Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter BESZÁMOLÓ A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL AZ ORSZÁGGYŰLÉS EMBERI JOGI, KISEBBSÉGI, CIVIL ÉS VALLÁSÜGYI BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE 2010. június
Tartalomjegyzék Előszó I. Az NCA testületi tagok 2009. évi megválasztása és az elektori gyűlések lebonyolítása II. Az NCA működését befolyásoló jogi környezet 2009 ben II.1. A 2003. évi L. törvény módosításai, a módosítások hatása a 2009. évi szabályozás környezetére II.2. Az NCA jogi környezetét 2009. év során alakító miniszteri rendeletek III. Az NCA 2009. évi pénzügyi keretei és támogatási elvei III.1. A költségvetési forrás és az NCA Tanács forrásmegosztása III.2. Az NCA Tanács támogatási elvei IV. A 2009. évi pályázatok IV.1. Jellemző adatok IV.2. A szakmai kollégiumok tevékenysége IV.3. A működési kollégiumok tevékenysége 3. oldal 4. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 11. oldal 11. oldal 13. oldal 15. oldal 15. oldal 19. oldal 23. oldal V. A kezelő szerv tevékenysége, a pályázati folyamat lebonyolítása 28. oldal V.1. A 2009. évi pályázati kiírások 28. oldal V.2. A 2008. évi beszámolók ellenőrzése 31. oldal V.3. Helyszíni ellenőrzések 33. oldal VI. Tapasztalatok összegzése, a problémák megoldásának lehetséges irányai Mellékletek Függelék 34. oldal 36. oldal 46. oldal 2
Előszó A Bizottság számára a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (továbbiakban: NCAtv.) 9/A. (4) bekezdése alapján az Alapprogram 2009. évi tevékenységéről számot adó miniszteri beszámoló az ötödik pályázati ciklusát lezáró és a harmadik elektori választást követően megújult összetételű testületeinek tevékenységét, és a civil kapcsolatokért felelős miniszter által felügyelt költségvetési fejezeti kezelésű előirányzatával történő gazdálkodást a pályázati folyamaton keresztül mutatja be. A miniszter beszámolója az Alapprogram Kollégiumi testületeinek, kezelő szervének, valamint Tanácsának beszámolójára, azok szakmai összegzésére építve, a támogatási rendszer működésének főbb jellemzőiről idősoros összefüggéseket is értékelő áttekintéssel kíván számot adni. A testületek és a kezelő szerv 2009. évi beszámolóinak tartalmát a korábbi beszámolási szempontrendszer tartalmi elemeit kiegészítve, jogszabály formájában már a Nemzeti Civil Alapprogram működését érintő egyes kérdésekről szóló 29/2009. (XII. 11.) számú SZMM rendelet 2. 4. rendelkezései írják elő. A testületek és a kezelő szerv éves működéséről szóló egységes szerkezetű beszámolás megalkotásának deklarált jogalkotói célja az volt, hogy a beszámolók a jövőben olyan egészet alkossanak, amelyek adataiban is egymásra épülő, mérhető és összehasonlítható rendszert alkotva, átlátható módon biztosítják a hazai források tekintetében legnagyobb pályázati támogatási rendszer nyomon követhetőségét az NCA szereplői és civil szféra számára is. A nyomon követhetőség mellett a nyilvánosság biztosítása érdekében az Alapprogram hivatalos honlapján hiteles információk közzétételére vonatkozó szabályozás is helyet kapott a normában. Ennek megfelelően a hivatalos, www.nca.hu honlapon a jelen beszámoló alapjául is szolgáló valamennyi beszámoló és testületi döntés közzétételre került. A testületek újjáalakulása 2009 ben szükségszerűen indukált lépéseket az Alapprogram monitoring rendszerének kiépítésére és az NCA pályázati támogatási indikátorainak kialakítására vonatkozó, korábban megkezdett stratégiaalkotási folyamatok mentén történő továbbvitelére. Az Alapprogram forrásainak megosztására, a konkrét pályázati támogatási összegekről történő döntéshozatalra autonómiája keretében jogosult döntően a civil szervezetek által közvetlenül választott tagokból létrejött testületek, a kezelő szerv és az NCA fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkezni jogosult minisztérium együttműködését leginkább a konszenzusra való törekvés jellemezte. Ebben az együttműködésben elért eredményekről ad számot a 2009 évi miniszter beszámoló. 3
I. Az NCA testületi tagok 2009. évi megválasztása és az elektori gyűlések lebonyolítása A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Kormányrendelet (továbbiakban: NCAr.) vonatkozó rendelkezései értelmében az Alapprogram civil delegált testületi tagjait a civil jelöltállítási rendszerbe érvényesen bejelentkezett civil szervezetek által jelölt, azok képviseletére mandátumigazolással rendelkező elektorok elektori gyűléseken közvetlen választás útján jogosultak megválasztani. Tekintettel arra, hogy az Alapprogram testületi tagjainak 3 éves mandátuma 2009. január, valamint március hónapokban a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján lejárt, a civil jelöltállítási rendszerbe való bejelentkezési és mandátumigazolási eljárás 2008 utolsó negyedévében zajlott le. Ennek során 3.755 civil szervezet jelezte szándékát a civil jelöltállítási rendszerben történő részvételre. Ez egyben azt is jelentette, hogy 2005. évhez képest (3.165 civil szervezet) közel 20% kal nőtt meg a részvételi szándékot jelző civil szervezetek száma. A 2003. évi első és a 2005. évi második civil jelöltállítás során ez a növekedési arány 14% volt. 1. ábra A civil jelöltállítási rendszerbe történő bejelentkezések összesített adatai (2003 2008) 2764 2306 2211 3165 2771 3755 954 984 458 2003 2005 2008 Igazolt, elfogadott Elutasított Összesen Az NCAtv. hatályos 12 13. ai alapján a 3.755 jelöltállítási nyilatkozatot benyújtó civil szervezet képviseletében a Tanács és az Alapprogram támogatási rendszerében az operatív támogatási döntések meghozatalára jogosult, regionális és civil szakmai szempontok alapján szerveződő Kollégiumi testületek tagjainak titkos szavazás keretében történő megválasztására összességében az igazolt 2.771 szervezet elektora (73,79 %) számára nyílt lehetőség. A harmadik NCA ciklus testületeinek megválasztására vonatkozóan nem változtak meg a regionális/országos hatóköri igazolás és besorolás alapján történő választási jogosultságok szabályai. 4
A civil jelöltállítás és az elektori gyűlések jellemző alapvető adatai nem igazolták vissza 2009 ben az NCA 5 éves támogatási rendszerében a 15. oldal III. táblázatában részletesen is bemutatott pályázók és pályázatok számához hasonló dinamikájú emelkedést. 2. ábra Az NCA pályázatai adatainak változása 2007 2009 között 16164 15282 17988 8707 9130 10276 10348 10689 12085 Az adott évben nyertes pályázó szervezet száma Az összes nyertes pályázat száma Az összes pályázat száma 2007 2008 2009 A 2009. január 15. és 24. illetve a 2009. március 5. és 14. között lezajlott 24 elektori gyűlésen a tanács tagjainak, illetve kollégiumok testületi tagjainak megválasztásában átlagosan az elektorok 64% a vett részt, mely arányában nem mutat emelkedést a 2004. és 2006. évi elektori gyűlések adataihoz képest. Az egyes elektori gyűlések helyszíneivel kapcsolatban felmerült költségeket az I. számú melléklet két táblázata, míg az egyes gyűlések részvételi arányainak alakulását az alábbi 3. és 4. számú ábrák diagrammai mutatják be. 3. ábra Az NCA Tanácsának tagjait megválasztó elektori gyűléseken való részvétel aránya (2009. január) Dél Alföld Dél Dunántúl Egészség Észak Alföld Észak Magyarország Gyermek Közép Dunántúl Közép Magyarország Közrend Kulturális Nyugat Dunántúl Természetvédelem 69,23% 74,59% 61,60% 45,18% 68,60% 78,33% 62,71% 52,38% 54,08% 61,29% 73,31% 61,68% 5
4. ábra Az NCA Kollégiumi tagjait megválasztó elektori gyűléseken való részvétel aránya (2009. március) Dél Alföld Egészség Észak Magyarország Közép Dunántúl Közrend Nyugat Dunántúl Dél Dunántúl Észak Alföld Gyermek Közép Magyarország Kulturális Természetvédelem 49,76% 68,40% 61,54% 67,40% 76,08% 66,67% 58,33% 79,40% 75,41% 70,12% 59,81% 56,63% Az ESZA Nonprofit Kft., mint kezelő szerv NCA pályázati adatbázisának elemzése alapján megállapítható, az NCA pályázati rendszerében 2005 2009 között minden évben legalább egy alkalommal sikeresen pályázó, azaz nyertesként ismétlődő civil szervezetek száma 3.282. Az Alapprogram létrejötte óta tehát a legnagyobb elköteleződés mutató, sikeresen pályázó szervezetek száma nagyságrendjében hasonló a testületek tagjainak választási igényével fellépő 2008. évi civil jelöltállítási rendszerbe bejelentkezett 3.755, illetve a 2005. évi 3.165 szervezet számához. Az elektori gyűlések lebonyolítását követően kerülhetett sor a Kollégiumi tagok megbízólevelének ünnepélyes átadására, amely alkalmat adott a minisztérium számára az NCA 2006 2009 között tevékenykedő testületi tagok munkájának megköszönésére és jelképes elismerésére is. Ezen a napon került sor a Kollégiumok alakuló ülésére és annak keretében a kollégiumok elnökei személyére vonatkozó javaslattételre is. A Kollégiumi elnökök miniszter általi megbízására az NCA Tanácsának a személyi javaslatokkal történő egyetértési jog keretében meghozott 2009. április 6 ai támogató döntéseket követően kerülhetett sor. Az Alapprogram 2009. évi működtetésének intézményi kereteit továbbra is az elvi irányító jogkörű Tanács, a 3 szakmai és 8 működési Kollégium mellett a jogszabályi kijelölés, vállalkozási szerződés alapján kezelő szervi feladatot végző ESZA Nonprofit Kft., továbbá a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter tevékenységét segítő NCA Miniszteri Titkárság alkották. Az Alapprogram 2009. évi működéséhez kapcsolódó főbb eseményeket a II. számú Kronológia melléklet mutatja be. 6
II. Az NCA működését befolyásoló jogi környezet 2009 ben II.1. A 2003. évi L. törvény módosításai, a módosítások hatása a 2009. évi szabályozás környezetére Az NCAtv. módosításáról rendelkező 2008. évi LXXXVI. törvény 2008. december 11 én a Magyar Közlöny 176. számában került kihirdetésre. A 2009. január 1 én hatályba lépő felhatalmazó rendelkezések az alábbi jogalkotási feladatokat határozták meg a minisztérium számára: az NCAtv. végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet módosítását; a Nemzeti Civil Alapprogram kezelő szervének feladatairól, a beszámolók tartalmi elemeiről, valamint az Alapprogram nyilvánosságával kapcsolatos részletes szabályokról miniszteri rendelet kiadását; az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a Tanács és a Kollégium tagjai díjazásának szabályairól miniszteri rendelet kiadását. A törvénymódosítás által érintett területek közül kiemelkedő jelentőségű, hogy a kedvezményezett civil szervezetek részére lehetőség nyílott a támogatás felhasználásáról szóló beszámolójuk tárgyában hozott kollégiumi döntés elleni kifogás benyújtására, illetve a kifogást elutasító Tanácsi döntés bíróság általi felülvizsgálatának a kezdeményezésére is. A 2009. évi tanácsi beszámoló alapján megállapítható, hogy 68 civil szervezet összesen 83 kifogást nyújtott be az NCA Tanácsához, melyből 18 at elfogadott a Tanács, míg 65 esetben elutasította azokat. Polgári nemperes eljárás két esetben folyik az NCA Tanácsa ellen. Az NCAtv. módosítás alapján a testületi tagoknak nyilatkozatot kell tenniük az érdekeltségi körükbe tartozó civil szervezetekről. A jogszabályi rendelkezés értelmében a nyilvánosság biztosítása érdekében ezek az érdekeltségi adatok már a 2009. január és 2009. március folyamán megválasztásra, illetve delegálásra került testületi tagok esetében az Alapprogram hivatalos honlapján közzétételre és a testületek szintjén összesítésre is kerültek. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. (4) bekezdése valamint az ezzel összhangban is módosuló NCAtv. 7/A. (3) bekezdése alapján amennyiben kollégiumi tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezet pályázott az Alapprogram támogatására az NCA Tanácsának elnöke olyan Kollégiumot jelölt ki a pályázat elbírálására, amelyben egyik kollégiumi tag érdekeltségi körébe sem tartozik a civil szervezet. Az NCA Tanácsának elnöke 2009 ben az alábbi eljárásrend alapján irányította át a pályázatokat: Működési kollégiumok esetében: ÉA KM NYD KD DD ÉM DA ORSZ ÉA Szakmai kollégiumok esetében: DP CIV NK DP 7
A 2009. évi pályázati kiírásokra benyújtott 17.988 db pályázatból összesen 192 pályázatnál volt szükség átirányítási döntésre. Az átirányításokkal kapcsolatos részletes adatokat a 25. oldal VIII. számú táblázat mutatja be. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 2009. július 8 án a Magyar Közlöny 95. számában került kihirdetésre. A jogszabály 182. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 15. ának (3) bekezdésében az Alapprogram kezelőjének kijelölését szövegrész helyébe az Alapprogram kezelőjének kijelölését, az Alapprogram kezelésének, felhasználásának, ellenőrzésének szabályait szövegrész, továbbá 15. ának (4) bekezdésében az a kezelő szerv feladatait, az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit szövegész helyébe a az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét szövegrész lépett. A NCAtv. módosítása az Alapprogram kezelőjének kijelölésére, feladataira az Alapprogram kezelésének, felhasználásának, ellenőrzésének szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kormányrendeleti szintű továbbfejlesztését tette lehetővé, melyet a normaalkotási kötelezettség szintjére vonatkozó elveiben már az Alapprogram megalkotásakor lefektetett a jogalkotó. Az NCAtv. végrehajtásáról szóló 160/2003 (X. 7.) Kormányrendelet módosítás előkészítése a szabályozás elvrendszerét, valamint az NCA belső szabályozási elveit maradéktalanul szem előtt tartva a korábban már hatályba lépő normáknak is megfelelő részletezettséggel átdolgozott előterjesztést a szakmapolitikai munkacsoport 2009. december 14 ei ülésén fogadta be. Még 2009 ben, a Magyar Közlöny 157. számában került kihirdetésre a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény, azonban ahogy a jogszabály címe is mutatja, ennek az Alapprogramra vonatkozó rendelkezései már elsősorban a 2010. pályázati évre vonatkoznak. II.2. Az NCA jogi környezetét 2009. év során alakító miniszteri rendeletek Az NCAtv. 15. a (4) bekezdésének b) pontja értelmében kapott felhatalmazást a miniszter, hogy a Tanács és a Kollégium tagjai díjazásának szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg. A miniszteri rendelet a tervezet társadalmi és közigazgatási egyeztetését követően a 12/2009. (V. 28.) SZMM rendelet a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsi és kollégiumi tagjainak díjazásáról a Magyar Közlöny 73. számában, 2009. május 28 án került kihirdetésre. 8
A jogszabály megalkotásakor figyelemmel kellett lenni az NCAtv. 6. ának (3) bekezdésére, mely szerint a díj egy hónapra járó összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegénél. Ez alapján a Tanács és a Kollégium tagjai díjazásáról szóló miniszteri rendelet a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százalékában az adott testület valamennyi döntésében való részvétel esetén a testületek elnökei, valamint a Tanács alelnökei esetében differenciáltan, az alábbiak szerint határozta meg a díj egyhavi összegét: Tanács elnöke esetében: minimálbér 160% a (114.400 Ft); Tanács alelnöke esetében: minimálbér 124% a (88.660 Ft); Kollégium elnöke esetében: minimálbér 128% a (91.520 Ft); Tanácsi és kollégiumi tagok esetében: minimálbér 100% a (71.500 Ft). Az NCAtv. 5. ának (2) bekezdése értelmében a miniszter a Tanács alakuló ülésén meghozott javaslata alapján alakította meg a 11 kollégiumot és határozta meg azok létszámát, így a testületi tagok száma a korábbi időszak taglétszámával megegyező 131 fő maradt. Az NCAtv. 6. ának (3) bekezdése meghatározza, hogy a díjazás kifizetése az adott testületi tag testületi döntésekben történő részvételének figyelembevételével történik. Ennek megfelelően a rendelet 2. a úgy rendelkezik, hogy a testületi tagok a testület által egy naptári évben hozott összes döntés számához viszonyítva e döntésekben való részvétele arányában jogosultak díjazásra. Az Alapprogram új testületeinek tevékenységét jellemző adatként is mutatja az, hogy a megalakulásukat követően az összesen 23.397 testületi döntés meghozatalában a testületi tagok döntésekben való részvétele átlagosan 90,87 % os volt. 5. ábra A testületi tagok döntésekben való részvétele a testületek átlagában NCA testületek összesítésében 90,87 NCA Tanácsa Ny ugat-dunántúli Regionális Kollégium 81,5 82,4 Közép-magy arországi Regionális Kollégium Közép-dunántúli Regionális Kollégium Észak-magy arországi Regionális Kollégium Észak-alf öldi Regionális Kollégium Dél-dunántúli Regionális Kollégium 96,4 96,3 98,5 92,5 97,8 Dél-alf öldi Regionális Kollégium 78,2 Országos Hatókörű Civ il Szerv ezetek Támogatásának Kollégiuma Nemzetközi Civ il Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma Civ il Szolgáltató, Fejlesztő és Inf ormációs Kollégium Demokrácia-és Partnerség Fejlesztési Kollégium 92,2 86,2 97,8 90,6 9
Módosult a köztisztviselő testületi tag(ok)ra vonatkozó díjazás kifizetés szabályozása is az NCA törvény 2008. évi módosítását és a miniszteri rendelet hatályba lépését követően. A köztisztviselő jogállású testületi tag abban az esetben jogosult díjazásra, ha nem munkakörébe tartozó feladatként látja el a tagságból fakadó feladatokat. Tekintettel arra, hogy az ülések gyakorisága, a döntések száma előre nem tervezhető, csak az adott év végén lehet azt megállapítani, hogy a tagok a döntések hány százalékában vettek részt. A testületi üléseken való részvétel költségekkel jár, viszont az NCAtv. a költségátalány intézményét 2009. január 1 jétől már nem tartalmazza. Fentiek miatt egy olyan fizetési konstrukció került kialakításra, melyben a tagok a díj egy meghatározott részét időarányosan megkapják, a fennmaradó részre pedig év végén, a teljesítmény figyelembevételével jogosultak. Eszerint minden testületi tag számára havonta a díja 50% ának utalása megtörténik, a fennmaradó rész a döntésben történő részvétel figyelembevételével egy összegben, év végi adatszolgáltatás alapján kerülhet kiutalásra. Amennyiben a havonta utalt összeg meghaladja azt az összeget, amelyre a tag a testületi döntésekben való részvétele alapján jogosult, az előre kifizetett összeg megfelelő részét vissza kell fizetnie. A testületi ülésekről és az elektronikus szavazásról, akár ezeknek egy részéről való távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs. A rendelet 2. (4) bekezdésének megfelelően az NCA testületek elnökei első alkalommal 2009. december 10 éig küldték meg a kezelő szervnek a döntéseikről szóló emlékeztetőket és jegyzőkönyveket, valamint a rendelet I. számú melléklete szerinti adatlapot. A kezelő szerv a tagok testületi döntésben való részvételét tartalmazó adatlapok és azoknak a testületi ülések emlékeztetőivel és az elektronikus szavazások jegyzőkönyvekkel való egybevetését követően átutalta a testületi tagok részére a részvételi arány figyelembevételével számított díjazás fennmaradó összegét. Az ESZA Nonprofit Kft. beszámolója alapján az NCA testületi tagjainak díjazására a kapcsolódó közterhekkel együtt 2009 ben tényleges kifizetésként 125 471 962 Ft ot fordított. Az NCAtv. 15. a (4) bekezdésének a) pontja alapján az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit és a beszámolás rendjét, továbbá a Nemzeti Civil Alapprogram nyilvánosságának részletes szabályait miniszteri rendeletben kell megállapítani. A szabályozási kötelezettségnek eleget tevő norma az NCA tanácsa esetében két körben is megvalósuló társadalmi egyeztetését követően a Nemzeti Civil Alapprogram működését érintő egyes kérdésekről szóló 29/2009. (XII. 11.) számú SZMM rendeletként 2009. december 11 én jelent meg a Magyar Közlöny 180. számában. A Nemzeti Civil Alapprogram nyilvánosságának részletes szabályai kidolgozása során nem tekinthetett el a tárca attól, hogy az Alapprogram hivatalos honlapja közvetve a minisztériumot, mint közigazgatási szervet, illetve a minisztert, mint az Alapprogram működése kormányzati felelősségét viselő személyt is megjeleníti. 10
A szabályozás kialakítási célja az volt, hogy az Alapprogram hivatalos honlapja hiteles tájékoztatást nyújtson régi, leendő és új pályázóknak egyaránt, továbbá a testületi tagoknak és minden érdeklődőnek. A hivatalos honlapon nem jelenhet meg az Alapprogramot érintő valamennyi, adott esetben egymásnak ellentmondó vagy vitatott hitelességű információ. Ennek megfelelően a jogszabály 5. (3) bekezdése értelmében a honlapon közzétehető adatok köre korlátozott: a www.nca.hu honlapon az Alapprogrammal kapcsolatos közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat, valamint olyan adat tehető közzé, melynek közzétételét jogszabály előírja. A rendelet a kezelő szervre, a testületi tagokra és az Alapprogram Miniszteri Titkárságára vonatkozóan szabályozza a közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, valamint azokra határidőt állapít meg. III. Az NCA 2009. évi pénzügyi keretei és támogatási elvei III.1. A költségvetési forrás, az NCA Tanács forrásmegosztása 2009. évben az Alapprogram költségvetési előirányzata 7 700 Millió forint volt, amelyet a vonatkozó jogszabályok pályázati forrásra és a működtetéssel kapcsolatos dologi kiadásokra bontanak. A működtetési költség nyújt fedezetet az NCAtv. 6. (3) bekezdése szerinti testületi tagi díjazásra is, amelynek egy hónapra járó összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegénél. A 2009 es év sajátosságát tükrözte, hogy az újjáalakult Tanács lett jogosult a leköszönő testület gesztusértékű döntése nyomán a szakmai kollégiumok részére megállapított keretösszeg 30% át jelentő közel 574 Millió Forint belső elosztásáról, felhasználás célrendszeréről döntést hozni. A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának 2008. november 13 ai és a 2009. április 17 ei ülésén megszavazott 2009. évre vonatkozó forrásmegosztási döntései alapján az Alapprogram működtetésével kapcsolatos költségek fedezetén túli, összességében 7 084 Millió Ft összegű pályázati forrás megoszlása az alábbi: a teljes NCA forrás 67,20% ában működési, a fennmaradó 24,90% pedig szakmai célú támogatásként került meghatározásra. 6. ábra Az NCA Tanácsának a működési és szakmai kollégiumok közötti forrásmegosztási arányai (2004 2009) 65,00% 66,18% 66,18% 67,62% 67,10% 67,20% 25,00% 24,38% 24,39% 24,90% 23,82% 23,82% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 7 regionális + 1 országos működési kollégium összesen 3 szakmai kollégium összesen 11
A 6. ábra alapján megállapítható, hogy a forrásmegosztás aránya az elmúlt 6 év során lényegében változatlan maradt, tartósan az NCAtv. 1. a (3) bekezdése szerinti, legalább 60% os mértéket meghaladva 67% felett rögzült a működési célra fordítandó pályázati forrás. A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának 2004 2009. közötti időszakban meghozott forrásmegosztási döntéseinek részletes, kollégiumi bontású adatait a III. számú melléklet tartalmazza. A Kollégiumok közötti megoszlást vizsgálva a 2008 évhez hasonlóan az Országos hatókörű (18%) és a Közép magyarországi regionális (15,5%) kollégiumok dönthettek a pályázati forrás legmagasabb részarányáról. A legalacsonyabb mértékről, azaz a pályázati forrás 4,9% ról a Közép dunántúli Regionális Kollégium rendelkezhetett. A pályázati forrás 5,9% át a Nyugatdunántúli, 6,1% át a Dél dunántúli, 6,7% át pedig az Észak magyarországi regionális kollégiumok oszthatták el. Az Észak alföldi és a Dél alföldi regionális kollégiumok 7,8% ot, illetve 8,2% ot képviselnek. Fentiek összesítése alapján 2009 ben az Alapprogram 5.171,32 Millió Ft költségvetési forrással támogatta a civil szervezetek működését, mely a rendelkezésre álló pályázati forrás 73,00% át jelentette. A 3 szakmai kollégium a 7 084 Millió Ft összegű pályázati forrás 27,00% ról dönthetett. A Civil Szolgáltató Fejlesztő és Információs Kollégium 9,80% áról, a Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma 9,60% áról, míg a Civil Önszerveződés (Demokrácia és partnerség fejlesztési) Kollégium 7,60% áról, vagyis az Alapprogramon keresztül a civil szektor fejlesztési célú és programtámogatásaira 2009. évben 1 912,68 Millió Ft költségvetési forrás jutott. A kötelező pályázati regisztráció során tett hatóköri nyilatkozatok, valamint támogatás igényléséhez kapcsolódó adatokat megvizsgálva elmondható, hogy 2007 2009 között nem következett be jelentős elmozdulás a helyi, megyei, regionális, illetve országos hatókörű civil szervezeteknek juttatott támogatások arányát illetően. Hasonló képet mutat a civil szervezetek működésének jogi formáját tükröző megoszlás is. A támogatásoknak továbbra is közel a 35% a jut alapítványoknak, 65% a pedig társadalmi szervezeteknek és egyesületeknek. Az NCA rendszerében megjelenő, forrást igénybe vevő civil szervezetek KSH tevékenységi kódok szerinti besorolás nyilatkozatainak adatait elemezve az is megállapítható, hogy az első 5 legnagyobb támogatási részaránnyal rendelkező területeken sem történt változás 2004 2009 között. A Kultúra, telekommunikáció, közművelődés, hagyományápolás 2009 ben is vezet 20,43% kal, ezt követi a Sport részesedése 14,16% kal, majd az Szociális ellátási, illetve az Oktatás 9,27 8,98% kal, továbbá magas az Egyéb tevékenység et megjelölő civil szervezetek aránya (12,6%) is. Az NCA források terhére megállapított támogatások szervezeti hatókörű, a nyertes szervezetek jogi státuszára és a NSZOR (Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere) tevékenységi főcsoport szerinti megoszlást bemutató ESZA Nonprofit Kft. által leválogatott adatokat a IV., V., VI. számú mellékletek tartalmazzák. 12
III.2. Az NCA Tanács támogatási elvei A NCAtv. 4.. (1) bekezdése alapján a Tanács jogszabály által nem szabályozott kérdésben elvi irányító hatáskörében jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait a kollégiumok pályáztatási tevékenységéhez kapcsolódó legfontosabb elveket. A Tanács támogatási elveiről általánosságban elmondható, hogy azok az adott pályázati év, a testületi munka tapasztalatai alapján, valamint a jogszabályi környezet változásainak való megfelelés érdekében időről időre módosultak, pontosítások kerültek bele. 2009 ben 13 támogatási elv alapján hoztak döntést a kollégiumok a pályázati kiírásokról, a benyújtott pályázatokról, valamint a támogatott pályázatok elszámolásáról. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány határozatában megjelölt pályázati felhívás támogatási időszaka lejárt, ezért a Tanácsnak a 2009. évi támogatási elvek között már nem volt szükséges rögzíteni ezt a forráskoordinációt. A költségvetési alsorok és fősorok nyitásának kollégiumonként eltérő gyakorlatának egységesítése érdekében döntött az NCA Tanácsa az új 11. számú támogatási elvről. Bevezetésre került az NCA Tanácsa 12. számú támogatási elve, amelynek értelmében szakmai pályázatok esetén a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó, a projekt előkészítéséért, megvalósításáért és/vagy végrehajtásáért tanácsadóknak, szakértőknek kifizetett díjak nem haladhatják meg a költségvetésben igényelt támogatási összeg max. 12% át. Kivételt képeznek ezen elv alól azok a szakmai pályázatok, amelyeknek célja a tanácsadói tevékenység támogatása. Az NCA Tanács 2009. évre hatályos támogatási elveinek szövegét a Függelék tartalmazza. Az NCAtv. 5. (1) bekezdése alapján a Kollégiumok a Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok és arányok, azaz a pénzügyi keretek, célok és tevékenységi területek mentén önállóan jogosultak megjelölni azokat a szempontokat, amelyekhez a meghirdetett pályázati lehetőségek útján 2009 ben támogatást kívántak nyújtani. A pályázatok esetében minden évben jelentős túligénylés mutatkozik a rendelkezésre álló keretösszeghez képest (I. táblázat), annak ellenére, hogy a támogatási elvek alapján a támogatások igénylésének alapját képező ún. sávos modell korlátozza az igényelhető összeg mértékét. 13
I. táblázat A működési kollégiumok 2009. évi pályázatai a keretösszeg és az igényelt összeg arányában Keretösszeg és az Kollégium igényelt összeg aránya KDRK 404,78% DDRK 365,77% KMRK 349,54% ÉARK 342,42% NYDRK 341,64% DARK 328,86% ÉMRK 320,42% ORSZ 315,95% Sávos modell Éves korrigált ráfordítás Igényelhető összeg maximuma (költség) 500 eft 500 eft 500 eft 3 mft 500 eft + az 500 eft fölötti rész 28 % a 3 mft 10 mft 1.200 eft + a 3 mft fölötti rész 25 % a 10 mft 3 mft + a 10 mft fölötti rész 20 % a, de maximum 7 millió Ft Az egyes működési kollégiumok támogatási gyakorlatát jól jellemzi az ún. sávos rendszerben beérkezett igények forint összegeinek és megítélt támogatási összegek százalékos aránya (II. táblázat). II. táblázat A működési kollégiumok 2009. évi pályázatain igényelt összegek sávos megoszlásban Kiírás/sávok 1. sáv 2. sáv 3. sáv 4. sáv NCA ORSZ 09 38% 39% 33% 32% NCA KM 09 49% 42% 34% 24% NCA KD 09 23% 22% 25% 27% NCA NYD 09 33% 32% 30% 27% NCA DD 09 35% 34% 30% 23% NCA ÉM 09 22% 28% 34% 35% NCA ÉM 09 29% 34% 30% 27% NCA DA 09 31% 35% 32% 27% 14
IV. A 2009. évi pályázatok IV.1. Jellemző adatok A 2004 2009 között megjelentetett NCA pályázati kiírások adatait vizsgálva megállapítható az, hogy 2007 2009 között már folyamatosan, évenként több mint 10% os mértékben emelkedett mind a benyújtott pályázatok, mind pedig a pályázó civil szervezetek száma. Különösen figyelemre érdemes az összefüggés abból a szempontból, hogy a mindhárom vizsgált évben nyertes 5323 a civil szervezet a 2007 es pályázati évben még 61,1 % át jelentette a nyerteseknek, 2009 re azonban arányuk 51,8 % ra mérséklődött. A régi és új, de egyaránt sikeres pályázó civil szervezetek száma tehát az NCA rendszerében 2009 re kiegyenlítődött. 2009 ben már csaknem elérte a 18 ezret az NCA rendszerében benyújtott pályázatok száma, ez a megelőző pályázati évhez képest 17,7 % os, a 2007 es pályázati évhez képest pedig 5,8 % os emelkedést jelent. A növekedés ellenére nem változott lényeges mértékben a pályázatokon nyertes és elutasított szervezetek aránya. Ezt mutatja be a következő III. táblázat és a 7. ábra. III. táblázat ÉV A benyújtott pályázatok száma összesen nyertes elutasított összesen A pályázatot benyújtó civil szervezetek száma Adott évben nyertes Sikeres ismétlők száma az előző évhez képest 2007 16 164 10 348 5 816 10609 8707 2008 15 282 10 689 4 593 10573 9130 7707 2009 17 988 12 085 5 903 11905 10276 8502 2007 2009 között mindhárom évben nyertes pályázó szervezet száma 5323 7. ábra Az NCA pályázatok adatai (2004 2009) 47% 60% 66% 64% 70% 67% 62% 53% 40% 34% 36% 30% 33% 38% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2004 2009 elutasított nyertes évek átlaga 15
Az adatok értékelésének fontos szempontja az is, hogy az elektronikus pályázatkezelő rendszeren keresztül benyújtott pályázatok aránya 2007 től folyamatosan emelkedik (IV. táblázat), 2009 ben már elérte az összes benyújtott pályázat 77,2% át. ÉV IV. táblázat A benyújtott pályázatok A beadott beszámolók A pályázatok aránya száma száma netes papíros összesen netes papíros netes papíros összesen 2007 2 298 13 866 16 164 14,21% 85,79% 928 9 311 10 239 2008 7 556 7 726 15 282 49,44% 50,56% 6 692 3 817 10 509 2009 13888 4100 17 988 77,21% 22,79% 2009 ben kizárólag elektronikus pályázat benyújtására volt lehetőség az Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma, a Közép magyarországi Regionális Kollégium működési pályázatait illetően, továbbá a Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma hat pályázati kiírása és a Demokrácia és Partnerség Fejlesztési Kollégiuma két pályázati kategóriájában is. A kollégiumok 2009. évi pályázati kiírásait tovább vizsgálva azt láthatjuk, hogy egyes speciális szakmai program és projekt megvalósítási célú pályázati kiírások mellett a regionális kollégiumok továbbra is szinte egyöntetűen megtartották 2008 után is az ún. vegyes kiírás keretében a papír alapú pályázat beadásának lehetőségét. A pályázók részéről erre differenciált mértékű, de összességében a 2009 ben benyújtott papír alapú 4 100 db pályázat alapján elmondható, hogy továbbra is mutatkozik igény. 2008 ban összesen 9 005 működési pályázat érkezett be a nyolc működési kollégiumhoz, 60,62% a elektronikus úton, az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren keresztül. 2009 ben már 11 533 pályázat, amelynek 70,4% a volt e pályázat. A beadási módra vonatkozó fő szabály nem változott: azon szervezetek, amelyek 1 200 000 Ft vagy azt meghaladó támogatási összegre pályáztak, kizárólag elektronikus úton nyújthatták be pályázataikat mindkét évben. 2009 ben az Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma mellett már a Közép magyarországi Regionális Kollégium is a kizárólagos e pályáztatás mellett döntött. A 2008 és 2009 évben beérkezett pályázatok számát és az internetes papír alapú pályázatok arányát a 8. és 9. ábra szakmai és működési kollégiumra bontva szemlélteti. 16
8. ábra A működési célú pályázatok adatainak válatozása a benyújtás módja alapján (2008 ; 2009) internetes papíros 582 725 349 395 391 468 488 644 460 532 563 650 713 1180 1365 1191 2242 318 508 455 668 515 736 423 672 617 853 760 1075 ORSZ 08 ORSZ 09 KM 08 KM 09 KD 08 KD 09 NYD 08 NYD 09 DD 08 DD 09 EM 08 EM 09 EA 08 EA 09 DA 08 DA 09 9. ábra A 2009. évi szakmai célú pályázatok megoszlása a beadás módja szerint 312 internetes papíros 85 58 106 90 15 18 2 433 423 752 152 201 576 369 942 225 291 35 101 551 341 74 268 35 NK 09 A NK 09 B NK 09 C NK 09 D NK 09 E NK 09 F CIV 09 A CIV 09 B CIV 09 C CIV 09 D CIV 09 E CIV 09 F CIV 09 G ÖNSZ 09 A ÖNSZ 09 B DP 09 A DP 09 B A szakmai pályázatok esetében 2009 ben jelentősen csökkent a papíros pályázatok aránya (10,63%), elsősorban annak következtében, hogy a Tanács döntése nyomán a Nemzetközi Kollégium is lehetővé tette a pályázók számára az e pályázat választásának lehetőségét, másodsorban annak következtében, hogy a Civil Szolgáltató Kollégium hét kiírásából mindössze egy volt papír alapon is pályázható. 17
Az egyes pályázati kiírásokat, azok megjelentetését, főbb adatait mutatja be az V. táblázat: Kategória Pályázati kiírás címe Megjelenés dátuma Beadási határidő Pályázási mód ORSZ 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.01.14 2009.02.13 EPER EM 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.01.21 2009.02.20 vegyes EA 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.01.14 2009.02.27 vegyes ÖNSZ 09 A Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének 2009.02.04 2009.03.04 vegyes támogatása ÖNSZ 09 B Civil szervezetek belföldi döntéshozó, tanácsadó és szakértői testületekben történő részvételének, illetve 2009.02.04 2009.03.04 EPER szektorok közötti együttműködéseinek támogatása KM 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.01.14 2009.03.10 EPER DD 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.01.21 2009.03.13 vegyes CIV 09 A Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása 2009.02.04 2009.03.18 EPER CIV 09 B Nyomtatott és elektronikus sajtótermék létrehozásának és fejlesztésének, valamint civil szervezetek interneten 2009.02.04 2009.03.18 EPER való megjelenésének támogatása CIV 09 C Civil szervezetek stratégiai tervezésének támogatása 2009.02.04 2009.03.18 EPER CIV 09 D Civil szervezetek szakmai tanulmányútjának támogatása 2009.02.04 2009.03.18 vegyes NYD 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.01.21 2009.03.20 vegyes NK 09 C Civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása 2009.01.21 2009.03.25 vegyes DA 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.01.14 2009.03.27 vegyes Civil szervezetek nemzetközi szervezetekkel való NK 09 A együttműködésének 2009.01.21 2009.04.01 vegyes támogatása NK 09 B Nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztésének támogatása 2009.01.21 2009.04.01 vegyes KD 09 Civil szervezetek működési támogatása 2009.02.04 2009.04.03 vegyes NK 09 D Civil szervezetek európai integrációs tevékenységeinek támogatása 2009.01.21 2009.04.10 vegyes NK 09 E Nemzetközi szervezetekben való tagság tagdíjának támogatása 2009.01.21 2009.04.17 vegyes NK 09 F Civil szervezetek európai integrációs, nemzetközi és határon túli magyar civil kapcsolatainak támogatása 2009.07.29 2009.09.15 EPER CIV 09 E Civil szférával kapcsolatos vizsgálatok, felmérések és kutatások támogatása 2009.08.19 2009.09.21 EPER CIV 09 F Civil szervezetek 2009. évi személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó megyei vagy országos szintű kampánya kidolgozásának és megvalósításának 2009.09.16 2009.10.19 EPER támogatása CIV 09 G Civil szervezetek marketing, kommunikációs és PR tevékenységének támogatása 2009.09.16 2009.10.19 EPER DP 09 A Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének 2009.09.23 2009.10.26 vegyes támogatása Civil szervezetek belföldi döntéshozó, tanácsadó és DP 09 B szakértői testületekben történő részvételének 2009.09.23 2009.10.26 EPER támogatása 18
A pályázatok megjelenésétől a kollégiumi döntésig átlagosan 77 naptári nap telt el, a kollégiumi döntés napjától pedig átlagosan további 18 naptári napra volt szükség a támogatási okirat aláírásáig. Ez magában foglalja a jegyzőkönyvezés, emlékeztető hitelesítés és az engedélyező okirat jóváhagyási folyamatát is. A testületek döntései átlagosan további 12 napon belül kerültek közzétételre az Alapprogram hivatalos honlapján (VI. táblázat). VI. táblázat A pályázatok elbírálásának folyamatát jellemző időpontok (napokban) Kategória neve Döntésig A jegyzőkönyv beérkezéséig Közzétételig Szerződés postázásáig NCA ORSZ 09 88 98 103 130 NCA EM 09 88 95 112 130 NCA EA 09 90 103 118 131 NCA ÖNSZ 09 AB 85 103 111 124 NCA KM 09 90 112 120 126 NCA DD 09 90 108 124 136 NCA CIV 09 ABCD 83 107 111 127 NCA NYD 09 83 110 122 138 NCA NK 09 C 89 112 127 142 NCA DA 09 90 102 110 118 NCA NK 09 A,B 82 105 120 135 NCA KD 09 88 88 103 116 NCA NK 09 D 73 96 111 126 NCA NK 09 E 66 89 104 119 NCA NK 09 F 70 97 114 125 NCA CIV 09 E 43 67 77 77 NCA CIV 09 F 51 59 64 80 NCA CIV 09 G 79 94 105 107 NCA DP 09 AB 43 65 77 88 Átlag: 77 95 107 120 IV.2. A szakmai kollégiumok tevékenysége A szakmai kollégiumok 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolókat áttekintve a kollégiumokra jellemző főbb adatok alapján a következők emelhetők ki. A Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégium (CSZFIK) 2009 ben 7 pályázati kiírást jelentetett meg a Tanács által támogatási kompetenciájába utalt 13 témacsoport, tevékenységi kör figyelembe vételével. A kiírások hagyományosan foglalkoztak a civil szervezetek képzésével, nyomtatott sajtótermék fejlesztésével, de 2006 év után a Kollégium második körös pályázatán 19
újra forrást biztosított a civil szférával kapcsolatos vizsgálatok, felmérések és kutatások téma meghirdetésre. A 2009 évi pályázati kiíráson nyertes szervezetek országos méretezésű kutatásainak és vizsgálatainak eredményei azok szakmai ellenőrzését követően az elfogadás esetén várhatóan 2010 júliusa és szeptembere között lesznek nyilvánosak és megismerhetőek a szektor iránt érdeklődők számára. A Kollégium 2009. évi pályázati kiírásai közül a legmagasabb támogatási forrású az A kódjelű kiírásként megjelentetett, civil szervezetek kapacitásfejlesztési támogatása és stratégia tervezése 210 Millió Forintos keretösszeggel. A Kollégium a korábbi években kialakított támogatási gyakorlatát és a már kialakult feltételrendszerét megtartva 170 Millió Ft os megemelt összeggel, hirdette meg a F kategóriában az 1% os kampány támogatását célzó felhívását. Az értékelési szempontrendszere alapján a 102 pályázatból a szakmai szempontoknak legjobban megfelelt és támogatásban részesített 32 nyertes szervezet támogatási összegének átlaga 5,338 Millió Forint. A vizsgált 2007 2009 közötti időszakban a CSZFIK által megjelentetett pályázati kiírások összesen 414,6 Millió Forint összegű támogatást jelentettek a személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó megyei, vagy országos szintű 1% os kampány kidolgozásának és megvalósításának támogatására. A három év során a 280 pályázó közül 86 nyertes szervezetből 20 olyan szervezet található, amely sikeres pályázó volt legalább két egymás utáni évben, 4 szervezet pedig mindhárom évben nyert támogatást. 2009 ben a Kollégiumhoz benyújtott 2620 darab szakmai projektjellegű pályázatból 516 pályázat megvalósításának támogatása azt eredményezte, hogy a 2009 évi kiírásokon nyertes szervezetek támogatásának átlaga 1,385 Millió Forint. A Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma az NCA tv. 1. b.) és k.), valamint a tanácsi 7. számú támogatási elv pontjai által szabott keretek között 2009 ben összesen 534,8 Millió Ft összegre írhatta ki a 2006 2008 es pályázati évek során kiérlelt tartalmú pályázatait. Az új civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának, vagy már meglévő rendszerek működtetésének, fejlesztésének támogatása, illetve az olyan civil szervezetek belföldi döntéshozó, tanácsadó és szakértői testületekben történő részvételéhez való hozzájárulás pályázati kiírása azon szervezetek számára került 2009 ben meghirdetésre, amelyek éves bevétele szervezetenként nem haladja meg a 3 millió forintot. 2009. év második pályázati körében az új Demokrácia és Partnerség Fejlesztési Kollégium (DPFK) elnevezés alatt 2009. október 26 án jelent meg a kollégium a DP A B pályázati kiírása, melyben Társadalmi kohéziót erősítő, illetve a válságkezeléssel összefüggő többletfeladatok ellátását segítő programok végrehajtása alkategória új kiírásként a tanács támogatási döntése nyomán került nevesítésre. 20
A beérkezett pályázatok elbírálásánál a kollégium továbbra is azokat a szempontokat vette figyelembe, amelyek révén a támogatott programok várható hasznosulása, fejlesztő hatása, értékelhető volt, vagyis kiemelten vizsgálta a pályázat módszertani kidolgozottságát, utánkövethető, ellenőrizhető jellegét vagy éppen a megvalósítani tervezett partneri együttműködések minőségét. A Kollégium kompetenciájába utalt támogatási célok, illetve a bírálati szempontok egységes elvei mentén következetesen alkalmazott támogatáspolitika eredményezte a Kollégium beszámolója alapján azt, hogy 2009 ban az összes kollégiumot tekintve a legkisebb számú, mindösszesen az összes pályázat 4,5% át kitevő 810 db pályázat érkezett a hat pályázati kategóriára. Az internetes pályázatok száma összesen 718 db, az így kapott arány 88% feletti értéket jelent, mely a 2009. évi kollégiumi átlagot jelentő 77,2% ot jelentősen meghaladja. A Kollégium további specifikus bírálati elvei alapján a beérkezett pályázatok 42% át, összesen 347 darabot támogatott. A nyertes pályázatok közül 241 esetben, azaz közel 70% ában a pályázaton igényelt forrás összegével megegyező mértékben jutottak támogatáshoz a civil szervezetek. A Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (NK) a korábbi években kialakított működési elveinek és bírálati szempontrendszerének megfelelően dolgozott. 6 pályázati kiírást jelentetett meg, azon belül is több kategóriára különített el forrást. A Kollégium beszámolója alapján legfőbb működési elvének a civilközpontúságot és az egyenlő hozzáférést tartotta, amelyeket a pályázati kiírások megfogalmazásánál, a pályázatok elbírálásánál, valamint a pályázati beszámolók ellenőrzésénél egyaránt prioritásként kezelt, törekedve a hazai civil szervezetek nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének, a nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztésének, európai integrációs tevékenységének támogatására, a hazai és a határon túli magyar szervezetek együttműködésének segítésére is. A Magyarország 2011 es Európai Uniós soros elnökségének össztársadalmi szintű megismertetése, valamint a civil szervezeti részvétel elősegítése már az előkészítés fázisában című pályázati kategória 213,6 Millió Forint összegű F pályázati kiírás egyik alkategóriájaként került meghirdetésre A D pályázati kódjellel megjelentetett Civil szervezetek európai integrációs tevékenységének támogatása 50 Millió Forint keretösszegű pályázati kiírással kapcsolatban a kollégium beszámolójában külön kiemeli, hogy annak mindkét kategóriájára 160 160 db pályázat érkezett, úgy, hogy jelentős számban szakmai és tartalmi átfedések, párhuzamosságok voltak megállapíthatók a bírálat során. A szakmai elbírálás egy előre felállított kritériumrendszeren alapult, amely alapján a pályázatot bírálók 2 3 fős munkacsoport keretében vizsgálták meg a program illeszkedését a pályázó 21
szervezet missziójához, a projektötlet eredetiségét, az NCAtv. ben meghatározott célokhoz való viszonyát. A Kollégium döntése alapján a korábbi évekkel ellentétben 2009 ben már valamennyi pályázati kiírás esetében mód nyílott az elektronikus pályázat benyújtására. A 16. oldal IV. táblázat és a 17 oldal 9. számú ábra adatai alapján jól látható, hogy a 2009. évi összesen 17.988 pályázatból is csupán 4.100 volt a papír alapú. Ebből, 488 azaz az összes benyújtott pályázat 11,9% a érkezett a Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumához, szemben a korábbi 2008. évi 32% ot eredményező 2.488 al. A Kollégium beszámolójában külön kiemelve is foglalkozik az elektronikus pályáztatás bevezetésével kapcsolatos tapasztalataival. Jelezte, hogy annak ellenére elkötelezett az elektronikus pályázatok benyújtása és azok arányának jövőbeni növelésével, hogy a rendszer bírálati moduljának időigényessége és technikai feltételei miatt nem támogatja hatékonyan a munkavégzésüket. A pályázatok esetében jelentős eltérés mutatkozik a megítélt összeg nagysága tekintetében a működési kollégiumok és a három szakmai kollégium között is. Az 50% vagy annál kisebb mértékű támogatás a kért és a megítélt összeg arányát figyelve a Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma esetében 45,45% os, addig a másik két kollégiumnál az ilyen kis arányú támogatás elenyésző. A Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégium a nyertes pályázatok 37,4% át támogatta a kért összeggel megegyező arányban, a Demokrácia és partnerség fejlesztési Kollégium pedig 68,3% ban. A szakmai pályázatokon átlagosan megítélt támogatás összegét befolyásolja a kiírásban a kollégium által egyedileg meghatározható minimum és maximum igényelhető összeg értéke. A 2009. évi szakmai pályázatokon a kollégiumok átlagosan 1 022 587 Ft ítéltek meg a szervezeteknek. A szakmai pályázati források megyei eloszlása (10. ábra) bemutatja, hogy az összes szakmai kiíráson szétosztott forrás kollégiumonként és összesen milyen mértékben jutott el az egyes megyékbe. Az összes forrást tekintve 2% alatti támogatást kaptak a Vas (1,2%), Tolna (1,2%), Nógrád (1,5%), Somogy (2 %) megyei székhelyű civil szervezetek. Az első három helyen a budapesti (34,8%), a Csongrád megyei (7%) és a Borsod Abaúj Zemplén megyei (6,7%) civil szervezetek állnak. 22
10. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szakmai pályázati források megyei eloszlása CIV NK DP összes Csongrád Békés Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Somogy Baranya Zala Vas Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Pest Budapest IV.3. A működési kollégiumok tevékenysége A működési kollégiumok 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolókat áttekintve a következő megállapítások tehetők. A Tanács 2009. évre vonatkozó támogatási elvei alapján a nyolc működési kollégium 2009 es pályázati évben is egy körben hirdette meg működési támogatásra vonatkozó pályázati kiírásait. A Kollégiumok több esetben a bírálati folyamán hangsúlyozandó támogatási területeket határoztak meg. A Nyugat dunántúli (NYDRK) testület beszámolója alapján továbbra is nagy elkötelezettséget mutat a kifejezetten kis civil szervezetek preferált támogatása iránt. Emellett a bírálat során előnyben részesítette a hátrányos helyzetű térségben működő, vagy hátrányos helyzetű rétegeket segítő szervezetek működésére vonatkozó pályázatokat is. Más kollégiumok így pl. a Dél dunántúli (DDRK) és az Észak magyarországi (ÉMRK) a működési alapok megteremtését, fejlesztését, az 1% os kampányban való részvételt vagy a civil szakmai és gazdasági szakemberek foglalkoztatását emelte ki. A Közép magyarországi kollégium (KMRK) bírálati elvként minden érvényes pályázat lehetőség szerinti támogatását tűzte ki célul. A beszámolók alapján megállapítható, hogy valamennyi kollégium érvényesítette azt az elvet a bírálat során, hogy kisebb mértékű támogatás juttat azoknak a pályázóknak, amelyek közfeladatot ellátva más állami forrásból is részesülnek támogatásban, így a csekély anyagi forrásból gazdálkodó szervezetek pályázatait priorálhatták. Különösen mutatószámként szemléletes az, hogy egyes kollégiumok által megítélt támogatási összegnek mekkora az átlagos értéke. Az összes működési pályázatra vonatkozóan 522 866 Ft 23
ez az összeg, míg ha csak a 7 regionális kollégium által kiírt pályázatot vesszük figyelembe, akkor ez az érték 449 520 Ft. A 11. ábra adatai alapján megállapítható, hogy átlagos értékben a legnagyobb támogatási összeget az Országos Kollégium (OHCK) nyújtotta, ezt követi a regionális kollégiumok közül a közép magyarországi, míg a legkevesebb átlagos támogatási összeget a Dél alföldi regionális Kollégium ítélte meg. 11. ábra 1 040 710 Az átlagos támogatás összege a 2009. évi működési pályázatokon (Ft) 550 343 521 151 514 712 433 969 425 429 363 368 350 491 522 866 ORSZ KMRK ÉMRK KDRK NYDRK ÉARK DDRK DARK Átlag A kollégiumok átlagos támogatási összegeinek alakulása azt is mutatja, hogy miután lényegében a kollégiumok az NCA létrejötte óta nem tudnak a minden pályázó által a működésre igényelt forrással megegyező mértékű támogatást nyújtani, így a bírálat során előzetesen rögzített tartalmi formai bírálati szempontok mentén sorrendet állítanak fel a forrást igénylő szervezetek között. Ez az összefüggés sajátos módon mutatható ki a Kollégiumi beszámolók adatai alapján abban is, hogy az adott évben a Kollégiumhoz benyújtásra kerülő érvényes pályázatok darabszáma és a rendelkezésre álló forrás összegének behatároltsága miatt mely kollégiumok esetében hangsúlyos rendező elv a lehető legkevesebb elutasításra törekvés, ezt szemlélteti a VII. táblázat. VII. táblázat A működési kollégiumok 2009. évi pályázatainak főbb adatai Kategória Tartalmi bírálat Beérkezett Formai ellenőrzés után során pályázatok érvényes érvénytelen nyertes elutasított száma pályázat pályázat pályázat pályázat NCA ORSZ 09 1 365 1 302 63 1 260 42 NCA KM 09 2 242 2 073 169 2 071 2 NCA DA 09 1 800 1 698 102 1 686 12 NCA EM 09 1 204 1 101 103 931 170 NCA EA 09 1 503 1 406 97 1 316 90 NCA KD 09 903 834 69 688 146 NCA DD 09 1 380 1 260 120 1 238 22 NCA NYD 09 1 136 1 092 44 965 127 Összesen 11 533 10 766 767 10 155 611 24