EURÓPAI PARLAMENT 2004 Petíciós Bizottság 2009 28.02.2007 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Az Allan Berry, brit állampolgár által a Skót Társaság a Lazac és a Lazacpisztráng Védelméért (SSPSS) nevében benyújtott, 518/2002. számú petíció a FIFG által finanszírozott haltenyészeti projektek brit hatóságok általi környezetvédelmi hatásvizsgálatairól 1. A petíció összefoglalása A petíció benyújtója aggályát fejezi ki a brit és a skót kormánynak a tengeri ketreces haltenyészet részrehajló és helytelen megközelítésével kapcsolatosan, mivel nem vonják környezeti hatásvizsgálat alá a tengeri ketreces haltenyészetekben alkalmazott szennyező anyagokat. Ez azonban az egyik alapfeltétele a halászati orientációs pénzügyi eszköz (FIFG/IFOP) szerinti közösségi finanszírozásnak, amelynek az Egyesült Királyság is kedvezményezettje. Az Egyesült Királyság víztörvényének 1989. évi hatálybalépése ellenére a haltenyésztés továbbra is szennyezést kelt. Az élősködőket és vegyi anyagokat tartalmazó biológiai és vegyi szennyezés azzal jár, hogy tengeri tetűlárvák jelennek meg, amelyek elpusztítják a nyugati part menti vizekben élő vad lazacpisztrángot és lazacot. Jelentések szerint az 1980-as évek eleje óta alkalmazzák a tri-butyl-tin biocidet. A kagylótenyésztésben használt termékek szintén biotoxinokkal (PSP, ASP és DSP) fertőzöttek, míg a fekáliás coliform (E. coli) vízi jelenléte szintén aggodalomra ad okot. 2. Elfogadhatóság Elfogadhatónak nyilvánitva: 2002. december 9. Felkérik a Bizottságot, hogy az eljárási szabályzat 192. cikkének (4) bekezdése szerint nyújtson tájékoztatást. 3. A Bizottságtól 2003. május 16-án kapott válasz. A petíció benyújtójának állítása szerint bizonyíthatóan nem készült hiteles környezeti CM\656996.doc PE 331.884REV IV
hatásvizsgálat. Bizonyítékot azonban nem terjesztett elő. A lazactenyésztés az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv 1 II. mellékletének 1. pontján belül a g) alpont szerint meghatározott osztályba tartozik. Ez azt jelenti, hogy a tagállamnak kell meghatároznia azon szempontokat és/vagy küszöbértékeket, amelyek alapján környezeti hatásvizsgálatot köteles végezni. Ezt az irányelvet 1997-ben a 97/11/EK tanácsi irányelv 2 módosította, de úgy tűnik, hogy a petíció benyújtója által említett állítólagos jogsértés az 1990-es évek közepén kiadott haltenyésztési engedélyekkel kapcsolatos. Ahhoz, hogy a Bizottság megfelelően kivizsgálhassa ezen állításokat, a petíció benyújtójának részletekkel kell szolgálnia az új lazacfarmok kérvényezésének időpontjairól és helyszíneiről, illetve az egyes esetekben követett eljárásokról, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati előírásokra. 2. A környezet védelmével és a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatban: a jelenlegi Közösségi program a Skót Felföldért és szigetekért kinyilvánítja, hogy a strukturális alapok közös finanszírozását élvező valamennyi projekt meg fog felelni a 85/337/EGK irányelv 97/11/EGK irányelv általi módosításában előírtaknak. Ezen megfontolás eredményképpen vagy meg kell állapítani, hogy nem keletkezett jelentős negatív környezeti hatás, vagy be kell mutatni a vélhetőleg kedvezőtlen hatásokat, illetve az enyhítő intézkedéseket. Továbbá a projekthez tervezési engedélyt kell szerezni, még mielőtt sor kerül a FIFG (halászati orientációs pénzügyi eszköz) általi finanszírozás kérvényezésére. A projekteknek jóváhagyást is kell nyerniük a FIFG általi segítségnyújtás kérvényezése előtt. Az előző Közösségi program a Skót Felföldért és szigetekért (1994-99.) kinyilvánította: A részben a strukturális alapok és részben a FIFG által finanszírozott intézkedéseket úgy kell végrehajtani, hogy figyelembe vegyék a fenntartható fejlődés alapelveit és céljait az 1993. február 1-jei tanácsi állásfoglalásban 3 foglalt, a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos közösségi programpolitika és cselekvési terv alapján. Emellett a közösségi környezeti jogszabályoknak is meg kell felelniük. A FIFG-szabályozás 2000-től kezdődően előírja az intenzív haltenyésztési projektek elindítását kérvényezők számára, hogy a 85/337/EGK irányelv 97/11/EK irányelvvel módosított változatának IV. mellékletében foglalt információt közösségi támogatásra irányuló kérvényükkel együtt továbbítsák a felügyeleti szervnek. 3. Azon állítólagos állításokkal kapcsolatosan, amelyek szerint a lazactenyészetek valószínűleg szennyezik a kagylóállományt, a Bizottságnak további tájékoztatásra van szüksége. További részletek szükségesek az állítólag szennyező haltelepek helyszínéről, illetve a mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről szóló 79/923/EGK tanácsi irányelv 4 értelmében a közeli és érintett kagylótelepek vizeinek szennyezettségéről. 4. A petíció benyújtója felveti, hogy az 1980-as évek óta tri-butyl-tin (TBT) szennyezésgátlót használnak a ketrecek dróthálóin. Az 1970-es évekre a tengerjáró hajók többségének TBT festékkel volt bevonva a törzse. Az óntartalmú összetevők káros hatása 1 HL L 175, 1985/07/05, 40. o. 2 HL L 073, 1997. 3.14., 5.o. 3 HL C 138, 1993.5.17. 4 HL L 281, 1979/11/10, 47.o. PE 331.884REV IV 2/9 CM\656996.doc
az 1980-as évek végén vált fokozatosan ismertté. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az óntartalmú készítmények, különösen a szennyezésgátló szerként használt TBT, ártalmas hatásokkal jár, és komolyan veszélyezteti az ökológiailag és gazdaságilag fontos tengeri organizmusokat. A Közösség 1989 decemberében határozott arról, hogy területén betiltja a biocidként használt óntartalmú készítmények forgalmazását. Ezzel megelőzte alkalmazásukat a legfeljebb 25 m teljes hosszúságú hajótesteken, valamint egyéb hal- és kagylótenyésztésre használt eszközökön és berendezéseken (89/677/EGK tanácsi irányelv, HL L 398/23, 1989/12/30). A határozatnak való megfelelést az elfogadás napjától számított 18 hónapon belül biztosítani kellett. Ezután az IMO ajánlás és a közösségi jogszabályok tovább szabályozták a TBT használatát. A Bizottság elismerte, hogy a TBT fennmaradt a környezetben. 5. A Bizottság Élelmiszerek Tudományos Bizottsága jelenleg elemzi az óntartalmú vegyületek, többek között a TBT kockázatait. A tagállamok adatokat gyűjtenek az élelmiszerek, különösen a halászati termékek óntartalmának szintjéről. Ha az eredmények elfogadhatatlanul magas szintet mutatnak, intézkedéseket kell tenni (pl. korlátozások). 6. A Bizottság előtt ismeretes a Skót Környezetvédelmi Ügynökség 2000. szeptemberi 40. sz. előírása a lazac ketreces tenyésztésének skóciai szabályozásáról és kiterjesztéséről (www.sepa.org.uk/policies/index.htm). Az előírás hivatalos intézkedéseket is meghatároz arra az esetre, ha valamely haltenyészet üzemeltetője olyan készítményeket alkalmaz, amelyek meghaladják az említett, a maximális biomassza vagy a vényköteles gyógyszerek felhasználásának elfogadott határértékeit, illetve a tengeri tetű vagy egyéb patogén fertőzések miatt nem kaptak engedélyt. A Bizottság ismeri továbbá a SEPA közelmúltbeli tanulmányát a veszélyes algavirágzásról (HAB). Ez azt a megállapítást tartalmazza, hogy a haltenyészetekből származó tápanyagok kevéssé befolyásolják a veszélyes algavirágzások mennyiségét és növekedési ütemét, és ez néhány tápanyaggal dúsított tengeröböl kivételével nem ad okot aggodalomra. 7. A tagállamoknak a 96/23/EK tanácsi irányelv értelmében jelentést kell tenniük az állati eredetű többek között az akvakultúrás élelmiszerekben található maradványok vizsgálati eredményeiről. Ezen kívül a Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Irodája meg fogja vizsgálni az élőállatokban és állati eredetű termékekben található maradványok mértékének korlátozását. Ezzel azt kívánja biztosítani, hogy csak a közösségi jogszabályok szerint elfogadott állatgyógyászati szereket használjanak fel 4. A 2004. június 18-án kapott szóbeli tájékoztatás írásbeli megerősítése 2004. január 22-i ülésén a Petíciós Bizottság két pontban kért további tájékoztatást a Bizottságtól. Az első arra vonatkozott, hogy a Bizottság mennyire kísérte figyelemmel a skót lazactenyésztés fejlődését (pl. hányszor tett látogatást skót lazacgazdaságokban). Másodsorban referenciát kértek az OSPAR bizottság megállapításairól. E kérdésekre az alábbi válaszok érkeztek. 1. A Bizottságnak széles körű ismeretei vannak az iparágról, de az egyes projekteket nem CM\656996.doc 3/9 PE 331.884REV IV
ismeri mélyrehatóan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy módszere az el a kezekkel. Inkább annak tulajdonítható, hogy a strukturális alap kiadásainak ellenőrzése programszinten történik. A projektszintű részletes ellenőrzés a tagállami igazgatási hatóságok feladata. A Bizottság 2003. május 16-i közleménye (lásd 2. pont) szerint a 2000-2006. programidőszakra vonatkozó halászati orientációs pénzügyi eszköz előírja, hogy az intenzív haltenyésztési projektek elindítását kérvényezők a 85/337/EGK irányelv 97/11/EK irányelvvel módosított változatának IV. mellékletében foglalt információt a közösségi támogatásra irányuló kérvényükkel együtt továbbítsák a felügyeleti szervnek. Ezen feltételeket a felföldekről és szigetekről szóló egységes programdokumentum 9.6.12. rész, 232. oldala tartalmazza (lásd I. melléklet). A Bizottság közleményének 2. pontja szintén olyan eljárást ír le, amely az 1994-1999. programidőszakban volt érvényben. Ezen követelményeket a felföldekről és szigetekről szóló 1994-99-es egységes programdokumentum 3. rész, 149. oldala tartalmazza (lásd II. melléklet). A kérvényezőknek meg kell felelniük továbbá a közösségi környezeti jogszabályoknak is. Az 1994-et megelőző időszakban az érintett tagállamok hatóságainak környezeti engedélyt kellett kiadniuk minden projektre, mielőtt a Bizottság szolgálatai elvégezték az értékelést. Ezzel biztosították, hogy a projekt tiszteletben tartja a hatályos környezetvédelmi jogszabályokat. A Bizottság képviselőjének a január 22-i ülésen elhangzott állításai szerint a Bizottság (Halászati Főigazgatóság) ismeri a skót lazacipart, és számos alkalommal ellátogatott gyártási helyszínekre. A tisztánlátás kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy ezek a látogatások nem voltak részei a környezeti megfelelést ellenőrző hivatalos folyamatnak 2. A Bizottság készséggel rendelkezésre bocsátja az OSPAR Bizottság 2003. december 8-11. között tartott londoni ülésén kért referenciát. Az ülésről készült teljes jelentés a nyilvánosság számára hozzáférhető a referenciában feltüntetett weboldalon. A Bizottság szolgálatai február-márciusban folytatják a petíció benyújtója és a Don Staniford által beadott nagy mennyiségű anyag vizsgálatát. A Környezetvédelmi Főigazgatóság hamarosan saját kezdeményezésű vizsgálatot indít a környezeti hatásvizsgálatnak a lazactenyésztésben elért eredményeiről. A Bizottság készséggel bocsátja rendelkezésre a Petíciós Bizottság 1995. évi Akvakultúra és környezet az Európai Közösségben című kiadványának egy példányát. Mellékletek 1 5. A Bizottságtól 2005. október 20-án kapott újabb válasz A Bizottság legutóbbi, 2004. szeptember 30-i szóbeli tájékoztatása óta a Bizottság ismét egyeztetett az Egyesült Királyság hatóságaival, hogy megvitassa a petíciót, és különösen 1 Kérésre a mellékletek a titkárságon megtekinthetőek. PE 331.884REV IV 4/9 CM\656996.doc
annak megfelelését az egyes köz- és magánprojektek a környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv 97/11/EK számú módosításának (EIA irányelv). Ezen az ülésen a Bizottság számos kérdés tisztázását kérte, többek között a skóciai kagylótenyészetek engedélyezésének részletezését: a kiadott engedélyek száma az EIA irányelv hatálya alatt mind az 1997. évi módosítás előtt, mind azután. További tájékoztatást kért arról, hogy az engedélymegújítási kérelmek elősegítik-e az EIA irányelvnek való megfelelést, illetve válaszokat kért a petíció benyújtójának azon állításaira, amelyek szerint a környezeti nyilatkozatokhoz való hozzáférést nem könnyítik meg a nyilvánosság számára. Az EK hatóságai elégséges feleletet adtak az ülésen. A későbbiekben ezt kiegészítették többek között a skót hatóságok által a kagylótenyészetek számára készített, az évek során a különböző illetékes skót hatóságok által engedélyezett haltenyészeti projektek környezeti nyilatkozatainak tizenkét példányának tervezetével: a Koronabirtokok, az Orkney-szigetek Tanácsa és a Shetland-szigetek Tanácsa. Ezen környezeti nyilatkozatokat ezt követően megküldték a Bizottság megbízott szaktanácsadóinak, akik az EIA irányelvnek való megfelelésben segédkeznek. Mivel a szaktanácsadók végleges jelentése még nem érkezett meg, és a Bizottságnak valószínűleg újra meg kell keresnie az EK hatóságait, hogy megtárgyalja az eredményt, a Bizottság vizsgálatának következő kezdeti eredményeiről lehet beszámolni. A kagylótenyésztést Skóciában a Koronabirtok, a Shetland-szigeteki és Orkney-szigeteki Tanács, valamint a Skót Környezetvédelmi Hivatal (SEPA) szabályozza. A Koronabirtok törvényes tulajdonosa az EK körüli tengerfenéknek és a partszegély mintegy a felének. A Koronabirtok a tengerfenék egyes területeit bérbe adja haltenyésztési célokra. Ebben az esetben a SEPA szabályozza telepenként a hulladékkezelési engedélyeket. A telep működtetéséhez a kagylótenyészet üzemeltetőjének meg kell szereznie mind a Koronabirtok engedélyét (vagy ennek megfelelőjét az Orkney- vagy Shetland-szigeteki Tanácstól), mind a SEPA hulladékkezelési engedélyét. A hivatalos fejlesztési hozzájárulás, amely az EIA irányelvnek való megfelelést segíti elő, a Koronabirtok a halgazdaságok esetében az Orkney- vagy Shetland-szigeteki Tanács által kiadott hozzájárulás. Az EK hatóságai által rendelkezésre bocsátott információ alapján úgy tűnik, hogy az EIA irányelv módosítását megelőző időszakból nem maradt fenn olyan farmprojekt, amelyre kiadtak hivatalos környezeti engedélyt, eltekintve a Koronabirtok által engedélyezett három projekttől. Az EIA irányelv módosításának hatálybalépése után azonban fokozatosan javult a helyzet. Továbbá úgy tűnik, hogy lehetőség nyílik a jelenleg működő, 1997 előtt engedélyezett projektek ismételt meglátogatására, mivel az EK hatóságai jelezték, hogy a jelenleg érvényes engedélyek megújítása elő fogja segíteni az EIA irányelvnek való megfelelést. Tekintettel a petíció benyújtójának azon állításaira, amelyek szerint számos esetben nehézségbe ütközött hozzáférnie a környezeti nyilatkozatokhoz, a Bizottságot arról tájékoztatták, hogy a Koronabirtok által kiadott engedélyezési célú környezeti nyilatkozatok megtekinthetőek az edinburgh-i irodában, illetve a javasolt fejlesztés közelében található postahivatalban. A környezeti nyilatkozatok példányai a fénymásolás árának költségén CM\656996.doc 5/9 PE 331.884REV IV
megvásárolhatóak. Ez az összeg általában kb. 50 font. A Shetland-szigeteken javasolt projektek esetében a környezeti nyilatkozat egy példánya szintén hozzáférhető a javasolt fejlesztés helyszínéhez legközelebb eső postahivatalban, illetve a Shetland-szigeteki Tanács Halászati és Tengeri Erőforrások Hivatalában. Hasonlóképpen az Orkney-szigetek esetében a környezeti nyilatkozat egy példánya egy közeli postahivatalban és az Orkney-szigetek Tanácsának központi irodájában hozzáférhető. Egyes panaszok szerint a környezeti nyilatkozatokat nem a megfelelő postahivatalban függesztették ki, illetve azok az nem voltak hozzáférhetőek előre jelzett időszakban. Néhány panasz érkezett továbbá az Orkney-szigeteken javasolt fejlesztés kiadványának árára vonatkozóan. Az EK hatóságai jelezték, hogy míg a nyilvánosság képviselői megvásárolhatják a környezeti nyilatkozatok másolati példányait, ők maguk általában nem készíthetnek fénymásolatot azokról. Véleményük szerint a szellemi tulajdonjog és ezáltal az egyes környezeti nyilatkozatok végső ellenőrzése a mindenkori fejlesztőt illeti meg. Úgy tűnik továbbá, hogy a környezeti nyilatkozathoz való hozzáférést egy alkalommal korlátozták a konzultációs időszak lezárása után. A Bizottság továbbra is egyeztetni kíván az EK hatóságokkal ezen válasz néhány aspektusáról. A Bizottság az ülésen felvetette a petíció benyújtójának azon aggályait is, hogy mindazon személyek részére, akik Skócia távoli részein élnek (különösen az Orkney- és Shetland-szigetek projektjei esetében), nehéz a környezeti nyilatkozathoz való hozzáférés. Az EK hatóságai ezt elvben elfogadták, bár felhívták a figyelmet olyan példákra, amelyekben a környezeti nyilatkozatokat elküldték a távoli érdekelt felek számára. Az EK hatóságai tájékoztatták a Bizottságot új politikájukról is, amely az EIA irányelvért felelős hatóságokat ösztönzi a tervezési kérelmek és az őket kísérő környezeti tanulmányok interneten való rendelkezésre bocsátására. A távoli területeken javasolt fejlesztések esetében ez mindenképpen további hozzáférési pontot jelentene a nem helyben lakó érdekelt felek számára. Az EK hatóságai arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a skóciai haltenyésztéssel kapcsolatos különböző aggályok eredményeképpen széleskörű párbeszéd kezdődött az érintettekkel, amely jelenleg is zajlik. A kagylótenyészetek ellenőrzésének ismételt vizsgálata az EIA irányelv alkalmazási módjának ismételt megfontolását is eredményezte. A skót hatóságok javasolják, hogy az iparág szabályozása tartozzon a földterületek felhasználásának szabályozásához. Erről tájékoztató ügyiratot hoztak nyilvánosságra. Az EK hatóságokkal tartott következő ülésén a Bizottság további részleteket szándékozik kérni ezekről a fejlesztésekről. Miután a Bizottság végleges példányt kapott a tizenkét környezeti nyilatkozatnak a szaktanácsadók által értékelt elemzéséből, és lehetősége nyílt az eredmények és a fenti kérdések tisztázására az EK hatóságokkal, további közlemény készül a bizottság számára. 6. A Bizottságtól 2006. május 12-én kapott újabb válasz A Bizottság legutóbbi, 2005. október 20-i közleménye óta a Bizottság megkapta szakértőitől 1 1 A skót lazacfarmokra vonatkozó környezeti nyilatkozatok értékelése 2005. augusztus 3.3/2005/1. WS PE 331.884REV IV 6/9 CM\656996.doc
a végleges jelentést, amelyben vázolják a lazacfarmokra vonatkozó skót politikát és a skóciai lazacfarmok vonatkozásában a 97/11/EK irányelvvel 1 módosított, az egyes köz- és magánprojektek a környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv szerint készített tizenkét környezeti nyilatkozat minőségét (az EIA-irányelv). A jelentés egy példányát megküldték az Egyesült Királyság hatóságainak tanulmányozásra, és ezt csatolták e közleményhez. A jelentés az Egyesült Királyság által már rendelkezésre bocsátott információknak megfelelően megállapítja, hogy az EIA-irányelvet végrehajtó egyesült királyságbeli jogszabály 1999. évi módosítását megelőzően nemigen végeztek környezeti hatásfelmérést. Az 1999 előtt engedélyezett legtöbb skót lazacfarmon ezért az EIA-irányelv szerint nem történt semmiféle felmérés. A skót hatóságokkal folytatott előzetes tárgyalások során a Bizottságot úgy tájékoztatták, hogy ezeken a régebbi területeken az engedélyezés rendszeres felülvizsgálatára sor kerül majd, illetve hogy az EIA-irányelv szerinti felmérés elvégzésének szükségességét e felülvizsgálati szakaszban mérlegelik. A Bizottság véleménye szerint ez lehetőséget biztosítana arra, hogy az 1999 előtti tévedéseket helyreigazítsák. Újabb információk szerint azonban az a szándék, hogy teljesen átalakítsák a skóciai lazacfarmok ellenőrzését, és azokat a területrendezési ellenőrzés hatálya alá vonják. A területrendezési rendszer szerint kiadott fejlesztési engedélyeket általában később már nem lehet felülvizsgálni. Jelenleg az szorul tisztázásra, hogy a már meglévő lazacfarmok esetében úgy tekintik, hogy megvan az engedély vagy pedig először mérlegelik, hogy az egyes érintett lazacfarmok esetében kell-e értékelést folytatni az EIA-irányelv szerint. A Bizottság tisztázást kért ez ügyben egy 2005. októberi komplex ülésen, de a skót hatóságok ezen sajnos nem tudtak részt venni. Azonban tájékoztatták a Bizottságot, hogy az ügy tárgyalása jelenleg folyik, és az alkalmazandó új politikáról a végleges döntés még várat magára. A Bizottság ismét írt az Egyesült Királyság hatóságainak, hogy a kérdés tisztázására kérje őket a döntés meghozatalakor. A Bizottság tájékoztatja a Petíciós Bizottságot e további tárgyalások eredményéről. Melléklet 7. A Bizottságtól 2007. február 28-án kapott újabb válasz Legutóbbi közleménye óta a Bizottságnak újabb információk kerültek birtokába a Skóciában javasolt, arra irányuló jogszabálymódosításokról, hogy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvvel összhangban 2 a potenciális környezetre gyakorolt hatások vizsgálatának Atkins 1 HL L 73., 1997.3.14., 5. o. 2 A 97/11/EK irányelvvel (HL L 73, 1997.3.14., 5 15. o.), valamint a 2003/35/EK irányelvvel (HL L 156, 2003.06.25., 17 25. o.) módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175, 1985.7.5., 40 48. o.) CM\656996.doc 7/9 PE 331.884REV IV
biztosítása érdekében a területrendezési ellenőrzést minden tengeri halgazdaságra kiterjesszék. A skót kormány mint az Egyesült Királyság illetékes hatósága úgy határozott, hogy minden olyan meglévő gazdaságot, amelyet még nem vizsgáltak meg a környezeti hatásvizsgálat tengeri haltenyésztésre vonatkozó követelményeiről szóló, 1999. évi egyesült királyságbeli rendeletek alapján, azt az új jogszabálytervezet értelmében vizsgálatnak kell alávetni. A cél ez esetben amint arra az egyesült királyságbeli hatóságok is rámutattak a tengeri halgazdaságoknak a jelenlegi működési engedélyük lejárati ideje szerinti vizsgálata annak érdekében, hogy a hosszabb ideje működő gazdaságok előbb kerülhessenek sorra. Az egyesült királyságbeli hatóságok arról tájékoztattak, hogy a meglévő tengeri halgazdságokra vonatkozóan KHV-eljárást előíró jogszabálytervezet megvitatása jelenleg folyik a skót parlamentben. Az egyesült királyságbeli hatóságok célja a jogszabály 2007. április 1-i hatályba léptetése, hogy ily módon lehetővé váljon a meglévő tengeri halgazdaságok felülvizsgálata; mindazonáltal már jelezték, hogy várható a tervezett határidő eltolódása. A Bizottság tájékoztatni fogja a Petíciós Bizottságot a jogszabálytervezet elfogadásával, valamint az elvégzett felülvizsgálatokkal kapcsolatos további fejleményekről. PE 331.884REV IV 8/9 CM\656996.doc
CM\656996.doc 9/9 PE 331.884REV IV