráról és arról, hogyan lehet Napo a tanórák egyik állandó szereplője! JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tárolólétesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről. Megjelent: MK 2016/1. (I. 5.) - Hatályos: 2016. 02. 05. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről. Megjelent: MK 2016/1. (I. 5.) - Hatályos: 2016. 02. 05. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 2/2016. (I. 7.) HM rendelet a NATO menetparancs alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 32/2007. (VIII. 15.) HM rendelet és a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól szóló 18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2016/2. (I. 7.) - Hatályos: 2016. 01. 08. A tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól szóló

7 18/2008. (VIII. 6.) HM rendeletet az újabb szakmai szabályoknak (pl. az új OTSZ-nek /54/2014. (XII. 5.) BM rendelet/), illetve a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelően aktualizálták. 2/2016. (I. 15.) EMMI rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet hatályba lépésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/6. (I. 15.) - Hatályos: 2016. 01. 16. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK Munkavédelem Építés, szerelés, anyagmozgatás, hegesztés, közlekedés MSZ ISO 9928-1:1994 Daruk. Daruvezetői kézikönyv. 1 rész: Általános követelmények (visszavonva) Tűzvédelem, katasztrófavédelem MSZ EN 54-25:2008 Tűzjelző berendezések. 25. rész: Rádiós kapcsolatot használó részegységek MSZ 1027:2016 Tűzoltómászóöv (az MSZE 1027:2009 Tűzoltómászóöv c. szabvány helyett) MSZ 1059:2016 A kézi tűzoltó sugárcsövek kiegészítő követelményei (az MSZE 1059:2009 A kézi tűzoltó sugárcsövek kiegészítő követelményei c. szabvány helyett) MSZ 1185:2016 Tűzoltó tömlők. Vízzáró lapos nyomótömlők és szerelt tömlők tűzoltó szivattyúkhoz és járművekhez (az MSZE 1185:2009 Tűzoltó tömlők. Vízzáró lapos nyomótömlők és szerelt tömlők tűzoltó szivattyúkhoz és járművekhez c. szabvány helyett) MSZ 9783:2016 Szén-dioxiddal oltó berendezés (az MSZE 9783:2009 Szén-dioxiddal oltó berendezés c. szabvány helyett) MSZ 15606:2016 A tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, illetve karbantartása (az MSZE 15606:2009 A tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, illetve karbantartása c. szabvány helyett) Tájékoztatás a 2016. januári és februári szabványváltozásokról 2016. január MSZ EN 54-25:2008 Tűzjelző berendezések. 25. rész: Rádiós kapcsolatot használó részegységek MSZ EN 60079-28:2016 Robbanóképes közegek. 28. rész: Optikai sugarat használó készülékek és átviteli rendszerek védelme MSZ ISO 3600:2011 Traktorok, mezőgazdasági és erdészeti gépek, motoros pázsit- és kertművelő eszközök. Használati utasítás. Tartalmi és alaki követelmények (visszavonva)

8 2016. február MSZ ISO 9928-1:1994 Daruk. Daruvezetői kézikönyv. 1 rész: Általános követelmények (visszavonva) MSZ 1025:2016 Műanyag tűzoltó kupakkapcsok (az MSZE 1025:2009 Műanyag tűzoltó kupakkapcsok c. szabvány helyett) MSZ 1027:2016 Tűzoltómászóöv (az MSZE 1027:2009 Tűzoltómászóöv c. szabvány helyett) MSZ 1059:2016 A kézi tűzoltó sugárcsövek kiegészítő követelményei (az MSZE 1059:2009 A kézi tűzoltó sugárcsövek kiegészítő követelményei c. szabvány helyett) MSZ 1092:2016 Tűzoltó kapcsok (az MSZE 1092:2009 Tűzoltó kapcsok c. szabvány helyett) MSZ 1185:2016 Tűzoltó tömlők. Vízzáró lapos nyomótömlők és szerelt tömlők tűzoltó szivattyúkhoz és járművekhez (az MSZE 1185:2009 Tűzoltó tömlők. Vízzáró lapos nyomótömlők és szerelt tömlők tűzoltó szivattyúkhoz és járművekhez c. szabvány helyett) MSZ 9783:2016 Szén-dioxiddal oltó berendezés (az MSZE 9783:2009 Szén-dioxiddal oltó berendezés c. szabvány helyett) MSZ 15606:2016 A tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, illetve karbantartása (az MSZE 15606:2009 A tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, illetve karbantartása c. szabvány helyett) MSZ EN 943-1:2016 Folyékony és szilárd aeroszolokat tartalmazó veszélyes szilárd, folyadék- és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat. 1. rész: 1. típusú (gázzáró) vegyszerek ellen védő öltözetek teljesítménykövetelményei (angol nyelvű, az MSZ EN 943-1:2005 Folyékony aeroszolokat és szilárd részecskéket tartalmazó folyadék- és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat. 1. rész: Szellőztetett és nem szellőztetett, "gázzáró" (1. típusú) és "nem gázzáró" (2. típusú), vegyszerek ellen védő öltözetek teljesítménykövetelményei c. szabvány helyett) MSZ EN 1459-2:2016 Terepjáró targonca. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 2. rész: Változtatható kinyúlású forgó felsővázas targoncák MSZ EN 1674:2016 Élelmiszeripari gépek. Tésztanyújtó gépek. Biztonsági és higiéniai követelmények MSZ EN 12331:2016 Élelmiszeripari gépek. Húsdarálók. Biztonsági és higiéniai követelmények MSZ EN 13015:2001+A1:2009 Felvonók és mozgólépcsők karbantartása. A karbantartási utasítások követelményei (a 2009-ben visszavont MSZ EN 13015:2002 Felvonók és mozgólépcsők karbantartása. A karbantartási utasítások követelményei c. szabvány pótlása) MSZ EN 13870:2016 Élelmiszeripari gépek. Vágó- és darabológépek. Biztonsági és higiéniai követelmények

9 MSZ EN 14388:2016 Közúti zajárnyékoló berendezések. Előírások (angol nyelvű, az MSZ EN 14388:2005 Közúti zajárnyékoló berendezések. Előírások c. szabvány helyett, amely azonban 2017.06.30-ig még hatályos) MSZ EN 16691:2016 Vízminőség. Egyes policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) meghatározása a teljes vízmintában. Szilárd fázisú extrakció (SPE) SPE-korongokkal, gázkromatográfiás tömegspektrometriával (GC-MS) MSZ EN 16693:2016 Vízminőség. A szerves klórtartalmú peszticidek (OCP) meghatározása a teljes vízmintában. Szilárd fázisú extrakció (SPE) SPE-korongokkal, gázkromatográfiás tömegspektrometriával (GC-MS) MSZ EN 16694:2016 Vízminőség. Egyes polibrómozott difenil-éterek (PBDE) meghatározása a teljes vízmintában. Szilárd fázisú extrakció (SPE) SPE-korongokkal, gázkromatográfiás tömegspektrometriával (GC-MS) MSZ EN 16695:2016 Vízminőség. Útmutató a fitoplankton-biomassza becslésére MSZ EN ISO 3925:2016 Nyitott radioaktív anyagok. Azonosítás és dokumentáció MSZ EN ISO 11611:2016 Hegesztéshez és rokon eljárásokhoz használatos védőruházat (angol nyelvű, az MSZ EN ISO 11611:2008 Hegesztéshez és rokon eljárásokhoz használatos védőruházat c. szabvány helyett) MSZ EN ISO 11612:2016 Védőruházat. Hő és láng ellen védő ruházat. Minimális teljesítménykövetelmények (angol nyelvű, az MSZ EN ISO 11612:2009 Védőruházat. Hő és láng ellen védő ruházat c. szabvány helyett) MSZ EN ISO 11665-1:2016 A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222. 1. rész: A radon és a rövid felezési idejű bomlástermékek eredete és az ehhez kapcsolódó mérési módszerek MSZ EN ISO 11665-2:2016 A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222. 2. rész: A rövid felezési idejű bomlástermékek átlagos potenciális alfa-energia-koncentrációjának meghatározása integrált mérési módszerrel MSZ EN ISO 11665-3:2016 A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222. 3. rész: A rövid felezési idejű bomlástermékek potenciális alfa-energia-koncentrációjának meghatározása időnkénti mérési módszerrel MSZ EN ISO 11665-5:2016 A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222. 5. rész: Az aktivitáskoncentráció meghatározása folyamatos mérési módszerrel MSZ EN ISO 11665-6:2016 A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222. 6. rész: Az aktivitáskoncentráció meghatározása időnkénti mérési módszerrel MSZ EN ISO 11665-7:2016 A környezeti radioaktivitás mérése. Levegő: radon-222. 7. rész: A felszíni exhalációs tényező becslésének akkumulációs módszere MSZ EN ISO 14116:2016 Védőruházat. Láng elleni védelem. Korlátozott lángterjedésű anyagok, anyag-összeállítások és ruházat

10 MSZ EN ISO/IEC 17021-1:2016 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 1. rész: Követelmények (az MSZ EN ISO/IEC 17021:2011 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények c. szabvány helyett) MSZ EN ISO 17621:2016 Munkahelyi levegő. Rövid idejű vizsgálócsöves mérési rendszerek. Követelmények és vizsgálati módszerek (angol nyelvű, az MSZ EN 1231:1999 Munkahelyi levegő. Rövid idejű vizsgálócsöves mérési rendszerek. Követelmények és vizsgálati módszerek c. szabvány helyett) MSZE 13020:2016 Készelemes fém munkaállványok létesítésének, használatának és bontásának követelményei.